Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-25 / 12. szám
Pester Correspondenz“n(\7rmegbizható helyről nyert értesülései szerint ezen enquete tárgyalások substratuma a következőkből áin A magyar állam \ ispályák értéke mindeddig a zárszámadásokban 278 milliónyi összeggel szerepel, holott e vasutak létesitésére névérték szerint 350 milliónyi összeg erejéig kellett hitelműveleteket véghezvinni. E különbség az államvasutak nominális és effectiv értéke közt kifejezést nyer azon eltérésben is, mely a zárszámadások fenn említett megállapítása és a vasúti mérleg között erre nézve tapasztalható. Ezen eltérés korrektivumának megállapítása végett egyrészt, másrészt és főleg az állam költségén épült vonalak befektetéseinél a pénzbeszerzési költségek számbavétele végett, amint ez valamennyi magán- vasutnál és az időközben államosított vonalaknál tényleg számba vétetett; a jelenleg működő és az említett hatóság képviselőiből összeállított enquete most azon dolgozik, hogy a magyar államvaspályák értékét minden jogosult tényező figyelembe vételével pontosan megszabja. A tárgyalások még nincsenek ugyan befejezve, de megközelítőleg már megítélhető, hogy mintegy 40 millióval magasabb érték lesz megállapítható annál, melyet az államszámvevőszék ez ideig a zárszámadásba felvett. A „Magyarország és a Nagyvilág“ pályázata. Légrády testvérek, mint a .Magyarország és a Nagyvilág“ kiadó-tulajdonosai, pályázatot hirdetnek egy rövid, legfőlebb három számra terjedő elbeszélésre. Pályázatra csakis olyan eredeti dolgozatok fogadtatnak el, melyeknek tárgya a magyar társadalmi életből van merítve. A nevezett kiadó-tulajdonosok 15 körmöczi aranyat tűztek ki a bírálók által legjobbnak talált általános becsű pályamű jutalmazására. A pályanyertes mű szerzője köteles dolgozatát közzététel végett a „Magyarország és a Nagyvilág' nak átengedni. Ezenkívül a szerkesztőség fönntartja magának a jogot, hogy a bírálók által dicséretben részesített pályaműveket a szokásos irói tiszteletdij mellett közzétegye. A .Pesti Hírlap, munkatársai a pályázatból ki vannak zárva. Az idegen kézzel irt jeligével s a szerző nevét rejtő zárt levélkével ellátott pályaművek 1883. május 15-ig küldendők be a .Magyarország és a Nagyvilág, szerkesztőségéhez, Budapest, nádor-utca 7. szám, első emelet. A pályázat eredményéről szóló jelentés f. évi julius 1-én fog közöltetni. A pályabírói tisztet Bartók Lajos, Dalmady Győző és P. Szathmáry Károly urak voltak szívesek elválalni. A „Magyarország és a Nagyvilág” szerkesztősége. A „Pesti Hírlap“ pályázata. Légrády testvérek, mint a .Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosai, pályázatot hirdetnek egy legfőlebb nyolcz-kilsncz tárczahasábra, azaz mintegy 300 sorra terjedő eredeti tárczaczikkre. A nevezett kiadó-tulajdonosok által fölajánlt 10 körmöczi aranyból álló jutalom csak abszolút becscsel biró munkának adatik ki, melyet szerzője közlés czéljából köteles a „Pesti Hirlap“-nak átengedni. A szerkesztőség föutartja magának a jogot, hogy a bírálok által dicséretben részesített tárcza- czikkeket a szokásos irói tiszteletdij mellett a lapban közzétegye. A .Pesti Hírlap“ munkatársai a pályázatból ki vannak zárva. Az idegen kézzel irt, szerző nevét rejtő zárt levélkével ellátott pályamunkák 1883. május 15-ig küldendők be szerkesztőségünkhöz, Budapest, nádor utcza 7. szám, első emelet. A pályázat eredményéről szóló jelentés f. évi julius 1-ón fog közöltetni. Pályabirák Borostyáni Nándor, Mikszáth Kálmán és Törs Kálmán urak lesznek. Budapest, 1883. márcz. 16-án. A „cPesti Hírlap“ szerkeszősége. Törvényszéki csarnok. lekintetes Szerkesztő úr! Veszprém 1883. márt. Mióta a hirhedett Hoszter Fülöpnek világszerte ismeretessé vált bűnügye helybeli törvényszékünk előtt letárgyaltatott, daczára a bűnügyi tárgyalások nyilvános voltának, városunk szakértő közönsége csak nagy ritkán vagy épen nem látogatja — más törvényszékkel biró városaink közönségétől eitérőleg ■— igazságszolgáltatásunk csarnokát. Igaz, hogy oly érdekes s reánk magyarokra egyúttal oly lesújtó bűntényt talán sohasem fog felmutathatni bűnügyi statistikánk, mint épen Hos- teré volt, mit adjon is az ég, — de mindemellett mégis merülnek fel társadalmunkban időnkint oly érdekes bűnesetek, melyeknek mikénti megoldása ránt érdeklődni, szakértő közönségünk hivatva van. Helybeli törvényszékünk csak a közel múltján is tárgyalt le néhány igen érdekes bűnügyet, melyek közül egy, sajátságos jellege s oly igen jorzasztó volta miatt köti te figyelmünket. Folyó hó 13-án a helybeli kir. törvényszék néltóságos Dr. Laky Kristóf tszéki elnök ur el- löklete alatt, Hempflinger István rédei nyereg- gyártó bűnügyét tárgyalta le s hozott ez ügyben téletet. Sajátságos és megdöbbentő hatást gyakorolt eánk e tárgyalás, mert annak daczára, hogy vád- jtt a gyilkosság egy borzasztó nemével a testvér- yilkossággal vádoltatik, nem törekszik feje felett yengíteni az igazságszolgáltatásnak ez esetben őt iztosan sújtó karjait, nem védekezik, de megadja íagát a reá várakozó rettentő sorsnak s iszonyú üntényét a legkörülményesebben beismeri. Hempflinger István közös nyerges üzletet dytatott Rédén, testvéröcscsével Sándorral. Mindeden szorgalmas, józan, munkás emberek voltak s igy a közös üzlet mióta így együtt éltek 600 frt tőkét jövedelmezett számukra. Háztartásukat az anya vezette, ki férjétől külön válva élt, s igy bár a testvérek már meglett emberek voltak, a nős életnek szükségét nem érezték. Múlt évi decz. 17-éig a ház békéjét nem is zavarta fel semmi, mig végre e végzetes napon előáll Sándor az öcs s kijelenti bátyja előtt, hogy megszünteti az üzlet közösséget, kifizeti őt 200 írttal, mehet ahova akar, vagy álljon be ha tetszik neki ő hozzá segédnek István ellenkezett, Sándor pedig feltett szándokát megmásítani annyival inkább nem volt hajlandó, mert édes anyja is az ő részére állott. A már 34 évet élt, különben is sajátos komor természetű István, ekként a megszokott életmódból kitaszítva látta magát, .kenyere javát — mint mondá — megette*, nősülésre sem gondolhatott többé, de úgy is vélekedett, hogy az ő közösségbeli jutaléka 200 írtnál többet ér — tehát meg is rövidítetik vagyonában. Szótlan búskomorságában megfogamzott agyában ama borzasztó eszme, hogy őcscsét, — ki családi és egész életét alkotó anyagi világát feldúlni szándékozik, — ha ez megmarad továbbra is elhatározása mellett, megboszulja s őt is magát is megöli. Midőn látta, hogy öcscse szilárdan megmarad elhatározása mellett, ő is híven borzasztó szándékához, decz. 21-én Kisbérre ment, s ott revolvert és töltényeket vásárolt. Lelkében tovább dúlt a vihar s ennek zúgása között mintegy ösztönszerűleg szélcsendet óhajtott, mely őt békés révpartra vezesse s így megmeneküljön a biztosan bekövetkezendő katastrófától. Decz. 22-én utolsó kísérletét tévé. Felkereste közeli ismerőit Mrázik Lászlót és Rellovich Kálmánt, rédei lakosokat, kik a tárgyalás alkalmával mint tanúk szerepeltek s felkérte őket, hogy közte és testvéröcscse között az általa oly igen óhajtott egyezséget létesítsék. A kísérlet nem sikerülvén, keblében a vihar dúlt, bomlott tovább anélkül, hogy ennek s úgy borzasztó elhatározásának külsőleg kifejezést adott volna. Ugyanezen napon decz. 22-én Hempflinger István az anyja és testvérével közös szobában lefekszik. Mintegy 2 és fél órát alszik, felébred — tovább aludni nem tud, néhány óráig ébren hever ágyában, felkel, kabátot és papucsot ölt, kimegy a méhesbe, hova pisztolyát elrejté, ezzel visszatér a szobába, meggyújtja a lámpát s egy lépésnyi távolban megáll alvó testvére ágya előtt, czéloz s a vészes golyó kioltá a testvér életét. A katasztrófa megtörténte útán saját életét szándékozott tervéhez híven néhány lövéssel kioltani, de ez neki nem sikerült. Bár bizonyosnak veheti a szerencsétlen szülött, hogy a büntető igazságszolgáltatásnak alapját képező törvény rideg §-a ki fogja mondani reá, mint testvérgyilkosra a halált; mindamellett meglehetős nyugodtnak látszik, csak egy fájdalmas pillantása az édes anyjára, ki teljesen megvonva tőle anyai kezét, egy szóval sem igyekszik gyermekét a borzasztó halál karjaiból kiragadni, mutatja, hogy szenved Talán éppen e szenvedés okozza nyugodtságát, félve óhajtja a végkifejletét. Terhes neki az élet, melyben mindenkit s mindent, miért fáradott úgyis elveszített már. Cserna Vincze kir. ügyész úr köz vádlói szabatos tárgyilagos véginditványa után, melyben vádlottra a halálbüntetést kéri alkalmazni, Dr. Kras- csenits Vilmos helybeli ügyvéd úr emelkedik fel védői székéről, hogy megtegye a végső kísérletet védencze életének megmentésére. A tiszta tényálláshoz viszonyítva sikerültnek mondható védbeszédében előrebocsájtja, hogy miután teljes beismeréssel áll szemben, védői feladata a legnehezebb. Ebből folyólag nem is annyira jogi, mint inkább psychologiai momentumokra és az elhatározás alternativ (vagylagos) jellegére kívánja a bíróság figyelmét irányozni. Felemlíti vádlott közönyét, melylyel cselekményét beismeri, ki nem sajnálja a múltat, nem félve a jövőt, daczára, hogy a vád borzasztó, a helyzet súlyos s emellett vádlott jóerkölcsü volt teljes életében. A közöny tehát csakis a morális és intellectualis erők teljes hiányára vihető vissza, — ezen erők hiánya pedig nemcsak a leszámitás mérveit alterálja, de a minősítést is A jelzett erők hiánya pedig természetes Ugyanis: vádlott családi élete züllött volt, az édes anya szeretető a vizsgálat adatai szerint a két fiú közül nem vádlottat is, hanem kizárólag, oktalanul csak a kisebbet karolta fel. E mellett szépen ecseteli védő vádlott lelküle- tét s előadja, hogy már a természet is mostoha volt vádlott iránt, setét, borult kedélylyel ruházván fel őt. Ily körülmények küzött — ily embernél a kedélyben a szép s a nemes s az erény iránti fogékonyság soha meg nem nyílhat s az kizárólag a materialismus sivár tanyájává fajul. Ekként eléri a férfikort, egyedüli vágya a napikereset eredményének fokozása, s mikor ez iránybau örülni kezd a sikernek, akkor előáll az öcs, azt mondja, kifizetlek, amint én jónak látom, aztán mehetsz, ahova tetszik, vagy beállhatsz hozzám segédnek. Es ettől nem tágítok. Hisz ez oly váratlan, oly súlyos támadás, melyre bárki felháborodik — egy ilyen áldatlan kedély, ily tanácstalan elme, mint a vádlotté pedig teljesen elborul, nem lát, nem hall, nem érez mást, mint azt, hogy az üzletnek vége, — vége az életnek. E mellett az anya is ellene van! Ez embert uralja a vészes gondolat, a napok, az éjek, a munka, az álom nem olthatják ki a setét eszmét — előkerül és öl, másként nem csele- kedhetik. A testvér nem tágít, ő sem tágíthat. így dőlt el az alternativa! Végül megjegyzi, hogy ily emberről nem mondhatni, hogy előre, higgadtan megfontolta szándékát, mert ily helyzetben a lélek nyugalmáról szó sem lehet. Kéri a bíróságot, hogy a fentebbi lélektani szempontoknak figyelembe vétele mellett, hozza meg ítéletét. A törvényszék, mint előre látni lehetett, vádlottnak halál ítéletét hirdeté ki Vádlott felebbezett, mert mint mondá „a madár is szereti életét.“ A törvényszék határozata folytán az iratok hivatalból is a másodbirósághoz felterjesztettek. így ért véget az első forum előtt ezen érdekes bünper, melynek ismertetésével a t. olvasó közönséget fárasztani merész valék. Fogadja tek. szerkesztő ur stb.-yKÜLÖNFÉLÉK, Vj szerkezetű katonapuskák A franczia hadügymninisteriumnak nemrég egy uj fajta puskát mutattak be, mely ismét lényeges haladást képvisel a gyilkos szerszámok történetében. Ezzel az uj fegyverrel ugyanis egy perez alatt 80 embert lehet ledurrantani egymás után; 30-szor lehet lőni vele perczenkint! A legérdekesebb az, hogy ezt a gyilkos fegyvert nem valami marcona, véres csatákkal álmodó katona találta ki, hanem egy — pap. Párisi katonai körökben azt hiszik, hogy a minis- terium elfogadja az uj fegyvert, mert Frebault tábornok, ki e tekiutben szaktekintély, igen melegen ajánlja. Az uj puskákat „mitrailleusi-fegyverek“- nek hívják. (Felfordult világ.) Sárgaláz Balmácziában. Zárából e hó 19-ről azt írják, hogy az úgynevezett nagy szigeten (Dugi Ótok) nemrég egy ember sárgalázban hunyt el. Azok közül, kik ez emberrel beteg korában érintkeztek, tizenketten estek ugyauabba a bajba s ezek közül hatan meg is haltak, Kulyakiállítás Bécsben A bécsi lapok diadallal hirdetik, hogy a világ leghíresebb kutyái mind odagyülekeznek. Németország különösen szépen lesz képviselve a kiállításon. Ott lesz a legszebb német eb, „IV. Hector“, mely Kramer-Drubeck tulajdona s tízezer márka értékű; emellett „Marshal Prim“ lesz a legszebbik, értéke tízezer foriut, s mely Angolországban már tizenkétszer nyert első díjat. Ott lesz egy „Sordon Satter* nevű többször jutalmazott kutya — és egy „Besz“ nevű nőstény eb, mely oly szép, hogy — mint egy bécsi lap lelkes újdondásza felkiált — festeni sem lehet szebbet! IRODALMUNK, A „Magyarország“ havi folyóirat most megjelent márcziusi füzetével befejezte első félévi pályafutását. A tapintatos körültekintéssel szerkesztett folyóiratnak a folyamatban levő magyarosodási mozgalom élesztésében jelentékeny része vau, s már csak ezért is támogatásra méltó. De figyelmet érdemel az, mint a magyarosodási mozgalmak történetének okmánytára is, s ép ezért kívánatos, hogy kö?- és magánkönyvtáraink, egyletek, társulatok és különösen a kaszinók mentül több példányban megőrizzék az utókornak, mert a magyarosodás története van összegyűjtve benne. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt. A már megjelent félévi folyam 2 írtért szintén megrendlbető a kiadóhivatalban, Budapesten, Sáudor-utcza 12. szám. Takarékpénztáraink szervezéséről nagyérdekü czikksorozatot indított meg Dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár a t Gazdasági mérnök‘ czimü mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi számában Az eddig megjelent első közlemény a takarék- pénztárak valódi czéljának rövid jellemzése után ismerteti a külföldi takarékpénztárakat s azok szervezetére nézve igen érdekes adatokat közöl. Ugyan e számban veszi kezdetét a világhírű angol kir. gazdasági egyesület történetének ismertetése, a mely gazdasági egyesületeink szervezéséhez több érdekes anyagot nyújthat. Az uj-zelandi malomipar ismertetése után közli e lap egy gazdasági szeszgyár részletes rajzait és ismertetését, úgyszintén a Berlier- féle legczélszerübb rendszer leírását a városok csatornázásáról, kapcsolatban a Berlier-féle szivattyú rajzával. Végül egy igen érdekes czikk a jég és hideg víznek a tejgazdaságban való alkalmazását tárgyalja igen nagy alapossággal. — A megelőző számban a többi közt Bobula János fővárosi előkelő építész a színházakról és a hazai szakerők pártolásáról értekezik egy igen érdekes és figyelemre méltó czikkben; egy hoszszabb czikk a len termesztését és előkészítését, egy másik a szabadalmi ügyek reformját tárgyalja igen beható részletességgel! Bodola Lajos főmérnök ismerteti a pék- lai öntöző és rizs-termelő telep 1882. évi eredményét; ugyan e számban több képben be van mutatva egy egyszerű és csinos nyaraló, továbbá egy uj szerkezetű vasúti sorompó és jelzőkészülék, végül képekkel is illusztrálva ismertetve vannak, a szőlőtő gomba-betegségei. — A találmányok rovatából kiemeljük a következőket: Sodronykötélre berendezett közúti vasút (1 ábr.) Uj burgonya-mosó gép (1 ábr.) Újítás a vizi kerekeken (1 ábr.) Palaczk- tisztitó (1 ábr ) Lámpa fényverő (1 ábr.) Burgonyaásó gép (1 ábr.) stb. — L vegyes közlemények, a kérdések és felvilágosítások, valamint a vállalatok rovata szintén minden számban tele van érdekesnél érdekesebb közleményekkel. A „Gazdasági Mérnök* megjelenik minden héten igen díszesen kiállítva s képekkel és szakszerű rajzokkal gazdagon illusztrálva. Előfizetési ára: egész évre 10 frt; fél évre 5 frt; negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve is folyvást elfogad a ki- adóhivatal (Budapest, Csillag-utcza 8. sz. a.) A Mulattató Zsebkönyvtárnak előre jelzett, 19, 20 számú füzete, mely Gróf Uvadányi József lovasgeneralis hírneves Kontó Pálját közli, már megjelent, s a szerkesztőségünkbe is megküldött müvet örömmel üdvözöljük, mert olyan hiányt pótol, amit az irodalom kedvelői már régóta érzékenyen éreznek. Gvadányi Kontó Páljából mindössze igen kevés példány maradt főn s igy a ritka köny újabb kiadása az irodalomnak csak jó szolgálatot teljesít. A csinosan kiállított füzet az eredeti kiadás zamatos nyelvén mit sem módosít, sőt még az eredeti orthographián sem változtat, hogy annál inkább élvezhető legyen a maga eredeti sajátságaiban. Az első nagyobbszabásu verses magyar humorisztikus elbeszélést őszintén ajánlhatjuk olvasóink szives figyelmébe. — A kiváló becsű vállalat szerkesztője Dr. Kőrösy László s kiadója a Buzárovits-féle könyvkiadóság Esztergomban. Pozsonyban, Stampfel Károly udvari könyv- kereskedésében „Magyar Helikon“ czimü irodalmi vállalat indult meg, mely magyar jeles irók, tudósok művészek s államférfiak életrajzát közli. Nevezett Helikonban eddig a következő életrajzok jelentek meg képekkel díszítve: I. füzet Toldy Ferencz, dr. Zólyomi Lajostól. II. füzet Vörösmarty Mihály, dr. Zólyómi Lajostól, III. füzet Dugonics András, Endrődi Sándortól, IV. füzet Kölcsey Ferencz, End- rődi Sándortól, V., VI., VII. és VIII. füzet Petőfi Sándor, dr. Vutkovich Sándortól. Stanley H. M. „Utazásom Közép Qáfriká- ban’1, czimü világhírű műve immár a magyar kiadásban is elérte a 23-ik füzetet. Előttünk most a legutóbbi 6 füzet (18—23) fekszik és valóban gyönyörrel lapozzuk a komoly tudományos útleírások e remekét. Az e füzetekben megkezdett második kötettel az emberfeletti erővel küzdő világhírű utazó vezetése mellett eljutottunk a szép Uyagoma völgyig, hol csakis az eredetiségében feltűnő természet lehet szebb, mint a kép, mit Stanley erről nyújt. Szívesen kisérjük őt tovább is. Vele együtt borzadunk Afrika réme megjelenésénél, vele együtt búsulunk, a mint Uzsidzsiba elérkezve, csak szomorú emlékeket jegyezhetünk fel. Mily érdekes a Tanga- rika legenda, mely a hasonnevű tó eredetére vonatkozik. Mily végtelenül naivnak tűnik fel előttünk az a millió számra menő fekete embertömeg, mely ösz- tönszerüleg küzd a czivilisatió ellen, mit egyes, cul- turmissiotól áthatottak rátukmálni akarnak, nem gondolva azzal, hogy 35 foknyi melegségben megfő még az európai czivilisatió is. Mily uj szokásokkal ismerkedünk meg. Hány uj néptörzs került itt a világ színpadjára, kiknek szerépléséről eddigelé fogalmunk sem volt. — Stanley regényt ir ez utazási művében és csakugyan regényben sem lehet érdekesebb episodokat találni. A mű kiállítása szép. A rajzok, metszetek, pompásak és természethüek. — Kik az irodalom ez ágával szívesen foglalkoznak, örömmel gyűjtik össze e munka füzeteit is, mely a „Világhírű utazások könyvtáráéban méltó helyet foglal el. Megjelenik Révai testvérek könyvkiadóhiva- talában Budapesten. — Egy-egy füzet ára 30 kr. Új zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemű- kereskedésében Budapesten megjelent és Veszprémben Krausz Árminnál is kapható: „Négy magyar népdal“. 1. Hol a Tisza vize... 2. Ne hidd, ne hidd! 3. Nem nézek én... 4. Virágos fán... Énekhangra zongorakisérettel vagy zongorára külön szerzé Varga József. Ára 80 kr. — 1883-iki j ogász-csá rá ás, eredeti magyar, zongorára szerzé Berkes Lajos. Ára I frt. Megjelent az „Őnügyvéá‘ czimü mű 20-ik füzete. Irta Kuorr Álajos. Kiadja ifj. N a g e 1 011 o Budapesten, a nemzeti színház ,bérházában. E füzetben a szerző a váltói peren kívüli, kereskedelmi peren kívüli eljárások szabályait, a kereskedelmi ezég bejegyzésének módját, közli az értékpapírok megsemmisítése körüli eljárásnak és az értékpapírok elévülésének szabályait. Ezek után áttér a büntető eljárásra; ismerteti a büntető bíróságokat, azok hatáskörét, és a bírói illetőséget, tárgyalja a büntető eljárások különböző nemeit, nevezetesen büntettek és a kir. törvényszékekhez utalt vétségek körüli ejlá- rást, a kir. járásbíróságokhoz utalt vétségek és kihágások körüli eljárást és a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágások körüli eljárás szabályait, végre értekezik a jövedéki kihágások körüli eljárásról, és ezután megkezdi a sajtóügyi eljárás ismertetését! Ezen igen érdekes füzet ára 30 kr. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: A közhasznú családi könyvtár 24., 25. füzete. Ára füzetenként 40 kr. 24. füzet. A művészet a házban. Falke munkája után irta K. Beniczky Irma. 25. f. A leány érzelemvilága. Irta K. Beniczky Irma. — Olcsó könyvtár 147—155. füzete. 147. f. Gozlau Leo: Három ara egy koronára. Beszély. Francziából fordította Sz. E., ára 20 kr. 148. f. Suonio: A hold regéi. Finnből fordította Vikár Béla, ára 20 kr. 149. f. Orosz beszélyek. írták Puskin S., Gogoly Miklós, Krylov 1., Dosztojevszky T. és Turgenyev. Oroszból fordította Csopey László, ára 80 kr. 150. f. Fáy Audrás: Erzelgés és világ folyása. Beszély levelekben. Harmadik kiadás, ára 30 kr. 151. f. Lever Károly: Viharban. Regény. Angolból fordította György Aladár, ára 60 kr. 152. f. Legouvé Ernő: Beatrix vagy a színművészet istennője, iázin- mű öt felvonásban, ára 40 kr. 153. f. Csiky Gergely : Az első és a második. Elbeszélés, ára 30 kr. 154. f. Malot Hector: Pompon. Regény. Francziából fordította Sz. E., ára 80 kr. 155. f. Bérezik Árpád: Az igmándi kispap. Népszínmű három felvonásban, ára 30 kr. Szinnyei József Dr.: A magyar nyelv rokonai. A nagy közönség számára, ára 30 kr. A , Regény világ“, e kitűnő szépirodalmi folyóirat, hozzánk beküldött legutóbbi 6 füzetével (16—21) ismét egész halmazát nyújtja az egyaránt szép, érdekes, válogatott és elsőrendű irók tollából eredő olvasmányoknak. Jókai dMór neve elég arra, hogy a„Minden poklokon keresztül“ ez. regényének minden egyes folytatását, mely figyelmünket leköti és zavartalan gyöuyört okoz, lázas kíváncsisággal várjuk. A regényirodalom koszoruzott nagy mestere a történelem félig homályba burkolt világból is oly szép képeket hoz napfényre, hogy azok a mese fonalán egymásba fűzve, valóságos gyöngysort képeznek eddigefé is. tBeniczkyné ‘Bajza Lenke a,,Tévesztett utakbaa*
