Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

IX. évfolyam. 1§§3.

4:8-ll£ szám.

Veszprém, deczembor 2.

Megjelen e lap a

„HIVATALOS ÉETESÍTŐ“-rel

együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. — Elöfltetésl 4r mindkét lapra: negyedévre X írt 50 kr.; félévre 3 frt; egésa évre 6 frt. Egyes példányok áraJökr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyiittárben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő.

Kiadóhivatal: Krause A. könyvkereskedése Vesepréra- ben. Ide küldendő minden elő- fieetés, hirdetés, melléklet s reclamátié.

VESZPRÉM

közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

Magánvltáknak a személyes jellegű támadá V lap keretében hely neu r-.cr.

Kéziratok viasza’ 1 nem vállalkozunk. — j u közlemények csak a tethetuek figyelembe, diságuk iránt bizony reztetett be. — Bérn i ti leveleket a szerkesztő ismert munkatársaktó <t

Szerkesztőségi

Vár 1. sz. a. — Ide c .seiio a lap szellemi részit illf minden közlemény

A város árvái.

Egy darranás a kőkép-utczában, qgy öszbeborult tisztviselő elhaló halálhörgése, néhány hátrahagyott bizalmas sor, ravatal, gyászkiséret, a haraugok tompa zúgása, a kedélyek nyomottsága illeszkedik be e hét keretébe és ad annak szomorú színezetet.

Fel8ziszszenünk, mint kiket egy láthatatlan kéz fájón érint, mint mikor az orvos pokolköve sebeinket égeti és égetés közben az eleven húst is süti.

Társadalmunk beteg, erkölcsi beteg és e betegségnek -..alig lehet más a következménye, mint a folyton meg-megújuló ön- gyilkosságok, a melyeket ma már majdnem olybá veszünk, mint akármi más hirt, a melyet füleink mellett eleresztünk.

Soós Lajos, városi árvaszéki ülnök öngyilkosságánál meg kell egy kissé állapodnunk ; nem miutha attól kellene tartanunk, hogy Isten tudja, miféle nagy anyagi katasztrófa volt a szülő oka és lesz a következménye a végzetes tettnek, hanem azért, hogy városunk lejtőre jutott árva- ügyét ép ezen öngyilkosság alkalmából beható vizsgálat alá vegyük, ha baj van, azt menten orvosoljuk, ha rendetlenség van, a mit az öngyilkosság sejtet, azt bármi úton és módon, bármi költséggel és munkával megszüntessük.

Ezt meg kell tennünk ; ezt parancsolja városunk reputatiója, ezt követeli, sürgető- leg követeli árváink érdeke.

A megye jó példával ment elő ; ott az árvák ügye rendezve vau. Az eljárási keret meg van állapítva és ebbe ill esketik be minden árvaügy.

A városnak is ezt kell tenni és addig nem nyugodni, mig teljes világosság, teljes rend nem lesz a városi árvaügyekben. Hogy nem lehetetlen, csak akarni kell, azt megmutatta a megye.

Hogy ily öngyilkossági eseteknél a közhangulat felizgattatik, az izgatottság mindenféle hirt felver, azon nincs mit csoA „Veszprém“ tárczája.

ŐSZI DALOK.

i.

Künn bolyongok a puszta vidéken —

Egyre hull, hull a sárga levél;

Nincs madárdal, nincs virág a réten,

Minden múlandóságról beszél. —

Kis levélkék, hervadó virágok !

XJgy elábráudozok rajtatok,

S könyeimnek álja hull reátok ;

Veletek, óh! mért nem halhatok ? . . .

U.

Hova lett a nap sugára,

Hova lett az illatár ;

A ligetnek lombos árnya ?

S mért nem dalol a madár ?

Minden eltűnt, minden elmúlt —

Szendereg a puszta táj • . .

— Hej ! csak az én vérző szivem Csak az sajog, csak az fáj. . . .

HARÁK BÉLA.

dálkozni. A hol a villám beüt, biz ott dörögni is szokott. A város képviselőtestületének nem szabad sem a szállingó hirek által magát félre vezettetve talán fejvesztetten a szeuvedélyesség terére lépni, sem kicsinyéivé az esetet a nembánomság kényelmes párnájára dőlni és mindent a régiben hagyni.

Mi teljesen helyesüljük a városi közgyűlés eljárását, mely egy perezre sem feledkezett meg higgadtságáról, hanem tette azt, a mit az esetnél egyedül helyesen tennie lehetett, és tennie kellett, hogy vegyes bizottságot küldött ki, mely a város árvaügyeit a lehető legrövidebb idő alatt tüzetesen átvizsgálja és vizsgálatának eredményéről talán a deczember 10-iki városi közgyűlésen jelentést teszen.

