Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-02 / 35. szám
i Wároz. Érvényes határozat hozatalra az egfltt öt tag jelenléte szükséges. eIn0 jy §.Két egybehangzó határozat ellen feleb- . ésIieir nincs helye; két különböző határozat lieu" pedig anua^ kézbesítésétől számítandó 8 nap -ilatt a felebbezés a földmivelés ipar és kereske- dtílemögji m. kir. minisztériumhoz intézendő. A tenyészképességtől való megfosztás csak a határozat jogerőre emelkedése után hajtható végre. 18. §. Veszprém vármegye gondoskodik alkalmas födöző mének, bikák és kanokról, és pedig a) a lótenyésztési bizottság utján oda hat, miszerint a községek önállóan vagy csoportosítva állami födöztetési állomásokat állítsanak és tartsanak fönn, — ahol pedig ezen eljárás eredményre nem vezetne, a megye állít föl födöztetési állomásokat, s a költségek fedezésére a lótenyésztési bizottság által meghatározandó mérsékelt hágatási pótlékot szed; az állomás föntartási költségeiből ez utón nem fedezhető hiány az illető község, vagy ha a lótenyésztési bizottság szükségesnek tartaná, az álta csoportosított, de egymástól két mérttöldnél nem távolabbra eső községek és puszták tulajdonosaik közt tenyész lovaik aránya szerint osztatik föl, és közigazgatási utón hajtatik be. b) azon községek, melyek 70—1000 darab három évet meghaladott tehénnel bírnak — maguk, melyek ily tehén létszámmal nem bírnak, csoportosítva minden 70 tehén után egy tenyész igazolványnyal ellátott és minden tenyésztő által hozzáférhető bikát tartani kötelesek, c) Minden ötven anyadisznó után kötelessek a községek egy az égalji és talajviszonyoknak megfelelő fajú, tenyész igazolványnyal ellátott kant tartani, d) Ennek kö- nyebb elérése czéljából a megyei gazdasági egylet segédkezet nyújt a községeknek alkalmas tenyészbikák és kanoknak az államtól való megszerzésében és kedvező fizetési feltételek kieszközlésében. — e) Azon községek, melyek az a) és b) pontokban körülirt feltételek mellett tenyészigazolványnyal ellátott bikák és kanok tartására köteleztetnek, s a bikák és kanok vizsgálatára kiküldött bizottság által meghatározott időn belül maguknak alkalmas bikákat, illetőleg kanokat elfogadni, kellőleg táplálni és gondozni s a megyének az összes költségeket közigazgatási utón történendő végrehajtás terhe alatt megtéríteni kőtelessek. — t) A községi tenyészbikák és kanok beszerzésének és gondozásának költségei, a mennyiben azok födözéséről a községben másként gondoskodva nemlenne, a tenyészállatok tulajdonosaira érdekeltségük arányában vetendők ki, s közigazgatási utón hajtandók be, — mindazon által a hol a bikák vizsgálatára kiküldött bizottság fedeztetési dijak szedését czél- szerünek tartja, azt elrendelheti, mely utóbbi esetben a költségeknek csak azon része vehető ki, mely a hágási dijakkal födözve nincsen. 19. §. A tenyészigazolványnyal ellátott mének tulajdonosai és pedig úgy a községek mint a magánosok a lótenyésztési bizottság által megállapítandó minta szerint naplót vezetni és azt a lótenyésztési bizottságnak évenként bemutatni kötelesek. 20 §. Ezen szabályrendelet a belügyi és földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerek által leendő jóváhagyás után azonnal életbe lép, és kellő számú példányokban a járási szolgabiráknak és rendezett tanácsú városok polgármestereinek, a veszprémmegyei gazdasági egyletnek, valamint a lótenyésztési bizottságnak kiadatik. Kolozsváry József, m. főjegyző. 