Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-05-13 / 19. szám

A Ranolder-hagyaték-iigyben, — mint bálijuk, a veszprémi járásbíróság, az érdekelt felek javára hozott ítéletet Saját érdeke ellen. — Tihany község ugyan­csak kitett magáért. A balaton-egylet Garay-kuny- hót állít a hires visszhangnak megfelelő helyen, de a község nem volt hajló területet adni és igy az egylet egyelőre bérelt helyen állítja fel. Valóban elcsodálkozhatik az ember, hogy működhetik egy község önfeledten igy maga ellen. Más országban édesgetik a vendégeket határaikba, mi meg légmen­tesen elzárjuk magunkat, hogy — megtespedjünk. Helyes. — Balogh Károly ur a veszprémi ref. egyházmegye esperesének két darab aranyat adott át oly megbízással, hogy az azon egyházme­gyebeli tanítónak adassák, aki szelíd és humánus bánásmódja által hat a gyermekekre. A csángók hazatelepitése igen szépen halad. f. hó 10-én Hadikfalván az öt csángó-köz­ségből 900 lélek ült fel a vonatra és tegnap éjjel lépték át a magyar határt. Kívánatos, hogy akiket visszahagytak, azok is mielőbb betelepithetők le­gyenek. Táviró-állomás Zirczen és Enyingen. — A közigazgatási bizottság felírt a minisztériumhoz, hogy a közönség, a kereskedelem és a hivatalos érintkezés szempontjából Zirczen és Enyingen táviró-államásokat, valamint Varsány és Csesznek, Litér és Kenese közt rendes kocsiposta-jára­tokat rendezzen be. A minisztérium a táviró- állomásokat csak azon esetben hajló felállítani, ha az érdekelt községek a fellitásra nézve több ezerre menő anyagi áldozatot hoznak és a három első évre bizonyos nyers jövedelmet biztosítanak. A soproni postaigazgatóság pedig jelenti, hogy Vársány és Csesznek, Litér és Kenese közt csak gyalog postajárat rendeztetett be. A közigazgatási bizottság hangsúlyozva a közérdek szempontját és a táviró-állomásokra azt, hogy a Zirczen és Enyin­gen elhelyezendő csendőrségi őrsöket mulhatlanul szükséges a központtal táviró-összeköttetésbe hozni, a postákra nézve pedig, hogy a gyalog postajárat sem a közönség, sem a hivatalos érintkezés érde­keit nem elégíti ki, feliratot intézett a közmuuka- és közlekedésügyi m. k. minisztériumhoz mind Zirczen, mind Enyingen táviró-állomások felállítása, mind Csesznek és Varsány, Litér és Kenese közt kocsipostajáratok berendezése iránt, egyszersmind felszólította az érdekelt községeket, mily áldoza­tokra lennének hajlandók Meghívó. — A veszprémvidéki rom. kath tanító- és segély egylet f. é. junius 7-én reggeli 9 órakor Veszprémben a sz. Auna kápolna melletti iskola ö—6-ik osztályában tartaudja tavaszi nagy­gyűlését, melyre az egylet rendes, alapitó- és pár­toló tagjai, valamint a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Veszprém, május 9-én, 1883. Rák János, egyl. elnök. A vitézkút — melyre a város annyit költött, ismét teljes dozolált állapotban vau. Felhíjuk erre hatóságunk figyelmét. Alapszabályok. — A pápai iparos ifjúság önképző és eegélyző egyletének alapszabályai meg­erősítés végett a megyei alispáni hivatal által a kir. belügyminisztériumhoz (elterjesztettek. A devecser-vidéki gazdakör május 10-én tartotta tisztújító közgyűlését. Tudósítónknak lapunk zártakor érkezett közléséből kiemeljük. Megválaszta­tott elnöknek Ihás{ Lajos, első alelnöknek Szalatkay István, második alelnöknek Gulden György, titkár­nak Nos$lopy Cyula, jegyzőnek S\abó oAntal, pénz­tárnoknak Beck János, ügyvédnek Henc\ Richard. Azon indítvány, hogy a kör csak 1884-ik év elejével csatlakozzék a veszprémmegyei gazdasági egylethez, nagy többséggel elfogadtatott. Rendőri hírek. — Kirchkeszner János márkói lakos vigyázatlan sebes hajtás miatt meg- büutettetett. — Brenner János helybeli földmives erdei kihágás miatt meg lett fenyitve. — Molnár Mária várpalotai lakos, hajadon cseléd, elmebeteg­ség miatt a veszprémi kir. törvényszék által — itéletileg — gondnokság alá helyeztetett. — A városi gyepmester, azért mert egy döglött lovat, anélkül szállított, hogy azt betakarta volna, — a zsegényalap javára 3 írtban elmarasztaltatott. Baromfi-lopások. — F. hó 10-én virradóra a vásártéren levő faraktár kezelőjének Stern J. urnák lakásáról 3 tyúkot és egy kakast elloptak a bezárt ketreczből. — Ugyan ez nap virradóra lno- táról 31 drb. tyúkot és 3 drb. pulkát ismeretlen tettesek elloptak. Assicurazioni Generali. Lapunk hirdetési rovatában található ez intézetnek az 1882-ik évre és fennállásának 51-ik évére vonatkozó zárszám­lája. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzlet­vitelének megfelelőleg, az elmúlt évben is jelenté­kenyen haladt hatalmas fejlődésében. A díjbevé­telek 761,730 írt 98 kr. gyarapodás mellett fölemelkedtek 12.783,415 frt 63 krra. A dijköte­lezők tárczája 1.768,863 írt 20 krnyi gyarapodással elérte a 17. 250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi szaporodással felmennek 70.822,205 frt 82 krra. A kószpénztartalékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krral és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és készpénztartalékok immár kitesznek 28 799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre előnyös évek közzé sorolni, és e tény a Generáli által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál. Az előttünk fekvő kimutatás szerint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesítések, mentési és kárbecslési költségek fejében kifizetett 9.186,775 frt 13 krt., vagyis kerek összegben l‘/2 millió Írttal többet mint a mege­lőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármen­tesítésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488,258 káreset mellett tesznek 160.174,718 irtot; mely összegekben hazánk részt vett 68,982 káresetben 27.831,634 frt 50 krral. Az előttünk fekyő jelentes különösen kiemeli az életbiztosítási üzlet örvendetes fejlődését. Az újon­nan kötött életbiztosítások kitesznek: 1874-re 52/, millió forintot, 1880-ra 8% millió forintot, 1881-re 9% millió forintot, 1882-re 12 millió forintot és az 1883. év első negyede még további emelkedést tüntet fel. Ezen tény a biztositó társaság hitel­és bizalomképességeinek fokmérőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és a legbiztosabb ala­pot adja az intézet további fejlődésére és halla dására. Ezen körülménynek, különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyűjtésének róvhatja fel a Generali, ha mégis azon helyzetben van, hogy a viszonyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tar­talékok félre tétele mellett is képes volt a 315 frttal befizetett részvényre 255 franc osztalékot adui. X. Gyomorgörcsök, rósz emésztés. — Egger szoda pasztillái eddig utolérhetlennek bizo­nyultak; különösen nehezen emészthető étkek kőuy- nyen oldására jó hatással bírnak és e szerint leg­jobb szer a test erősítésének és táplálásának elő­segítésére. — Emésztési győngeség, gyomorégés, szorulás és a mindenféle gyomorhurut ellen tsal- hatlan és biztos hasznos hatásúak. Kitűnő bepró­bált szer megrögzött és makacs köszvény és tüdővész eseteiben is. Lapunkban megjelent erre vonatkozó hirdetéseket legmelegebben ajánljuk a közönség szives figyelmébe. Halálozás. Május hó 4-től 12-éig.. Horváth Károly, 1 órát élt, veleszületett gyengeség. Özv. Segesdi Sándorné, 60 éves, tüdőlob. Ficzkó Tera, 14 hetes, gyermek­aszály. Csolnoky Dezső, 3l/2 hónapos, gyermekaszály. Konkolyi Therézia,.8 éves, agykórlob. Czalabek Janka 1 hó, veleszületett gyengeség. Dr. Jischer Béla, város orvosa. Tekintetes Szerkesztő ur! A »Veszprém* egyik valamelyik számában egy kollega gondolta, hogy bajtársainak, pályatár­sainak megmutatja az utat az ígéret földje felé, — ismertette vagy jobban mondva egy kissé felhívta a közönségnek figyelmét a Veszprém megyei segéd­nótáriusok állapotára, s ezt jól cselekedte! mert hisz mi is voltaképen az a segédnótárius hogy az e tekintetben alkotót új törvényt is még hozzá ne keverjük, csak a községi közlöny 1883. évi 3 ik számába közzétett ajánlatott kell végig olvasni, mely szóról szóra igy hangzik „egy a jegyzői pályára lépni szándékozó éretségi vizsgát tett fiatal ember nálam alkalmazást nyerhet havonkénti 5 az az: Sage öt o. é. forint havi fizetés mellett, fő kivánalom a szolidság, jó és helyes irás“ már azután nem tudom akad e pályázó? — A tisztelt Collega azután szépen úgy a hogy csak feltenni lehetett, nem sajnálva fáradságát tintáját, mutatta az utat, biztatva a jóakaró elöljáróink atyai kegyes­ségeivel, abban a reményben mit én is teljesen hittem, hogy más pályatársak csalatkozása, feljaj- dulása után eljuthatunk a czélhoz, a czél szép! úgy tesz barátom is az emberrel, mint Mózessel az angyalok. Hanem bocsánat, kedves pályatárs, egy kevéssel élőbbről kell kezdenünk, nézzük, hasonlítsuk össze jegyzői intézményeinket, az eg^ kissé előbbre haladott mégyék jegyzői intézmé­nyeivel, tegyünk össze hasonlítást, akkor látni fog­juk »hogy a nagy Veszprém megye egy félszázadai hátrább ál e tekintetben más előbbre haladottabb megyék hason intézményeitől,* és itt kérdés me­rülhet fel, valljon miért? talán nem azok az orsz. törvények irányadók — e itten is, mint más megyé­ben, vagy talán itt más nemzedékek laknak, — ez utóbbi taláu állhat, — vagy talán jegyzőink a mélyen tisztelt princzipálisok igen megvannak elégedve — nagyon kételkedem, de hozzá teszem azt is, hogy nem hiszem. Hasonlítsuk a kisebb Komárom megye mocsai nagy körjegyzőségét össze, Veszprém megye egyik nem legnagyobb körjegyzőségével a Nagy- szőllősivel. — Mocsán a körjegyző fizetése kész­pénzben 800 frt szabadlakással, tart egy aljegyzőt felelőség mellett vizsgázott szakértelemmel biró egyént, ki egyik hozzá csatolt községben lakik, húz megyeileg megállapított 500 frtot, — kezel- 8000 frt egyenes adót N.-szőllősi körjegyző fizetése 400 frt s ebből tart egy szakavatott vizsgázott egyént havonkénti 8 frt fizetés mellett, •— kezelnek 15000 frt egyenes adót a mellett 3000 frt dezsmát. Hol itt az arány — erre mást nem mondhatunk, uram jöjjön el a te országod! collega társ legyen meg a te aka­ratod. Hol itt az arány! pedig csak főbb vonalai­ban lett az össze hasonlítás, mi lehet ennek, vagy kik az okai? hogy mi lehet, erre [felelni nem kell mást, mint nincs ok, okozati nélkül — kik lehet­nének ennek megmozditói — önök mélyen tisz­telt princzipálisok — vagy „azt tartják a hallgatás arany.* Szép elv, nemde önöket fizetik, ha fize­tik (például a bírók) de kik bennünket fizetnek mert kell, ha mindjárt nehezen esik is. Önök az okai, lépjenek fel önök erélyesen, tömörüljenek, hívjanak minden erőt fel, hiszszük, reményijük hogy a siker el nem marad. De hisz most mondám hogy tömörülni kel­lene — pedig majd elfelejtém a jegyzői egyletet, szép hivatása lenne ennek az egyletnek ha van — mert én fél esztendő alatt legalább léteiéről nem tudtam magamnak meggyőződést szerezni, — vagy ha csak ugyan létezik, akkor meg igen megnyu­godva van a kivívott eredményeken, habáraiban gyönyörködik. Karolják fel önök mélyen tisztelt princzi­pálisok az ügyet, hisz ez olyan mint az »osztrák* ügy — közös, — közös válvetett erővel pedig nincs kétségem, hogy czélunkhoz el ne juthassunk mert erős akarat előtt nincs lehetetlenség.* S akkor nem kell a tekintetes megyei árva­széknek rizsma szám a papirt előre felnyomtatni ezen kitűnő mondattal »fegyelmi* eljárás; nem kellene a tekintetes kir. adófelügyelőségnek, kiben pedig eddig a legloyalisabb bánásmódot észlel­tem, — azzal vigasztalni az embert: „fegyelmi* eljárás alá fogom vonni. Hisz tudják mindezen dolgokat épp oly jól mint mi azok az érdemben megőszült, polgári kötelességeikben fáradozott igen tisztelt elöljáró­ink, tudják azt, hogy ezen az állapoton változtatni keli -- de ha kérő nincs — kinek adjanak — »kérjünk* tehát és megadattik. Gabnay Sándor, oki, s. jegyzi;. Közgazdaság. A „Bevecseri dllatkidllitds és állatvásár. (Saját tudósítónktól.) (Vége.) A bíráló bizottságok megalakulása után a vásárt Szalatkay István a rendezőbizottság elnöke sikerült beszéddel nyitotta meg. Beszédjéből szük­ségesnek látjuk a következőket kiemelni. Legelső­ben is a gazdakörök hivatásáról beszélt, és azt mondotta: ,A Devecser-vidéki gazdakör* felfogta hivatását midőn bár áldozatok árán is iparkodik a gazda közönséget mind szellemi, mind anyagi támogatásával segíteni, ezen czélok megvalósítása tekintetéből nem csak beszédekkel és czikkekkel jelöli ki a helyes irányt, hanem kiállításokkal, versenyekkel és vásár-rendezésekkel is stb. — Majd tovább szólott a tenyészállat vásárok czéljáról; megemlítette azon pártfogókat, a kik a dijak fe­dezésére adományokat kegyeskedtek adni; a kik között első helyen a nagyméltóságu földmivelés- ipar-és kereskedelemügyi ministeriumot említette, a honnét 150 frtot kaptak, melyből 100 frt a költ­ségek fedezésére és 50 frt a dijakra fordítható; továbbá Hunkár Sándort, Reá Jenőt, Kramarits Gézát, Ihász Lajost, Bohn Gyulát és Stenner Jó­zsefet, a kik bizonyos összegekkel járultak a díja­záshoz. Megemlítette Devecser mezővárost és Sandl Istvánt, akik majorjaikat ajánlották fel az állat kiállítás megtartásának helyéül. S végre örömmel jelenti ki, hogy a bíráló bizottság elnö­kének nagys. Hunkár Sándor orsz. gyűlési képvi­selő urat, az ország egyik kitűnő szaktekintélyét sikerült megnyerni, a kit miután a megjelent nagy közönségnek bemutatott volna, a vásárt megnyi­tódnak jelentette ki. — Ezután nagys. Hunkár Sándor fordult az érdeklődő és megjelent vásári közönséghez; mindennek előtt megköszönte a ren­dező^ bizottságnak kitüntetését, a mely akkor érte, midőn a bíráló bizottsági elnökségre felkérték. G ezt a szép bizalmat el sem is fogadja, hanem tudja, hogy barátai közé jön. Majd beszélt gazda­sági viszonyainkról; továbbá a gazdakörök megkez­dett fáradhatatlan munkálkodásáról. — A kiállí­tások nagy fontosságáról szólva, kiemeli: mennyire el vannak azok a külföldön, különösen Angliában terjedve. Az értelem, a pénz és képesség azon tényezők, a melyek kiválólag előmozdítói a jólét­nek; a jólét következése pedig a függetlenség; a mely pedig a politikára is nagy befolyással bir. Örömmel üdvözli a kezdeményező gazdakört; őröm­mel üdvözli a vásárt rendező bizottságod fáradha­tatlan buzgóságáért; mely után felkéri a megvá­lasztott bizottságokat munkájuk megkezdésére! Lelkes és őszinte szavait a közönség megéljenezte. Ezután az egyes bíráló bizottságok munkába fogtak, és a kiállitott állatok mindegyikét tüzete­sen bírálás tárgyává tették. — A bejelentett 70 darab szarvasmarha közül alig maradt el néhány darab, de helyettük be nem jelentettek egészítették ki a számot. A sertésekből sem volt hiány. — A bírálat körülbelül 2 órát vett igénybe, mely után a bíráló bizottságok összeültek, hogy az ered­ményeket egybeállitsák és bírálatukról jegyzőköny­veket megszerkeszszék. A jegyzőkönyvek elkészülte után átadattak azok a bíráló bizottság elnökének, aki az eredményt délután 1 órakor a következők­ben hirdette ki. 1 A tiszta jellegű szarvasmarhák közül a követke­kezők lettek kitüntetve: a) Bikák. Gróf Erdődy Ferencz mürczvölgyi 3 éves bi­kája: 10 frttal és arany díszoklevéllel. Szalatkay István saját nevelésű 3 éves algani bikája: arany díszoklevéllel. Ihász Lajos 5 éves magyar bikája: ezüst díszoklevéllel. b) Tehenek. Reé Jenő 6 éves Sitkeny féle saját nevelésű tehene: 10 frttal és arany díszoklevéllel. Beck János 6 éves algani tehene: 1 darab arany és arany díszoklevéllel. Gróf Erdődy Ferencz 6 éves mürczvölgyi tehene: arany díszoklevéllel. Steuer József 6 éves keszthelyi tehene: ezüst díszoklevéllel. c) Üs{ők. Gróf Erdődy Ferencz 9 hónapos algani üszője nyert ezüst díszoklevelet. II. A keresztezett fajták közül a következők lettek kitüntetve: a) Bikák. Homolka Jáuás 11 hónapos berni hollandi bikája: ezüst díszoklevéllel. b) Tehenek. Günther Imre 6 éves sveici hollandi tehene: 8 frttal és arany díszoklevéllel. Gulden György 10 éves mürczvölgyi hollandi tehene: ezüst díszoklevéllel. Beck János 8 éves keresztezett tehene: ezüst díszoklevéllel. o) Üs{ők. Szalatkay István 1 éves algani magyar üszője: arany díszoklevéllel. Koller János 2% éves algani sziléziai üszője: arany díszoklevéllel. HL Sertések közül a következők nyertek kitüntetést: a) Kanok. Főrhéncz Pál 2 éves kanja: 6 frttal és arany díszoklevéllel. Szalatkay István 1 éves keszthelyi kanja: 2 frttal és ezüst díszoklevéllel. b) Emsék. Főrhéncz Pál 2 éves emséje : 5 frttal és ezüst díszoklevéllel. Szalatkay István 1 éves keszthelyi emséje: 4 frttal és arany díszoklevéllel. A bíráló bizottság még két broncz díszokle­véllel rendelkezett, melynek egyikét: Vági Mihály 1 éves kanja, a másikát Szalatkay István 5 éves emséje nyerte el. A nagym. földmivelésügyi ministerium által adományozott 50 frt, államdij 10-10 frtnyi részle­tekre osztatván fel, öt kiállítónak adatott ki. Államdijban a kővetkező legszebb és legjobbnak talált állatok részesültek. 1. Reé Ferencz 9. sz. 6 éves tehene. 2. Gróf Erdődy Ferencz 27. sz. 3 éves mürczvölgyi bikája. 3. Günther Imre 28. sz. (schveiczi hollandi) keresztezett tehene. 4. Vajai Gábor 65. sz. 1 éves keresztezett üszője. 5. Sza­latkay István 7-16. sz. keszthelyi sertés csoportja! A „Devecser-vidéki gazdakörnek* kitűzött, illetőleg maradt 10 ftját a következő földmivesek és kiállítók nyerték el. 1. Kocsis Tót János egy éves magyar schveiczi bikája 6 frtot. 2. Vajai Gábor egy éves keresztezett üszője 4 frtot. A bírálatok eredményének kihirdetése [után nagys. Hunkár Sándor újólag megköszönte a ren­dező bizottságnak azt a nagy tevékenységét, mely­nek annyira széperedménye őt egészen meglepte. Ő nem várt, nem remélt annyit, a mennyit tapasz­talni és látni szerencsés volt. A »Devecser-vidéki gazdakörnek* egyik szép és maradandó emlékét fogja képezni mindenkor az állatkiállitás; és a szerzendő bakér koszorúnak csillogó és fénylő gyé- mánytját képezendi az elért és kivívott eredmény. A köznép a földmives osztály, a kiknek alkalom nyujtatott arra nézve, hogy hasznos ismereteket és tapasztalatokat szerezen: sokáig hálásan fog a „Devecser-vidéki gazdakörre* és azon tagokra vissza­emlékezni, a kiknek az oroszláni rész jutott ki az állatkiállitás elismert sikerében. A bizalmat, melyet benne helyeztek, a kitüntetést mely akkor érte, midőn a bíráló bizottság elnökének felszólították mégegyszer szívélyesen megköszönte: lelkesítette, buzdította a gazgakört és jelenlevő közönséget, hogy ezen kiállítást ne gondják a munkás tevé­kenység ne továbbjának, ne gondolják hogy czélt értek már, hanem iparkodjanak a tenyész anyag helyes megválasztására, és igy a vidéken legjobban diszlő és tenyéző fajtákat megismerve: iparkod­janak lehetőleg szép állatokat tenyészteni, végül magát a gazdakörnek szives emlékébe ajánlotta. A jelen voltak éljent kiáltottak. Majd később következett a dijaknak kiosz­tása. E tisztet Szalatkay István és Reé Jenő urak végezték, Gróf Erdődy Ferencz, Szalatkay István, Reé Jenő, Beck János, Günther Imre a nyert di­jakat mintegy 39 frtot kegyesek voltak a gazda­körnek visszaajándékozni. Az árverés szintén megtartatott, azonban sem vétel, sem adás nem történt. Az árverés után kedélyes banket volt, melyen számosán vettek részt; a vidéki vendégek közül többen Hunkár Sándor úrral együtt Ihász Lajos urnák, a kör elnökének voltak vendégei, a kik Lőrin- tére ki is rándultak. A kiállítást 300—500 ember nézte meg. Azok, a kik a kiállítás emelése érdekében annyi buzgalmat kifejtettek; azok, akik egész lélek­kel oda törekedtek hogy a kiállítás eredményeiben áldásos és tanulságos legyen, méltán megérdemel­ték munkálkodásuknak fényes sikerét. Ezen férfiak közül első helyen áll: Szalatkay István alelnök ur, amint a rendező bizottság elnöke, a ki minden kí­nálkozó alkalmat felhasznált arra nézve, hogy az állatkiállitás minél teljesebb legyen; a ki egész erejével oda törekedett, hogy a kezdet nehézségeit legyőzve, az akadályokat elhárítva haladhasson a gazdakör azon ideális czélfelé, melyuek neve- jólét. Találjon az elhintett magtermékeny talajra, találjon a jó példa követőkre; akkor el lesz érve a teljes siker! A termékeny talaj jó magyar népünk szivében megvan; de ha az elvetett, az elhintett mag nem kel is ki rögtön, ha a jó példa nem találna is azonnal buzgó követőkre: azért ne fél­jünk, el fog jönni azaz idő, a melyben áldanak bennünket. _________ Nagy L. Sz erkesztői üzenetek. N. L. Ajka. — Lapunk már telve volt és így csak kivonatosan adhattuk. Üdvözlet. B. F. Győr. — Ha egy-egy szám el talál maradni, kérjük, azonnal adja tudtunkra. Üdvözlet. Deérfalvy, Veszprém. - üdvözlet. N. 6. Felíö-Eörs. — Fogadja köszönetünket. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY I Ifi BE. Lap tulajdonos: KRAUSZABMIN. NYÍLTTÉRI) A veszprémi betét- és ÄMözMi-Bgylet részéről közhírré tétetik, miszerint a IV. évtársulat felszámolási jegyzőkönyve jogerőre emelkedvén, a IY. évtár salainak felosztás alá rendelt vagyona, f. é. május hó 17-én d. e. 9—12 és d. u. 3—6 óráig a szövetkezeti tagok­nak, betéti könyveik visszaváltása és rendes nyugta mellett, kifizettetni fog. Veszprém, 1883. május 10. as i_i Az igazgatóság Lakás és bolthelyiségek. A palotai utcza 336. sz. a. Kovács János- féle házban egy három szobából sat. álló eme­leti lakás és egy bolthelyiség, melyben több mint 12 évig résziut bor-, részint liszt-üzlet volt,— azon­nal bérbe vehető, — egy másik boltihelyiség pedig folyó év julius 24-ére kiadó. Értekezhetni Knau Gábor 89 3—3 füszerkereskedőnél Veszprémben. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk

Next

/
Oldalképek
Tartalom