Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

újításon saját jelöltjeikre szavazhatni. A feJszólás kiaos hatást tett különösen az elnökre, ki ennek következtében oda is hagyta az elnöki széket. Eötvös Károly szokott etoquentiájának sikerült az éles ellen­téteket kiegyenlíteni, minek következtében Purgly Sándor éljenzés közt újra elfoglalta az elnöki szé­ket és a kijelölés tovább folyt. Miután Eötvös Ká­roly az ellenzék részéről is megtartani Ígérte a közigazgatás embereit, babár az elvek terén nem alkuszik, dicsérőleg emelte ki Véghely Dezső' érde­meit, egyúttal azon elvet mondá ki, hogy a járási tisztviselő'k kijelölését a conferentia, ősi jő szokás szerint, bízza a járásokra magukra, mi el is fogad­tatott. Eötvös után Krisztinkovies Aladár intézett néhány szólító szót a jelen nem levő alispánhoz. — Az első aljegyzőségre dr. Bezerédj Viktor, a má- sod-aljegyzőségre ifj dr. Purgly Sándor a tiszti- ügyészségre Kenessey Károly, az árvaszéki ülnök- ségre Takács Ádám, első árv. ülnöknek, Pongrácz Dániel, második árv. ülnöknek Koller Sándor, a harmadik árv. ülnöknek Szélessy Dániel, árvaszéki jegyzőnek Szeglethy György, megyei pénztárnoknak Peczek Gyula, főkönyvvivő'nek Matyók Kálmán első alkönyvvivőnek Hecs Pál, másod-alkönyvvivőnek Szőke Ignácz, megyei főorvosnak dr. Kerényi Károly egyhangúlag kijelöltettek. A megyei foszámvevő állása uj mérkőző küz­delmet idézett elő. A pápaiak Tóth Dánielt akarták mások Bóday Józsefet. Eötvös és Kiss László vitték a vezérszerepet, mi Bóday József kijelölésével vég­ződött. Alszámvevőnek Kovács Antal, gyámi nyil­vántartónak Kasenczky János, állatorvosoknak Becsák Perencz és Spitzer Mór lettek jelölve. A járási conferentiák összehívására az egyes elnökök megválasztattak és pedig a veszprémi já­rásra Kopácsy Viktor a pápaira Békássy Károly, a devecserire Ihász Lajos, az enyingire iá. Purgly Sándor és a zirczire Ányos Tivadar urak. Ezzel a conferentiának vége szakadt. A veszprémi r. katli. fögymnasium fölállítására városunkban gyűjtött adakozások. Tisztelettel alólirott kötelességet vélek telje­síteni, a midőn a bizottság nevében mély köszönetét mondván, gymnasium ügyünk lelkes pártolása által a hazai felsőbb nevelés és művelődés oltárára hozott áldozatért, — a nemeslelkü adakozók teljes névsorát ezzel közzéteszem. Az aláírások gyűjtésénél szabad akaratára ha­gyatván az adakozóknak, miszerint az aláirt össze­get azonnal a gyűjtőnek, vagy pedig f. évi deczem- ber hó 15-éig a gymnasium pénztárába Stoll Miklós urnák fizethetik le: addig is, mig a bizottság a gyűjtés befojezósekor ennek eredményéről hirlapilag beszámoland, most a midőn a névsort közzéteszem egyúttal nyilvánosan nyugtázom az aláíráskor kifi­zetett összegeket. Ruttner Sándor, a v. róm. kath. gymn, bizottság elnöke. Az elnök ívein aláírtak: Br. Fiáth Ferenez 200 frtot, Zsoldos Ignácz 20 frtot, Rozsos István 400 frtot, Szilágyi Mihály 25 frtot, Szabó Imre 100 frtot, Kolossváry József 10 frtot, Véghelyi Dezső 50 frtot, Id. Rápoch Sándor 20 frtot, Nay Mór és fiai 50 frtot, Fischer Miksa 15 frtot. Eddigi összeg aláírásban 890 forint. Elnök ívein aláirás alkalmával kifizették: Ko- pácsy József 200 írt, Nagy József 10 frt, Behm József 5 frt, Szente Károly 5 frt. Dr. Fehérváry József 40 frt, Péller Pál 20 frt, Szalay Mihály 20 frt, Keglovics Mátyás 5 frt, Szabó Lajos 5 frt, Nemes Dénes 2 frt, Dr. Rada István 5 frt, Dr. Rédey Gyula 10 frt, Illésy Antonia 5 frt, Dr. Molnár Dénes 10 frt, Dr. Zánkay Gyula 5 frt, Sándorfy Ignácz 5 frt, Ferenczy Károly 20 frt, özv. Ferenczy György né 10 frt, Brunkala Károly 5 frt, Dr. Matkovich Tivadar 5 frt, Simor Istvánná 5 frt, özv. Glatz Simor Mária 5 frt, Keserű Elek 5 frt, özv. Pápay Miklósné 2 írt, Nagy Sándor 5 frt, Kindl Bála 10 frt, Unger Manó 5 frt, Wizner János 6 frt, Regényi Lajos 5 frt, özv. Neszmélyi Barcza Josefa 1 drb. arany, Barcza Kál­mán 10 frt, Kompolthy Tivadar 5 frt, Plosszer Ist­ván 30 frt, Plosszer József 20 frt, Fekete Károly 20 frt, Schill Ede 5 frt, Pfeiffer Miklós 10 frt, özv. Schweiger Józsefnó 2 frt, Rikóty Ede 5 frt, Cserna közepes számítás szerint, évenkint az 1650 kg. súlynyi rózsaolaj termelékből 850 kg. az európai Kaschmirra: Kazanlikra esik; tehát az összesnek felénél is több. Ezek a számok azonban a rózsa- szüretelésre kedvező vagy sanyarú idő viszonyok szerint, növekednek vagy apadnak. A tráciai rózsa­olaj gyártás például az 1866-ik legkedvezőbb év­ben, a 3000 kg. rózsaolaj után egy millió nyolczvan- ezer o. é. forintot jövedelmezett; már 1872-ben a fagy és jégesők miatt összesen csak 800 kg. rózsa­olaj termelés lehetett. Hogy kedvező időjáráskor olyan nagymennyiségű olajtermeléshez milyen rop­pant nagy területek kívántainak, abból is megítél­hetjük, hogy egy kilogramm olaj előállításához kö- zépszámitással háromezerkétszáz kg. rózsaszirom szükséges. A balkáni rózsa — Bosa damascena, sem- perrivens et moschata — gyönge rózsaszín patkancza virágával, homokos és napos oldalon tenyészik leg­jobban. Ültetése egyaránt őszszel és tavaszszal történik, szüretelése májusban és junius elején. A földmivesek nagyobbrésze egyszersmind olajgyártó, azonbau a szüretelt anyagot sokan a városban levő nagyobb rózsa olaj-gyárokba szállítják. A Balkán lejtőin nevelt rózsák 5%-kal tartalmaznak több ola­jat, mint a lapályon termeltek; és azokból nyert olaj erősebb illatáért keresettebb, de annál drágább is. Egy kilogramm elsőrendű rózsaolaj 352 vagy 420 o. é. forint A rózsaolaj készítése nem oly nagyon nehéz, mint sokan gondolják: 20 kilogramm üde rózsa­sziromhoz, melyet lepároló üstbe teszünk, 30 kg. vizet adunk, s kezünkkel jól összevegyítvén, az üst alá tűzet gyújtunk; mikor azután a víz jól meg Vincze 5 frt, Czerny József 2 frt, Gscheidt Gyula 2 frt, Bogner Vilmos 1 frt, Látos Ferenez 1 frt, Imrék János 10 frt, Gál Lajos 10 frt, Csolnoky László 50 frt, Töttösy Mihály 2 frt, Kőrösy Antal 10 frt, Rásszl József 10 frt, Hankóczy Sándor 5 frt, Tóth László 5 frt, Takács Ádám 5 frt, Orbán Pál 5 frt, C8omasz Józsefné 5 frt, Leitner Antal 3 frt, Fojt József 3 frt, Schramek György 2 Irt, özv. Nagy Józsefué 5 frt, Soós Ignácz 5 frt, Papp Gyula 5 frt, Dr. Fischer Manó 20 frt, Harabasewsky Henrik 5 frt, Wurda Mauó 20 frt, Szabó Géza 1 frt, Husvéth János 5 frt, Buday József 3 frt, Garay Mihály 5 frt, Krausz Armin 40 frt, Rothauser Mór 40 frt, Rosenthal Nándor 40 frt, Rosenthal Nándor gyer­mekei 10 frt, Margulit Iguátz 40 frt, Pillitz Dávid 20 frt, Berger Sámuel 10 frt, Weisz L. D. és fia Elek 50 frt, Weisz Henrik 40 frt, Hochmuth Ábra­hám 10 frt, Dr. Pillitz Benedek 50 frt, Abeles Miksa 20 frt, Stern Antal 5 frt, Rothauser Ignácz 40 frt, Rosenberg Adolf 20 frt, Ifj. Rápoch Sándor 20 frt, Dr. Steiner Kálmán 15 frt, Rothauser Sá­muel 20 frt, Altstädter József 40 frt, Tuszkáu Val- demár 10 frt, Dr. Fischer Béla 5 frt, Kollin Lázár 10 frt, Lang Ferenez és fia 15 frt, Szüsz József 5 frt, Schwartz Antal 5 frt, Wessel Lipót 40 frt, Menczel Adolf 10 frt, Wessel Sámuel 10 frt, Well- ner Lajos 20 frt, Deutsch G. Sándor 20 frt, Dr. Halasy Vilmos 50 frt, Ransburg Dávid 10 frt, Weisz Jakab 10 frt, Stern Móritz 5 frt, Lusztig Lipót 3 frt, Manovill Sámuel 5 frt, Rothauser Rudolf 25 frt, Weisz Ede 20 frt, Schultheisz Gábor 10 frt, Stei­ner Mór 20 frt, Tauszig Sándor 15 frt, Politzer Áron 10 frt, Fischer Dániel 10 frt, Béig és Kohn 10 frt, Steiner Sámuel 10 frt, Hartmann Adolf 10 frt, Hartmann Móritz 10 frt, Deutsch Móritz 10 frt, Steiner Jakab és fia 10 írt, Hoffmann Sámuel 10 frt, Dr. Perlaky József 5 frt, Mautner Ignátz 5 frt, Beer Manó 5 frt, Becske Aladár 5 frt, Stem Jakab 5 frt, Schwarcz Ignácz 5 frt, Rothauser Sándor 3 írt, Lengyel Sándor 5 frt, Neu József 3 frt, Haas Manó 5 frt, Weisz A Manó 10 frt, Tuszkán Anna 30 frt, Rothauser Simon 5 frt, Ráth Iván 50 frt, Perlaky József városi számvevő 5 frt. Eddig az aláirás alkalmával kifizetett összeg 1846 forint. Ezenfelül 1 drb. cs. kir. arany és 4 drb. veszpr. nemzeti casinó részvény, értéke 210 frt. A befolyt pénzek a gymn. bizottság további rendelkezéséig a veszp. takarékpénztárba 864/2463 számok alatt vannak betéve. (Folytatása következik.) Szavazási közöny. Az igazoló választmány nov. 27-én tartott ülésében igazolta a megyebizottsági képviselők vá­lasztását és ez alkalommal szomorúan tapasztalta, hogy a választási közöny megyeszerte tapasztalta- tott. Ezért tartottuk szükségesnek a választók szá­mát, utána a szavazókét, végre a megyebizottsági tagoknak hány szavazattal történt megválasztatását közölui. A veszprémi I-ső alválasztó kerületben szavazó 393, szavazott 172. Kohssváry József 170, Perlaky József 91, Vikár Lajos 91. A másodikban szavazó 285, szavazott 54. Balogh Károly 54 Fodor Gyula 50. A harmadikban szavazó 195, szavazott 72. Stoll Miklós 72, Nagy Iván 72. A pápai I-ső alválasztó kerületben szavazó 466, szavazott 366. Kiss László 363, Dr. Lőwy László 187, Szvoboda Venczel 181. A másodikban szavazó 259, szavazott 125. Antal Gábor 123, La­zányi Béla 120, Szelestey Lajos 73. A márkói választó kerületben szavazó 192, szavazott 63. Stáhly György 63. A mencsheiyiben szavazó 148, szavazott 23. Antal Károly 18, Izsó Dániel 15. A nagyvázsonyiban szavazó 131, szavazott 31. Kleczár Ferenez 31. A papkesziiben szavazó 259, szavazott 34. Hets Ferenez 34, Kovács József 34. A várpalotaiban szavazó 355, szavazott 31. Bőcskey Sándor 20, Bisztricsán József 13. A peremartoniban szavazó 240, szavazott 165. Boronkay Miklós 98, Rosos Ödön 71. A rátóthiban szavazó 326, szavazott 23. Dr. Laki Kristóf 23, Lachmann Ottó 22. melegedvén, párázni kezd, az üstre ráteszszük a födelet s körül a hézagot betapasztjuk csirizzel; ekkor a hűtőbe hideg vizet töltünk, az üst hevítését fokozva arra ügyelünk, hogy az mindig egyenletes legyen. Ha a hűtőn keresztül vezetett üst csőjén a pára, az alája helyezett edénybe cseppekben kezd hullani, miközben az üst nagyon forró lett: a tüzet csillapítanunk kell s mindaddig folytatjuk lecsepeg- tetését, mig az 15 grammnyira gyűl, mely négy­öt óra alatt történik meg. Ekkor a lejárt 15 kg. vízhez még 20 kg. rózsalevelet adunk s azt 7—10 kgnyi mennyiségre az iménti módon jártatjuk le. Az igy nyert rózsavíznek, ha a rózsaszirom eléggé üde, s a lejártatás szabályszerű vala, nagyon erős illata van, melyet mázas vagy ónozott edénybe te­szünk, s miután jól befedtük egy éjszakán keresztül hűvös helyre teszszük, mely idő alatt a felszínre került olajcseppeket valamely alkalmas eszközzel szűk testű és jól bedugaszolható üvegbe szedjük, Egy kilogramm rózsaolaj előállításához közép szá­mítás szerint ötszázezer nyillott rózsa kívántatik. Végül a Perzsiából hozatott drága rózsafa műasztalosságra használtatik fel; ezek átmérője 10 — 15 cm. rendkívül tömöttek és kemények, alap­színük szép sárga, karmin piros sávokkal. Ezt a mindinkább ritkult és keresett fát nem kell össze­tévesztenünk a kereskedésben ugyanazon névvel nevezett fával, és a Kanári szigeten honos cserje »Convolvulus scoparius L.* gyökereivel, mely Lignum Rhodii nevezet alatt ismeretes. E fának szövetkezete egészen más, mint fönnebb említett elsőnek; lágy porhanyó, illó olajat tartalmazó s azért rózsaolaj Hamisítására is alkalmaztatik. A szentgáli II. alválasztó kerületben szavaié 173, szavazott 30 Gaál Imre, Gombás Lőrincz. A szentgáli I. alválasztó kerületben szavazó 187, szavazott 54. Id. Szalay János 45, Kántás Sándor 39. A tótvázsonyiban szavazó 263, szavazott 55. Pap Gyula 55, Gödé Gábor 54. A városlődiben szavazó 252, szavazott 86. Bauer József 83, Láng Lajos 70, Fejes Dániel 56. A vámosiban szavazó 337, szavazott 105. Pongrácz Dániel 101, Kompolthy Tivadar 68, Béllyei Lajos 58. A vörösberényiben szavazó 136, szavazott 17. Ifj Hetessy Sándor 11. A csögleiben szavazó 155, szavazott 73. Barcza Dániel 55. A devecseriben szavazó 156. szavazott 105. Gulden György 68, Schultheisz Miksa 57. A dohaiban szavazó 266, szavazott 86. Vathi Antal 86, Ondó Ferenez 82, Kató István 70. A gyepesiben szavazó 299, szavazott 169. Noszlopy Viktor 166, Kun Aladár 95, Flasics László 84. A közép-iszkáziban szavazó 221, szavazott 143. Pados Lajos 141, Id. Cseh István 85. A kislődiben szavazó 106, szavazott 44. Vida Antal 40. A nagy-pirithiben szavazó 294, szavazott 124. Gaál Lajos 97, Szántó Ignácz 74. A noszlopiban (megsemmisül) Perey János, Trombitás István. A padragiban szavazó 136, szavazott 35. Ifj. Gaál Lajos 35. A somlvó-vásárhelyiben szavazó 119, szavazott 75. Dézs Károly 72, Németh Lajos 39. A tósokiban szavazó 195, szavazott 118. Fa­zekas János 100, Tóth Dániel 87. A tüskeváriban szavazó 153, szavazott 86. Kovács József 61, Kiss József 60, Nagy József 52. Az ádász-teveliben szavazó 313, szavazott 167. Böröczki Ferenez (megsemmisül.) A csóthiban szavazó 269, szavazott 95. Gün­ther Endre 85, Bélák János 73. A dabronyiban szavazó 298, szavazott 85. Szalóky Kis Zsigmond 56, Keller Pál 54. A jákóiban szavazó 137, szavazott 58. Pollák Ferenez 52. A nyárádiban szavazó 381, szavazott 208. Katona Zsigmond 171, Kovács Péter 146. A nagy-démibeu szavazó 309, szavazott 161. Kis Péter 159, Günther Endre 149. A pápa-teszériben szavazó 200, szavazott 138. Walla Gyula 136, Kopácsy Antal 86. A,pápa kovácsában szavazó 184, szavazott 70. Braun Ágoston 37. A salamoniban szavazó 206, szavazott 134 Hannibál Kálmán 73—61. A szűcsiben szavazó 235, szavazott 103. Gün­ther Adolf 100. A vas/ariban szavazó 97, szavazott 50, Ihász Sándor 47, Schönauer Antal 45. Az ugodiban szavazó 313, szavazott 161. Sandly József 154, Kiss László 110. Az ács-teszeriben szavazó 292, szavazott 29. Strádl György 21. A bakony-nánaiban szavazó 225. szavazott 47. Hegedűs Pál 47. Az esztergáriban szavazó 239, szavazott 88. André Gyula, Rainiss Gyula. A láziiban szavazó 234, szavazott 73. Lehner Márton 43, Samu Ignácz 39. A bakony-magyar-szombathelyi választó kerü­letben szavazó 241, szavazott 30. Kovács B. János 29. Az oszlopiban szavazó 227, szavazott 117. Hencz Tamás 65, Czacher János 60. A rédeiben szavazó 159, szavazott 42. Hun­kár Dezső 42. A teésiben szavazó 305, szavazott 122. Riffer Nándor 121, Stinner József 118, Békeőy Béla 112. A zircziben szavazó 221, szavazott 24. Szö- nyeghy Alajos 24. A balatonfő-kajáriban szavazó 286, szavazott 19. Medgyaszay Zsigmond 18. Az enyingiben szavazó 318, szavazott 104. Rácz Gyula 62. A lepsényiben szavazó 221, szavazott 114. Eötvös Dénes 62—51. A mező-komáromiban szavazó 260, szavazott 67. Piringer Gyula 66, Krisztiukovich Aladár 60, Várady Gyula 30. A siófokiban szavazó 255, szavazott 80. Pa- locsay Gyula 76, Magyar János 51. A szilas-balhásiban szavazó 375, szavazott 53. Boda Antal 52, Pickhardt Károly 25. A takácsiiban szavazó 