Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-02-11 / 6. szám
évfolyam. I§§3, G-lk szám. Veszprém, február 11« I Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTÖ"-vel együtt, minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben fcü. 18nUp adatik ki. - ElSfitBtéii ar mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr. ; félévre 3 fit egész évre 6 frt. Egyes példányok ara 15 kr - Hirdetések dya: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő Kiadóhivatal: Krausz a. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági*, társadalmi*, helyi* s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Mazánvitáknak » személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár i. sz. a. — Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. Halászatunk s a Balaton-egylet. Csak nemrégiben egy balatoni halász- gazda panaszversét hozták a lapok. Mi joiziíen olvastuk e mondva csinált népdalt, melynek szerzője nagyon jól tudja, hogy nemzetgazdasági kérdésekben a nagy Széchenyi nevére kell apellálni, s habár kötve hisszük, hogy halászkunyhókban a statusgazdaság elveit feszegetnék, mégis elismeréssel tartozunk a dal költőjének — bárki legyen is — azért, hogy egy régebben érzett bajunkat igazi nevén szólaltatja meg, s igen ügyes módon a balatoni halász keservében csinál propagandát jóravaló eszméjének: hazai halászatunk emelésének. Bizony azok a jó idők réges-régen elmúltak, a mikor a Tiszában több volt a hal miut a viz, a mikor 1578-ban a Dunában két hét alatt 150 drb vizát fogtak s a pesti és zimonyi halászok nagyszerű tok-halászatot reudeztek az Al-Dunán és a Tiszán, a mikoron Szeged, Buda, Temesvár, Győr hires volt halvásárairól és gazdag halászgazdáiról. Majd mindenik folyammenti városban külön ütczája, külön tere volt a halászoknak. Ma pedig még a ha- lász-utcza, haltér feliratokat sem látni többé, lekoptatták azokat az utczasarkokról s elkeresztelték olyan nevekre, a melyeknek semmi közük az illető város történeti hagyományaihoz. De minek is fentartani a történelmi traditiót, ha a jelenben nincs értelme már a nagy haltereknek s a mások által elfoglalt halász-utczáknak ? A mai tialpiaczok a régebbiekhez képest szerény szatócsterek. Halat is láthatunk rajtuk, ha éppen keressük, de még a böjtjén sem válnak azok praegnáns lialpi- tezokká! . . . Pedig ne gondoljuk, hogy a halkereset megszűnt volna, hogy az emberek ta- án elszoktak a halevéstől. Ha összehason- ítjuk a két utolsó évtized halbehozatali és kiviteli átlagait, azon eredményre jutunk, tiogy behozatalunk 6—7-szeresen múlta leiül a kivitelt, más szóval a külföldnek latszoros nagyobb árt fizettünk tőle vett íalfajaiért, mint a mennyit mi a mieinkért i külföldön kaptunk. 1869- ben behozatott 21,163 mázsa iái, kivitetett 2,638 mázsa. 1870- ben behozatott 16,269 mázsa hal, kivitetett 3,467 mázsa. 1875—80. évek átlagosan 12 millió 370 ezer frtnyi értékű hal behozatala mellett csak 2 millió 400 ezer frt áru kivitel izerepel, v. i. hatszorosan többet vásárolunk a külföldtől, mint a mennyit a kül- öldi halpiaczok fizettek a mi exportált lalainkért. Ebből kettős a tanulság: 1. Halállományuk minőségileg silányult, azért keresi i eonsumens világ a jobbfajta, finomabb íülföldi halakat. 2. Mennyiségileg sem jroducálnak vizeink annyit, mennyi a bel- ieresletet kielégíthetné. Az első pontot illetőleg, tény, kétség- jevonhatatlan tény, hogy nemesebb hal- ajtáink az oktalan pusztítás (maszlaggal raló fogdosás) az ivarterek elrongálása, a ölyók léniaszertí szabályozása s töltések közötti szorítása következtében veszendőben vannak. A Vág galóczaiból, a Poprád lazaczaibó), a Balaton fogasaiból, a Duna és a Tisza tok halaiból vajmi kevés van. Ha szebb példányt fognak, nagyra vannak vele, pedig előbb az ilyen a mindennapi fogásokhoz tartozott. Elfajzik a jobb fajta hal és egyre szaporább lesz a nemes hal fajták helyébe lépett tergelye, czigánybal, gőrgőcse, no meg a nyálas húsú csuka, a mely senkinek sem kell, azért keresett nálunk azután a külhoni hal. De mennyiségileg sem elég a kifogott hal, mert nagyon sok gazdája van a halászhelyeknek, s az orzó halászok nem átallják a fejletlen halnemeket dézsaszámra összefogdosva elárusítani. Vízi jogunk nincsen szabályozva, a halászás módja sincsen törvényileg stipulálva. Mindannak: halászatunk pusztulása a fejleménye. 126—135 négyszögmértföldnyi halászterülete van hazánknak, tehát vagy 1 millió 300 ezer hold s mégis 5 év alatt 12 millió frt értékű halat vásároltunk a külföldtől. Migazzi gróf a félső magyar- országi halászegyesület elnöke kiszámította, hogy ha holdonkint csak 50 kilogramm halat nevelünk, a kilóját 26 kr. elárusítva, évenkint 13 millió forinttal nö- velhetnők jövedelmünket. A németországi ponty-tenyésztés egyik jövedelmező ágát képezi a földbirtokosok speculatióinak. Egynémelyik uradalomban (p. a konigsvar- taiban) száz meg száz tóban tenyésztik a pontyot (4500 holdnyi területen) és más jobb halfajtákat, miért ne okulhatnánk mi azok példáján, miért ne építlietnők mi is haltenyésztő bassineket folyamaink mellett és között. A zsiliprendszer ügyes alkalmazása által az egész alföldet beboríthatnánk halastavakkal, s ily módon útját egyengethetnők az annyira sürgetett drai- nage-nak (öntözgetési rendszernek), mely- lyel alföldünk climáján és hasznavehetetlen pariagain segíteni akarnak. A Balaton plane parancsolólag szólít kötelességünk teljesítésére. Ha kivesz a fogas, s elszaporodik benne a silány halfajta, csak rajtunk múlt. Az képezné a Balaton-egylet egyik legszebb és legpraktikusabb feladatát, hogy programmjába vegye a balatoni halászat ügyét. Ivarterek alapítása nemes halfajak tenyésztése és a halászati vadorzás megszorítása által benépesítené Balatonunkat és így nagyot lendítene a Balatonvidék productivképességének. Ha a felső magyar- országi halász-egylet tud Balaton nélkül prosperálni, akkor a Balaton-egylet egyenesen felvirulhatna a halászat felkarolása által. Czirbusz Géza. Mi újság a nagy világban? Oros\ors\ágbau a czár manifesztumot bocsátott közre és május havára tűzte ki megkoronáz- tatását. Feleletül a forradalmi párt szintén közzétette kiáltványát, melyben népképviseletet, ált. szavazati jogot, a hadseregnek honvédséggé való alakítását, a parasztközségek önállósítását és ráadásul a gyárak és műhelyek kommunizmusát követeli. Montenegróban a fejedelem lánya, Zorka, Karagyorgyevics Péternek, a szerb trónkövetelőnek jegyeztetett el, mi igen kellemetlenül érintette a belgrádi udvart, mivel Oroszország a házasságot helyesli, sőt fejedelmi kelengyéjéről is gondoskodik. Bécsben sem tetszik e házasság. A dunai konferencia e hó 10-én tartatott meg. A kérdés azon fordul meg, megkapja-e Oroszország a Duna Kilia neoutorkolati ágát, melylyel a Szulina ágnak csinálhat veszélyes concurrentiát, vagy sem. Azonfelül a felügyelő bizottságban részt vehet-e Kománia, a mit a Tőrök kormány ellenez. Franciaországban a kamara nagy többséggel elfogadta a trónkövetelők és a herczegi családok kiutasításáról szóló törvényjavaslatot. A sena- tus hangulatát legjobban mutatja a törvény revi- siójára kiküldött bizottság, melyben 7 tag a javaslat ellen és csak egy fog mellette szavazni. Nagyon rontott a dolgon Thibaudin hadügyminiszter esete, melyből a párisi lapok cause celebret csináltak. A miniszter Manczban adott becsületszava és írásbeli kötelezettsége ellenére megszökött a német hadifogságból, a mit a nemzeti gloire-ra érzékeny francziák nem tudnak neki megbocsátani. Falliéses minisztérium bukása esetén Ferry vagy Brisson veszi át a cabinetet. Tiécsben nagyjelentőségű minisztertánács volt, melyben Ő Fölsége elnöklete alatt a közöshadügy, külügyminiszter és a két államfélnek pénz- és közlekedésügyi miniszterei vettek részt. Állítólag a katonai osztályok kiépítése jött szóba. A conferen- czia annál fontosabb, mert Giers látogatása után történt. Közigazgatási bizottsági ülés* — febr. 5-én. A megyei kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a tankötelesek összeírását augusztus hó végéig kellett volua beterjeszteni és daczára annak, hogy eddig öt hónap múlott el, sem a devecserí járás, sem Pápa és Veszprém városok még mindig nem terjesztették be a tanköteleseket. Kéri a mulasztók ellen az 1876. évi VI. t. ez. 16. §-ának alkalmazását, — Ihász Lajos földbirtokos úr Puszta-Lő- rintén cselédjei gyermekei számára egy nyilvános felekezet nélküli iskolát állított és abban egy okleveles tanitót alkalmazott. Lakat Mihály, rátóthi birtokos úr pedig a rátóthi rk. iskola tanonczait 60 tankönyvvel, 30 palatáblával, 108 palavesszővel és 200 irkával ajándékozta meg. — A mezölaki róm. katb. iskola tetőzete gyökeresen helyre állíttatott. A megyei főorvos jelentése szerint a január havi egészségi állapot a deczemberinél valamivel jobbnak mondható. Cserne községben a vör- heny megszűnt. Rédén még uralg a vörheny. Csesznegen a himlő még szóványosau előfordul. — A hasznos házi állatok egészségi állapota jó volt. A megyei pénztár január havi pénzforgalma: Befolyt javadalmazáskép 6500 frt. — kr; közmunka-váltság hátralék 4346 „ 82 t nyilvános betegápolás-alapra 295 , 53 „ vadászati jegy 38 * — , téritmény czimén 474 „ 44 , katonai beszállásolási-pótadó 2288 „ 29 , győri árvízkárosultak részére 1776 , 46 , tiroli árvízkárosultaknak 115 , 57 „ Arany János szobrára 38 , 78 , Tóth Kálmán szobrára 2 , — „ Különféle pénzforgalom ____H19 , 57 , ös szesen: 16995 frt. 46 kr. és 3 db. arany. VIDÉKÜNK. Üevecser, 1883. február hó 5. Tekintetes szerkesztő ur ! A magyar országos „Vöröskereszt-egylet* devecseri fiókja által a győri árvízkárosultak javára rendezett tánczvigaloin f. évi február hó 1-én tartatott meg. A kettős czél — mulatni és szerencsétlen testvéreinken szegény tehetségünkhöz képest segíteni — elérve lön. Az elsőt igazolja azon általános fesztelen jókedv, mely különösen a fiatalok kedélyes, mindvégig kitartó tüzes tánczában nyilvánult; a második, a főczél elérését pedig bizonyítja azon anyagi siker, mely a magasztos ügynek, a helybeli és vidéki intelligenczia részéről történt nagylelkű pártolása, következtében egyletünket azon kellemes helyzetbe juttatá, miszerint a kiadások leszámolásával 50 fr 50 krral segíthetett az elemi csapás által oly keményen sújtott győriek nyomorának enyhítésére. S ha ehhez hozzászámítjuk hogy a szintén hason czélra eszközölt gyűjtés még 50 frt segélyt eredményezett, felebarátainak adózni tartozik. — Megtettük mit tennünk kellett, s a mennyit tenni lehetett! A mélyen tisztelt hölgyeket, kik a tánezvi- galom fényét becses megjelenésükkel emelni szívesek voltak, — Tekintetes szerkesztő ur kegyes engedőimével, — bátor vagyok itt e helyen koszorúba füve felsorolni. Adrigán Dezsőnó (S. Vásárhely) Auerhammer Ferenczné, Balogh Ignáczné, Barcza Béláné, Bohá- csek, Gizella, Todor Józsa, Tódor Eiza, Gulden Jolán, Gulden Györgyné, Jankó Kálmánná (S. Vásárhely) Krizmanics Jánosné, Krizmanics Róza, Lux Vilma, Nagy Ilona, Nagy Józsefné, Noszlopy Gyuláné (Noszlop) Noszlopy Viktorné, Polgár Ilona, (Ugor) Polgár Mariska (Ugor) Ságvári Elekné (Kővágó-Örs) Ságvári Ilona (Kővágó-Örs) Szalay Ottóné, Tatarek Matild (Polány) és Matics Lász- lóné, úrhölgyek. Felülfizettek: Ihász Lajos (Lőrihte) 3 frt, Krammarics Giza (Ajka) 3 frt, Noszlopy Gyula (Noszlop) 8 frt, Noszlopy Viktor 3 frt, Roc Jeuőné (Lőrinte) 5 frt, Roc Jenő (Lőrinte) 5 frt, Steuer József 1 frt, Szabó Aurel 1 frt, Szalatkay István (Gyepes) 4 frt. Összesen 33 frt. A szerentcsétlenek hálája lehet csak a nemes- szivfí adakozók legszebb jutalma, és azon forró köszönet, melyet ezek nevében az egylet ezennelkifejez. Az elnökség megbízásából: Ács Sándor, egyleti jegyző. Pápa, 1883. február hó 7. A nagy összegre menő adósságok hátrahagyásával, innen megszökött Berger Vilmos molnár hulláját a Gyor-Révfalusi dunaparton megtalálták a jég között. A bűnös maga magát ítélte halálra és íej- belövés által maga-magán hajtotta végre Ítéletét. Számos helybéli hitelezői elvesztik pénzüket. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár február 18-án tartja közgyűlését. Ez azon intézet, melyet volt vezérigazgatója Krausz Sámuel 60 ezer forintig — hamis váltók által — megkárosított. A kár fele megtéríttetett, másik fele elveszett. Most a közgyűlés hivatva lesz a száz forinttal befizetett részvények névértékét 50 forintra leszállítani. Meglehet hogy uj részvényeket bocsátanak ki, hogy az alaptőke ismét az eredeti magasságra — 50 ezer forintra emeltessék. Nagy életrevalóságra mutat — ezen még fiatal intézetet illetőleg — azon körülmény, hogy a súlyos csapás daczára életben maradhatott sőt a kiadott mérlegszámla szerint ezen takarék- pénztár szebb jövőre számíthat. Hogy a bizalom feléje fordult, mutatja, hogy takarék betétei meghaladják a 139,000 forintot. Czigányaink — a kitünően muzsikáló Cseresnyés — Garay zenetársulata Amerikába mennek. Bíringer Károly, volt helybeli kávés, egy ritka vállalkozó szellem, megkötötte már velük a szerződést igen kedvező feltételek mellett. A vállalkozó fényes és elegáns egyenruhát varrat valamennyijöknek,' ő fizeti az útiköltséget Amerikába és esetleg vissza Pápáig és azonkívül kapnak jó fizetést. Czigányaink jeles tehetségük daczára nem bírtak megélni elszegényedett városunkban, azért nem csoda, ha elszánták magukat Amerikába utazni. April elején már elindulnak. Polgár. Leányfalu, 1883. febr. 4. Tekintetes szerkesztő ur! A vigalmak napjait éljük. Mintha éreznők- hogy a farsang vége közeleg, ugyancsak hozzá ío‘ gunk a bálok, a tánczvigalmak rendezéséhez. És méltái! mert örülni, vigadni szabad, sőt szükséges, kivált ha jótékony czélra tesszük azt. És éppen ily jótékony czélu tánczvigalom volt az is, melyet 1. hó 3-án a leányfalvi olvasó-kör javára — a helybeli nagy vendéglőben tartottunk. És pedig oly sikerrel, minő ily kis helységben, mint Leányfalu, valóban ritkítja párját ! Vendégeink oly szép számmal jelentek meg, hogy — különben a meglehetős nagyságú teremben — két partiban kellett a tán- ezot rendezni, s bár különböző rendű s ranguak valának, de azért a legnagyobb rend- s egyetértéssel folyt köztük a társas mulatság. S itt ki kell emelnünk különösen azon n.-vázsonyi vendégeinket, akik szívesek valának meghívásunkat nemcsak elfogadni, hanam személyes megjelenésükkel jótékony czelu mulatságunk díszét emelni, anyagi hasznát gyarapítani. Fogadják mindannyian nyilvánosan is kifejezett hálás elismerésünket, őszinte köszönetün- ket! A tánczvigalom tulajdonképen este 8 órakor vette kezdetét és végződött 4—5 órakor reggel. Az eredmény 34 forint. Ennyit a bál lefolyásáról s eredményéről, a befejezés, mely ugyan nem a bálteremben, hanem.