A megüresedett városi árvaszéki ülnök állására nézve pedig az a tanácsunk van, hogy a képviselő testület ne csak arra legyen tekintettel, hogy egy embernek állást, kenyeret adjon, hanem arra is, hogy ahhoz az álláshoz városunk összes árváinak érdeke fűződik, olyan érdek, mely megérdemli, hogy szakértő, munkabíró egyén választassák meg, ne pedig valami tehetetlen, értelmetlen ember.

Mi újság a nagy világban?

Szudánban az egyptusok és angolok nagy vereséget szenvedtek. Az álpróféta Machomed Achmed tönkre tette a khedive katonáit és angol tisztjeit. A vereség hírére a londoni börzén panique állott elő. A lapok hevesen támadják meg Gladstonet. Párisban örülnek a vereségnek, mert most már megkezdhetik Csinával a háborút, a nélkül, hogy tartaniok kellene az angolok beavatkozásától

Tárasban megszavazták a csinai háborúra kiváut kölcsönt. A diplomacziai alkudozások meg nem szakadtak ugyan csinával, esetleg az angol közvetítők jelentése is figyelembe fog vétetni, de a hadi előkészületek is erélyesen folynak. Courbet tábornok szabad kezet nyert: Cso-Hung alkirály kereken kijelentette, hogy Csiua háborút akar.

A{ európai béke állandóságát a német császár legutóbbi kamarai nyilatkozatában a leghatározottabban kifejezésre juttatta. Különösen hangsúlyozta, hogy Oroszország és Némethou között benső a viszony.

A rózsák története.

Irta: Veress Ferencz.

(Vége.)

A rózsának e röviden előadottt történelméből és tenyésztésének fejlődéséből megtudtuk azt, hogy a rózsa keletről jött nyugatra, és hogy egy ártatlan monda, annak a hazáját egyenesen a paradicsomba helyezi. E monda szerint a rózsa mint egyetlen tő az Isten kertjében virult és mint minden ember földünkön egy pártól, úgy a rózsa a paradicsom ezen egy tőrózsájától szaporodott el mindenfelé a világon. Hogy ebben mennyi a valóság, a Darwin- féle tan mellet viaskodók kiderítésére bízzuk, de annyi bizonyos, hogy ama vidéken, melyen a monda szerint az emberiség bölcsője ringott, a Kaukázus déli bajlásain és északi Perzsiában a legszebb és legteljesebb százlevelü — centifolia — rózsa vadon tenyészik. Iyen vad állapotban van a rózsa egész földünkön elterjedve különböző válfajokban. Nem csak a melegebb éghajlatok alatt; Egyptomban és Móricéban találkozunk vele, hanem Északamerika magas hegyein, melyeknek örökös hó borítja csúcsait; megtaláljuk Grönland, Kamtschatka, Island kietlen tájain, még Sibéria legvadabb helyein is elterjedve; mig ama világrészen, mely sajátságos állataiért és növényeiért nevezetes: Austráliábau nem akadtak nyomára.

A rózsa mint kedvelt virág kiséri# az embert mindenhová vándorlásaiban, és pedig minden vándor népcsaládnak megvoltak külön válfaju rózsái, melyeket azért kedvelt jobban másoknál, mert azokat Ősihazájából hozta magával.

A chiuaiak és japániak a Rosa indica t és Banksiae-t száz sőt ezerféle változatban tenyésztik,

A cseh-német nemzetiségi torzsalkodások any- nyira jutottak, hogy a németek kilépnek a tartományi gyűlésből, sőt egyik-másik túlzó Csehország ketté szakítását hozta szóba. Cseh lapok különben régen követelik Cseh, Morvaország és Silezia különválasztását és így a Lajthántúl ketté szakítását. A horvát államoknak tehát északon is akadt társuk.

cA horvát báni méltóságra hallomás szerint gr. Khuen Héderváry az egyedüli számbavebető jelölt. Katonát nem is fognak kaudidálni. Philippovich tábornok határozottan visszautasította a báni méltóságot Mocsáry képviselőházbeli támadásai után.

Triesztben újra petardokkal ijesztgetnek az irridentisták. Csütörtök este az irridenta ellenes .Triester Tagblatt“ szerk. udvarába dobtak egy petárdát.

A zsidók és keresztények összeházasodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását az alsóház befejezte. A főrendiek elé jövő bét közepére kerül a törv. javaslat.

Városi közgyűlés.

1883. nov. 28.

Polgármester ur a szép számban megjelent képviselőket üdvözölvén kéri, hogy a mai napon felmerülő ügyek tárgyalásában szokott higgadtsággal s buzgalommal résztvenni szíveskedjenek. Bejelenti továbbá, miszerint a városi tisztviselők egyike, a városi árvaszéknek ülnöke, Soós Lajos ur f. hó 24. hirtelen halállal múlt ki, indítványozza tehát, hogy a vesztesség feletti mély fájdalmának s fájó érzetének a képviselő testület adjon jegyzőkönyvi kifejezést.

Jelenti végre, hogy a városi árvaszék a bekövetkezett haláleset folytán az ülnöki teendők ideiglenes vezetésével a városi főjegyzőt bizta meg b egy küldöttség alakításával intézkedett az iránt, hogy a gyámi számadások a f. é. decz. hó 5-óre s kővetkező napjaira kitűzött tárgyalási batáridőben megvizsgáltassanak s a számadásokba netán becsúszott hibák kiigazittassauak.

Soós Lajos árvaszéki ülnök ur elhunyta fölött mélyen érzett fájdalmának s a haláleset feletti részvétének a közgyűlés jegyzőkönyvileg ad kifejezést s a városi árvaszék által a gyámi számadások megvizgálására alakított küldöttségbe a képviselő testület tagjaiból Ruttner Sándor, Febérváry József és Husvétb János városi képviselő urakat választja meg és midőn a gyámi és gondnoki számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottságot munkálatának mielőbb leendő elkészítése végett megsürgeti, ezen felülvizsgáló küldöttségbe Rosenthal Nándor ur helyett, ki az árvaszék által alakított küldöttségnek tagja, Kopácsy Árpád képviselő urat választja be.

Indítványoztatok, hogy miután az árvaügyek intézése halasztást nem szenved, az árvaszéki ülnöki állomás mielőbb betöltessék. A megüresedett ülnöki állás deczember hé 10-iki rendkívüli közgyűlésen fog betőltetni.

Veszprém városát 1884-ik évre érdeklő költség- vetési előirányzatot összes mellékleteivel, a rend. tanács s pénzügyi bizottság javaslataival együtt polgármester ur tárgyalás végett bemutatja.

ellenben az áriái roppant nagy népcsalád, melyhez az indusok is tartoznak, a Rosa damascena-t részesítik előnyben. Az indogermanok után a keleti népek mindenek felett a perzsiait, Rosa moschata-t és lutea-t tenyésztik, elllenben a nyugotiak, a kis- ázsiaiak és európaiak főképen a Rosa centifolia-t szaporítják nagy előszeretettel.

A rózsa csak később jöhetett a mennyei birodalomból délnek főképen Keletindiába, hol nagy mértékben Ion elterjedve; innen pedig a maláji néptörzshöz jutott. Itt ismerték meg az európaiak a szép virágot, habár eredetileg Chinából származott, Rosa indioa-nak nevezték el.

Egyes népek minél többször érintkeztek egymással, tulajdonságaikkal egyes alkotó részeik annál inkább kicserélődtek a rózsáknak; és azután az Ó- világ rózsáihoz Északamerika is járult az övéivel, és jelenben Európa ott áll, hogy minden országot és világrészt felülmúl rózsáinak különféleségével és tenyésztésével.

Befejezésül vessünk még egy-két pillantást a rózsaolaj gyártásának mikénti fejlődésére.

A rózsaolaj készítése, a mint már tudjuk, ember emlékezetet megelőző időkből veszi eredetét, s a hol hajdan roppant nagy mértékben termeltetett, a bűbájos szép vidékek ős termelőikkel a magát fölemésztő időkbe vesztek, s csak mondákban maradt föun emlékük. Jelenben a Ganges mellett Ghazinpur-ban nagy mennyiségben állítják elő, de drágasága miatt a kevésbé dúsgazdagoknak csak rózsavízzel kell megelégedniük.

Az indiai rózsa-olaj nagyon keresett tárgy a keleti kereskedésben, Perzsiáig elhatott, hol a sokat megénekelt „Schirak rónája“ csak a rózsvizet, de nagyon becses illó rózsaolajt már nem produkál.

Minthogy a beterjesztett költségvetés •- t - zat az 1871. XVIII. t. ez. követelménye r. Afféléi, — miután abba e városnak mindé. >t . jövedelmei s kiadásai félvéve lettek; — műt hogy ezen költségvetési előirányzat a törvény é le ■ j hirdetmény utjáu is közzé tétetett s a; városi képviselők között is kiosztatott; — továbbá mind a szükséglet, mind a fedt" t éten kellőleg indokolt;—mindezeknél fogva a ér.zügyi bizottság által tett módosítás szerint a s kséaKt összege 41,712 frt 31% krban, a fedezet ; z>;ge 21,556 frt 71 krban elfogadtatik, a fede: : \

maradt 20,155 frt 60 % kr pedig miden után 26 krban kivetendő községi pótadó 'edeztetni, s a községi pótadó kivetésének e .• • -fél zése végett Veszprémmegye tek. törvén •?* ' > bizottságához feltörjesztetni rendeltetik.

Végre Végbeiy Dezső, Ruttner Sár L Bezerédj Viktor, Lévay Imre, Paál Dánt.

Imfé, Rosenthal Nándor, Horváth Sándor bay Ferencz városi képviselő urakból alal ■ u i.1 döttség felkéretik, hogy a villanyvilágítást ; nyának tárgyává tevén, terjeszszen be j ajint nem volua-e czélszerü az utczák világításai »xíianj által eszközöltetni; — polgármester ur, Androvics Imre és Nagy Iván urak pedig faiskola helyiség kijelelése s megszerzése végetti javaslat tételre kiküldetnek ; végezetre polgármester ur felkivatik, hogy a gymnasztika iránt a tavaszi közgyűlésre jelentést tegyen.

A megyei értekezlet.

Múlt hétfőn nov. 26-án délelőtt 10 órakor igen népes értekezlet tartatott a megyeház nagy termében, melynek czólja volt a decz. 17-iki tiszt- ujitás előtt egyengetni az utat, tisztázni az eszméket és Jcőzmegáilapodást teremteni a tisztviselők személyét illetőleg.

Hunkár Sándor ur, ki az értekezletet összelátta, betegsége miatt nem jelenhetett meg és igy korelnökké Tóth Lajos ur választatott meg, ki megköszönvén a benne helyezett bizalmat megnyitatotta az ülést és a megyebizottsági tagokat rendes elnök és jegyzőválasztásra bitta fel.

Az erősen felhangzó éljenek közül két név szűrődött ki, Tóth Lajos és Purgly Sándoré. Az előbbi kora miatt szabódott és igy az utóbbi t. i. id. Purgly Sándor ur vállaira zökkent az elnöki teher, mely alól kibújnia lehetetlenné vált a bizalom erős nyilvánulása miatt. Jegyzővé Bélák Lajos választatott.

ld. Purgly Sáudor, miután köszönetét mondott a bizalomért, röviden, de világos vonásokkal kör- vonalozta a conferentia czélját, mely nem más miut az egészséges közigazgatásra muukás tisztviselőkben megállapodni és igy a megye első tiszt- viselőségére az alispánira ajánlja Véghely ‘Dezsőt. Általános éljenzés. A megyei főjegyzoségre Kolos- váry József ajánltatik. Osztatlan tetszés és éljenzés minden oldalról. Erre feláll Ányos Tivadar ur és meglehetős indulatos hangon jelzi, hogy itt jól dreszszirozott párt működik, melynek creaturája az elnök is, ő pártja nevében fentartja jogát a tisztA hajdan korban a rózsaolaj nagyban való gyártása Egyptom és Perzsia hanyatlásával alászál- lott; Srinagar rónáinak elbűvölő rózsatelepei nagyobbrészt elpusztultak, a belföldi gyártmány a Khedive szükségleteit is alig fedezhetvén, Mediuet- Fajumból hozatják. Tehát a mennyi rózsaolajat India, Perzsia és Egyptom állít elő, nemhogy a nyugotiaknak lehetne szállítani azokból, hanem még a keletieknek is alig elegendő. Ezért az európai, s külőuöseu az angol illatszerészeknek e drága anyagot nagyobbrészt a hajdani Tracia melletti közép Balkán festőileg szép völgyei szolgáltatják. Hol a rózsával sűrűn beültetet vidékek közepén díszeleg rózsa özönével s bájos fekvésével Kazaniik, mely költőjére vár a ki megénekelbesse. Még a testben és lélekben valódi katona, a hallgató Moltke is látásakor elragadtatva igy szól róla: .Kazaniik- Teken, Európa Kaschmirja, törők Güiiistan, a rózsák országa“ stb. „A rózsát itt, úgy mona Moltke, nem úgy tenyésztik mint nálunk, cserepekben vagy szabadban egyes csoportokban, hanem beláthatatlan nagy területeken egymás mellett levő bosszú barázdákban, mint a kerti vetemónyeket szokás. Valóban alig gondolhatunk kellemessebbet, mintha ilyen rózsa szántóföldet látunk, melyet ha diszitő festő bűn másolhatna, túlzással vádolná a bírálat. Millió, igen, végtelen sok millió rózsától látszik beszórtnak lenni a világos zöld lombszőuyeg, mely a szélesen eiteijedett földön terül; pedig ekkor még a bimbóknak csak alig negyedrésze vala viruléban*.

Hogy Kazaniik rózsavölgyei mily nagyszerűek abból is lehet következtetnünk, hogy a 123 tráciai helységből, mely a rózsaolaj gyártást háziiparkéut | űzi, 42 helység Kazaulikhoz tartozik, és abból; hogy