Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-08 / 14. szám

10, Csornai József 10, Fuchs József 10, Ránsburg Miksa 10, Fricz Mór 10 kr. Összesen: 3 frt 70 kr. — II. osztály : Veiner Miksa 10 kr, Rosos Endre 10, Roznaán Károry 10, Veltzel Járos 10, Cseh Gyula 15, Augermann József 10, Ley János 10, Schwarcz Lipót 10, Suránszky János 10. Rászl János 10, Hegedűs István 10, Szabó József 10, Kiss Gyula 10, Ádám Pál 10 Benkő Károly 10, Rédey Endre 15, Steiner Adolf 20, Mihályn Józset 10, Polonyi György 10, Theindl Ferencz 20 Rimanóczy Gyula 10, Csébi Ján. 10, Sámson Kálmán 10, Mikolás Ödön 10, Kutrovich Andor 10, Veisz Géza 10, Tandler Ödön 10 kr. Összesen: 3 frt 25 kr. — 111. osztály : Bauer Endre 20 kr, Zalaváry József 20, Biró István 20, Flink József 10, Huszár Lajos 10, Neumayer István 4, Spitzer József 20 Czumpf Gyula 5, Steiner Dezső 10, Steiner Izidor 10, Rót- hauser Lajos 10, Veisz Aladár 20,Grund Bálint 20, Frikk Mihály 15, Benacsek Dezső 15, Pacher Ist­ván 40, Graff Márton 25, Rozsos Lajos 15, Da- mazlovszky Mihály 10, Szabó János 10, Svastics Elemér 20, Hesz Mátyás 20 kr. Összesen 3 frt 49 kr. — IV. osztály: Moori Gyula 10, V. Horváth Károly 10, kr. Fehér Gyula 20, Schmiedh Antal 10, Svastits Pál 20, Schoffbauser Alajos 10, Dugo- vics Titusz 10, Illés Gyula 10, Kletczár Miksa 20, Cseh Rezső 30, Veiner József 19, Forstner János 41, Tánczos Lajos 30, Cseresnyés László 60, Róka Lajos 15, Varga István 20, Marton Jakab 15, Fried­mann Adolf 10, Breier József 10, Diener Mór 20, Czizmazia Pál 10, Floderer Jenő 10, Szűcs Jenő 20, Vollein Pál 10, Kellermajer János 10, Bucski Péter 10, Ujj Károly 10, Perger Károly 10, Auer Lipót 10, Barcza Elemér 50, Garay Dezső 10, Ri­manóczy Elemér 10 Jádi Ferencz 10, Zsoldos Gyula 10, Kreutczer Elek 10, Rozsos Jenő, Ferenczi Sán­dor 10, Szabady Győző 10 kr. Összesen : 6 frt 20 — V. a) osztály : Tt. Czirbusz Géza tanár úr. 1 frt, Kenessey Antal 1 frt, Heizer Imre 50 kr. Jófejű Sándor 20, Polczer József 30, Kozma Kálmán 20, Reizer Péter 50, Bükhel János 20, Tandler 30, Róthauser Lajos 20. Politzer Arn. 20, Lang A. 20, Tóka István 20, Szilágyi Mihály 50, Szijj Alajos 20, Köttbaum Gusztáv 20, Bohuniczky Endre 50, Békefl'y Sándor 30, Gráczer Gyula 20, Szabó Kál­mán 20 kr. Összesen 7frt 10 kr. — V. b) osztály: Bükhel János 80, Bohuniczky Endre 5,0 Békeify Sándor 50, Hankóczy János 50, Polczer József 30, Takács István 20, Kenessey Zsigmond 20, Szabó Kálmán 20, Reizer Péter 20, Németh János 20, Gubicza Imre 10, Krizmanics Péter 10, Tandler József 30, MüllerKárolv 20, Stifter Gyula 10, Koz­ma Kálmán 10 kr. összesen: 4 frt 50 kr. — VI. osztály: Mikolás Vincze 1 frt, Kéri Gyula 40 kr, Ráth Ferencz 1 frt 50 krl, Bognár Kálmán 60 kr Jobanides Géza 40, Petrók Gyula 60, Kohn Károly 1 Irt, Mautner Jakab 20 kr, Finke József 40, Vei­ner Dávid 20, Pillitz Armin 18, Goreczky Károly 25, Steinrucker Gusztáv 11, Villái Gyula 25, Píilf István 30, Puczekovics József 30, Pápai Árpád 40, Scbandl Miklós 20, Rosos Jenő 40, Botskor Gyula 20, Véghely Kálmán 1 frt, Vajda Ferencz 17 kr, Cseresnyés 1. 