Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-11 / 6. szám

a korcsmaszobában, udvaron vagy utón 6—7 óra közben történt, csak a legnagyobb fájdalommal em­lítem meg, és pedig azért, mert már úgy is be­járta a vidéket hir szárnyain az a szomorú eset, melynek neve — — de hagyjuk a törvénynek ki­deríteni. Bősz időket élőnk. Rósz csillagok járnak. Tartsd meg Isten nagy veszélytől mi magyar ha­zánkat ! Magyar Soma. N. Pécsöl, 1883. február 7-én. Tekintetes s\erkes{tő ur! Engedje meg, hogy becses lapjában rövid meg­emlékezést tehessek ama kedves mulatságról, mely Pécsölön a farsang utolsó napjai alkalmával volt. Örök Jó emlékezetünkben tartandó házi mulat­ság volt N. Pécsölön tek. Bohuniczky Antal és tek. Imrék János földbirtokos uraknál. Nem voltunk igen sokan, de azért nagyon jól mulattunk. Igazi kedé­lyes mulatság volt. A házi asszonyok kedves szere- tetreméltósága a házi urak őszinte barátságos mo­dora voltak azok, melyek bennünket a fesztelen jó kedvre bírtak. A valóban linóm étkezés után elhúzta Lendvainak bandája a mulató nótákat és elkezdé azon talp alá való csárdásokat huzni, melyek a je­lenlevő fiatalokat a dús asztalnál többé megtartani nem bírták. Jártuk lelkesülten mindkét nap a két iönnemlitett kedves családnál kivilágos kivirradtig. Volt ott a jó kedvből tulságig, de hát nem csoda, ha dal, bor és szép leány hevíti a kebelt. Hölgyek a következők voltak: Bohuniczky Irén és Mathild, Plosszer Laura és Erzsiké (Veszprém,) Bohuniczky Antalné és Imrék Jánosné (a kedves háziasszonyok,) Bohuniczky Ödönné, Terelmes La- josné (Veszprém,) Hertelendi Istvánná (Döngicse,) Sörös Gyulané. Igazán ritkán, ritkán akad ily jó mu­latság. De ki is vettük belőle a magunkét. Csak a harmadik nap reggeli 9 órája indított útnak haza felé e kedves dallal: „Saomoruau fütyül a szél Hull a fáról hervadt levél Útra kel a vándor daru^ Isten hozzád kedves falu.“ Adja az Ég, hogy többször ily kedves emlékű reterádát adhassak tek. szerkesztő urnák Pécseiről. Magamat ajánlva maradtam alázatos szolgája —s. Közgazdaság. A devecser-vidéki gazdakör Értesítője február havi 2 száma megjelent és egész terjedel­mében közli azon szerződést, melyet a gazdakör a\ első magyar általános biztosító társasággal tizenkét évre kötött. Az előnyös szerződés meg­érdemli először, hogy Devecser vidéke mennél na­gyobb számmal álljon be a gazdakör tagjai közé, má­sodszor, hogy hasonló szerződéseket kössön me­gyénk más vidékén levő gazdakör is. Az amerikai szölöt'ajok szaporítása. A magyar emberek szerencsétlenségére véré­ben van, csak akkor ismeri fel a bajt, mikor nyakára zudult, s akkor tenni segítem, mikor már későn van. Így vagyunk a phylloxera — vészszel is. A jobb jövő reménybeni hitünk, — majd csak meg­szünteti az Isten a csapást, — egyik előmozdítója szegénységünknek. Nemcsak beszélni, hanem tenni is kelL A iamentálás mizeraibiiis helyzetünkön nem segít, ki mit tud, közölje másokkal. Ez alkalommal a tek. szerk. ur megbízásából dr. Horváth Gézának a földmivelési ministeriumhoz felterjesztett jelentéséből az alábbiadat közlöm: Magcsemeték. Valamint minden növénynek, úgy a szoiónek legtermészetesebb szaporitás-mód- jac a magról való tenyésztés képezi. Hogy ez a szaporítás mód mindamellett sem volt képes a gyakorlatban tért hódítani, auuak megvannak he­lyes okai. A magról való terjesztés ugyanis a többi szaporítás-módokkal szemben mindig hossza­dalmas, fáradságos és bizonytalan eredményű. Nemcsak, hogy a magcsemeték lassan nőnek és rendesen későn teremnek, hanem meg vau még az a nagy hátrány is, hogy a magról nevek szőlő csak ritkán őrzi meg az eredeti fajta jellemét, s attól a rovarok okozta hybndálás következtében többé kevésbé eltérő és rendesen silányabb minő­ségű növényt ad. Minek folyamodjék tehát a gya­korlati szőlős gazda ehhez a iáradságos és bizony­talan tenyésztési módhoz, a midőn a sima vagy gyökeres veszők utján való szaporítás által sokkal egyszerűbben, jobban és biztosabban juthat czél- lioz? Dél-Francziaországban a phylloxera ellen folytatott süzdeleui klasszikus földjén, a hol az eiientálló amerikai szőlők már oly nagy tért hó­dítottak, a magról való tenyésztéssel nem is igen találkozunk. Phylloxera-lepett vidéken a magról való te­nyésztésnek valóban nincs is helyes értelme. Egészen másként áll a dolog oly vidékeken, a hová sima vagy gyökeres szölővesszőket a phyl-. luxéra betiurczoiásauak lehetősége miatt be nem vihetünk, de a hol a behurczolás veszélye nélkül mégis eiientálló amerikai fajokra akarunk szert tenni. Ily vidékeken már inkább helyén van a magról való tenyésztést nagyobb mértékben is ieikaroiui s az eiientálló szólókét azután phyl- •löxera-ineutes magcsemetékből szaporítani. Így vau ez például Magyarország számos borviüeaen, hot a puylioxera-vész szerencsére még Ue nem tesztelte magát és a hova a hazánkban ieuuailo tilalom miatt semmiféle szőlövesszőt be­vinni uem lehet. Ily helyeken a szőlősgazdák csak úgy iatnatják el magukat jó előre amerikai sző- lónkéi, hogy a magról való tenyésztéshez folya­modjak, (Mi még uem késtünk el. N. ti.) Utasítás az amerikai 'szölömag vetemé- uyezésére. Cd s{ölőmag elkészítése. A magvak, csírázó képességüknek előmozdítása végett, veteményezé- sük előtt 48 óráig gyönge káli oldatban áztatan- dók. A szükséges káli-oldat akként készíttetik, hogy egy liter vízbe 5 gram maró kálit (káli causticum) teszünk, s ahoz még tíz csepp sósavat (accidum muriaticum) adunk. Veteménye\és. A magvak vagy melegágyba vagy a szabad földbe vettetnek el. A reteménye- zés a szabadban csak április hóban tanácsos, hogy a kikelt magcsemetéknek a késő tavaszi fagyok meg ne árthassanak. A magvak jól kikészített s kellően trágyá­zott fődbe sorosan vettetnek és 3—4 ujnyira ho­mokkal kevert komposztál boríttatnak. Legczélsze- rübb a sorokat 30—40 centiméternyire hagyni egymástól s a magvakat a sorokban 15 centimé- ternyi távolságban elhelyezni. Végre pedig az egész vetemény-ágy könnyű szalmatakaróval bo- ríttatik. Gondozás. A vetemények gondozása abból áll, bogy minden másod, vagy harmadnap finoman lyukgatott rózsával bíró öntöző kannából megön- töztetnek s óvatosan meggyomláltatnak. A magvak rendesen körülbelől egy hónap múlva kelnek ki. A fiatal növények eleinte meg­lehetősen érzékenyek a nap heve iránt, óvakodni kell azért azokat a déli órákban öntözni, sőt czél- szerti, szükség esetében, kissé be is árnyékolni. Németh Gerő. Fa iskola ügy. Enyingi járás Bzólgabirója tek. Kenessey Miklós ur közbenjárása folytán, a nagyméltóságu magy. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium 3000 drb. ingyenes nemes gyümölcs­fa ojtó-ágakat utalványozott a keszthelyi kir. gazd. intézetből a járás 15 községének fa-iskolái részére, — úgy kaptunk még ingyenes ojtó-ágakat tek. Bencsik György úrtól Szarvas-Gedéről, — Ber- talanffy István úrtól Puszta-Giczről, — Mel- nyánszky Sándor úrtól Mednéről. A midőn a becses küldeményekért legmélyebb köszönetemet nyilvánítom — kötelességemnek tar­tom az ojtó-ágaknak miképpen lett felhasználásáról a következőkben beszámolni. 1. Szilas-Balhás község, lakosainak száma 4229, gyümölcsfa-iskola nagysága 1200 □ öl, kapott 950 drb. ojtó-ágat, köteles volt előálítani 1500 drb. nemesített gyümölcsfa csemetét. Elő­állított 1257 darabot. Anya-fája van 50 drb. Ok­tatást nyert a gyümölcsfa nemesítésben 80 gyér mek. Kiadása gyümölcsfa-iskolára 80 írt. Fa-iskola kezelő Csornai Lajos r. k. tanító. 2. Dégh község, lakosainak száma 2014, gyümölcsfa-iskola nagysága 1200 £3 öl, uj fa-is­kola 1880. évben kihasítva. — Gyümölcsfa vadon- czokat nem kaphatván, vett és elültetett 1500 drb. 1 éves szeder, 180 drb. 1 éves meggy-cseme­tét, — mag-rakásból kikelt 125 dió, 25 mandula, — alma, körte-magvetések szépen kikeltek, azon­ban a tavaszi fagy tönkre tette. Az iskolás gyer­mekek a fanemesítésben oktatást nem nyertek, — a két felekezetű tanító a faiskolával mitsem törő­dik. — Fa-iskola-kezelő Vadas Károly községi jegyző. Fa-iskolára 1882. évi kiadása 40 írt. Nemes-füz-müvelés kezdeményezve. Lajos-Komárom, 1883. febr. 7. Varga József, fa-iskola-feliigyelií. Tan- és nevelésügy. Az első magyar hülyék nevelő-intézete (But dapest, I. kér. AJkotás-utcza 16. sz.) küldte szó­3-ik értesítőjét, melyből következőket vettünk: A lefolyt évben a növendékek közül kilépett 1, a ki atyja üzletében van alkalmazva; jelenleg 16 nö­vendék van, kik közül 6 egyszersmind nehézkóros. Egy a Budapest V. kér. elöljáróság költségére van helyezve. Az évi átlagos bevétel volt 7853 frt 94 kr., a kiadás 9091 frt 62 kr., a kiadási többlet tehát 1237 frt 86 kr., a miből kitetszik, hogy az intézet támogatásra szóról. Az igazgató Frim J. egyszersmind egynéhány elvet közöl • hülyék neveléséről és indítványozza, hogy az ez- redévi ünnepélyt egy hülyék-intézetének felállítá­sával lehetne megünnepelni. HÍREINK. Veszprém, 1883. február 11-én, Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 4 száma van mellékelve. f Gróf Fesztetics Tasziló 1813—1883. Feszteties Tasziló gr. lovassági tábornok Bécsben elhunyt. Régibb idő óta betegeskedett. Temetése múlt szerdáu délután volt. Festetics Tasziló gróf, testvérbátyja Festetich György grófnak, (kinek álla­pota szintén a legnagyobb mértékben aggasztó) keszthelyi nagybirtokos. — 1813-ban junius 2-án született. A hadsereg egyik iegbecsültebb tábornoka volt. Számos ütközetben vett részt s vitézségéért ő felsége több izbeu kitüntetésben részesítette. Az 1866-iki hadjáratban kiválóau kitüntette magát s midőn nagy sebében betegen feküdt, ő felsége lá­togatásával tisztelte meg. Festetich gróf aranygyap- jas rendi lovag cs. és kir, kamarás és az 1. drago- nyos ezred tulajdonosa volt. Festetics gróf a tolnai Festetics grófok idősebb főága első mellékágának seniorja volt. Birtokait saját maga kezelte s azokat valódi mintagazdasággá emelte. Áldás poraira. A városi vasút. — Az érdekeltség múlt csütörtökön délután 2-kor a „Korona“ nagy termé­ben látogatott értekezletet tartott a Veszprém ju­tási vasát ügyében. Miután elnöklő Paál Dénes kir. főmérnök, maid Szabó Imre urak közhelyeslés közt részletesen kifejtették az eddig ez ügyben történteket, negyven jelenlevő tag aláírás utján szövetkezetté alakúit, úgymint: Bezerédj Viktor, Rosenthál Nándor, Kőrössy Antal, Brenner Lőrincz, Kiss István, Weisz Heinrik, Rápoch Sándor, Kindl Béla, Knau Gábor, Kompolthy Tivadar, Pillitz Dávid, Welczl János, Havlicsek Ferencz, Paál Dénes, Véghely Dezső, Szabó Imre, Beukő István, Kovács Imre, Wurda Adolf, Pap Ferencz, dr. Ha- lassy Vilmos, Békássy Károly, Lévay Imre, Berger Adolf, ifj. Rápoch Sándor, Guthard Antal, Vizuer János, Csolnoky László, Wessel Lipót, Fehér Sán­dor, Nay Mór és fia, Csornai Lőrincz, Hegyi Ignácz, Lang Ferencz, Hartmann Adolf, Prokesch János, Kolin Lázár, Ruttner Sándor, Czolleusteiu Ferencz, Zuschmann János. A szövetkezet elnökké, egyhan­gúlag Paál Dénes, pénztsírnokká Wurda Adolf, jegy­zővé Bezerédj Viktor urakat választotta meg, egyszersmind Paál Dénes, Szabó Imre és Rosenthál Nándor urakat, mint küldöttséget megbízta, hogy a lehető legrövidebb idő alatt Budapestre utazza­nak a magyar nyugoti vasút igazgatóságához érte- kezendők, minő kedvezményeket várhatunk a m. nyugoti vasúttól és mily feltételek alatt kötendő meg vele az érintkezési szerződés. A küldöttség tegnap szombaton, febr. 10-én már fel is rándult Budapestre. A fenti szövetkezet működési köre egyedül műszaki, pénzügyi, kezelési és forgalmi adatok összeállítására terjed ki, amelyeknek alap­ján a kiépítendő szárnyvonal jövedelmezőségének mérve megbírálható leszen. Városunk polgáraitól függ most, hogy a múltak mulasztását jóvátéve a haladás terére lépjünk, vagy — az utszélen maradjunk, mint koldusok a haladóktól alamizs­náért könyörögve! Felhívás. — Tisztelettel felkéretnek mindazok akik a városi vasutat kiépítő szövetkezetbe belépni akarnak, hogy magukat Wurda Adolfpénztárnok úrnál beírassák. Piknik. — Azok a boldog idők elmúltak, mikor apáink felváltva hol egyiknél, hol másiknál mulathattak ki-világos, ki-viradtig. Ma egyesülni kell az erőknek, hogy társaséletünket egy kissé fel­villanyozhassuk. Ily kedves felvillanyozásra vállal­kozott derék törvényszéki elnökünk szeretetve méltó neje dr. Laky Kristófné ő méltósága, ki mintegy húsz családot egyesitett és a nemzeti kaszinó el­nökségétől kikért helyiségekben múlt vasárnap február 4-én, oly fényes zártkörű tánczestélyt ren­dezett, amelyhez kedélyesség, fesztelenség és jó­kedv tekintetében nem volt fogható a farsang alatt. Az éttár, melynek izlésteljes