Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-04 / 44. szám
mányt meggyujtották, de hirtelen azt is észrevették s igy a tűz tovább terjedését meggátolták. — Lúd tolvajlás. Múlt szombaton éjjel Beck Jakab Bástya utczai lakos házába ismeretlen tettesek hatoltak be, s az udvaron levő ketveczről a zárt lefeszítették s a benn levő ludak közül a két legjobbat kiválasztva, elvitték. — A tetteseknek eddig semmi nyoma. — A halottak estéje városunkban a szokott fényesség gél tartatott meg. — A sírok mind ki voltak világítva, sőt a Kálvária-sirkertben rakétáztak is, mi igen szép látványt nyújtott. — A temetőig vezető utakat rendőrkapitányunk — kivételesen — lámpákkal láttatta el. Sok a káposztafej. — Sehol sincs a czé- gér ok nélkül kifüggesztve, sehol sem teszik ki, mikor uj bor van, a káposzta fejet hiába. Bizony be-be nézeget oda egy kis bufelejtőre komámuram is, bátyámuram is, ott 'is hagyja keserves keresményével együtt még az eszét is, hej pedig de csúnya egy teremtés az az ember, ha az esze be van íva. Fájdalom, amerre szem lát, mindenfelé részeg emberekkel találkozik az ember! Azok a vándorczigányok. — Ma holnap valóságos háborút kell a társadalomnak a vándor- czigányokkal viselni. Lopás, gyilkosság, rettegés kiséri ezeknek az elvadult embbreknek minden léptét nyomát. Okt. hó 31-én nem többet, mint 30 ilyen czigányt tartóztatott le a hajmáskéri községi elöljáróság, kiknél nagy mennyiségű lopott tárgyak találtattak, melyeket Bakony Nánán loptak. A férfiak közöl néhányat a járási szolgabiróság nyomban átadott a zirczi járásbíróságnak. Talán ideje volna, hogy az országgyűlés is foglalkoznék a vándorczigányok ügyével. Megszökött. — F. é. október hó 31-én vi- radóra, Szemes (Holies) József sertéslopás miatt letartóztatott kanászbojtár a városházi kóterből — a kályhát kibontva — megszökött. Most országszerte lí öltöztetik Verekedés. — Múlt hó 26-án az Eső-féle helybeli korcsmában rátóthi és kádártai legények, nem férvén meg a bőrükben, elkezdtek verekedni. A nyomban oda siető rendőrök bekísérték őket a városházára, hol azután egy kissé lehűtötték az atyafiakat. Öngyilkosság. — Cseh Mihály helybeli lakos, volt megyei pandúr, f. évi október hó 30-án reggel 8 óra tájban, a szobájában levő mestergerendára felkötötte magát. Mire észrevették, már meg volt halva. Másnap a városi orvos által felbontatott. 78 éves öreg ember volt s fövenybajban szenvedvén, valószínű, hogy ez volt oka öngyilkosságának. „Ludak a zsákban“ — czim alatt közöltük, hogy a csatári malom mellett, a sédparti füzesben tizenegy ludat találtak zsákokba kötve. Ezen ludak Tóth Imréné nagyvendóglősnátől lopattak Zirczről, ki lapunk utján értesült, hogy ludjai itt vannak, s nyomban értük jött s miután tulajdonjogát kellőleg beigazolta, azok részére kiadattak. Halálozás. Október hó 20-ától november hó 3-áig. Csupor József, 33 éves, tüdőlob. Koller József, 6 hónapos, nyavalyatörés. Harák Gyula, 7 hetes, nyavalyatörés. Ulrich Józsefné, 27 éves, tüdőgümőkór. Öza. Gombás Pálné, 70 éves, végelgyengülés. Székely Liza, 2 éves, himlő. Szabó Lajosné, 41 éves, gyermekágyi láz- Nagyvári Pálné, 28 éves, tüdőgümőkór. Bauer Lajos, 2 hónapos, nyavalyatörés. Osvát Tini, 17 éves, tüdőgümőkór. Leiter Gyula, 2 éves, fogzási görcs. Mellári János, 32 éves, tüdőguta. Cseh Mihály, 78 éves, tüdővizenyő. Leichtner Josefiu, 72 éves, szivguta. Lennert István, l l/2 éves, gyermekaszály. Dr. Jischer "Béla, város orvosa. T A N Ü Gr Y. 1883. nov. 1. A „Sornlyóvidéki evang. tanitó-egyesület* őszi közgyűlését f. évi november hó 14-én Veszprém- Nagy-Szőllősön tartja. A közgyűlés tárgyai a következők lesznek: 1. Elnöki megnyitó. 2. Gyakorlati előadások a) Borbély Sándor a magyar nyelvtanból a IV—; b) Kovácsics Gyula a földrajzból a III. osztályban. 3. A gyakorlati előadások bírálata. 4. Jelentés a II. orsz. képv. tauitó-gyülésről: Kovácsics Gyula képviselő által. 5. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 6. A miniszteri leirat felolvasása. 7. Nagys. Stákly György vármegyei tanfelügyelőnek királyi tanácsossá történt kineveztetése alkalmával felirt üdvözlő feliratra adott válasznak bemutatása. 8. A megerősített alapszabály bemutatása. 9. Intézkedés, hogy az alapszabályok a kormány által is megerősittessenek. 10. Köröztessenek-e a könyvek? Ezen utóbbi pont a múlt gyűlés jegyzőkönyvének 5. pontja alapján vétetett fel a gyűlés tárgyai közé. 11. Indítványok. A gyűlésnek jelen programját a választmány szeptember 20-án Nagy-Alásony- ban tartott ülésében határozta meg. — Az indítványok között több nagyfoutosságu is lesz, a melyek előre láthatólag élélénk eszmecserére adnak alkalmat. — Egy ilyen igen fontos indítvány a következő is: „Hogyan dolgoztassanak ki a II orsz. képv. tanitőgyülés által kitűzött tételek ?“ Az egyik indítvány a tételek kidolgozására és előadására egy állandó előadónak választását ajánlja. Az egyleti közlönyöket, — a kerületi népiskolai tantervet — illető indítványok is vannak már a nagyt. elnökségnél beterjesztve. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy az egyesület kebelében semmiféle nagyobb mérvű mozgalom nincsen: egy tekintélyesebb, tagokban számosabb egyesület alakítására nézve. Pedig milyen áldásos, milyen dicső lenne, ha a bakonyvidéki ev. tanítók és mi ismételve egyesülnénk. — Mozogjanak a nevezett egyesületek jobbjai, hátha a mozgalom sikerre vezetend. — Általános tanitó-egylet alakításáról — sajnos! vármegyénkben szó sincs. Ellensége az olyan általános törekvéseknek mindenki, — tehát hadd szenderegjen az eszme örökké. — Hallomás szerint sok ref. tanító egyesülni óhajt a somlyóvidéki ev. egyesülettel Éljenek ! Nem lesz talán szerénytelenség megemlíteni egyúttal azt is, hogy a „sómlyóvidéki evang. tanitó- egyesület* a III. orsz. képv. tanitógyülést előkészítő bizottságba 139 szavazattal beválasztatott. A gyűlésen a tanügy összes hazafiai felekezeti külömbséggel szívesen láttatnak. A gyűlés után közös ebéd lesz,- srEgy uj mezőgazdasági iparág. Dr. Wágner László, a mezőgazdaságtan nyilv. rendes tanára a kir. József-mííegyetemen, fölöttébb fontos és különösen hazai viszonyainkra való tekintettel vitális érdekű uj iparágat: a kukoricádból való keményítő-gyártást fejtegető szakközleményt közöl a „Földmivelési Érdekeink“ legutóbbi számában. Abból indulva ki, hogy bizonyos iparágak a mezőgazdasággal való szoros kapcsolatuk folytán ez utóbbinak úgyszólván létföltételét képezik, amennyiben a rósz tulaj és hiányos trágyaerő által előidézett pangást csakis a mezőgazdasági iparok — melyek közvetlenül takarmányt és közvetve trágyát szolgáltatnak — képesek az egyensúly helyreállítása utján eloszlatni, érdekesen fejti ki, hogy mi lehet igazi mérve annak, hogy valamely ipar tökéletesen felel meg a mezőgazdaság igényeinek. Jelesül kimutatván azt, hogy a mezőgazdaságban az állatok sikeres táplálására és a jó trágyának elég nagy mennyiségben való előállítására első sorban és kétségtelenül a f e h é r ny e-anyagok szolgáluak, ez alapon a kukoriczából való keményítő gyártást állítja par excellence mezőgazdasági iparnak, miután ez szolgáltatja a létező iparok között a legtöbb fehérnye- anyagot mint mellékterményt illetőleg hulladékot. Ezen a legújabb időben teremtett ipar lényege az, hogy a tengeri keményítővé dolgoztatván fel, a kukoriczában tartalmazott 8—15°/0 fehéruye változatlanul marad a mezőgazdaság czéljaira és pedig nem hig moslék alakjában, hanem mint összeálló, könnyen eltartható sürü tömeg, mely helyes arányokban keverve szalma csutkával, felapritott tengeri csutkával stb. kitűnő takarmányt szolgáltat sertések, hízó ökrök, igás- és tejelő-marha lovak és juhok, tehát az összes mezőgazdaság^ haszon- és igás-jószág számára. Wágner tanár ur érdekesen fejti ki, hogy észszerű alapon induló mezőgazdának mai nap elsőrangú feladata a takarmány- és trágyatermelés, mivel a mezőgazdaság legjövedelmezőbb á<m ma a hústermelés és mert az intenzív hizlalással foglalkozó gazda földbirtokának jövedelmezőségét ez^alapon az elérhető netovábbjáig emelheti, amennyiben ez utón a piaczi termények - búza stb. — termelése — amint azt Anglia példája is mutatja, rendkívül fokozható lesz. a kiterjedt állat- tenyésztés és hústermelés tevén lehetővé azt, hogy a trágyaerő és ezzel együtt a talaj termőképessége az elérhető tetőpontjáig emeltethessék. A tudós tanár ur ezen alapon pontos és érdekes számvetéssel bizonyítja be a hústermelésnek a kukoriczából való keményítő-gyártással kapcsolatban való ^ nagy fontosságát és főként jövedelmezőségét, példában mutatva be egy kisebb (20 mmázsát feldolgozó) kukoricza-keményitő gyár mellett létesíthető hizó jövedelmét, mely szerint a beállítható 370 drb ökör hústermelésének értéke, azaz a biz lalási üzletág jövedelme egy évben (300 napi üzem alatt) a 23,000 irtot meghaladja, mig a hizó állatok trágyája 120 cat. holdnak erőteljes trágyázására elégséges. De még érdekesebb az az összehasonlítás, melyet Wágner tanár a nálunk is elterjedt búza és burgonya-keményítő gyárak valamint a tengeri- keményítő gyárak között tesz. Már az egymagában, hogy á kukoricza — a czikk tudományos értékű s kétségbevonhatlan adatai szerint — háromszorta több fehérnyét tartalmaz mint a burgonya, ez utóbbit mezőgazdasági kihasználásra sokkal alkalmatosabbá teszi, mihez még hozzájárul, hogy a Kukoricza- keményitő gyártás hulladékai (mint említve volt, a legkitűnőbb takarmány) nagy távolságokra is szállíthatók, miután táp- és tehát pénzértékük, arányosítva súlyúk és térfogatukhoz, tetemesen nagy. A burgonya- és kukoricza-keményitő gyártás közt való összehasonlítást Wágner tanár ur még azzal bővíti ki, hogy úgy a keményitő nyeremény, valamint a talajnak a termelés következtében való kimerülése közt is párhuzamot von, a melyből az derül ki, hogy egyrészt a kukoriczával bevetett föld hectáronkint hétszer annyi fehérnyét szolgáltat mint a burgonya-termelés, maga a keményitő nyeremény pedig — főként az által, hogy a burgonya-keményítő minősége tehát értéke is csekélyebb mint a kukoricza keményítőé, szintén ez utóbbinak előnyére szól, úgy hogy bízvást állítható, miszerint a talajnak csaknem egyenlő kimerülése mellett a kuko- rieza-miveles 25°/0-ig terjedő nagyobb jövedelmet szolgáltat mint a burgonya mivelés. Frappáns adatok azok, melyekkel Wágner tanár e kukoricza-keményitő gyártás mellékterményeinek és hulladékainak (takarmány) értékét igazolja, a melyek arról győzik meg a figyelmes olvasót, hogy ezek a hulladékok még a kicsinyben való gyártás méretei mellett is (pl. 25 mm. naponkint! feldolgozás) a gyártás üzleti költségeit tökéletesen fedezik, mig a nyert illetőleg előállított keményitő értékesítése egészen tiszta haszon, azaz a czikk számvetése szerint egy 15,000 írttal berendezhető gyár bőven szolgáltat 20—40 százalék sőt még ennél nagyobb tiszta jövedelmet is, szóval úgy áll a dolog, hogy a kukoricza-keményitő gyártás — a takarmányul használható hulladék, a trágyatermelés, a husproductio és a termelési czikk értékeit mind egybevetve — oly rendkívül kedvező üzleti mérleget nyújt, minőt eddig egyetlen mező- gazdasági ipar sem szolgáltatott. Mindezeken kívül érdekes még tudni, hogy a kukoriczából való keményitő gyártást még oly gazdaságokban is sikeresen űzhetni, hol a kukoricza maga nem termeltetik, sőt Wágner tanár említ egy németországi gyárat, mely" amerikai lófogu tengerit dolgoz fel, és mely a drágább nyers anyag mellett is prosperál. Ezen uj iparnak a jövőre való kilátásait illetőleg megjegyezhető, hogy abban túltermelés tehát jövedelmezőtleuség nem is képzelhető, mivel eddig tulnyomólag búzából gyártatván keményitő, ezen nagy piaczi ára folytán értékesebb terményünket yan hivatva helyettesíteni a kukoricza, tehát a termelést egyszerűen a nyers anvaa toztatása fogja átalakítani. vilGazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőség emelni kívánják, az im röviden jelzett uj «J gazdasági iparágban oly tényezőre tehetnek S/eu melylyel marhatartásuk jövedelmét — olcsó ' kitűnő takarmány által, továbbá a földeik tenJ8 erejének fentartására és helyreállítására szükség* gazdag trágyázást és végül a piaczi terményt (búza stb.) termelésének fokozását bizton elérhetik Wágner tanár ur ez érdemben a hozzá (Budapestre Erzsébet-tér 19.) intézendő tudakozódásokra bár' kinek készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. ' Lapszemle. A „Pápai Lapok“ a törvények tekintélye czimü szak avatott czikkében mondja fájdalmasan: nem megy az isk0" láztatás előre a nép között egy lépéssel sem. A „Székesfehérvár és Vidéke“ szépen írja: A me??» erkölcsi életét tisztán s szeplőtlenül feutartani a megyei bizottsági tagok vannak hivatva, - kik azonban csak 4V s akkor védhetik s tarthatják fönn a megye erkölcsi életét tisztán, ha maguk is ily élet- s jellemmel bírnak. Szerkesztői üzenete^ B. F. Győr. — Köszönjük a szives érdeklődést. Üdvözlet. Ny. S. Bécs. — Magáusoraink mentek. Üdvözlet. N. L Kőkút. — Az utóbbi közlemény már elkésve érkezett. Sz. J. Szent-Gál. - Magánsoraink mentek. Háry. Bécs. — Köszönjük a szives ígéretet. F. F. Budapest. — Üdvözlet. 1. B. Cseszneg. — Máskor is kérjük. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. V. J. Nagy-Kanizsa. - Nyomban elküldtük. Kartársi üdvözlet. Felelős szerkesztős kiadó: LÉVAY UIltE. Laptulajdonos: KBAIJSZ ABMiN. NYILTTÉR. Árverési hirdetmény. 667/1883 A zirczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírre teszi, hogy Veszprémmegye összpontosított gyámpénztára végrehajtatónak Szir- bek István teési lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében 250 frt tőke, ennek 1880. évi október 31-től járó 7°/0 rendes s 8e/0 késedelmi kamatai, 32 írt 50 kr. per, 18 frt 50 kr, végrehajtás kérvónyi, 9 frt 40 kr. végrehajtás foganatositási és 12 frt 80 krban megállapított árverési kórvényi költség iránti követelése, mégis a hozzá csatlakozónak kimondott Löwy Józsefnek 480 frt tőke 6% kamatai 27 frt 90 kr. per s végrehajtási költségek iránti követelése, végül Pinkász Zsigmondi s fiai ezégnek 236 írt 25 kr. tőke, 6% kamatai és 14 frt 45 kr. költség iránti követelése behajtása végett a veszprémi kir. törvényszék s a zirczi kir. járásbíróság területén levő Teás község 99. sz. tjkvében a székesfehérvári püspökség mint telek- és Szirbek István mint épülettulajdonos s földbaszonélvező nevén álló 1—6 sorsz. a. ház-, udvar-, kert- és szántóföldből álló birtoktestből végrehajtást szenvedőnek 493 frt becsértékü illetősége, továbbá a teési 101. sz. tjkvben Szirbek István és neje Kechbaum Klára nevén álló 2—16 sorsz. a. felvett l/4 telekből álló birtoktestnek ugyanannak 420 frt becsértékü illetősége, végre a teési 262, sz. tjkvben Szirbek István és kisk. Varga Imre nevén álló -|- 1 sorsz. szántóföldből álló birtoktestnek végrehajtást szenvedettet illető 2/3 résznyi 8 frt 33 kr. becsértékü jutaléka a 493 frt, a 420 frt illetve 8 frt 33 kr. megállapított kikiáltási árou 1883. évi november 20-ik napján d. e. 10 órakor Teés községében a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek a kikiáltási áron alul is eladatnak. A venni szándékozók részéről az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár tizedrészónek megfelelő összeg bánatpénzül a kiküldött kezeihez leteendő. Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Zirczeu, 1883. évi augusztus hó 29-én. Dr. Simon József, 187. H, 1—1 kir. aljárásbiró. Hiltn tű T V É I Y Mű Sá . 1334. tkv. bz. 1883] Árverési hirdetmény. A zirczi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Tlialakr Ferenezilé szül. Székely Borbálya varsányi lakosnak az 1881. évi 60. t.-c. 204.§-a alapján a veszprémi kir. törvényszék s a zirczi kir. járásbiróság területén levő, a varsányi 122. sz. tjkvben I. 1.3—5. és 7—10. sorsz. alatt felvett birtoktestnek 4 sor 537. hsz.sz. 1929 frt becsértékü szántás és rétből álló részlete, azokra a végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverés elrendeltetvén, az 1929 frt megállapított kikiáltási áron 1883. évi nov. hó 10-ik napján d. e. 9 órakor Varsányban a községháznál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alól is a legtöbbet Ígérőnek eladatnak. A venni szándékozók részéről az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár tizedrészónek megfelelő összeg bánatpénzül a kiküldött kezeihez leteendő. Kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság Zirczen, 1883. évi szept, hó 1-én. Dr. Simon József 1^8 1 - 1 Ti kir. ítljri«*át>l>i'■ ó Van szerencsénk a mélyen t. közönségnek szives figyelmébe ajánlani nagy választékú, a kor minden igényének megfelelő, saját gyártású gránit- és márvány-sírköveink raktárát melyben síremlékek minden nagyságbau és minőségben készen kaphatók, avagy előírás vagy bármilyen rajz után megrendelésre külön is készithetők illő kiszolgálással és jutányos áron. — Ugyancsak ajánlkozunk kripták felállítására és felszerelésére is, és költségvetéssel készségesen szolgálunk. Levélbeli megbízások is legpontosabban teljesittetnek. Havranek és Társa 165 26-6 sirkő raktára Veszprémben. Helyiség: Buzapiacz a postahivatal mellett, Kopáchy József-féle házban. 68 22-16 Ä legkitűnőbb cigarette-papir LE HOUBLON franczia gyártmány. Utánzások ellen figyelmeztetünk! Ezen cigarette-papir csak úgy a valódi , ha minden egyes iapon „Le Houblon1/ van sajtolva ós minden doboz az itl( alábbjlátható védjegygyei van ellátva. CAWLEY & HENRY,ílleiaigs Fatrikantoa,PARIS Veszprémben, Nyomatott a iaptutajdonos Krausz Amin könyvnyomdájába», Hirdetés. Peremartonban a veszprémi káptalan tulajdonához tartozó „Bel SÖ Malom“ az eddig hozzá járt föld és rét birtokkal együtt jövő 1884. évi Szent György napkor kezdődő időre három évre haszonbérbe adatik. Bérleni szándékozók jelentkezzenek Veszprémben a jószágfelügyelői hivatalnál, ahol bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Veszprém, 1883. november 1. Nagy Károly, 189 3-1 jószágfelügyelő.
