Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-05-13 / 19. szám
A megyei főorvos jelentése szerint az ápril havi közegészség kedvezőtlenebb volt a márcziusi- nál. Hagymázos jellegű betegedések is merültek föl. A vörkeny íellépett Lajos-Komáromban, a himlő kiütött Jákó községben. A hasznos házi állatok egészségi állapota egészben kielégítő volt. Az államépiteszeti hivatal főnökének jelentése szerint Varsáuy és Csesznek, továbbá Litér és Kenőse községek között május 1-től gyalog postajáratok rendeztettek be, ügy, hogy az összeköttetések Varsány—Kisbér—Csesznek, továbbá Veszprém és Lepsény közötti postajáratokkal kapcsolatban vannak. A kir tanfelügyelő nagyérdektí jelentése azon eredményt tünteti ki, mely a népoktatás terén észlelhető és 1876-ik év, vagyis azon idő éta, midőn a közigazgatási bizottság működését megkezdette. Iskola volt 1876-ban 295, 1882-ben 300; gyarapodás 5. A kisdedovodák száma 2, a tanköteleseké 2695, az iskolába járóké 2797, tankönyveké 7518, tanítóké 29, az iskolaépületeké 15, tanitólaké 25, államsegély 3799 frt gyarapodást tüntet fel. Az adófeliigyelö jelentése szerint mind ápril, mind márczius hónapokban több adó folyt be, mint a múlt év hasonló hónapjaiban. Monographiák. A kitűnő nagy-váradi püspök, Lipovniczky István, költségén e napokban egy terjedelmes mouog- raphia első kötete látott napvilágot. írója: Bunyi- tay Vincze 473 lapon tárgyalja a váradi püspökség történetét alapításától 1566-ig. A hazai történelem részletei iránt korunkban örvendetes érdeklődés kezd mutatkozni. A régi szo- kás, mely a magyar történelmet egyes uralkodók krónikaszerü felszámlásában képzelte, eltűnt, s helyette a magyar nemzet éleiét, s a letűnt, hamisítatlan magyar világot felidézni tekinti feladatának a történetíró. És ezt semmivel sem éri el inkább, mint egyes monograpbiák megírásával. Megyék és városok valóban dicseretreméltó dolgot követnek el, midőn archívumaik poros tartalmát feldolgoztatják, s ezáltal közkiucsévé teszik az egész nemzetnek. Az ily monographiák kiadása által egyrészt azt érjük el, hogy sok becses történelmi okirat óva- tik meg az elveszéstől, másrészt meg hatalmas adatokat szolgáltatunk egy terjedelmes, részleteiben is kitűnő magyar történethez. Mint tudjuk, a Magyar Történelmi Társaság Bánó József indítványára épen jelenleg egy ilyenuek tervével foglalkozik. A magyar nemzet történelmén kivül egy egyetemes Kath. Egybáztörténelem hiányát is érezzük. A protestánsok rég foglalkoznak a Protestáns Egybáztörténelem tervével, s a »magyarországi protestáns egylet* 1879. nov. 24-én tartott gyűlésében nagyon czélszerüeu azt határozta el, hogy előbb egyes monographiák, forrás-gyűjtemények megjelenését fogja előmozdítani s csak azután fog megbízást adui az egész Egyháztörténet megírására. A «Prot, theologiai könyvtáriban már több ily monog- raphia látott napvilágot, mind derék írók jeles munkái, a melyek később kitűnő anyagot fognak szolgáltatni. Az egyetemes kath. Egybáztörténelem útját szintén ily monographiák egyengethetnék. Ha Li- poomczky István példájára a többi magyar egyház- nagy is megiratná püspöksége történetét: evvel bizonyára kimondhatlan haszon járulna úgy a nemzeti, — mint az egyháztörténelemre. S a gazdag magyar clerus, mely a vaticáni levéltár magyar érdekű okmányainak kiadására oly nagy összeget tudott gyűjteni, kétségkívül ez utóbbi czélra is fog áldozni, ki a munka megírására vállalkozik. Ilyen pedig bizton találkozik. Fiatalabb historikusaink megtiszteltetésnek veszik, ha Magyarország egyház- nagyjai őket szemlélik ki a feladat megoldására. A veszprémi püspökség történetét megírni valóban nagyérdekü és hasznos vállalkozás volna. Veszprém püspökei hosszú századokon át nagy szerepet játszottak a magyar történetben s állásuk kiváltságainál fogva, mind a tudományos, mind a politikai életben kiváló részt vettek. Veszprém Jje— ienlegi hazafias szellemű főpapja Kovács Zsigmond ő excellentiája bizonyára kész e munka iróköltsé- geit viselni, ha érdemes írója akad. S ez a munka Írónak és kiadónak egyaránt „monumentum sere perennius* volna. Most elsorolhatnám én is a költők által — egy tökéletes szépségű Venus — fiatal nő leírásához — használt jelzőket; leírhatnám fürtös ébenfekete hajától kis parányi lába kis ujjacskájáig. De nem teszem. Évi erre nem szorult. Képzeljen az olvasó magának benne egy olyan nőt, kivel szemben a legtöbb férfi önkény télén tisztelettel meghajol, kit becsülve imád. Előtte áll a szép nő. Imre és Évi kölcsönösen szerették egymást.. De térjiiuk vissza, vegyük fel újra az események elejtett fonalát. Lássuk mi történt a menekülővel. Imre szerencsésen hazaért. — Édes anyját a fia utáni aggodalom, bánat ágyhoz szegezték. Hasztalan volt Évi vigasztalása, hiába mondta: érzem Imre megmenekül s hazajő, pedig megvallva az igazat maga sem hitte, csak az édes anya megnyugtatására gondolta ki mondta ezt. Tudakozódtak utána, ha vajon életben maradt-e; de senki sem tudott határozott megnyugtató választ adui. Annál meglepőbb volt, midőn egy este egész váratlanul, ép testtel megjelenik. Együtt találja anyját s jegyesét. Már elébb ki kellett volna nyilatkoztatnom, hogy a fiatalok jegyesek voltak. Evvel azt hiszem, helyre hoztam a mulasztást. Csak zavarnám a szivszakadva várt találkozás jelenetét, a kölcsönös szeretetbői kifolyó édes ömlengést, ha mint hívatlan tanú a szentélybe tolakodnám, s kilesném őket, s elbeszélném a látottakat. — Nem vagyok kiváncsi. — Hadd peregjenek örömsajtolta könnyeik! — A szív fájdalma megenyhül. (.Vége köveik.) Ha jól tudom, Veszprémmegyében is többször volt szó egy megyei monographiáról. Derék alispánunk. Véghely Dezső, ki egyúttal jeles történettudós, kutatott is e czélra, s városi főjegyző korában, egyik évi jelentésébe, érdekes történeti adatokat szőtt Veszprém város multjából.Nem tudom, került e az ügy a megyei közgyűlés elé? Ha nem, úgy a bizottsági tagok bizonyára csak magukat tisztelnék meg, ha Véghely Dezsőt munkája befejezésére felszólítanák. E megye annyira gazdag történeti eseményekben, s azok annyira közérdekűek, hogy a költség, melybe a monograpbia kerülne: csak csekélység volna a haszonhoz mérten, mely abból a magyar történetírásra háromolnék. S$omahá{y István. A veszprémi keresk. ismétlő iskola. A veszprémi keresk. társulat ismétlő iskolájának belső, valamint külső életében az 1881/2. iskolai év forduló pontot képez. A rendes iskolalátogatás szűséges voltát be- látui kezdik általában, mert alig vau kereskedő tanuló a város területén, ki ez iskolát nem látogatná. Az év elején be volt írva 32 tanuló; ebből a különféle kényszerítő okokból bimaradottakat elszámítva és az újra belépőket hozzá véve, maradt az év végéig 33 tanuló és pedig 17 az I. 8 a II. és szintén 8 a III. osztályban. Az iskolalátogatók számában az előbbi évihez kó pest 6°/0-os növekedést lehet följegyezni, e tanulók között olyanok is voltak, kiket mint iparosokat ez iskola látogatására kötelezni nem lehet. Dicséretes kiemelést érdemel, hogy a tanulók között voltak többen, kik vagy csak egyszer — és ebkor is igazolva — vagy egyszer sem maradtak el az oktatástól és egyszer sem jöttek az oktatás megkezdése után az egész iskolai év tartama alatt. A szorgalmi idő kezdődött szeptember elején és tartott június végéig. Ezen idő alatt a tanulók figyelme általában kifogás alá nem esett és a menynyiben a körülmények engedték szorgalmi tekintetben is — egyes eseteket kivéve — iparkotak eleget tenni. A félévi értesítő, úgy látszik, nem maradt eredmény nélkül, mert voltak a tanulók között olyanok is kik egész évben egyszer sem maradtak vissza házi dolgozataikkal. Az évről évre jelzett bajt hogy az első és második osztály együtt és nem elkülönítve nyerte az oktatást, mégis azon tanulók érezték leginkább, kik gyenge előkészültsóggel vagy gyenge tehetséggel léptek az iskolába. Mind a mellett a tananyag a bárom osztályban földolgoztatott és az év végén szép számú vendégek jelenlétében tartott nyilvános vizsga beszámolt a tanulók előmeneteléről. Erre vonatkozólag volt jeles rendű 2 az I. 2 a II. és 1 a III. osztályban; első rendű jelessel 1 az I. osztályban; első rendű 11 az I. 5 a II. és 7 tanuló a III. osztályban; ismétlésre szo- ríttatott 3 tanuló az I. és 1 a II. osztályban. A harmadik osztálybeliek a kellő bizonyítványokkal elbocsáttattak, mely alkalommal a társulat t. elnöke buzdító és szivreható szavakat intézett a tanítókhoz. Az iskola belső élete ily formán egészséges fejlődést nyervén, mindinkább erősödni fog, ha kellő méltatásban és buzgó pártolásban részesülend. Nem ilyen kedvező körülményeket jegyezhetünk föl ez iskola külső életéről. Mindenek előtt iskolahelyiség dolgában meg kellett elégednünk, hogy a gymnasiumi főtiszt, igazgatóságnak eddigi szívessége és nagylelkűsége még ez évben megtűrt helyiségeiben, hol ez iskola életéből 5 évet tültött be. A társulat tek. elnöksége tehát kénytelen volt, egy másik alkalmas helyiség után komolyan nézni. De az iskolahelyiség kérdésénél meg sokkal fontosabb kérdés szorult előtérbe. Az iskola vezetésével megbízott Szép Lipót tanító ur hitközsége iskolájánál jelen bekövetkezett elfoglaltsága miatt kénytelen volt előre kijelenteni, hogy a jelen iskolai évtől kezdve nem vállalhatja magára a keresk. ismétlő iskolában nyújtandó egés\ oktatást, így már a lefolyt iskolai év tartama alatt módot kellett találni, hogy ezen üdvös intézmény iskolahelyiség és tanerő dolgában fönnakadást ne szenvedjen. Az ilyképen fölmerült bajok orvoslása czél- jából Szép Lipót tanító ur a tek. elnökség fölszólí- tására emlékiratot nyújtott be a keresk. társulat múlt évi közgyűlésének, melyben az iskolaszervezetnek mind belső mind pedig külső átalakítása ajánltatott: 1. Az első és második osztály elkülönítése, úgy azonban, hogy előbbi hetenként csak 2, utóbbi 3 órán át taníttassák, 2. az estélyi oktatás behozatala és 3. még egy tanerő alkalmazása. Ezen javaslatok közül csak utóbbi fogadtatott el és már a jelen iskolai évben foganatosíttatott. Hanem valamint minden szerves élet gyarapodására és tovább fejlődhetésére nézve az egy fokon való megállapodás káros befolyással van, úgy az iskolai élet is csak akkor erősödhetik és indulhat virágzásnak, ha belső fejlődésében mi sem akadályozza. A legnagyobb akadályok egyike azonban, ha hiányzik az oktatásra való legszükségesebb idő. Ez pedig még eddig az első és második osztály összevonásánál nagyon is érezhető volt. Viszás állapot az, hogy egy nagyobb elő készültséggel biró tanuló kénytelen legyen éveit a gyengébbekkel együtt tölteni; máskülöben nagyon sok tananyag marad a harmadik osztály számára, jól lenne egyik részét már a második osztályban földolgozni. A tananyagot pedig sem a gyengébbek, sem a többiek kedvéért ez idő szerint megváltoztatni nem lehet, különben az oktatás egész ereredméuye és az iskola czélja koczkáztatva lenne. Azért elérkezettnek látszik az idő, hogy a keresk. társulat iskolájának további egészséges fejlődhetése tekintetéből a főnt említett javaslatok elsejét is elfogaja. Már hót éve múlt el, hogy a társulat atyai gondosdodása ezen ismétlő iskolát életbe léptette, hogy kitartó buzgalommal és nemes iparkodással azt föntartja és gyámolítja. Adja meg nagylelkűen iskolájának erőteljesebb fejlődhetéséhez a még hiányzó csekély időt és kevés áldozatot, és a kereskedelmi szakképzettségnek olyan intézetévé válik a veszprémi keresk. ismétlő iskola, mely a tanulók hasznára, városunk előnyére és a társulat örömére fönnmarad, és melyért fönntartóit még az utókor is áldani fogja. VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. május hó 9. A helybeli hitfelekezeti elemi iskolák szegény sorsú növendékei javára adott hangverseny — mint előre jeleztük — kitünőem sikerült. A színház teljesen megtellett. A közreműködők valamennyien fényesen állták meg helyüket. A tapsviharok egész sorozata legjobban jelezte a közönség nagy megelégedését. A tiszta jövedelem kétszáz forint körül lesz. A májusi előléptetések a helybeli honvédtiszti kar 3 tagjára hoztak kitüntetést. Rózsa Bertalan őrnagy a 71. zászlóalj parancsnoka alezredessé, Kiözei Antal százados a 72-ik zászlóalj parancsnoka őrnagygyá és Mitterbacher József 2-od osztályú százados, első osztályú századossá neveztetett ki. A 3 kitüntetett tiszt ezen megérdemlett előléptetést nagy lakomával ülte meg, melyen nem csak az összes tisztikar, hanem számos ismerősük is részt vett, vacsora alatt sikerültnél sikerültebb toasztok mondattak. A pápai választó kerület központi választmánya a választék névjegyzékének összeállításával Horváth Lajos, Kreisler József és Rikóthy Károly urakat bízta meg. A helybeli jogakademia súlyos veszteséget szenved; egyik legtudósabb, legszorgalmasabb és legszakavatottabb tagja Dr. Karsa István jogtanár, megválasztatott tanárnak a Debreczeni jogakadémiához. ügy hisszük, nehéz lesz e veszteséget, egy hasonképzettségü erővel pótolni. Polgár. Egy ötszörös rablógyilkos halálos ítélete. Győr, május 12-én. A múlt csütörtökön délelőtt 9 órakor vette kezdetét a győri kir. törvényszék gyűléstermében a legutóbbi lapban általam a t. olvasó közönségnek már bemutatott Bindics Vendel rablógyilkos végtárgyalása és tartott délután 2 óráig. Elnök: Mar- tonfalvy Elek, bírák: Fittler és Tham, az ügyészséget; Fábiny kir. alügyész képviselte; védő Boky István ügyvéd. Elővezették a gyilkost, ki két szúronyos őr mellett foglalt helyet és megjelent 5 tanú, kik között a meggyilkolt családnak a feje Fenesz Eráz- mus és 16 éves fia voltak jelen. A hallgatók száma 130-ra terjedt, ezek közt a birák és jogtudósok, valamint joghallgatók nagy számban voltak. Az ügyész asztalán feküdtek a corpus delietek, egy kis fejsze (balta), melylyel az áldozatok agyonverettek — és egy véső, melynek segélyével a szekrény fiókjai lettek felfeszegetve. A vádlott első pillanatban nem árulja el, hogy képes volt ily borzasztó tettet végrehajtani, nyugodt magaviseletét tanúsított. Vádlott közép termetű, 24 éves és a 19-ik sorezredhez tartozó szabadságolt állományú katona. Vádlotton a tárgyalás folyama alatt az elszántság volt észrevehető, amely azonban a gonosztevőből néhány könnyet is kicsikart, mi csak gyávaság és képmutatásra (álszégyenre) mutatott. A kir. ügyész vádbeszédében a gyilkosnak már első Ízben elkövetett rablási bűntényét ecsetelte, mely cselekményt vádlott beismerte. Ezek után elnök felszólítására következett az ügyészség tulaj- donképeni rablásgyilkossági vádbeszéde, mit az ügyész röviden körvonalozva elmondott és iparkodott megismertetni a hallgatósággal a gyilkosnak szándékos és előre elhatározott s megfontolt vérengző tettét. E vádbeszéd után elnök által tett kérdésekre vádlott őszintén beismerte, hogy a gyilkosságot eleinte úgyan tagadta, de lelkiismeret fúrdulásai nem engedték e szörnyű tett elhallgatását, mert attól is tartott, hogy a gyanú testvéreire háramlik, kik ebben ártatlanok; miért is vádlott izgatott s lázas megiu- dúltsággal előadja, mint végezte ki a családanyát, ki viselős volt és 3 kis gyermekét. A vádlott ilyképeni beismerése után a tanúk kihallgatása és eskűletétele történt. Ezek után felolvastattak a hullabonczolási jegyzőkönyvek, valamint a vádlott személyére vonatkozó orvosi észleletek, melyek fogság ideje alatt 8 napon át történtek. Elnök felhívására a kir. ügyészség részéről történt vádbeszéd a következőkben fejeztetett ki: Miután vádlott e szörnyű tett elkövetését minden kényszer nélkül beismerte, hogy a gyilkosság elkövetését már napokig tervezte és e szándékát többször meg is kísérletté, de a körülmények tettének elkövetéséhez alkalmasak nem voltak, mert csakis a családfő távolléte volt reá kedvező; — továbbá az első ízben tett rablása alkalmával vallomásába fogadta, hogy többször gonosz tettre nem szánja magát és daczára annak rövid időre rá a bűnbe visszaesett, és hogy a tanúk, úgyszinte az erkölcsi bizonyítványok amellett bizonyítanak, hogy Bindics teljes életében romlott erkölcsű, veszekedő és verekedő, és hogy minden körülmények elég világosan bizonyítják e szörnyű tett elhatározottságát, kéri vádlottat kötél általi halálra ítéltetni. Ezután Baky ügyvéd mint Bindics védője gyönyörű szavakban ecsetelte a jelenlegi társadalmi élet és különösen pedig az e fajta emberek romlását, amennyiben belőlük a vallásos érzelmek hiányozuak és az eszközök is, a melyek által ezen vallásos érzületek bennük íelébresztetnék mintegy elvétetnek. Az ily fajta emberek közzé sorolván vádlottat; továbbá figyelmezteti a törvényszéket, minthogy vádlott csak is azon esetre volt elszánva gyilkosságra, ha rablási szándékában gátoltatik és így csakis e rablás volt első sorban a vádlott czélja, a gyilkosság azonban csak következménye lévén; kéri a tek. kir. törvényszéket, ha ezen enyhítő körülmények figyelembevétele után vádlottnak büntetését kiszabná. Erre az ügyészség beismervén védőnek szép beszédét, ellenkező, vagyis gyilkossági szándékát igyekezett bebizonyítani s végül azon megjegyzést tette, hogy szintén tekintetbe vette mindazon körülményeket, melyeket védője felemlít és csak annyiban tér el védő nézetétől, míg amaz az ily tetteseket simogatás8al akarja jó útra téríteni, ő azonban a kötelet választja. A törvényszék mintegy % órai tanácskozásra visszavonült, vádlottnak a kötél általi halált hirdette ki. Mint a vádlott, mint pedig a kir. ügyészség feleb- bezett. 'Bauer Jerenc\. HÍREINK, Veszprém, 1883. május 13-án. Lapunk mai számához a „Iliv. Ért.“ 16. száma van csatolva. Tiszteit olvasóinak boldog ünnepeket kivan a szerkesztő. Bérmálás. — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excellentiája, ma pünkösd napján kiosztja a bérmálás szentségét, melynek felvételére több százan jelentkeztek. Személyi hirek. — E héten Simon Vincze csornai prépost úr volt megyés püspök ur ő excel- lentiájának, Tallliáu Ede, zágrábi kanonok ur, Tal- lián Lázár ő nagyságának, Thaly Kálmán orsz. képviselő ur, dr. Thaly László ezredorvos urnák vendége. Eljegyzés. — Dr. Kemény Pál ügyvédjelölt úr a napokban jegyet váltott a bájos és kedves André Vilma kisasszonynyal Zirczen. Éljenek! Kimutatás. — A csángó magyarok haza- telepitése érdemében kibocsátott gyűjtő iveken 1883. évi május hó 4-től 1883. évi május hó 11-ig a megyei alispáni hivatalhoz beérkezett adományokról. Peremarton 2 frt 30 kr Ősi 6 frt 65 kr. Litér 5 frt 04 kr. Csehbánya 50 kr. Enying 9 frt 65 