Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-09 / 36. szám

IX. évfolyam. 30-1 k szám. Veszprém, szeptember O. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Megjelen e lnp a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ“-vel együtt minden vasárnap reg­gel. Kendkivüli esetekben iü­lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra: negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 fi t; égésé évre 6 frt. Egyes példá­nyok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; min­den beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elö- fizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. Magánvitáknak s szemé­lyes jellegit támadásoknak a lap keretében bely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vé­tethetnek figyelembe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár i. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Veszprém vármegye a tanügynek. Minél nemesebb czélt tűz valaki maga elé, annál nemesebb lesz az illető maga is. Veszprém vármegye a legutóbbi köz­gyűlésén a tanügy nemes bajnokának tün­tette fel magát és megmutatta, hogy a nevelés- és tanítás előtte a legszentebb, amelynél minden tagja, bármily politikájú pártja egyet, együtt érez. Veszprém vármegyét a múltban szi­gorú takarékosság jelzi. Ennek köszönhető, hogy nem egy tekintélyesebb alap fölött rendelkezik. Minden legkisebb kiadásnál aggályos­kodni szokott megyénk. A tanügynél ma oly lelkesedéssel volt eltelve, hogy a magán­pénztárakat kezelő választmánynak javas­latát, úgy az állandó választmányban, mint a bizottsági közgyűlésen, tüntetőén fogadta arra nézve, hogy aróm. kath. főgymnasiumra évenkiut tízezer forintnak megfelelő 500 forint adassák, ha pedig a megye nemesi felkelési, most nevelési alapja bármikor rendeltetése czéljától elvonatnék, az 500 frt évi összegnek megfelelő 10,000 frt tőke a róm. kath. gymnasiumi bizottságnak ki- adassék. Álljon itt úgy a megyei magánpénz- tárakat kezelő választmányak előterjesz­tése, mint a közgyűlés határozata szószerinti A vesqprémmegyci magánpénztárakat kezelő választmánynak 1883. évi augusz­tus 28-án tartott üléséből. A törvényhatósági bizottságnak f. évi jutiius hó 4-én tartott közgy ülésébe n 118|8154. 1883.szám alatt hozott azon határozata, melylyel a veszprémi róm. kath, nagygymnasium bizottságának azon kérvé­nyét , melyben a veszprémi nagygymna- siumnak főgymnasiummá való kiegészítése végett a megye felügyelete alatt álló ne­mesi felkelési, most nevelési alapból adandó segélyért folyamodik — a segélyzés módja és a megszavazandó összeg nagysága iránt teendő előterjesztés végett megküldi, — tárgy altatván.: Miután a megye közönsége idézett határozatával ezen magasztos ügyet egy­hangú lelkesedéssel karolta fel s kimondta, hogy ezen úgy a felsőbb oktatás, mint a megye lakosságának érdekeire kiváló fon­tosságú ügyet a tőle telhető erkölcsi és anyagi támogatásban fogja részesíteni, — s miután a nemesi felkelési, most nevelési alapnak az i882. évről szerkesztett száma­dás szerint, tőkéje ez idő szerint 63500 frtra rúg, mely összegből levonatván a beolvasztott körülbelül 8000 frtot tevő börtönépitési alap — marad tisztán neve­lési alap 55500 frt. mi figyelemmel arra, hogy ugyanezen alap az i860, évben 23000 frtot tett ki, — két — és félszeres növekedést tüntet fel; az 55000 frt. ne­velési alapnak kamatai 2800 frtra rug- rtak, a kamatokkal szemben 350—400 irt évi kiadás szerepel s igy a kamatokból évenkint 2400 frt. rendelkezésre áll. Mindezek figyelembe vételével és te­kintettel főleg arra, hogy megfelelőbb, üdvösebb czélra sem ez idő szerint, sem egyhamar a jövőben a megye közönsége az e czélra rendelt alapból segélyt nem nyújthat és számbavételével annak, hogy a már rendelkezésre álló összegeken kívül a y-ik és 8-ik osztálynak felállítása- és fen- tartásához még legalább 30000 frt. szük­ségeltetik — a választmány azon tiszte­letteljes előterjesztéssel lép a tekintetes törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy a veszprémi nagygymnasiumnak fő­gymnasiummá való átalakítása ts fentar tdsa érdekében szükséges költségei- ' -be" fedezése czéljából a nemesi felkelés rtosi nevelési alapnak rendelkezés alatt álló 2400 frtot tevő kamataiból az 1884. évi január elsejével kezdődő fél-félévi időkö­zökben fizetendő 250 azaz évenkint 500 frtot kegyesen akkép megszavazni méltóz- tassék, hogy az esetben, ha a jelzett alap rendeltetésétől elvonatni, vagy bármely ügy érdekében felhasználtatni szándékollainék — az 500 frt. évi segélynek megfelelő 10000 frt. tőke, mint Veszprémmegye ala­pítványa a veszprémi róm. kath. gymna­siumi bizottság rendelkezése alá bocsát- lassék. Szabó Imre s. k. vál. elnök. A közgyűlés határozata: 363112842 k. i. 1883. A veszprémi róm. kath. gymnasiumi bizottságnak azon kérvénye, amelyben azon alkalomból, hogy az eddig csakis hat osztálylyal biró inté­zetnek 8 osztályú gymnasiummá való kie­gészítését tervbe vette, a törvényhatóságot anyagi segélynyújtására kéri, — a megye magánpénztárakat kezelő választmánynak a 117)883. sz- a. kelt határozatra beadott előterjesztésével együtt lágyaltatván : híven azon kijelentéshez, mely szerint a 1 x 7(883. a. hozott határozatban már kimondatott, hogy a megye ezen eszmét, mikép a vesz­prémi gymnasium teljes 8 ^osztályú gym- nasinmmá egészíttetvén ki, a legmelegeb­ben pártolja, a megyei magánpénztárakat kezelő választmány előterjesztéséhez képest elrendeltetik, hogy a veszprémi gymnasium- nál felállítandó 7. és 8. osztály kiadásaira a volt nemesi felkelési', most nevelési alap kamataiból 1884. évi január hó 1 -tői fogva féléves részletekben évenkint 500 frt. összeg a veszprémi róm. kath, gymnásiumi bizottságnak fizettessék ki. Egyszersmind már ezúttal kijelenti a megye közönsége, hogy azon esetre, ha a volt nemesi felke­lési, most nevelési alap jelen rendeltetésé­től elvonatnék, vágy bármely ügy érdeké­ben felhasználtatnék, az 500 frt. évi se­gélynek megfelelő 10000 frt. tőke, mint Veszprém vármegye alapítványa a vesz­prémi róm. kath. gymnasiumi bizottság­nak kifizetendő lesz­Jelen határozat megerősítés végett a m. kir. belügyministeriumhoz felterjesz­tendő. Legyen a tanügy és megyénk jövő intelligens nemzedéke nevében hálás köszö­net mondva Veszprém vármegye nemes- lelkű bizottságának! Legyen köszönet mondva báró Fiáth Ferencz főispán úr ő excelentiájának, ki áthatva e szent ügy iránti nemes lelkese­dés által, a megye közgyűlésére tudta lel­kesedését lehelui! Legyen köszönet mondva megyénk lelkes alispánjának tekintetes Véghely De­zső urnák, ki a veszprémi főgymnasium ügyét úgy a múltban, mint a jelenben, odaadó nemes hévvel, meggyőző érveivel, a megye közönségének közügyévé tudta tenni Legyeu végre még köszönet mondva tekintetes Szabó Imre urnák, ki mint a megyei magánpénztárakat kezelő választ­mány elnöke, a közlelkesedésnek nagy- horderejű, szép javaslatával, irányt, alakot, tartalmat és életet tudott kölcsönözni, tu­dott teremteni! Mi újság a nagy világban? A francziák ázsiai háborúja Anam legyőzésé­vel korántsem ért véget. China el nem ösmeri a huei békeszerződést és 15,000 katonái i onkiügba Hai-Tyung k'.é. A .Times* óva inti Prancziaorazá- got, kerülje v hájbomt Ohinával, mert európai érde­keket ériutefca é: Anglia eavatkozását hívná föl ezáltal A {endiilő Horvátország megfékezésére ostromállapotot rendelt el a korona. Végrehajtásával Bamberg lovassági tábornok van megbízva, ki a kellő felhatalmazásokkal ellátva nyomban hozzálát a pacificatio munkájához. Első' feladat lesz a rend helyreállítása, azután a czimerek visszahelyezése, mi katonai tisztelgések között fog végbemenni. A netán szükségeseknek látszó további utasításokat a magyar ministerelnök fogja adni Ramberg tbnoknak. A kir. biztos proclamatiója békére inti a borvátokat. Az újonnan született főherczegnő keresztelése szerdán ment végbe. A szertartást Ganglbauer bécsi érsek végezte. A kisded keresztanyja Erzsébet király­né volt s a keresztségbeu Erzsébet, Mária, Henriette, Stefanie s Gizella nevet nyert. Iszonyú tűzvész pusztított hétfon és kedden este Bécsben. Oth nagy fatelepe kigyuladt és 119,000 négyszög öl fakészlet hamvadt el. A keddi tűzvész 100 ezer frt kárt tett. Öt gyanús egyént letartóztat­tak gyújtogatás gyanúja miatt. Radikális munkások­nak tulajdonítják a tüzeseteket. A salzburgi találkozás alkalmával Németország és Ausztria-Magyarország közgazdasági szempontból való szorosabb közeledésének kérdését tárgyalták, Bismark hg. már 1879-ben óhajtotta e közeledést. Orosz lapok szerint a találkozás czélja: a béke biz­tosítása. A szerb radikálisok és szabadelvűek tervezett közeledéséből semmi sem lett. Risztics hajthatlau maradt túlzó követeléseivel. A liberálisok meg vagyonosságukban és az intelligentia támogatásában bizva, szintén nem tágítanak. Felhívás Veszprémmegye zirczi- járásának lakosságához. Rég elporladtak már a hősök, kik az 1848/9-iki szabadságharcz zászlaját fennen lobogtatva megte­remtői lettek a dicső korszaknak, meiy a magyar nevet Európa előtt tiszteltté tévé. .Nyugosznak ők ...........sirjuk felett zöldéi bokor s virány“ éne­ke lhető egykor a nemzet nagy költője, — de az idő visszatarthatlan folyása kevesek kivételével jel­telenné változtatá a sok. ezer hős sirját, kik önzet­len honszerelmük adóját vérűkkel és életűkkel rót­ták le. Pedig a nemzet, mely jeleseit megtiszteli, csak önmagát tiszteli meg. Ez eszme lelkesítő Bu­dapest főváros törvényhatósági bizottságát, midőn elhatározá, hogy a magyar nemzet ezredéves ünne­pének egyik kimagasló részletéül az 1848/9-iki sza­badságharcz emlékének az ország szivében a fővá­ros valamely közterén nemzeti adakozásból egy szobormíívet emel. E magasztos eszme megvalósít- hatása végett alakult meg a napokban Veszprém- . megye zirczi járásában is a bizottság és küldte szét gyüjtőiveit, hogy e járás lakosságának is alkalom nyujtassék a szent czél felkarolásában szeretett ha­zánk iránt táplált érzelmeiknek tehetségeik szerinti tanujelét adni. Ne fogadjuk a gyüjtőivtartókat bi- zalmatlankodva, kik filléreinket rendeltetésük helyére szolgáltatni magukra vállalák, szent hivatásuk tel­jesítését könnyitsük meg az által, hogy a gazdag forintjait, miként a szegény filléreit az ügy szent­ségéhez mért szives készséggel tegye le a nemzet oltárára, mert csakis úgy valósíthatjuk meg a kez­deményező főváros azon nemes intentióját, hogy valamint a szabadságharcz nagyszerű munkájában és dicsőségében paloták és gunyhók lakói egyaránt vettek részt, úgy bízvást remélhető, hogy annak megörökítésére szolgáló emlékhez is a nemzet min­den fia legalább egy homokszemmel járuland. Zircz, 1883. évi szeptember hó. Dr. Kemény ‘Pál, Ányos Tivadar, bizottsági jegyző. a gyűjtő-bizottság elnöke. Megyei közgyűlés. 1883. szept. 3-án. Báró Fiáth Ferencz főispán az ülést következő beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt megyei Bizottság! Fogadják szivesen tiszteletteljes üdvözletemet s legyenek kegyesek, mint mindig, elnöki köteles­ségeim teljesítésében szokott bölcsességökkel tá­mogatni. S ha ezt ma belsőbben s melegebben kérem, mint máskor, ennek szomorú oka abbau rejlik, hogy oly időpontban találkozom ez alkalommal a t. me­gyei bizottsággal, midőn szomszédságunkban, vagy inkább, fájdalom, szomszédságainkban a társadalmi rend megbomlott; az emberi méltóságot egyetlenül biztosító főelvek: szabadság, testvériség, egyenlőség kigunyoltattak; élő törvényeink lábbal tiportatnak. Jól tudom f megyei Bizottság, hogy Vesz- r . 1. iveit közönsége megborzadt a boílouak > ilött; mert Veszprém vár­s egyének .1 séga tudja azt is, hogy az tranyo, iák csak egy egyetlenegy n,i. , t és ez a törvénytelenség. Hisz Veszprém vármegyének hagyományos jellege a törvények tisztelete, és minden alkalommal küz­dött törvényadta minden fegyverrel a törvényesség érdekében, pedig lefelé úgy, mint fölfelé egyformán ernyedetlen erélylyel. Mert Veszprém vármegye értelmes közönsége tudja azt is, hogy ha van, amint csakugyan vannak társadalmi bajaink, ezek erőszakkal meg nem old­hatók; ezek is csak úgy, mint más, akár közigazga­tási, akár törvénykezési akár financziális természetű bajaink, csakis törvényes módon, törvényhozás ut­ján oldhatók meg szerencsésen. Mert végre Veszprém vármegye miveit közön­sége velem együtt mélyen érzi, hogy a magyar ál­lamnak sok nyilvános, talán még több alattombau agyarkodó ellensége van; igy mi reánk nézve kü­lönlegesen kétszeresen végzetes lehetne, ha egykedvű közönynyel türuők, mikép saját elhatározásunkból, saját számunkra és javunkra hozott szabadelvű tör­vényeinket, bárkik s bárhol lábbal tiporják, a ma­gyar állam becsületét és Magyarország államiságát compromittálják. S itt mélyen tisztelt Bizottság befejezhetném közös aggályaink, fájdalmunk és megbotránkozásunk­nak nyilvánítását, — közösnek mondom, mert biz­tosan tudom, hogy e megyei bizottságnak minden tagja, felekezeti és politikai pártállás külömbség nélkül ez ügyben velem egyformán gondolnozik, ve­lem azonosan érez; de mert az e helyen mondot­takat Veszprém vármegye összes lakossága nem hall­hatja, nem jelesen azon rétegek, melyeknek nem volt alkalmuk maguknak az emberi méltóságot biz­tosító főelvekről tiszta fogalmi, t alkotni s igy egyes lelkiismeretlen bujtogatók által könnyen tévútra ve­zettethetnek, kell, hogy egy kérést intézzek a t. megyei bizottsághoz, mely ebből áll: mindazok, kik a néppel közvetlenül érintkeznek, tisztviselők, hiva­talnokok, egyházi, városi községi elöljárók, jegyzők és néptanító urak hivatalosan, — és Veszprém vár­megyének nem hivatalos független miveit közönsége társadalmi befolyásukkal erélyesen oda hatni szí­veskedjenek, hogy e megyében a törvényes rend meg ne zavartassák. Hisz a baj első reudben tár­sadalmi baj, melyet az államhatalomnak megto­rolni igen, de megelőzőleg csirájában elfojtani, nincs hatalmában, — azért kell, hogy a társadalom saját érdekében ez irányban a végrehajtó hatalomnak se­gédkezet nyújtson. Világosítsuk fel népünket, hogy az államhata­lomnak elutasithatlan kötelessége törvényeinknek érvényt, élő törvényeinknek feltétlen tiszteletet sze­rezni minden áron, esetleg, ha kell bár, vérző szív­vel — a leghatályosabb, legszigorúbb rendszabá­lyokat — alkalmazni, — ezt jogosan követelheti minden egyes adózó polgár, ezt feltétlenül követeli Magyarország államisága, a magyar állam becsülete. .Omnia enim incerta fiunt, dum a legum tra- mite receditur,* mert képzelhetek rendet szabadság nélkül, átéltünk ilyen epochát, mondhatom szégyen­letes szomorú élet volt ez; de szabadságot törvé­nyes rend nélkül képzelni sem tudok, (zajos éljen­zés) mert ez lehetetlen; s ezért legyen kegyes a t. megyei Bizottság kérésemet szivesen fogadni, meg­szívlelni azt, s tartsanak meg továbbra is eddig is boldogító bizalmukban; ezzel a gyűlést megnyi­tottunk nyilvánítom. (Zajos és tartós éljenzés.) Véghely Dezső alispán jelenti, hogy a belügy- ministeriuintól vett távirati hivatalos értesítés sze­rint Stefánia trónörökösné ő fensége tegnap szept. 2-án reggel főherczegnőt szült. A közgyűlés a sze­rencsés szülést lelkesedéssel vette örvendetes tudo­másul, és ez alkalomból a trónörököspárhoz üdvözlő feliratot intéz, melynek szövege hitelesítésére Ányos László, dr. Kenessey Pongráez, Ruttner Sándor, Plosszer István és Horváth Lajos biz. tagok kül­dettek ki. Dr. Fenyvessy Ferencz képviselő urnák indít­ványa, úgy, a hogy alább közzétesszük egyhangúlag elfogadtatott. Előtte való este Fiáth báró főispán ur magánlakásán a megye-notabilitások egy conferentiája tartatott, a melyben az illető indítvány fölött szin­tén véleméuy-egyenlőség uralkodott. Fenyvessy képviselő ur beszédje: Fenyvessy Ferencz országgyül. képviselő be­szédét azzal kezdi, hogy nem tartozik azok közé, a kik a vármegye intézményeit s annak kifolyását, a megyei közgyűléseket nem tartják egyébnek, mint administratio közegnek s közigazgatási orgánumnak. E felfogás nemcsak helytelen és ellenkező a tör­vény szellemével, de veszélyes is. Az a jog, hogy a törvényhatóságok országos politikai dolgokban fel­írhatnak az országgyűléshez, nem azért adatott, hogy az ne gyakoroltassák. Szóló erősen meg vau győződve arról, hogy ha a vármegyék miuden fon­tos országos alkalmakkal komolyan éltek volna e joggal, ma a vármegye intézményről, melynek je­lenlegi alakjába maga sem szerelmes, nem hallat­szanának a lélekharangok. A jognemgyakorlás szo­morú példájaként áll a magyar nép előtt Horvát­ország. Szóló históriai adatokkal mustrálja, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom