Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-10 / 23. szám

A veszprémmegyei gazdasági egye­sület által Veszprémben 1883-ik évi junius 3án tartott közgyűlés rövid ismertetése. Jelenvoltak az egyesület összes tisztviselői, s 57. egyesületi tag. Az elnöki jelentés folytán, a megye törvény­hatóságához az egyesület irányában tanúsított érdeklődésért, valamint a földtnivelési ministeri- umnak az egyesület titkári állomása szervezheté- sére nyújtott évi 600 írt segélyezéséért a közgyűlés köszöneté jegyzőkönyvileg s feliratilag kifejeztetni határoztatott. Az igazgató választmány által, az egyesület részére minta faiskolának vásárolt terület adás- vevési szerződése, valamint az első magyar álta­lános biztositó társasággal kötött szerződés helyben hagyatott és megerősittetett. Eszterházy Móricz gróf elnök ur ő méltósá­gának a közgyűlés, — az egyesület részére Pápán sajátjából átengedett kísérleti telepért — jegyző­könyvileg s feliratilag kifejezni határozta köszö­netét. A devecservidéki gazdakör közgyűlésének a megyei gazdasági egyesülethez való csatlakozása iránti átirata tudomásul vétett. A járási gazdakörök megalakulását a közgyű­lés örvendetes tudomásul vette, s az azok által választott központi választmányi tagokat meg­erősítette. Az enyingi járás területén már évek óta viz által haszontalanná vált nagyobb kiterjedésű legelők lecsapolása s haszonvehetővó tétele iránt a földmivelési minisztériumhoz, illetve a kultur- mérnökséghez felirat intéztetni határoztatott. Komárommegyének átirata — a cselédvál­tozási időnek egy alkalmassabb időre leendő átté­tele iránt — véleményadás végett a járási gazda­köröknek kiadatni határoztatott. Somogy vármegyének átirata a vásárra hajtott, vagy más utón eladott sertéseknek igazolványnyal való ellátása iránt, — a megye törvényhatóságának életbe léptetátés végett pártatólag felterjesztetni határoztatott. Az alapszabályoknak, különösen a gazdakö­rökre vonatkozó némely 8-ai megfelelőleg módo­síttattak. Az enyingi járás területén még ez év folya­mán hármas ekeverseny rendezése elhatároztatott. Elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület vásároljon 10 drb. kisebb gépet, v. eszközt, s azzal járásonként két oly kis gazdát jutalmazzon, a kik földjeiket a legjobban mivelik, s aránylag legtöbb állatot tartanak. Elhatároztatott, hogy az egyesület tagja leend az országos magyar gazdasági egyesületnek, s a gazdasági egyesületek szövetkezetébe is belép. A közgyűlés végre Hets Ferencz egyesületi pénztárnoknak 1882-ik évi számodásaira a fel­mentvényt megadta. A közgyűlés végeztével a jelenlevők között 119 drb. szakkönyv és folyóirat osztatott ki. VIDÉKÜNK. Leányfalu, 1883. máj. 29. Tekintetes szerkesztő úr ! A zalavidéki ág. hitv. evang. egyházmegyei tanitó-egylet f. évi május 24-én tartotta meg ez évi tavaszi közgyűlését Mencshelyeu. Mely alkalommal: 1. Nt. Horváth Sándor egyházi elnök ur, mi­után megnyitó beszédében az egylet magasztos czéljáról emlékezett; miután a tanítók programm- ját mind szellemi mind anyagi téren kimutatta; miután végre múltakból következtetve — az iskolai ügy felvirágozására biztos reményt nyújtott volua; örömmel üdvözölte az egybegyült egyleti tagokat s mindazokat, a kiket a népnevelés és az iskola szent ügye körünkbe vezérelt. 2. Gselman Mátyás kapolcsi, Tóth József b.- dörögdi, Pataky Béla eöcsi tanító tagtársak — a gyűlésről történt elmaradásukért — meg nem je­lenésüket igazoló helyes és bevehető okok hiányá­ról ’.'telmáben leendő elmarasztalása batároz:.tilag kimondatott. uidö tantár­gy Co állapíttatott mug­4. Tek. Nagy Pál ur azon korszerű indítványa, miszerint a nm. m. kir. minisztérium kerestessék meg kérvény utján a végett, hogy az egylet szá­mára leendő iskolázásra — phylloxera-mentes sző­lővesszőket adományozni kegyeskedjék — örömmel fogadtatott; s a kérvény elkészítésére a nt. elnök­ség kéretett fel. 5. Magyar Soma leányfalui tanító a múlt év­ben készített számadását — több okok miatt — bírálat alá nem bocsátotta; hanem e helyett egy újabbat — talán a czélnak megfelelőbbet készített, mely Szoltár István tagtársnak birálat végett ki is adatott. 6. Szalai Géza szepezdi tanító e czimü mun­kája: „Az iskolából az életig“ — olvastatván fel, melyre Takács József zánkai tagtárs volt a bíráló, kinek alaposan kidolgozott, találóan fejtegetett, tár­gyilagos bírálása általános tetszésben részesült; mig ellenben a jelzett munka korántsem felelt meg azon várakozásnak, mely — ideális cziraénél fogva — hozzá köttetett. 1- Bereczky Antal egyleti pénztárnok száma­dását terjesztvén elő, kitűnt, hogy az egyletnek összes bevétele: 72 frt 87 kr., kiadás 66 frt 55 kr.. pénztári maradvány : 6 frt 32 kr., hátralék: 24 frt 57 krajczár. 8. Tóth Sándor egyl. kőnyvtárnok jelenti, mi­szerint az egyletnek jelenleg van 81 müve, mind bekötve, mely 90 trt értéknek felel meg, örvende­tes tudomásul vétetik. 9. A magyar tanítók országos árvaházára évenként fizetendő 5 frt azaz öt frtnyi összeget sza­vazott meg az egyleti gyűlés. 10. Több tárgy nem lévén Izsó Dániel világi elnök ur rövid, meleg szavakkal berekesztette a gyűlést. __________ Magvar Soma. Gy őri dolgok. Győr, junius 7-én. Alig múlik el egy hét, hogy ily nagyobb vá­rosban valami sensatiónalis hir ne merüljön fel és mint érdekes újdonság meg ne lepje a közönséget. A f. hó 4-én alakult meg a „győri vízvezetéki részvény-társaság, — melynek elnöke lett gr/. Khuen Hédervárr Károly Győrváros főispánja, alelnöke pedig a minden jó és nemes czél elérésére minden­kor fáradhatlanul küzdő Jerfy Antal a győri első takarékpénztár igazgatója. Megválasztattak az igaz­gató-választmányi tagok és póttagok, valamint a felügyelő bizottság tagjai. Nem is kell említenem, hogy miért irám e közlemény elején „sensatiónalis hir\ mert ezen választás már oly sensatiót keltett sokaknál, kik részben áspiráltak egyik másik elnök­ségre, vagy bizottságokba bejuthatni, hogy elkese­redésükben tán részvényeiktől is hajlandók meg­válni. A f. hó 5-én lett a Györmegye által építendő lovaskaszárnya építészeti vállalata áriejtve. Az épí­tészeti bizottság igen nemesen járt el, amíg a vi­déki néhány ®/p-kal olcsóbban vállalkozottt volna és az ily vidéki építész mellett a helybeli építészek közül egynek a felügyeleti szerepért fizetni kelletett volna, a győri építészeknek engedte át a 260.000 írtba jövő nagyszerű építkezést. A vállalkozók Län­gerer János és Schlichter Lajos urak. Schlichter ur a győri püspöki építész, ki a Székesfehérvári kiál­lításon egy építészeti műrajzzal remekelt. Tele vannak a győri lapok ama szokatlan el­járással, miszerint a városi rendőrkapitány^ az éjjeli Zárórák megtartását életbe léptette. — Ő ugyanis ragaszkodik mint uj kapitány az 1881 ik évben az uj büntető törvénykönyv szabályaihoz alkalmaztatott városi szabályrendelethez. Ezen szabályrendelet I. szakasza, 27. §-ának 2. a. és b. pontja kávéházak, étkezdék, vendéglősök, korcsmákra és egyáltalán min­den mulató helyre a zárórát éjjeli 12 órára hatá rozza meg és azokban hétköznapokon csak éji 11 óráig engedi meg a zenét. Ez ugyan nem tetszik a vendéglősök s kávésoknak, sőt a czigány uraknak is, pedig rend a dolog lelke. Nagyon sok fiatal em­ber idővel mond ily eljárásért köszönetét. Bauer Ferencz. telepet is létesített, innét fognak megyénk közsé­gei és egyesületünk tagjai a kívánt anyaggal el­láttatni. Mint tudni méllóztatik, az egyesület közlönye a titkár szerkesztése mellett „Veszprémmegyei gaz­dasági lapok* czim alatt már 3. száma megjelent, czélja ezen közlönyünknek a megye különböző gaz- dászatait képviselni, s annak fejlesztésére hatni minden irányban; egyelőre megjelenik ezen lap minden hónap első felében, s azt az egyesület minden rendű tagja kivétel nélkül ingyen kapja. A vidéki gazdakörök, nevezetesen Veszprém­ben, Pápán, Enyingen, és Zirczen megalakultak, az ezekre vonatkozó előterjesztések a jelen közgyűlés folyama alatt megfognak tétetni; tudomással bí­runk, hogy a devecser vidéki gazdakör közgyűlése is kimondotta csatlakozását egyesületünkkel, ez azonban 1884-ik évtől veendi kezdetét; mely ha­lasztást, mint az ügy javára nem szolgáló határo­zatot, sajnálattal vettem tudomásul. A gazdasági egyesület megkötötte szerződé­sét az első magyar általános biztositó társasággal, az egyesület tagjainak épület és termény, tűz és jégkár biztosításaira nézve itt különösen megjegy­zem, hogy a kötött szerződés a többi hasonczélból kötött egyesületi szerződések között páratlan, a mely nevezetes előnyöket és kedvezményeket biz­tosit az egyesület tagjainak és magának az egye­sületnek is. Ezen szerződés részletesen is elő fog terjesztetni. Az egyesület belmüködésére vonatkozólag je­lezhetem, miszerint az igazgató választmány múlt évi junius hótól fogva tartót 4 rendes, 1 redkivüli gyűlést, mely alkalommal nevezetesekb egyesületi ügyek nyertek elintézést, ezen felül számos érdekbe vágó intézkedések tétettek. Végül az egyesület pénztári állapotára és anyagi helyzetére vonatkozólag tudomásul adhatom a következőket: Takarékpénztárba elhelyezve van készpénz 6329 frt. Érték papírokban 800 frt. Alapítványokban 11,100 frt. Ezüst pénzben 35 frt. Kézi pánztárban 71 frt. 21 kr. Kertre előre kifizetett összeg mint érték 350 frt. Az egyesület vagyona összesen 18,685 frt. 21 kr. Ezután midőn kérem önöket, hogy előterjesz­téseimet tudomásul venni szíveskedjenek, elnöki működésemet tapasztalt szives támogatásukba, min­denek felett pedig az ügyet szeretetükbe és párto­lásukba ajánlom. Mi újság a nagy világban? Az orosz c\őr állitólag azt felelte a tisz­telgő községi elöljáróknak; „Minden a réginél marad. Menjetek és mondjátok meg azt otthon a népnek“ Trepanov rendőrminister erősen bízik magában, hogy a nihilistákat kiirtja. A muszkák­nak erős fellépéssel imponálni kell — mondá ő a Figaro egyik munkatársának. A bolgár fejedelem Szerbia és Montenegro fejedelmeinek rendjeleket küldött. A czár meg neki küldött értékes ajándékot. Konstantinápolyban emiatt hidegen fogadták Sándort, mert hírül esett, hogy szláv körökben elvégzett dolog Ruineliát Bulgáriához csatolni. Jrancziaország mind jobban belekeveredik a ton-kingi háborúba. Anglia semleges; Németország Francziaországot pártolja. A khinai hajók több kikötőben készen várják a parancsot az indulásra. Khina „igen harczias hangulatban van. Örményországot határozottau követeli magá­nak az orosz kárpótlásul Cyprusért és az angolok egyptomi foglalásaiért. így darabolják elülről-hátul- ról a bomladozó török hatalmat. A keleti kérdés megoldása, illetve az ozmán hatalomnak Ázsiában és Európában való megdöntése igy lépésről lépésre közeleg megvalósulásához. Németországban a májusi törvényeket annyi­ban módosítják, hogy az egyházi rangot a kath. egyházi hatóság adja, de a javadalmat az állam. A katholikusok faggatását Némethonban minden párt megunta. Az uj egyház-politikai törvényjavas­lat a békülő irány képviselője. c4z albánok elhatározták, hogy semmi szín — Pedig — íolytatá Rajmond — az nagyon tévedett, ki annak a gyűrűnek azt a jelentőséget tú- lajdonitotta. Mert valamint a viharok a levegőt, ép úgy tisztítják a szivet a szenvedélyek. — A szerelem talán, de a szenvedélyek soha. — Hisz a szerelem is szenvedély! Van-e tisztább, nemesebb szenvedély, mint a valódi sze­relem ? A gyűrű adója csak a szerelemre gondolt; szenvedély és szerelem nála egyet jelentett, — és kegyed őrökre meg akarja szivét óvni a szere­lemtől ? — Óhajthat-e az ember jobbat, mint azt, hogy élete izgalmaktól, viharoktól, csalódásoktól ment, nyugalmas és csöndes legyen? — Hogyan?! — kiáltott fel a gróf. — Égy nő, egy fiatal és szép nő beszélhet igy? — De mégis, értem; kegyed büszke, asszonyom, és attól fél, hogy le kellene szállnia büszkesége ragyogó trónjáról, ha szive szerelemre gyuladna. Nagyon önző lehetett, ki önnek azt a talizmánt adta. A szerelemtől óvakodni annyit tesz, mint nem bízni az emberekben, hazugnak tartani szivüknek minden dobbanását. Ám tegyen igy, legyen bölcs, legyen óvatos — de attól nem fogja megóvni az a taliz­mán, hogy mások önt ne imádják s igazán, forrón ne szeressék. E közben hősünk, a nélkül, hogy észrevette volna, egészen tüzbe jött. — Azt mondja, hogy szeretni fognak, forrón s igazán; — meglehet, de én ebben a valódi, forró s igaz szerelemben nagyon kételkedem. — Mivel lehetne ezen kételyét eloszlatni ? — Óh, mondja, asszonyom! — Erre nézve nem adhatok bővebb felvilágo­sítást, az illetőnek tudnia kell azt. alatt nem adják oda Montenegrónak a Podgoricza melletti területet. A porta lázadástól tart. Kdllay közös pénzügyminister Boszniába utazott. 6 hét alatt beakarja járni a még meg nem látogatott tájakat. Gurko tb. Lengyelország kormányzójának neveztetett ki. qA Vaskapu szabályozását legközelebb meg­kezdik. A szükséges költségeket a hajó-dijak fog­ják megtéríteni. A magyar aranyjáradék conversioja július­ban be lesz fejezve.___________ Néptanítók és tanítónők figyel­mébe. Lenoir György András a szliácsi fürdő tulaj­donosa közvetlenül a vallás és közoktatási m. kir. miniszter úrnak az említett fürdő használhatása czéljából két ingyen helyet tanítók vagy tanítónők számára felajánlott, oly formán, hogy az illetők e fürdőt az évad előtt május 15-től junius 30-ig és az évad után azaz augusztus 15-től szemptember 30 ig használhatják. E kedvezmények a mennyiben ezek a fürdő tulajdonostól magától függnek, szabad lakás és szabad fürdésre vonatkoznak. Miről a néptanítókat és tanítónőket oly figyel­meztetéssel értesítem, hogy ha orvosi tanácsra a szliácsi fürdőt e kedvezmény mellett használni akarják, erről a minister úr utján való ajánlhatás czéljából nálam jelentkezzenek. Veszprém, 1883. május 27-én. Stáhly György, kir. tanfelügyelő. A megyei közgyűlés. — junius 4-én. B. Fiáth Ferencz főispán ur ő excellentiája üdvözölvén a szép számmal megjelent törvényható­sági bizottsági tagokat a gyűlést megnyitódnak nyil­vánítja és jelenti, hogy az 1870. XLII. tcz. értel­mében junius hó 2-án a számonkérő széki ülés meg­tartatott és ez alkalommal a számonkérő szék tag­jai meggyőződtek arról, hogy a megyei tisztikar tagjai a reájok nehezedő és napról napra sulyosodó feladatnak a lehetőségig megfeleltek. Dr. Lőwy László megyebizottsági tag indít­ványa alapján utasíttatik a megye alispánja, hogy a közgyűlési meghívó kiadásával egyidejűleg azon ügyek jegyzékét, amelyek az egybehívott köz- közgyülésre már előkészítve vannak, a törvényható­sági bizottság minden egyes tagjával közölje, azon ügyeket pedig, amelyek az ülési meghívó kiadása után érkeznek be vagy készíttetnek elő, az ülés meg­nyitása alkalmával a törvényhatóság előtt az alis­pán vagy főjegyző mindenkor ismertesse. Dr. Lőwy László azon indítványa, hogy Pápa városában egy női és gyermekkórház létesítése iránt intézkedést tétetni kér, tárgyaltatott. Miután Pápa város rendezett tanácsú város és igy szélesebb ön- kormányzati jogának és kötelességének megfelelően első sorban önmaga köteles szükségleteiről gondos­kodni, figyelmeztetik dr. Lőwy László megye bizott­sági tag, hogy ezen indítványát először Pápa város képviselőtestületi közgyűlésében terjeszsze be; ha a kezdeményezés Pápa város részéről megtörténik, a megye a várost ezen törekvésében a lehetőségig támogatni fogja. Dr. Fenyvessy Ferencz megyebizottsági tag azon indítványa, amelylyel az állandó választmányt utasíttatni kéri, hogy a legközelebbi közgyűlésre az 1868. Lili. t. ez. 19. §. szellemének megfelelőleg szabályrendeletet terjesszen elő arra nézve, a mely szerint vasár- és ünnepnapokon az isteni tisztelet alatt legalább a templomok közelében levő korcs­mák és egyéb mulatóhelyek bezárva tartassanak tár­gyaltatott. Az indítvány elfogadása mellett a sza­bályrendelet tervezetének elkészítésével és a legkö­zelebbi közgyűlést megelőző álllandó választmányi ülésre leendő bemutatásával a megye alispánja meg- bizatik. Kossuth Lajos válasza egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatik és a m. alis­pánja megbizatik, hogy azt sokszorosíttatván a tör­vényhatósági bizottság összes tagjainak küldje meg. — Nem mindig, főleg ha az az illető, mint például én, kegyed hóditó kelleme és fenkölt szel­leme által annyira meg van igézve, hogy még gon­dolkodni is képtelen. Oh, ha abban a korban él­nénk, melyben Soréi Ágnes élt, akkor kegyednek kellene a próbát kitűzni, melynek teljesítése után szivét megnyerhetném. — Vigyázzon, uram, mert napjainkban is lé­teznek ily próbák! — Szivemnek leghőbb óhaja, asszonyom, egy ily próba ! — Igen, de ki tudja, hogy reggelre nem fe­lejti-e el majd a próba föltételeit!? Hanem, úgy látszik, mindketten megfeledkeztünk arról, hogy itt nem vagyunk otthon. — Már hogy én nem vagyok, gondolja kegyed, nemde ? A szép ismeretlen elpirult e szavakra s gyor­san felkelve, kalapja után nyúlt. — Minden esetre önnek távoznia kell, uram! — És mikor fogom kegyedet viszontláthatni? — Valószínűleg soha. — Képes volna annyira kegyetlen leuni ? A szép ismeretlen hallgatott. — Oh, asszonyom, egy próbát, csak egyetlen egyet! — Egyet sem! — Tán attól fél, asszonyom, hogy a valódi szerelem iránt táplált kételeit eloszlatnám, s kény­telen lenne bízni bennem ? — Ezzel azt akarja mondani, hogy nem bí­zom magamban, nemde ? — Miért nem teljesiti tehát kérelmemet? — Jól van, — válaszolt rövid szünet után — ám legyen. Ön engem viszontlátni óhajt, erre csu­pán egy mód létezik. Holnap ismét eljövök a mű­terembe. Adrien fest engemet. Hanem még egy alak van azon a képen, VH. Károly, ki kedvese előtt térdel s koszorút nyújt neki. Áz a „model*, ki VII. Károlyt ábrázolta, most esetleg épen beteg, önt alkalmasnak látom arra, hogy azt a beteg „mo­delt* helyettesítse; vállalkozik rá ? Rajmond egy lépést hátrált. Ő, és „model“!? Ő, gróf Rajmond de Villefraneke! Ki tudja, nem lesz-e az a festmény a legközelebbi műtárlaton ki­állítva? Az egész világ ráismerne, mert Adrien az élethű hasonlatosság tekintetében nagyon kegyetlen szokott lenni. — Látja, uram, — szólt a szép hölgy mo­solyogva — azok az annyira óhajtott „próbák* ha­jótörést szenvednek. Adieu, bátor lovagom, adieu! — Nem, asszonyom, maradjon. Én csupán azért vonakodtam első pillanatra, mert . .. mert hol szerezhetem meg a kellő öltözéket, és ha ez meg­lenne is, hasonlítok-e ahhoz a Károlyhoz, hányadi­kat is méltóztatott mondani? — Oh, teljesen nyugodt lehet, nagyon hason­lít hozzá. A mi pedig az öltözéket illeti, azért na­gyon kár aggódnia, mert az ott fekszik, — szólt, egy ruhacsomagra mutatva. — No, akkor nem bánom. Ámbár attól tartok, hogy majd nagyon feszesen fogom magamat tartani, hanem — — Csak bátorság! A többi magától jön. — És hogy mutassam be magamat Adriennek ? — Egyszerűen, mint VII. Károly. — De hisz az már régen meghall. — Tehát mint annak szelleme, mely az al­világból fölidéztetett. — Melyet szép kegyed az alvilágból fölidé­zett — és azután? — És azután — most már távozom. — Szabad karomat ajánlani? — Nem. Ön előbb távozik és nem néz se jobbra,se balra, csak előre. Elmegy a „kör‘-be, vagy az operába — mit tudom én, hová ......... Ra jmond csak bámult. Honnét tudja, hogy ő ilyenkor a „kör*-be, vagy az operába szokott menni? különös! De még különösebb az, hogy már több mint egy órája társalognak a nélkül, hogy ö a szép talányt megfejtette volna, sőt még csak ne­vét sem tudja; úgy viselte magát vele szemben, mintha valóban az volna, minek ő gondolja, t. i. „model* és Adrien kedvese. Nem tudta ugyan el­hallgattatni azon kételyt, mely szüntelen azt súgta fülébe, hogy föltevésében tévedett. Az a bátorság és szerénység, az a gyermekies mosoly, azok a szi­vet átjáró éles, szúró tekintetek, az a csakis egy a nagy világ előkelő köreiben élő nőnél feltalálható fesztelenség, az a szűzies pir, mely néha arczát el­öntő, az az ügyesség, melylyel őt — a hires vi­lágfit — sakkban tartotta, az a műveltség és naiv- ság, az a szikrázó szellem — szóival a szép isme­retlen egész lénye élénken tiltakozni látszott hősünk ítélete ellen. De hát ki lehet ő? — Ez ép úgy hanzik, — válaszolt végre Rajmond — mint a mesékben olvassuk: „Ne nézz jobbra ne nézz balra, bármit látnál vagy hallanál is.* Kegyed talán valami mesebeli herczegnő, kit csupán az én engedelmességem oldozhat fel a va­rázslat alól ? — Én egy gyenge nő vagyok, — válaszolt méltóságteljesen a szép hölgy — kinek, úgy hiszem joga van öntől követelni, hogy távozzék! (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom