Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-05 / 31. szám

biztosítottak is, de vannak, kiknek az utolsó falat hullott ki e szerencsétlenség által szájokból. Ezek számára nyit lapunk adakozási rovatot és kéri a nemesszivü emberbarátokat, hogy a szerencsétlene­ken filléreikkel segíteni kegyeskedjenek. A rátóthi tflzkárosultak részére adakoztak. A .Veszprém“ szerkesztősége 2 írt. Benkő István 2 írt. Összesen 4 frt. Őszi gyakorlat. — A helybeli 7-ik honvéd­huszárezred ezidén Tatába fog menni gyakorlatra szeptember hó első napjaiban. Vásár. — A Lőrincz napi országos-vásár városunkban f. hó 6-án hétfőn lesz megtartva. Lólopás és betörés. — Kendőrségünknek ugyancsak éber őrködést kell kifejtenie; szokatlan korán kezdődnek a lopások és betörések. Julius 31-iki éjjel 13 db. lovat hajtottak el egy szérűről, aug. 3-iki éjjel meg Androvics Imre megyei utbiz- tos ur lakásába törtek be és ruhanemüeket loptak el. A tettesek még nem tudatnak. Pályaterv — a budapeti Tömörtéren épí­tendő állandó országház számára egy veszprémi születésű 30 éves műépítésztől. A napokban volt alkalmunk azon pályatervet megtekinteni, amelyet Nay Rudolf ur, Nay Mór helybeli kereskedő fia, készitett és .Pusztaszer“ jelige alatt az országház építési bizottságának beadott. A nagy gonddal és kiváló praecisióval készült terve 7 rajzlapból és egy tervmagyarázatból áll. A szakbizottság a jeles pályatervet nem bocsáthatta pályázatra, mert az a kitűzött határidő után 5 nappal később adatott be, de a legelismerőbben nyilatkozott arról. Igen ajánl­juk e pályaterv megtekintését azoknak, akik az épí­tészet iránt érdeklődnek. Rendőri hírek. — Két bitangságban talált lúd, tulajdonosak kinyomozható nem lévén, a hely­beli kórház részére adományoztatott. — József-fő- herc\eg itt léte alkalmával egy aranyláncz találta­tott, a tulajdonos azt a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. — Androvics Imre m. utibi\tos ur lakását f. hó 3-án virradóra ismeretlen tettesek feltörték s onnét mintegy 200 frt értékű ruhanemüeket tol­vaj oltak el. — Tizenhárom darab lovat hajtottak el a veszprémi legelőről f. év juliushó 31-én virradóra kóbor czigányok. Ez ideig még se hírük se hamvuk. Csapó Julianna és Horvát dánná kóborló kéjleányok elfogatván, igazglvány nélküli kujtorgás miatt ille­tőségűk helyére tolonczoltattak — Ney Mór és fiai rőtös üzletéből két segéd megszökött Spitzer, Mór és Veisz Iván; most köröztetnek. — Lang Adám helybeli kéményseprő mester Hans Antal nevű se­gédje tőle f. hó 1-én virradóra több rendheli mun­kadíjak elsikkasztása után megszökött, de elfogatván, a kir. járásbíróságnak átadatott. Sajtóhibák. — Lapunk múlt számának tár- cza-czikkébe t/"eb sajtóhiba csúszott be. .Ezután a boldog pár szép nejével Puy-Verdonba utazott.“ helyett: „Ezután a boldog Éajmond szép nejével Puy-V/rdonban utazott.“ olvasandó. ,Tiz napi uta­zás uíán a fiatal Puy-Verdonba érkezett * helyett pedig: „Tíz naP* utazás után a fiatal pár Buy- Verdonba érkezett.“ Végül ezen kérdés után •• .Mit gondolsz kedves, mások által bontassuk fel? — kérdé Kajmond. — Vagy holnapra hagyjuk?“ ki­maradt a következő felelet : „ C\ßzzük meg azon­nal. — válaszolt Olga.“ Mit is ezennel helyre igazítunk. Ismét partszakadás. — Fülöp Sándor, vá­mosi szolgalegény, a füredi kavicsbányában dolgo­zott, hol a lezuhanó part által julius 26-án oly sú­lyos zuzódásokat sőt lábszárának törését szenvedte, hogy jelenleg a városi kórházban ápoltatik, életé­hez kevés reménység van. Halálozás. Julius hó 22-étől augusztus hó 4-éig. Erausz József, 23 éves, tíidögümőkór. Hajda János, 2 he­tes, görcsök. Szolősi Lajos, 21 éves, görvélykór. Bodenetz Péter, 77 éves, végelgyengülés. Horváth Mária, 6 hónapos, agyvérömleny. Honyecz Liza, 8 éves, tüdőlob. Szőlősi Sándor, 5 hónapos, fogzási görcs. Rábaközi Mária, 2 éves, himlő. Sós Ferencz, 10 hónapos, gyermekaszály. Tischlér Ödön, 3 hóna­pos, bélhurut. Czégényi István, 65 éves, vizkór. Szel- maier Vilma, 4 hónapos, bélhurut. Glück Antal, 10 hetes, hörglob. Georgi Ida, 4 hónapos, fogzási görcs. Belicz János, 73 éves, végelgyengülés. Suli Gáborné, 50 éves, idült gyomorhurut. Szilágyi Béla, 10 hó­napos, fogzási görcs. Közegészség. Az egészséyi állapot julius hó folyamában az ezt megelőző havihoz képest keveset változott s át­lag kedvező volt. A felmerült kórállapotok közül a gyomor és bélhuzam heveny hurutos bántalmai ér­demelnek kiváló említést. A halálozási viszony ren­des volt; összesen elhalt 38 egyén, ezek közt 10 egy éven alóli gyermek. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. A nő-ipar iskola 1883|á-ik évi ér­tesítője. Alkalmat akarván nyújtani minden ifjú leány­nak, de főleg a szegényebb sorsú középosztály leánygyermekeinek arra, hogy maguknak a gyakor­lati női foglalkozásban tökéletes jártasságot, a munkában versenyképességet, a háztartásban kellő otthonosságot szerezhessenek és így keresetképes­ségüket az élet minden eshetőségei ellenébe kel­lőleg és jutáuyosan kifejleszthessék, elhatároztam magamat a feloszlatott ipartanitónőképezdét némi­leg pótló nőipartanmühelyt alkotni, s azt már folyó év szeptember 1-én következő feltételek mellett ki is nyitni. A tanműhely szervezete. A tanműhelybe felvétetnek 12—16 éves bent­lakó és bejáró növendékek. A tökéletes kiképeztetés 3 évig tart, de be­léphet bárki is csupán egy évre, az az minden tanév végével elhagyhatja az intézetet. Felvétetnek még oly növendékek is, kik vala­mely elemi vagy polgári iskolába járnak, s tanmű­helyemben csak az alább jelzett munkatanitásban és házi nevelésben kívánnak részesülni. Bentlakó növendéket egyenlőre csak tizen- kettőt, bejárót azonban tizeunyolczat veszek fel. Taníttatni fog a bentlakóknak kőtelezőleg. 1) Háztartás, főzés, mosás, vasalás mángor­lás stb. 2) Mindennemű fehérvarrás kézzel és géppel. 3) A hímzésnek minden neme. 4) A géppel való kötés. 5) A csomózott keretmunka. 6) Mindennemű női piperemunka. 7) A kesztyűvarrás. 8) A női vírágkészités. 9) A rajzolás. A nem kőtelezőleg tehát mint rendkivüli tárgyak. 1) A franczia nyelv. 2) Zongorajáték. Egyéb elméleti tárgyak ugyan nem taníttat­nak, azonban azon növendékekre nézve, kik a népoktatási törvény értelme szerint éltök 15 éves koráig vasárnapi ismétlő iskolát látogatni kötele­sek, megjegyeztetik, hogy az ismétlő oktatásban részesíttetnek. Továbbá a felnőtt leányok részére hetenkint kétszer tanulságos felolvasások rendeztetnek. A vallásra, mint a nevelés alapfeltételére különös gond fordíttatik. A bejáró növendékek tanításáról. A bejáró növendékek tanítása három cso­portra oszlik. 1. csoport: A női munkák elemei, tehát kézi kötés, horgolás, hímzés, mindennemű piperemun­kák, kézi varrás. II. csoport: Fehér ruha és női ruhaszabás mintarajzolással és gépmunkák. III. csoport: A disz és kerethimzésnek min­den neme s díszmunkák. Minden csoportba különlehet beiratkozni, egyen- kint tiz-tiz hónapig tartó tanfolyamra. Bármely csoportban beiratkozott növendék az alább jegyzett külön feltételek mellett a rajztani- tási mukálatok oktatásában is részt vehet. Tanerők. Tanműhelyben csak a legkiválóbb s általam tökéletesen kipróbált tanerőket logom alkalmazni, kikért a felelősséget minden irányban elvállalom. Felügyelet. Tanműhelyemet felsőbb engedély folytán nyit­ván ki, a dolog természetében rejlik, hogy a felett a főfelügyeletet az állam, az e czélból kirendelt közegei által fogja gyakorolni. Felvételi feltételek a bentlakók részére. Minden bentlakó leányért havonként előlege- sen huszonöt forint fizettetik, miért a teljes ellátás, mosás és ápoláson kívül az előirt kötelező gyakor­lati tantárgyak oktatásában és a házi nevelésben részesül. A franczia és zongoratanitásért együtt havi öt forint, akármelyikért egyedül három forint fizet­tetik, szintén előlegesen. Beiratásért mindenki egyszer mindenkorra két forintot fizet. Felvételi feltélek a bejárók részére. A tanítás három csoportba osztatván a fizetések következőleg állapíttatnak meg: Azok kik az I-ső csoportba lépnek előlegesen havi két frtot, a Il ik » » » » három irtot, a III-ik „ „ , „ három frtot fizetnek. A rajztanitásért bármely csoportbeli egyaránt egy hónapon egy forintot, a háztartási munkák taní­tásáért pedig havi két forintot fizet. Megengedtetik ezen kívül a bejáró növen­dékeknek, hogy a bentlakók részére rendezendő felolvasásoknál díjmentesen részt vehessenek. Külön feltételek. 1) Minden bentlakó növendék magával hozza a következő ruházati és egyéb használati tárgya­kat u. m. a) Ruházati tárgyakból: Hat inget, hat pár harisnyát, négy háló zubbonyt, tizenkét zsebken dőt, két tarka és két fehér alsó szoknyát, két öltözetet (legegyszerűbb viselő ruhát,) két pár czipőt. b) Használati tárgyakból; Hat törülközőt, három asztalkendőt, egy abroszt, két alsó és két felső lepedőt egy paplanyuyal, egy vánkost két behuzóval és egy matraczot. c) Evő eszközökből: Kést, villát, evő és ká­vés kanalat, egy poharat. 2. Minden bentlakó és bejáró növendék alá­veti magát a ház és tanműhely rendszabályainak, melyek a belépéskor közöltetni fognak. 3) Bentlakó növendékeimnek házi orvost tar­tok, azonban a gyógytári számlákat az illetők ma­guk fizetik. Végül 4) Ha a tanműhelyt valaki az év lejárta előtt alapos ok nélkül el akarja hagyni, egy negyed évi fizetéssel tartozik. Kelt Pozsonyban, 1883- julius 10-én. Somogyi Mária a tanműhely tulajdonosnője. A trágya tudományos vizsgálata. A gazdasági vegytannak nem csak arról kel­lett gondoskodni, hogy a közönséges trágyát más anyagokkal pótolja, hanem egyúttal megtanított az istállótrágya ész- és czélszerü kezelésére is, s ha e tan általánosan elterjedve lesz az alsóbb föld- mivelő-osztályban is, csak akkor fog növekedni a gazda jövedelme, akkor lesznek olcsóbbak a táp­szerek, és az emberiség egészségi viszonyai is je­lentékenyen javulni fognak. A természetes trágyának ugyanis egyik saját­sága az, hogy csak rothadt állapotában hat jótéko­nyan a növény fejlődésére. E rothadásból származik a levegőt rontó bűz; mert a légköneg (Ammoniak) légnemű anyag és könnyen elterjed a levegőben. Ez által pedig nemcsak emberek és állatok betegesznek meg, különösen meleg, száraz időben, , hanem a trágya maga is sokat vészit értékéből és a szántóföldre kihordva hiányos táplálékot nyújtván !. a növényeknek, nem is okoz valami gazdag aratást, j A parasztoknál a következő nem igen illedel- | mes példabeszéd jár szájról szájra: „a jó trágya büdös“ és örvendenek, ha a trágyadombnak erősen csípős bűze van, anélkül, hogy tudnák mily bajt és károkat okoz nekik e kellemetlen bűz. Tökéletesen igaz, hogy ép ez átható büzü anyag a tulajdonképeni trágyaszer; de az, már el- illott a levegőbe, és többé trágyául nem használható. A bűzös trágya perczenkint kevesebb értékű lesz, ammóniák tartalma elpárolog, és csak azok az anyagok maradnak vissza, melyek elégetve ha­mut szolgáltatnak ugyan, de a növénynek elegendő tápot nyújtani képtelenek. A gazdasági vegyészet azonban egyszerű esz­közt talált fel arra nézve, hogy e kárnak elejét vegye, s a képzett gazdák kivétel nélkül is alkal­mazzák azt, úgy, hogy ezek trágyája nem bűzös ugyan, hanem annál nagyobb mértékben táplálja a növényeket. A képzett gazda ugyanis kénsavval öntözi meg a trágyát. Ezáltal a szagtalan, kénsavas ammoniakot ál­lítja elő, mely vegyi só alakjában a gyógyszertá­rakban is kapható. E só könnyen oldható vizben, és nemcsak bőven nyújtja a növényeknek a légkőneget, hanem kéunel is eilátja őket, mely utóbbi anyag szintén fontos alkatrészét képezi a táperővel biró gabnafa- joknak: e mellett még az az előnye is van, hogy ez eljárás által a trágyának és a főidnek több oly alkatrészei, melyek eddig oldhatlanok valának, fel­oldatnak s a növények által könnyen táplálkozásukra fordíthatók. Tudományosan megállapíttatott, és ma már kétségbe vonhatlan tény, melyet a gyakorlati föld­művelés is bizonyít, hogy egy garas ára kénsav a trágyadombra lossolva, öt garassal teszi értékesebbé a trágyát olyannál, melytől a kénsavat sajnáltuk. Alig hinné az ember, hogy e helyes és gon­dos vizsgálatok és tapasztalatokon alapuló tudo­mány oly nehezen terjedhessen el a földművelő osz­tály között. Pedig úgy van. A képzetlen földműves makacs és előítéletes, s e hibái ellen nehéz küzdeni, pedig ezek mind az emberiségnek, mind neki magának kiszámithatlan károkat okoznak. De nemcsak a földmives makacssága ellen van okunk panaszkodni, hanem bevallanunk kell azt is, hogy még a nagy városokban is csak kevés ér­zék mutatkozik a tudományos vegyészet irányában, és különösen a trágyára vonatkozólag tapasztaljuk sajnosán, hogy még a műveltebb háztulajdonosok is elhanyagolják a vegyészetnek egyik szerét, mely házukat a levegőrontó bűzöktől megszabadítaná, a trágya értékét pedig növelné. A vasgálicz, a vas élecs (Eisen-oxydul) és kén­sav vegyileg egyesülése, kitűnő szer az árnyékszé­kek szagtalanítására. Mig ugyanis a kénsav csak a légkőneget szag­talanítja, a vasgálicz a kénkönegnek még utálato­sabb bűzét is leköti. Ez által pedig a házi trágya lényegesen javul s a házi gazdák, csak kísérletet tennének, meggyőz­hetnék a földműveseket csakhamar, hogy nem a legbüdösebb trágya a legjobb, hanem ellenkezőleg az, melynek épen semmi szaga sincs, mert az nem párologtatja szét táperejét a levegőbe, hanem a sí- vények részére tartja fenn. A tapasztalás arra tanitottt, hogy a trágya­halomnak ész- és czélszerü kezelése mellett a szán­tóföld, közel egy harmaddal több termést ad, a kaszáló pedig ötször is nagyobb mennyiséget szol­gáltat, mint közönséges trágyázás mellett. Igaz ugyan, hogy most már nem ritka az oly tudományosan képzett nagy birtokos, ki a gazdasági vegytant tiszteli, és annak legújabb fölfedezéseit is saját előnyére kizsákmányolni igyekszik, de mind­addig, mig a gazdasági vegytan a földművesek leg­alsó osztályában is el nem terjed, mindaddig nem igen remélhetjük, hogy az egésznek lényeges haszna legyen belőle. A nép általános felvilágosítása tehát a legna­gyobb fontosságú feladat minden gondolkozó emberre nézve, és e felvilágosítás, melyet itt természetesen csak a legnagyobb rövidséggel említhetünk lel, csu­pán a vegyészi ismeretek minél szélesebb körben vaiii elterjesztése által lehetséges. Bernstein A. után Németh Gerő. IRODALMU N K. Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedő kiadásábau Budapesten a nemzeti színház bérházában megjelent a magyar általános levelező 4-ik füzete, szerkeszti Knorr Alajos. E füzet tartalma az értesítése­ket tartalmazó levelekkel kezdődik, milyenek is kü­lönféle és apróbb értesítésekből tizenöu példát kö­zöl ; ezután ismerteti a tudakozódó a kérdő, taná­csot és tanítást kérő és adó leveleket és ezennemü le­velekből tizenhárom példát hoz; a tudakozódó és kiadó levelek után értekezik az emlékeztető és intő levekről azok tartalmáról és szerkesztésének szabá­lyairól egyszersmind az e nemű levelekből huszon­két példát is hoz; azután ismerteti a megbízásokat megrendeléseket, tartalmazó leveleket, az e fajta levelekből tizenöt mutatványt közöl; aztán érteke­zik az ajánló levelekről azok tartalmáról, szerkesz­tésük módjáról, egyszersmind ezekből is tizenkét példát közöl. Ezen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Ugyanezen kiadónál megrendelhető a teljesen megjelent „Önügyvéd“ füzetekben, félkötetekben és egész kötetben is. Lapszemle. A „Pápai Lapok“ jeles csikket közöl Szvorényi Jó­zseftől a házi nevelésről, melyben a példát az erkölcs leg- hathatósabb mesterének mondja. A „Sopronéban dr. Kárpáti Károly az ott felvetett „Magyar női kor“ eszme megpcnditőihez e szavat intézi : „Óvatossági“ A “Zalai Közlöny“ szorítsuk munkára a munkake­rülőket czikkében mondja : állítsunk kény szer-dolgozó-há­zakat. munkatelepeket minden megyében. Szerkesztői üzenet. Kaktus. Pápa. — A jövő héttől rendesen fog menni. Üdvözlet. Sz. A. Siklót. — A tárczairóval közöltük; örült neki. Üdvözlet. B. F. Győr. — Köszönjük. Üdvözlet. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAI IMRE. Laptulajdonos: KBAIISZ ABMII NYÍLTTÉRI) Elsőrangú IrartaMéÉ Veszprémben, jó házból való és jó iskolai bizonyítvány- nyal ajánlkozó, legalább 14 éves 2 erő­teljes fiú, tanulóul azonnal felvétetik igen kedvező feltételek mellett. MF" A czímet megtudakolhatni e lap kiadó- hivatalánál. 140 1—* E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Hirdetmény. A Balaton-Eörs-Lovas vidéki segély­egylet feloszlása az illetékes veszprémi kir. törvényszéknek bejelentetett; ennek követ­keztében a társasági részvényesek s illető­leg hitelezők követeléseiknek ezen hirdet­mény harmadszori közzétételétől számított hat hó alatt leendő érvényesítésére fel­hivatnak. Felső-Eörsön, 1883. jul. hó 15-én. Az igazgatóság. 138 3—3 A következő kitűnő minőségű czikkeket bátor va­gyok a t. közönség s különösen a t. háziasszonyok szives figyelmébe ajánlani: Tejoltót, sajtkészitéshez. Legerősebb minőségű (Soda) szappan készítéshez. Brázay-féle Sós-borszeszt. Szagtalan, friss és tiszta disznózsírt. Továbbá mindennemű fűszer- és csemegeárut csak is elsőrendű friss minőségben jutányos áron. Árverési hirdetmény. Nagy-Szőlősön a plébánia háznál és a Somlyó- hegyen ft. Szigethy János volt esperes- plebános hagyatékához tartozó Somlyói borok, nevezetesen: 1878. évi 76 akó; 1879. évi 30 akó; 1880. évi 9 akó; 1881. évi 63 akó; 1882. évi 118 akó, folyó 1883. évi augusztus hó 21-én és esetleg utánna következő napokon reggeli 9 órai kezdettel hordókkal együtt nyilvános árverés utján azonnali kézpénz fizetés mellett eladatni fognak. A venni szándékozók tisztelettel meghivatnak. Kelt Felső-Iszkázon, 1883. julius 31. Pados Lajos, 145 i—* végrendeleti végrehajtó. 71. 8-8. iusBerKtsresKeutjae Vés z prémben. Veszprémben, 1883 Nyomatott a laptulajdonos Krausz Amin könyvnyomdájába

Next

/
Oldalképek
Tartalom