Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-02 / 35. szám

laprajza

a{ 1883. épben megtartandó ellenőrzési szemlének a Veszprém vármegyében tartózkodó közös hadseregbeli sznbadságosok, tartalékosok és póttartalékosok számára.

Az ellenőrzési szemle

Az alább megnevezett községekben tartózkodó szabadsá- , gos, tartalékos és póttartalékosok számára.

Járás

he

lye

C3

>

03

xj

napja

►>

5.

Utazás Varsányba.

•H

1

u

6.

Varsány, Sikátor, Lázi, Péterd, Románd, Gicz, Gyiróth, Bakony-Ma- gyar és Bakony Német-Szent-László.

N

0

>

7.

Utazás; Bakony-Magyar-Szombathelyre.

B.-Magy.- 1 Szombat5-h

<X>

8.

Bakony-Magyar- és Bakony-Német-Szombathely, Hánta, Réde, Bársonyos, Bánk, Teleki.

hely

VO

9.

Utazás: Suurra.

H

Suur

10

Suur, A ka, Csatira, Ács-Teszér, Cseruye és Szápár.

•H

n.

Utazás: Zirczre.

fi

0

12.

B.-Magyar- és B -Német Szt.-Király, Csesznek, Oszlop.

s

1 13.

Dudar, Nana, Csetény, Teés, Jásd, Olaszfalu, Lókut.

ptsj

14.

j Vasárnap szünet.

15.

Zircz, Bakonybél, Borzavár, Porva. Esztergár.

I

3.

í Utazás: Devecserbe.

*rl

n

4.

Ajka, Tósok, Tósok-Berénd, Bódé, Kolontár, Padrag, Halimba, Csékut, Öcs, Puszta-Miske.

<1)

IQ

§5

<D

5.

Kis-Lőd, Gyepes, Ajka-Rendek, Noszlop, Magyar- és Német-Polány, Pölöske, N.-Szőllős, Dóba, Oroszi.

0

(1)

Hl

0

>

VO

6.

N.-Alásouy, Dabrony, Vid, Vecse, Csősz, Felső-, Közép- és Alsó Iszkáz, Kis-Szőllős.

í>

fi

7.

Vasárnap szünet.

(1)

■ti

O

8.

Kerta, Nagy-Kamond, Kis-Kamond, Csögle, Egeralja, Adorjánháza, Nagy-Pirith, Kis-Pirith.

9.

Tüskevár, Torna, Torua-Pinkócz, Kis-Berzseny, Karakó-Szörcsök.

10.

Somló-Vásárhely, Kis-Jenő, Bor-Szörcsök, Devecser.

11.

Utazás: Pápára.

h

Lovász-Patona, Ugod, Homok-Bödöge, Nagy Tevel, ^dász-Tevel, Takácsi, Vaszar, Gecse.

•ri

13.

Jákó, Iharkút, Farkasgyepü, Német-Bánya, Pápa-Kovácsi, Kúp, Nóráp Döbrönte, Kis és Nagy-Ganna.

ti

p<

14.1

Vasárnap szünet.

ft

pH

rO

vD

15.

Tapolczaíő, Ns-Szalók, Gergelyi, Vinár, Kiilső-Vath, Mihályháza Mezőlak, Nyárád Békás.

'ti

iö.

Marczaltő, Alsó és Felső-Görzsöny, Acsád, Dáka, Derecske, Borsos- győr, Kéttornyúink, Salamon.

ft

O

17.

18.

Pápa város 1 a 19‘ gyal°gezredliez tartozandók.

y /az idegen csapat és katonai intézetekhez tartozandók.

19

Utazás: Pápa-Teszérre.

PápaTeszér

20.

Csóth, Gyrmóth, Vanyola, Nyögér, B.-Ságh, P.-Teszér, B.-Szt.-Iván.

21.

Vasárnap szünet.

22.

B.-Tamási, N.-Dém, Szűcs, Koppány, Béb, Fenyőfő.

03-g

16.

Utazás: Várpalotára.

•rl

’ctj

17.

üskü, Ősi, Papkeszi, Vilpnya, Kis-Kovácsi, Berhida.

fi

VÄJ

18.

Palota város, Peremarton

fi

>

u*

19.

Utazás: Veszprémbe.

20.

Márkó, Bánd, Herend, Csehbánya. Városlőd, Rátóth.

a

*4)

Sh

ft

21.

Vasárnap szünet.

ft

N

IQ

0

'O

22.

Kádárta, Hajmáskér, Sóly, Szent-kir.-Szabadja, Vörösberény, Almádi, Szt.-István.

N

m

23.

Vámos, Faész, Nagy- és Kis-Hidegkut, Szt.-Gál.

>

0

24.

25.

Vesznrém város \ a 19, gyalogezredhez tartozandók.

* i az idegen csapat és katona intézetekhez tartozandók.

>

26.

Utazás Nagyvázsonyba.

Nagyvázsony

27.

Nagyvázsony, Úrkút, Tóth-Vázsony, Leányfalu, Német- és Magyar- Barnag, Vöröstó, Mencshely.

•H ^ I

bű

fi

•H

u

28.

Utazás •• Enyingre.

iC

Ä

VD

29.

Enymg, Bozsok, Fokszabadi, Sió-Maros.

S

O

30.

Siófok, Mező-Szent-Győrgy, Dégh, Szilas-Balhás.

!>>

fi

0

a

H

31.

L-Komárom, M.-Komárom, Csajágh, Küngös.

h

O

1.

Ünnep szünet.

is

2-|

Kenese, Balatonfő-Kajár, Lepsény.

Az utóellenőrzési szemlék folyó évi november hó 16. és 17-én Győrött a hadkiegészití kerületi parancsnokság irodájában tartatnak meg és 9 órakor reggel veszik kezdetüket.

Veszprém, 1883. augusztus hó 25-én.

SchfZ‘;k-1 vésh^y,Dezs°,

hadkiegészítő kér. parancsnok. ' an span.

állt fölötte. Fűszál nem volt fölötte, hanem a helyett durva göröngyök, kavicsok.

Kék Andor szive sejtésszerüleg megdobbant láttára.

— Nos, ez ?.. .

— Ezt tegnapelőtt hozták.

— Nem az a fiatal lány ? . .

— Az.

Az öreg majd leroskadt. Alig tudta fenntar- tartani ónként ránehezedő karjait az ifjabbik.

— Ki volt? — kérdezte halkan.

— Fiatal lány. A Kókuszból hozták, ügy mondják rósz életű volt. Valami nagy úrral szökött meg hazulról. Mindennapi történet tisztelt uram. A gazdag ember egyre hitegette; a lány hitt neki, míg utoljára elsorvadt a várakozás alatt. Most aztán itt van .. . Szegény leány! Holnap ültetek egy őszi rózsát sírjára ...

Karika Márton odafonta magát az ifjúhoz; szivén e pillanatban ezernyi kin húzódott keresztül. Azután egy nagy darab pénzt vett ki zsebéből s odanyomta a sírásó ujjai közé.

— Hagyjon magunkra.

Mikor aztán senki sem látta többé, végig

esett a síron egész hosszában. Keserves sírása meg- repesztette volna a sziveket. Az ifjú pedig fölvett egy durva földdarabot s kénytelen szemekkel megcsókolta.

Az őr nem tudott hova lenni csodálkozásában, midőn az öreg vak ember arra kérte, hogy ültesse tele a sirt a leggazdagabb virágokkal.

— Kié lehetett ? — kérdezte magában.

Egy hét múlva ragyogó oszlopu kerítés között pompázott a sir. Öles márványszobor állt fölötte, azon aranyos betűkkel e szavak:

„A fájdalom — a szenvedésnek!*

*

Karika Márton mindennap kidöczögött Kék Andor karján a temetőbe s friss virágokkal díszítette a sirhalmot.

Arról pedig egy szóval sem kérdezősködött, hogy mi lett abból a nyomorult asszonyból. Soha egy szóval se! . . .

Elveszett-e, él e ? . .

Szegény kis pipiske!!!

Az életbiztosítás a magyar faj

érdekében.

in.

Mi az életbiztosítás ?

Oly szerződés, melynek erejénél fogva a biztosító társaság azon kötelezettséget vállalja el, hogy bizonyos meghatározott díjért, — mely egyszer mindenkorra egy összegben, vagy évenkinti részletekben is beszolgáltatható, a biztosított halála után, vagy még életében kifizeti az előre meghatározott — s a kötvényben világosan kiírt — tőkét.

Minden biztosításnál, de különösen az életbiztosításnál ugyancsak körül kell tekinteni, vájjon az a biztosító társaság, melynél életünket biztosítani akarjuk, megbizható-e. Szükséges ezen előrelátás azért, mert ép napjainkban alakultak különböző pénzintézetek, biztosító társulatok, amelyek mindent tesznek, csak nem biztosítanak, amelyek egyesegye- dül szédelgésre alapitvák.

A szédelgő társulatok minden kigondolható eszközzel és móddal megütik a reklám nagy dobját és fünek-fának hirdetik, hogy mily potom-áron lehet náluk mindent biztosítani. E társulatok jól számítanak nálunk magyaroknál. A magyar ember egyeneslelkü és becsületes és amint ő maga nyíltan és őszintén beszél, azt hiszi, hogy mindenki hasonlókép jár el. Tehát készpénz gyanánt vesz mindent, hisz a hízelgő szavaknak, beleriugatja magát a csábító Ígéretekbe és — lépen ragad.

Ha felszámítanék, hány ezer, sőt millió forintnyi összeg vándorolt e réven a szédelgők zse bébe, vagy a külföld telhetetlen zsákjába, megdöbbennénk. És még sem okulunk ; nekünk talán még az is jól esik, ha megcsalnak bennünket.

Szolid, megbízható legyen tehát az a társaság, amelynél magunkat lekötjük. Ez szükséges, nehogy pénzünket sárba dobjuk; de még azért is szükséges, hogy kedélyünk teljesen meg legyen nyugodva és mint ilyen örömmel éleszsze szorgalmukat, munkakedvünket, hogy a beteendő összeg beszerzésében el ne ernvedjünk.

Mily elvek vezéreljenek bennünket a biztosító társaság megválasztásában ?

Először is óvakodjunk a távollevő külföldi társulatoktól.

Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy minden külföldi vállalat rósz és megbízhatatlan. Távul legyen tőlünk. Hanem igenis a legnagyobb óvatosságra intünk mindenkit a külfölddel szemben. Látjuk naponkint, mily ellenséges indulatot tanúsít irántunk a külföld. Látjuk, hogy selejtes gyártmányaival elárasztja piaczainkat; látjuk, érezzük, hogy szédelgő vállalatainak áldozatait mint keresi és fájdalom, mily gyakran megtalálja hazánkban.

Ne gazdagítsuk tehát a külföldet az életbiztosítás terén se, nehogy nyakunkra nővén ép azon fegyverrel tegyen bennünket tönkre, amelyet mi szolgáltattunk neki, t. i. a pénzzel.

Másodszor csak magyar megbízható társulatoknál biztosítsunk.

A szabad verseny bizony a magyarországi pénzintézeteket és biztosító társulatokat is nagyrészben leterelte azon útról, amelyen egyedül józanul prosperálniok lehetett volna. Ez az oka azután, hogy még a hazai, a magyar biztosító társulatok közt is gondosan keresnünk kell azt, amelyre nyugodt lelkiismerettel rámondhassuk, hogy teljesen megbízható.

Vajon miről ismerünk az ilyenre? Erre rövid feleletünk van: Becsületes múltról. Igen, a becsületes múlt kezeskedhetik mindenről és mindenért. Az az intézet, amelyik átküzdte magát viharos és kritikus napokon; amelyik látott derűs és borús napokat; amelyik részt vett jóban roszban és mindig megtudta őrizni becsületét és jó hírnevét; amelyik nem örült, ha biztosított féltől a köteles kifizetésnél mennél többet levonhatott; amelyiknek legkevesebb pőre volt biztosító feleivel: az legyen az a társulat, amelyre életünket, életünk biztosítását bízzuk.

Nézzünk szét és azon kevés hazai biztosító társulatok közt, amelyek teljes megnyugvást nyújthatnak egyet látunk különösen kimagaslani és ez :

Az első magyar általános bitosító társaság.

Ez azon magyar intézet, amelynek a magyar faj érdekében nemzeti missiója van. Ez azon intézet, melyre a magyar középosztály figyelmét különösen felhívjuk.

Jánusz.

Megyei szabályrendelet

a ló, szarvasmarha és sertés tenyésztés előmozdítása érdekében.

1. §. Veszprém vármegye területén csak azon mének, bikák és kanok használtathatnak nyilvánosan tenyésztésre, melyek a jelen szabályrendelet alapján nyert födöztetési, illetőleg tenyésztési igazolvánnyal bírnak. E végből miuden tenyésztésre használt mén, bika és kan a szükséghez képest, évenként egyszer azonban minden esetre bizottságilag megvizsgáltatik s a melyek tenyésztésre alkalmasoknak találtatnak, tenyész igazolványnyal elláttatnak és a veszprémmegyei gazdasági egylet által nyilvántartatnak. Ezen vizsgálat alól az állam tulajdonát képező mének, bikák és kanok kivétetnek. A tenyész igazolványok, ha azon mének, bikák vagy kanok a melyek részére kiadva lettek, elhullanak, tenyésztésre többé nem használtatnak, ettől a vizsgáló bizottság által jogérvényesen eltiltatuak, vagy Veszprém megye területéről más megye területére átvitetnek esetleg eladatnak, a nyilvántartásra hivatott Veszprém megyei gazdasági egylethez beadandók és megsemmisítendők.

2. §. A vizsgálatot vegyes bizottság teljesiti és pedig: a méneket vizsgáló bizottság elnöke a Veszprém megyei lótenyésztési bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén helyettese, tagjai pedig a lótenyésztési bizottság által szolgabirói járásonként választott két rendes és egy póttag, és a törvényhatósági bizottság által választott ugyan- anynyi tag; a bikák és kanok vizsgálatát a Veszprém megyei gazdasági egylet által szolgabirói járásonként választott két rendes és egy póttagból és a törvényhatósági bizottság által választott két rendes és egy póttagból álló küldöttség teljesiti. A vizsgáló bizottságban a földművelés- ipar- és ke- reskedelemügyi m. kir. ministerium esetleges küldöttei szintén bírnak szavazati joggal.

3. §. A rendezet tanácsú városokban létező tenyészmények, bikák és kanok vizsgálatát azon bizottság teljesiti, a mely bizottság azon járásban működik, melynek területén a rendezett tanácsú város fekszik.

4. §. A tenyészállatok vizsgálata rendszerint tavaszkor, de egyesek kérelmére időközben is és pedig bikákra nézve a helyszínén, kanok és ménekre nézve pedig a vizsgáló bizottság, illetőleg a lótenyésztési bizottság által meghatározott helyeken történik.

5. §. Ha valaki tenyésztésre alkalmazandó mént, bikát vagy kant tenyésztési igazolyány nyerése czéljából az általános vizsgálatokon kivül óhajt megvizsgáltatni, ezen szándékát a járási vizsgáló bizottság elnökeinek, vagy a járási szolga- birónak, esetleg rendezett tanácsú város polgár- mesterének bejelenteni köteles, — mely utóbbi esetben a járási szolgabiró illetőleg polgármester a vizsgálat helyének idejének kitűzése és a vizsgálat megtartása iránt a küldöttség elnökét megkeresi.

6. §. A vizsgáló bizottságok határozatainak jogérvényességéhez az elnökön illetőleg helyetes elnökön kivül két tag jelenléte szükséges.

7. §. A vizsgáló bizottságoknak a vizsgálatoknál, s az általuk elrendelt intézkedések foganatosításánál a járási szolgabirák illetőleg rendezett tanácsú városok polgármesterei és a m. állatorvosok segédkezet nyújtani kötelesek.

8. §. A tenyésztésre alkalmazható mének, bikák és kanok korára nézve a mennyiben azt törvény vagy rendeletek nem akadályozzák — a vizsgáló bizottságok határoznak.

9. §. A vizsgáló bizottságok az általuk megvizsgált mének, bikák és kanoktól a tenyész igazolványt illetőleg födöztetési engedélyt belátásuk szexánt ideiglenesen, vagy örökre is megtagadhatják, s ha szükségesnek tartanák állategészségi szempontból azoknak tenyészképességüktől záros határidő alatt lenndő megfosztását (kiherélését) is elrendelhetik.

10. §. Azon mének, bikák és kanok, melyek fejletlenek és sikeres tenyésztéshez szükséges táplálkozási karban erőben (conditio) és egészségben nincsenek, a tenyésztéstől ideiglenesen eltiltandók. A szabálytalan testalkatú s öröklő hibákkal terhelt mének, bikák és kanok melyek az illető vidék tenyész igényeinek meg nem felelő fajuak — örökre eitiltandók a tenyésztéstől. Ily öröklő hibák: a méneknél: havi vakság, fekete és szürke hályog, a csont szövet nagyobb mérvű kóros elváltozása u. m. nagyobb fokú csont uj képletek, a buta csira, taknyosság, bőrféreg, ideg bénaság, bujakór és ful- ladozás, — a bikáknál: a fekete és szürke hályog idült tüdő bajok; tüdővész és tüdő gümő, görvély- kór, bujakór, nyalánkkór és sárgaság.

11. §. Tenyészigazolványnyal el nem látott méneket, bikákat és kanokat tenyésztésre alkalmazni tilos; kivételt csak azon mének, bikák és kanok képeznek, melyeket magántulajdonosok kizárólag saját anya állataik födözésére használnak. Azon mének, bikák és kanok tulajdonosai, kik teuyészigazolvány nélkül másnak ingyen vagy bármi díj fizetés mellett födöztetnek, a járási szolgabirák, illetőleg a rendezett tanácsú városok polgármesterei által esetről esetre 50 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek; a menny men pedig a tenyésztéstől bizottságilag eltiltott mének, bikák és kanok használtatnának ingyeu vagy díjfizetés mellett más tulajdonos anyaállatainak lödözésére, valamint azon mének, bikák és kanok, melyeknek tenyészképességükről bizotságilag elrendelt megfosztása (kiherélésn) a kitűzött záros határidőn belül nem eszközöltetett, a tulajdonosnak a jelen § értelmében leendő büntetésén kivül a tulajdonos költségére és veszélyére a járási szolgabiró illetőleg a rendezett tanácsú város polgármesterének felügyelete alatt tenyészképességüktől megíosz- tandók.

12. §. Azon kancza, tehén vagy emse tulajdonosok, kik tenyészigazolványnyal el nem látott apa állattal Veszprém megye területén fedeztettek, a járási szolgabiró illetőleg rendezett tanácsú városokban a polgármester által esetről esetre 10 forint birsággal büntettetnek.

13. §. Közlegelőkro, s általában hasonfaju nőnemű állatokkal együtt, tenyész igazolványnyal el nem látott méneket, bikákat és kanokat, különösen pedig egy évet meghaladott mén csikókat és félévet meghaladott bikaborjukat kihajtani esetről esetre kiszabandó 5 írt pénzbüntetés terhe alatt tilos.

14. §. A jelen szabályrendelet alapján kiszabott büntetés péuzek közigazgatási utón hajtatnak be és a megyei pénztárban, a veszprémi takarék- pénztárban elhelyezve gyümölcsözőleg kezeltetnek, s a megyei gazdasági egylet meghallgatása mellett a törvényhatósági közgyűlés által állattenyésztési czélokra fordittatnak.

15. §. A mének bikák és kanok vizsgálatára kiküldött bizottságok határozatai ellen, azok kézbesítésétől, illetőleg kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás írásban azon szolgabirói, illetőleg rendezett tanácsú városi polgármesteri hivatalnál adandó be, a melynek területén működő vizsgáló bizottság a sérelmesnek talált határozatott hozta. A folyamodások a föllebbviteli küldötség elnökéhez a járási szolgabirák, íletőleg rendezett tanácsú városi polgármesterek által soronkivül elküldendők.

16. §. A járási vizsgáló bizottság határozatai ellen intézett felebbezések felett a Veszprém megyei gazdasági egylet elnökének vagy e czélra általa írásban felhatalmazott egyleti alelnöknek elnöklete alatt felerészben a hatósági bizottság és fele részben Veszprém megyei gazdasági egylet által választott 6 rendes és 4 póttagból álló bi-