1 frt 20 kr, Stefler Dezső 30 kr, Schlakker Károly 40, Rohrmüller Rezső 50, Boda Antal l írt, Kovács Gyula 40 kr, N. N. 25, Pola- tsek Samu 20 Grüner Józsel 1 frt. összesen : 15 frt 31 kr. A gymn. ifjúság gyűjtése: 43 frt 55 kr. VIDÉKÜNK. Ősi, 1883. ápril hó 1-én. A „Veszprém* tek. szerkesztőjéhez- Hogy mily gaz csalások történnek a tfízkár- biztositások körűi, szolgáljon intő például ügyeimet érdemlő következő eset, a melynél magam valék szemtanú. Egy különben elég jó kinézésű, körülbelül 20 éves, tisztes öltözetű, gömbölyű arczú, alacsony ter­metű egyén Ősiben múlt márczius hó 22-án a köz­ennyire felindulva nem láttam őt soha. Valami megmagyarázhatatlan neme lehetett az a szent dühnek, a mi annyira általjárta egész valóját. Ilyen állapotban csak a Hector vérét szomjazó Achilles lehetett, midőn hirül vette barátja megöletését. — Nemsokára — íolytatá — indulok a szul­tán birodalma felé és ott, oh ott, ha van isten a csillagos egekben, ott föllelem a teljes boldogságot. Isten veled. A következő pillanatban már az ajtón kivűl volt; utánua néztem ő pedig visszatekintett én fe­lém és midőn könytelt szemeink találkoztak, akkor, oh csak akkor éreztem igazán, hogy mennyire sze­rettem őt. Eltávozott. Egy nemzeten akarta kitölteni bo- szuját, mely a szülői szeretet testvéreként honolt nemes szivében. Elment a Mohamedánok országába. „Ha van Isten a csillagos egekben, ott fölle­lem a teljes boldogságot; e szavakkal távozott. Nem csalódott. Szent-Pétervár nem jutott Je­rikó sorsára, de ő mégis boldog; az orosz nemzet nem veszett el, mint az avarok, s mégis teljesen boldog, egymást viszontlátni e földön többé nem fogjuk, hisz ő örökre boldog. Legfőbb reményében nem csalódott, mert ott főllelte a teljes boldogságot. Azoknak fiai, kik az ő szüleinek boldogságát csirájában megfojtották, azok fiai az övét megsze­rezték teljesen és örökre. Ha Mohamed prófétának Plevnánál elesett hős utódai eljutottak az Alkorán paradicsomába: úgy ő is bizonyára eljutott abba a szebb hazába, hol még a legforróbb szeretet sem szülhet boszú- vagyat; oda, hol viszontláthatja édes öveit és azokkal együtt éldelheti az örök boldogság édeit. Nyugodjatok békében ti elszenderfllt hősei e történetnek! Deérfalvy. ségbázánál megjelenvén, magát jelenlétemben a bíró s jegyző előtt úgy mutatta be, mint az első magyar általános biztosító társaság győri foűgynöksége moz­gó ügynökét s rövid, síma tisztelgés után előadá, hogy ő kiküldetéséhez képest a községben tűzkár- biztosítási míveleteket akar megkisérleni s kérte a kisbirót maga mellé adatni, hogy eljárása hivatalos színezetűnek látszva, annál sikerdúsabb legyen. Mi mindnyájan hivatalos teendőink elintézésével lévén elfoglalva, a kisbirót csak azért nem adhatók mel­léje, mert arra magunknak is szükségünk volt Erre a túlszerénynek mutatkozott jövevény távozván, jegyző úr, a ki maga is a fentisztelt társaság ügy­nöke, rövid utasítása folytán Glancz Ignácz három minőségben működő társügynököt látogatta meg s ezt hívta íel közbenjárásra s támogatására, mit azonban ez, tekintve az az napi kellemetlen időjá­rást s a taposandó nagy utczai sarat, tőle megvont, de előbb — a mit igen rosszul cselekedett — némi utasításokkal s felvilágosításokkal ellátott s ez által — mint mondani szokás — „a vizet a malmára hajtotta.* A minden hitelességet s megbízhatóságot nél­külözni látszó ügynök ekkép magára hagyatva kény­telen lett segédlet nélkül a kívánt koczkázatok megkísérlésével megmérkőzni, s a mi mint utólag bebizonyult, neki az egészen „ kapóra jött.“ A kí­nálkozó alkalommal élvén házról házra járt tisztes­séges távolban tartva magát a központon fekvő fa­lúházától, s a hol biztosítási jel vény táblácskákat lá­tott a házak falain, oda betért s az előkért biztosí­tási íveket magas szemöldökkel betekintette muta­tandó, hogy ő egyszersmind a helybeli ügynökök fölött ellenőrzési szemlét is tart. Ott, a hol hátralékokat talált, felcsípte a pén­zeket ; különösen az árvaházaknál, a melyek megyei árvaszék utján közvetve biztosítandók s a dijak eh­hez küldendők be, ott legjobban aknázta ki az egy- ügyiiséget, de megtette azt a megnyugtató szíves­séget, hogy állított ki elismervényeket, a melyeket hunezut neve aláírásával oly bakafántosan látott el, miszerint az elolvashatlan s talán örökké talány marad. S ezzel, mint a ki jól végezte dolgát, ott hagyva a falút mint 9s\ent Pál a\ oláhokat*, Vár­palotára illant, a hol aztán a zakatoló gőzösön el­tűnt. — A rbekefélt* boldogtalanok most „bottal üthetik nyomát. „ A hiszékeny feleket úgy sikerült rászednie, hogy Varjas Endre úr „Biztosítsunk! s\ó\at a\ élet- s vagyon biztosítás érdekében a magyar nép számára* czímű kis könyvét terjesztgette szét, mutatva fel különféle e czélrai nyomtatványokat is, sőt, hogy becsületes kilétét kétség kívülivé tegye s az itt fennforgó biztosítási ügyekben s viszonyok- báni jártas-keltesség s beavatottságát beigazolhassa, még egy itt helyben átalján jól ismert egyén ne­vére nagyobb pénzösszegről szóló hamis váltót is mutogatott itt-ott fel, s hogy még fontosabbá tegye magát, azzal dicsekedett, miszerint Várpalotán e napokban húszezer forint erejéig tett koczkázatokat. Nagyon különösnek tetszik ügyködésénél az, hogy a rászedett felek közül senki sem jelentkezett, csak magánúton értesültünk a dolog mibenléte felől s elég későn. Jegyző úr úgyan az ügyállás tüzetes megbeszélése után azonnal intézkedett a szélhámos gaz csaló kinyomozása s elfogatására Várpalotán de az a sajnos hír érkezett onnét vissza, hogy „a hol nincs, ne keress /* Ily kóbor ügynökkel majd hasonlókép járt A. P. itteni lakos is, ki részletfizetés mellett képeket tolt nyakába, melyek a bécsi Freund-féle műkeres­kedésből kerültek ki, a melyek árát ő nyugtái sze­rint teljesen Kifizetett, s minthogy tőle most újra követelik azt, a dolog oda lyukad ki, hogy ez is csaló volt./ Legyen mindez óvó intés arra nézve: hogy manap sok „a báránybőrbe öltözött farkas“, kikre méltán alkalmazható az irás szava „körülnéznek, keresvén mint bősz oroszlán, kit felfalhassanak.* Embertársam állj résen s tanulj más kárán. Eplényi Márton. Pápa, 1883. ápril lió 5. Az országbíró gyilkosának tartott Spanga nyomát ugyancsak ütik ám mindenfelé. Hivatalos és nem hivatalos egyének pályáznak az ezer frtnyi jutalomra, de hiába. Vasúton legélénkebb a hajsza. A jegyváltásnál szemed közé néznek, a kalauz végig mér, s minden állomásnál egy drabant vagy pandúr lép eléd, kezében arozképpel, — s vigyázz magadra, ha szőkének teremtett végzeted. Legfölebb az a bizonyos forradás hiány, -^menthet meg körmei közül. Itt is járt múlt héten egy gyanús egyén a többi között, a kinek még forradása' is volt, még sem volt a Spanga. Pedig de spiezöltek rá már a fogd- megek. Hogy is ne? Egyszerre hírneves ember lesz az illetőből s még szép pénz is üti a markát.... Az alatt pedig az üldözött tán nyugodt lélekkel olvassa valamelyik fővárosi lebujtban, hogy mit írnak róla az újságok. — Megakalakult az iparos ifjúsági önképző ■ és betegsegélyző-egylet. Vasárnap délután a volt balkör helyiségében gyűltek össze a derék fiatalok s Gyurjtz Ferencz ev. lelkész buzdító szavára úgy fellelkesültek, hogy a tagdijak egy jelentékeny része azonnal befolyt az egyleti ideiglenes pénz­tárnok kezére. Kívánatos, hogy az e fajta lelkesü­lés minél tovább tartson. Az alapszabályok el­fogadtattak s ideiglenes elnökké Koczka László, jegyzővé Szeglethy György, pénztárnokká Heim Ignácz választattak, a választmány pedig rögtön megalakult. Egyleteink száma tehát egygyel szapo­rodik, s hasznosságát tekintve, aligha lesz köztük a legutolsó. — Fontos közgyűlése lesz szombaton a városi képviselőknek, szóba jön a légszesz világítás kér­dése, ezukorgyár felállítása, az érdemekben meg­őszült Feitl volt városi alorvos kitüntetése s egy igazán sajátszerü dolog, mely csakugyan méltó lesz a képviselő urak által való bővebb megfontolásra. Többen ugyanis, kikkel a város szerződéses viszony­ban van, azért folyamodnak, hogy engedtessék el nekik egy rész az általuk nyílt árlejtésen ajánlott bérösszegből. Igaz, hogy nyomós indokokat hoznak fel, de az is igaz, hogy olyan szegény pénztár ter­hére, mint Pápa városáé, nem igen lehet nagy- lelküsködni. — Majd meglátjuk jövőre! edliquis. HÍREINK. Veszprém, 1883. április 8-in. Lapunk mai számához a „Hív. Ért.“ 11. száma van csatolva. A veszprém-jutas! vasút. — Örömmel je­lezhetjük, vasutügyünk oly stádiumba lépett, amely a leghelyesebb arra nézve, hogy csakugyan meg is valósíttassék. April 2-án volt az érdekeltség gyűlése, melyen a küldöttség elnöke részletes és megnyug­tató jelentést tett a küldöttség budapesti útjáról és a magyar nyugati vasút igazgatóságával tartott ér­tekezéséről. Az érdekeltségi szövetkezet köszönettel vette e kimerítő jelentést tudomásul és Paál Dénes elnök urat egy emlékirat szerkesztésére kérte fel, mely e héten városunkban már jórészben szét is osztatott, lapunk mai számával pedig főkép helyi előfizetőinknek megküldetik. Ezen emlékirat úgy van fogalmazva, hogy abban a tiszta valóság tárul elénk. Számok beszélnek és így minden egyébb fö­lösleges. Aki városunk reális érdekeit szivén hordja, az nem fog habozni, hogy, ha körülményei megen- dik, a részvényesek sorába lépjen-e vagy se. Ez oly közérdeke városunknak, amelyben, nem túlozunk, még azon magánérdekek is kielégíttetést nyernek, amelyek látszólag ma az ellen torzsalkodni jogot vélnek. Az érdekeltségi gyűlésen nyomban megkez­dettek az aláírások és egyre folynak, — jövő szá­munkban közöljük. Küldöttség ment múlt pénte­ken Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excel- lentiájához, ki szívélyes fogadás után biztosította azt, hogy ő a vállalatot minden lehető anyagi és erkölcsi támogatásban fogja részesíteni. Ezek után ismételve felhívjuk városunk közönségét, hogy a most kínálkozó alkalmat jövőjének biztosítására el ne szalaszsza. Requiem Mailáth György országbíróért. — Kovács Zsigmond megyés püspök úr ő excellentiája holnap, hétfőn Budapesten a Curia felkérésére ün­nepélyes gyász isteni tiszteletet fog tartani a bará­tok templomában, — Veszprémben pedig jövő ked­den Pribék István félsz, püspök úr ő méltósága szintén gyász isteni tiszteletet fog tartani a székes- egyházban Mailáth György országbíróért. Személyi hír. — Colnoky István kir. tör­vényszéki aljegyző ur ideiglenesen Zirczre lön át­helyezve az ottani járásbíróság személyzetében töb­bek megbetegedése folytán beállott hiány betöltésére. Kimutatás — a győri és győrvidéki árvíz- károsultak részére Veszprémmegye alispáni hiva- talanánál f. évi márczius hó 29-től april hó 5-ig beérkezett összegekről: Mencshely és M.-Barnag községekből 2 írt 70 kr. Hajmáskér községből 11 frt 96 kr. Összesen 14 frt 66 kr. Veszprém, Í883. évi ápril hó 5-én. Véghely Dezső s. k., alispán. A megyei központi választmány — f. év ápril 2-áu ülést tartott, melyen elnöklő alispán ur előterjesztésére kijelöltettek és felkéretni határoz- tattak minden egyes választókerületben azon egyé­nek, akik a választók 1884-ik évben érvényes név­jegyzékét kiigazítsák, hogy a május elején tartandó tartandó központi választmányi ülésen, ha választá­sukat elfogadják, véglegesen megválasztassanak, az el nem fogadás esetében pedig helyettük ideje ko­rán mások választassanak. 4906. A magyar királyi belügyminisz­térium 18431/1883. sz. alatt Kelt rendeletével a vármegyéknek az 1883. XV. törvényezikk alapján leendő újjászervezése alkalmából az idézett törvény- czikk 16. §-ában érintett szabályrendelet elkészítése a törvényhatóságnak rendkívüli közgyűlésen meg­adandó sürgős leiadatává tétetvén, — a 18344/1883. szám alatt kelt rendelettel pedig a törvényhatóságok oda utasíttatván, hogy az uzsoráról és káros hítel ügyletekről szóló már szentesítés alá térj esztett tör­vényjavaslat 4-ik fejezetében érintett szabályrende­letet szintén sürgősen alkossák meg: haza- fiúi tisztelettel megKérem a tekiutetes törvényható­sági bizottság és a megyei állandó választmány tisztelt tagjait, bogy a fentjelzett szabályrendeletek tárgyalása czéljából folyó évi májushó 4-ón tartandó rendkívüli törvényhatósági, és ápnlhó 30-áu tartandó állandó választmányi üléseken a megyei székházban, mindenkor d. e. 9 órakor megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1883. évi áprilhó 3-áu Véghely Dezső, alispán. Figyelmeztetés a választó polgárokhoz. Figyelmeztetjük a választó polgárokat, hogy az 1884-ik évben bekövetkező országos képviselő- választás alkalmával szavazati jogot csak az gya­korolhat, aki múlt 1882. évi adóját folyó évi ápr. 15-ig befizeti. Más a választók közé fel nem ve­hető. Aki tehát választási jogára súlyt fektet, az adó lefizetését az itt irt időre el ne mulaszsza. Lóvonatú vasnt. — Báró Todesco Ede és neje Zsófia, bécsi lakosok, mint a nagyvázsonyi uro- dalcm tulajdonosai a közigazgatási bizottsához kér­vényt intéztek, melyben e tulajdonukat képező é8 Nagy-Vázsony község határában fekvő Zsófia puszt­ától a Gsingervölgyi Kőszénbáuyai vasúti állomásig magáuhaszaálatra szánt lóvonatú vaspálya építésére engedélyt körnek és pótkérvényükben kijelentik, hogy ezen lóvonatú vasutat közhasználatra szándékoznak ki­építeni. A közigazgatási bizottság által ezen vasút irá­nyának közigazgatási bejárása elrendeltetik és ennek teljesítésével Véghely Dezső m. alispán ur elnöklete alatt Pöschl Károly és Paál Dénes urak megbizatnak. MéliészÁfándortanitó. — Dömötör László, méhészeti vándortanító megyénkben ápril hó 29-én Siófokon, 30-án Lepsényben, május 1-én és 2-án Enyingen 3-án Mező-Komáromban fog előadásokat tartani a méhészetből. Az enying-rvidéki méhészegylet alapsza­bályai — a földm. ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszteriumho2 jóváhagyás végett felterjesztettek. A külföld máj móló magyaroknak okulá­sul! — Dr. Kipert H. tauár, a német Schulvereiu tagja „a magyar tudományosság égj' próbács- kája“ czim alatt egy ezikket eresztett világgá, melyben kijelenti, hogy a budapesti földrajzi társu­lat által részére tiz évvel ezelőtt kiállított diszok- mányt visszaküldi. A sógor „egy még fél-ázsiai népnek<( nevezi a magyart. Nem ártana, ha vala­mennyi német visszaküldené a magyartól kapott — sok millió forintot. Köszönet. — Hálás köszönetünket mind azon jó barátoknak, kik boldogult atyánk Keserű György fokszabadi lakos temetésén m. hó 31-én megjelenni szívesek voltak. Özv. Keserű Gjy-né és gyermekei. Szegény fecskék. — Itt vannak a tavasz kedves hírnökei, a fecskék. De szegénykék nem tudják meggondolni, mi történt velünk. Téli buu- kákban járunk és mégis didergőnk; a fák még rü­gyezni sem mernek; az a sár, melyből boldogsá­guk fészkét akarnák rakni, csonttá vau fagyva. Mi ez? — Menjetek vissza ti kedves madárkák oda, ahonnan hozzánk repültetek és mondjátok el, hogy nálunk kinn is, benn is tél van még. Más nap az atyja utáu. — Schlesinger Zsigmond, Schlesinger Lipót, a minap elhalt pápai pipagyárosnak fia, másnap szintén követte atyját a halálban, egy ifjú özvegyet és egy leánykát hagyva hátra. Nyugodjék békében! A csángók megérkezése. — F. hó 5-én reggel 6 órakor érkeztek véreink rendeltetésük helyére Nagy-Györgyfaivára, Torontál megye nevé­ben Vizkeleti szolgabiró 3 Paucsova város polgár- mestere fogadták Őket megható szavakkal. Ezután Nagy György kormánybiztos zászlót ragadva a töl­tés magaslatára ment s megmutatva az „ígéret földét“ a jövevényeknek, igyszólt: „Szeretett test­véreim ! Azon földön álltok, melyet elneveztetek Ígé­ret földének. Mit ígér nektek e föld?ígér nyugal­mat, boldogságot! De ígérjétek meg ti is e föld­nek, hogy szorgalommal fogjátok művelni, gondozni, mert csak igy lesz rátok nézve ígéret földje. Es higyjétek meg, hogy ezen földnek legszebb ékes­sége arezotok verejtékének gyöngye leend. Te­gyétek szivetekre kezeteket itt, isten szabad ege alatt és tegyetek ünnepélyes esküt, hogy hű alatt­valói lesztek a trónnak és szerető fiai a hazának. Emeljétek kezeteket az égre és esküdjetek! — Nem tudom, lesz-e ez életben még egyszer alkalmam, hozzátok igy szólni, ily üunepélyes órában bizo­nyára soha. Véssétek azért szivetekbe, hogy ha ezen földhöz hűtlenek lennétek, a hazához, édes anyátokhoz lennétek hűtlenek, anyátokhoz, ki nem­csak hajlékot, hanem kenyeret is ad nektek; és azt sem érdemelnétek meg akkor, hogy e told porla dozó csontjaitokat magába fogadja!“ — Ezután Cso- both csángó megragadja a zászlót, izmos kézzel fölemeli az égre, a csángók alá gyülekeznek, s zo­kogás közt, megindulástól vonagló, lelkesedéstől reszkető ajakkal elmoudják az esküt és egymásra bo­rulva szabad folyást engednek az örömköuyeknek. Lófuttatás és népünnepély. — Bchmidt A. lovarda igazgató a régi lovarda téren lófuttatás­sal egybekötött népünnepélyt rendez ma délután. Városunk u. é. közönségének szives pártfogásába ajánljuk. — Kedvezőtlen idő esetén a circusbau lesz két előadás. Április elseje. — Egy helybeli bérkocsis ápril elsején felszólította egyik kollégáját, hogy menjen a „Korouá“-ba s ott a 2. számú szobában lakó urat vigye ki a vasúti állomásra. Ez semmi rosszat sem sejtve beállít a ,Koroná“-ba s várja a 2. számú szobában lakó urat; de az nem jött s vagy három órai várakozás után, türelmét vesztve kérdezősködött s nevetve adták tudtára, hogy „ma van április elseje.“ A rászedett atyafi törvényre adta ügyét s most az a kérdés, hogy a bíróság respectálja-e az április elsejét. Nem szorul dicséretre. — Megütötték a dobot márcz. 30-án a Steiner kávéház udvarán, hogy egy vilonyai szegény löldmivesnek ide beszá- lított ingóságait elkótyavetyéljék. Szomorú látvány! Mintha azok az ócska bútordarabok panaszkodná­nak siralmas helyzetük felett . . . pedig hát azok nem éreznek. Gyakori dolog manap már az ily szo­morú temetés. — De szól a dob, megkezdik az ár­verést. Volt a nézők közt egy ember, kinek szive elfacsarodott, mikor látta, hogy egy szegény ördög fekhelyét és takaróját adják el. Egyet gondolt es oda állt a nyerészkedők Közé és három agyat, egy ládát, két körpadot, egy asztalt, két dunnát, egy párnát s négy vánkost megvett s odaajándékozta a végrehajtást szenvedett szegény vilonyai íoidmives- nek. Ezt az embert Breuer Gábornak hívják. Szép tette nem szorul dicséretre! Zártkörű táuczpróha. — Lukácsy István tánezmester ma, vasárnap a „Magyar Király“ ven­déglő nagytermében zártkörű táuczpróbát rendez. Kezdete 8-kor. Belépti díj 50 kr. Baleset. — Boncz Károly adorjáuházi legény, vőfély volt s ez alkalommal szokás szerint pisztoly­nál lövöldözött és bal középujját ellőtte. — Gyeues János nagyvázsonyi kerülőt ápril 1-én az erdőben orvvadászok megtá­madták és rálőttek; ez alkalommal jobb alkarját keresztül lőtték, jelenleg a kórházban ápoitatik. Az ismeretlen tettesek pedig nyomoztatnak. üj zenemüvek. — l’áborszky és Parson zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek es Veszprémben Krausz Árminnál is kaphatók: 12 kedvelt magyar népdal. 1. Volt szeretőm . . 2. Le­kaszálták már a rétet.. 3. Feileg borul az erdőre . . 4. Kiderült az ég felettem. . 5. Nézlek, ueziek.. 6. Rászállott a vadgalamb a kalászra.. Nincsen annyi tenger csillag.. 8. Ha bemegyek, ha berne- gyek .. 9. Kétszer nyílik az akáczia viraga.. lü. Zsiudelyezik a kaszárnya tetejét.. 11. Keserű a bo- rostyáuta levele . . 12. Barna legény elbujdosoli.. Enekhangra zongora kísérettel átírta Varga Jozsei. Ara 1 Irt. ... u^azo Pioczőr malőrje. — F. hó 3-ái a délelőtti vonattal utazott erre két budapesti pin CZ6k l(iíem aliomásnál leszáitak a coupéboí i a barakába futottak néhány pohár sört öehorponteui

Next

/
Oldalképek
Tartalom