34125. SZ./II. Magyar királyi Belügyminiszter. Jelen szabályrendelet, az 1879. évi XL. t. ez: 5. §. alapján, ezennel azon megjegyzéssel erősítem meg, hogy a »birság“ szó helyett »pénzbírság“ törvényszerű kifejezés értendő. Budapesten, 1883. évi junius hó 8.A miniszter helyett Lukács György, s. k. ministeri tanácsos. VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. augusztus 29-én. A helyben állomásozó 2 honvédzászlóalj vasárnap délelőtt tél tiz órakor indult el külön vonaton Pécsre. Az mdóháznál igen nagy számú közönség jelent meg; czigányaink is ott voltak és zenéjük által még megnehezítették úgy az elutazást mint a bucsuzást. Honvédségünk szeptember 23-án érkezik ismét vissza körünkbe. A pápai iparos ifjúság önképző és segélyző egylete a polgári kör „czifra kerti“ helységében, részben betegsegélyző pénztára, részben még csak létesítendő könyvtára javára szeptember 2-án zárt- jellegű tánezmuiatságot rendez, melyen a kebelében alakult daltársaság is közre fog működni. Belépti- dij 40 krajezár. Ezen egylet valóban hézagot pótol városunkban; feladata főkép művelődő, hasznos és tanulságos foglalkozás által sok iparost elvonhat a korcsmázástól és tivornyától. Ha jó utón halad és iparkodik rendeltetési czéljának megfelelni, amint az az alapszabályokban meg van Írva, akkor a kőzénség pártolása sem fog elmaradui. Ipariskola nem sokára életbe fog lépni. A ministerium ugyan még az ígért 400 fttnyi évi segélyből is elvon százat, mi által nagy sajnálatunkra szükségessé vált, e száz forintot a különben is rosszul javadalmazott többi tanítói fizetéseken megtakarítani, de kívánjuk, hogy ez iskola minél előbb meglegyen. Jő vezetés, szorgalmas látogatás, ügyes tanítás és kellő figyelem mellett nagyban fogja emelni és versenyképessé tenni az iparos osztályt. Óhajtjuk, hogy a régi rendszerhez ragaszkodók is belássák, hogy a világ inaskodásuk és legénységük óta sokat változott és hogy csak az képes valamire menni, aki a megváltozott időkhöz és viszonyokhoz alkalmazkodik; aki ezt tenni elmulasztja és a régihez makacsul ragaszkodik, aki nem tanulja meg az újkor könnyítő és elcsábító vívmányait czélszerüen felhasználni és értékesíteni, az eltiportatik. Ezért van égető szükségünk egy jól szervezett ipariskolára, hol minden tanoncz mindezeket megtanulhatja. _________ Bolgár. Ta pasztalatok, morvaországi utamban. Steinicz. aug. 26-án 1883. II. Gazdászati dolgokról akarom a t. olvasó közönséget értesíteni, midőn a morvaországi gazdálkodást tapasztalatból irom le. Morvaország legnagyobb földbirtokosa herczeg Lichtenstein János. E földesuruak steinitzi urodalmát, melyhez 20 major és mintegy 10 ezer boldnyi szántóföld, valamint egy nagyobbszerü ezukorgyár és sörgyár tartozik, (az erdőket ide nem értve) egy részvény társulat fogadta fel 20 évre haszonbérbe évi 185.000 forintért. A részvénytársulat egyik tagja Dr. Seidl Ede az igazgató és Enderle R. szintén jeles gazdász, a gazdasági főfelügyelő. Ezen urakat azért is szükségesnek tartom megnevezni, mert a győri és pápai vásárokban éven át sok bort és ökröt bevásárolnak. A legutóbbi pápai vásárból szintén 40. drb. ökröt hajtottak fel a gazdasághoz. így éven át sok ezer forintot hagynak nálunk Magyarországban. Megérdemlik továbbá azért is, hogy névsze- rint megneveztessenek, mivel ők a fenti bérleten valóban mintagazdaságot vezetnek. Minden egyes major gazdagon fel van szerelve a szükséglethez képest: lovak, ökrök, tehenek, birkák, és apró marhákkal; — Úgy nemkülönben gazdasági eszközökkel és különféle gépekkel. — A majorokban mindenütt egy ispán van kinevezve, kinek csupán csak készpénz fizetése, (800 — 1200 frt. közt) szabad lakása és bizonyos mennyiségű fája van. Gabna illetménye, vagy földje nincs, nehogy azt mondhassa: hogy ez vagy amaz az ő magtára és az o termése. Kapnak azonban ezen ispánok a bérlőktől nyereségi osztalékot, valamint jutányos áron kész lisztet és egyéb szükséglendőket. Saját használatukra lovak niucsenek