Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-05-06 / 18. szám
Sándor központi ás dr. Sárkány Miklós, Ányos Tivadar, Purgly Sándor, ifj. Bélák István, Ihász Lajos, Pados Lajos, Fenyvessy Ferencz és Horváth Lajos vidéki megyebizottsági tagokból áll, kik bizonynyal tekintetbe fogják dr. Fenyvessy Ferencz azon helyes indítványát venni, hogy a takarékosságnál irányelvek ne a személyi, hanem inkább a dologi ügyek legyenek. E küldöttség munkáját a júniusi rendes közgyűlés tárgyalja. A korcsmahitelt illetőleg a közgyűlés szigorú szabályrendeletet fogadott el. Ebben az a legtisztább és legnemesebb szándék vezette a közgyűlést, hogy a szegény nép, mely máris a testi és lelki satnyulás lejtőjén van, a végpusztulástól ezen erősebb érvágás által megóvassék. A kivitel eleinte nehéz lesz, de a szabályrendelet üdvös hatását rövid idő alatt érezni fogja szegény magyar népünk. E nevezetes szabályrendelet igy szól: Szabályrendelet a korcsmái hitel korlátozásáról {az uzsoráról és káros hitelügyről szoló 1883. t'örv. czik §-áhoi.) L § Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 törv. czikk §-ával nyert fölhatalmazás alapján az egy egyén által igénybe vehető korcsmái hitel nagysága a szeszes italokra nézve Veszprém vármegye területén 5 írtban állapitta- tik meg. 2. §. A korcsmái hitelt egy egyén csak egy üzletben veheti igénybe s az, a ki ennek ellenére két vagy több üzletben hitelt venne igénybe, a korcs- máros esetről esetre 10 forintig terjedhető pénz- büntetéssel vagy annak megfelelő 1 napi elzárással büntetendő. 3. §. Azon vendéglős, korcsmáros, vagy italmérési üzlet tulajdonos, a ki az idézett törvény czikk és ezen szabályrendelet kijátszásával egy egyénnek az 1. §-ban megállapított 5 forint összegen felül hitelez, kihágást küvet el, 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4-§• Minden vendéglős, korcsmáros vagy italmérési üzlettulajdonos s általában mindazok a kik kicsinben, bor, pálinka, sör vagy egyébb szeszesitalok eladásával foglalkoznak, kötelesek a náluk szeszes italokat hitelben fogyasztók, vagy vásárlók névjegyzékét és pedig minden hóra a következő hónap 5-ik napjáig járásokban a községi bíróhoz, rendezett tanácsú városokban pedig a rendőrkapitányhoz akkóp benyújtani, hogy a névjegyzékben a hitelben fogyasztó neve, lakása és számszerint az, hogy a kimutatás kelte napján összesen menynyi hitellel bir pontosan kitüntetve legyen. 5. §• Azon vendéglős, korcsmáros valamint italmérési, vagy egyéb szeszes italok elárusitására berendezett üzlet tulajdonosa, a ki a 4. §-ban körülirt névjegyzéket a 4. §-ban előirt határidőben be nem adja, vagy ha üzletében hitel nem vétetett volna igénybe, arról ugyan a 4. §-ban előirt határidőben jelentést nem tesz, esetről esetre 10 forint pénzbüntetéssel büntetendő. 6. §. Azon vendéglős, korcsmáros, italmérési vagy egyéb, szeszes italok elárusitására berendezett üzlet tulajdonosa, a ki a nála hitelt élvező egyének névjegyzékét nem teljesen, vagy a hitelezett összeg mennyiségére nézve valótlan számtételekkel mutatja be, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. V- §• A községi biró a korcsmárosok, vendéglősök vagy szeszes italok eladására berendezett egyéb üzletek tulajdonosai részéről a jelen szabályrendelet 4. §-a alapján hozzá beadandó névjegyzékeket a községi vagy körjegyző közbejöttével átvizsgálja esetleg azok hitelességéről a névjegyzékekben megnevezett egyes érdekelt felek kihallgatásával tudomást szerez s a névjegyzékeket az átvizsgálás eredményéről szóló jelentése kíséretében, a járás- beli szolgabiróhoz havonként a hónap 10-ik napjáig bemutatja, s ugyan ezen jelentésében névszerint megnevezi azon korcsmárosokat is, a kik a 4. §-ban körülirt névjegyzéket, vagy az 5. §-ban említett jelentést a hónap 5-ik napjáig nem adták be. Ugyan ezen jelentésben a névjegyzékek átvizsgálása alapján a községi biró és jegyző a járásbeli szolgabtróhoz névszerint feljelenti azon egyéneket is, a kik hitelt 2 vagy több üzletben vettek igénybe. 