kr. Puszta-Miske 3 frt 20 kr. Padrag 6 frt 84 kr. Alsó-Görzsöny 3 frt 21 kr. Acsád 2 frt 18 kr. Felső-Görzsőny 3 frt 57 Kr. Románd 4 frt 45 kr. Várpalota 26 frt 36 kr. Kis-Kovácsi 2 frt 11 kr. Gergelyi 5 frt. Veszprém, 1883. évi május hó 11-én. Véghely De\sö m. k. alispán. Tekintetes szerkesztő ur — A Veszprémi járás járás földadó bizottsága legközelebb Veszprémben tartott ülései egyikén megemlékezett csángó magyar testvéreinkről, azok hazatelepitésére kebelében gyűjtést eszközölt, a mely alkalommal ősz- szesen befolyt 17 frt. oszt. ért. melyhez adakoztak : Kopácsy Viktor elnök 3 frt, Pöscbl Károly 1 frt, Lakat Mihály 1 frt, Molnár Antal 1 frt, Be- zerédj Imre 1 frt, Tóth Kálmán I frt, Antal Károly 1 frt, Hofbauer Pál 1 frt, Bélák István id. 1 frt, Tóth József 1 frt, Gombás Lőrincz 1 frt,, Ko- váts Imre 1 frt, Perlaky József 1 irt, Zsoldos'Bol- dizsár bizottsági tagok 1 írt és Nagy Iván kir. becs- lőbiztos- előadó 1 frt. A mely összeget midőn tisztelettel ide mellékelni szerencsém van, kérem a Tokintetes Szerkesztő urat, kegyeskedjék azt illető helyére eljuttatni, valamint a történt adakozásokat becses lapjábn nyugtáztatni. Különös tisztelettel vagyok a Tekintetes Szerkesztő urnák Veszprémben, 1883. máju3 8. alázatos szolgája Nagy Iván. A veszprémi növendék-papság „Páz- máuyköre* az 1883. évi május hó 14 én ünnepélyt rendez. Műsorozat: Megnyitó beszéd. Tartja|: Pálffy Ferencz elnök. Nyitány. Előadja: az intézeti zenekar. Zengő szobor. *jMindszentytöl. Szavalja; Kriszt Jenő. Regina coeli. Előadja: az intézeti énnekkar. Az áhitat órái. Előadja: az intézeti zenekar. Három-királyok napjára. Felolvassa: Tomka Géza a szerző. Szent-beszéd. Előadja: Scherer István. Anyámhoz. Schubert-től. Előadja: az intézeti énekkar. Zrínyi Miklós „Feszületre“ ez. szent dala. Felolvassa: Csik Ferencz a szerző. Elnöki zárszó. Induló. Előadja: az intézeti zenekar. Kezdete d. u. 4 órakor. Kirándulás a Balaton mellékre. — A balatonmelléki kirándulás véglegesen megállapított programmja a következő: Indulás 1883. junius 9-én d. u. 4 órakor vasúton, külön vonattal a déli vaspálya indóházból. Megérkezés Siófokra esti 7 órakor, Balaton-Füredre a „Kisfaludy*-gőzössel 9 órakor. Ünnepélyes fogadtatás kivilágítással a tavon. — Közvaesora. — Vasárnap: Reggel kivándorlás Tihanyba gőzösön. A Garay kunyhó ünnepélyes fölavatása. A zárda megtekintése. Visszaérkezés Balaton-Füredre délben. Közgyűlés. Borkiállítás megnyitása. D. u. 2 órakor diszebéd. D. u. 5 órakor regatta, vitorla és halászevezőverseny. Este hangverseny és tánczvigalom- — Hétfő: Reggel indulás a „Kisfaludy*-gőzőssel Badacsonba. Megérkezés után kirándulás a kőkereszthez és a szirtharanghoz. Villás reggeli. Továbbutazás Keszthelyre. Innen a város megtekintése után kocsi-kirándulás a közelfekvő Hóvviz Fürdőbe. D. u. 6 órakor diszebéd Keszthelyen. Este vissautazás hajón; Siófoktól vasúton a fővárosba Részvétjegyek junius 4-ig kaphatók az Írók és művészek társasága helyiségében (nemzeti színház bérháza 1. em.) Egy jegy ára: Balaton-egyleti tag részére 16 írt, nem tagok részére 19 frt. A magyar nyugoti vasút a Balaton-Füredre utazóknak f. é. május hó 15-től kezdve szeptember hó végéig mérsékelt áru menettérti- jegyeket ad ki. — A bérkocsi-dijszabályzat az in- dóháznál megtekinthető, mely szerint a veszprémi vasúti-állomástól B. Füredre kát személy után 4 frt, három és, négy személy után 5 frt, négy személyen felül pedig 6 frt fuvardíj fizetendő. A Plosszer-sétány — szép fácskáit valami gonosz lélek sarlóval megvagalta. Jó lesz azokat a ftívágó sarlós leányokat és asszonyokat felelősségre vonni. *) A pesti „Immaculata“ felállításának emlékére.