adva, rendkívüli esetben, ha valahova meuniök kell, jelentés mellett foghatnak be. A felügyelet roppant szigorú, amennyiben majd mindennap megy a fenti urak közül egyik vagy másik a pusztákat megtekinteni és a kiadott utasításokat ellenőrizni. Egy tisztviselő pedig külön megy a napszámosokat fizetni. A lovak és ökrök, melyek az ezen gazdaságoknál találhatók, mind Magyarországiak. Csodálatos, hogy az itt nevelt ökör haszonvehetetlen a hegyek és völgyek közti járásra ; azért van itt a magyar ökörnek becse. Van ezen majorokban gyönyörű és roppant értéket képviselő tehenészet. Fajra nézve: ,Holländer-Berner“ „Pinzgauer“ tiszta „Berner“ stb. Vannak ezen tehenekhez ugyan e fajú telivér bikák is, melyek egyike a bécsi állatkiállitáson mint legkitűnőbb faj és a legszebb állat érmet nyert. De van is ám haszna az ily rendezett és értékes állatokkal felszerelt gazdálkodásnak, amenyiben ezen majorokból a tehenészet után Brünnbe a tejszövetkezethez naponként négyezer liter tej szállíttatik, melynek literje 6 krral számítva, havonként 7200 frtot jövödelmez. Ezen kívül a helyi szükségleteket is, melyek havonként szintén 3—4 száz forintot hoznak, kielégítik. Az üsző és bika borjuk legszebbe felneveltetik, a többi pedig jó árakon eladatik. A birka tenyésztés is nagyszerűen és rettenetes haszonnal kezeltetik. Vannak e pusztákon »Merinó“ kevert angol fajta telivér és egyéb kitűnő fajtájú juhok. A kosok szintén e fajuak, darabja 250 frt. melyek a bécsi állatkiáilitásnál kitüntetést nyertek. A birkáknak pedig, melyek még alig egy és fél évesek voltak, a kiállításon darabját 27—30 frt. közt vették meg. — Nincs-e tehát ennél is haszon? Bátran elmondhatjuk; hogy ezen okszerű gazdálkodás Magyarországban bármely urodalommal kiáltaná a versenyt. A ezukorgyárt is nagy takarékossággal kezelik. A répa szükségletet amennyiben lehet saját földjeiken termesztik. Az itteni gazdák előleget kapnak a répa termésre és igy az évenkint szűkségloudő 200 ezer m. mázsa bőven előállíttatik. A sörgyár szintén dicsérettel említhető fel; mert ugyan nagy utat lehet bejárni, inig oly jó sört találhat az utas mint a steinitzi, mely Morvaország egyik legjobb sörének van elismerve. Itt literje 14 kr. hectl. 10 frt. Ezen sör is mig egy felől annak főzőjét Schvarczer Gyulát dicséri, de dicséri egyben a bérlő társulat igazgatóságát is, amely nem kíméli ám itt sem, ép úgy mint a gazdaságnál a szükséges beruházásokat, valamint a jó árpa és drága komlónak (melynek méter mázsája ,600 frt) bevásárlását és felhasználását. E sör is kiállja a Magyarországban gyártott sörök bármelyikével a versenyt. Hogy pedig a gazdálkodás itt és különösen a bérlőtársulat részéről oly nagy felügyelet mellett takarékosan kezeltetik, — okozza részben a magas haszonbér és a különféle adó. Midőn a ezukorgyár szeptember havában elkezd dolgozni, hat hónapon keresőül naponként egyezer frt., sőt néha valamivel több adót fi\et. Ez tehát körülbelül a második bérleti összeg, vagy a második 185 ezer frt. Ezenkívül fizet a sörgyártól minden gyártásnál 55 frtot és gyárt évenként ötvens{er, összesen 1500 hectl. sört, melynek évi adója 2750 frt. Ezekhez számítandó a bérlet utáni jövödeimi-adó, mely ópeu évi 50 ezer frtot tesz. Kell tehát úgy kezeluiök a gazdaságot és jövö- delmezővé teuniök, amint azt körülírtam. Az aratás e vidéken is 2—3 héttel később végződött mint egyébkor. Ezen urodalomban az ara tást e hó 17-én fejezték be. Ilyenkor az arató személy zet elmegy a főtiszthez és viszen a learatott vetemé- nyek kalászaiból művészileg összeállított nagy csokrot. Ennek átadásánál az első aratógazda egy köszönőbeszédet mond mindnyájuk nevében; melynek végeztével egy pár dal eléneklése után elkezdődik a trombita zene, mire az aratószemélyzet ott helyben egy két óráig tánczol, mely alkalommal egy hordó sört kapnak s annak elfogyasztása után az aratási ünnepély véget ér. — Az ez évi termés itt is keveset ért. Bármerre megyen e vidéken az utas, az országutak mentében a sok gyümölcsfával találkozik; sőt a szántóföldek is telvék gyümölcsfákkal, ami csak hátrányára van az elvetett vetemények fejlődése és termésének. Az alma, körte és szilvafákon nagy bőségben van a gyümölcs. Bauer Ferencz. HÍREINK. Veszprém, 1883. szeptember 2-án. Esküvő. — Városunk szépeinek száma ismét meg fog egygyel fogyni. A kedves szép kis Boda Mariskát özv. Boda Istvánná sz. Simor Katalin úrnő bájos leányát szept. 9-én d. e. fél 12-kor vezeti oltárhoz Békeffy István komárommegyei tarjám földbirtokos ur. Tanuk lesznek Békeffy János földbirtokos és Simor János tvényszéki biró urak. Nyoszolyó leányok: Boda Klotild, Ányos Flóra kisasszonyok és a Bókeffy-nővérek. Isten áldása legyen,a szép páron! Örvendetes hir — Városunk bizonnyal őrömmel veszi azon hirt, hogy a honvéd-lovasság állandóan Veszprémben fog maradni és nem helyeztetik át Pápára. Hírként vettük, hírként közöljük mi is olvasóinkkal. Kinevezés. Kukurelly Károly székesfehérvári törvényszéki jegyző urat ő Felsége aug. 24-én a tatai Járásbírósághoz albiróvá kinevezte. Áthelyezés. — Ő császári és apostoli királyi Felsége aug. hó 24-én kelt legfelső elhatározásával Tóth László devecseri kir. járásbirónak a veszprémi kir. törrényszékhez törvényszéki bírói minőségben leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Megyei közgyűlés lesz f. hó 3-án, hisszük hogy a megyebizottsági-tagok szokott szép számmal jelennek meg, ha ugyan a lepsényi ekeverseny azok egy részét vissza nem tartja. Á fögymnasinm ügye. — Tisztelt olvasóink emlékeznek, hogy a róm. kath. gymnasiumi bizottság kérvényt adott be Veszprém vármegye tek. törvényhatóságához, hogy a nevelési alapból a veszprémi főgymnasiumra segélyt kapjon. Ezen gyom. bizottság küldőttségíleg tisztelgett augusztus 28-án br. Fiáth Ferencz főispán ur ő eicellentiájánál a főgyranasium ügyét ő excellentiájának kegyes pártfogásába ajánlandó. A küldöttség elnöke tek. Kutt- ner Sáudor ur e szép beszédet mondta: Nagymól- tóságos főispán ur! Kegyelmes urunk! Mi a veszprémi rom. katb. gymnasiumi bizottság küldöttei vagyunk s jöttünk, hogy esedezzünk nagyméltóságod kegyes pártfogásáért a felállítandó 7—8 osztály ügyében. Nagyméltóságod jól ismeri gymnasiumunk fejlődésének történetét; tudja miként ezelőtt vagy 14 évvel néhány lelkes előkelő férfiú fölkarolta a mi 4 osztályra letörpült tanintézetünk ügyét, és — párját kereső buzgósággal de ép oly bölcs eljárással is annyira sikerre emelte ezt: hogy rövid nehány hónap alatt az 5-ik és 6. osztályra kellő alap előteremtve lön, az osztályok berendeztettek s a tanároknak egy megfelelő díszes lakház is építtetett. — De többet is tett ama lelkes kezdeményezőkből alakult bizottság! — mert felköltötte a megye összes polgárai érdekeltségét az ügy iránt és — kivívta bizalmukat az ügyet vezető bizottság iránt! Mi ama bizottságnak szerény, erőben gyenge de jóakarattal és buzgósággal telt utódai vagyunk. — Átvettük az örökséget; — miként becsültük meg azt? azt tevékenységünk végeredményeiből birá- landja el a nagy közönség. Hogy azonban érdemen túl ne bíráljon; szívesen mondjuk el, hogy nem volt nehéz lelkes és bölcs elődeink helyes nyomdokán folytatnunk utjokat a nemes czél felé! — A íelköltött érdekeltség 14 év óta szakadatlan fennáll, — a bizalom ránk is átruháztatok és — ennek köszönhetjük — s talán csekély mérvben a jól alkalmazott gazdálkodásnak, — hogy a mi gymnasiumi alapunk 1869 óta 20 ezer forinttal növekedett. Ezeu nevezetes összeg birtokában, — de tekintve középiskolai törvények létrehozásával, úgy egyebekben is az ügyre nézve kedvezőn fejlődött körülményeket : megjöttnek láttuk az időt arra, hogy a 14 év előtt működött jeles férfiak által fölemelt tanintézetet, azoknak nemes intentiója szerint íőgymná- siummá kiegészítsük. Szép összeggel rendelkezünk, — igaz, és — ez összeg fel is jogosit arra, hogy vele újból megkezdjük utunkat a szemünk előtt lebegő magasztos czél felé, de — nem elég annak elérésére! Nekünk ismét azokhoz kell fordulnnnk, kiket elődeink már minden nemesre és jóra mindig készeknek ismertek, s a kiknek erejével egyedül fogjuk felállíthatni a főgymuasiumot! Fordultunk tehát a tek. Veszprém vármegyéhez is és kértünk segélyezést a nevelési alapból és kértük ügyünk szellemi támogatását is; most pedig alázattal kérjük Excellentiádat megyénk jeles főispáuját: ajándékozzon meg becses bizalmával és — hatalmas befolyásával legyen kegyes bennünket pártfogolni! Ő excelleutiája a legkegyesebben fogadta a küldöttséget és biztosította, hogy e szent ügy érdekében minden tőle telhetőt elfog követni. A küldöttség azután tekintetes Véghely Dezső alispán urnái is tisztelgett hasonló czélbói, ki hasonlag a legmelegebb pártolást helyezte kilátásba. És most a tekintetes megyei bizottság lelkes tagjaitól függ, hogy ezen az egész megyére kiható szent ügy kérdése a holnapi megyei közgyűlésen Veszprémmegye fényes tanügyi múltjához méltóan oldassák meg. A veszprém-jutasi vasutügyben — még mindig nem lehetett az alakuló gyűlést megtartani; még mindig vannak alaki differentiák, melyek tarán végre valahára kiegyenlíthetők lesznek. Ipartanodái értesítés. — Az ipartanoda az 1883/t-iki tanévben megnyílik. A beiratások f. évi szeptember hó 8-án, 9-én és 16-án mindenkor d. u3—5 óráig az ipartanoda helyiségében (a tflzoltő- őrtanya fölött) eszközöltetnek. Felhivatnak az inas- tartó iparosok, hogy a nevezett napokon inasaikat beíratni szíveskedjenek. Veszprém, 1883. aug. 31-én. Meszes Tolikdrp, az ipariskola igazgatója. Panaszok — Köztereink, különösen a vásártér, nem részesülnek még oly gondozásban, amelyet a közrend, a köztisztaság és a közegészség megkíván, sőt parancsol. Napokig elhevernek és rothadnak káposzta és egyéb levelek és rontják a levegőt. Hiszszük, hogy városi hatóságunk erről tenni fog. A Plosszer-sótányon egész falka bárány legel és nem német ó-val makadamírozgatja a járó-kelő férfi- és női közönség talpa alatt a sétahelyeket. Ami hasznos a szántóföldön, lehet bosz- szantó a czipő talpán. Országos vásár. — Zalavdrmegye alis- pdni hivatalának Veszprémmegye tek. Alispánjához küldött távirati értesítése szerint a Zalagróti szeptember hó 3-iki országos vásár megtartása betiltatott. Veszprém szépül. — A komakut-téren erősen dolgoznak. A Babolesai-téren a Korona szálló felé meg lesz szüntetve az a veszélyes lejáró, mely már annyi kocsiösszeütközésnek és egyéb szerencsétlenségnek volt okozója. Tojásdad alakban kikanynrittatik és emeltetik a járda, ami által a kocsi-ut szintén kikanyarodik. Honvédeink. — A mi derék honvédeink jövő kedden távoznak körünkből az őszi hadgyakorlatokra Tata környékére. Az ég vezérelje őket szerencsésen oda és vissza. Szent a béke. —■ Múlt számunkba említettük, hogy iparosaink az ipartanodái bizottság nap- és órafelosztása ellen kérvényt adtak be a városi tanácshoz. A városi tanács áttette e kérvényt az ipartanodái bizottsághoz, mely múlt pénteki ülésben Hochmuth ábrahám közvetítő indítványára a keddi előadást áttette vasárnapra és igy heten- kint, két nap : vasárnap és pénteken lesz előadás és pedig vasárnap d. u. 2—5 minden osztálynak rajzból és egyéb tárgyakból, pénteken 6—8 esetleg 7—9 minden osztálynak a rajzon kívül a többi tárgyakból. Statárium. — Zalavármegye területén havi időtartamra kihirdettetett a statárium s ott előforduló zavargások megfékezése czél; Glavina Lajos a megye főispánja teljhatalmú mánybiztossá neveztetett ki. Könnyelmű vigyázatlanság. — El két helyen is történt könnyelmű vigyázatlanst baleset, amely könnyen végzetes lehetett V' Egy anya pálinkával mosta gyertya mellett le haját, a pálinkás haj meggyulladt és a sze leány tetemes sérülést szenvedett. A szilvás czában pedig egy másfél éves kis gyermek a öntötték le vigyázatlanságból vitrióllal. Megnyugtatásul. — Városunk zsidó polgárai küldőttségíleg keresték fel e héten a főis - alispán és polgármester urakat és szemben a 8' u szódos megyékben levő zsidóellenes mozgalommal aggodalmuknak adtak kifejezést különösen, ha városimból a katonaság az őszi gyakorlatokra kivon í. Mint a három helyen azon megnyugtató vá:.urt vették, hogy városunk közönsége sokkal higgad, mint hogy oly tényekre ragadtathatná mag a melyek a fontos társadalmi kérdés megoldását nem segítenék elő, sőt a mostani szorult anyagi vit monyok közt még roppant terhet is róhatnának .szegény városunkra. Borzasztó tűz. — Augusztus hó 29-én u. 5 órakor Péterd községben tűz ütött ki, mely 'rövid idő alatt, nehány ház kivételével, a\ e e> községet elpusztította A hivatalos helyiségek í vatalos irományokkal együtt mind elhamvadtak. Ugyanaz nap Hédéu szintén nagy tűz volt, m , nek tizenöt ház megfelelő melléképületekkel r talékul esett. A hir vételéig nincs tudornál nk arról, vajon hány épület volt mind a két he biztosítva. A trombita. — Müveit városokban ny; ablak mellett még zongorázni sem szabad. Nálun V tűzoltó-trombitás a város közepette, az őrtan; u, tartja messzehallható trombita-gyakorlatát. ri tunkkal ily gyakorlat csak a városon kívül eng hető meg tűzoltóknak ép úgy, mint a katonáknak, akik ezt igen helyesen igy is teszik. A tüzoltópa- rancsnokság intézkedését kérjük ez ügyben. Hirdetmény. — A szülésznői tanfolyamra a beiratások (orvosi karnál IX. kér. üllői ut 1. sz.) f. évi szeptember 1-ón kezdődnek és bezárólag 15-ig tartanak. Baiaton-Füredröl — írják nekünk, hogy az ottani »tízeretetház“ növendékeit Paksy Ilona és Heinrich Aranka kisasszonyok nemealelkü kezdeményezése folytán több szépérzelmű nő áldozatkészsége mellett aug. 29-én már másodízben ozsonnávai örvendeztették meg. A vidám fiuk e megvendógelése Károlyi vendéglőjében történt, bort Lichtenstein Lajos szerkesztő volt szives nekik rendelni. Ozsonnázás után több igen sikerült kardalt énekeltek, melyet a fenntisztelt uruó'k, több urhölgy társaságában élénk érdeklődéssel hallgattak. Az árva fiuk iránt tanúsított e nemes érzelem nyilvánulása elismerést érdemel. A kecskeméti jogakademiának — szép ünnepélye lesz a jövő szept. hó 10-ón. Ekkor fog ugyanis az 1883/4. tanév ünnepélyesen megnyittatni s a jogakademia legújabban megválasztott fiatal tanárai, u. m. dr. Bagi Béla jogtudor, tehetséges kecskeméti ügyvéd (váltó és kereskedelmi tanszék) és dr. Kovács Pál államtudor, kecskeméti lapszerkesztő (statisztikai és közigazgatási tanszék), ekkor fognak tanszékeikbe ünnepélyesen beiktattatni. Az ünnepélyre a jogakademia főntartó testületéi, u. m. a dunáuinneni reform, egyházkerület, Kecskemét város törvényhatósága és a kecskeméti reform, egyházközség, valamint a helybeli és szomszéd városbeli tanintézetek igazgatóságai különkülön meghivattak s remélhetőleg mindannyian képviseltetni fogják magukat; és miután az ünnepély nyilvános: előreláthatólag részt fog venui abban Kecskemét város polgársága is, amely a jogakademia sorsa iránt élénken érdeklődik s reméli, hogy miután a múlt év-«