8. §. A járásbeli szolgabiró a községekből a 5. §. alapján hozzá beérkezett jelentések illetőleg névjegyzékek alapján a 2. 3. 5. és 6. §§-ok értelmő- mében intézkedik s a felmerült büntetési esetekről a megye alispánjához félévenként jelentést tenni köteles. 9. §. Rendezett tanácsú városokban a jelen szabály rendelet 2. 3. 4. 5. 6. 7. és 8. §§-ban előirt teendők a rendőr kapitány által teljesitendők. 10. §. Ezen szabályrendelet 1883. évi julius hó 1-én lép életbe, és az uzsoráról s káros hitelügyletekről szóló 1883 törv. czikknek a korcsmái hitelről szóló fejezetével együtt minden italmérési helyiségében kifüggesztendő és folyvást olvasható állapotban tartandó, valamint szokásos módon a községben évenként közhírré teendő. 11. §. A 10. §. értelmében kifüggesztendő nyomtatványok az alispán által készletben tartandók és a szükséghez képest előállítási áron kiadandók. Szerződés. Mely egy részről a Veszprém megyei gazdasági egyesület, másrészről a Budapesten székelő »első magyar általános biztositó társaság“ közt tüz-jég biztosítási ügyben mai napon köttetett. Jelen szerződés amennyiben egyrészt a biztositó felek számának szaporítását, illetőleg a biztosítási eszmének nagyobb terjesztését, másrészről a gazdasági egyesület tagjainak, illetőleg az egyletnek magának nyújtandó kedvezményeket czélozva közös érdeken alapszik, s igy az alább részletesen jelzett összeköttetés karölve jár a gazdasági egyesület, és az „első magyar általános biztositó társaság“ közös érdekeinek előmozdításával. A feltételek következők. 1- ör. A Veszprém megyei gazdasági egylet kötelezi magát tagjai közt és egész működési területén a biztosítási eszmét terjeszteni, annak tőle telhető nagyobb lendületet adni, és egész erkölcsi befolyásával oda hatni, hogy a biztosítani kívánók száma tagjai közt minél inkább növekedjék. Mindezekből kifolyólag odahatni, hogy a biztosítást kereső tagok az első magyar általános biztositó társaságnak nyeressenek meg. 2- or. Ezen czél mikénti elérése, valamint a biztosítás eszközei és az eljárási mód a gazdasági egyesület saját belátására bizatik. 3- or. Az „első magyar általános biztositó társaság* kötelezi magát a következőleg számítandó és a gazdasági egyesület tagjaitól befolyandó dijakból következő százalékot elengedni, és pedig: mindenféle épület biztosítási dijakból kivévén gyárakat, malmokat, szeszégetőket, és olajütőket. a) az 1 frt 25 krban számított nád és szalma tetőzetü épületeknél, 20%, — a 70 krban számított fasindely tetőzetü épületnél 20%. Jogosítva van azonban a biztosító társaság szükség esetén tűzveszélyesebb falukban magasabb díjtételeket alkalmazni, mely azonban az első pontot illetőleg 1 frt 75 krnál, fazsindelynél 80 krnál magasabb nem lehett, — a 33ys krban számított cserép tetőzetü épületnél 372%. b) gabna készletek, takarmány és ingóságok tűz elleni biztosításánál a c díjszabályzat szerint számítandó 10% engedmény. c) Jégkár biztosítási dijakból, mellek éveu- kint határoztatnak meg — jelenleg 1 frt 25 kr. gabona után, olaj, hüvelyes vetemények, s egyébb kereskedelmi növények után 1 frt 50 kr, szőlő után 7 frt 50 — 4% engedmény. Tűz és jégkár elleni biztosítások utáni dijak fedezésére a biztositó társaság, fennáló gyakorlat szerint, — váltókat is elfogad. Hat vagy tizenkét évre dij kötelezvények vagy dijváltók mellett történendő biztosításoknál a 6-ik vagy kívánatra az 1-ső év adatik ingyen — 12 évnél az 1-ső és 7-ik. 4- er. Ha idővel az „első magyar általános biztositó társaság* inditatva éreznó magát a jelenleg számított rendes dijait általánosan leszálitani, az esetben az egyleti tagok által fizetendő és a jelen szerződésben meghatározott dijak szintén aránylag le fognak szálitatni. 5- ör. A gazdasági egyesület tagjainak névsorát a biztositó társaság veszprémi ügynöke Vizner Jánossal közli, és e névsort ujtagok belép- tével folyton kiegészíti. 6- or. A biztositó társaság minden olyan biztositási dij után — az illetéket bele nem értve, melyet egyleti tag tényleg készpénzben lefizetett — a tűznél 5% úgy a jégnél 1%-kot jutalékul év- negyedes utólagos részletekben a gazdasági egylet pénztárába befizet. 7- er. Az egyesület községenként békebirákat vagy bizalmi férfiakat alkalmazhat, kik a felek kívánságára a kár felvételénél részt vehetnek, és oly esetekben, hol biztosított és a társaság küldötte közt a kár összegre nézve megállapodás nem jöhet létre, a választott bíróság megalakulása előtt barátságos egyesség létesítésében közre működnek. 8- or. Miután a biztositó társaság által jövőre nyújtható többi kedvezmények főleg a biztositási eszmének minél nagyobb terjesztésétől és számos más gazgasági egylettel való összeköttetés eredményétől fügnek, a biztosító társaság azon esetre, ha a gazdasági egyletek közreműködése mellett az üzlet csakugyan előnyös lendületet nyerne, a veszprémi gazdasági egyesület tagjait, valamint az egyletet magát, az eddiginél még nagyobb kedvezményben is hajlandó részesíteni. 9- er. Az első magyar általános biztositó társaság az egylettel való érdek közösségének azáltal is óhajt kifejezést adni, hogy a biztosítás terén előfordulható újítások és czélszerü változásokra czélzó törekvéseiben a gazdasági egyesületek támogatását és a helyi viszonyok tüzetesebb ismereteinél fogva tanácsadását kikérve. Evégből kívánatosnak tartja a biztositó társaság, hogy ily előforduló esetekben az egylet a Budapesten tartandó közőstanácskozásoknál kiküldötte által magát képviseltesse. 10- er. A biztositó társaság győri főügynöksége értesíteni fogja a Veszprém megyei összes ügynökeit a jelen szerződés megkötéséről, és meg fogja ismertetni azokkal a jelen szerződés tartalmát és szellemét, kellőleg felvilágosítván az ügynököket, hogy tekintve a közős érdeket — a gazdasági egyesület közegével karöltve — a biztosítás terjesztésében lehetőleg közre működjenek, és a gazdasági egyesületnek, valamint annak egyes tagjainak az ügy előmozdítása érdekében minden tekintetben segéd kezet nyújtsanak. A veszprémi ügynökség az egyleti tagok által történt biztosítások jegyzékét a gazdasági egyesületnek évnegyedenként másolatban megküldi. Megjegyeztetik azonban, az eddig fennálló biztositási ügyletekből és a gazdasági egyesület tagjai által már jelenleg vagy azután fizetendő dijakból a gazdasági egylet az 5%-nyi tűz jutalékot folyó évi julius hó 1-től számítva megfogja kapni. Egyúttal kötelezi magát a biztositó társaság, hogy egyleti tagoknak már előbb több évre kötött biztosításai után, lejárandó dij kötelezvényeire vagy dij váltóira nézve u^y az egyletet, mint az egyes tagokat a szerződésileg megállapított kedvezményekben részesitendi. 11- er Miután a „Devecser vidéki gazdakör* a Veszprém megyei gazdasági egyesületbe olvad, és annak egyik fiókját képezendi; következőleg a devecseri gazdakör eddigi tagjai a Veszprém megyei gazdasági egyesület tagjai leendenek; ennek folytán az 1-ső magyar általános biztositó társaság határozottan kijelenti, hogy mihelyt a devecseri gazdakör által a történt egybe olvadásáról hivatalosan értesitetni fog: a biztositó társaság és a devecseri gazdakör közt 1882-ik évben május 4-én 12 évre kötött szerződés megszűnik, és helyébe jelen szerződés pontjai fognak alkalmaztatni a devecseri gazdakör azon volt tagjai irányában, akik a Veszprém megyei gazdasági egyesületbe léptek és felvétettek. 12- er. Jelen szerződés tizenkét évre köttetik, mindkét testület igazgatósága által egybehangzó két példányban aláiratik, és keltétől 10 nap után érvénybe lép. Kelt Veszprémben, 1883. évi május hó 1-én. Az első magyar általános biztositő társaság győri főűgynökségének 1883. ápril 30 án Győrött kelt kötelező nyilatkozata e szerződés kiegészítő részét képezi, mely 1 •/. alatt, és 2 •/. alatt a meghatalmazás ide mellékeltetik. A veszzrém megyei gazdasági egyesület igazgató választmányának megbizásából. Pöschl Károly m. k. egyesületi alelnők. (P. H.) Zerfy Antal és fia m. k. VIDÉKÜNK. Mezö-Szent György, 1883. május 1. 7 ekíntetes szerkesztő ur ! Tapadhatatlan, hogy körünk szelleme a helyes materialismus felé törekszik. Igyekszik az eszmék világából átültetni a gyakorlat terére mindazt, mi a közjó előmozdítására szolgálhat, — mindazt ami különösen az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság felemelését eredményezheti. — Ezen irány társadalmi utón vezetve mindenesetre örvendetes jelenség. Mert ez minket reménynyel tölthet el, hogy a nemzetek példájára elérhessük azon nívót, midőn az államtest minden hasznos tagja fáradozása jutalmát elnyerheti, s kiérdemelt jólétét megállapíthatja. A jólét egyik leghatalmasabb oszlopa a hitel. — A hitel terén azonban annyi s oly sok nemű a visszaélés, hogy az éppen az óhajtottak ellenkező eredményét szüli, a visszaéléseket pedig törvény utján korlátozni igen, de teljesen megszüntetni lehetetlen; erre társadalmi utón kell működnünk. — Ezen czél lebegett Mező-Szt.-György község több lelkes lakósa szemei előtt, midőn a községünkben különösen érezhetővé vált uzsorának elfolytására önsegély-egylet alakításán fáradoztak, s örömmel mondhatják, hogy e mozgalom a legszebb sikerrel jutalmazta meg bajnokait, mert bárha a nagyobb birtokkal rendelkező közbirtokosaink, — jobbmódu polgárgazdáink nem is követik T. Tóth Ede ur példáját, — egyletünk 8 hét óta fennál, s a legdicséretesebb eredménynyel működik s gyarapodik. — E sorok legyenek buzdítói jövőben azon derék férfiaknak, kik nem kiméivé fáradságot, időt és költséget, az egylet ügyeit vezetik, s szolgáljanak az érdekelt közönség osztatlan elismeréséül. — Az eszme meg- pendítése s kivitele körül elismerésre méltó érdemeket szereztek Czeczey Károly körjegyző, Goczmau Ignácz, Turcsik István, Katona Imre, Szalay Miky és Eötvös László urak, kik az egylet hivatalait is díj nélkül viselik. Mint tudomásunkra jött, nevezett urak egy községi takarékmagtár eszméjét is felkarolták, és a jövő aratáskor már a kivitelre nézve kísérletet tesznek. Szivünkből kívánjuk, hogy nemes buzgolkodá- sukat ez irányban siker koronázza. X. Győr, 1883. május 2-án. T. szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapja t. olvasóit a megyénk területén e napokban történt rémséges gyilkosságról értesíthessen. Ugyanis: a múlt vasárnap, april 29-én az esti órákban városunkban az a hir terjedt el, hogy két Komáromme- gyei pandúr agyonverve a városi korházba szállitatott, kiket a szentiványi határszélén az úgynevezett Sashegy alatt meggyilkolva találtak. E hir valódisága csakugyan igazolt lett, amennyiben a két pandúr 4 férfi, négy nő és egy gyermekből álló oláh- czigány tolonczot kisért volna Szt.-Mártonba, állítólag a fenti helyen egy nagyobb czigány csapattal találkoztak, kik e letartóztatott deliquenseket kimenteni akarván, a két pandúrt lefegyverezték, agyonverték, tőlük a fegyvereket és irományokat elrabolták. Az agyonvert pandúroknak csizmáit is lehúzták és lőszerekkel együtt kirabolva, — őket a pagony mellett egymás mellé fektetve és kalapjaiktól is megfosztva, üres tarisznyájukat pedig a fejükbe huzva vérbe — fagyba hagyták. A szegény áldozatok csak néhány óráig fek- hettek a vészhelyén; mert a tavaszi hadgyakorlatra behívott tartalékos katonák jelentése után rögtön a helyszínére kiment a megyei alispán, csendbiztos és a törvényszéki orvos, kik a halottakat azonnal beszállitatták és a nyomozást megindították. A gyilkosság vasárnap délelőtt 10—11 óra közt követtetett el; mert az nap 10 óra körül még Szent-Ivánon voltak, hol a két pandúr köpenyét a bírónál hagyta. A négy férfi megkötözve lévén, az asszonyok pedig szabadon kisértettek ; a meggyilkolt pandúrok fejein a czigányok kezein levő lánczot összekötő lakatok nyomait is a bonczolásnál kiderítették. Nagy részvét mellett lettek eme áldozatok kedden délután eltemetve. Komáromból a megyét képviselő hivatalnokok és még négy komáromme- gyei pandúr, valamint e szerencsétlenek özvegyei és öt árvái kíséretében. A szökevények és gyilkosok Veszprémmegye j felé vették utjokat, melyen keresztül menve, Somegyba fognak iparkodni, vágy tán a Bakonyban találnak egy ideig menedéket. Meghiszszük, hogy mégsem fogják kikerülhetni méltó büntetésüket. A f. hó 1-én fogtak el megyénk területén három oláhczigányt, kiket a megyeházhoz bekísértek ; de az ily czigánynépség tagad halálig és igy ezekre a gyikosságbani részesség még eddig nem bizonyult be. De bár hányat fogjanak is össze, az mindegyike tagadni fogja, hogy ő azon az utón valaha járt és száz tanúval is hajlandók bebizonyítani azt, hogy őket arra felé sohasem látták. Tagadja a czigány a lopást, de tagadja a csalást is. Ma már az oláhczigányok útonálló rablókká képződnek és mintegy veszedelmes banditáknak tekinthetők. Alig néhány hete, hogy Lipót községben egy Bindics Vendel nevű ásványi lakos rablási szándékból Fenesz Erazmus házába esti órákban bezörgetett és ennek viselős nejét, úgy nemkülönben három gyermekét meggyilkolta. Eme borzasztó tett után az almáriomot kinyitá és az ott talált 150 irtot elrabolta. E gonosztevő a győri kir. törvényszék börtönében ül és e hó 10 én lesz a végtárgyalása, a midőn okvetlen kőtél általi halálra fog Ítéltetni; mert rémes tettét bünbánólag bevallotta. Bauer Ferencz. HÍREINK. Veszprém, 1883. május 6-án. Meghívó. — Tisztelettel fölkérem Veszprém vármegye központi választmányának t. tagjait, hogy az országgyűlési képviselő választásra jogosultak névjegyzékeinek a folyó évben teljesítendő kiigazítására szükséges intézkedések megtételének czéljá- ból folyó 1883. évi májushó 7-én d. u. 3 órakor tartandó ülésen hivatalos helyiségemben megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1883. évi májushó 2-áu. Véghely Dezső, alispán, mint a közp. vál. elnöke. Eljegyzés. — Kukorelly Károly, törvény- széki jegyző úr Székesfehérvárról, május 2-án váltott jegyet a veszzrómi bálok egyik elsőrendű szépségével, a kedves Szalay Mariska kisaszszony- nyal. Éljenek! Kimutatás. — A csángó magyarok hazate- lepitése érdemében kibocsátott gyűjtő iveken 1883 évi ápril hó 26-tól május hó 4-ig a megyei alis- páni hivatalhoz beérkezett adományokról. Por-Szalók 2 frt 51 kr. Nemes-Szalók 2 frt 04 kr. Kerta 4 frt 54 kr. Gr. Eszterházy Imre Réde 15 frt. Városlőd 50 kr. Teés 8 frt. Olaszfalu 40 kr. Ber- hida 7 frt 50 kr. Kéttornyulak 7 frt 08 kr. Vaszar 11 frt 75 kr. Gecse 3 frt 55 kr. Lókut 3 frt. Torna 4 frt 80 kr. Bors Szörcsök 4 frt 67 kr. Dáka 6 frt 61 kr. Takácsi 16 frt J60 kr. Derecske 2 frt 30 kr. Babay Camilla óvónő Veszprém 13 frt. Kis-Kamond 3 frt. Nagy-Kamond 50 kr. Vészprém, 1883 évi május hó 4-én Véghely s. k. alispán. Iparosaink és a svájczi kiállítás. — Most midőn a Debreczenből Párisba és vissza rendezendő kirándulás előmunkálatai még folyamatban vannnak, nem lesz felesleges iparosaink figyelmét felhívni a folyó évben rendezendő svájczi országos kiállításra, mely annyiban áll összefüggésben a párisi kirándulással, mennyiben e kirándulást rendező társaság alkalmat nyújt a résztvevőknek, hogy könnyű szerrel, aránylag csekély költséggel a 8 váj ez nevezetesebb részeit beutazhatják, a Zürichben rendezendő orsz. kiállítást megtekinthetik, ezenkívül természetesen Párisnak a világvárosnak remekeiben is gyönyörködhetnek. Midőn 1880 február 29-én a Szt.- Gotthárd hegy átfúrása ténnyé lett, s a svájczi és olasz mérnökök kezet fogtak a hegy óriás gyomrának egy hüvelknyi pontossággal kiszámított központjában, mely jelezte a tudomány diadalát s a nemzetközi forgalom évezredek óta fenálló természeti akadályának lerombolását, legott felvettetett az eszme, e történelmi nevezetességű eseménynek Zürichben egy országos kiállítás rendezése általi megünneplése tárgyában, hogy ezzel a svájeziak a Szt.-Gotthard alaguton át útját vevő czivilizált világnak bemutatnák kultur fejlődésüket és ipari haladásukat. A lelkes viszhangra talált szerény körű kezdeményezésnek a mai napon Zürichben megnyitott orázágos kiállítás mutatja nagyszerű eredményét, mely kiállításnak imponáló körvonalait eléggé feltünteti már magában a résztvevő kiállítók száma mely jóval felülmúlja az ötezeret. Reánk magyarországiakra nézve a svájczi kiállítás kétszeres érdekkel bir az imént megindult saját szervezési munkálataink alkalmából, s épen ezért örvendünk, hogy hazai iparosainknak a párisi kirándulásban való résztvétele által egyúttal alkalom nyujtatik Schvájcz gyönyörű vidékének és a zürichi kiállításnak megtekintésére. A kirándulás tárgyában előzetes felvilágosítást ád a kirándulást rendező társaság megbizottja Benkő István ur Veszprémben. Kineveztetés. — Dr. Csolnoky Ferencz köz- felkaroltságnak örvendő fiatal orvos úr a napokban honvéd-segédorvossá kíneveztetett. A veszprémi gazdakör. — Múlt csütörtökön délelőtt 10 órakor Pöschl Károly ur elnöklete alatt tartottak a veszprémi járás gazdaságegyleti tagjai gyűlést, melyen a veszprémi gazdakör megalakult. Elnökké Kemenes Ferencz, alelnökké Ko- pácsy Viktor, pénztárnokká Perlaky József, jegyzővé Lakat János, az igazgató választmányba tagokká: Farkas Ferencz, Horváth János, Lakat Mihály, Nagy Károly (Veszprém,) Tóth József, Rosos Ödön, Ke- nessey Károly, Kenessey Pongrácz, Szalay Ferencz és Androvics Imre urak egyhangúlag megválasztattak. Májusi mulatság. — Fényesen, kedélyesen, vidám hangulatban és kitűnő kedvvel tartotta meg a szokásos május elsejét egy társaság a „Szente*- féle kertben. Reggel, igaz, hogy a borongós, majd később esős idő azt látszott mutatni, hogy a tervezett kirándulás elmarad, azonban a permetező eső
