Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-14 / 2. szám
déli és nyugoti vidékeivel és arra öztönözhetné ezek lakosait, hogy ott nyaralókat építtessenek és a külföld helyett itt keressenek edző pihenést, szórakozást és biztos felüdülést. Muukafáradt ember, ha megpillantja a Balaton víztükrét, már életkedvet, uj életerőt érez ereiben csörgedezni. A tenger, igaz uagyobbszerü látvány, de komolysága miatt Hók tekintetben mögötte áll az ilyen kis tó kelle- meinek, sőt ennek szelíd, de kivált miveit partja, nyári lakhelyül, még felül is múlja mindazt, mit a zordon tenger közelléte ajánlhat. 11 De volna-e mindebből haszna a részvényeseknek és az e tájon lakó birtokosoknak ? Hogy a balatonpartiak és a környékbeliek általa igen sokat nyernének, az előttem kétségkivüli. Mert ezek nemcsak azon tiszta nyereségben, illetve osztalékban részesülnek, melyet a gőzös a részvényeseknek keres, hanem ezen fölül még azon roppant nagy haszonban is, mely a közelfekvő telkek, házak és földeknek előre ki sem számítható, azonban teljesen biztosnak mondható értékemelésében mutatkozik, elanuyira, hogy a környékbeli lakosság ezen vasút kiépitése által még akkor is sokat nyerne, ha részvénye mitsem gyümölcsözne, sőt veszteséggel járna; — még akkor is eléggé kárpótolva lenne azon előnyök által, melyek a Balatonvidék életre ébresztése által előbb-utóbb, de elmaradhatlanul, bekövetkeznének. Avagy föltéve, de meg nem engedve, hogy a részvény egyelőre semmit, vagy alig jövedelmezne valamit: még az esetben is panasz- Kodüatuék-e veszteségről az, kinek az ingatlana például közelebb eső fekvésénél fogva 1000, 5000 vagy 10,000 forinttal emelkedik becsértékben; beszélhet-e kárról az, kinek a vidék egyik részén gazdasági, ipar vagy kereskedelmi telepe van, mely folyton öszszekötetésbeu áll egy másik hasonló teleppel, ugyanazon vidék másik részén, hova különben vasút hiányában csak nagy idő-, erő- és pénzáldozattal juthatna el. A távolság megrövidítése, bármi módon történjék is az, néha egész tájéknak, főleg pedig az elszigetelt városok és községeknek rögtön megkétszerezi, sőt még ennél is magasabbra emeli becsét. Ezt bizonyítja legalább a vasutak története és a tapasztalás. Mivel tehát ezen vasúti vállalat létesítése első sorban a veszprém-zalai birtokosoknak áll különös érdekében, mert ők ki sem mondható előnyökben részesülnének általa, nekik kell az ügy élére állani. Ha ők megmozdulnak, bizonyosan nem fog késni, ott fog teremni a vállalkozó is, ki ámbár az érintett vidéken semmit sem bir s tán nem is magyar, kinek szive erősebben dobogna hazánk előmenetelén, de azért nyugodt lelknsmerettel és az anyagi haszon reményével fogja kezébe venni a kivitelt. Mert a szakértők meggyőződése: hogy a balaton-zalai vasút, mint vállalat is, megteremné rögtön hasznos gyümölcsét, ügy okoskodnak, hogy az a sok százezer mázsa gyarmatáru a tengerpartról, azután a só, kőszén, a különféle terméskövek ezen a vasúton szállíttatnának a dunántúli kerület megyéibe és városaiba. És ugyan számítanak, hogy a balatonvidéki hires jó borok errefelé vennék utjokat Horvát- és Stájer- országba, Varasd-, Marburg-, Pettau-, Laibach-, Budapestre és tovább. Nem is említve azon sok utast, kik erre járnak és Balaton-Füreden már most is oly szép számmal megfordulnak évenkint és éltekintve azon élénkségtől és uj, meg uj kere- setíorrásoktól, melyek több-kevesebb idő leforgása után e vállalatból származuáuak és a melyek a legvérmesebb várakozást is messze maguk mögött hagynák. A vasút, ha megvan, mindenütt és mindig megteremti magának a kellő forgalmat, mert a Közlekedést könnyűvé s kellemessé teszi. Ez a forgalom személy- és áruszállításokban a Balaton- völgyben még most alig sejthetőleg növekvő mérvben idéztetnék elő. Mert hiszen egyik nemzetgazdánk szerint csak a kő, fa, meg a rab ül egy helyütt; mig a lelkes és szabad ember, kivált ha könnyen teheti szerét, majd közelben, majd távolban, de mindig mozogva, s csak ritkán nyugodva gyakorolja erejét. S azután vajon adhatna-e ki balatonvölgyi birtokos néhány száz forintot valami kellemesebbre és haszonosabbra, mit épen ezen vasúti részvényekre? Bizony alig! A tihanyi, ságiés keszthelyi uradalmak es ezekhez képest a többi föld- birtokosok nem gyarapodnának-e már csak egy év alatt is törzsértekökben sokkal többet, mint a mennyit tulajdonosaik részvényeikbe fektetnének. Erősen hiszem, hogy azon fekete szinü jóslat és keserű siránkozás daczára, melytől most oly erősen viszhangzik a levegő: olyan meglepő átalakuláson mennének át ezen uradalmak és fekvősé- gek, mintha egy mosolygóbb és szelidebb világrészbe lettek volna átvarázsolva. A szándékolt vasút kiépítésére, szerencsés talajviszonyainál lógva, mivel hegyi akadályok és magaslatokkal alig kellene itt-oit megküzdeni, a már megtörtént kiszámítás szerint elegendő lenne mért-földenkint 80,000 forint, beleértve a trace- írozást, kisajátítást, a lel- éz alépítményeket, a hidak és kisebb csatornák rendezését, pályafölsze- relést, a mozdony és szállitószereket, egyszóval a a teljes lundus instructust. Arról is van tudomásom, hogy s szükséges tőkeöszszegből 500,000 irtot részvények utján azonnal lehetne értékesiteui es hogy a környékbeli községek az egész vonalon nagy készséggel járulnának hozzá, úgy a szekeres, mint a kézi ingyen-munkával, sőt kő- és murvatelepeiket is önként és ingyen telajánlják. Fogjunk azért kezet Balaton-Veszprém- és Zalamegyei birtokosok. Ne sajnáljuk azon néhány száz forintot, a melybe egy-egy részvény kerül. Hiszen ennél Füreden csak egy nyári évad alatt is több pénzt költenek el igen sokan közülünk haszonnélküli mulatságokra. Csak egy kis önmeg- tagadas, csak egy kis áldozat a hazatiság nevében és a vállalat sikerülni fog. Hatékonyan fog ennek előmozdításához járulni, erkölcsi támogatásával, ueoiceak Veszprém és Zalamegye közönsége, hanem a kormány is, mert az ügy fejlődése és sikere országos érdek. Sokat mulasztottunk úgy au már eddig is a késedelemmel. De azért semmi sincs veszve még. Hazánk nagy prófétája Széchenyi mondái hogy a magyarnak az elmulasztottak helyrehozásában renkivüli, csaknem a csodával határos testi és szellemi ereje van. Dr. Herc^egh Mihály, A veszprómmegyei gazdasági egyesület felhívása a megye összes körjegyzői és néptanítóihoz. A midői a veszprémmegyei gazdasági egyesület múlt tétlenségéből kilépett, és biztos alapokon egészen újra szervezkedett, é3 midőn az újjá alakuló közgyűlés az egyesület szervezését és lentartását a megválasztott 24 tagú igazgató választmány s az egyesület tisztikara kezébe egész megnyugvással letette; a megyei gazdasági egyesület a megye közönsége előtt azonnal nyílt felhívásban fellépett, mely alkalommal a gazdasági egyesület nemes feladatát, s annak különösen a jövőre kiható becsét és kiszámíthatatlan hasznait eléggé ki is fejtette. Most, midőn felhívásunkat öuökkez intézzük t. köijegyző és néptanító urak, feleslegesnek tartjuk, a gazdasági egyesületről ismét különösen megemlékezni s azt fejtegetni; az önök előtt mint gazdák előtt is, már eléggé ismeretes, csupán, minek- előtte felhívásunk tárgyába kezdenénk, szükségesnek tartjuk megemlíteni; miszerint az egyesület legnehezebb, vagyis az anyagi szervezése már oly fokon áll, hogy abból az egylet biztos jövőjét, s életrevalóságát nem csak bizton reinényelhetni, de azt most már határozottan megállapítani is lehet. Nem dicsekedhetik ugyan a gazdasági egyesület eléggé nagy alaptőkével, de annyival most már mégis rendelkezik, hogy azzal czélszeríí beosztás és felhasználás mellett egyleti működését akadálytalanúl megkezdheti, a mint már azt legközelebb mégis kezdendi, a mi azonban csak is úgy leend üdvös és áldásos, ha a gazdasági egyesület a csekély anyagi segítség mellett szellemi támogatásban is részesül, s ez az, a mi önökhöz intézett felhívásunk tárgyát képezi. A gazdasági egyesületnek igen sok oldalú tevékenységéhez tartozik az is, hogy a megye területén időközönkint felmerülendő gazdasági viszonyokat, vetések állását, termésre való kilátásokat, a gazdasággal rokon ipar mozgalmakat, egy szóval, mind olyan tényezőket érdeklő figyelemmel kisérjen, melyek a gazdászat. állattenyésztés, borászat, kertészet, méhészet s a gazdászattól rokon iparágak közül összpontosűlnak, de ez csakis úgy érhető el, ha a gazdasági egyesület vidékenkint bir oly levelező tagokkal, kik a vidékükön felmerülendő, s a fent elősorolt gazdasági ágakat érdeklő eseményekről a gazdasági egyesületet időközönkint értesítik. A midőn tehát a veszprémmegyei gazdasági egyesület felkéri a megyei t. körjegyző és néptanító urakat, kik nemcsak pár percznyi szabadidővel rendelkeznek, de a megye gazdasági viszonyainak felvirágoztatását is szivükön hordják és azt érdeklő figyelemmel kisérik, hogy mentül többen, mint az egyesület levelező tagjai magukat Veszprémben a gazdasági egyesület titkári hivatalánál beíratni szíveskedjenek,“ szükségesnek tartja megjegyezni; hogy az egyesület levelező tagjai, habár tagdíjat nem is fizetnek, úgy tekintetnek, mint az egyesület rendes tagjai, és azokkal az egyesület által a tagok részére nyújtható előnyökben és kedvezményekben egyformán részeltetnek, s nekik az egyesület legközelebb megjelelendő közlönye is ingyen rendesen megküldetik. Habár csekély az áldozat, mit a gazdasági egyesület önöktől mint levelező tagoktól kér, de annak becse és értéke az egyesület részére mindenkor áldásos és megbecsülhetetlen leend, melylyel önök az egye sülét tevékenységét és kiterjedő figyelmét nemcsak fokozni, de megkönnyíteni is fogják, azon felül azon édes öntudattal is dicsekedhetnek, hogy Veszprémmegye gazdasági viszonyainak felvirágoztatását, s ezzel egy létkérdéssé vált közczél előmozdítását szellemi segítségük által tetemesen elősegítették. A veszprémmegyei gazdasági egyesület megbízásából Nagy Iván, gazd. egyesületi titkár. Értesítés. A veszprémmegyei gazdasági-egyesület értesíti a megye t. gazdaközönségét, összes községeit, valamint az egyesület azon tagjait, kik a gazdasági egyesülettől, az egyesület hatáskörébe vágó bármely ügyben személyes útbaigazítást, vagy felvilágosítást óhajtanak, hogy az esetben forduljanak egyenest Veszprémbe az egyesület alólirt titkárához (pápai ut 1171. szám.) a ki hetenként kétszer, kedden és péntekeu a délelőtti órákban gazdasági egyleti ügyekben a t. közönségnek egész készséggel rendelkezésére leend. A Veszprém megyei gazdasági egyesület megbízásából : Nagy Iván egyl. titkár. VIDÉKÜNK. Pápa, 1888- január 10-én. A városunk képviselőjét Láng Lajost ért azon kitüntetés, hogy egyetemi tanárrá Kineveztetett, egy kis alkotmányos mozgalmat idézett elő külömban csendes falaink között, mely azonban igen simán s gyorsan folyt le í. 8-án. A lemondott képviselő újból megválasztatott 322 szavazattal, a a függetlenségi párt jelöltje Noszlopy Antal 82 szavazata ellenében. Utóbbi különben még a szavazás befejezése előtt, visszalépett. Délután 3 órakor hirdették ki az eredményt, mely után a választók egész csendben szétoszoltak, csak este volt a Griff- ben egy kis társas vacsora, a megválasztott képviselő tiszteletére, ki másnap már a mandátummal vissza is utazott a fővárosba. Az egész választás alatt a rend sehol sem zavartatott meg, s e tekintetben erélyességéről ismeretes alispánunk személyes jelenléte, mint a rend biztosítéka tekintetett. Szegény győri szomszédaink! Az árvíz által okozott károk hire naponként érkezik is seregesen járnak tőlünk a kiváncsiak látni szigetet, mely tenger, ma Néva lesz úgy lehet, ha a kemény hideg jéggé fagyasztja az utczák helyét elfoglaló víztömeget. Ott áll a színház a viz között, a nézőteret piszkos áradat tölti meg s a színészek ? Múlt héten még nálunk találtak kárpótlást, ma pedig már Szombathelyt keresték fel. Ki tudja, azoknak nem válik-e előnyükre a veszedelem. Nálunk legalább olyan repertoirjok volt mely méltó pártfogást érdemel. „Marcsa és Mariska“ népszínmű, „Rosen- kraucz és Güldenstem“ vigjáték, a „Gascognei“ operette s a „Stompfay család“ sziumű, persze mindannyiszor szép közönség előtt, egytül egyig sikerült előadásban kerültek színre. A korcsolyázók is vigadnak már. Ez is egy neme a szenvedélynek, keskeny acél sínen végig siklani a sima jégtáblán mig arczunkat pirosra csipi az északi szél, s minden tagunk minden perczben ki van téve a kimarjulás veszélyének nem is szólva nátha és köhögésről mely itt kapható ám még csak igazában. No de szenvedély hát még az is érthető, hogy egyik másik utódja Halifaxnak most Győrré kívánkozik, hol szabad a tér, merre a szem lát jég, jég, mindenütt. Hát a bálákról mit Írjak? Mire e sorok kézhez jutnak a casinói bál már lezajlott fényes előkészületek voltak, de hogy az eredmény minő lesz, az még csak akkor fog kiviláglani. Hanem a veres kereszt-egylet 22 iki báljának már nagyobb kilátásai vannak. Vederemo. Argus. B.-Füred, 1888. január 10. Tekintetes s\erkes\to ur! .Molnár Aladár emlék-szobrára“ következő újabb adakozások érkeztek hozzám: A 420-ik számú gyüjtő-iven Bencze Károly ur és neje Székről (Erdély) küldött 40 kr. A 609-ik sz. gyüjtő-iven Gecse István ur Atányban (Borsod-megye), gyűjtött 8 írt 40 kr. A 101-ik sz. gyűjtő-íven R. Kövér Gyula kir. tanfelügyelő ur M-Szigetről küldött 3 frtot. A 29-ik sz. gyűjtő-ívre Adorján Miklós ur, .Népiskolai Szemle* szerkesztője Csurgóról ismét küldött 12 irtot. A 457-ik sz. gyűjtő íven Nagy Károly árvaházi igazgató ur, Kézdi Vásárhelytt gyűjtött 2 frt 50 krt. A 62l-ik sz. gyűjtő-íven Brassó-megye 3 falusi-kör küldött 1 frtot. A 750-ik sz. gyűjtő-íven Kemény Lajos ur, Arácson gyűjtött: Kemény Lajos 50 kr, Tausz János 30 kr, Kohn József 10 kr, Krausz Ignácz 10 kr, Schveidl Albert 10 kr, Svarcz Simon 10 kr, Kabdebo 40 kr, Cseragurszky József 50 kr, Jákay János 40 kr. Összesen 2 frt 50 krt. A 758 ik sz. gyűjtő-íven Török Sándor ur, B.-Füreden gyűjtött: Török Sándor, 2 írt, Jár- dánházy Dezső 25 kr, őzv. Kreuczerné 1 frt, Róka Mihály 1 frt, Vörös József 50 kr, Keöd József 2 frt, Saáry Nelli 2 frt, Hirschfeld S. 1 frt, Bedegi József 40 kr, Karvalits József 10 kr, Kováts István 20 kr, Prosits László 10 kr, Kovács Gábor 20 kr, X. Y. 5 kr. Összesen 10 frt 80 krajczár. A 761-ik sz. gyűjtő-íven Timkó József ur Zánkán gyűjtött: Soós Lajos 1 frt, Vadnay Andor 1 frt, Thuri Károly 1 frt, Timkó József 1 frt. Összesen 4 frt. A 971. 972. és 973 sz. gyűjtő-íveken nagys Kiss József ur Hajdú-megye kir. tanfelügyelője gyűjtött 81 frt 60 krt, azonban kivánatára ezen összegből 50 frt .Molnár A. alapítványra“ fordí- tatott, 31 Irt 60 krt pedig az .emlék-szoborra.“ Összesen 31 frt 60 kr. A 147. és 628-ik sz. gyűjtő-íveken Faluvégi Albert ur Ziláhon gyűjtött 12 frt 74 kr. A 760-ik sz. gyűjtő-íven Édes J£nos Aszófőn gyűjtött: Fleischmann Jenő 1 frt, Édes János 50 kr, Os. Kis Dávid 70 kr. Összesen 2 frt 20 krt. A 816-ik sz. gyűjtő-íven Veres Sándor ur Hosszufalubau gyűjtött 3 frt 10 kr. A 322. és 391-ik sz. gyűjtő-íveken Székely János ur Dicső-Özt.-Mártonban gyűjtött 3 frt 80 krt. Az 51-ik sz. gyűjtő-ívre a „Pesti Napló“ szerkesztősége küldött 5 írt. Főösszeg 913 frt 40 kr és 5 frank aranyban. Kiváló tisztelettel vagyok tek. szerkesztő ur alázatos szolgája, Sváb Lajos, egyl. pénztárnok. Pápa, 1888. január 10. Múlt szombaton viradóra a lakosság legnagyobb része nem kevéssé lett meglepetve, nagy veres falragaszok által, melyekre rá volt nyomtatva: »Éljen Noszlopy Antal, Pápa város függetlenségi pártjának képviselő jelöltje.“ Az 1848. párt hosszú tanácskozás után elhatározta, hogy meghiúsítja Láng Lajos kormáuypárlí képviselő egyhangú megválasztatását; demonstrálni akarta, hogy van Pápán függetlenségi párt is, mely él és mozog. Nem kecsegtették magukat e párt vezér- térfiai azzal, hogy övék lesz a győzelem, a kellő szervezkedésre hiányzott is az idő, de czéljukat biztosan elérték. Midőn hétfőn délelőtt ll óra felé Noszlopyra 82 szavazat adatott be, ez bejelentette visszalépését; de azért a szavazás tovább íolytat- tatott. Délután 3 órakor Láng Lajosra szavazott 322; ekkor a választás véget ért. Daczára a 2 jelöltnek a város utczái teljesen csendesek voltak, csak a városháza előtt, — hol a szavazás folyt, — volt rendesnél nagyobb élénkség. Este a »Griff* termében a megválasztott tiszteletére látogatott banket volt, mely alatt sok íelköszöntő mondatott. A veres kereszt-egylet, saját pénztára javára február 5-én sorsjátékkal egybekötött tánczestélyt rendez. A győri színtársulat a múlt napokban 4 előadást tartott színházunkban többnyire tele ház előtt. Adták a »Marcsa és Mariska“ czimű népszínművet, „Rosenkranz és Güldenstem* német vígjátékot. A „Gascognei“ német operettet és Csiky Gergely kitűnő színmüvét a „Stomfai csa lád‘-ot. A 2-ik és 4-ik darabnál a közönség igen jól mulatott, a színészek jő kedvvel, összevágván és többnyire jelesül játszottak. A múlt évben meghalt Pápán 556; a szülöttek számát még nem ismerjük. 1881-ben született 522; meghalt 528. Ezen kérlelhetlen számunkhoz nem Írunk magyarázatot. Polgár. HÍREINK. Veszprém, 1883. január 14-én. Kinevezés. — Ő Felsége január hó 2-án Reviczky Ambró curiai segédfcanácsjegyzőt a budapesti törvényszékhez birává kinevezte. Pótbiró. — Mint hírlik, legközelebb Ő Fensége, Horváth Kálmán urat, a veszprémi kir. törvényszék biráját, a kir. táblához pótbirává nevezné ki. A győri árvizkáaosultak segélyezése végett — megyei alispán úr jan. 10 én estére maga köré gyűjtötte városunk fiatalságát. Ezen értekezleten megbeszéltetett a segélyzés különféle módja, mig végre egy több tagból álló bizottság alakíttatott, mely érintkezve városunk körei — és egyleteivel az emberszerető humánus segélyzés eszméjét megvalósítja. Hisszük, tárt karokra talál e bizottság, bárhova fordul is. Aki meghalt. — A Vadnai Károly által szerkesztett „edz Ország Tükreei czimű budapesti képes közlöny 1863. szeptember 11-én ezt hozta: Jánosi Gusztáv fiatal költő Kenésén elhunyt. Ép a\on nap temették, melyen mint felszentelt pap első miséjét volt tartandó. — Szivünkből örülünk, hogy a meghalt, de mégis élő fiatal költőről, most veszprémi kanonokról azt írhatjuk, hogy megyés püspök ur ő excellentiája Jánosi Gusztáv ur ő nagyságát oldalkanonokának kiuevezte, kinek a veszprémi kanouoki stallumba való ünnepélyes beiktatása a napokban fog megtörténni. A püspöki titkárságban dr. Rédey Gyula sz. széki jegyző ur követi, kit ő excellentiája már ki is nevezett. Halálozás. — Elhunyta napokban Hunyady Lás\lóné, volt berhidai orvos özvegye, ki városunkban közbecsülésben állott. — Husvéth Lajos első gymn. o. tanulót, ki hosszas betegeskedés után jobb létre szenderült tegnap temették. Temetésén jelen volt az egész gymn. ítjuság.Nyugodjanak békében ! Adakozás. — Az uj évi üdvözletek megváltására adott Supka Jeromos zirczi apát ur ő nagysága 5 frt, a veszprémi ft. káptalan 10 frt. A szegény gyermekek felruházására adakozók névsorából kimaradt Levies József kanonok ur ő nagys. ki 6 frtot ajándékozott. E kegyes adományokért a nő- egylet hálás köszönetét mond. Kubay-iinnepély. — Múlt szerdán, január 10-én, kedélyes ünnepélyt rendezett Kubay Huber kávéház-tulajdonos úr, annak emlékére, hogy húsz évvel ezelőtt telepedett le városunkban. Az ünnepélyen számos barátai vettek részt, kik fesztelen társalgással és viradtig tartó kedélyességgel mulattak együtt vígan. Magyar asztal nem lehet el pohárköszöntések nélkül és igy történt, hogy egymást érték a toasztok, melyek annyira felvillanyozták a a kedélyeket, hogy a higgadtabbak sem álhatták meg, hogy pukkadásig ne nevessenek. Lévay Imrének az ünnepelt házigazdára mondott és a munka becsét kiemelő toasztja után csak úgy szikrázott Balogh Károly, Pongrácz Dániel, Benkő István, Kleczár Ferencz, Husvéth János, Mórocza Zsigmond, Androvics Imre, Brenner Lőrincz, és mások elmeéle éltetve, hol a házigazdát családostul, hol a jelenlevő uj pénztárnokot és másokat. Kis Jancsi zenekara, melynek élén egy a vendégek közöl állott és nyirettyűjével derekasan is megállotta a helyét, a legkülönfélébb dalokat húzta. Egyszerre általános figyelem közt szót kér Bauer Károly úr és rövid de szivreható szavakkal ecseteli a szegény győriek veszedelmét és gyűjtésre hívja fel a mulatókat. Egy pillauat és lapunk szerkesztője 31 frt és 81 kr. fölött rendelkezett, melyet el is küldött Győr megye tek. alispánjához az árvízkárosultak segélyezésére. Ezen összeghez adakoztak: Bauer- Károly 3 frt, Balogh Károly 2 frt, Fáró Ede 1 Irt Stoll Miklós 2 frt, Kleczár Ferencz 1 frt, Súly Ede 1 frt, Fehér Sándor 1 frt, Kubay Huber 2 frt, Mórocza Zsigmond 2 írt, Androvics Imre 1 frt, Kurcz Rudolf 1 frt, Brenuer Lőrincz 1 frt, Husvéth János 50 kr. Eszterhay Ferencz 1 frt, Lévay Imre 1 írt, Huszár János 1 frt, Kovács Imre 41 kr. Benkő István 5 frt, Gerencsér 20 kr. Szabó József 50 kr. Liptay János 50 kr. Varga István 1 frt, Tausig Sándor 1 írt, Pintér Mihály (építő) 1 frt, Szente János 20 kr. Csébi Ferencz 50 kr. És most még a szngény győriek is velünk együtt mondják: Éljen a derék házigazda!
