Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-22 / 16. szám

lettel magánosok ne foglalkozhassanak, hanem csak pénzintézetek.

Elismeri, hogy ezek a részletekre tartoznak, és igy ezek után egyszerűen kijelenthetné, hogy elfogadja a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Mielőtt azonban ezt tenné, kiterjeszkedik az eddig e téren tett intézkedésekre és élesen megtámadja az előbbi kormányok rendelkezéseit, azon czélból, hogy kissé devalválja azon esetleges dieshyranusok értékét, a melyek azok részéről, kik a kormány iránt vonzalommal viseltetnek, bizonyára emeltetnek, mert ezek a törvényt, mint egy példáját a kormány üdvös politikájának fogják a nemzet elé odaállítani.

Készséggel elismeri, hogy a javaslat jó és czél- szerü és még ma is képes lesz a visszaélésnek elejét venni, de kifejezést ad azon meggyőződésének, hogy ezen javaslat minden jósága és czélszerüsége sem fogja elfeledtetni azon vádakat, melyek a kormányt semmittevéséért illetik.

Mert ha egy családban évek során át a családtagok valamely betegségben sinlődnek és ha házi orvosuk semmit sem tesz a betegség megszüntetésére és ha végre-valahára nagy nógatásra évek múlva előáll egy orvosságai, a mely jó és czélszerü, akkor senki sem mondhatja, hogy az az orvos ezért elismerést érdemelne, mert ez orvosság nem fogja többé feltámasztani a család halottjait.

Elfogadja a törvényjavaslatot a részlettes tár gyalás alapjául, mert az tartja, hogy a segítség még ma is jobb, mint soha.

Javaslat

a magyar állami deficit rendszeres és folytatólagos elenyésztetése tárgyában.

Mondja ki a törvényhozás, hogy a magyar állam, a magyar földbirtokos, vagy háztulajdonos által, földbirtoka, vagy háztelke javára, e földbirtok vagy e háztelek egyenes adója arányában megszerzett és lekötött államadóssági kötvények után, az azokban megállapitott évi kamatnál V2 vagy 3/4, vagy egy egész százalékkal többet folyósit, azaz tizet.*)

És ennek az az eredménye lesz, hogy a magyar állam passivái és ennek deficitje, abban az arányban fognak elenyészni, a melyben a magyar államadósság, a magyar földbirtok tulajdonába átmegy, illetve a milyen arányban, a magyar állam pássivái a magyar földbirtok activáivá változnak át.

A magyar földbirtok ellenben, abban a percz- ben, a midőn ez kimondatik, emelkedni fog értékében és pedig emelkedni fog értéke, a javára megállapított kamattöblet nagysága, azaz, az ezen ka- mattöbletnek megfelelő tőke nagysága arányában és pedig emelkedni fog azonnal, még mielőtt az állam ezen kamattöbletet folyóvá tenné és az neki valami kiadást okozna. Mert ezen, a magyar földbirtok javára biztosított előny mindenki által escomptáltat- nék, aki magyar földbirtokot, vagy házat venne, vagy ezekre kölcsönt adna.

A gyakorlati kiviteli mód nagyon egyszerű. Konstaláltatnék ugyanis, hogy a jelenlegi államadóssági tőkeálladéfcból mennyi esik egy forint egyenes ház- vagy földadóra és ennek alapján, az évi adó kivetése alkalmával, az is kiirtatnék, hogy mindenik földbirtokos, vagy háztulajdonos, hány 100 frtos, a megállapított kamattöblettel javadalmazott, állami adóssági kötvényre nézve tarthat igényt. Ha azután valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, a számára, az állami adósságból ily módon kijelölt adóssági kötvényeknek hányadát, vagy e hányad

*) így például: ha valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, l°/0-nyi kamattöbblet engedélyezése mellett, 4%-ot, vagy 6%-ot aranyban, vagy 5%-ot papírban kamatozó járdékkötvényt, vagy más törlesztéssel járó, 5%-os államadóssági kötvényt szerzett meg birtoka, vagy háztelke javára, úgy fizetne az állam az illető’ földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosának, az első esetben 4% helyett 5%-ot, a második esetben 6% helyett 7%-ot aranyban, a harmadik és negyedik esetben pedig 5% helyett 6°/o-ot papirban.

magyarázat a háromszoros mellőzésből származó, s bizonyosan nagy lelki fájdalom. Vagy talán épen e ponton kell keresni a lángelmék kötelességét? Nem vitatom; de nekem elegendő lelki nagyságnak tűnik az föl, hogy a költő, ki életében kénytelen volt lemondani a költői dicsőségről, mint ember elég erős tudott lenni mások boldogitására.

Ezt a nagy költőt és ezt a nagy embert ünnepelte a napokban Kecskemét közönsége és vele együtt az egész ország. Ott állt, az egyszerű ház előtt, melyről Hornyik János, Kecskemét városának érdemes monographusa csak nem régiben kutatta ki, hogy csakugyan abban született Katona, ott állt a szülőváros népe, a vidéki küldöttek, az akadémia, Kisfaludy-, Petőfi-, Kemény Zsigmond- Kölcsey-társaság képviselői és más vendégek számosán, hogy emeljék az ünnep fényét, mely valóban fényes és lélekemelő volt. Délelőtt 11 órakor vette kezdetét az ünnep, a helybeli daltársulat énekével, mire dr. Szeless József, az ünneprendező bizottság derék és fáradhatlan elnöke tartott egy rövid üdvözlő beszédet s aztán át adta a szót Horváth Dömének, ki gonddal, szakértelemmel kidolgozott, emelkedett hangú szép emlékbeszédet tartott Katonáról, jellemezvén a kort, a viszonyokat, a költőt, mint irót és egyént, Bánkbán sorsát és későbbi hatását, s beszédét az ifjúsághoz intézett lelkes buzdítással fejezte be. Utána Feleki Miklós szavalta el a szintén jelenvolt fiatal költőnek, Csengeri Jánosnak pályanyertes ünnepi ódáját. Majd Száz Károly lépett az emelvényre s az akadémia nevében mondotta el, a neki tulajdon lelkesedéssel üdvözlő beszédét, kiemelvén Katona halhatatlanságát és művének költői becse mellett nemzeti jellegét. Azután Katona életirója, Gyulai Pál lépett föl, a Kisfaludy-társaság nevében, szólott Katonáról, a költőről, élénk színekkel rajzolta a kort, s a nemzeti szellem ébredésével hozta kapcsolatba Bánkbán hatását. Végül Lankó Károly szavalta el a dicséretet nyert ódát Sántha Károlyiéi s a szép ünnepet a Bymuusz eléneklése zárta

egyrószét földbirtoka, vagy háztelke javára megszerzi és kimutatja, hogy azokat földbirtoka, vagy háztelke javára telekkönyviig lekőttette, akkor az állam, az illető kötvények javára, az eddigi szelvények helyébe, a megállapított kamattöblettel javadalmazott, új szelvényeket állít ki, az illető földbirtok, vagy háztelek helyrajzi számjára, a mely szelvények ehez tapadva maradván, az illető földbirtoktól, vagy háztól el nem különíthetők és e földbirtok, vagy e háztelek nélkül, másra át nem ruházhatók. Eképen az ezen szelvények után járó kamatok, csakis az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosa javára folyósithatók. Azon esetben, ha a földbirtok, vagy háztelek javára, törleszthető állami adóssági kötvények lettek lekötve, akkor ezek nem törleszthetőkké, illetőleg járadékkötvényekké változtatnak át.

A földbirtok felosztása esetében, a javára lekötött állami adóssági kötvények, tekintet nélkül a talaj minőségére, a törvényesen bevett mértékegység szerint, egyenlően osztatnak fel, aképen, hogy ha például: 100 □öluyi, vagy 100 □holdnyi (és illetve 100 □méternyi, vagy 100 Dárnyi) birtoktest javára 1000 írt értékű kötvények köttettek le és az négyfelé lett osztva, mindenik részre annyi frt esik, mint a mennyi Qöl s illetve Ohold, (vagy- s mint a mennyi Qméter és illetve, mint a menyi □ár) azon részre esik.

A hitelre szorult földbirtokos, vagy háztulajdonosnak azonban jogában álland a földbirtoka, vagy házteleke javára ily módon megszerzett, állami adóssági kötvények után járó kamatra, egy olyan kölcsönösszeget felvenni, melynek annuitása, 32, legfeljebb 38% évi törlesztés mellett, ezen évi kamatban a fedezetet teljesen feltalálja, úgy, hogy ezen, a fölobirtoka javára folyósítandó kamat, a vett kölcsön után járó évi kamat és törlesztési hányadot egészen szolgáltassa.

De ezen kölcsön az általam tervezett, később bemutatandó és egészen uj rendszeren nyugvó intézettől veendő fel, mely a kölcsőnvevő földbirtokot az intézet szorosan vett, tiszta nyereményében részesíti és egy sajátos módon, a jelzálog számára, még a kölcsönvett összegnek megfelelő uj tőkét alkot s igy ezen kölcsönmivelet segélyével nemcsak az államadósságból reá eső rész szereztetik meg, a tuladonos minden megterheltetése nélkül, az ingatlannak, hanem még ezen kivül, a felvett kölcsönösszeg értékének megfelelő, uj tőke alkottatik annak részére.

íme az ut és mód, mikép szerezhetik meg, a tőkeszegény földbirtokosok is, az államadóssági kötvényeket s ime a legbiztosabb mód, a magyar járadékok népszerűsítése s illetve a külföldre folyó kamatoknak a hazai földbirtokhoz való visszavezetésére! És ime egyúttal, — a mi legfontosabb, — a legközelebbi, sőt, — határozottan állítom, — az egyedüli út, a magyar földbirtokosok és a magyar állam háztartása megingott egyensúlyának a helyreállítására !

Azt fogják ellenvetni, bogy hiszen igy nem szorulunk az uj finánczbölcsességre, mert azt mi is tudjuk, hogy ha az állam kincstára képes volna az adóssági tőke után járó kamatokon kivül, még %, vagy %, vagy egy egész %-ot évenként félretenni, úgy bizonyos évek múlva törleszthetné adósságát és pedig véglegesen; de a baj épen az, hogy az állam az évi kamatokat sem bírja, annál kevésbé bírhatná még a törlesztési hányad fizetését.

Erre válaszom az, hogy mig ezen kamat egy része a külföldre vándorol, a másik része pedig a belföldnek, a sors által protegált néhány egyesei kezébe összpontosul, természetes, hogy nem bírhatja az állam azt az évi tributumot; addig mihelyt ezen kamat az egyes földbirtokosokhoz és pedig terheik arányában fog visszafolyni, akkor el fogja bírni az állam, úgy a kamatot, mint az ezen birtokok javára engedélyezett kamattöbbletet is. Mert ebben az esetben nemcsak a földbirtokosok és a háztulajdonosok egyenes adóképessége erősbödnék, hanem ezek

be. A közönség kegyelettel tekintett a szürke márvány emléktáblára, melyen e sorok olvashatók: „Itt született Katona József „Bánk bán* szerzője, 1792. nov- ll-ikénu — s aztán ünnepies hangulatban szétoszolt. — Délután 2 érakor a Casino termeiben társas-ebéd volt, melyen valamennyi vendég s a város összes intelligencziája részt vett. A felköszöntők sorát Bogyó Pál, kecskeméti apát-plebá nos kezdte meg a királyra és királynéra; utána Lestár Péter, polgármester, a vendégekre; Szász Károly Kecskemét közönségére; Beöthy Zsolt a kecskeméti magyar szellemre és vendégszeretetre. Aztán, természetesen, következett a toasztok sokasága, melyekből leginkább kiemelkedett a Horváth Döméé (az irói társaságokra), a Csengerié (Gyulai Pálra),Ágai szellemes felköszöntője (Kolosy Elvirára), a Győri Vilmosé (Horváth Dömére) stb. — Este a színházban hangverseny volt, melyet Katona József apotheosisa (élőkép) nyitott meg, Feleky (Bánkbán) és Felekyné (Melinda) közreműködésével, a háttérben Katona József megkoszorúzott szobrával. Az estnek kiemelkedő pontja az első dicséretet nyert óda elszavalása volt, melyet egy fiatal jászberényi kisasszony, Kolosy Elvira irt, a Katonaünnepnek valósággal egyik érdekes jelensége, kit a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel üdvözölt. De még ezzel korántsem volt vége az ünnepnek.

Másnap újra hangverseny és szini előadás volt a színházban, mely szépen' sikerült, s a kaszinóban rögtönzött bállal fejeződött be, a mikor is a kecskeméti fiatalság a jelen volt költőnőnek egy díszes szalagokkal ellátott babérkoszorút nyújtott át emlékűi.

Kecskemét megtette kötelességét halhatatlanja iránt; sírját emlékkővel jelölte, emlékének szobrot emelt — s most szülőházát tüntte ki. Az ünnep méltó volt Katonához, móló Kecskemét városához, mely megérdemli, hogy a szó teljes értelmében „hirös város* maradjon!

Pintér Kálmán.

jólléte és ebből folyó vásárlási képességük emelkedésével az ipar és kereskedelem is gyarapodván, az indirekt adó is folyton emelkednék.

Tegyük fel ugyanis, hogy már egy év múlva menne át a szorosan vett magyar államadósság s a közös adósságok után, elvállalt, évi kamatquota alapjául szolgáló kötvények hányada, az egyes földbirtokosok és háztulajdonosok birtokába s akkor az államnak, évi kamat fejében, 1% kamattöblet engedélyezése mellett,*) a szorosan vett magyar államadósságok után, az 1883. évi költségvetés szerinti: 66.585,385 frt helyett, — 5%-os kamatlábat véve számítási alapul, — 79 902,462 frtot, a közös álamadósság után járó, évi: 29,166.7000 forint helyett pedig 35,000.040 frtot, végül kezelési költségek fejében: 468.570 frtot kellene fizetni és igy, miután itt a szorosan vett magyar államadósság és a közös államadósság után fizetett: 12,782-711 frtnyi évi törlesztési járulék elmaradna, fizetne a mostani (1883.) költségvetésben, az ezen egész (VII) fejezet alatt felvett: 109,003.366 frt. helyett: 115,371.072 frtot, a mi, számokban kifejezve, 6,368.706 frt. évi kiadási többletet okozna. De miután ez a többlet s ezen felül — a mi legvi- tálisabb — az eddig, a magyar államadósság után fizetett: 66,585.185 frt, és a közös államadósság után fizetett: 29,166.700 frt. évi kamat, az egyes magyar földbirtokosok és háztulajdonosok zsebébe, — és pedig egyenes adójuk arányában, — folyna, a józan ész szerint, ezen nagyobb összeg könnyebb teher lesz, mint az a kissebb összeg, a melyet most az állam a külföld s a belfól egy nehány egyeseinek kezéhez juttat.

Mert a mig ezen, a magyar egyes birtokosokhoz és háztulajdonosokhoz folyó nagyobb összeg a magyar földet termékenyítené és úgy az egyenes, mint az indirect adóerőt folytonosan emelné, addig ezen, a magyar polgároktól és a magyar produc- tiótól évenként elvont és a külföldre és néhány egyes kezébe folyó, kissebb összeg, a magyar földet folytonosan kiszivattyúzza és az adóerőt mind mélyebbre aláássa.

De másfelöl dúsan kárpótoltatnék az állam ezen, a magyar földbirtokosok és háztulajdonosok javára engedélyeit kamattöbbletért az által, hogy újjabb kölcsönök felvételénél, — a mire, mellesleg mondva, a pénzügyek jelenlegi állása mellett, nagyon is kilátásunk van, — sokkal kisebb kamat mellett helyezhetné el azokat, támadván a magyar földbirtokosok és háztulajdonosokban a külföldnek s az egyes bankároknak, egy hatalmas versenyzőjük.

Tehát még azok is, kik csak hitelben és az olcsó kölcsönökben és nem az állam hitelre való szorulásának eleje vételében látják az állam mentő horgonyát, még azok is, mondjuk, örömmel üdvözölhetik e pénzügyi reformot, mely az olcsó kölcsönök megszerzésére, egy nagyon practikus segélyeszközt szolgáltat kezükbe.

Épugy őrömmel fogják üdvözölni ezen pénzügyi reformot, az államadóssági kötvények jelenlegi birtokosai, miután azok kereslete nagyobbodásával, árfolyamuk is emelkednék és igy ők is ezen reformból csak hasznot húznának.

Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a számtani törvények hatalmánál fogva, nemcsak az ezen kamattöbblet által, a magyar államnak oko zott, évi kiadás, hanem az egész, a magyar földbirtok javára folyóvá teendő kamatösszeg is azonnal kifejezésre jútna az illető, a kamatot élvező földbirtok értéke emelkedésében, úgy egy perczig sem kétkedem, hogy ezen, a magyar földbirtokosok javára és igy végelemzésben maga a magyar kincstár javára eső, évi kiadási többlet, mint leg- productivabb befektetés, behatóbb megfontolás után még azok által is meg fog szavaztatni, kik ezen pézügyi reformot az első pillanatra, netalán kicsinylő mosolylyal fogadják és ideálizmusnak tekintenék.

Ismeretlen.

HÍREINK.

Veszprém, 1883. április 22-én.

Lapunk mai számához a „Hív. Ért.“ 13. száma van csatolva.

A legszebb korban. — Megilletődve vesz- szük a szomorú hírt, hogy ifjabb Zichy Ferencz gróf, pápai praelátus és ő szentségének szolgálat- tevő kamarása, ki városunk iránt oly feltűnő rokon- szenvet tanúsított mindig, Rómában, 31 éves korában elhunyt Nyugodjék a derék férfi békében! Vele sírba száll egy eszme, melyet vajba valamelyik nemes főpap vagy four megvalósítana, t. i. hogy Rómában magyar vendégházat építne, melyben a{ oda érkező magyarok néhány napra tisztességes ellátásban részesülnének, mint van ez a. többi nemzetek részéről. Ez a megboldogultnak kedvencz eszméje volt.

Személyi hir. — A megyei árvaszék és városunk egy igen munkás fiatal erőtt nyert Szeg- letby György urban, kit főispán ur ő exelentiája a lemondott Vikár István ur helyébe tiszt, ülnöknek kinevezett. Gratulálunk.

Szép idő. — Köztiszteletben álló gyógyszerészünk tek. Szenté Károly ur, ápril 19-én ünnepelte gyógyszerészségének ötvenedik évfordulóját. Cseh Alajos számtartó ur pedig aug. hóban tölti be a káptalannál tiszti működésének félszázados évfordulóját. Mind a két derék urnák szivünkből kívánjuk, hogy sokáig éljenek és sokáig legyenek a mostani gyatra generatiónak mintái.

Adomány. — Laky Kristófné és Zombathné ő méltóságuk az ittmaradt czirkuszosné új szülött kis leánykája számára gyermekruhákat voltak szi*) Én 2% -nyi, sőt ennél még nagyobb kamattöbbletet is megszavaznék, mert minél nagyobb lesz e kamat- többlet, annál hamarább lesz a magyar földbirtokosság restaurálva s ezzel együtt annál rohamosabban fog az állam deficitje elenyészni. Már pedig minél előbb következik be az állam deficitjének elenyésztetése, annál hamarább nyilvánul s annál fokozottabb lesz annak jótékony hatása.

vesek adni. Ugyanazon szegény család részére Ga- gern Anna bárónő Zámbó Margit kisasszonynyal városszerte gyűjtést rendez. Az adakozók névsorát lapunk közölni fogja.

Hajószenteíés Balaton-Füreden. — April 14-én Balaton-Füreden szép ünnpély volt. E napon szenteltetett fel gr. Nádasdy Ferencznek Young kitűnő angol bajóépitész által készült gyönyörű szép vitorlás hajója, az általunk már leirt ,Hab- leány*. A. szentelést Jalsovics Aladár balatonfüredi plébános úr végezte. A hajó angol és magyar nemzeti és családi lobogókkal ünnepiesen volt feldíszítve, orrán egy angol nemzeti színű szalagokon függő borral telt palaczkkal. A mint az akadály a hajó alól elmozdittatott, abbau a pillanatban Young úr kedves kis leánykája a lógó palaczkot a hajó orrához dobta, hol az darabokra törött kedvező jeléül annak, hogy minden a hajóhoz ütödó veszély így fog megtörni. A hajó erre megindult és egy pillanat alatt a sik Balatonon termett. A parton hangos thipp hipp hurahP és féljen* hangzott fel. Ezután Young neje nagy kétfülü aranyozott ezüstserlegből, mely telve volt a legjobb balatonmellékivel, sorra kínálta a közönséget, elkezdve a plébános uron. A szép ünnepély hamar véget ért, de a jelenvoltakban maradandó emléket hagyott. A „Hableány“ keresztanyja

Young úr idősebb leánykája. Valóban szép Young úr azon szokása, hogy egy hajót sem bocsát vízre a nélkül hogy azt fel nem szenteltetné.

Kirándulás Parisba és vissza. A párisi kirándulást rendező társaság tudatja a t. közönséggel, hogy a kirándulás a f. év augusztus havában vagy szept. hó első napjaiban fog megtörténni. A rendező társaságnak sikerült az érdeklett vasuttár- sulatoknál rendkívüli menetdij kedvezményt kieszközölni; minthogy azonban a würtenbergi, bádeni és elszász lotharingiai vasutakkal, a menetdijak vonalaikra eső részére nézve teljes megegyezés még létre nem jött, ennek elintézéséig a menetdij ösz- szege tudomásra nem hozható. Útirány oda: Deb- reczen, Budapest, Bécs, Salzburg, Ulm, Bretten, Kehi, Avricourt, Fáris. A kiknek tetszik, ez utón jöhetnek vissza; kieszközölte azonban a kirándulást rendező társaság, hogy a kirándulásban résztvevők csekély ráfizetéssel a Schweizon át is jöhessenek vissza, a következő nevezetesebb városok érintésével : Páris, Belfort, Delle (Schweizon át) — Lindau, Salzburg stb. A menetjegy érvényessége egy hónapra fog terjedni s tekintettel az ut hosszúságára s arra, hogy a kirándulásban nők is részt vesznek, oda menet két, esetleg három helyen, (Bécs, München és Strassburg) hosszabb pihenők fognak tartatni, hol vendéglői szállásokról természetesen előre gondoskodva lesz. A visszautazásnál minden nevezetesebb városban kiszállani s ott (az egy hónapi időtartamon belül) tetszés szerinti időt tölteni lehet. Veszprémből és környékéről résztvevők Budapesten csatlakoznak. Minthogy az útlevelek megszerzése sok utánjárással történik, különösen a vidéken, kieszközölte a kirándulást reudező társaság a m. kir. belügyminisztériumnál, hogy az útlevelekért nem szükséges az illető hatóságokhoz fordulni, hanem ki-ki személyleirását a külföldi útlevélért járó 2 frtnyi díjjal együtt a kirándulást rendező társaságnak Debreczenbe beküldvén, annak alapján maga a társaság szerzi meg az útlevelet. Kieszközölte továbbá a kirándulást rendező társaság, hogy az útlevelet a franczia konzulátusnál Bécsben sem láttamozni, sem az azért járó 10 frankot fizetni nem kell, miáltal a kirándulók összesége tetemes kiadástól lett megkímélve. A kirándulás tárgyában felvilágosítást a ,,párisi kirándulást rendező társaság“ megbízottja: Benkőlstvánur Veszprémben, készséggel ád.

A veszprém-jutasi vasútra — folynak az aláírások. Örömmel jelezhetjük, hogy még a vidék is rokonszenves pártolással karolja fel; igy Zirczen tetemes aláírások történtek. Soraink zárta kor 485 részvény biztosítva volt.

Képirónö szenvedélyből. — A napokban volt alkalmunk Wurda Adolf ur lakásán egy gyönyörű szép nagy olajfeBtménybeD gyönyörködni, mely egy alföldi tájat ábrázol árvíz alkalmával. A kép nagysága egyrészt, a kivitel helyessége másrészt egyszerre leköti a szemlélő figyelmét. E szép kép a háziúr kedves nejének a műve, ki Pápai Viktor tanár ur jeles vezetése mellett rövid idő alatt ily szép sikert tud felmutatni.

Almádi-részvénytársulat. Almádi község érdemes birája Brenner Lőrincz ur, megvette a Pinkóczy-csárdát a regáléval együtt 1200 írtért s most egy részvénytársulat létesítését tervezi, mely 10000 forint tőkével Almádiban egy 8 —10 vendég szobával, ebédlő és tánczteremmel ellátott szállodát építtetne, szóval Almádi jövőjének alapját letenné. Ezen szálloda a Balatonhoz legközelebb eső szőlők valamelyikében emeltetnék s onnét egy gyönyörű sétány vezetne le a Balatonhoz, melynek partján egy kis kioszk diszlenék, hol frissítőket szolgálnának ki. — Megérdemlené e kedves kis tus- kulánum, hogy Brenner ur szép tervei testet öltse - nek; szívesen felajánljuk lapunkat ezen tervezet megvitatatására,

Pályázat. — A kolozsvári torna-vivó egyletnél a torna-tanítói állomás betöltendő lévén, arra ezennel pályázat hirdettetik. Ez állomással 800 frt évi fizetés és 100 frt lakbér van egybekapcsolva hetenkénti 25 óra adás kötelezettségével s a magyar nyelvben való jártasság feltételével. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy életkorukat, erkölcsi ma- gaviseletüket, szakképzettségüket, gyakorlottságukat, eddigi alkalmazásukat s a hadkötelezettségtől lett mentesítésöket igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványaikat, ha alkalmazásban vannak elöljáróságuk utján, külömben pedig közvetlenül az egyleti elnökhöz /. évi május hó végéig küldjék be. Pályázók közül egyenlő minősítés mellett előny adatik annak, ki a vívás terén is jártassággal bir. A kolozsvári torna-vivó egylet igazgató választmányától. Kolozsvárott 1883. márczius 15-én. Puli Sándor, elnök. Móricz István, titkár.

Tűzoltó ügy. — A veszprémi önkéntes tűzoltó egylet parancsnoksága részéről ezennel közzé