elrendezése u két háziasszony Laky Kristófné és Cserna Vinczéné érdeme, egyaránt kielégítette úgy a szemet, mint az ót- és itvágyat. Arattak is érte dicsőséget. A szép hölgykoszorút ezen virágokból kötöttük: Barcza Kálmánná, Bezerédj Viktorué, Békássy Károlyné, özv. Boda Istváuné, Boda Mariska, Bohuniczky Ödönné, Cserna Vinczéné, Cserna Ka- rolin, Gágern Anna bárónő, Gencsi Leontiu, Kará­cson Mariska, Kenessey Flóra, Kolozsváry Józsefné, Köves Jánosné, Laky Kristófné, Papp Gyuláné, Reviczky Ambróné, Reviczky Ella, Reviczky Erszike, (Vár-Palotáról,) Sárközy nővérek, Terelmes Lajosné, Tőttösy Mariska, Véghely Dezsőné, Zámbó Margit. Ha Laky Kristófné ő méltóságának sikerül oly szeretetteljesen belenyúlni társaséletünk kuszáit szálai közé és azokat rendezgetni, vajon, ha szép hölgyeink követnék a szép példát, nem pezsdülne e fel újra a társasélet városunkban? Az esztergán és vidéke — és zirczi .Vörös kereszt“ fiók-egyletek által a győri árvíz­károsultak javára, egyesülten január 31-én a zirczi uagyvendégiő helyiségeiben rendezett, tombolával egybekötött thea-estély igen szépen sikerült. Válo­gatott társaság mulatott együtt a legfesztelenebbül világos reggelig. Gazdag buffet, bár csak thea, punch, sütemények, fagylalt és narancsokból álló, jött össze önkénytes adakozások utján, — szebbnél- szebb értékes tombola tárgyak, ízléses kézi mun­kák, és a kevés bbé csinos értéktelen apróság is telérte azért egy tombolajegy (20 kr.) árát, és ilyen nem volt sok. A lelkes fáradozás és fel­karolásnak és a valóban nemes áldozatkészségnek irgalmasságot gyakorolni, megfelelt az elért anyagi siker, — a kiadások levonásával, tisztán marad 181 frt 14 kr., mely összeg a győri választmány­nak kézbesittetik. A megjelent hölgykoszoru ezek­ből állt: Ányos Tivadarné, Ányos Lászlóné gyer­mekei nevelőnője kíséretében, André Vilma, Bara­bás Béláné, özv. Beöthy Károlyné, Bossányi Er­zsiké, Eszlinger Jánosné, Erlitz Jánosné Emma leányával, Farkas Ferenczué, Hencz Tamásné, Hakály Iunréné Emma leánykájával, Mayerhofer Ferenczué, Pridavszkáné Irma leányával, Rosos Miklósné Ilona leányával, Szente Pongránczné, Szőnyeghy Alajosné, Dr. Tóth Eadréné, Varinszky Józsefné, Végh Istvánná, Viide Józsefné. — A buffethez adakoztak: nsg. Supka Jeromos zirczi apát 2 szelenczével két féle. fagylaltot. Ányos Tivadarné, % font thea, 1 palaczk rühm, 2 klgr. czukor, sütemény, 2 font gyertya. Ányos Lászlóné % font thea, 1 kigr. czukor, 1 palaczk ruhm, süte­mény, 2 fout gyertya. Mayerhofer Ferenczué V4 font thea, sütemény, 2 klgr. czukor. Szente Pongrácz- né 10 drb. czitrom. Takácsy Ignácz 2 font gyertya. Dr. Tóth Endre: 2 font gyertya. Eszlinger Jánosné % font thea, 1 palaczk ruhm, 10 drb. czitrom. Szőnyeghy Alajosné 2 klgr. czukor, 4 czitrom, 2 narancs. Andre Gyuláué 5 klgr. czukor, 10 drb. narancs. Veégh István 1 font gyertya. Tóth ven­déglős 2 font gyertya és helyiségeinek ingyen át­engedése. — A tombolához adakoztak: nsg. Supka Jeromos 1 asztalterítő, 1 pár papucs, 1 virág öbiöny, 1 tálcza, 1 irótárcza, 1 tolitörlő, 1 levél- nehezék, 1 dohányzacskó. Dr. Piszter Imre 1 üveg tintatartó. Rainiss Gyula 1 dohánytartó, 1 hamu­tartó, Ányos Tivadarné 2 virágtartó, 1 czukortartó, 1 ékszercsésze, 1 liqueur készlet. Ányos Lászlóné 1 doháuytartő, 1 gyümölcstál, 1 hangjegy, 1 melltfl, 1 csengetyil. özv. Ányos Sándorné 1 dohánytartó, 1 piperekészlet. Mayerhofer Ferenczné 2 virágtartó, 1 tűpárna, 1 óratartó. özv. Beöthy Károlyné 1 illatűvegcsp, 2 kis kávés csésze. Hencz Tamás 1 virágtartó virággal, 1 pár élő diszgalamb, 1 kis nyúl. Zsoldosné 1 tálcza, 1 óratartó. Hulmau Dani 1 dohánytartó. Mayer Alajos 1 tárgy. Takácsy Ignáczné 1 munkatáska, 1 szivartartó, 1 tárgy. Dr. Tóth Endréné 1 varróvánkos, 2 karperecz, 1 nyakék. Tejfel nővérek 1 tálczatakaró, 1 óra vánkos. 1 tűpárna, 1 könyvjelző. Semmelveisz Anna 1 tű­párna, 1 óravánkos. Erlitz Emma 1 elefántcsont Írókészlet, 2 doboz szivarszipka, 1 gyüszüpárna. André Gyuláné 12 drb. fénynyomatu kép, 1 drb. pipere szappan, 1 asztalkendő kötő, 1 tűpárna, 1 czigarettás tárcza. André Vilma 1 dohányzacskó, 1 könyvjelző. Würth Idácska l könyvjelző. Kokály Emma 1 dohánytartó, 1 pipatüll-készlet, 1 tálcza. Rosos Ilona 2 aczélmetszet, 1 dohánytartó. Far- kasné 1 dohányzacskó. Veégné 1 tintatartó, 1 disz- pohár. Szente Pongráczné 1 munkakosár, 1 név- jegytartó, 1 tűpárna. Szönyeghyné 2 diszpohár, 1 tolitörlő. Esz.lingerné 1 virágtartó, 1 illatos ékszer­készlet. Hoffmann Mór 1 illatszer cassetta. Katz Paulina 1 névjegykosárka. (A netaláni tévedésért bocsánatot kér a beküldő.) Felülfizettek: Galamb István 2 frt. Laszcik Bernárd 2 frt. Ányos T. 2 frt. Ányos L. 3 írt 50 kr. Barabás Béla 1 frt. Stinner József 50 kr. Bejg Veszprémből 1 frt. Bezerédj Lajos 5 frt. Ányos Farkasné 2 frt. Ányos Móriczné 1 frt. Hencz Tamás 4 frt. Békeffy Béla 1 frt 50 kr. Czaher János 1 frt 50 kr. André Gyula 1 frt. Link János 50 kr. Rainiss Gyula 5 frt. Szveties Anzelm 1 írt. Dr. Piszter Imre 2 frt. Mészáros Amand 50 kr. Hegedűs Pál 1 frt 50 kr. Lukinits-Kisfaludy Malvin 1 frt. Würth B. G. 50 kr. Dr. Tóth 1 Irt Takácsy Ignácz 50 kr. Fogad ják a uemesszivü adakozók a zirczi és esztergán választmányok hálás köszönetét. Az iparosok bálja- — Február 3-án szom­baton, tartotta az ipar- és kereskedelmi kör egye­sülten az iparos-ifjúsággal farsangi bálját, mely, szokás szerint, népességre minden bált felülmúlt és a közvacsorák népességéhez emelkedett fel. Kilenczven egész kilenczvennyolcz pár lejtette két óriási tánczoszlopban a négyeseket. A »Korona“ nagyterme alig volt képes a vigadókat befogadni és mégis a másnap vetett véget a fesztelen jókedv­nek. Erre elmondhatjuk igazán, hogy ritkította párját. A Zichy-féle bál. — Tek. szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjában a fent czimzett bálról egy kissé bővebben szólhassunk, amint talán ezt egy közönséges bálnak közlése megérdemelné. Bővebben akarunk szólani pedig azért, mivel ezen bálról, mielőtt ez még megtartatott volna, már is annyiféle hir keringett és terjesztetett erről a nagy­közönség között, hogy ezt mi egyedül csakis a roszakaratuak és az irigységnek tulajdoníthatjuk. E végből a veszprémi általános ipartársulat választ­mánya, amely a nagygyűlés megbízásából a bált rendezte, kötelességének ismeri ezen bál ügyét az alább következőkben egy kissé bővebben megvilá­gítani. — A társulat a szokásos újévi nagygyűlése alkalmával értesülve lett arról, hogy gróf Zichy Jenő és Jágócsi Péterffy urak nemsokára váro­sunkba fognak érkezni egy ipar-iskola felállításá­nak megbeszélése végett. A gyűlés tárgyává téte­tett tehát az, hogy a társulat, amelynek egyrészt a gróf tiszteletbeli tagja, másrészt, aki iránt a társulat mindig a legnagyobb tiszteletet törekszik tanúsítani, mint azon férfiú iránt, aki az ipar- ügyekuek egyik kiváló harczosa, elhatározza, hogy a gróf érkezésekor annak tiszteletére egy bált fog rendezni; de kimondotta azt is azonnal, hogy annak oly olcsó bálnak kell lenni, hogy azon még a legszegényebb iparos is megjelenhessen, és ha netalán ezen olcsóság mellett a bál költsége fe­dezve nem lenne, hajlandók inkább a nagygyűlésen jelenlevők annak biztosítására saját részükről előre egy-egy forintot felajánlani, mire nézve az aláírás azonnal kezdetét is vette és aláírták magukat 48-an a költségek fedezésére. E gyűlés kimondotta azt is, hogyha valamely ipartársulat ez ügyben hozzá akar csatlakozni, azt sziveseu fogja fogadni. A nagygyűlés után másnap a választmány azonnal összeült a bálügyet megbeszélni, itt különféle néze- lek merültek fel: Voltak olyaaok, akik azt indít­ványozták, hogy e végből a gróffal kell értekezni, mig mások azt állították, hogy ez nem lenne illedelmes, sőt reá nézve meglepőbb lenne, hogyha arról az utolsó ideig nem tudna semmit, mig mások azt ajánlották, bogy a gróf szándoka a jöve­telre nézve nyomoztassák ki valamely hozzá közel álló ismerős által, és ez utóbbi ajánlat fogadtatott el, amire egy igen tekintélyes és megbízható köz­vetítő kéretett fel, akitől nemsokára hir érkezett, hogy a gróf február hó 5-én fog Veszprémbe ér­kezni, ekkor ezen hitelt érdemlő hírre a választ­mány megkezdette a bál rendezését, amit, köztudo­más szerint, a gróf megváltoztatott utazási terve egészen megsemmisíteni látszott; de mivel ekkor már a meghívók mind szét voltak küldve, a tár­sulat becsületbeli kötelességének tartotta azt meg­tartani, habár az egész költséget sajátjából keli is megfizetni, de egyszersmind remélve azt is, hogyha ezen bálnak tiszta jövődelme valami nemesebb czélra lesz felajánlva, akkor még talán pártfogás­ban részesülhet és jól is üthet ki. Elhatároztatott tehát, hogy helyesebb czélra nem ajánlható az fel, mint épen a felállítani szándékozott ipariskola alapjára. Az ajánlat elfogadtatott, de mivel már a rósz mag ekkor el volt vetve a nagyközönség kö­zött, ami gyors hajtásokat hozott létre és így a legjobb szándék és akarat dugába dűlt, és nem pártfogoltatott azon mértékben, mint ezt az ügy érdeke megérdemelte volna, de azért mindennek daczára a választmány, amelyet a nagygyűlés telj­hatalommal ruházott fel a bál rendezésre nézve, elhatározta a bál utáni leszámoló ülésében, hogy a felüitizetéseket felajánlja a kitűzött czélra és a költségeket sajátjából fogja fedezni. Mindezek után óhajtanánk, hogy a nagyközönség ne tekintené ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom