Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-29 / 17. szám
nek kielégítésénél talán a külföldhöz fordult. A íöldmives, az állattenyésztő, a gazda viszont közelebbről fogja látni a hazai ipar termékeit és sok esetben csodálkozni fog azon, miért nem szerezte be eddig is szükségleteit az ország iparosainál. Az ismeretek tágulása kölcsönösen oda fog hatni, hogy a belföldi termelés és tevékenység piacza kibővítessék, a belföldi forgalom nagyobbodjék és hogy a hazai ipar és a hazai termelés saját hazájában állandó piaczot biztosítson magának. A kiállítás főczélja ennélfogva a magyarországi kézmü- és gyáripari tevékenységnek, valamint az ezekkel kapcsolatos művészeti törekvéseknek hű képét nyújtani, a létező iparfejlesztési intézményeket feltüntetni, javítani és újabbakat létesíteni. Czélja továbbá, hogy a művészetnek és a tudománynak az iparra és technikára való alkalmazását és ennek ez irányban való befolyását lehetőleg teljes és áttekinthető képben is feltüntesse és e befolyás nyomán keletkezett gazdasági változásokat a czikkek értékére, az elárusitásra és kereskedésre vonatkozólag tisztán kimutassa; továbbá hogy az ország mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, bányászati viszonyait feltüntesse; s végre, hogy az ország egyes vidékeit termelő és előállítási képesé- gükről közelebbről felvilágosítsa, az ennek folytán netán keletkező öntudatos kezdeményezéseket támogassa, a támogatásra és fejlesztésre váró iparágak felvirágzását előmozdítsa, s a létezőnek fejlődésére, annak megismertetése által alkalmat szolgáltasson s átalában hogy a jövőbe vetett bizalmat minden körben megerősítse. E czél előmozdítása végett az anyag- és technológiai feldolgozás szerint rendezendő csoportokban a kiállítás lehetőleg teljes, áttekinthető képet fog nyújtani a gazdaság, erdészet, bányászat állapotáról, az illető ipar-üzésről s az annak rendelkezésére álló eszközökről, a nyers anyagoktól kezdve a legtökéletesebb műipari részletekig. Mindegeknél fogva hazánk anyagi jólétének emelése érdekében teljes bizalommal reméljük, hogy Magyarország közönsége a termelés minden ágában élénk részt veend az 1885. évben Budapesten megtartandó kiállításon. Kifejezvén ebbeli reményünket, a kiállítás sikerének érdekében már most egy nagyfontosságú kéréssel fordulunk a kiállítani szándékozó közönséghez. A kiállítás sikerének, valamint abból az országra háramlandó anyagi előnyök érdekében kérjük a kiállításban részt venni szándékozókat, hogy a gyakorlati működést tartsák szem előtt, hogy arra igyekezzenek, miszerint iparunknak és gazdaságunknak életrevalóságát, gyakorlati értékét és használhatóságát ismertessék meg, s ne kívánják egyes szoktlan, renkivüli, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállittatását. Nem a rendkivüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizo- nvitani. hoev állandó, üasználható munkát tudunk inkkel k'álljuk a versenyt. Ez alkalommal azon jogosult reményünknek is kifejezést adunk, hogy az ország vagyonosabb osztályai iparkodni fognak iparosainknál oly megrendeléseket tenni, melyek egyrészt a kiállítás díszítését képezhetik, másrészt iparosainknak alkalmat szolgáltatnak versenyképességük kimutatására. Tudatjuk a tisztelt közönséggel, bogy a megtartandó budapesti országos általános kiállításra vonatkozó mindazon közleményeket, a melyeknek ismerete a kiállítani szándékozóknak kívánatos, a legrövidebb idő alatt közzé teendjük. Addig is már eleve figyelmeztetjük a hazai közönséget, hogy a kiállítandó tárgyak bejelentésére hátáridőül folyó évi deczember hó 31-ét tűztük kiNetalán kívánt felvilágosítások és értesítések egyelőre az 1885. évi budapesti átalános kiállítás országos bizottságának hivatalos helyiségében (Budapest, Ferencz-József-tér 6. sz. a.) s később az Aradon, Brassóban, Budapesten, Szegeden, Debre- czenben, Nagy-Váradon, Fiúméban, Kassán, Kolozsvárt, Miskolczon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban és Temesvárt alakítandó kerületi kiállítási bizottságoknál, s végül a Budapesten, valamint a megjelölt városokon kívül iparilag jelentékenyebb helyehogy mindaz mit látott; csak álom, mit átérzett: volt, nincs. — Szinte boszus volt, a miért álomközben a halált hitta, a mikor az úgy is lépten, nyomon körülte vele jár. — Örült a szép napoknak, gondolta, mégis kedves az élet; az ember csak egyszer él, addig a kínálkozó élvvel édesítsük e rövid földi életet. Mire felébredt, a nap már jó távol a láthatár felé járt, az árnyék a leghosszabbra nyúlt az idő is hűvösre fordult. A hideg borzongatta, átátjárta minden tagját, de mit tegyen, ruhát nem cserélhet, a mi rajta volt, le nem vethette: mozogni kell, hogy az állati melegség a vér gyorsabb forgása folytán visszatérjen. Itt nem maradhat, menekülni kell, de hogyan, gyalogolva a lovas ellenség utoléri. Semmi alkalmas mentő gondolat nem pattant ki agyából. Najdnem a kétségbeesés szélén állott, mikor egy tisztes ősz férfi hátulról válára teszi kezét, szívélyes hangon szólítja meg: Édes fiam, még te az életet kellemessé teheted magadra nézve, ha becsületes ember vagy, másnak is hasznára lehetsz: neked élnek kell!! Imre a váratlan megszólításra meglepetve megfordul, hogy megnézze, a szívélyes hangokat az arcz nem hazudtolja e meg ? Rokonszenves, tiszteletet gerjesztő volt az. — Köszönöm apám, de mit tegyek?! — Figyelj rám, megmondom. (.Vége követk.) ken felállítandó helyi kiállítási bizottságoknál szerezhetők. Kelt Budapesten, az 1885. évi budapesti általános kiállítás országos bizottságának 1883. évi április hó 9-én tartott üléséből. Matlekovits Sándor, elnök Gróf Zichy Jenő, másodelnök. Fővárosi levél. Budapest, 1883. ápril 25. Affaire! Ez a jelszó; az újság-olvasó közönség jó része izgatottan futja át a lapokat és ha nincs affaire- rovat, csalódva dobja azokat félre. Közönynyel épen nem vádolható közönségünk, sajnos azonban, hogy az érdeklődés nem mutatkozik komoly, józan irányban. Az elvi kérdéseket szárazaknak talájuk, és ha nem páczolják a személyeskedés levébe, nem is törődünk velők. Igaz, hogy ennek magyarázata is van, mert tény, hogy az egyéniség érdekében kivívott győzelem sajátságos fordulatot hozott be úgy a politika, mint a társadalmi életbe; az elvek helyett a személyek lépnek előtérbe, az elvi harezokat a személyeskedés váltotta fel. Mennyiben jogosult ez a fordulat, mennyiben találja magyarázatát viszonyaink természetében, azt az utókor fogja csak elfogulatlanul megítélhetni. A tünemény általános; minden államban, a modern társadalom minden uj alakulásában a személyek teremtik a helyzeteket, a viszonyokat, a körülmények uralmát megdöntötte az egyéniség energiája, és tegyük hozzá őszintén: az egyéniség erőszakossága. A fordulat üdvös voltát mindeddig nem igazolták megnyugtató eredmények; egy tisztultabb kor kétség kívül meghozza eze- kßt) is Á múlt héten felmerült fővárosi affaire-k megértéséhez nem téveszthetjük szem elől a mondottakat. Talán mondanom sem kell, hogy a Polonyi Füzesséry és a Verhovay-Füzesséry affaire-kről van szó. A Polonyi-Füzesséry affaire a maga gyalázatosságával még eltompult idegeinket is nagyon érzékenyen érintette; szerettük, hogy véget ért; a személyek jelentéktelenek voltak ahoz, hogy külön nézet-táborok alakuljanak körülöttük. Magát a tényt egyhangúlag követte a megvetés. Egészen más természetű a Verhovay-Fuzes- séry affaire. Verhovay személyisége, politikai és hírlapírói működése általánosan ismert; a közönség régen megoszlott pro és kontra. Ezek adták meg az affaire jelentőségét. Valljuk be, hogy nagyon szomorú jelentősége van. Az események figyelmes szemlélőjéneke ugyanis be kellett látni, hogy a személykedés régóta nem intézett oly rút merényletet az igaszság, becsület és hírnév ellen, mint a Verhovay esetében. Mert nem elvekről volt szó, nem egy jelentékeny politikai párt reputációjáról, jövőjéről, hanem arról, hogy egy embert politikailag társadalmilag lehetetlenné, erkölcsi halottá tegyenek. Ez mindenesetre magyarázatot kíván, mikor tudjuk, hogy egy tehintélyes politikai ikor mondott. Verhovayra *) olvastam ezt meg a veszprémi nagymnasiutúuim Igen, Verhovay Gyula ember, és mint ilyen nem lehet ment a gyöngeségektől. Sietek azonban kijelenteni, hogy ezek nem jellem-győngeségek. A közélet küzdő terén a szenvedélyek zajos harczában lova gias jelleme tiszta maradt; az igazság vezérlő csil laga elhomályosulhatott előtte egy-egy pillanatra, de ha ezt elnézni nem vagyunk képesek, akkor emberismeretünk hiányáról állítunk ki szegénységi bizonyítványt. — Verhovay már nem egy jó szolgálatot tett a közügyért, és hiszszük, hogy fényes zsurnalisztikái tehetsége előtt a működési teret nem fogja elzárhatni a kenyér-irigység. A tanúságot levonhatja mindenki a maga részére is; nevezetesen, hogy az érdekek harczában az ember egy lépéssel lehet gazember, s hogy a társadalom szennyesének mosásánál saját tisztásé gunk megóvása legyen főgondunk. Talán sokat is foglalkoztam e tárgygyal, pedig egyéb, noha nem oly általános érdekű eseményről is kellene referálnom. A főváros legélénkebb saisonja véget ért; az országgyűlés karzatai üresek, miből arra lehet következtetni, hogy nagyon száraz és komoly tárgyalások (a közadók kezeléséről) vannak napirenden; az akadémia és egyéb tudományos meg irodalmi társulatok gyűlései hoznak még össze nagyobb közönséget; a vigadó termeit akár be is lehetne zárni, a ki 30 40 mérföldet tánczolt össze ben- nök a télen, a ki végig hallgatta a kis és nagy hangversenyek egész légióját, most hátat fordít az élvek csarnokainak és a szabadba siet. A szabadba ! Most ismét irigylem önöktől Veszprém kies völgyeit, melyeket hasztalan igyekszik pótolni a műkertészet remeklése. A gúzsba kötött természet mindig kellemetlen hatással van rám. „A szabad természet ölében,* mily szatirikusán hangzik fülembe a városligetben; ott egy szembeötlő keresettséggel beültetett virágágy, emitt egy hatósági tábla két napi áristommal fenyeget, ha kezedjárá- sára nem figyelsz, amott egy konstabler kisérget gyanús szemmel, hátha véletlen lebortorkálsz a kavicsos útról-----------A váczi, hatvani és koronahe rczeg utczák most nem kellenek, s ha gyönyörködni kívánsz a főváros szépeiben, ki kell menned a városligetbe. Az időjárás még" most elég kegyes, de a forró nyár megfogja hozni a széles karimájú kalapokat és napernyőket, melyek a kiváncsi tekintetek elöl irigyen födik el hölgyeink arczát. Soha ily irigy divatott nem éltünk! Szives türelmökkel még csak a színházakról emlékezem meg. A népszínházban még csak most adták először Offenbachtól a vidéken régóta ismert ,A herczegasszony“ czimü operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy a darab vonzerejét főleg anép- szinház .díváinak“ (Hegyi A. és Pálmai I.) kecses játéka képezi. — A nemzeti színházban Sardou .Fedora'-ját adják még mindig telt házzal. .Fedora“ a szó teljes értelmében szenzáczios dráma és ezzel megmondottunk mindent. A színházi közönség arczárói minden előadás alkalmával a negáczió kifejezését ovashatjuk le, mert van-e Fedorához hasonló nő. ki minden okossága mellett vakon vesztére törne kedvesének, midőn ennek bfintelensége felöl könnyű szerrel meggyőződhetnék ? Az erőszakolt drámai konfliktusok döntöttek a darab irodalmi becse fölött. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a darabot csak Helvei k. a. virtuozitása tartja a műsoron. A hölgyek azmfelül nem győzik elléggé tanulmányozni ízléses toilett-jeit. o — *) De ne fiizzíik ezt tovább ; ez már politikára amelyikei a „Veszprém“ nem foglalkozik. Pápa, 1883. ápril hó 25. A helybeli 4 elemi hitfelekezeti iskolákba járó szegénysorsu tanulók javára május 3-ikán érdekes hangverseny fog rendeztetni, melyről előre el lehet mondani, hogy épp oly jól fog sikerülni, mint az azelőtti előadások. A programm eléggé változatos és érdekes. Közre fognak működni Tóth Dánielné és Tscheppen Olga urhölgyek és Kreisler ur zongorán; a bécsi conservatoriumot végzett Gottlieb Dezső és Dukovics István urak hegedűn; lesz szavalat, ének, ködfátyolképek és felolvasás, melyet dr. Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő ur fog tartani. Múlt pénteken délelőtt a pordánban tűz támadt; a 4 házikón kívül Csögör János, elmezavarodott napszámos is elégett saját istállójában. A felállítandó 3-ik gyógyszertár ügye csak nem akar nyugodni; már ismét akadt folyamodó. A .Pápai Lapokban“ Horváth Lajos ur azt javasolja, hogy a város maga folyamodjék egy 3-ik gyógyszertár felállításának engedélyéért, amit bizonyosan meg fog kapni; azután a város ezen jogát adja bérbe, amiért szép összeget fog kapni, úgy hogy a város pénztára ebből hasznot húzhatna A dolog megérdemli a megfontolást. Polgár. Mezö-Szent-György, 1883. ápr. 22. Tekintetes szerkesztő ur l Az enyingi járási községi és körjegyzők egyleti mozgalmáról legyen szabad becses lapjában e kis közleményt szárnyra bocsátani. A járás jegyzői kara Szalay György szilasi jegyző ur által összehiva. f. hó 17-én Lepsényben gyűlést tartott s a járási egylet megalakulását kimondotta; ’s ezzel lerótta a kötelesség adóját mind önön maga — mind pedig Veszprém megye többi jegyzői egyletei irányában. A gyűlés folyamán megválasztatott: Elnöknek Nagy Géza, alelnőknek Szalay György, jegyzőnek pénztárnoknak Szánthö' Lajos,vátásktíáSny'í Nagy Áron, Székely Mór, Vadas Károly és Varga József. Ez eredmény elérésére jelentékeny befolyása volt azon körülménynek, hogy megyénk szeretett alispánja tekintetes Véghely Dezső ur, sokoldalú elfoglaltsága mellett, a jegyzői egyleti mozgalmakat jóakaratu figyelemben részesíteni kegyeskedett. Fogadja tekintetetes szerkesztő ur tiszteletem kijelentését Czeczey Károly, egyi. hjegyzö. Az időjárásról. — Kalendárium és meteorologia — Víz és föld — Nag; és kis légnyomásu helyek. — Jó és rossz idő váltakozás; hazánk területén. — A napilapok rendes rovata az időjárás jelzése Régebben a kalendárium végezte e szolgálatot. Be lőle jósolt a rossz időn és köszvényén sopánkodó anyóka s belőle merített reményt a vetéseket félti gazda. A modern kor azonbau a kalendáriom tekintetében is a fogalmak rostálását kereste, lomtárba dobta a kivetni