Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-02-14 / 7. szám

V7-Ti1 CL *7 P T? TÍ1 ÍV/T V JuOZjr XlüixVL lí8z£azdasá<ri*. társadalmi*, helyi* s általános érdekli MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. XII. évfolyam. 18§6. 7*ik szám. Veszprém, február 14. Magánvitáknak « e»«mé­lye* jellegű támadáöoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — NÓvtolöIl köalemónyek c»ak akkor vé­tethetnek figyelembe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérnsectetlen I leveleket a seorkeBsiUÍHéj. csak ismert iimukatÁrsaktóí fogadéi. Szerkesztőségi iroda: Jeruzsálemutcza 872. se- «■ Ide cssimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. i I Megjelenik e lap * „HIVATALOS ÉETESÍTŐ"-T0l együtt minden vasárnap reg­gel. Kendkiviili esetekíien kÖ- 18nlap aiiatik ki. — Előfizetési 4r mindkét lapra: uegvedevre 1 írt SO kr. ; félévre 3 fit: egész évre ti frt. Kgves példá­nyok ára ií) kr. — Éirdetések dija: egy hasábos petitaor tere 6 kr.; nyilttórbeii 20 kr.; min­den be iktatásért kíilüu 3<l f;r állami bélvegillefék ticAteixio Kiadóhivatal : Kraus A. Fia köuy vkeresaedése V «szőrein ben. Ide küldendő minden elő- fizetés, hirdetés, mniiekler g reclamátió. A megyék rendezéséről.*) I. OA megyék történeti fejlődése. A vármegyei intézmény eredetileg mint Szt. István által democraticus alapokon szervezett hon­védelmi iustituiió a* királyság támasza, a nyugat­európai feudiilismus alakító befolyása alatt, mely a nemesség aristocraticus rendszerét Magyarországban is kizáró uralomra emelte, a vegyes bázbeli kirá­lyok alatt nyerte azon alapot, melyen tovább fej­lődve 1848 ig ieunállott. — Már a XIII. szá/aaban bomladozik a hadi szervezet s kezd kibontakozni a polgári jelleg« megyei intézmény; a XVI. század kezdetén már csupán nemesekből állva egyrészt közigazgatási, másrészt tágabb értelemben vett po­litical institutio volt. A XVI. és XVII. század zavarai nagyban elő- segíték a megyei önállóság fejlődését, — Rendel­tetése kezdetben a közigazgatás és igazságszolgál­tatáson kívül volt az ország területét fegyverrel védel­mezni, ugyanis a megyei iutézmény s általában minden ősi institutiónk ország-védelmi alapon és a végrehajtó erő eszméjén nyugodott. Nem volt törvény, mely a megye jogait és hatáskörét meghatározta volna, ezek a kor szükségei es hatása alatt fejlődtek. Azon folytonos küzdelem, mely a zöld asztalnál a kormány és nemzet közt lolyt, fejlesztő ki a megyét azon sajátságos iusti- tutióvá, mely nem volt ugyan minden haszon nél­küli a múltban, de melynek értelme, politikai jelen­tősége ma már teljeseu elenyészett. — Számtala­nok ugyan azon törvények, melyek a megyék iránt rendelkeznek s illetőleg a megyéket időről-időre teendőkkel megbízzák, de ezek leginkább csak az akkori háborús viszonyok szükségelte intézkedések megtételére, vagy az igazság kiszolgáltatására vo­natkoznak. A megyéknek, mint politikai testületeknek — törvényhatóságoknak - hatásköréről először az 1790. X- és LXV1I. t. ez-ben tétetik említés, de tüzetesen körülírva nincsen. — Részletesen csupán a törvények feletti őrködési jogát emeli ki a me­gyéknek. — S bár a magyar nemzetnek törvényein ejtett sérelmei országgyűléseken orvosoltalak, leg­főbb biztosítékul, 1848 ig praeventiv módok és eszközök szolgáltak, — megalapítva az 1222. XXXI. t. ez. által, mely a nemzetnek s minden egyesnek a fegyveres ellentállásra adott jogot s 1687-ig állott fenn. — Később főleg az 1608. X., 1741. XI., 1791. XIV. t. czikkek hozattak az alkotmány sér­tések eseteit meggátlandók. — Kezdetben a fegy­veres ellentállás, később a felírás és féiretétel vol­tak az eszközök a törvényellenes felsőob rendeletek hatálytalanná tételére ; de szükség is volt ily prae- vsntiv eszRözökre, mert repressiveket nem vehetett alkalmazásba a nemzet, miután törvényeink meg­*) Köiéletünk egyik tevékeny tagjától kaptunk a fenti czim alatt egy terjedelmesebb dolgozatot, melynek közlését - nemcsak közérdekű veltánil fogva, de annál is inkább, minthogy a törvényhatóságokról szóló törvény- javaslat az országgyűlésen tárgyaltatni fog, - időszerűnek tartottuk. Szerk. A „Veszprém“ tárczája. A legszebb nap. Egyszer latén nagy kegyében Rágondoll a magyar fajra, S rendelte, hogy e nemzetnek Legyen öröme, nagy napja. Es úgy lön. A hon földére Öröm, boldogság deriile, Leghöbb vágya a nemzetnek Lön elérve, teljesedve. Örömünnep lön Budában, S Kárpátoktól Adriáig Öröm zengett bérczen, rónán Eöl az égnek kék boltjáig. Városokon zászlók lengtek, Mindenütt hősök, leventék, Uszályos nők, vidám arezok, Az ünnep fényét emelték. Községekben, s a mezőkön Sereglett, gyűlt a föld népe — Megelégedett örömben Ünnepet ült ifja, véne. Örömújongás, vig ének Mindenfelé a hazában, Közbe-közbe ágyúdörgés, Menetek gyalog, lóháton. Még a koldus is boldog volt, Örömköny szállt minden szemre, Az egyetemes örömben Űr és pórnép egyesülve. Ünnep volt ez, a minő csak Ritkán jut valamely népnek — Századok után emléke Hevíti a honfi keblet. — sértése oly kormányfórfiaktól eredt, kik a nemzet által feleletre vonhatók nem voltak. — 1848 már- czius havában a ministen felelősség törvénye szen- tesíttetvén, a nemzet praeventiv rendszerről aj re­pressiv™ ment által. 1790-ben II. Lipót király előterjesztései 5. pontjában felhivatott az országgyűlés, hogy a me­gyéket rendezze, ez feliratában kijelenté, miszorint a rendezés szükségét elismeri s azt eszkőzlendi is, de csak ,salva legali activitate comitatuum.* Vá­lasztott egy országos küldöttséget és ezt megbízta, iiogy a megyék rendezése iránt javaslatot készítsen, azonban a bekövetkezett háborús viszonyok a kül­döttséget munkálata elkészítésében megakadályoz­ták. — 1827 —1830-ban ismét országos választ­mány küldetett ki, de a munkálatok törvénynyé nem váltak. — Az 1843 iki országgyűlésen a me­gyék reudezése ismét szőnyegre került, de kizáró­lagosan csak a választásoknál előfordult kicsapon­gások jövőrei meggátlása tekintetéből. — És igy habár 1790—1848-ig a megyék rendezése majd minden országgyűlésen f-ürgettetett, az eredmény a várakozásnak nem felelt meg. — Az 1848-iki pozsonyi országgyűlés a megyék rendezése iráuti javaslat elkészítését nem egy országos választmányra, hanem a felelős ministeriumra bízta és mig régibb országgyűléseink mindenkor kikötötték, hogy .salva tarnen legali civitate comitatuum* és csakis a vissza­élések tekintetéből kívánták a megyéket rendezni, az 1848. XVI. t. ez. rendeli, miszerint: ,a megyék, az alkotmányosság védbástyái a közszabadsággal összhangzásba hozassanak.* Feltűnő jelenség, hogy az 1848. előti koro­názások alkalmával kiadott királyi hitlevelekben, vagy a királyok által letett esküben a megyei in­tézménynek, mint alkotmányunk legerősebb bástyá­jának fenntartásáról szó sincs. — Alkotmányos szabadságát mindig féltékenyen őrizte a nemzet, annak súlypontját azonban nem a megyei intéz­ménybe, hanem a törvényalkotásba, az országgyű­lésbe helyezé s alkotmányának vő ilmezését nem a megyei intézmény jogainak szélesítésében, hanem az országos rendeknek a törvényhozásbani befolyá­suk biztosításában kerestp, s minél sikeresebben érvényesítette az országgyűlés hatalmát, annál szü- kebbre szoríttatott a megyék hatásköre. Az 1848-iki törvények összes viszonyainkat átalakítók, igy a XVI t ez. a megyéket a nép­képviselet alapján rendeli rendezni, de a kivitelre a nemsokára bekövetkezett események folytán nem került a sor s a megyék a szabadságbarezot saját­ságos helyzetben élték át, — két hatalom rendel­kezett velők s ők legtöbbször kényszerhelyzetben lóvén, a hatalmasabbnak engedtek; ez idő alatt 1849. márczius 4-én jelent meg az Olmützben kelt patens, melylyel a kremsieri országgyűlés feloszlat- tatott és a birodalmi alkotmány közzététetett. — A 8zabad8ágharcz leveretése után Haynau novem­ber 1-én tudatta, hogy a márczius 4 iki alkotmány életbe lép s ugyanekkor ő és Gehriuger, császári teljhatalmú polgári biztosokká neveztetvén ki, a tan­ügyet, törvénykezési rendtartást, harminczad és vámügyet rendeleteikkel ideiglenesen szabályozták. Új királyát Csehországból Erkeztén a nép fogadja, Ki a nemzetnek reménye, S támasza lesz, mint volt atyja! Midőn Mátyás a hazába Megérkezett, minden tagja A nemzetnek érezte, hogy Ez a magyar legszebb napja. KARÁCSON JÁNOS, Az ördögök kastélyában. (Epizód Csermák Antal életéből.) Irta: Sz—y I—n. (Folytatás.) II. Hanem mielőtt a váratlan vendéget felvezet­ték volna a garádicsokon, előbb kikérdezték az egész élete folyásáról. Hogy hívják ? Mi a foglal­kozása ? Honnan jő ? Hova megy ? A mire mind egész pontossággal meg kellett felelnie. A neve: Csekuthy Boldizsár. Vándordeák. Jön az országúi­ról s megy a világba. Csak akkor mehetett aztán fel az emeleti lakosztályba. A hogy a lépcsőkön felért, egy hosszú folyo­sót látott maga előtt. A sok szárnyas ajtó közül a középsőhöz vezették, a melyen át egy nagy, hosz- szukás terembe jutott. — Ülj le itt és várj! — mondta neki az öregasszony. A míg valaki benyitott volna, a faggyugyertya szegényes világításánál elég ideje maradt a körül­tekintésre. A motyóját letette az asztalra, a mely körül négy egyszerű, díszítés nélkül való Bzék áll­dogált. Egyéb nem volt a teremben. Semmi, a mi az ördögök közellótét mutatta volna. Még az az 1850. szeptember 13-án kelt belügyministeri rendelettel szerveztettek Magyarországban a poli- ticai-közigazgatási hatóságok, s egyszersmind szá­mukra hivatali utasítás adatott ki. — Az ország 5 közigazgatási kerületre, ezek megyékre s a me­gyék járásokra osztattak fel; a kerület élén csász. kir kerületi főispán, — a megyék közigazgatását megyefőnökök vezették, s a járások élén járásbiz­tosok álltak közigazgatási szotgabiró czimmel. — Az országos közigazgatás feje a helytartó s a tör­vénykezés a közigazgatástól el volt választva. — E rendszer uralma 10 évig tartott; 1860. október 20-áu kelt legfelső kézirattal állíttattak vissza a vármegyék előbbi határai és a főispánok kinevez­telek ; csakhogy a provisorium alapjául nem az 1848 iki törvények tűzettek ki és a megyék végle­ges szervezése az országgyűlésnek tartatott fenn. A megyei gyűlések tartását mindenütt meg­előzött magán confereutiákban, különbség nélkül az 1848-iki törvény fogadtatott el az újjászervezés alapjául; nagygyűlések Írattak ki s azokra az 1848 iki bizottmány még életben levő tagjai s a községek kót-két képviselője hivattak meg. — A megyogyü- lések sorát Pestmegye nyitotta meg. — A sem 6 Felségéhez, sem a Cancellárhoz, hauera báró Vayboz intézett felirat ellenzés nélkül fogadtatott el, ebben a megye rendei kinyilatkoztatják, misze­rint ,a Magyarország részére felelős ministeriumot biztosító 1848. III. t. czikkel ellenkezőleg újból ala­kított magy. udvari cancellaria — és kir. helytartó tanács felállítását oly ténynek nem ismerhetik el, melyből a hou kormánya törvényhozáson kívüli megváltoztatásának lehetősége következhetnék ; eb­ből kifolyólag a cancellár jelenlegi állását alkotmá­nyosnak el nem ismerhetik és eljárásuk egész kö­rében az 1848-iki törvényeket tekinteudik irány­adóknak.* Heves és több megye még tovább ment, nem kért, hanem határozott és határozatait tudatá a néppel. — Az egészben a fejedelemről szó sincs. Minden államhatalom á priori a megyét illeti. — A megye fölébredt és az 1848-iki törvényeket helyre állítja. Ezek és hasonló határozatok arra indíták a cancellárt, hogy az ország prímásához leiratot in­tézzen és arra hívja fel, miszerint egy a megyéket kijózanítani törekvő körlevelet bocsássou hozzájok. — Ez 1861. január 20-áu meg is jelent, de hatás nél­kül maradt, — a megyék követték Pest-Heves pél­dáját s igyekeztek egymáson túltenni. •— Egyszóval a megyék az október 20-iki tért elfoglalva, tagad­ták annak törvényességét, visszautasították az általa ideiglenesen korlátolt közigazgatási hatóságukat s az 1848-iki álláspontra helyezték magukat, tettle- gesítvén ennek következéseit. — Az eredmény lön, hogy elvesztették, mind tettlegesen elfoglalt, mind az októberi diploma által nyújtott közigazgatási hatáskört. — Az októberi diploma az országgyűlés összehívására nézve annak összeállítási módját és formáját illetőleg az 1608. III. t. ez. szabályait rendelte alapul vétetni. Az 1848. V. t. ez. mellőztetett. — Az I860, deczember 18-ára Esztergomba összehívott értekez­leten azonban az 1848. V. t. ez. fogadtatott el és .6 Felsége megkóretui batároztatott, hogy az 1848. V t ez, alapján méltóztassék az országgyűlést leg­kegyelmesebben összehívni.“ Az októberi kéziratok által az 1848. VIII. IX. X. XVIII t. czikkek elismertettek, a többiek­nek és különösen a III. V. XVI. t. czikkeknek revisiója tűzetett ki: az 1848. JII. t. ez. ellenére a régi dicasteriuraok állíttattak helyre s az V. XVI. t. ez. képviseleti rendszere helyett, az 1608. III. t. ez. alapján, a régi megyei rendszer visszaállítása czéloztatott. Az 1848-iki választási törvények el­fogadásával azonban a vita el Ion döntve s az 1848-iki rendszernek alapelvo, lényege foganatosít­tatott. — 1861. február 2G-án jelent meg az állam- egység megszilárdítását ezélzó, a birodalmi képvi­seletre vonatkozó alaptörvény, — mely a .birodalmi tmácsot (reicbsratb) parlameutaris jellemmel s az országgyűlésektől elvett hatáskörrel ruházza lel, — 8 egyedül a belépés útja és módja végleges meg­állapítását tartá fenn a törvényes elintézésnek. — April 6-án nyitotta meg gr. Apponyi György Budán az országgyűlést a király nevében, távol maradtak sokan, hiányzott Erdély, nem volt képviselve Hor- vát-Szlavonország. — A képviselőházban .felirati* és .határozati* párt alakult, a felirat bárom sza­vazattöbbséggel keresztülbocsáttatott, de a részletes vitatásnál eredeti szerkezetéből teljesen kiforgatva, oly módosítások toldásával fogadtatott el, mely a kiegyenlítési törekvések- és reményeket semmivé tette. — ő Felsége junius 30-ról kelt első kir. leiratával visszautasítá a feliratot és felhívta az országgyűlést annak elfogadható alakbaui benyúj­tására. — Julius 21 én újabb kir. leirat jelent meg, melyben Ő Felsége tudatja, hogy ,az 1848-iki tör­vényeknek azon czikkelyeit, melyek összbirodalma válhatlan érdekeinek szükséges biztosítékaival, név- szeriut 1860. október 20. és 1861. február 26-áu kelt határozványaival ellentétben állnak, a mint azokat általában eddig soha el nem ismerte, úgy jövőre is elismerni nem fogja, s hogy az 1847—48. t. czikkeknek a pragmatica sanctio szellemében s az összbirodalom érdekeinek megfelelő módoni át­vizsgálása lesz eszközlemdő előlegesen.* — Vagyis egyoldalú parancscsal követeltetik, hogy az 1848-i törvények a Magyarország által törvényesnek el nem ismerhető február 26-iki pátenssel összhangba hozandók és mi azzal ellentétes, ősi törvényeinkből törlendő. — E leirat a .felirati* és „határozati* pártot egyesítő s a második felirat egykaugu elfo­gadására vezetett; erre augusztus 21-éu kelt kir. leirattal az országgyűlés feloszlattatok, miután Deák Fereucz indítványára óvást tett a törvényelleues feloszlatás miatt. — A megyegyülések 1861. őszén jobbára mindenütt karhatalommal szétüzetvén, az egy év előtt választott alkotmányos tisztviselők ki­nevezetteknek auíak helyt. — Erre ismét közel hat évi provisorium következett. 1865. april 16-án jelent meg Deák Ferencz .húsvéti czikke“, ugyanazon évben lön Majlátb cancellár és báró Seuuyey tárnokmester; deczem­ber 10-én az országgyűlés megnyittatott, megkez­dődtek a kiegyezési tárgyalások s a kiegyezés iétre­öregasszony is, a ki a garádicsokon telkisérte, in­kább hasonlított a boszorkányokhoz, mint az alvilág lakóihoz. A fiatal ember csak várt türelmesen. Idebenn a meleg szobában kellemesebb is volt az, mint a hideg erdő sötétjében. Néhány perez múlva erős, kongó lépéseket hallott a folyosó másik feléről. Es az, a ki a szobába lépett, épenséggel nem volt az ördöghöz hasonló. Egy szép, harminezéves fiatalember állt «lőtte. Barna arczát a férfias körszakáll még rokonszen­vesebbé tette. A szigorúság, mely elömlött rajta, inkább kónyszerített volt, mint veleszületett. Egye­nesen a vendég elé állott, s összefont karral egy ideig mélyen a szemei közé tekintett. — Tudom az ön nevét! — szólt aztán eről­tetett barátságtalan hangon. Szállást kérni jött. Épen ide az erdő legmélyébe. De jól van. Hanem annak szeretném tudni az okát, mért indult el épen a legrosszabb időben onnan, a hol mindeddig tar­tózkodott ? Ezt mondja el! A fiatal ember illedelmesen felkelt, s kezével az egyik széknek támaszkodva, rémületlen, csendes hangon felelt a kérdésre. A világosságban szem- ügyre lehetett venni egész alakját. Az előtt« álló férfinál jóval kisebb termetű volt. A szakáll egész arczát benőtte, s látni lehetett rajt, hogy nem sok időt fordít a gondozására. A hogyan Isten nőni engedő, csak úgy maradt biz az. Hanem azért a jólelküség, az ifjú kedv mégis kimosolygott az áb­rázatából. Azon csengő, derült hangon szólalt meg, mely kizárólag a becsületes emberek tulajdona. — Nagyon könnyű azt elmondanom Tekintetes uram, hogy miért vagyok én most itt, sötét éjszaka, rengeteg erdő közepén. Jártam én már rosszabb helyen is, rosszabb időbeu is. A váudorlódeák nem válogatja meg, hova megy. Egyik nap ide, másik nap oda. Ha valahol kereszteles esik, ott vagyok én. Ha lakodalmat csinál valaki, én mondom el a legelső verses felköszöntőt. Lehet akkor zápor, ha annak vége van. Felhőszakadás, földindulás vissza nem tartóztat. Vándorlás az én életem. Ha egy helyen kellene maradnom, nem is élnék éu akkor. Tudom becsülni a czigányt, mert csakis azé az igazi szabadság. A házigazda az egész beszéd alatt a vendég- ifjú szemei közé tekintett. Mikor az a mondókáját befejezte, hallgatva helyet mutatott neki. — Meddig akar ön itt maradni ? — Holnap reggelig! — felelt a veudóg. — Egyéb csomója nincs ennél ? — szólt az­tán, az asztalon levő batyura mutatva. — A beszéd alatt hozzáért ahhoz. Egynéháuy fehérruha közül egy hegedű fekete-barna oldala kandikált ki belőle. — Nem kell ennél más, — bizouyítgatá a vendég egészen jókedvre hangolva. Egy kis ruha van benne, meg a hegedűm. Az kell a falusi lako­dalmakhoz. Sokat adnak ott ogy kis muzsikáért. A magam kevés tudománya is érdemen leiül fizet. Avval kivette a ruha közül a hegedűt, s mint a játszók szokták, próbálgatni és csavargatni kezdte a búrokat. A gazda a két köuyökére támaszkodva, belenézett a gyertyavilágba A másik pedig, inkor minden rendben volt, felvette a vonót a jobb ke­zébe, és a nélkül, hogy engedőimet kérne hozzá, játszani kezdett. Oh! az nem olyan zene volt, mint a mostani! Mintha a húr érintésekor alvó szellemek ébredtek volna fel álmaikból s lenge tánezra keltek volua a levegőben 1 Volt abban valami névtelen keserv, valami megfejthetetlen mély bánat, mely siruí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom