Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-05-27 / 21. szám

A borkereskedés sem felelt meg a táplált re­ményünknek. Az ó-boroknak úgy a bel- mint a kül­földön felette megcsökkent készleténél fogva a hazai borkereskedők és üzérek élénk kivitelre számítottak Francziaország és Schweiz felé. Ennélfogva közvet­len a szüret után a bevásárlás oly mérveket öltött, mint még eddig soha. Miután azonban az uj boroknak legnagyobb részt határozottan silány mi­nősége mi arányban sem állott azok árához s igy Francziaország felé élénkebb kivitel nem volt léte­síthető •, Schweiz pedig utolsó évi gazdag szürete folytán elég készlettel birt: egyik irányban sem lehetett magyar borokkal kedvező üzleteket kötni A borkereskedés ennélfogva szükebbkörü fogyasztó területére, az osztrák tartományokra lön utalva, minek következtében a forgalom felette lanyha maradt. A fakereskedés nem részesül még közgazda­ságunk részéről azon figyelemben, mely azt értéke­sítésre váró erdeink nagy kiterjedésénél fogva mél­tán megilletné. Igaz, hogy tulhatalmas akadályok­kal is kell küzdenie. Csak az erdőgazdaság terén észlelhető s oly gyakran megrótt közönyre, a rósz s teljesen járatlan utakra, a hiányzó másodrendű s helyiérdekű vasutakra s a nagy közlekedési vona­laknak a fakereskedésre nézve épenséggel ellensé­ges indulatu díjszabályzatára utalunk ezúttal, fenn­tartván magunknak, hogy mindezen hiányokkal illető helyen behatóan foglalkozhassunk. Annál örvende- tesebb jelenség, hogy fakereskedésünk mindezek daczára a fekete és földközi tenger partjain, továbbá Francziaországban, Angliában és Németországban mindinkább tért foglal s bizton reméljük, hogy a Fiume és a földközi tenger nyugati kikötői között létesítendő egyenes hajózási összeköttetések befo­lyása alatt és megfelelő szállitmányi kedvezmények mellett, a fakereskedés, kivált kamarakerületünk déli részein, hatalmas lendületet veend. A marbakereskedés körül az 1881-ik év mi nevezetesebb mozzanatokat sem tüntet fel, csak a soproni piacz sertéskivitele emelkedett hosszú idő óta nem tapasztalt magasságra. Sajnos, ez emelke­désen nem örülhetünk, mert reánk nézve az egy elveszett, hajdan virágzó üzletágnak végső, erősza­kos felbontását jelenti, oly üzletágét, melyet a ked­vezőtlen viszonyok végzetes közreműködése, gon­datlan elbizakodás és számitó önzés a helybeli piac­ról el s a túlsó államfél karjaiba hajtottak. A kiviteli forgalomnak megfelelői eg alakultak Magyarország beviteli viszonyai is az 1881-ik év folytán. A behozatal zömét még mindig a szövő­ipar termékei képezték s ez üzletből az oroszlány- rész államunk túlsó felét, mint ezen iparág hatalmas képviselőjét illeti. A gyarmatáru kereskedés terén érezhetővé vált már az uj fogyasztási adótörvény behatása, mely épen annak főczikkeit érinté, s ki­vált a mi kamara kerületünk, mint határszéli ke­rületben, szinte ellenállhatatlan mérveket öltött a túlsó államfél lesújtó versenye. Kereskedelmi politikánk terén a Spanyolor­szággal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés kimagasló helyet foglal el s remélhető, hogy az abban nyújtott tetemes kedvezmények alapján, ez irányban is élénkebb kereskedelmi összeköttetések lesznek létesíthetők. Kevésbé kedvező monarchiánk állása Németországgal szemben, miután az legújabb időben életbeléptetett védvámos rendszeréhez, mely főként Ausztria gyáriiparának tulerős versenye ellen irányul, mellesleg azonban Magyarország nyerster- ményeinek is megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a belépést, makacsul ragaszkodik, s minden e poli­tika megváltoztatását ezélzó kísérlet eredméuytelen maradt. így monarchiánk is lassanként visszatorlá- sokról kénytelen gondosaodni s legközelebb e két, különben barátságos összeköttetében álló állam kö­zött a legélénkebb vámháboru kitörése várható. Cd közlekedés ügy teréu az 1881-ik év nem egy örvendetes jelenséget mutat. A magas kormány hazafias, czéltudatos és erélyes közlekedési politi­káját az elmúlt évben is siker koronázta s jelenleg az egyes vasúti vonalak díjszabásaira gyakorlandó befolyása teljesen biztosítottnak látszik. Hosszú és nehéz küzdelem volt az, melyet a magas kormány a szinte tulerős vasutak phalauxa ellen vívott, a miért is a kivívott sikerért legbensőbb elismerésünk­kel adózunk. De egyébb tekintetben is számos je­lentékeny mozzanatot tűntet fel a közelmúlt esz­tendő. Ilyen mindenekelőtt azon nagy elterjedés, melyet a helyi szükségleteknek szolgáló helyiérdekű vasutak eszméje országszerte nyert. Minden oldal­ról uj tervezetek, foganatosított előmunkálatok s megkezdett építkezések hírei érkeznek s ha ezen tervezetek midegyike nem is valósulna, a kezde­ményezés megtörtént s a belforgalom élénk fejlő­dése most már csak a közel jövő kérdése. A nagy vasutak hálózata is tetemesen szélesbedett és sűrű­södött a közelmúlt esztendőben. Hisz egész soro­zatja a fő- és mellékvonaloknak lön annak folyamán részint törvényhozásilag engedélyezve, részint tény­leg munkába is véve. Hazai kereskedelmünk és bel­földi iparunkra a legnagyobb befolyással ezen va­sutak közül okvetlen a budapest-zimonyi vasút leend, s ezen vonat kiépítése reánk nézve is nagy fontos­ságú, miután általa, a buda-győri vasúti vonal kié­pítése is közel jövőben várható lévén, egyenes ösz- szeköttetésbe lépünk a kelettel. S még egy fontos mozzanattal dicsekszik az 1881-ik év forgalmi élete: értjük a budapesti közraktárak megnyitását. A mi kamránkra nézve a budapest közraktárak magában véve ugyan kisebb jelentőségűek, miután kerületünk kereskedelme legnagyobb részben nyugat.felé irányul s azért a közraktárak nyújtotta kedvezményektől job­badán elesik; jelentőséget a közraktárak megnyitása azáltal nyer: hogy egyúttal a vidéki kereskedelmi gyúpontokon emelendő közraktárak eszméje is elfogadtatott, tehát reményünk lehet, hogy a leg­közelebb mi is részesülendünk az általuk nyújtott kedvezményekben. Kevesebb eredményt mutat fel az 1881-ik év a vízépítés és hajás terén. Előbbi nagyobbrészt csak az alföld rónáinak biztosítása s a feldunán eszközölt kotrásokra szorítkozott; a Rábaszabályozás ugylátszik teljesen összebonyoli- tott ügyében azonban mi sem történt s a Mura szabályozás körül is vajmi kevés eredményt jegyez­hetünk fel. Érdemleges és örvendetes építkezésekül e téren csak a fiumei kikötőben, mely a követke­zetesen növekvő forgalomhoz képest kicsinek bizo­nyult, munkába vett újabb nagyobbitások említhe­tők fel. A hajózás terén is találkozunk egy kedvező mozanattal, értjük az »Adria Steamship Compauy*- nak, mely eddig a nyugateuropai kikötőkkel való közlekedést közvetité, magyar vállalattá való áta­lakítását. Ez által a nemzet kikötője számára magyar hajórajat nyertünk, melyhez a magyar tengeri kereskedés szempontjából legszebb remé­nyeinket kötjük. qA hitelviszonyok általában kedvezőknek mond­hatók. A világ piaczon észlelt, már fennt említett, összehalmozódása a tőkéknek, hitelügyflnkre nem maradhatott befolyás nélkül. Ezen pénztorlódásnak első következménye a takarékbetéteknek a kamara­kerület valamennyi hitelintézeténél való tetemes felhalmozódása volt, a mint azt illető helyén táblázatosán is feltüntetendjük, minek következté­ben azok nagy részénél a kamatláb leszállítása vált szükségessé. Mi részünkről ezen pénztorlódá­son semmikép sem tudunk örülni, sőt benne felette egészségtelen közgazdasági viszonyok jelentkezését látjuk. Mert a hitelintézetek ezen pénzbősége egyrészt azon tartózkodó bizalmatlanság bizonyí­téka, melylyel a belföldi tőke mindennemű keies- kedelmi s iparvállalat iránt viseltetik, másrészt tanúsága földmivelő népünk teljes hitelképtelensé­gének. A leszállítót kamatláb ennélfogva a hitelre szorult, sanyarú viszonyok közt élő birtokos osz­tálynak nem igen válland könnyebbségére, ha csak nem sikerül neki kamattartozásait régibb jelzálog- adósságainak conversiója által tetemesen csökken­teni. S valószínűleg erre kívánt hazai törvényho­zásunk is alkalmat nyújtani, midőu a jelzálogköl­csönök átváltoztatásánál, az 1881-ik évi LXXI. t. ez. által, oly tetemes bélyeg és illetékkedvezménye­ket állapított meg Jelenleg ezen törvény eredménye s az átváltoztatás mérveiről mit sem jelenthetünk, miután az csak 1881. deczember hó 31-én lépett életbe: reméljük azonban, hogy legközelebbi jelenté­sünk során egész sorát közölhetjük az örvendetes műveleteknek. Talán addig elolvad, az ipar terén jelenleg érezhető meleg fuvalom behatása alatt a közöny és bizalmatlanság jégkérge is, mely a bel­földi tőkéket jelenleg még körüíövedzi; talán fel­keresik végre ezek is hazánk kézmü és gyáripar vállalatait, bennünk keresve biztos és jövedelmező elhelyezést. Reméljük ezt, s ezen reményben zárjuk le az 1881-ik év mezőgazdasági, ipar és kereske­delemügyi viszonyaira vetett általános visszapil­lantásunkat. IRODALMUNK. Megjeleni az „Önügyvéd“ 24-ik harmadik kiadásának utolsó füzete, irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, Nemzeti szinház bér­házában. E füzetben a szerző a megyei pótadót a községi jót ismerteti, azzal áttér a köztisztviselők ügyeire, s szói mindenekelőtt a köztisztviselőkről általában, minekutánna a köztisztviselők tulajdon­ságairól nevezetesen az általános és különös tulaj­donságokról, az elméleti képzettségről a közigazga­tási szakban, tanügyi szakan, orvosi és műszaki szakban, bányászati erdészeti levéltári posta és tá­vírda szakban, tengerészeti hatósági számvevőségi, pénztári kezelési, börtönügyi szakban a vesztegin- tézeknél és zálogházaknál, s végre a gyakorlati képzettségről, értekezik a tiszti állomások betölté­sére, az álladalmi tisztviselők nyugdíjazásáról azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivatalszol­gai és felvigyázói állomások betöltéséről végre is­merteti az uzsora és káros hitelügyletekre vonat­kozó törvényes intézkedéseket. E füzethez mint az .Önügyvéd* 3-ik kiadásának utolsó füzetéhez van csatolva a czimlap, teljes tartalomjegyzék, egy ki­merítő tárgymutató végre kiigazitandók czíme alatt egy a nyomtatási lényegesebb hibákat és a nyom­tatás folyama alatt felmerült változtatásokat és mó­dosítást kitüntető kimutatás. Az eként teljesen be­fejezett „Önügyvéd“ egy a leghasználhatóbb és leg­szükségesebb kézi könyvek közül, mely nem csak a törvénykezés minden ágaiban, de igen számos és nevezetes közigazgatási ügyekben mindenkinek biz­tos tanácsadóul szolgálhat. Ajánljuk t. ez olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába. E nagy ter­jedelmű 24-ik füzetnek ára 30 kr. A teljesen be­fejezett mű egy kötetben díszes kötésbe kötve, vagy fűzve, úgy félkötetben fűzve és füzetenként is a t. ez. olvasó közönség kívánságához képest kapható a kiadónál és minden hazai könyvárusnál. Lapszemle. ........... Tá tra-Vidék - czimen igen díszes kiállítású türdö- küzWny jeleut meg .1 • ^e,5.én kit foglalkoalk mm*« Előfizetési ára decz. végéig 3 írt. 75kr. Akik elősző. foglalkoznak a magyar fürdőkkel, azoknak kiváló figyel­mükbe ajánljuk e derék úttörő közlönyt. A „Pápai Lapokéban A. G, azt állitja, hogy a pá- paiak kedélyét nem a kivetett »dó magassága, hanem az állam közegei által megfontolatlanul készített előirányzat háborítja fel. A „Fehérvári híradó“ a jelesen szerkesztett „Buda­pesti Hirlap“-nak köali a példa czimü czikkét dr. Tisza Ist­vánról és felkiált: Hát már oda jutottunk, hogy ha a ma­gyar aristokratiából egy fiatal ember kimagaslik, ujjal kell rámutatni: ide nézzetek, ezt kövessétek! Valóban méltó ^ mi bánatunk. A „Házi barát“ Bécsben megjelenő magyar azép iro­dalmi képes lap, mely valóban jobb sorsra volt méltó I. év­folyama 37 füzetével megszűnt! Szerkesztői üzenetek. B. F, Győr. — Üdvözlet. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. Halimba község. — Az előfizetési összeget 1882-ről köszönuitel vettük. KO ZL E K E DES. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 10 óra 13 perez reggel. Budapestre (személyvonat) 4 óra 57 perez délután, Kis-Czeil, Szombathely felé (v. v.) 5 óra d. u. Ugyanoda, (személyvonat) 1 óra Dl perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személyvonat) 10 óra 46 perez reggel. Ki8-Czell, Szombathelyről (v. v.) 9 óra 58 perez reggel. Ugyanonnan (személyvonat; 4 óra 52 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személyvonat 8 óra 47 perez este. Indűl Budapestről: Veszprém felé (személyvonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel. Veszprémi piaczi árak. Búza . . Rozs Zab Kukoricza Dara liszt . Zsemlye liszt Búza dara Rizskása Árpakása (i Köleskása ő a o 3|á? ^1|£ 1*°I 100 kilónkinti ára frt kr. (legjobb . 80 9 80 { közép 79 9 60 (legalább való. 78 9 30 ílegjobb . 73 7 50 {közéjt 71 7 30 (legalább való. 70 7 10 (legjobb . 65 8 _ {köz ép . 63 7 30 (legalább való. 62 7 — (legjobb . 40 6 60 {közép . 38 6 40 (legalább való. 37 6 30 (legjobb . 78 6 60 { közép 76 6 40 (legalább való. 74 6 10 . 22 22 18 18 liszt . 15 15 liszt . . • 13 13 . . 6 7 20 20 24 26 1) 24 26 12 13 Felelős szerkesztő s kiadó LEVAY IMK E. Lap tulajdonos: KRAUSZ ÁRMIN. ff f ff ff Mű T Ji tű 1 Ml, ^55B5aSKB5HSESZ5Z5a5HSH525HSH5H5iSH5iSHSÍE Kiadó látás. Ügyvédi irodául kiválóan alkalmas, 2 szobából álló lakás, július 24-töl tovább bérbe adandó. Bővebbet Scllill E(le íüszer- k ereskedésében. 100 2—2 S asasasasasasasasasaszsasasHSHsasasasasasa^ 96 3 -3 Hirdetmény. A lepsényi nrodalomban 40 darab electoral negretti, két és három éves tenyészkos van eladásra fel­állítva. Vevők értekezhetnek a lepsényi kasznári hivatalnál. Szabad kézből azonnal eladó egy használható 2 lóerejü , Grossmann*-féle ír cséplőgép, járgáuyuyal és szalmarázóval jutányos ár mellett. A venni szándékozók forduljanak bővebb fel­világosításért alélirthoz. Tés, (Veszprémin.) posta helyben. 103 í—i Borbély Lőrincz, kath. tanító. irxiegrTs'ü-ld.ött könyv nekem nagy szolgálatokat tett, mert nemcsak én, a ki már teljesen reménytelen valék, hanem számos ismerősöm is a benne foglalt tanácsok­nak köszönhetik egészségük helyreállítását.“ — Eze­ket Írja egy szerencsésen kiépült a „Dr. Airy gyógy­módjáról.“ E 416 lapra terjedő kitűnő munkában nemcsak a betegségek leírása foglaltatik, hanem egy­szersmind oly gyógyszerek is vannak felsorolva, melyek tényleg jóknak bizonyultak, úgy hogy a beteg a felesleges kiadásoktól mentve vau, Egyik szenve­dőnek sem kellene tehát elmulasztani e könyv meg­szerzését, mely Richter kiadó-intézetében Lipcsében jelent meg. E könyv 75 kr. beküldése mellett Gori- SChek K. egyetemi könyvárus által (BéCS I. István-tér 6. sz.) kívánatra bérmentve küldetik meg. A következő kitűnő minőségű czikkeket bátor va­gyok a t. közönség s különösen a t. háziasszonyok szives figyelmébe ajánlani: Kerti- és egyéb VETEMÉNY MAGADAKAT friss minőségben, melyek csiraképességéről kezeskedem. Tejoltót, sajtkészitéshez. Legerősebb minőségű (Soda) szappan készítéshez. Brázay-féle Sós-borszeszt. Szagtalan, friss és tiszta disznózsírt. Továbbá mindennemű fűszer- és csemegeárut csak is elsőrendű friss minőségben jutányos áron. 71. 6-6. füszerkereskedése Veszprémben. •eeeeeeeiwe«®' Árverési hirdetmény. 8424/1882 A veszprémi kir. törvényszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Varga Imre b.-füredi lakos végrehajtatnak Hollósy István bu dapesti lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében a 1275^/1879. sz. végzés folytán elárverelt birtok megvevője Havlicsek Ferencz által ki nem fizetett 796 frt 50 kr. vételár hátralék, valamint ennek 1880. október 6. óta járó 6% kamatja 57 frt elvesztett bánatpénz, 8 frt 45 kr. uj árverés kérési és még leendő költségek s jár. behajtása végett, a veszprémi kir. törvényszék területén Kövesd községben levő s a kövesdi 118. sz. tjkönyvben Hollósy István tulajdonául A -j- 1 sor 472. hsz. sz. alatt felvett 570 frt megállapított kikiáltási áru szőllő-parrag és kaszáló birtok 1888. évi junius 16-ik napján d. e. 9 órakor Kövesden a község házánál a nevezett előbbi vevőnek kárára és veszélyére megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a leg­többet ígérőnek eladatni fog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeget bánatpénzül a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Veszprémben a kir. törvényszék mint tkönyvi hatóságnál 1883. april hó 23-ik napján tartott ülésből. 104 1-1 H. Éveli, kir. törvszéki jegyző. !!Molyok ellen!! I | vegyművileg készített papírlapok, p 4 melyek átható illatukat soká megtartják p (j és a ruhanemű közé rakva, azt a molyok pusz fe titásától biztosan megóvják. p (§ Darabonkint 20 krért kaphatók KRAUSZ ARMIN ^ ^ pap:rkereskedésében Veszprémben. ^ Veszprémben, 1883 Nyomatott a íaptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom