Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-14 / 2. szám

déli és nyugoti vidékeivel és arra öztönözhetné ezek lakosait, hogy ott nyaralókat építtessenek és a külföld helyett itt keressenek edző pihenést, szórakozást és biztos felüdülést. Muukafáradt ember, ha megpillantja a Balaton víztükrét, már életked­vet, uj életerőt érez ereiben csörgedezni. A tenger, igaz uagyobbszerü látvány, de komolysága miatt Hók tekintetben mögötte áll az ilyen kis tó kelle- meinek, sőt ennek szelíd, de kivált miveit partja, nyári lakhelyül, még felül is múlja mindazt, mit a zordon tenger közelléte ajánlhat. 11 De volna-e mindebből haszna a részvé­nyeseknek és az e tájon lakó birtokosoknak ? Hogy a balatonpartiak és a környékbeliek általa igen sokat nyernének, az előttem kétségkivüli. Mert ezek nemcsak azon tiszta nyereségben, illetve osztalék­ban részesülnek, melyet a gőzös a részvényeseknek keres, hanem ezen fölül még azon roppant nagy haszonban is, mely a közelfekvő telkek, házak és földeknek előre ki sem számítható, azonban teljesen biztosnak mondható értékemelésében mutatkozik, elanuyira, hogy a környékbeli lakosság ezen vasút kiépitése által még akkor is sokat nyerne, ha rész­vénye mitsem gyümölcsözne, sőt veszteséggel járna; — még akkor is eléggé kárpótolva lenne azon előnyök által, melyek a Balatonvidék életre ébresztése által előbb-utóbb, de elmaradhatlanul, bekövetkeznének. Avagy föltéve, de meg nem en­gedve, hogy a részvény egyelőre semmit, vagy alig jövedelmezne valamit: még az esetben is panasz- Kodüatuék-e veszteségről az, kinek az ingatlana például közelebb eső fekvésénél fogva 1000, 5000 vagy 10,000 forinttal emelkedik becsértékben; beszélhet-e kárról az, kinek a vidék egyik részén gazdasági, ipar vagy kereskedelmi telepe van, mely folyton öszszekötetésbeu áll egy másik hasonló teleppel, ugyanazon vidék másik részén, hova különben vasút hiányában csak nagy idő-, erő- és pénzáldozattal juthatna el. A távolság megrövidí­tése, bármi módon történjék is az, néha egész tájéknak, főleg pedig az elszigetelt városok és községeknek rögtön megkétszerezi, sőt még ennél is magasabbra emeli becsét. Ezt bizonyítja legalább a vasutak története és a tapasztalás. Mivel tehát ezen vasúti vállalat létesítése első sorban a veszprém-zalai birtokosoknak áll különös érdekében, mert ők ki sem mondható elő­nyökben részesülnének általa, nekik kell az ügy élére állani. Ha ők megmozdulnak, bizo­nyosan nem fog késni, ott fog teremni a vál­lalkozó is, ki ámbár az érintett vidéken semmit sem bir s tán nem is magyar, kinek szive erőseb­ben dobogna hazánk előmenetelén, de azért nyu­godt lelknsmerettel és az anyagi haszon reményé­vel fogja kezébe venni a kivitelt. Mert a szakértők meggyőződése: hogy a balaton-zalai vasút, mint vállalat is, megteremné rögtön hasznos gyümölcsét, ügy okoskodnak, hogy az a sok százezer mázsa gyarmatáru a tengerpartról, azután a só, kőszén, a különféle terméskövek ezen a vasúton szállít­tatnának a dunántúli kerület megyéibe és városaiba. És ugyan számítanak, hogy a balatonvidéki hires jó borok errefelé vennék utjokat Horvát- és Stájer- országba, Varasd-, Marburg-, Pettau-, Laibach-, Budapestre és tovább. Nem is említve azon sok utast, kik erre járnak és Balaton-Füreden már most is oly szép számmal megfordulnak évenkint és éltekintve azon élénkségtől és uj, meg uj kere- setíorrásoktól, melyek több-kevesebb idő leforgása után e vállalatból származuáuak és a melyek a legvérmesebb várakozást is messze maguk mögött hagynák. A vasút, ha megvan, mindenütt és mindig megteremti magának a kellő forgalmat, mert a Közlekedést könnyűvé s kellemessé teszi. Ez a for­galom személy- és áruszállításokban a Balaton- völgyben még most alig sejthetőleg növekvő mérv­ben idéztetnék elő. Mert hiszen egyik nemzetgaz­dánk szerint csak a kő, fa, meg a rab ül egy helyütt; mig a lelkes és szabad ember, kivált ha könnyen teheti szerét, majd közelben, majd távol­ban, de mindig mozogva, s csak ritkán nyugodva gyakorolja erejét. S azután vajon adhatna-e ki balatonvölgyi birtokos néhány száz forintot valami kellemesebbre és haszonosabbra, mit épen ezen vasúti részvé­nyekre? Bizony alig! A tihanyi, ságiés keszt­helyi uradalmak es ezekhez képest a többi föld- birtokosok nem gyarapodnának-e már csak egy év alatt is törzsértekökben sokkal többet, mint a mennyit tulajdonosaik részvényeikbe fektetnének. Erősen hiszem, hogy azon fekete szinü jóslat és keserű siránkozás daczára, melytől most oly erősen viszhangzik a levegő: olyan meglepő átala­kuláson mennének át ezen uradalmak és fekvősé- gek, mintha egy mosolygóbb és szelidebb világrészbe lettek volna átvarázsolva. A szándékolt vasút kiépítésére, szerencsés ta­lajviszonyainál lógva, mivel hegyi akadályok és magaslatokkal alig kellene itt-oit megküzdeni, a már megtörtént kiszámítás szerint elegendő lenne mért-földenkint 80,000 forint, beleértve a trace- írozást, kisajátítást, a lel- éz alépítményeket, a hidak és kisebb csatornák rendezését, pályafölsze- relést, a mozdony és szállitószereket, egyszóval a a teljes lundus instructust. Arról is van tudomá­som, hogy s szükséges tőkeöszszegből 500,000 irtot részvények utján azonnal lehetne értékesiteui es hogy a környékbeli községek az egész vonalon nagy készséggel járulnának hozzá, úgy a szekeres, mint a kézi ingyen-munkával, sőt kő- és murva­telepeiket is önként és ingyen telajánlják. Fogjunk azért kezet Balaton-Veszprém- és Zalamegyei birtokosok. Ne sajnáljuk azon néhány száz forintot, a melybe egy-egy részvény kerül. Hiszen ennél Füreden csak egy nyári évad alatt is több pénzt költenek el igen sokan közülünk haszonnélküli mulatságokra. Csak egy kis önmeg- tagadas, csak egy kis áldozat a hazatiság nevében és a vállalat sikerülni fog. Hatékonyan fog ennek előmozdításához járulni, erkölcsi támogatásával, ueoiceak Veszprém és Zalamegye közönsége, ha­nem a kormány is, mert az ügy fejlődése és sikere országos érdek. Sokat mulasztottunk úgy au már eddig is a késedelemmel. De azért semmi sincs veszve még. Hazánk nagy prófétája Széchenyi mondái hogy a magyarnak az elmulasztottak helyrehozásában renkivüli, csaknem a csodával határos testi és szellemi ereje van. Dr. Herc^egh Mihály, A veszprómmegyei gazdasági egyesület fel­hívása a megye összes körjegyzői és nép­tanítóihoz. A midői a veszprémmegyei gazdasági egye­sület múlt tétlenségéből kilépett, és biztos alapo­kon egészen újra szervezkedett, é3 midőn az újjá alakuló közgyűlés az egyesület szervezését és len­tartását a megválasztott 24 tagú igazgató választ­mány s az egyesület tisztikara kezébe egész meg­nyugvással letette; a megyei gazdasági egyesület a megye közönsége előtt azonnal nyílt felhívásban fellépett, mely alkalommal a gazdasági egyesület nemes feladatát, s annak különösen a jövőre ki­ható becsét és kiszámíthatatlan hasznait eléggé ki is fejtette. Most, midőn felhívásunkat öuökkez intézzük t. köijegyző és néptanító urak, feleslegesnek tart­juk, a gazdasági egyesületről ismét különösen meg­emlékezni s azt fejtegetni; az önök előtt mint gaz­dák előtt is, már eléggé ismeretes, csupán, minek- előtte felhívásunk tárgyába kezdenénk, szükségesnek tartjuk megemlíteni; miszerint az egyesület leg­nehezebb, vagyis az anyagi szervezése már oly fokon áll, hogy abból az egylet biztos jövőjét, s életrevalóságát nem csak bizton reinényelhetni, de azt most már határozottan megállapítani is lehet. Nem dicsekedhetik ugyan a gazdasági egye­sület eléggé nagy alaptőkével, de annyival most már mégis rendelkezik, hogy azzal czélszeríí be­osztás és felhasználás mellett egyleti működését akadálytalanúl megkezdheti, a mint már azt leg­közelebb mégis kezdendi, a mi azonban csak is úgy leend üdvös és áldásos, ha a gazdasági egye­sület a csekély anyagi segítség mellett szellemi támogatásban is részesül, s ez az, a mi önökhöz intézett felhívásunk tárgyát képezi. A gazdasági egyesületnek igen sok oldalú tevékenységéhez tartozik az is, hogy a megye te­rületén időközönkint felmerülendő gazdasági viszo­nyokat, vetések állását, termésre való kilátásokat, a gazdasággal rokon ipar mozgalmakat, egy szóval, mind olyan tényezőket érdeklő figyelemmel kisér­jen, melyek a gazdászat. állattenyésztés, borászat, kertészet, méhészet s a gazdászattól rokon ipar­ágak közül összpontosűlnak, de ez csakis úgy ér­hető el, ha a gazdasági egyesület vidékenkint bir oly levelező tagokkal, kik a vidékükön felmerü­lendő, s a fent elősorolt gazdasági ágakat érdeklő eseményekről a gazdasági egyesületet időközönkint értesítik. A midőn tehát a veszprémmegyei gazdasági egyesület felkéri a megyei t. körjegyző és nép­tanító urakat, kik nemcsak pár percznyi szabad­idővel rendelkeznek, de a megye gazdasági viszo­nyainak felvirágoztatását is szivükön hordják és azt érdeklő figyelemmel kisérik, hogy mentül többen, mint az egyesület levelező tagjai magukat Veszprémben a gazdasági egyesület titkári hivata­lánál beíratni szíveskedjenek,“ szükségesnek tartja megjegyezni; hogy az egyesület levelező tagjai, habár tagdíjat nem is fizetnek, úgy tekintetnek, mint az egyesület rendes tagjai, és azokkal az egyesület által a tagok részére nyújtható előnyök­ben és kedvezményekben egyformán részeltetnek, s nekik az egyesület legközelebb megjelelendő köz­lönye is ingyen rendesen megküldetik. Habár cse­kély az áldozat, mit a gazdasági egyesület önöktől mint levelező tagoktól kér, de annak becse és ér­téke az egyesület részére mindenkor áldásos és megbecsülhetetlen leend, melylyel önök az egye sülét tevékenységét és kiterjedő figyelmét nemcsak fokozni, de megkönnyíteni is fogják, azon felül azon édes öntudattal is dicsekedhetnek, hogy Veszprémmegye gazdasági viszonyainak felvirágoz­tatását, s ezzel egy létkérdéssé vált közczél elő­mozdítását szellemi segítségük által tetemesen elő­segítették. A veszprémmegyei gazdasági egyesület meg­bízásából Nagy Iván, gazd. egyesületi titkár. Értesítés. A veszprémmegyei gazdasági-egyesület érte­síti a megye t. gazdaközönségét, összes községeit, valamint az egyesület azon tagjait, kik a gazda­sági egyesülettől, az egyesület hatáskörébe vágó bármely ügyben személyes útbaigazítást, vagy fel­világosítást óhajtanak, hogy az esetben forduljanak egyenest Veszprémbe az egyesület alólirt titkárá­hoz (pápai ut 1171. szám.) a ki hetenként kétszer, kedden és péntekeu a délelőtti órákban gazdasági egyleti ügyekben a t. közönségnek egész készség­gel rendelkezésére leend. A Veszprém megyei gazdasági egyesület meg­bízásából : Nagy Iván egyl. titkár. VIDÉKÜNK. Pápa, 1888- január 10-én. A városunk képviselőjét Láng Lajost ért azon kitüntetés, hogy egyetemi tanárrá Kineveztetett, egy kis alkotmányos mozgalmat idézett elő külöm­ban csendes falaink között, mely azonban igen simán s gyorsan folyt le í. 8-án. A lemondott kép­viselő újból megválasztatott 322 szavazattal, a a függetlenségi párt jelöltje Noszlopy Antal 82 sza­vazata ellenében. Utóbbi különben még a szavazás befejezése előtt, visszalépett. Délután 3 órakor hir­dették ki az eredményt, mely után a választók egész csendben szétoszoltak, csak este volt a Griff- ben egy kis társas vacsora, a megválasztott képvi­selő tiszteletére, ki másnap már a mandátummal vissza is utazott a fővárosba. Az egész választás alatt a rend sehol sem zavartatott meg, s e te­kintetben erélyességéről ismeretes alispánunk sze­mélyes jelenléte, mint a rend biztosítéka tekin­tetett. Szegény győri szomszédaink! Az árvíz által okozott károk hire naponként érkezik is seregesen járnak tőlünk a kiváncsiak látni szigetet, mely tenger, ma Néva lesz úgy lehet, ha a kemény hi­deg jéggé fagyasztja az utczák helyét elfoglaló víztömeget. Ott áll a színház a viz között, a néző­teret piszkos áradat tölti meg s a színészek ? Múlt héten még nálunk találtak kárpótlást, ma pedig már Szombathelyt keresték fel. Ki tudja, azoknak nem válik-e előnyükre a veszedelem. Nálunk lega­lább olyan repertoirjok volt mely méltó pártfogást érdemel. „Marcsa és Mariska“ népszínmű, „Rosen- kraucz és Güldenstem“ vigjáték, a „Gascognei“ operette s a „Stompfay család“ sziumű, persze mindannyiszor szép közönség előtt, egytül egyig sikerült előadásban kerültek színre. A korcsolyázók is vigadnak már. Ez is egy neme a szenvedélynek, keskeny acél sínen végig siklani a sima jégtáblán mig arczunkat pirosra csipi az északi szél, s minden tagunk minden perczben ki van téve a kimarjulás veszélyének nem is szólva nátha és köhögésről mely itt kapható ám még csak igazában. No de szenvedély hát még az is érthető, hogy egyik másik utódja Halifaxnak most Győrré kívánkozik, hol szabad a tér, merre a szem lát jég, jég, mindenütt. Hát a bálákról mit Írjak? Mire e sorok kézhez jutnak a casinói bál már lezajlott fényes előkészületek voltak, de hogy az eredmény minő lesz, az még csak akkor fog kiviláglani. Hanem a veres kereszt-egylet 22 iki báljának már nagyobb kilátásai vannak. Vederemo. Argus. B.-Füred, 1888. január 10. Tekintetes s\erkes\to ur! .Molnár Aladár emlék-szobrára“ következő újabb adakozások érkeztek hozzám: A 420-ik számú gyüjtő-iven Bencze Károly ur és neje Székről (Erdély) küldött 40 kr. A 609-ik sz. gyüjtő-iven Gecse István ur Atányban (Borsod-megye), gyűjtött 8 írt 40 kr. A 101-ik sz. gyűjtő-íven R. Kövér Gyula kir. tanfelügyelő ur M-Szigetről küldött 3 frtot. A 29-ik sz. gyűjtő-ívre Adorján Miklós ur, .Népiskolai Szemle* szerkesztője Csurgóról ismét küldött 12 irtot. A 457-ik sz. gyűjtő íven Nagy Károly árva­házi igazgató ur, Kézdi Vásárhelytt gyűjtött 2 frt 50 krt. A 62l-ik sz. gyűjtő-íven Brassó-megye 3 falusi-kör küldött 1 frtot. A 750-ik sz. gyűjtő-íven Kemény Lajos ur, Arácson gyűjtött: Kemény Lajos 50 kr, Tausz János 30 kr, Kohn József 10 kr, Krausz Ignácz 10 kr, Schveidl Albert 10 kr, Svarcz Simon 10 kr, Kabdebo 40 kr, Cseragurszky József 50 kr, Jákay János 40 kr. Összesen 2 frt 50 krt. A 758 ik sz. gyűjtő-íven Török Sándor ur, B.-Füreden gyűjtött: Török Sándor, 2 írt, Jár- dánházy Dezső 25 kr, őzv. Kreuczerné 1 frt, Róka Mihály 1 frt, Vörös József 50 kr, Keöd József 2 frt, Saáry Nelli 2 frt, Hirschfeld S. 1 frt, Bedegi József 40 kr, Karvalits József 10 kr, Kováts István 20 kr, Prosits László 10 kr, Ko­vács Gábor 20 kr, X. Y. 5 kr. Összesen 10 frt 80 krajczár. A 761-ik sz. gyűjtő-íven Timkó József ur Zánkán gyűjtött: Soós Lajos 1 frt, Vadnay Andor 1 frt, Thuri Károly 1 frt, Timkó József 1 frt. Összesen 4 frt. A 971. 972. és 973 sz. gyűjtő-íveken nagys Kiss József ur Hajdú-megye kir. tanfelügyelője gyűjtött 81 frt 60 krt, azonban kivánatára ezen összegből 50 frt .Molnár A. alapítványra“ fordí- tatott, 31 Irt 60 krt pedig az .emlék-szoborra.“ Összesen 31 frt 60 kr. A 147. és 628-ik sz. gyűjtő-íveken Faluvégi Albert ur Ziláhon gyűjtött 12 frt 74 kr. A 760-ik sz. gyűjtő-íven Édes J£nos Aszó­főn gyűjtött: Fleischmann Jenő 1 frt, Édes János 50 kr, Os. Kis Dávid 70 kr. Összesen 2 frt 20 krt. A 816-ik sz. gyűjtő-íven Veres Sándor ur Hosszufalubau gyűjtött 3 frt 10 kr. A 322. és 391-ik sz. gyűjtő-íveken Székely János ur Dicső-Özt.-Mártonban gyűjtött 3 frt 80 krt. Az 51-ik sz. gyűjtő-ívre a „Pesti Napló“ szerkesztősége küldött 5 írt. Főösszeg 913 frt 40 kr és 5 frank aranyban. Kiváló tisztelettel vagyok tek. szerkesztő ur alázatos szolgája, Sváb Lajos, egyl. pénztárnok. Pápa, 1888. január 10. Múlt szombaton viradóra a lakosság legna­gyobb része nem kevéssé lett meglepetve, nagy veres falragaszok által, melyekre rá volt nyom­tatva: »Éljen Noszlopy Antal, Pápa város függet­lenségi pártjának képviselő jelöltje.“ Az 1848. párt hosszú tanácskozás után elhatározta, hogy meghiúsítja Láng Lajos kormáuypárlí képviselő egyhangú megválasztatását; demonstrálni akarta, hogy van Pápán függetlenségi párt is, mely él és mozog. Nem kecsegtették magukat e párt vezér- térfiai azzal, hogy övék lesz a győzelem, a kellő szervezkedésre hiányzott is az idő, de czéljukat biztosan elérték. Midőn hétfőn délelőtt ll óra felé Noszlopyra 82 szavazat adatott be, ez bejelentette visszalépését; de azért a szavazás tovább íolytat- tatott. Délután 3 órakor Láng Lajosra szavazott 322; ekkor a választás véget ért. Daczára a 2 jelöltnek a város utczái telje­sen csendesek voltak, csak a városháza előtt, — hol a szavazás folyt, — volt rendesnél nagyobb élénkség. Este a »Griff* termében a megválasztott tiszteletére látogatott banket volt, mely alatt sok íelköszöntő mondatott. A veres kereszt-egylet, saját pénztára javára február 5-én sorsjátékkal egybekötött tánczestélyt rendez. A győri színtársulat a múlt napokban 4 elő­adást tartott színházunkban többnyire tele ház előtt. Adták a »Marcsa és Mariska“ czimű nép­színművet, „Rosenkranz és Güldenstem* német vígjátékot. A „Gascognei“ német operettet és Csiky Gergely kitűnő színmüvét a „Stomfai csa lád‘-ot. A 2-ik és 4-ik darabnál a közönség igen jól mulatott, a színészek jő kedvvel, összevágván és többnyire jelesül játszottak. A múlt évben meghalt Pápán 556; a szü­löttek számát még nem ismerjük. 1881-ben szü­letett 522; meghalt 528. Ezen kérlelhetlen szá­munkhoz nem Írunk magyarázatot. Polgár. HÍREINK. Veszprém, 1883. január 14-én. Kinevezés. — Ő Felsége január hó 2-án Reviczky Ambró curiai segédfcanácsjegyzőt a buda­pesti törvényszékhez birává kinevezte. Pótbiró. — Mint hírlik, legközelebb Ő Fen­sége, Horváth Kálmán urat, a veszprémi kir. tör­vényszék biráját, a kir. táblához pótbirává nevezné ki. A győri árvizkáaosultak segélyezése végett — megyei alispán úr jan. 10 én estére maga köré gyűjtötte városunk fiatalságát. Ezen ér­tekezleten megbeszéltetett a segélyzés különféle módja, mig végre egy több tagból álló bizottság alakíttatott, mely érintkezve városunk körei — és egyleteivel az emberszerető humánus segélyzés esz­méjét megvalósítja. Hisszük, tárt karokra talál e bizottság, bárhova fordul is. Aki meghalt. — A Vadnai Károly által szerkesztett „edz Ország Tükreei czimű budapesti képes közlöny 1863. szeptember 11-én ezt hozta: Jánosi Gusztáv fiatal költő Kenésén elhunyt. Ép a\on nap temették, melyen mint felszentelt pap első miséjét volt tartandó. — Szivünkből örülünk, hogy a meghalt, de mégis élő fiatal költőről, most veszprémi kanonokról azt írhatjuk, hogy megyés püspök ur ő excellentiája Jánosi Gusztáv ur ő nagy­ságát oldalkanonokának kiuevezte, kinek a veszprémi kanouoki stallumba való ünnepélyes beiktatása a napokban fog megtörténni. A püspöki titkárságban dr. Rédey Gyula sz. széki jegyző ur követi, kit ő excellentiája már ki is nevezett. Halálozás. — Elhunyta napokban Hunyady Lás\lóné, volt berhidai orvos özvegye, ki városunk­ban közbecsülésben állott. — Husvéth Lajos első gymn. o. tanulót, ki hosszas betegeskedés után jobb létre szenderült tegnap temették. Temetésén jelen volt az egész gymn. ítjuság.Nyugodjanak békében ! Adakozás. — Az uj évi üdvözletek megvál­tására adott Supka Jeromos zirczi apát ur ő nagy­sága 5 frt, a veszprémi ft. káptalan 10 frt. A sze­gény gyermekek felruházására adakozók névsorából kimaradt Levies József kanonok ur ő nagys. ki 6 frtot ajándékozott. E kegyes adományokért a nő- egylet hálás köszönetét mond. Kubay-iinnepély. — Múlt szerdán, január 10-én, kedélyes ünnepélyt rendezett Kubay Huber kávéház-tulajdonos úr, annak emlékére, hogy húsz évvel ezelőtt telepedett le városunkban. Az ünne­pélyen számos barátai vettek részt, kik fesztelen társalgással és viradtig tartó kedélyességgel mulat­tak együtt vígan. Magyar asztal nem lehet el po­hárköszöntések nélkül és igy történt, hogy egymást érték a toasztok, melyek annyira felvillanyozták a a kedélyeket, hogy a higgadtabbak sem álhatták meg, hogy pukkadásig ne nevessenek. Lévay Imré­nek az ünnepelt házigazdára mondott és a munka becsét kiemelő toasztja után csak úgy szikrázott Balogh Károly, Pongrácz Dániel, Benkő István, Kleczár Ferencz, Husvéth János, Mórocza Zsigmond, Androvics Imre, Brenner Lőrincz, és mások elmeéle éltetve, hol a házigazdát családostul, hol a jelen­levő uj pénztárnokot és másokat. Kis Jancsi zene­kara, melynek élén egy a vendégek közöl állott és nyirettyűjével derekasan is megállotta a helyét, a legkülönfélébb dalokat húzta. Egyszerre általános figyelem közt szót kér Bauer Károly úr és rövid de szivreható szavakkal ecseteli a szegény győriek veszedelmét és gyűjtésre hívja fel a mulatókat. Egy pillauat és lapunk szerkesztője 31 frt és 81 kr. fölött rendelkezett, melyet el is küldött Győr megye tek. alispánjához az árvízkárosultak segélyezésére. Ezen összeghez adakoztak: Bauer- Károly 3 frt, Balogh Károly 2 frt, Fáró Ede 1 Irt Stoll Miklós 2 frt, Kleczár Ferencz 1 frt, Súly Ede 1 frt, Fehér Sándor 1 frt, Kubay Huber 2 frt, Mórocza Zsigmond 2 írt, Androvics Imre 1 frt, Kurcz Rudolf 1 frt, Brenuer Lőrincz 1 frt, Husvéth János 50 kr. Eszterhay Ferencz 1 frt, Lévay Imre 1 írt, Huszár János 1 frt, Kovács Imre 41 kr. Benkő István 5 frt, Gerencsér 20 kr. Szabó József 50 kr. Liptay János 50 kr. Varga István 1 frt, Tausig Sándor 1 írt, Pintér Mihály (építő) 1 frt, Szente János 20 kr. Csébi Ferencz 50 kr. És most még a szngény győriek is velünk együtt mondják: Éljen a derék házigazda!

Next

/
Oldalképek
Tartalom