358, szavazott 43. Ba­logh Lajos 32. Dr. ‘Bezerédj t. főjegyző. Visszhang dr. Fenyvessy Ferenez országgy. képviselő urnák, a „Veszprém“ i7. számában, a földművelők ér­dekében tett felszólalására. Nem tételezhető föl, hogy bármiféle felszóla­lás és indítvány, mi a földművelő s igy a nemzet megmentése czéljából történik, minden hazáját hőn szerető kebel által őrömmel ne üdvözöltetnék, főleg akkor, amidőn olyanok hallatják szavaikat, kik szent kötelességüknél fogva arra különben is hivatva vannak. Őszintén üdvözöljük tehát dr. Fenyvessy Fe­renez képviselő urat is, habár szívesebben láttatott volna akkor, ha a lelketlen üzérkedők karmai közül a szegény magyar népet nem sok idő és pénzbe kerülő védegyletek, hanem sürgősen hozandó tör­vények által törekednék kiszabadittatni; miután a hazában dúló vészszel szemben könnyén megtörtén­hetik, hogy akkor már, amidőn a védegyletek meg­kezdhetnék áldásos működéseiket, a nemzet élő erén rágódó aljas üzérkedők a magyar földbirtok hamvai felett ülhetik halotti torjaikat. — Ragadja f meg tehát a védegyletek alakításával egyetemben az ország vészharang kőtelét, s rázza mindaddig, mig a honatyák mély álmaikból főiriadva, a káro­soknak bizonyult törvényeket, a külföld majmolá- sának kizárásával, a hazai viszonyokhoz nem alkal­mazzák. Önkárunkon okulva, már is sok javítás történt, s még igen soknak kell történni, hogy a nép és igy a hazánk biztonságban nyugbassék. Főleg az 1881 évi LX. t. ez. tette a föld­birtokost az üzérkedők rabszolgájává. Ezen törvény­nek köszönhetjük részben azt is, hogy a mig a ron­gyos bankó becsértékéből egy ’ -aj bad elveszni, addig a nemzet lét egész a semmiig lealacsonyít iató a nevezett törvény 171. §-a, összegért ezreket érő vagyon ■ ibi 10 kr. vételáron; megengedi tov hogy az, kinek egy krajezár tartó adósságáért kiforgattasék ősi .így § lesz az aljas fondorlatok pontja; — ez által tétetik ö bibi ezer család földön futóvá. — Ezé vények, melyekről később lei a forgatják ki ősi vagyonából s teszik bujdosóvá véren szerzett 1-cm sza­il alapja megenni nából. érkedés ián kivi *ély-*v>. mások 3u 156 és itt kell, hogy a honatyák gy — Ha a törvény biztosíthatja becsértékének csorbithatlansí gondoskodhatók annak aiapjá és tápláló birtokról. — Alk vagyonára is oly törvény, mely bocsájtatást csak akkor eng körülbelül a birtok becsértéí. sem engedje meg a becsérti sát, hanem vétessék valamii bírói zár alá mindaddig, mi) — Ily utón és módon bizto nek, a nép pedig az ország föld értéke is emeltetnék ál hitelezők a teljes becsértéki sem rettennének vissza, mi V3-ig adottnál is aggódniok minden kigondolható fondor Most ha valakinek 3000 fr 1000 írton felül nem igen n vagy csak ritka esetben, 1 százra volna szüksége, biz vagyonostól az aranyimádó íme! ezekbeu tárulna vérző sebei! Ne feledjék el a föld, azé az ország és ha w Ezek és egyéb tör alkalmunk szólhat;, m-.gyar földművelői iában. Itt a baj éiyre keljenek rondos foäükvj nnyivei inkább lemzet feurarró asses a lőldművelő árverésre való , ha a tehet eleni 11 a ik kö j. ara ísoráéi .el a onatyá A „Veszprém“ tekintetes szerkesz­tőségének. Becses lapjának legutóbbi számában olvastam, hogy Molnár Aladár emlékszobrára begyült adako­zásokat a tisztelt gyűjtő bizottság más czélra ha­tározta fordítani. Elismerem, sőt tudom is, hogy olyan alapít­vány is, mint a milyet a tisztelt gyűjtő bizottság javaslatba hoz, maradandó emlékét képezné azon férfiúnak, a ki egész életét a népnevelés szent ügyé­nek áldozta; de én mégis azt óhajtanám, hogy ne csak azok előtt legyen azon tisztelt férfiúnak emléke maradandó, a kik annak nevére szóló alapítványból, anyagi segélyben részesülnének, de jelöltessék meg nyugvóhelye a begyülendő adakozásokból egy sze­rény emlékkővel, ami az utókornak adja tudtára, hogy ott a népnevelésnek egy buzgó bajnoka fá­radozik. Tehát az volna szerény óhajtásom, hogy a gyüjtőíveken kibocsájtolt kérelem, rendeltetési czél- jatól el ne vonassák. Tisztelettel vagyok a tekinte­tes szerkesztő urnák kész szolgája Herend, 1883. nov. 28-án. Fejes ‘Dániel. A család és az iskola. i. Az első — hogy úgy mondjam — alapnevelóst az ember a szülői háznál nyeri, s ez az ember egész életére kihat, befolyással van. Nagyon téved­nek azok, kik azt állítják, hogy a gyermeket kis ko­rában nem szükséges nevelni; hiszen még gyenge, hadd erősödjék: arra való az iskola, majd a tanító farag belőle embert — mondják a tudatlan elfogult szülék. A születés pillanatától kezdve egész a betöl­tött 6-ik életévig a gyermekek kizárólag a szülék által nyerik neveltetésöket. Ha ezen első nevelés okszerű, az ész és idő követelményeinek megfelelő, akkor általa a tanító későbbi munkássága igen megkönnyebbül. Azonban fájdalom, szomorú tény az, hogy a tanító napjaink­ban legtöbbnyire olyan gyermekeket kap a szülői háztól, kik nem hogy helyesen nevelve, sőt inkább elkényeztetve, elrontva vannak, s hozzá még az át­alakítás nagy munkájában a szülék segélyére nem számíthat. Ez állításomat igazolja a tapasztalás. A múlt időben a családi nevelés megakadá­lyozó a gyermek szabadakaratának önálló nyilvánu- lását egészen az érettebb korig, s a félelem meg- közelithetlen tekintélylyel tartá azt a félénkség kor­látái közt; most a házi nevelés épen az ellenkező szélsőségbe jutott. A legtöbb kénye-kedvin nevelt gyermek telje­sen ura önakaratának, s hasonló korlátlansággal rendelkezik saját tettei fölött. Tagadhatlan, vannak szülők, kik gyermekeik fölött korlátlanul zsarnokilag uralkodnak, a gyermek bármi tárgyban nyilvánuló nézetét megczáfolják, sok esetben kifejezésre sem engedik jutni, nem a bűntett nagyságához mérve alkalmazzák a fenyítéket; de a másik szélsőség is eredményében káros, azok, kik majomszerü szeretettel ölelik, dédelgetik a ked­ves magzatot, — hasonlóan eltérnek a nevelésben uralkodó elvektől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom