Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-09 / 36. szám

mily eredménye lett a jog nem gyakorlásának, mely Magyarországot Horvátországgal szemben megillette. Elmondja a mai Horvátország keletkezését, s a jelenleg ugyanott a magyar államiságot jelző ezimer ellen és igy közvetve Magyarország becsülete ellen támadt zavargások politikai történetét. Szóló nem akar képzelni oly pártot s politikát Magyarországon, mely el merne menni az engedményekben még azon határon is, melylyel a politikai tisztességgel együtt a haza tekintélye is végződik. Minden pártnak kell egyesülnie a horvát- kérdésben s mint ellenzéki is nem a kormány gyengítéséért de annak a magyar érdekért, a magyar felfogást kifejező küzdelmében való támogatásáért óhajtja Yeszprémmegye közvéleményének nyilvánulását. Ezért indítványozza, hogy magához a kormányhoz is intézessék felirat, de intéztessék a parlamenthez, hogy az a horvát kérdést a törvény és a politika reális érdekei értelmében haladéktalanul megoldani óhajtja A horvát zendülés elnyomását, a legerősebb eszközzel is, ha kell, kívánja elnyomatni. E tekintetben sajnos körülménynek jel^i, hogy most, mikor a kormány teljes erejét kellene Horvátországra fordítni, Magyarország némely vidékén eléggé nem kárhoztatható és czélta- lan zavargások is gondot adnak. A Horvát üzelmek szigorú és alkuvást nem ismerő feltétlen elnyomását s egyúttal ennek a jövőben előzetes meg ujulásáról gondoskodó törvényhozói intézkedés meghozását feltétlenül szükségesnek véli, s erre czéloz indítványa. Az a kereszt, mely a magyar czimer- paizs hármas bérczén mindnyájunk tisztelete és ragaszkodásától övezve ragyog, azt követeli tőlünk, hogy azt ne engedjük azzá lenni, a mivé ellenségeink akarják t i. a magyar nemzet sirkeresztfá- jává, de maradjon az annak a keresztnek, melyről a magyar bizodalom minden lakója érezze, hogy csak „In hoc signo vinces.“

Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő indítványa.

Horvátországban hazánk államiságát jelző magyar ezimer ellen, oly nemzetsértő botrányos becstelenségek űzetnek, melyek mig egy részről Magyar- ország tekintélyét, s a Horvátországra is kötelező magyar birodalomi törvényt mélyen sértik, más részről a magyar szent korona integritásával szemben nyílt lázadásnak tekinthetők. Indítványozom: írjon fel megyénk törvényhatósága az országgyűléshez és kormányhoz a fentirt izgatások szigorú és biztos elnyomása és ennek a jövőben előzetes meggátlásáról gondoskodó törvényhozói intézkedések hozatala érdekében.

A megyegyülés ezen indítványt egyhangúlag elfogadta és saját határozatává tette, egyúttal annak közlését a többi vármegyékkel is elhatározván.

Veszprémmegye közgyűlésének határozata

egyúttal a kormányhoz intézve.

Mélyen tisztelt képviselőház!

Horvátország az újabb időben komoly eseményeknek vált szinterévé; az ország egész területén a magyar állam ellen ellensulyos érzelmek vertek gyökeret, sőt lelketlen izgatók befolyása alatt a magyar állam jelképe: a magyar ezimer azon hamis feltevésből, hogy azon a horvát felírás mellet a magyar felírásnak is alkalmazása által a magyar horvát kiegyezési törvények megsértettek, felizgatott tömegek által Zágrábban és az ország számos községében letépetett és sárba tapasztatott. A magyar nemzet ezen sértést, czimerének ezen meggyalázását nem tűrheti el; — és nem is nézheti összetett kézzel, hogy nemzeti létének feltett jelképét, czimerét, mely alatt ezer év előtt a magyar államot megalkotta, mely alatt nyugat műveltségét és a kereszténységet évszázadokon át sok csapással küzdve, de még több dicsősséggel védelmezte és melyet soha, büntetlenül még fegyveres ellenség sem sérthetett meg, meggyalázza, megcsonkítsa, lábbal tapossa nem is elenség, hanem Szent István koronája alatt velünk egyesült testvér nemzet, mely a múltban védelmét, a jelenben fennállását és azt, hogy neve az európai népcsaládból még nem töröltetett, egyedül nekünk köszönheti.

A legmélyebb megbotránkozással vettünk tudomást a horváthországi zavargásokról s a sértés nagysága által felháborított szenvedélyekre csak azon tudat hat csillapítótag, mely elöl nem zárkózhatunk el: hogy megsértett nemzeti becsületünk a sértés nagyságához illő elégtételben fog részesülni.

Mélyen érzett bizalommal kérjük tehát a tisztelt Kópviselőházat, hogy a horvátországi ügyeket bölcs tanácskozása tárgyává tenni és törvényhozási utón oly megoldásra juttatni méltóztassék, hogy egyrészről a megtörtént botrányok kérlelhe tlenül megtöroltassanak és másrészről a magyar állam - eszme ellen a közelmúltban elkövetett és a testvéries együttélést kizáró üzelmeknek egyszers- mindenkorra eleje vétessék.

Dr. Bezerédj Viktor t. főjegyző, az igazoló választmány részéről bemutatja a f. évben kilépendő választott bizottsági tagok névsorát, és egyúttal javaslatot tesz a választás vezetésé megbízandó elnökök kijelölése iránt is. A törvényszerinti kilépés, lemondás vagy elhalálozás folytán üresedésbe jött bizottsági tagságra nézve a választások határnapjának kitűzése az octóber hóra egybehívandó rendkívüli közgyűlésre halasztása mellett, a választások vezetésére kijelöltettek és előzetesen az elfogadás tárgyában nyilatkozat tételre felkéretni határozattak a következők: Veszprém város I. alváiasztó kerületében: Csoluoky László,

11-ikban dr. Keuessey Pougrácz, IÍI-ikban Nagy Károly, Pápa város I. alváiasztó kerületében: Koska Déues, a 11-ikban Kiss László, a márkói választó kerületben : Kipel Perencz, mencshelyiben: Virág János, iiagy-vázsonyban: Androvits Imre, papkesziben; líopácsy Viktor, várpalotaiban: dr. Palotay Ferenc/., peremartonibau: Bezerédj Imre, rátóthíbau : Lakat Mihály, szentgáliban : Gaál Imre és Tóth József, tótvázsonyiban: Kovács Gábor, Városlődiben: Mozgay Antal, vörösberényiben: Barcza Kálmán, dohaiban: Stetina Yincze, gyepesiben: Szalatkay István, k. iszkáziban; Martonfalvay Pál kislődiben: Forintos István, nagypiritiben : Kováts Elek, noszlopiban: Noszlopy Gyula, padragiban: Ihász Lajos, somlyó-vásárhelyiben: Devics József, tósokiban : Reé Jenő, tüskeváriban: Gulden György adászteveliben: dr. Fenyvessy Ferencz, csótihban: Hencz János, dabronyiban: Barcza Bálint, jákói- ban: Galamb József, nyarádiban: Szente János, nagydémiben : Szabadhegyi Kálmán, pápa-teszéri- ben : Horváth János, pápa-kovácsiban : Néger Ágoston, salamoniban: Barchalos István, szűcsiben : Nunkovits János, takácsiban: Szilágyi József, ugo- diban : Antal Gábor, vaszariban : Lukacsek János, ácsteszériben : báró Fiáth Pál, b. nánaiban : Hegedűs Pál, esztergáriban: Ányos Tivadar, láziban : Molnár István, b, m. szombathelyiben: Hunkár Sándor, noszlopiban : Várady Lipót, rédeiben : Hunkar Mihály, teésiben: Forintos Endre, zircziben: Ányos László, balatou-főkajáriban: Tóth Kálmán, ennyingiben: Szűcs János, lepsényiben: id. Purgly Sándor, m. komáromiban: Vida Antal, siófokiban ifj. Bélák István, szilasbalbásiban: Csapó Kálmán megye bizottsági tagok.

Előző közgyűlésen dr. Fenyvessy Ferencz biz. tag indítványára a korcsmák és egyéb mulató helyeknek vasárnap és ünnepeken az isteni tisztelet tartama alatt zárva tartása iránt szabályrendelet tervezetének kidolgozásával a megyei alispánt bízta meg, ki azt a közgyűlés elé terjesztette.

A közgyűlés a szabályrendeletet egész terjedelmében elfogadta.

Hasonlókép tárgyaltatott és elfogadtatott a gőzcséplő s egyéb gazd. gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvásáról szóló szabályrendelet.

Elnöklő főispán kinevezte dr. Eakósi Mórt a devecseri járás területére tiszteletbeli járás orvossá.

Dr. Weser Jakab mező-komáromi és dr. Csillag Gyula lepsényi orvosok oklevelei kihirdet- tettek.

Felolvastatott a megyei gazd. egyesület azon levele, melyben a törvényhatósági bizottságnak köszönetét mond az egyesület iránt tanúsított érdeklődés és támogatásért. Szives tudomásul vétetett.

Felolvastatott Győrmegye átirata, melyben az árvízkárosultak számára gyűjtött könyöradományokat köszöni meg.

Győrmegye közönségének a marhasónak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában a ministerium- hoz intézett felirata hason szellemű felirattal pár- toltatik.

Aradváros polgármestere megküldte azon kimutatást, mely az aradi 13 vértanú emlékére emelendő szobor-alap javára kibocsátott egyforintos elis- mervények beváltását tünteteti fel.

A számvevői előterjesztés alapján Marczaltő község ellen kitüntetett lelencz ápolási díj ügyének tárgyalásánál felszólal dr. Fenyvessy Ferencz hosz- szabb beszédben, ismerteti azon okokat, melyek Marczaltő községét a felszólalásra inditák. Okmányokkal bizonyítja állításait. A közgyűlés — mivel Marczaltő törvényes határidőben nem felebbezett, az ápolási dij befizetését elrendelte. Alispán Fenyvessy kérésére megigéré, hogy a befizetés módja a lehető legelviselhetőbb leend.

A közlekedési minister tudatja, hogy a győr- zirczi vasút előmunkálati engedélye még egy évre kiterjesztetett.

Pápa város utczakövezési előirányzata elfogadtatott.

Tóth Lajosnak ez egyházakat tagosztályi törvényes járandóság utáu reájuk kirótt perköltségek befizetésére kötelező városi képviselő testületi határozat ellen beadott felebbezése tárgyaltatván, folyamodó vitás kérdésével a törvényes peruijára utasitatott.

Szelestei Lajosnak a pápai gyámpénztárnoki állomás betöltése ellen beadott felebbezése tárgyaltatván, az I. bir. ítélet helyben hagyatik.

Veszprém város szervezési szabályai helyben hagyattak.

A megyei magánpénztárakat kezelő választmány 1882. évi számadásai a számvevőség által megvizsgáltatván, jóváhagyattak. Az itt kezelt alapok összege következő; 1. Nemesi fölkelési, most nevelési alap: 65,286 frt. 287/10 kr. 2. árva ösztöndíj-alap 16,136 frt. 56 kr. 3. Nevelési alap 5,150 frt. 79%, kr. 5 eladott megyei házakból 1,897 frt. 82 kr. összesen 95,314 frt. 7813/10.

Somogymegyének a vásárra hajtott, vagy bármely utón eladott sertéseknek igazolványokkal ellátására vonatkozó intézkedése tárgyában az alispán bízatott meg a m. gazdasági egyesülettel érintkezésbe lépni.

A megyeház ügye.

Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága által 1883. évi szeptember hó 3-án tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata.

S65./9789—10357 -12833./k. i. 1883. A

megye alispánja a megyei székház építésére vonatkozó iratokat bemutatván, jelenti, hogy kevéssel azután, hogy a törvényhatósági bizottság ez ügyben 148/1892. szám alatti határozatát meghozta és kimondotta, hogy a mai megyei székházát két emelettel fölemelni fogja, arról értesült, hogy a veszprémi királyi törvényszék elnöke a czélba vett építkezés ellen a magyar királyi igazságügyi mi- nísteriumnál előterjesztést tett s hangsúlyozván azt, hogy ezen építkezés által a szintén megyei tulajdont képező de törvénykezési czélokra használt úgy nevezett uj megyeház azon helyiségai, a melyek a fölemelni ezélzott megyeház felé és ahhoz igen közel esnek, az által hogy azoktól a három emeletre tervezett megyeház által a légjárás és világítás elvétetik, közegészségi szempontból veszélyesekké, hivatali használatra pedig alkalmatlanokká válnak, és vázolván azon bajokat és nehézségeket, a melyekkel az igazságszolgáltatás a helyiségek alkalmatlan, szűk volta ás amiatt küzd, hogy az egyes törvénykezési hivatalok egymástól távol a

város különböző részeiben vannak elhelyezve, sőt a törvényszéki irattár egy részének is külön helyiséget kelleit bérelni, megpendítette azon eszmét, hogy a mai megyei székház igazságszolgáltatási czélokra vásároltassák meg és alakítanék át.

Mivel pedig a most jelzett eszme a törvényhatósági bizottság azon tagjai részéről, a kiknek az tudomására jutott, szintén kedvezően fogadtatott s mert maga a ra. kir. belügyministerium is 1882 évi ápril hó 28-áu 21706. szám alatt kelt rendeletével alapjaiból uj megyei székház építését megpendítette, annak határozott kijelentése mellett, hogy ezen lépések nem a törvényhatóság nevében, hanem egyedül általa, alispáni minőségben tétetnek, a m. kir. igazságügyi ministeriumnak a mai székházét megvételre fölajánlotta, magyar királyi pénzügyministeriumnál pedig lépéseket tett az iránt, hogy ezen ministerium nem lenne-e hajlandó, a tulajdonát képező úgy nevezett sóház épületet és annak telkét cserében vagy pénzbeli megváltás mellett átengedni.

Az igazságügyi m. kir. ministerium 26053 1883. szám alatt kelt leirata szerint a mai székház megvásárlására hajlandó, s ugyan ezen leirattal felhívta az alispánt, hogy ezen kérdést bocsássa a törvényhatóság tárgyalása alá s az nyilatkozzék az eladási árra, valamint a fizetési módozatokra nézve oly időben, hogy mindezen tájékoztató adatok az 1884 évi költségvetési előirányzat tárgyalásáig az igazságügyi m. kir. ministeriumhoz felérkezzenek.

A magyar királyi pénzügyministerium a sóház épületre még nem nyilatkozott, de magán és igy nem hivatalos értesülése szerint a mostani megyei árvaszéki épületnek a sóház telekkel leendő elcserélése körül itt nehézségek merültek föl, a nehézség azonban, bárminő tertmészetü legyen is, az építésre gátlólag nem folyhat be, mert ha a csere nem sikerülne is, a mostani föispáni lak és árvaszéki épület telke az építésre még mindig elég alkalmas helyiségül kínálkozik.

Egyidejűleg bemutatja a m. kir. belügymi- nisteriumnak 38428/1883. szám alatt kelt azon leiratát, a melylyel az 1884 évi január hó 1-én már fölöslegessé válandó veszprémi és somlyó-vásár- helyi pandúr laktanyák eladását engedélyezi, és a megyei magánpénztárakat kezelő választmánynak 1883. évi augusztus hó 28-án kelt azon előterjesztését, mely szerint a volt börtönépitési alap ez idő szerint a kamatokkal 8000 forintot tesz, és ha az a nevelési alapból a megyei székház építési czéljaira kiszakítható anélkül, hogy a nevelési alap az által föladatának teljesítésében legkevésbé is gátoltatnék.

Ezek előterjesztése után indítványozza tehát,

hogy:

1. határozza el a megye közönsége, mikép a közigazgatás jól felfogott érdekeire is és azon körülményre való tekintettel, hogy a mai székházban a közigazgatási hivatalok szükségleteiknek meg nem felelő, a legkedvezőtlenebb elhelyezésben vannak, s a helyzet az 1884. év elejével, amidőn a megyei és gyámi pénztárak egyesitendők lesznek, alkalmas helyiség hiányában még súlyosabbá válik, — és tekintettel arra, hogy a mai székháznak két emelettel való fölemelése az építészeti technika szabályaival és egy monumentális épülettel méltán követelhető kölcsön és arányosság szabályaival ellenkezik, — de még a három emeletes magas de keskeny épület a közigazgatási hivatalok ezéiirányos beosztását sem teszi lehetővé : alapjából uj megyei székházat fog építeni;

2. mondja ki a megye közönsége, hogy a volt börtönépitészeti — de ideiglenesen a nevelési alaphoz csatolt alapot 8000 forint összegben 1884. évi január hó 1 ével a nevelési alaptól elválasztja, s a mennyiben az uj megyei székházban közigazgatási börtönről is gondoskodva leend, eredeti rendeltetéséhez képest a megyei székház építésére fölhasználja ;

3. rendelje el a megye közönsége, hogy az 1884. évi január hó l-ével — a csendőrségi intézmény életbeléptével — már fölöslegessé válandó megyei ingatlanok, névszeriut a veszprémi és s.-vásárhelyi pandúr laktanyák még ez év folyamán nyilvános árverésen eladassanak s befolyandó vételár a székház épitési költségeire fordittatván, e czélra gyümölcsözően kezeltessék;

4. hogy a mai megyei székház, valamint a tiszti ügyészi számvevői épület az igazságügyi m. kir. ministeriumnak méltányos vételár és fizetési föltételek mellett átengedtessék;

és 5. hogy a királyi kormánynyal még szükséges tárgyalásoknak a megye nevében leendő folytatására, jesen a mai székház eladása iránti szerződés megkötésére, a magy. királyi pénzügyministeriummal a sóház épület elcserélésére illetőleg megvásárlására és a veszprémi és s.-vásárhelyi laktanyák eladása ügyének vezetésére, miután mindezen ügyek gyakoribb érintkezést és nagy nyilvánosságot követelnek, elnöklete alatt egy tekintélyes küldöttség bizas- sék meg;

határoztatott:

A megye alispánjának a megyei székház épitési ügyének tárgyalása körül követett eljárása helyeslő tudomásul vétetik és indítványai egyhangúlag határozottá emeltetnek.

Egyszersmind a tett indítványhoz képest, az alispán elnöklete alatt Kemenes Ferencz, Kenessey Pougrácz, Kovács Imre, Ruttner Sándor, Brenner Lő- rincz, Rothauser Mór, Szabó Imre, Pöschl Károly, Tóth József, Virágh János, Lakat Mihály, Ihász Lajos, Gulden György, Barcza Bálint, Pados Lajos, Woita József, Antal Gábor, Konkoly Lajos, Szabadhegyi Kálmán, Kiss László, Dr. Koritschouer Lipót, Békássy Károly, Dr. Fenyvessy Ferencz, Ányós Tivadar, Ányós László, Buia Theophil, Fodor Gyula, André Gyula, Csapó Kálmán, id. Purgly Sándor, Bibó Dénes, ilju Bélák István, továbbá a törvényhatósági jegyzők, a tiszti ügyész, főszámvevő és pénztárnok, 'mint küldöttség azon megbízással küldetnek ki, hogy a megyei székház, valamint a veszprémi és s.-vásárhelyi pandúr laktanyák eladása, valamint a sóház telek elcserélése vagy megvásárlása kérdéseiben a megye nevében teljhatalommal intézkedjenek;

kiadta: Kolozsváry József,

m. főjegyző.

A veszprémi önkéntes polgári ör.

ség szervezete.

1. §. A polgárság személy- és vagyonbiztonsá- gának sikeresebb megvédése végett Veszprém váró- sában önkéntes polgári őrség szerveztetik.

2. §. A polgári őrségbe minden tisztességes polgár felvétetik, ha polgári becsületére kijelenfj hogy tőle telhetőíeg mindent elkövet, hogy polg5t.' társai személy- és vagyonbiztonsága megvédessék.

3. §. A polgári őrség tagjai saját kebelből egv elnök, egy jegyző, egy pénztárnok és egy 12 tagbél álló állandó főbizottságot választanak, mely egyes tagjai által folyton érintkezésben lesz felfelé a városi hatósággal, illetve a rendőrséggel, lefelé az alább em- líteudő utczafelügyelőkkel és utczaőrökkel. Egyéb- ként a polgári őrséget mint testületet a hatóság és közönséggel szemben az elnök képviseli.

4. §. A polgári őrség többi tagjai utczafelügyefó' nevet viselnek; saját körünkben oda működnek, hogy környezetük a társadalmi rendet és békét tisztelje; a főbizottság esetleges utasításait, melyek szükség esetén rövid ideig tartó éjjeli őrjáratra is vonatkoznak, teljesitik; ellenőrzik az éjjeliutczaőröket.

5. §. Az utczaőrök fogadott, erős testalkatú férfiak, akik éjjelenkint felváltva a kijelölt utczán vagy utczákon járnak-kelnek és gyanús zavargókat elre?- zentenek, vagy az éji rendőrjáratnak átadatnak és az utczafelfigyelők egyikének másnap jelentést tesznek.

6. §. A főbizottságok elnökét, jegyzőjét és pénztárnokát a közgyűlés választja. A főbizottság tagjai utján értesül minden zavargásról és hetenkint legalább egyszer ülést tart, melyben intézkedéseit megteszi, amely intézkedések a tagokra kötelezők. Ha szükségét látja, polgári őrségi közgyűlést is hí össze.

7. §. A főbizottság 12 tagját az illető poléta utczafelügyelői polótánként választják és azoknak intézkedéseit magukra kötelezőknek elismerik.

8. § A főbizottsági tag saját polétájabeli utcza- felügyelők meghallgatásával felfogadja az utczaőröket, azoknak működési idejét és helyét kijelöli, a bármely oldalról jövő, de különösen őrségi tagtól eredő jelentésre intézkedik saját belátása szerint. Az utczaőrök kifizetésére utalványt ad.

9. A jegyző a főbizottsági ülésekről igen rövid jegyzőkönyvet vezet, hasonlólag az esetleges közgyűlésekről.

A kiadások önkéntes adakozásokból födöztetnek.

10. §. A pénztárnok átveszi a pénzadományokat, mindent nyugtázva; teljesiti a főbizottsági tag utalványára az utczaőrök kifizetését és minden főbizottsági ülésen előtünteti a pénztár állapotát.

11. §. A polgári őrség tagjai kötelességüknek tartsák belátásuk szerint minden óvintézkedést is megtenni, a mi által egy nagyobb zavargásnak eleje vétetik.

12. §• A polgári őrség a városi hatóság alatt áll, számadásait annak idején annak adja be és mint a városi hatóság támogatására alakult erkölcsi testület semmi jogot nem vindikál a városi hatósággal szemben, de annak nem is feltétlen vak eszköze és igy mindig csakjszivességből működvén, a legkiméle- tesb bánásmódot igényli.

VIDÉKÜNK,

Pápa, 1883. szeptember 5-én.

Az iparos ifjúság öuképzö- és sególyző-egylete vasárnap tartotta meg tánczmulatságát a „Czifra- kertben* fényes eredménynyel. Már a korai estéli órákban az asztalok mind megteltek vendégekkel. Az egylet kebelében alakult dalárda dicsérendő sikerrel és egybevágóan énekelt. A tenoristák között vau néhány igen szép hang. Kár, hogy a dalárda tagjainak száma nem nagyobb; de akarjuk hinni, hogy a fiatal iparosok, belátva a gyakorlati ének nemesítő voltát, számosabban beiratkoznak a dalárda tagjai közé. Városunkban úgy sincs dalárda, amiért is ezen iparos dalárda van hivatva ezen hiányt pótolni. A kezdet nehézségei le vannak küzdve, a mint az első nyilvános próba mutatta az auspiciu- mok kedvezők; azért csak kitartás és szorgalom szükséges és a jó eredmény nem fog elmaradni. Este 9 órakor kezdődött a táncz; volt közel száz pár, úgy hogy a tolongásban alig lehetett tánczolni, A fiatalság oly hévvel tánozolt, hogy még a hajnali fény is tánezban látta a párokat; ezután megeredt az eső és ennek sikerült a táncznak véget vetni. De nem sikerült sem a világosság sem az eső egyesített működésének a mulatságnak véget vetni, még délután is lehetett hallani egynémely igen is megkésett mulatónak a hangját a kertből.

Az uj iskolaév megkezdődött. A Szt.-Beuedek- rendüek algymnasiumában és a zsidó elemi iskolában a tanítás már megkezdődött; a többi elemi iskolák is már készülnek a tanítást megkezdeni; a polgári leányiskolában most folynak a beiratások; a rendes tanítás jövő hétfőn veszi kezdetét. A reform, collegiumban az iskolaév az idén már szeptember 15-én kezdődik.

Mezőlakon tegnap egy fiatal legény fát fűrészelt a gőzmozdony által hajtott körfűrészen. Egyszerre megbotlott és jobb könyökizületét rémsége- sen elfiirészelte a körfűrész. Az irgalmasok kórházába szállíttatott, hol több, cséplőgép által megsértett és már megoperált beteg fekszik. Nagy a gondatlanság és vigyázatlanság a cséplőgép körül dolgozóknál, azért vau minden évben csépléskor annyi szerencsétlenség.

Csaknem minden éjjel történnek ablak beveré- sek; nem nagy számmal ugyan, de történnek. Ez arra mutat, hogy a semmirevaló garázdálkodók kevesen vannak. Az ablakbeverés ép oly bűn mint bármely más, mert idegeu tulajdont megsemmisít szándékosan. Nem az ilyen aljas személyeken múlik, hogy az ablakon át hajigáit kövek, valamely alvót meg nem sértenek. Csakugyan fordult is már elő ilyen sértés bedobott kő által egy öreg asszony fején. A hatóság szinte kárhoztatandó ily vétségé* meg nem akadályozása és az elkövetők fel "enj fedezése miatt. Azt fogja a rendőrség mondám