Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-02 / 35. szám

laprajza a{ 1883. épben megtartandó ellenőrzési szemlének a Veszprém vármegyében tartóz­kodó közös hadseregbeli sznbadságosok, tartalékosok és póttartalékosok számára. Az ellenőrzési szemle Az alább megnevezett községekben tartózkodó szabadsá- , gos, tartalékos és póttartalékosok számára. Járás he lye C3 > 03 xj napja ►> 5. Utazás Varsányba. •H 1 u 6. Varsány, Sikátor, Lázi, Péterd, Románd, Gicz, Gyiróth, Bakony-Ma- gyar és Bakony Német-Szent-László. N 0 > 7. Utazás; Bakony-Magyar-Szombathelyre. B.-Magy.- 1 Szombat­5-h <X> 8. Bakony-Magyar- és Bakony-Német-Szombathely, Hánta, Réde, Bár­sonyos, Bánk, Teleki. hely VO 9. Utazás: Suurra. H Suur 10 Suur, A ka, Csatira, Ács-Teszér, Cseruye és Szápár. •H n. Utazás: Zirczre. fi 0 12. B.-Magyar- és B -Német Szt.-Király, Csesznek, Oszlop. s 1 13. Dudar, Nana, Csetény, Teés, Jásd, Olaszfalu, Lókut. p­tsj 14. j Vasárnap szünet. 15. Zircz, Bakonybél, Borzavár, Porva. Esztergár. I 3. í Utazás: Devecserbe. *rl n 4. Ajka, Tósok, Tósok-Berénd, Bódé, Kolontár, Padrag, Halimba, Csékut, Öcs, Puszta-Miske. <1) IQ §5 <D 5. Kis-Lőd, Gyepes, Ajka-Rendek, Noszlop, Magyar- és Német-Polány, Pölöske, N.-Szőllős, Dóba, Oroszi. 0 (1) Hl 0 > VO 6. N.-Alásouy, Dabrony, Vid, Vecse, Csősz, Felső-, Közép- és Alsó Iszkáz, Kis-Szőllős. í> fi 7. Vasárnap szünet. (1) ■ti O 8. Kerta, Nagy-Kamond, Kis-Kamond, Csögle, Egeralja, Adorjánháza, Nagy-Pirith, Kis-Pirith. 9. Tüskevár, Torna, Torua-Pinkócz, Kis-Berzseny, Karakó-Szörcsök. 10. Somló-Vásárhely, Kis-Jenő, Bor-Szörcsök, Devecser. 11. Utazás: Pápára. h Lovász-Patona, Ugod, Homok-Bödöge, Nagy Tevel, ^dász-Tevel, Takácsi, Vaszar, Gecse. •ri 13. Jákó, Iharkút, Farkasgyepü, Német-Bánya, Pápa-Kovácsi, Kúp, Nóráp Döbrönte, Kis és Nagy-Ganna. ti p< 14.1 Vasárnap szünet. ft pH rO vD 15. Tapolczaíő, Ns-Szalók, Gergelyi, Vinár, Kiilső-Vath, Mihályháza Mező­lak, Nyárád Békás. 'ti iö. Marczaltő, Alsó és Felső-Görzsöny, Acsád, Dáka, Derecske, Borsos- győr, Kéttornyúink, Salamon. ft O 17. 18. Pápa város 1 a 19‘ gyal°gezredliez tartozandók. y /az idegen csapat és katonai intézetekhez tartozandók. 19 Utazás: Pápa-Teszérre. Pápa­Teszér 20. Csóth, Gyrmóth, Vanyola, Nyögér, B.-Ságh, P.-Teszér, B.-Szt.-Iván. 21. Vasárnap szünet. 22. B.-Tamási, N.-Dém, Szűcs, Koppány, Béb, Fenyőfő. 03-g 16. Utazás: Várpalotára. •rl ’ctj 17. üskü, Ősi, Papkeszi, Vilpnya, Kis-Kovácsi, Berhida. fi VÄJ 18. Palota város, Peremarton fi > u* 19. Utazás: Veszprémbe. 20. Márkó, Bánd, Herend, Csehbánya. Városlőd, Rátóth. a *4) Sh ft 21. Vasárnap szünet. ft N IQ 0 'O 22. Kádárta, Hajmáskér, Sóly, Szent-kir.-Szabadja, Vörösberény, Almádi, Szt.-István. N m 23. Vámos, Faész, Nagy- és Kis-Hidegkut, Szt.-Gál. > 0 24. 25. Vesznrém város \ a 19, gyalogezredhez tartozandók. * i az idegen csapat és katona intézetekhez tartozandók. > 26. Utazás Nagyvázsonyba. Nagy­vázsony 27. Nagyvázsony, Úrkút, Tóth-Vázsony, Leányfalu, Német- és Magyar- Barnag, Vöröstó, Mencshely. •H ^ I bű fi •H u 28. Utazás •• Enyingre. iC Ä VD 29. Enymg, Bozsok, Fokszabadi, Sió-Maros. S O 30. Siófok, Mező-Szent-Győrgy, Dégh, Szilas-Balhás. !>> fi 0 a H 31. L-Komárom, M.-Komárom, Csajágh, Küngös. h O 1. Ünnep szünet. is 2-| Kenese, Balatonfő-Kajár, Lepsény. Az utóellenőrzési szemlék folyó évi november hó 16. és 17-én Győrött a hadkiegészití kerületi parancsnokság irodájában tartatnak meg és 9 órakor reggel veszik kezdetüket. Veszprém, 1883. augusztus hó 25-én. SchfZ‘;k-1 vésh^y,Dezs°, hadkiegészítő kér. parancsnok. ' an span. állt fölötte. Fűszál nem volt fölötte, hanem a helyett durva göröngyök, kavicsok. Kék Andor szive sejtésszerüleg megdobbant láttára. — Nos, ez ?.. . — Ezt tegnapelőtt hozták. — Nem az a fiatal lány ? . . — Az. Az öreg majd leroskadt. Alig tudta fenntar- tartani ónként ránehezedő karjait az ifjabbik. — Ki volt? — kérdezte halkan. — Fiatal lány. A Kókuszból hozták, ügy mondják rósz életű volt. Valami nagy úrral szökött meg hazulról. Mindennapi történet tisztelt uram. A gazdag ember egyre hitegette; a lány hitt neki, míg utoljára elsorvadt a várakozás alatt. Most az­tán itt van .. . Szegény leány! Holnap ültetek egy őszi rózsát sírjára ... Karika Márton odafonta magát az ifjúhoz; szivén e pillanatban ezernyi kin húzódott keresztül. Azután egy nagy darab pénzt vett ki zsebéből s odanyomta a sírásó ujjai közé. — Hagyjon magunkra. Mikor aztán senki sem látta többé, végig esett a síron egész hosszában. Keserves sírása meg- repesztette volna a sziveket. Az ifjú pedig fölvett egy durva földdarabot s kénytelen szemekkel meg­csókolta. Az őr nem tudott hova lenni csodálkozásában, midőn az öreg vak ember arra kérte, hogy ültesse tele a sirt a leggazdagabb virágokkal. — Kié lehetett ? — kérdezte magában. Egy hét múlva ragyogó oszlopu kerítés között pompázott a sir. Öles márványszobor állt fölötte, azon aranyos betűkkel e szavak: „A fájdalom — a szenvedésnek!* * Karika Márton mindennap kidöczögött Kék Andor karján a temetőbe s friss virágokkal díszí­tette a sirhalmot. Arról pedig egy szóval sem kérdezősködött, hogy mi lett abból a nyomorult asszonyból. Soha egy szóval se! . . . Elveszett-e, él e ? . . Szegény kis pipiske!!! Az életbiztosítás a magyar faj érdekében. in. Mi az életbiztosítás ? Oly szerződés, melynek erejénél fogva a biz­tosító társaság azon kötelezettséget vállalja el, hogy bizonyos meghatározott díjért, — mely egy­szer mindenkorra egy összegben, vagy évenkinti részletekben is beszolgáltatható, a biztosított halála után, vagy még életében kifizeti az előre meghatá­rozott — s a kötvényben világosan kiírt — tőkét. Minden biztosításnál, de különösen az életbiz­tosításnál ugyancsak körül kell tekinteni, vájjon az a biztosító társaság, melynél életünket biztosítani akarjuk, megbizható-e. Szükséges ezen előrelátás azért, mert ép napjainkban alakultak különböző pénzintézetek, biztosító társulatok, amelyek mindent tesznek, csak nem biztosítanak, amelyek egyesegye- dül szédelgésre alapitvák. A szédelgő társulatok minden kigondolható eszközzel és móddal megütik a reklám nagy dob­ját és fünek-fának hirdetik, hogy mily potom-áron lehet náluk mindent biztosítani. E társulatok jól számítanak nálunk magyaroknál. A magyar ember egyeneslelkü és becsületes és amint ő maga nyíl­tan és őszintén beszél, azt hiszi, hogy mindenki hasonlókép jár el. Tehát készpénz gyanánt vesz mindent, hisz a hízelgő szavaknak, beleriugatja ma­gát a csábító Ígéretekbe és — lépen ragad. Ha felszámítanék, hány ezer, sőt millió fo­rintnyi összeg vándorolt e réven a szédelgők zse bébe, vagy a külföld telhetetlen zsákjába, megdöb­bennénk. És még sem okulunk ; nekünk talán még az is jól esik, ha megcsalnak bennünket. Szolid, megbízható legyen tehát az a társa­ság, amelynél magunkat lekötjük. Ez szükséges, nehogy pénzünket sárba dobjuk; de még azért is szükséges, hogy kedélyünk teljesen meg legyen nyugodva és mint ilyen örömmel éleszsze szorgal­mukat, munkakedvünket, hogy a beteendő összeg beszerzésében el ne ernvedjünk. Mily elvek vezéreljenek bennünket a biztosító társaság megválasztásában ? Először is óvakodjunk a távollevő külföldi társulatoktól. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy min­den külföldi vállalat rósz és megbízhatatlan. Távul legyen tőlünk. Hanem igenis a legnagyobb óvatos­ságra intünk mindenkit a külfölddel szemben. Lát­juk naponkint, mily ellenséges indulatot tanúsít irántunk a külföld. Látjuk, hogy selejtes gyártmá­nyaival elárasztja piaczainkat; látjuk, érezzük, hogy szédelgő vállalatainak áldozatait mint keresi és fájdalom, mily gyakran megtalálja hazánkban. Ne gazdagítsuk tehát a külföldet az életbizto­sítás terén se, nehogy nyakunkra nővén ép azon fegyverrel tegyen bennünket tönkre, amelyet mi szolgáltattunk neki, t. i. a pénzzel. Másodszor csak magyar megbízható társu­latoknál biztosítsunk. A szabad verseny bizony a magyarországi pénzintézeteket és biztosító társulatokat is nagy­részben leterelte azon útról, amelyen egyedül jó­zanul prosperálniok lehetett volna. Ez az oka azu­tán, hogy még a hazai, a magyar biztosító társulatok közt is gondosan keresnünk kell azt, amelyre nyu­godt lelkiismerettel rámondhassuk, hogy teljesen megbízható. Vajon miről ismerünk az ilyenre? Erre rö­vid feleletünk van: Becsületes múltról. Igen, a becsületes múlt kezeskedhetik mindenről és minde­nért. Az az intézet, amelyik átküzdte magát viha­ros és kritikus napokon; amelyik látott derűs és borús napokat; amelyik részt vett jóban roszban és mindig megtudta őrizni becsületét és jó hírne­vét; amelyik nem örült, ha biztosított féltől a kö­teles kifizetésnél mennél többet levonhatott; ame­lyiknek legkevesebb pőre volt biztosító feleivel: az legyen az a társulat, amelyre életünket, életünk biztosítását bízzuk. Nézzünk szét és azon kevés hazai biztosító társulatok közt, amelyek teljes megnyugvást nyújt­hatnak egyet látunk különösen kimagaslani és ez : Az első magyar általános bitosító tár­saság. Ez azon magyar intézet, amelynek a magyar faj érdekében nemzeti missiója van. Ez azon inté­zet, melyre a magyar középosztály figyelmét kü­lönösen felhívjuk. Jánusz. Megyei szabályrendelet a ló, szarvasmarha és sertés tenyésztés elő­mozdítása érdekében. 1. §. Veszprém vármegye területén csak azon mének, bikák és kanok használtathatnak nyil­vánosan tenyésztésre, melyek a jelen szabályrende­let alapján nyert födöztetési, illetőleg tenyésztési igazolvánnyal bírnak. E végből miuden tenyésztésre használt mén, bika és kan a szükséghez képest, évenként egyszer azonban minden esetre bizottsá­gilag megvizsgáltatik s a melyek tenyésztésre al­kalmasoknak találtatnak, tenyész igazolványnyal elláttatnak és a veszprémmegyei gazdasági egylet által nyilvántartatnak. Ezen vizsgálat alól az állam tulajdonát képező mének, bikák és kanok kivétet­nek. A tenyész igazolványok, ha azon mének, bikák vagy kanok a melyek részére kiadva lettek, elhul­lanak, tenyésztésre többé nem használtatnak, ettől a vizsgáló bizottság által jogérvényesen eltiltatuak, vagy Veszprém megye területéről más megye te­rületére átvitetnek esetleg eladatnak, a nyilvántar­tásra hivatott Veszprém megyei gazdasági egylet­hez beadandók és megsemmisítendők. 2. §. A vizsgálatot vegyes bizottság teljesiti és pedig: a méneket vizsgáló bizottság elnöke a Veszprém megyei lótenyésztési bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén helyettese, tagjai pe­dig a lótenyésztési bizottság által szolgabirói járá­sonként választott két rendes és egy póttag, és a törvényhatósági bizottság által választott ugyan- anynyi tag; a bikák és kanok vizsgálatát a Vesz­prém megyei gazdasági egylet által szolgabirói já­rásonként választott két rendes és egy póttagból és a törvényhatósági bizottság által választott két rendes és egy póttagból álló küldöttség teljesiti. A vizsgáló bizottságban a földművelés- ipar- és ke- reskedelemügyi m. kir. ministerium esetleges kül­döttei szintén bírnak szavazati joggal. 3. §. A rendezet tanácsú városokban létező tenyészmények, bikák és kanok vizsgálatát azon bizottság teljesiti, a mely bizottság azon járásban működik, melynek területén a rendezett tanácsú város fekszik. 4. §. A tenyészállatok vizsgálata rendszerint tavaszkor, de egyesek kérelmére időközben is és pedig bikákra nézve a helyszínén, kanok és ménekre nézve pedig a vizsgáló bizottság, illetőleg a lótenyésztési bizottság által meghatározott helyeken történik. 5. §. Ha valaki tenyésztésre alkalmazandó mént, bikát vagy kant tenyésztési igazolyány nye­rése czéljából az általános vizsgálatokon kivül óhajt megvizsgáltatni, ezen szándékát a járási vizsgáló bizottság elnökeinek, vagy a járási szolga- birónak, esetleg rendezett tanácsú város polgár- mesterének bejelenteni köteles, — mely utóbbi esetben a járási szolgabiró illetőleg polgármester a vizsgálat helyének idejének kitűzése és a vizs­gálat megtartása iránt a küldöttség elnökét meg­keresi. 6. §. A vizsgáló bizottságok határozatainak jogérvényességéhez az elnökön illetőleg helyetes elnökön kivül két tag jelenléte szükséges. 7. §. A vizsgáló bizottságoknak a vizsgála­toknál, s az általuk elrendelt intézkedések foga­natosításánál a járási szolgabirák illetőleg ren­dezett tanácsú városok polgármesterei és a m. állatorvosok segédkezet nyújtani kötelesek. 8. §. A tenyésztésre alkalmazható mének, bikák és kanok korára nézve a mennyiben azt törvény vagy rendeletek nem akadályozzák — a vizsgáló bizottságok határoznak. 9. §. A vizsgáló bizottságok az általuk meg­vizsgált mének, bikák és kanoktól a tenyész iga­zolványt illetőleg födöztetési engedélyt belátásuk szexánt ideiglenesen, vagy örökre is megtagadhat­ják, s ha szükségesnek tartanák állategészségi szem­pontból azoknak tenyészképességüktől záros határ­idő alatt lenndő megfosztását (kiherélését) is elrendelhetik. 10. §. Azon mének, bikák és kanok, melyek fejletlenek és sikeres tenyésztéshez szükséges táp­lálkozási karban erőben (conditio) és egészségben nincsenek, a tenyésztéstől ideiglenesen eltiltandók. A szabálytalan testalkatú s öröklő hibákkal terhelt mének, bikák és kanok melyek az illető vidék tenyész igényeinek meg nem felelő fajuak — örökre eitiltandók a tenyésztéstől. Ily öröklő hibák: a méneknél: havi vakság, fekete és szürke hályog, a csont szövet nagyobb mérvű kóros elváltozása u. m. nagyobb fokú csont uj képletek, a buta csira, taknyosság, bőrféreg, ideg bénaság, bujakór és ful- ladozás, — a bikáknál: a fekete és szürke hályog idült tüdő bajok; tüdővész és tüdő gümő, görvély- kór, bujakór, nyalánkkór és sárgaság. 11. §. Tenyészigazolványnyal el nem látott méneket, bikákat és kanokat tenyésztésre alkal­mazni tilos; kivételt csak azon mének, bikák és kanok képeznek, melyeket magántulajdonosok ki­zárólag saját anya állataik födözésére használnak. Azon mének, bikák és kanok tulajdonosai, kik teuyészigazolvány nélkül másnak ingyen vagy bármi díj fizetés mellett födöztetnek, a járási szol­gabirák, illetőleg a rendezett tanácsú városok pol­gármesterei által esetről esetre 50 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek; a menny men pedig a tenyésztéstől bizottságilag eltiltott mének, bikák és kanok használtatnának ingyeu vagy díjfizetés mellett más tulajdonos anyaállatainak lödözésére, valamint azon mének, bikák és kanok, melyeknek tenyészképességükről bizotságilag elrendelt meg­fosztása (kiherélésn) a kitűzött záros határidőn belül nem eszközöltetett, a tulajdonosnak a jelen § értelmében leendő büntetésén kivül a tulajdonos költségére és veszélyére a járási szolgabiró illető­leg a rendezett tanácsú város polgármesterének felügyelete alatt tenyészképességüktől megíosz- tandók. 12. §. Azon kancza, tehén vagy emse tulaj­donosok, kik tenyészigazolványnyal el nem látott apa állattal Veszprém megye területén fedeztettek, a járási szolgabiró illetőleg rendezett tanácsú városokban a polgármester által esetről esetre 10 forint birsággal büntettetnek. 13. §. Közlegelőkro, s általában hasonfaju nőnemű állatokkal együtt, tenyész igazolványnyal el nem látott méneket, bikákat és kanokat, külö­nösen pedig egy évet meghaladott mén csikókat és félévet meghaladott bikaborjukat kihajtani eset­ről esetre kiszabandó 5 írt pénzbüntetés terhe alatt tilos. 14. §. A jelen szabályrendelet alapján kisza­bott büntetés péuzek közigazgatási utón hajtatnak be és a megyei pénztárban, a veszprémi takarék- pénztárban elhelyezve gyümölcsözőleg kezeltetnek, s a megyei gazdasági egylet meghallgatása mellett a törvényhatósági közgyűlés által állattenyésztési czélokra fordittatnak. 15. §. A mének bikák és kanok vizsgálatára kiküldött bizottságok határozatai ellen, azok kéz­besítésétől, illetőleg kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye. A felfolya­modás írásban azon szolgabirói, illetőleg rendezett tanácsú városi polgármesteri hivatalnál adandó be, a melynek területén működő vizsgáló bizottság a sérelmesnek talált határozatott hozta. A folyamo­dások a föllebbviteli küldötség elnökéhez a járási szolgabirák, íletőleg rendezett tanácsú városi pol­gármesterek által soronkivül elküldendők. 16. §. A járási vizsgáló bizottság határozatai ellen intézett felebbezések felett a Veszprém me­gyei gazdasági egylet elnökének vagy e czélra általa írásban felhatalmazott egyleti alelnöknek elnöklete alatt felerészben a hatósági bizottság és fele részben Veszprém megyei gazdasági egylet által választott 6 rendes és 4 póttagból álló bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom