Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-25 / 12. szám
Millet a „Veszprém“ 12. szántók addig, a mig hazánk dicsősége forog kézben. Eszméljünk ! Ébredjünk álmainkból, gyalázatos szokásoknak hátat fordítva. Ne legyen hazánk a „külföld hazája“ idegen érdekek dédelgetője, fesztelenség s magyar szellem uralja Kárpátoktól Adriáig egészségtelenné változott atmospbaránkat, járuljon e kedvesen ismételt eszméhez mindenki esze és érzéke szerint „csak kérjetek és megadatik.“ A mindenek Ura velünk! Szarvasi oArnold. Közigazgatási bizottság. — márczius 12-én. Az alispáni iktatóba érkezett 1690 ügy darab, januárról maradt 341, ebből elintézletett A február havi pénzforgalom: 1717. javadalmazás 6500 frt — kr. közmunkaváltság 1398 n 60 , betegápolás-alap 438 * 42 „ vadászati jegyért 2 * » téritmény czimeu 363 * 92 , iegvzői nyugdíjalap 20 » » katonabeszállásolási pótadó 2328 9 82 , győri árvízkárosultak 1309 9 07 „ Arany János szobra 94 9 61 , tiroli vizkárosultak 229 9 15 , különféle pénzforgalom 231 W 65 , összesen iüyi6 írt 24 kr. A megyei kir. tanfelügyelő örvendetes jelen' téséből közöljük ezeket: A tótvázsonyi és csóthi róm. kath. hitközségek iskolájokat a második tanteremmel kibővítették és abban az oktatást már meg is kezdették, továbbá a vámosi, csetényi és dudari ref. iskolákban is megujittatott a második tanterem s abban segédtanítók oktatnak. Az adófelügyelő jelentése szerint a folyó év február havának végéig elért eredmény a múlt év hasoDhavának végéig elért eredménynél 9530 frt 27 krral kedvezőnk. A megyei főorvos jelentése szerint a közegészség február hóban kedvezőtlenebb volt, mint január hóban. — A hasznos házi állatok egészségi állapota kedvező volt. A magyar történelmi képcsarnok. Veszprém vármegyéé az érdem, hogy a magyar történelmi arczképcsarnok ügye a képviselőházban felszólalás tárgyát képezte. Veszpróm- megye irt fel az országgyűléshez Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő indítványára, melyben kéri &Z 0l’8zaggyuieab, lxvgj ulaoíbaud a Iwi uuáiij b cgj történelmi arczképcsarnok felállítására Nem szükséges ez eszme életrevalóságát indokolni. A nemzeti önérzetre s a kegyeletre kell csak hivatkoznunk, hogy ne vegye senki hiábavalóságnak e fontos kérdést. Az irodalmi — s művészeti szempont mellett, — jól mondá a házban Fenyvessy Ferencz képviselő — a honvédelmi és a nemzetiségi szempont adja első és legfőbb sorban e kérdésnek kiváló fontosságát. Valóságos vétek, hogy éppen a tradíciójáról oly hires magyar nemzet fordított eddig legkeve- vesebb gondot a történelmi képekre. Szerteszéjjel szórva, egyes közhatóság épületeiben, zárdák folyosóin ott hagyjuk heverni a legérdekesebb s legértékesebb történeti képeket. Tudunk megyeházakat, melyeknek a ,pandur-szobájá‘-ban van felfüggesztve az illető megye székvárosának századokkal ezelőtt létezett várának érdekes képe; — tudunk minisztériumokat, melyeknek setét levéltári helyiségeiben portói-molytól fedve hevernek hires íórfiainkuak sehol másutt nem található egykori arczképei. Mind e képek valóban elrejtett kincsek, melyek ma még a közérdek hasznára megmenthetők volnának, csak — akarni kell. Felemeljük hát mi is szerény szavunkat a magyar történelmi képcsarnok érdekében. Nincs itt még csak ezrekre menő pénzkiadásról sem szó, — csak helyiség és a kormánynak jó szándéka kíván tátik , hogy az ige testté váljék. S ha Trefort miniszter maga nyíltan elismerte, hogy a történelmi kell megérintenie (formaliter játszik velők; még pedig a kum és starisvat jelenlétében. A szokás igen elterjedt Délmagyarországon s azt czélozza, hogy a nőnek születendő első gyermeke szintoly csinos fiú legyen. A gyereket azután a breshirrel és kerek kalácscsal (kólák) megajándékozzák. (Helldenvanger ur, kitől sok adatot, krassováu verset kaptam, gyerekkorában többször átesett e czeremonián, mert a krassovánok, ha lehet, úri gyereket kérnek erre föl.) Mint asszonynak rövid ideig van jó dolga a krassován nőnek. A mézes hetek múltával keveset törődik vele, sőt elidegenithetlen munkaerőt kapván, a házi és mezei teendők nagyját feleségére hárítja. A nő türelmesen viseli sorsát, mig fiatal más utón kárpótolja magát; ha pedig anya lesz, gyermekeinek él. A lebetegedett asszonyt a szomszédok és rokonai ápolják. Éjjelenkint őrzik gyermekét, kivált születése utáni 3. 4. és 7-ik éjjelen, nehogy a striga elcserélje vagy agyon nyomja a kisdedet. Az esetleg hülye vagy hőbörtös gyereket krassován felfogás szerint nem jól őrizték a 3-ik vagy 7-ik éjjelen. .A keresztszülők ételeket küldenek és lefizetik a stóía-dijt. De mihelyt az asszony a gyermek-ágyat elhagyta és egyházkelőre a templomba megy hálát adandó a szerencsés szülésért (könnyen szülnek és hamar föl'épülnek. Volt eset rá, hogy a mezőről hozták haza váratlanul született kisdedüket) — akkor vissza kell adnia a rokonság ajándékait. Az nap délután vig lakmározást csapnak és nagyokat isznak a kis krassován egészségére. képcsarnok úgy a történelem-, mint a művészet érdekében határozottan szükséges vállalat, bizonyára nem fog késni, hogy e „határozottan szükséges vállalat“ mielőbb létesíttessék. S ha a társadalom látja, hogy a kormány megmozdult, hogy gyűjti hivatalosan a történelmi képeket, — bizonyára őrömmel fog segíteni a kormány e hazafias vállalkozásának, s egyesek, úgy mint testületek vagy átengedik a birtokukban lévő történelmi képeket, vagy legalább lemásoltatni engedik a magyar történelmi képcsarnoknak. Üdvözöljük az országgyűlést is, hogy Veszprém megyének ez irányban hozzá intézett kérvényét Fenyvessy Ferencz képviselő indítványára pártolólag adta át a kultuszminiszterhez. Most már tehát csak Trefort kultuszminisztertől függ, hogy a hazai történelem és művészet érdekében oly felette kívánatos történelmi képcsarnok mielőbb nyitva álljon a közönség számára. Közérdekért nem tett még kevésbbé fontosabbat a kultuszminiszter, mintha az országgyűlés által a mai nap hozzá pártolólag áttett kérvényt, sem nem teszi ad acta, sem nem — tanulmányozza, hanem — megvalósítja! Úgy legyen! ,,Budapesti Hírlap.“ VIDÉKÜNK. Felsö-Őrs, 1888. márcz. 15-én. Totyem Pál, a sötét lelkek titkainak látnoka nincs többé. Király- Mágnás- Főpap- Biró-halottja van F.- Őrsnek. Az különös, hogy csak álmában, vagy mint az illető hirdetni szokta — sötét lelkek titkában viselte csak nevezett méltóságait. Király volt, midőn sötét lelkek titkában katonáival fenyegetődzött. Mágnás volt, midőn Sallér Pálnak — a Sallér nemzetiségből szármozottnak mondta magát, s urodal- mait rendezni heteken, hónapokon keresztül majdnem minden évben odajárt! Főpap volt, midőn káptalani- apátsági- prépostsági birtokokkal disponált, s rátáját azokból követelte! Biró volt, midőn a káromkodásokat, vétségeket, kihágásokat kérlelhetlenül elitélte, de mindezt csak sötét lelkek titkában! Poéta is volt! Sötét lelkek titkában az őrsi Mike palota alá lejárt s Jókay regényeiben merészebb fantáziát nem fejtett ki, mint Saller, a nép szájában csak Totyem Pál: midőn az Őrsök földalatti kastélyát, kincstárát, őrjeit, zárait festette! Őrs vidékén a Balaton hosz- szában egész Keszthelyig onnét Molnáriig eljárva tartózkodott. Rongyokkal a maga Ízlése szerint ra- bázkodott, mindent a maga divatjához idomított — három emeletes föveget viselt, lábbelijének szellős- nek kellett lenni, azért akárhol kapott jó csizmáit mmaig USöZit; viss&a molóllo l ^Foglalkozása ^ór»7. lg. sés, pénz ásás volt. Furcsa életrajzot lehetne róla irni, de a sötét lelkek titkaiból legyen elég ennyi. — Az ősszel igen megviselve jött haza Őrsre, a prépost juh-aklába beszállásolta magát — oda kérte eledelét — két kis játszó béresgyerek volt napon- kinti látogatója, a konyhára ritkán jött fel — utolsó feljövetelekor halála előtti napon megmondta, hogy meghal! és márcz. 15-én nevezetes napon meghalt! így lett vége a hires, nevezetes Totyem Pálnak! nyugodjék békességben! — Ne féljetek sötét lelkek titkos czimborái, nem árul el többé benneteket! Pápa, 1888. márcz. hó 21. Szomorú változatosságu böjti napokat élünk. Eső, hó, sár váltják fel egymást. Ma pláne egyszerre bővelkedünk mind a három speciesben. No ha igy tart, bizonyos hogy fehér husvótra virradunk maholnap. A természet késő ébredése egészen elkedvetleníti az embert. Szabadba kívánkozunk, de a zord idő visszaüz megunt falaink közé. Az a néhány makacs ember, ki a tavaszt már meglelte a kalendáriumban békében bolyonghat a kálvária még kopár utaiu, nem háborgatják az ájta- toskodók ezrei, inkább a templomokat látogatják, hogy az Egek ura adjon már egy kis napsugarat. Ezalatt mind jobban megfogyatkozik Thália templomának közönsége s mire az Ur koporsója látható lesz, a szinház ajtajára lakatot vetnek, s Tóth Béla kiadta a jelszót: „Fel Nyitrába!“ Vannak a társulatnak tehetséges tagjai, kikre s előadások, melyekre jól esik visszaemlékezni, a búcsú tehát általában szívélyesnek moudható. Nincsenek is nekünk túlságos igényeink, mert gyakran egyetlen törekvő és tehetséges tag kedvéért egész sereg hiányt, íogyatkozást vagy hanyagságot elfelejtünk, csak hogy azt mégis éreztette közönségünk a director úrral, hogy merész vállalkozásait nem helyesli. Van is abban egykis cynismus, mikor operát zenekar nélkül hirdetnek, s előadják a faluroszát a segédszinészek . . . Kövessy is megmutatta, hogy van benne vállalkozási szellem. Ez ügyes comicus julalomjátókánCoíjMe/itt monológjaival lepte meg a közönséget, nem minden hatás nélkül. Az ismeretterjesztő egyletuek is vasárnap ment végbe ez évadban utolsó felolvasása. Ugyancsak kiváncsivá tett rá bennünket a „Veszprém“ legközelebbi számának pápai levele ... eszünkbe vettük mindazt, mit valaha a csehek- rői hallottunk, de csak nem tudtunk rájönni, hogy mit volna érdemes még tudni felőlük. Hát uramfia! — mikor oda érünk, Szeglethy ur már a felszabadításról értekezik. .. . Megütközve álluuk meg a pauszlavismus ijesztő módon való terjedése feletti boszankodásunkban, midőn felolvasó néhány szavából hirteleu meggyőződtünk, hogy tárgyát a régi c\éhek történetéből mentette, a mi, különösen napjainkba nagyou népszerű, így tehát a csehek csak egy fatális sajtó hiba árán jutottak e lapok hasábjaira. De hogy tudósítói tisztünkhöz képest az események leírásában — ha visszafelé is — haladjunk, a múlt szombaton tartott, városi közgyűlésből említünk fel egyetmást, melyhez fogható, népesség dolgában, az idén még nem volt. Nem is csuda, hisz választás volt a szőnyegen, a városi alorvos választása. Jelöltek voltak Gutmann Frigyes Kővy József és Mathia János orvostudorok. Közülük általános szótöbbséggel Mathia úr választatott meg. Éljen! Ugyanez alkalommal a katonabeszállásolá3 kérdése is tárgyaltatott s arról győződtek meg a városi képviselők, hogy ez ügy hatóságunk részéről a meg- érdemlett figyelemben részesül. Azontúl az ipariskola kérdése forgott szőnyegen. A létesítési tervek jóváhagyás alá fognak terjesztetni ; de felterjesztetik a helybeli ipartársulatok emlékirata is, mely figyelemre méltó nehézségek felsorolásával foglalkozik. E tárgygyal kapcsolatban érdemes felemlítni, hogy többen egy iparos ifjúsági önképző kör felállításán fáradoznak, mi valóban elismerésre méltó törekvés s méltó, hogy siker koronázza. cAliquis. Pápa, 1883. márcz. hó 21. Városi közgyűlés márczius 17 én. Meglátszott a zsúfolásig megtelt tanácstermen, hogy választás lesz; oly képviselők, kik évek óta feléje sem mentek a tanácsteremnek, az egyszer megjelentek. Tü- relmességük kemény próbára lett téve, mert a választás volt a napirendnek utolsó pontja. Nem csoda, hogy a ritka vendégek sokszög lármáztak és a szólókat félbeszakították, mert ők minél előbb szabadulni akartak. Horváth Lajos a polgármestert interpellálja a honvédség eltávozása miatt és sajnálatát fejezi ki, hogy az ez ügyben már több hónapok előtt kiküldött bizottság, melynek ő is tagja — össze sem hivatott. Polgármester e bizottság azonnali összehívását megígéri. (Nézetünk szerint e mulasztás következményei többé helyre nem hozhatók.) — Olvastatott a kővezetvám és helypénz bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv. Az eddigi bérlő ifj. Schlesinger Mór volt a legtöbbet Ígérő. 12.950 íorintuyi ajánlata a közgyűlés által elfogadtatott, az eddigi bérhez képest a többlet 1900 frt. — A gyámpénztár 1882-ik évi számadása és mérlege elfogadtatik és a minisztériumhoz fel térj észté tik. A megyei törvényhatóság Pápa városa 1883. évi költ ségvetését jóváhagyta; tudomásul vétetik. — Az ipartanoda felállítása tárgyában kiküldött bizottság bemutatja munkálatát. Az évi költségvetés 1500 foriutbau állapitatott meg; a városi pénztár terhére esnék 1100 forint, míg a kormánytól volna várható 400 forint. Az ipariskola ez évi szeptember 1-én volna nyitandó. Hetenként 7 órán át volna oktatás; az iparosok fizetnének tanonczaikért évenként egy forintot. Evvel kapcsolatban olvastatott az iparosok egy beadványa, melyben azok kijelentik, hogy az inasok iskoláztatása rájuk nézve igen nagy teher és kérik, hogy az ipariskola felállítása azon időre halasztásáéit, ha a törvényhozás az ipartörvényt revideálva a kényszer-társulást lépteti életbe; mert jelenleg Pápán igen nagy számmal vaunak iparosok, kik semmiféle társulathoz sem tartoznak és azok a teher viselése alól kibújnának. A közgyűlés elhátá- rozta, hogy a bizottság javaslatát elfogadja és azt az iparosok beadványával együtt felsőbb helyre terjeszti. A pápa-kesztheiyi vasút kiépítése tárgyában egy kérvény fog intéztetni a képviselőházhoz; a kérvény szerkesztésére egy 5 tagú bizottság választatik. — A katona beszállásolási pótadó kivetésére egy 3 tagú bizottság kiküldetik, mely hivatva lesz a megye által a város javára eső megtérítések megállapítására kiküldött 3 tagú bizottsággal együtt működni. Ezen bizottság tagjai Pap János, Tóth Lajo3 és Antal Gábor urak. Olvastatott Feitl Mór városi alorvos levele, melyben tartós betegsége miatt ezen állásáról lemond. A közgyűlés alorvosának 28 évi önzetlen és buzgó működéséért elismerő köszönetét szavaz. A megüresedett állásra 3 orvostudor ajánltatott: Dr. Gutmann Frigyes, Dr. Kővy József és Dr. Mathia János. A szavazás uagy lárma és izgatottság között elrendeltetett Az eredmény a következő: Dr. Mathia kapott 59, Dr. Kővy 46 és Dr. Gutmann 6 szavazatot; tehát megválasztatott városi alorvosnak szótöbbséggel Dr. Mathia János. Polgár. Faiskola-ügy. v. 9- Kűngős község lakosai száma 359. Gyümölcsfaiskola nagysága 600 □ öl; köteles volt előállítani 500 drb nemes gyümölcsfacsemetét, azonban vadouczok kaphatók nem lévén, vett és ültetett 500 drb egy éves szederfacsemetét; — anyafája van 12 drb; fanemesítésben oktatást nyert 5 gyermek, vau 25 drb nemesített gyümőlcsfacse- metóje. — Kiadása faiskolára 1882. évben 20 frt. Nemesfűzmívelés kezdeményezve. 10. Csajágh község. Lakosainak száma 1245. Gyümölcsfaiskola nagysága 1200 Qöl; kapott 300 drb ojtóágat; köteles volt előállítani 1500 drb nemes gyümölcsíacsemetét; előállított 180 drbot; kiadható szederfája van 64 drb, auyafája van 25 drb ; oktatást nyert a fenemesítósben 80 gyermek; kiadása 1882. évre faiskolára 61 írt 84 kr; laiskolakezelő Csapó Ödön ur. — Nemestűzmívelés kezdeményezve. Lajos-Komárom, 1883. márczius hó 6-án. ‘Varga József faiskolafelügyelő. A veszprémi takarékpénztár. Előttünk fekszik a veszprémi takarékpénztár XXXVII. évi üzletforgalom-, mérleg- és vagyon-ki- mutatása az 1882-ik évről. Ahol a tények beszélnek, ott fölösleges a szószaporítás. A veszprémi takarékpénztár egyike a legszolidabb és legszilárdabb pénzintézeteknek, amely önérzettel pillanthat vissza szép múltjára és nyugodt remény nyel tekinthet a jövőbe, mert azok a férfiak, akik e pénzintézet ügyeit vezetik, az erkölcsi érzést megnyugtató harmóniába tudják hozni a\ üzlet szellemével, ami annyi meg annyi modf.i pénzintézetnél hiányzik manap, honnan azután az az örökös szédelgés. A forgalmi kimutatása e derék pénztárnak a múlt 1882-ik évben 1.753,499 írt és 50 krt tett amiből bárki is könnyen következtetést vonhat milv széles körben bírja a bizalmat. ’ J A mérleg- és vagyon-kimutatás pedig vagyonban ezt mutatja: ** Érték készpénzben 134074-20 Kötelezvényekben 3074232-62 Előlegezésekben 933q-_ Váltókban 73165-— Szőlődézsma váltsági kötelezvényekben 233587 — Földtehermentesítési kötelezvényekben 235068_ Eze k után járó kamatokban 1769 31 Földhitelintézeti záloglevelekben 47000 — Ezek után járó kamatokban 430-83 Vidéki takarékpénztári betétekben 5000-É Ezek után járó kamatokban 62-50 Házban 18000-— Folyó várandó kamatokban 55443-72 Folyó várandó házbérbeu 15148 Bútorokban 300- Teherben pedig ezt: Részvénytőke Tartaléktőke Nyugdijtőke Felek betételei az 1882. év végéig Ezektől 1882 év végéig járó kamatok A betételek kamatai után járó 3% kincst. illeték 3887623-66 60000 — 43841-17 42048 58 3594178 79 84249 27 2527.48 1883. évre előlegesen bevett kamatok 16277-55 1883. évre előlegesen bevett házbér 23-33 Részvénytőke 6% kamata 3600-— 1882. évi tiszta jövedelem 40877-49 3887623-66 A tiszta jövedelemből közhasznú és jótékony czélokra a pénztár 1470 frtot szavazott meg és tett folyóvá és pedig: A veszprémi kórházalap 200 A veszprémi zeneiskola 210- — Szt. István szobor 150" — Lövölde sétány 100 — Győri árvízkárosultak 100-Veszprémi ipariskola 50*— Egy szegény családnak 48-49-ik honvéd-menház-alapítvány ki50-egészítósül 40-Piaczi bazárköltsóg 40 •— Veszprémi önk. tűzoltók 40-— Arany-szobor 30 — B.-füredi szeretetház 20*Csurgói gymnasium 20-— Veszprémi nagy gymnasium 20-Takarékpénztári tér lámpaalap 400 — Összesen: 1470 — E nemes intézkedés után örömmel veszünk tudomást arról, hogy a dividendára nézve a múlt évben érte el a veszprémi takarékpénztár az eddig el nem ért magasságot t. i. a részvény együtt részvényenkint a 100 azaz száz forintótr Őrülünk e szép sikernek és kívánjuk, hogy az intézet fölött a jövőben is az az egészséges szellem uralkodjék, amely eddig. Mi részünkről a veszprémi takarékpénztár szép múltjából nem mulasztunk el legközelebb egyes érdekes mozzanatokat felemlíteni. HÍREINK. Veszprém, 1883. márcz. 25-én. Úgy tisztelt olvasóinak, mint bel- és killmunkatársainak boldog alleluját kíván a szerkesztő. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 9. száma van csatolva. Nagyhét. — Szomorú volt a nagyhét; locs- pocs mindenfelé, majd eső, hó, fagy, pislogó nap- téuy, mely úgy kandikált ki a havas felhők közöl, mintha csúfolni akart volna. De azért az ájtatos nép sorra járta a szent sírokat és őszinte szívből fakadt imát röpített a halálban és a halálon is uralkodó Megváltóhoz, és erőt merített a további küzdelemre, hisz az igazságnak elvégre is diadalmaskodni kell! A feltámadás. — Nagyszombatra hidegre bár, de mégis a legszebb napos időre virradtunk, mely lapunk zártáig állandó volt. Mindannak daczá ra alig van kilátás, hogy a feitámadási körmenet a székesegyházon kívül megtartható legyen. Személyi hir. — Sziklay János ur, a Ba- laton-egylet eszméjének megpenditője és jelenleg nagy tevékenységű titkára múlt vasárnap városunkban volt, honnan Balatou-Füredre rándult az egylet tényesnek Ígérkező pünkösdi kirándulása érdekében a helyszínén előleges megbeszélések és intézkedések végett. Kinevezés. — Dr. Segesdy Ferencz ur a veszprémi kir. törvényszékhez joggyakornokká kineveztetett. Kimutatás. — A győri és győrvidóki árvízkárosultak részére Veszprómmegye alispáni hivatalához folyó évi márczius hó 16-tól márczius 23-ig beérkezett összegekről. Folyószám 152. Közép Isz- kar 4 frt 60 kr., folyószám 153. Borzóvár 3 frt 2 kr. Összeg 7 írt 62 Kr. Veszprém, 1883. évi márcz. hó 23-án. Véghely Dezső, s. k. alispán. Bérmálás. — Kovács Zsigmond megyés püspök úr ő excelleutiája pünkösdkor városunkban ki fogja osztani a bérmálás szentségét. A szegény Lázár-háziaknak. — Márcz. 19-iki kelettel e sorok kíséretében vettünk 45 forintot: Tekintetes szerkesztő ur! Én szeretnék egy kis csekély emléket tenni a veszprémi kórházban uyolcz személyre, akiket Lázárnak neveznek. Megeshetik, ' hogy jó családból kerül be valaki öreg napjaira; mert azt senki sem tudja, mire virad holnapra. Szeretném, ha e csekélység elfogadtatnék. 45 frtot mindjárt leteszek. A kamatból 1884, május 20-ikátói