való profetiakat és a régi kalendariomból uj tudományt formált, melynek időjárástan vagy meteorologia a neve. A ki megérteni akarja a lapok időjárási rovatát, egy kis meteorologiához kell értenie. De hát nem mindenkinek van ideje egy-két napi eső, vagy szokatlan szél kedvéért kötetek áttanulmányozásához — azért talán nem lesz egészen fölösleges ház az időjárás megértéséhez röviden mindazon elveket és tudni valókat összegezzük, melyekből a meteorologia manapság jolsolni szokott. Időjárásunk változásának oka a meleg ingadozása és a légkör állapota. Az előbbi a nap besugárzásának nagyságától és tartósságától, az utóbbi nyomásának kissebb nagyobb voltától függ. Nyáron p. o. magasabban jár a nap láthatárunk felett és hosszasabban időzik rajta, tehát melegítő sugrai függélyesen érik földünket és jól hevítik át, télen alantabb a nap járása, sugarai ferdén esnek a föld felületére, azért sok meleg sugár elsik- ik fölötte s igy a földre nézve elvész, tehát hidegebb a légkör, hidegebb a talaj. Minden jóravaló térképen láthatjuk, hogy continensünk, földrészünk ugyancsak belenyulik az oczeánba, keletfelé szélesbedik, a déli földközi tenger s a nyugati atlanti oczeáu felé pedig összébb szorul elágazik, bomlik területében. A víznek^az a szokása, hogy lassabban melegszik mint a föld. P. o. ha egy liter vizet és egy liter földet egy forma lángnak teszünk ki: ugyanazon idő alatt sokkal hamarább melegedik át a föld (homok, televény stb.) mint a viz. De viszont, ha a lángot eloltjuk, a fcides csupor csakhamar lehűl, mig az átmelegedett viz sokáig magában tartja a magába szítt meleget. Képzeljük most, hogy a láng a nap melege, a földes csupor helyébe gondoljuk Európát, á vir helyébe pedig a tengereket. Nyáron a mi földszintik gyorsan átmelegszik, de a tengerek lassabban. Következve a földrészünkön nyugvó levegő szintén hamarább átmelegszik, megritkul, mint az oczeánon nyugvó légrétegek. Már pedig a természetben helyre kell állania a megbomlot egyensúlynak. Ha Europa felett megritkul a levegő, nyomása sem oly nagy lefelé, keletkezik tehát egy vagy két legkisebb légnyomásu hely, mely d epres- siónak hivatik. Ezt mindig jelzik a lapok, hogy a continens melyik részén van a depressio v. i. azon hely, hol a légnyomás a legkisebb. Arra a kis légnyomásu helyre folyik most az oczeán hidegebb, tehát sűrűbb többet nyomó levegője s igy e lefolyásból keletkezik a szél. Attól függ, honnan jő a szél, hogy esőt vagy derültidőt hozzon. Ha a nagy légnyomás tengereken nyugszik, a kis légnyomás a száraz földön, a tenger felől folyik le a sűrűbb levegő a continens felé, magával sodorja a tenger felett összegyülem- lett párákat s azokól lesz ami esőnk. Azért déli v. i. tenger felől jövő szelek esőt hoznak. Ha pedig a nagy légnyomás a száraz föld valamelyik helyén keletkezik, akkor a szárazföld belsejéből fuj a szél a tenger felé s mivel száraz területeken halad, száraz, derült időt csinál. Télen ez gyakoribb nálunk, mert akkor a földrész hidegebb a lassan hülő tengereknél, nyáron pedig az első eset gyakorabbi, mert akkor a földrész melegebb (tehát kisebb légnyomásu) a tengereknél. Azért nagy és gyakori esők a nyári évadra esnek nálunk. Még egy körülmény méltó a megjegyzésre. Ha a nagy légnyomásu helyről kis légnyomásu hely felé fuj a szél, nem egyenesen tart a kis légnyomás középpontja felé, de körökben közelíti meg, még pedig úgy, hogy körforgása az óramutató irányával ellentétes, tehát balról jobb felé fuj a körben haladó, de mindig kisebbedő köröket leiró levegő. Képzeljük most, hogy hazánk felett van ily depressio (kis légnyomásu terület.) Akkor a szomszédságból a sűrűbb hidegebb levegő mind a depressio felé tódul, tehát hazánk levegője is délről északfelé fog tódulni, mert a drepressio szívja. A délibb vidékek mindig gazdagabbak párákban mint az északiak s igy a délről északfelé mozgó levegő áram esős felhőbe fogja burkolni hazánk Képzeljük azt az esetet, hogy a depressio tőlünk nyugatra p. o. Austria területére esik: akkor a keleti szeleket szívja maga felé a depressio s mivel ezek száraz területről jönnek, hazánk egész területén derült ég leszen. Néha két depressio közé kerül hazánk, innen van, hogy az ország egyik felében más a széljárás és jó idő van, a másik félben pedig borús az idő vagy esik. Ha nagy légnyomás nehezedik hazánk területére, akkor a sok levegő a szomszéd országok vidékére folyik le : nálunk jó idő lesz, (télen igen higeg) a szomszédságban szintén jó idő lesz, mert a lefolyó levegő nem szedhet nálunk annyi párát, hogy atmal a szomszéd tAiaknn esőt csinálhatna. De ha a maximum v. 1. a nagy légnyomás nazánKroi a földközi tenger felé húzódik s helyét a depressio foglalja el, akkor a maximum helyzetétől függ hozánk időjárása. A maximalis v. i. nagy légnyomással biró helyekről a levegő az óramutató iránya szerint folyik a kisebb légnyomásu helyek felé. Essék hazánk a nagy körben mozgó légrészecskéinek északi ivfelébe, akkor esőt hoznak nekünk azok a légrészek, mert tengerről jönnek, de ha mi a maximum keleti részébe kerülünk, a körbenforgó levegőrészek — Oroszország felöl jővén derültté teszik láthatárunkat. Látni való tehát, hogy időjárásunk változása a nagy és kis légnyomásu centrumok elhelyezkedésétől függ. Azért jó tudni, hol van a nagy és kis légnyomásu hely — ebből megjósolhatjuk némi valószínűséggel a legközelebbi időjárást. A most említett elméletet Buys Ballot Dove, Kámtz és Mohn kutatásai és számításai állapították meg. Cz. G. híreink. Veszprém, 1883. április 29-én. Lapunk mai számához a „Hív. Ért.“ 14 száma van csatolva. Eljegyzés. — Tekintetes Pongrácz Jenő, kir. alügyész ur, ápril 24-én váltott jegyet,a Szent- irmay család kedves és szellemdus leánytagjával, Irma kisasszonynyal. Isten éltesse ! A történelmi arczképcsarnok ügyében Urváry Lajos és Fenyvessy Ferencz, az írók és művészek társasága nevében a közoktatásügyi miniszterhez feliratot intéztek, melyben válaszolva a miniszter leiratára, ecsetelik a legközelebbi teendőket, s arra kérik a minisztert, hogy vegyen fel lehetőleg már az 1884-ik évi országos költségvetéstől kezdve hasonló összeget az orsz. arczképcsarnok létesítésére, mint a minő az orsz. iparművészeti múzeumnak áll rendelkezésére a szakkiállítások szervezése czéljából. ,, Kimutatás — A csángó magyarok hazatele pítése érdemében kibocsátott gyűjtő iveken 1883 évi márczius hó 30-tól ápril hó 26-ig a megyei alispáui hivatalhoz beérkezett adományokról: Dab- rony község 10 frt 50 kr, Leányfalu 2 frt 84 kr, Papkeszi 6 ft, Csajágh 12 ft, Pápa város 266 frt, 89 kr, Szilas-balhás 26 frt 70 kr, Ugyanaz 2 ft, Adorjánháza 3 ft 10 kr, Szent-István 3 ft 90, Kis- Pirith 1 ft 29, Lajos-Komárom 18 frt 50, Küngös 8 ft 60, Csögle 10 ft, Nagy-Alasony 10 ft 41, Mező- Szent-György 7 ft 34, Vid 3 ft 12, Vecse 4 ft 86, Nagyvázsonyi urod. 20 ft, Siómaros 3 ft 85, Siófok 12 ft 27, Veszprém város 53 ft 70, Lovász-Patona 13 ft, Nyárád 4 ft 70, Mihályháza 4 ít, Mezőlak o ft 70, Kis-Szőllős 3 ft 30, Alsó-Iszkáz 4 ft 30. Veszprém, 1883. évi ápril 26-án, Véghely Dezső, s. k.
