Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-03 / 22. szám

A hálás tanítványok szeretett tanárak kopor­sóját osztályonként egy-egy díszes koszorúval éke­sítették; nemkülönben a győri kisebb és nagyobb papnövelde is egy-egy értékes koszorút tett a ra­vatalra, valamint a győri, úgy a vidéki tanári tes­tületek és családok is szebbnél szebb koszorúval já­rultak a végtísztelet emeléséhez. Ezrekre menő gyászoló közönség rendkívüli nagy részvét mellett kiséré ki kedves emlékű nagy halottját a belvárosi sirkertbe. Méry Etel volt az, ki mint az ifjúságnak va­lódi barátja, szabad idejét ezen ifjúságnak önképzé­sére szentelé. E fáradhatlan tanár lángbuzgalmának ered­ménye lett az, hogy a főgymnasiumban öképző-kör alakult, melynek ő éveken keresztül elnöke volt és a kör minden gyűlésében részt vett, amidőn szóval és tettel lelkesítő a kör ifjú tagjait, kik gyönyörű versek, beszélyek és történetek írásával nyertek évenkéut értékes pályadijakat. .Hogy Méry elhunyta a győri múzeumnak nagy veszteség, mutatja ama beigazolt körülmény is, miszerint az ő ügybuzgalma által lett ezen muzeum hazánk vidéki városaiban egyike a legfelszereltebb és legrendezettebbeknek. Mint régiség búvárról igy emlékszik meg: a „G.“ Kutattál, mig éltél, régiséget, múltat, Lelkedet azoknak adtad át egészen, Mig a halál végre testestől lelkestől Átadott a múltnak, hol nyugalmad lészen. Legyen neki könnyű a föld! E napokban’,történt, hogy Győr mellett a Rába torlokatánál egy kővel megrakott hajón egyik hajós legény illuminált állapotban leven, a hajóról a vízbe zuhant; — ezt látva Csekés István hajós és ivótársa rögtön utána ugrott a Rába folyóba őt meg­mentendő; azonban Csekés a viz alá szállt és bele fűlt, mig társa, kit a vízből kimenteni akart, ladi­kot segítségével szerencsésen kiszabadult és ki­józanodott. E hó 30-án tartotta a Győr és Győrvidéki tanító- egylet az évi közgyűlését, melyen csak né­hány öregebb tanító nem volt jelen. A gyűlés tehát népes volt és érdekes, amennyiben pályamunkák is biráltattak és jutalmaztattak meg. Este az egy­let a ,Szőlőkert“-ben tánczmulatságot (majálist) ren­dezett, melyen a város számos polgára s családja vett részt. A mulatság fényesen sikerült, a csinos és bájos nővilág az ő egyszerű és ízléses toilletjével elragadta a mulató fiatalságot. A jókedvet és táncz- rendet csak az éjjeli nagy eső zavarta meg, mivel a szabadban volt rendezve a táncz. Bauer Ferencz­Felső-Eörs, 1883. jimius 1-ón. Levelemet e hét közepe táján szándékoztam meg írni, de a nagy melegségben még tollat vinni is lusta voltam; most már szeretem is, mert magam­mal nem jövők összeütközésbe, u. i. azt Írtam volna: rekkenő melegek járnak, az embernek kétségbe kell esni a jövőre nézve; a termés fejlődésében meg­csökken, visszamarad, mi vár ránk a nagy adó, meg a sokféle szükséglet, kiadás mellett? A hét második felében megdördült az ég, megnyíltak az ég csatornái, hasznos esővel gaz­dagítva földünket. Minden: ember, állat, növény újra éled, örül az alkalmas időnek. Most már számítha­tunk egy kis termésre. Gyümölcs se sok se kevés; majd annál szebbre fejlődik; gabna: búza, rozs, árpa, zab, jó reménynyel biztat; a kapás növényről nem szólhatunk; szőlő keveset hozott, de mégis ha ked­vező időjárás mellett kifejlődhetik, közepes termést ad. Röviden, de érthetőleg világos képet adtam helyzetünkről, mint vidéki levelezőnek ez tárgyat nyújt a beszélésre, de meg megszoktam ilyen idő tájban »helyzetünkről* — a Veszprém számára írni. Isten velünk, a viszontlátásig. Németh Gero. HÍREINK. Veszprém, 1883. június 3-án. Lapunk mai számához a „Hív. Ért.* 19. száma van csatolva. Közgyűlések. — A veszprémmegyei gaz­dasági egyesület ma vasárnap délelőtt 10 kor köz­gyűlést tart a megye nagytermében ; holnap pedig a megyei évnegyede» közgyűlés lesz délelőtt 9-kor. Mind a két közgyűlés érdekes tárgysorozatot tün­tet fel és igy megérdemli, hogy mennél látogatot- tabb legyen. Kimutatás. A csángó magyarok hazatelepí- tése érdemében kibocsátott gyűjtő iveken 1383. évi május hó 25-től junius hó 1-ig a megyei alispáni hivatalhoz beérkezett adományokról. Rátót község 2 írt 20 kr. Szt.-Kir.-Szabadja 14 frt 10 kr. Fok­szabadi 9 frt. Kis-Jenő 1 frt 94 kr. B.-M.-Szent-László 80 kr. Bársonyos 1 frt 15 kr. Teleki 2 frt 70 kr. Nóráp 6 frt 08 kr. Nagy-Ganna 2 frt 23 kr. Kúp 3 frt 27 kr. Tapolczafő 8 frt 76 kr., összesen 52 frt 23 kr. Veszprém, 1883. évi junius hó 1-én Véghely De\ső, s. k. alispán. Személyi hír. — Főt. Farmady Martinian ur a sz. Ferencz-rend tartományfőnöke, e hó 4-én jön városunkba titkárja Déry Egyed kíséretében, s itt hivatalos látogatást tesz a rendházban. Családi öröm. — Bezerédj Iván urat ked­ves neje, szül. Szeutirmay Gizella, május hó 29-én egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg. Éljenek 1 A veszprémmegyei községi jegyzők egy­lete — május hó 28 án megalakult. Az üdvös eszme Véghelyi Dezső alispán úrtól indult ki és az ő buzgalkodása által melengetve testté is vált. Az új egylet elnöke: Molnár Károly, hajmáskéri jegyző, alelnöke : Csirke Iván devecseri, főjegyzője: Kovács József tüskevári, aljegyzője: Hetessy Dániel vörösberényi, pénztárnoka: Szántó Lajos kenesei jegyaő urak. Az egylet alapszabályain most dolgoz­nak. {Üdvözöljük az uj egyletet, melynek hiánya már annyira érezhető volt. Adja Isten, hogy megyénk derék jegyzőkarának mind anyagi, mind szollemi haladását munkálhassa. A Balatou-egylet — kirándulása ügyében intézkedett a kirándulási szakosztály, hogy a Szé- kesfehérvárottt és Siófokon vagy Veszprémben csat­lakozók aránylag mérsékelt áru jegygyei vehessenek részt a kirándulásban. A Székesfehérvárott csatla­kozók számára egy jegy ára: tagoknak 14 frt, nem tagoknak 17 frt; a Siófokon csatlakozók vagy a Veszprémből és B.-Füred környékéről jövők számára: tagoknak 11 frt, nem tagoknak 14 frt. mely ösz- szegben a hajó- és összes kirándulási dijak, két napi b.-füredi lakás, regatta, hangverseny- és táncz- vigalom-jegy, közös étkezések bennfoglalvák. Ezen kívül napijegyek adatnak ki azok részére, a kik fü­redi vendég, vagy csak egy napra ráudulnak be a vidékről. A napi jegy ára, befoglalva a közebédet 5 frt. A programúiban kitűzött ünnepélyek mindegyi­kére szóló részletjegyek is lesznek kaphatók B.-Fü reden. Egy jegy ára 1 frt lesz. Kirándulási jegyek kaphatók az írók és művészek társasága helyiségé- bfen (Nemzeti színház bérháza.) A Budapestről in­dulók számára szóló jegy ára (vasúti díj beleszá­mításával) 16, illetőleg nem tagoknak 19 frt. Méhészeti előadás. — Múlt pénteken, ju­nius hó 1-én, délelőtt, délután tartott Dömötör László méhészeti vándortauitó ur előadást a méhé széfből, melyet mintegy húsz néptanító hallgatott, Jelen voltak az előadáson Pöschl Károly és Stáhly György ő nagyságaik is. Meghívó. — A várpalotai jótékony noegy- let, 1883. junius 17-én Péthen tánczmulatságot rendez a kórházi alap javára. Belépti-dij szemé- lyeukint 50 kr. (A jótékony czél iránti tekintetből szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak.) Kez­dete 4..órakor délután. Ügyvédi szigorlat. — A veszprémi kir. törvényszék jegyzője t. Takács Lajos ur f. é. május hó 29-én tette le Budapesten az ügyvédi szigorla­tot. Gratulálunk. A harmiucz toasztú áldomás. — Me­gyénk lelkes községi jegyzőkara, a megalakult jegyzői egylet fölött örömének kifejezést adandó ősi magyar szokás szerint, május 28-án a „Koro­nádban igazi magyaros áldomást adott estebéd alakjában, melyre városunkból többen meg voltak hiva. Jól esett látnunk azt a sok jó magyar férfi- arczot, melyet a nap oly szépen megbarnitott és az öreg kor egy kis dérrel legyintett. Kerek számban harmincz toaszt hangzott el. Molnár Ká roly egyleti elnök az alispánra, Véghely Dezső az egyletre és tisztviselőire, Pongrácz Dániel, a nem­zet napszámosaira, a jegyzőkre, Véghely Dezső Harabesevszky Henrikre, Pongrácz Dániel a me­gyei jegyzőségre, Kolozsváry József a népnek és a népért élő községi jegyzőkre, Kiss József a csecsemő-egylet komáira, a vendégekre, Schill Já­nos, Pongrácz Dániel és Kleczák Ferenczre, Kle- czár Ferencz a községi jegyzőkre, hogy humánus bánásmódot tanúsítsanak a nép iránt, Pongrácz Dániel az egylet dajkáira, a tisztviselőkre, Vég­helyi Dezső Kovács Imre veszprémi polgármesterre, Schill János Véghely Dezsőre mint régészre, Vi- kár Lajos Lévay Imrére mint a sajtó képviselőjére, Véghely Dezső Hetessy Dánielre, mint az egylet aljegyzőjére, dr. Bezerédy Viktor a községi jegy­zőkre, mint a magyarosodás tényezőire, Kiss Jó­zsef Hetessy Dánielre mint aki legtöbbet tesz a magyarosítás teréu, Véghely Dezső a sajtóra, Purgly Sándor a mezőföld jegyzőire, Hetessy Dá­niel jegyzőtársaira, hogy az ezredéves jubileumot valami nemes intézménynyel örökittessék meg a nép által, Véghely Dezső az ezredév eszméje al­kalmából ez eszme egyik kiváló bajnoka Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanárra, Lévay Imre a községi jegyzőségre, mely a magyar népet vezeti. Németh Lajos a vendégekre. Véghely Dezső az uj egyletre, melyet tőle telhető pártfogásban része­síteni igér, dr. Bezerédi Vikror az egyletre, mely­nek a vendégek nevében a kedélyes estebédért kö­szönetét mond, Dörögdy Károly a vendégekre, kik­nek megköszöni megjelőkésüket, Véghely Dezső a jegyzők családjaira, Kiss József Véghely Dezsőre mint az egylet tiszteletbeli elnökére, Dörögdy Ká­roly a férfi-gondra, Molnár Károly az uj egylet és a járási egyletek közti jó viszonyra végre har­mincadik toasztul Pongrácz Dániel a hazaszere­tetre emelt poharat és ezzel az estebédnek vége szakadt. Nyári mulatság. — A veszprémi iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete f. é. julius hó 14-én a ,Betekincs*-mulató kertben nyári táncz- estélyt rendez. Hiszszük, hogy sikerülni fog. A veszprémi — öuk. tűoltó-egylet által f, évi junius hó 3-án rendezendő zártkörű juniálisra mindazok, kik ez ideig meghívót még nem kaptak s arra igényt tartanak, ugyanaznap déli 12 óráig az őrtanya helyiségében jelentkezni szíveskedjenek. Veszprém, 1883. mujus 31. Gergely Károly t. széki jegyző. A Balaton-egylet — jövő’vasárnap junius 10 éu, Balaton-Füreden közgyűlést tart. Egy veszprémi kisasszony kir. posta­mester. — Nagy-Berény (Somogy megye) község­ben junius 1-én kir. postahivatal lép életbe annak kézbesítési kerületét Nagy-Berény, Som község, Da- rány és Kis-Berény, puszták fogják képezni s a pos­tahivatal vezetésével Némethy Gizella kisasszony kir. postamester bízatott meg, ki jó sikerrel iskoláit a veszprémi zárdában végezte és Veszprém városá­ban nevelkedett. Péth pusztán — Lóránt István kallósnak május 26-én éjjel egy tehenét elhajtották. Vámo­son meg Sáry Ádámnéuak május 27-re virradóra 3 db. sertését lopták el. A vitézkut, melyből pedig egy nagy vidék hordhatna ivóvizet, oly elhanyagolt állapotban van, hogy a közegészségre is kezd már veszélyes lenni. Felhíjuk erre hatóságunk figyelmét. A régi egyforintosok. A jelenleg forga­lomban levő régi egyforintosok 1883. évi szept. hó 30-ig még valamenynyi m. k. állami pénztárnál és hivatalnál fizetéskép elfogadtatnak, 1883. okt. 1-től 1884. szept- 30-ig fizetéskép már csakis a központi állami pénztárnál Budapesten. A komakuton — javában dolgoztatnak, de a viz bősége sok akadályt gördít a munkások elé. Végzetes felfordulás. — Özv. Grünfeld Ar- minué, szül. Oblat Julia mintegy tiz nappal ezelőtt egyik fitától Enyingre volt hazamenőben. Egyszerre a lovak egy fadarabtól megijedve megbokrosodtak, a hintót felborították és a szerencsétlen éltes nő egy öl mély árokba esett. A szenvedett sérülések következtében május 27-én Enyingen kínos halállal kimúlt. Nyugodjék békében! A Sédbe esett — május 28-án Kis-Ková- csiban Kátay Sándor ötödfél éves leánykája Eszter és belehalt. A járási szolgabiró a vizsgálatot azon­nal eszközölte. Az esés oka véletlenség. A horgos utczaiak — panaszkodnak, hogy utczájok, daczára annak, hogy fizetnek, nem öntöz- tetik és sokszor kiállhatatlan porban kell járniok, kelniök. Öngyilkosság. — Faskó István, kereskedő­gyakornok, kinek édes anyja városunkban lakik, Budapesten múlt kedden a Szikszay-féle vendéglő előtt egy bérkocsiban pisztolylyal magát agyonlőtte. Közegészség. Az egészségi állapot városunk területén má­jus hó folyamán, a megelőző havihoz viszonyítva, mind a betegedések, mind a halálozások számát te­kintve, kedvezőtlen volt. — A halált okozó beteg­ségek között első sorban a tüdőbántalmak említen­dők ; a heveny fertőző kórok viszonya nem változott. A halálozások száma 47. Halálozás. Május hó 29-étől junius hó 2-áig. Német Má­ria, 7 éves, agyhártyalob. Kommer Paula, 2 hóna­pos, görcsök Holczraann Gyula, 5 éves, gyermek­aszály. Özv. Kertész Autalné, 61 éves, végelgyengü­lés. Ulrik József, 1 napos, idétlenség Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. Vas Gereben Radákovits József élete és munkái. (Folytatás.) A fiú most már az apró diákok közöl a nagyok közé kerül, kik már dohányoznak, bottal járnak, kávébázat látogatnak, s több efféle a kis diák sze­mében roppant fontos dolgokat művelnek, ha nem látja őket a pedellus, avagy pénzt éreznek zsebök- ben, az elzárási dij kifizetéséhez. Elhiszi, hogy nem hazafi s nem magyar ember az, ki nem pipázik. Alig telik el néhány nap, s pár darab rézpénze árán siet bebizonyítani azt, hogy ő magyar ember, s dohányozni nem csak akar, de tud is. Jogász laktársa bevezeti az első kávébázba — s innen csak egy lépés az életismeret. Sőt lakótársa jogász létére is nyílt tereken néha együtt sétál vele, mit meg sem tudhat becsülni eléggé Kvártélya csakhamar főhadiszállása lesz a miudeu csínyre kész vakme­rőknek, kik közt ő bírja a vezérszerepet. Minden csínyre lakásából rontanak ki, s oda térnek vissza. Onpan oszlanak szerte — oda gyűlnek össze. Diák­köri csinyjeit ki sem jegyezte fel, mint később megjegyzé humorosan, kivéve az úristent, ki szokás szerint az ilyeneket csak holmi apró czédulára Írja fel. Szülei a család tagjai számának növekedése által többé nem áldozhatnak neveltetésére annyit, mint eddig; többé nem részesül oly gondos ellá­tásban. Anyja özv. Árvaynénál fogadott számára lakást. Ez özvegynél többen bírnak lakást fiatalok — s nem egy rontá el a többit, de az összes az összest. Az a elkövetkezett szünnapokra megérkező anya kénytelen belátni, miként vágya aligha fog teljesülni. Fia, a philosophia hallgatója, kivéve a hit és erkölcstant, mindenből 2-od rendű osztály­zatot kapott. Anyja a laktársakat okolja magában, s bár nehezére esik a költség, most egy kovácsnál fogad számára külön lakást a Budai városrész egy félre­eső zugában. Itt elvonja a házigazda leánya s egy barátnője a tanulástól, kikkel olvasgatni szokta az Auróra érzékeny történeteit. Majd belopódzik a sze­relem szivébe s álmodozik holmi érzékeny történe­tekről. A vad hajsza, melyet anyja eltávozása után társai unszolásai által újra folytat, s hanyagsága több alkalommal kényszeríti a tanári testületet, hogy az élénk fiút intés és fenyíték által megjavítani próbálkozzék. Nem javult meg. Elvégre a pedellus sem zárja be — előre tudván, hogy a bezáratás díjját úgy sem kapja meg. Végre 1840 február 26 án a tanári testület borhelykedés, hanyagság s többi miatt kizártnak nyilvánítja. Hazament hívatlanul, Ekképeu sokasítá meg jóbaráti bölcsessége a szülők gondját a pályaválasztás kérdésében. Vá­gyai utólsóját látja széttépetni a vallásos anya. Vi­gasztalja férje azzal, hogy megpróbálja a gazdaság­nál haszuát venni. Egyelőre a hallgatag apa elérni látszott terveit. Az ifjú érezvén hibája mélységét s meghatva az anya bánatától, bár irtózik a gazdasági pályától, hallgatag eltűri midőn besorolják az ura­dalmi kanczellária íródeákjai közé gyakornoknak. A jó vagy balsors kiűzte az iskola falai közöl az életbe az ifjút, tán hogy ott megtanulja becsülni az oskolát, A gazdaságnál főnöke Farkas Imre (f 1882) enyingi tiszttartó nem sok hasznát vette eleinte sem, utóbb pedig az irodában nem is merte alkal­mazni, mivel rendeletéiből gúnyt csinált. Az öreg Radákovits azt hitte, hogy a pedáns tiszttartó meg­töri fia kópéságát, holott ellenkezőleg történt. Nem­hogy kenyeret szerezni meg nem tanult fia, de el­lenségévé tevén Farkast, nemsokára ez kiveszi a Radákovits-család kezéből is a kenyeret. Mig az ifjú keblében megerősödik ama hit, hogy ő nem született a gazdasági pályára, s nem való oly főnök mellé, ki gyakornokával feltrancséroztatja a pecse­nyét, de nem részesíti abban, — azalatt a tiszttartó minden erejét összpontosítja ahhoz, hogy kitúrhassa az apát és fiút. Mig ez sikerülne, addig is szüntelen zaklatja őket. Főleg az ifjút üldözi szokatlan mun­ka végbevitelével. A többi közt egy alkalommal sok ezer birkának fogát tapogattatja meg véle, azon tudvágyból, vajon mozog-e valamelyiké? Több na­pon át elhúzódott a szemle, végre egész komoly­sággal jelentheté az uj gyakornok: nyugodtak le­hetnek, egyetlennek sem mozog a foga. Hajolástól görbedező háttal Írja meg felindulásában az ifjú OA tiszttartó ur lábnyomai czimü humoros rajzát. A tiszttartó hátamegett vihogó gyakornokok tetszése által bátorítva, a tótkeszii öreg pap, a későbbi Matyi bácsi Pafkingos Hintájáról tart felolvasást. A jó­szágigazgató tiszttartót nem kevésbbé boszantja íródeákja kópéságainál vakmerőbb rajza. Néki az nem vigasztalás, hogy az o „lábnyomai* után a tótkeszii plébános, majd Köntös a\ urasági biró, Hegyi a községi biró mint nevezetességek s Cser - pedli urasági bakter mint komikus alak következ­nek, előőrsei Bolond Miskának, Borszem Jankónak. Félúton nem tudott az ifjú megállni. Érezve hely­zete tarthatlanságát s látva a módot, melylyel ki­túrni akarják, kiadja hetenként egyszer a Kanczel­lária és (irodalom Titkait. Ezek azonban nem la­pok, de torzleirások. Folyó iratok csak annyiban, hogy időközönként jelennek meg. Mintául a Rajzo­latok humoros carricturái szolgáltak. Ezeket azonban csípősségre felülhaladta. (Folytatása következik.) Az állami közép-ipartanoda igaz­gatóságától. A gépkezelők és fűtők számára az állami kö{épípartanodában rendezett második tanfolyam eredménye. A tanfolyam dr. Herich Károly mint osztálytanácsos által 'múlt évi november 2-áu nyit­tatott meg és f. évi május 3-ig tartott, mely idő alatt csak a főünnepeken nem volt előadás. E tan­folyamot a beiratkozott 240 munkás közül 180 vé­gezte el, a többiek — kiknél a kellő szorgalom és kitartás hiányzott — évközben kimaradtak. A szó­beli előadások köznapokou estve 7 órától 9-ig tar­tattak, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12-ig rajztanítás vagy kirándulások voltak. A tanfolyam egész tartama alatt 28 kirándulás volt a fővárosi nagyobb gépgyárakba, gépraktárakba és gőzmalmokba. Előadatott e tanfolyamon a locomobil s cséplőgép — és a különböző rendszeres stabil gőzkazánok és gépek szerkezete és kezelése. Az előadásokat Kotzó Pál, Táborszky Ottó és Melegh Béla gépészmérnö­kök tartották. A locomobil és cséplőgép kezelésére vonatkozó gyakorlati oktatás, melyen a tanulók egy művezető vezetése alatt 15—18 tagból álló csopor­tokban 3 nap gyakorolták magukat a locomobil és cséplőgépek szerelésében és járatásában — april hó 2-án kezdetett meg az államvasutak gépgyárában s ugyanazon hó 29-én fejeztetett be. A cséplési gya­korlat, — melyre a földmivelés,- ipar- és kereske­delemügyi ministerium által 300 kereszt búza vá­sároltatott, ápril hó 30-án és május 1-én tartatott meg s e gyakorlaton a locomobil és cséplőgép ke­zelők több csoportra osztva s egymást felváltva a cséplásnél előforduló különböző műveleteket több­ször átdolgozták. A stabil kazánok és gépek keze­lői 2 napon 3 —5 tagú csoportokba osztva a nagyobb gőzmalmok és fővárosi vízvezeték kazán és géptele­pein tanulmányozták a gőzkazánok és gépek kezelé­sét. A képesítő vizsgálatok Hegedűs Károly igaz­gató elnöklete alatt ápril 5 én kezdettek meg és egy hónapig folytak. A gyakorlati vizsgálatok a lo­comobil és cséplőgép kezelők részére az intézet ud­varán e czélra felállított és üzemben tartott loco- mobilok és cséplőgépek mellett, a stabil kazánok és gőzgépkezelők részére a fővárosi gőzmalmok és vízvezeték kazán és géptelepein tartattak. A tanfo­lyamot végzett 180 tanuló közül vízgálatra jelent­kezett 170 és ezek közül egy sem bukott meg. A jelentkezettek közül locomobil, cséplőgép és stabil gépek kezelésére vizsgát tett 50, — locomobil és cséplőgépről 85, — stabil kazánok és gépek keze­léséről pedig 35 tanuló. A mesterséget tekintve, volt: 107 lakatos, 10 esztergályos, 48 kovács és 5 gazdász. Jutalmul 25 tanulónak a következő tárgyak osztattak ki: 2 ezüst óra, 6 drb értékes rajzeszköz, 2 aczél- és 3 bőrszalag mércze és végül 12 a gőz­gépek kezelésére vonatkozó szakkönyv Lapszemle. A „Pápai Lapok“-ban Inczédy Lajos meleg érdeklő­dést tinusít a kisdedovodák iránt és az államra, egyházakra és községekre hárítja a feladatot ilyeket teremteni. Az „Üstökös“ igen egészséges humorral vagdalgatja a pajtáskodást, mely már a Magyar Tudós Akadémiában is felütötte a fejét. A „Vasmegyei Közlöny“ közli azon szép üdvözlő ira­tot, melyet Vasmegye Kossuth Lajoshoz küldött 80-ik élet­évének betöltése alkalmából. A „Vasmegyei Lapok“ megkapóan szép párhuzamot von a magyar és az orosz koronázás közt. Az „Alföldi Iparlap“ fájdalmasan constalálja, hogy az egykor oly gazdag Bánátban mind a kis, mind a nagyipar tönkrement. Az „Ország-Világ“ e legdíszesebb magyar képes lap, XVIII. füzete a legváltozatosabb tartalommal és számos si> került képpel megjelent. A „Zalai Közlöny“ igen gyakorlati czikket hoz a tit­kos szerekkel való visszaélésről, A „Zala“ mit akarnak a munkások czimü czikkében helyes utón jár, midőn a munkások anyagi és szellemi szük­ségleteinek méltányos kielégítését az államélet egyensúly biztosításával indokolja. Szerkesztői -iizenetelr. M. K. Karád. — Köszönjük; szives Ígéretére számí­tunk; üdvözletünket az illetőnek. M. S. Leányfalu. — Jövő számunkra kellet félreten­nünk. ICöszönet. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. Sz. A. Siklós. — Magánsoraink mentek. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY IMB E. Laptulajdonos: JKliAESZ AK3IINT. NYILTTÉR. Kiadó lakás. A Kadelburger-fóle házban 2 szoba, konyha, élelemtár, fakamra, padlás és pinczéböl álló földszinti lakás IPCT* minden órában kiadandó. Bővebb felvilágosítást a háztulajdonos- nénál nyerhetni. íos 3—i \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom