Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-21 / 42. szám
IX« évfolyam. 1883. 42«Ik szám. Veszprém, október 21. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉSTESÍTÖ"-vel együtt minden vasárnap reg- , gél. Rendkívüli esetekben különlap adatik ki. — ElőEzstési ár mindkét lapra: negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 fi t ; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára ) 5 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere I 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági*, társadalmi-, helji- s általános érdekli MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Magánvitáknak s szenté lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. SZ. a. — Ide crimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. Helyiséget a ragályos betegeknek! Hiába iparkodunk agyonhallgatni azt a tényt, hogy városunkban hiinló'megbete- gedések fordulnak elő, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek közt is olyanoknál, kik teljesen hajléktalanok. Hova legyenek tehát az ily szegény hajléktalanok, ha oly szerencsétlenek, hogy himlőben megbetegeszuek ? A városi kórházban a többi betegek veszélyeztetése nélkül himlős beteget elhelyezni nem lehet s azért oda fel sem vétetnek; és ugyan ki fog majd idegen himlős beteget magánházban családja tagjai közé bevinni. Bizony józan észszel senki. Mégeddigelé nem tudom, hogy gondoskodva lett volna oly czélszerü helyiségről, hova ragályos beteget azonnal, elkülönítve az egészségesektől, észszerűen elhelyezni lehetne. Erre azt lehetne felhozni, hogy még nem késő az intézkedés, mert a himlő bár fellépett is, járványnyá nálunk nem fajult. Jóllehet, hogy néhány előforduló him- löesetet még járványnak hiresztelni nem szokás és nem is lehet, de a tapasztalatok és a közegészségtan megtanított bennünket arra, hogy a ragályos betegségek hatósági intézkedések által tovaterjedésükben csak akkor akadályozbatók meg, mikor azok járványnyá nem fajultak. Hogy néhány himlőeset bimlőjárványnyá ne lehessen, azt czélszerü és jókori intézkedésekkel elérni lehet, de a már kiütött himlőjárványt megszüntetni nem lehet. Egyébként arra nézve, hogy az intézkedések elég koraiak lesznek-e, elég felvilágosítást ad az, hogy egy hajléktalan himlő beteg a múlt héten egyéb hely hiányában, három házba lett egymásután átszállítva, még végre meghalt. És e miatt a városi hatóságot hibáztatni nem lehet. A városi közegészségügyi bizottság néhány év előtt ugyanis hasonló himlőzési esetek alkalmával, azon javaslatra — bogy a ragályos illetve járványossá válható betegségek számára elkülönített kófháw, be-, lyiség álljon készen minden időben — azi jelentette a városi hatóságnak, hogy arra szükség nincs, mert 24 óra alatt ily helyiséget lehet keresni akkor, amikor majd esetleg kelleni fog. • A tények bebizonyították, hogy a közegészségügyi bizottság tévedett, 24 óra alatt kórháznak való helyiségei városunkban nem lehetett kapni, és még kevésbbé lehetne azt ily rövid idő alatt kellőig berendezni. Talán elég lesz ez a tévedés a jövőben arra, hogy beismerjük, miszerint a járványossá válható kórokban megbetegedhető hajléktalan egyének számára mindenkor kész kórház helyiségnek kell rendelkezésre állani. Dr. Csolnoky■ Ferenc Mi újság a nagy világban? CA franc\ia kormányelnök háborút üzent a radikálisoknak. ,A radikálisok — mondja ő — mindent ígérnek, a mi kívánatos, kárhozatos és korai, mihdent, a mi korunkbeli‘'ember agyában megszü- lemhetik — és így választathatják meg magukat képviselőkké.“ Izgatnák .minden tekintély ellen és csak a zavarosban érziK-magukaLjól. Ez urak ideálja: az anarchia! A'ríéCTrii!iíAMtü4t8n Oiomenceáu- val, ezért most eszeveszett dühvei támadják meg lapjaikban a republikánusokat. Érdekes bir, hogy Francziaország Italia felé várait erősíti és Svájcz felé újakat épít. Chalemel-Lacour helyett Wadding- tou veszi át a külűgyek vezetését. A magyarfeliratu címereket e hó 16-án szedték le Zágrábban. A feliratok nélküli czimerek véget vetettek a horvát-zavargásoknak. Ramberg biztos nemsokára elhagyja Zágrábot. uj spanyol minisztériummal valamennyi párt ki van békülve. liuiz Zofrilla felhagyott republikánus terveivel s a magán életbe vonul vissza. A párisi sértés még mindig foglalkoztatja a madridi köröket. Az uj minisztériumtól remélik az ügy ki- egyenlítését. orosz terroristák falragaszokon tudtára adták Pétervárnak, bogy III. Sándor cárt halálra ítélték. Sok elfogatás történt. Az erélyes Loris-Me- liskof újra hivatalt kap. Syria és Kis-Ázsia partjáu borzasztó földrengés dúlt. 1000 ember életét vesztette, sok falu és helység romba dűlt. Megyei közgyűlés. Megyénk törvényhatósági bizottsága okt. hó 17-én báró Fiátb Ferencz főispán ur ő excellentiája elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a vármegyének 1884-ik évi költségvetési előirányzata a megyei állandó választmány véleményes előterjesztésével együtt tárgyaltatott. Az állandó választmánynak egész terjedelemben való elfogadása mellett és az előirányzatba becsúszott azon hibának kijavításával, hogy a költségvetési előirányzatba 400 frt évi javadalmazással és 100 frt lakbérjárulékkal felvett 10 irnoki állás közöl a megyeszervezési szabályokhoz képest 1 irnoki állás és igy annak javadalmazása is töröltetik: a vármegye 1884. évi költségvetési előirányzata a bevételekben 75026 frt kiadásokban 71452 frt és igy a remélhető maradvány 3574 írtban állapittatik meg. Egyszersmind a megye alispánja felhatalmaz- tatik, hogy amennyiben a szükség úgy hozná magával, az egyes czimeknél elérhető megtakarításokat, az egyes más czimeknél beállbató hiányok fö- dözésére fölhasználhassa. Továbbá miután az eddigi tapasztalat azt tanúsítja, hogy a megye részéről ez ideig kiirt árlejtési tárgyalásoknál egyes ritka esetek kivételével csakis veszprémi vállalkozók versenyeztek, ezek közt pedig a leggyakrabban előleges megállapodások létesülvén, az árlejtési eljárás általában eredménytelennek, sőt a megyei házi pénztárra károsnak bizonyult, a megye alispánjának elnöklete alatt álló gazdasági választmány felbatalmaztatik, hogy a megye részére szükséges összes czikkeket árlejtés mellőzésével, szabad egyezkedés utján és utólagos jelentéstétel kötelezettsége mellett jelentse be. Végre, miután a megye alispánjának hivatalos nyilatkozata szerint, a régibb megyei számadásokból eredő téritmények ügye a jelen év végéig csekély kiv étellel rendezve lesz, e czimer az 1884. évre semmi sem irányoztatik elő, hanem amennyiben e czimen 1884. év folyamán valami mégis befolyna ez az állami kincstár javára lesz elszámolandó. A megyei tisztujitások tárgyában a belügyminister a következő körrendeletét intézte a megyei törvényhatóságokhoz : A megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-cz. 16 §-ának rendelkezései a folyó évi márczius hé 22 én 18231. sz. a. kiadott rendeletem alapján történt intézkedések, nevezetesen az által, hogy a megyék jövő évtől kezdve életbe lépendő uj szervezete megállapittatott, foganatosítva lévén, miután ezen törvény további végrehajtása folyamán most már a 19. §. azon rendelkezésének érvényesítése áll küszöbön, mely szerint az 1870. XLII. t.-cz. értelmében ez évben bekövetkező általános tiszt- ujitások az uj szervezet keretében deczember hó második leiében lesznek végrehajtandók, elérkezettnek látom az időt arra, hogy a megye közönsége figyelmét, a megyei élet egyik legfontosabb működésére, a legközelebb megejtendő általános tisztujitásra irányozzam. Tekintve azt, hogy a megyei tisztviselők választásának joga a megyei önkormányzat egyik sarkkövét, annak lelkiismeretes gyakorlása pedig úgy az állami közigazgatás sikeres közvetítésének, mint a helyes önkormányzatnak legfontosabb alap föltételét képezi, örömest engedek tért azon meggyőződésnek, hogy a megye közönsége áthatva az ezen jog gyakorlásával járó ielelősség érzetétől, hazafias kötelességének fogja ismerni, a törvény szigorú megtartásával minden igyekezetét oda irányozni, hogy választása csakis oly polgárokra essék, kik a közszolgálat érdekeire nézve, minden tekintetben legtöbb kezességet nyújtanak, mely meggyőződésem mellett, nem is bocsátkozván a közelgő tisztujitás fontosságának b 'ívebb fejtegetésébe, csupán auuak felemlitésére kívántam súlyt fektetni, hogy az ez évben megejtendő tisztujitás- nak kiváló horderöt kölcsönöz, s a megyék e részbeni felelősségét is rendkívül fokozza azon körülmény , mely szerint leginkább ezen tisztujitás feladata érvényre juttatni az 1883. XV. t.-cz. rendelkezéseihez kötött s a íentidézett 18,231. számú rendeletemben is hangsúlyozott azon várakozást, hogy az ezen törvény alapján nyert szervezet mellett, a megyei intézmény a kor színvonalára emelkedjék s egy újabb, eredményekben gazdag és áldásos korszak legyen üdvözölhető a megyék életében. A választás módozatai a törvény által szabályozva lévén, e tekintetben még csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény szigorú alkalma, ását eleve megnyugtató biztosítékául tekintem ani ak, hogy a tisztuji- tás minden irányban kielégítő eredményt fog felmutatni. A törvéuy által megszabott batáridőn belől megtartandó tisztújító közgyűlés napját, a megye közönsége van hivatva meghatározni. Ezen közgyűlést illetőleg, több megyéből hozzám intézett azou kérdés indokából, hogy vájjon azzal az 1884. évre avagy a még jelen évre megbízatással biró törvényhatósági bizottsági tagok bivassauak-e meg ? miheztartás végett értesíteni kívántam a megye közönségét, hogy miután az általános tiszt- újítás a dolog természetéből kifolyólag csak azou testület által eszközöltethetik czélszerüeu, mely a megyei önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, általán véve a törvényhatósági jogokat és kötelességeket a megválasztandó uj tisztikarral együttesen fogja gyakorolni, ennélfogva az annak eszközlésére a fentebbiek szerint kitűzött napra egybehívott s szabályszerűen meghirdetett rendkívüli közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már nem az 1883., hanem 1884. évre megbízatással biró bizottsági tagoknak fog kelleni képviselni; miből kifolyólag, hivatkozással folyó évijulius 12-én 40610. sz. a. kiadott rendeletemre, figyelmeztetem a törvényhatóságot, miszerint a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1884. évre érvényes névjegyzékének megerősítése, valamint a bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása iránt, a mennyiben ez eddig nem történt volna meg, esetleg a pótválasztásokra nézve is oly időben intézkedjék, hogy az 1884. évi törvényhatósági bizottság, a tisztújító A „Veszprém“ tárczája. A • '•*' '* -riahe . :, kö .ylmh. Arany tollára, L :si művi ?i .setére, ' demostbenesi ékesszólásn. 1 szid'- ’ og’ i lehetőleg hűen lerajzoljam, ítívészileg kiszínezzem, teljesen megvilágítsam és ke amazon j gyönyörű ünnepnek sikerült kt^ :t •■.yekel ú- zelmult napokban Szeged, az c-. >»V . - ,_i . a szemlélőnek nyújtott. .... Az irói aranytoll megle, •eleveasés-gel rajzolhat ékes vonásokat az ünnepi a. •<. 51: Vitt magyar város megragadó külsejéről. A c t f‘ m vészi ecset kiszínezheti a nagyszerű képű egye,, részeit. A gyors átalakulás és a pazar műv. szítések örvendetes és lebilincselő tényei fölött ^ lelkesedésre buzdolt szónok gazdag nyelvünk .y 41 t "alb szaraival élve képéuaáag -lyelven a. érzett OK 'ónak .... i eghatározott »Ok kei m azt az i . olvasó- I nak, mely mindent élethűen és teljesen magában foglaljon, mindent feltüntessen, a mi csak a rendelkezésre álló gazdag anyagból az irő és művész, költő és szónok által felölelhető, — vajmi nehéz. Ehhez nem elég az aranytoll, ide kevés a művészi ecset; mert a iegművésziebb vonások és legmegfelelőbb színek mellett sem láthatná meg a képen az olvasó azt, a mi e képnek igazi becset és valódi szépséget kölcsönöz: a hála és részvét csillogó könyeit a szemekben, a megrendíthetetlen jobbágyi hűség lángoló hevétől magasan emelkedő szivet a romlatlan keblekben. Azért is én, mint a lefolyt ünnepélyességeknek lelkesedett örömre hangolt szemlélője, rövid tudósításomban csak halvány képet adhatok, de egyszersmind biztosíthatom is e becses lap tisztelt olvasóit, hogy a szegedi ünnepélyekről eddig megjelent legszebb közlemények is csak gyönge rajzok a sokkal nagyobbszerü valóhoz képest. * * * A legkényesebb igényeket, a legfelcsigázottabb t.''ízlést is teljen kielégítő művészettel feldíszített sz ák-magyar államvaspálya induló házába folyó i tv ^negyedikén délelőtt tizenegy órakor berobo- gott u< ári vonat hozta városunkba a koronás magyar kir' yt, a legelső magyar embert. A na -szivü koronás király, hű magyar népé- ek i’.'d. ujja, nemes keble ösztönző sugallatait követ .’ - •> . re jött, hogy megnézze, mennyire épüli már .'el a: Alföldnek azon derék magyar vámosa, el tödféi övvel ezelőtt a medréből kilépett ’VJ-i a ;'r art tépett őrültként rohanó szennyes huilámeirbi metett. .. Izeged szebi mint -»Wf« • n-.'ó raktál vigasztalta jóság va ,városalkotó* koronás fr a gyászbabornlt lakosságot a pusztító az Ínséggel és nyomorral egy tanyán lakó nép szívrendítő szerencsétlenségét végig nézte ......... S ime, ma már azon varázsszavakra megváltozott e szomorú kép! Sötét iszapból büszke palotasorok emelkedtek ki. A Thoenix uj életvirulatra kelt, — szebb, mint volt. .........Hosszú lombfüzérek, dús virágmezok, sür ü zászló-erdők, tapsoló népcsoportokból alakult tömött sorfalak, óriási diadalkapuk, szép transpa- rentek, díszes tribünök, égbenyulő obeliszkek, rendezett kör- és sugárutak bilincselték le a feltámadás ünnepélyének örömmel üdvözölt alkalmából jobbágyi hódolatra idesereglett mintegy harminczezerre menő vidéki figyelmét. — Lovas bandériumok, a megyék és városok, testületek és nemzetiségek egyházi és világi nagyszámú küldöttségei egyházi ornátusban és fényes diszmagyarban, a mágnások gyönyörű hin- tói, a csillogó érdemjelek, a gyémántos övék, ragyogó mentekőtők és diszkardok, stb. szemkápráztató látványt nyújtottak az örömmámorba merült szemlélőnek ......... Ily fényes utón és kísérettel haladt a királyt és miniszter elnökét vivő aranyos fogat a fejedelmi fénynyel és pompával berendezett és feldíszített uj városháza, a király lakóhelye elé. Százezer torokból jövő örömhang, hála- és imaszavak, szűnni nem akaró éljenriadal, frenetikus tetszés-zaj kisérték egész útjában a világ legnépszerűbb fejedelmét. — Fönséges látványban gyönyörködött a király, midőn a királyi lak kapuja alá érkezett. Szászbusz fehérbe öltözött gyönyörű fiatal leány kettős sorfalat képezve várta ott, bos'V 9 °zor'od; 1 ogvék lábai elé. *’ ■.:•> Rózsi, egy kiváló szépségű fiatal 'eány, óriás: .»krétát nyújtott at királynak a lépcső alján ezen szavak ki keretében: izegecn hölgyek legmélyebb bódulatuk jeléül * „Szép csokor* : mondá a király. Valóban e csokor, melyről mindenki elragadtatással beszél, igazi remeke a kertészeti műiparnak. Álljon itt leírása is: Átmérője nyolczvan cméter; a közepét ezerőtszáz szál ibolya tölti be a király monogrammjával aranyból; az ibolya mezőt ötven sárga thearózsából készült koszorú környezi. Ezt a belső részt körülveszi egy, batszáz piros rózsabimbóból készült csillag, ennek ágai között a tért négyszáz fehér rózsabimbó képezi, közte kisebb csokrok illatos íehér virágból. Az egészet babérkoszorú fonja körül, valódi brüsszeli csipkével. A bárom és fél méter bosszú moár selyem szalag egyik oldalán ez áll: „Városunk nemtőjének“; a másikon ez: „A szegedi hölgyek. 1883.“ így fogadta Szeged a magyar királyt! cA fejedelmi fényhez és pompához sZ°kott király arczdn a meghatottság kinyomata volt látható, szemeiben örömköny, egész valóján pedig a jóság, szelídség és atyai szeretet fénykoré ra- ' gyogott. Az ünnepélyességek programmjának kiemelkedőbb pontjai: Első nap, okt. 14: Bevonulás, színház-megnyitás, kivilágítás. Második nap, okt. 15: A védelmi voualak megtekintése, ujszegedi népünnepély, tűzijáték. Harmadik nap, okt. 16: A város külső és belső területéu lévő intézetek megtekintése, a Somogyi-könyvtár megnyitása, bál a szinházbau, elutazás. * V-V r)g',dás lélekemelő ünnepélyességeit '•ve, én nem pusztáu a pazarfénnyel :. •■..• •• u.-t-vet, Szeged ünnepi ruháit bámu- r-r : ; ; án a nagy művészettel rendezett k: ü ági tás által lénytengerré varázsolt város külső • zépsóge la, el engem kellemesen ; még a Tisza
