Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-12 / 32. szám
További más Lslor mai) a nagymérvű halandóságot, ío»ép a iád i gyermekeknél előidézi, i lakosság ellensze ./e orvosi segítséget igénybe •. enni. Ezen ellem -nv többnyire, de tévesen, a •i.q> ama iönuyeimüségének és indolentiájának tulajdonittatik, mely a magyar népnek egyik sajátsága. Miért ha komolyabb figyelemre méltatjuk az alsóbb osztályoknak életmódját és szokásait, azon meggyőződésre fogunk jutni, hogy nem a családi kötelmek elmulasztása, vagy a szülőknek gyermekeik iránti szeretetnek hiánya, sem a köny- nyelmüség az, mi az embereket az orvosi ápolás igénybevételétől visszatartja : hanem a pénz hiánya és a szokás. Egy orvosnak honoráriuma természetszerűleg a távolsághoz és ebből folyó időveszteséghez mérve külömböző, de ha a gyakorlatot vesszük zsinór- mértékül, nagyon ritkán fogja túlhaladni a 2 frtot; ideszámítva a fuvarbért, mely sok Ízben 2-3 frtra emelkedik; egy orvosi látogatás, feltéve, hogy az orvos hona találtatik és útnak indulhat, legkevesebb 4—5 frtra teendő. Miből kiviláglik, hogy súlyosabb betegségnél legalább is 4—5 látogatást számítva, akiadás csakhamar 16, 20 —25 frt ösz- ezegre rúg. Már most kérdem, az a szegény zsellér, kinek vagyona egy rósz háznak fele vagy negyedrésze, és ki napszámból él, vagy az a nyomorult béresnek családja, kinek pénzbeli évi fizetése 20 frt; vagy egy 16-os vagy 32-es telkü polgár (kiknek száma ma már szerekre megy) van-e abban a szerencsés helyzetben, orvost hívhatni megbetegedett egyik-másik családtag számára. Nem íogja-e kétszer meggondolni, mig ily áldozatra elszánja magát? Nem fog-e visszariadni az erejét oly mérvben túlhaladó költségtől és ellenére amaz üdvös közmondásnak: „Principiis obsta, sero medicina paratur“ elodázni a segély keresést mindaddig, mig a felgyógyuláshoz némi reményt táplálhat. Ha pedig a szokást magában véve analysál- juk, mint régi időkből átvett és generatiók által, hosszú évek során át követett eljárást tekintjük : be kell vallani, hogy a körülmények, melyeket visszatükröztünk, ma még nem oly csábitók, hogy a népet arra bírhatnák, kitérni a gyakorlatban levő kerékvágásból. Az ilynemű megrögzött szokás oly nagy momentum a szegényebb sorsú osztályoknál, hogy csodálkozni sem lehet a felett, hogy vannak oly vidékek, a hol a földbirtokos orvost tart, kinek meg vau hagyva a népet ingyen gyógyítani, s ezen kedvezmény daczára segítsége még sem vétetik igénybe. így ha megtörténik is, hogy egy gazdagabb családapa súlyosabb betegség alkalmával orvost hív, ezt töbnyire már csak akkor teszi, ha a szokásos házi szerek felhasználása és a kuruzsló asz- szonyok közreműködése sikertelennek bizonyult be, minek folytán az orvos is többnyire későn jő. Azon ellenszenvnek, melyet a nép az orvosok ellen tanúsít, van még egy másik oka is, és ez, ha nagyon ritkán is. az orvosok qualificatiójában keresendő. Előbbi időkben, a midőn sebészi nyilvános tanfolyamok tartattak, a hol az ifjúság az orvosi tudomány alapelmeit magának elsajátíthatta s hazakerülvén oly eseteknél, a hol rögtöni segély szükséges volt, jó szolgálatot tett — talán nélkülőz- hetőbb volt az orvosoknak nagyobb száma. Ma azonban, minthogy e tanfolyamok beszüntettettek s minthogy a doctoratus kívántatik a gyakorlati működéshez, kitűnő orvos vagy sebész alig kapható falura, mert az olyan egyén ki 8—10,000 frtot költött kiképezésére, nem megyf alura 300 frt fizetés mellett, hanem városokban keresi clienseit. Innen magyarázható mint előbb már felemlítettem, hogy sokszor falura a legszegényebb, esetleg a leggyöngébb egyéniségek kerülnek, kiknek képzettsége nem miudig olyan, hogy valami nagy bizalmat keltene. Ebből is csak arra a következtetésre jutunk, hogy a mostani helyzetnek vigasz- talatlansága, nem annyira a nép indulatában lelhető fel, mint a viszonyok mostohaságában. (Folytatása következik.) VIDÉKÜNK, Ősi, 1883. augusztus 5-én Tekintetes szerkesztő úr! A bevégzett aratás és takarodással elnémult künn a mezőn a sarlók és kaszák pengése, felváltotta azt benn az udvar s szérűkön a cséplőgépek zakatolása s a szelelő rosták keleplése; csupa kéz és láb most minden, tesz vesz állat s ember egyaránt, hogy lássa valahára évi fáradsága gyümölcsét. A várvavárt eredméuy azonban távolról sem olyan, mint a milyenhez a remények íüzvék, legalább e vidéken, mely jobb termési viszonyok közt megyénk egyik „kanáán“-jának szokott tartatni, — az idén nem. A búzatermés középszerű, valamivel jobb a rozs, de silány az árpa mennyiség minőség tekintetében, nem csoda tehát ha a kimunkálás folyama alatt már is igen keresett czikké vált a sörgyártásra való az első rendű, a mely vajmi kevés találtatik. Egy szóval az idei termés jóval mögötte áll a ta- valinak, s ha a lefolyt julius hó utolsó napjaiban a beköszöntött rekkenő meleget egy jótékony eső nem követi, úgy a kukorioza, burgonya, takarmány répa s egyéb hüvelyes-lélékre sem leend kilátás, most már azonban van. — Szénatermésünk jól ütött ki s ha a több ezernyi hold kiterjedésű rétjeinkről a szépen mutatkozó sarju is szárazon betakarítható lesz, nemcsak könnyű leend marháink kiteleltetése az egyébkiüt gyérmeunyiségü szalma készlet mellett, hanem jut még eladóra is, — másból hisz úgy is alig kerül. Gyümölcs majdnem minden fajta nemből termett, csak kékszilva nem; v középszerű borszürettel is kecsegtet a remény, szépen fejlődnek a fürtök s dagadoznak a gerezdek, csak érlelő s lészaporító jó időjárás kell úgy | a/iáu vigabb les: a szüret az aratásnál s jó kedvel foltiálthatunk Horáczczal .ntwc pede pulsanda i' azaz- ha’p láb alá avval a csárdással.0 Ez képe szűk keretben lefolyt évadunknak. Házi állal- ink egészségi állapota jó, a lovak közt elterjedt nagymérvű rühkór szolgabiránk erélyes intézkedése folytán teljesen ki lett irtva. A mi pedig magát az emberiséget illeti, hála az Égnek! az is kielégítő, a mit a rendes menetű halálozási esetek igazolnak, s ha az állapot folyton igy megmarad nincs mit félnünk, hogy amaz ijesztő ázsiai öldöklő angyal a hirhedt .fekete asszony“ hozzánk befurakodjék, résen talál és állunk elébe mert: „falu végén a vasvella, nem jöhet be a korela! — ügy legyen! A rendes halál eseteken kívül a nyári idényen át három vizbefulási eset adta elő magát, egy 26 éves nő s két gyermek fűlt a séd viz árjaiba, be- esettt ugyan a nádor csatorna egyik ágában még más három gyermek is de szerencsésen ki lettek mentve. E hó 28-án lesz a tavasz óta üresedésben álló rom. kath. kántortauitói állás betöltése végett a választás. Vajba e fontos eljárásnál háttérbe szorulna a koma s sógorsági tekintet, egyik is másik is letenne a nagyon is szemet szúró, visszatetszést szülő, s közérzületet felháborító mesterkélésekről s elejtetnék az a bizonyos házasságkőtési s csa- ládalapitási tervezet, mely közbeszédtárgya, hisz gyarló tanügyi állapotunknak nincs sem vőlegény sem mennyasszonyra szüksége, hanem igen is tanítóra, ki — megvallva az igazat — gyakorlott, edzett s szakképzett férfi s ne fiatal kezdő legyen, 170 — 180 tanköteles gyermekszám 6 — 12 és 12— 15-ig egy megért korú tapasztalt vezér, gyermekbarát s oktató után eped, ki valahára sajnálatos iskolaügyi állapotunkon egyet lendítvén, azt a korkövetelmények megillető színvonala s magaslatára felemelje s versenyképessé tegye itt helyi ref. atyánkfiái fokozatos fejlődésnek indult iskolájával a melynek fájdalom! a miénk jóval mögötte áll azért egyedüli jelszavunk és közimánk legyen .nevelés s pktatás jöjjön el a te országod!“ Anna nap hetében Nyári Szabó István színtársulata itt keresztül utaztában két előadást tartott, még pedig — mint a meghívóban jelezte — az intelligenczia kedvéért. — A társulat egész két „destillált“ csepptagból állt, t. i. férj és feleség, tehát .Romeo és Julia.“ Színre került: A czigány és kedvese, a házaló zsidó, egy falusikomédiás és társai, a részeges schuszter és felesége, a csizmadia inas szerelme, végre: bát engem ki takar be ? íme mindenből valami, az egészből semmi! — Az intelligenczia a színre hozott egyveleg dőreség és bohóságon sokszor jóizüen nevetett a parlagi közönség pedig — nagyokat röhögött. Az estély hőse mindig maga a színigazgató Szabó István volt, ki a részeg és korhely alakításában utánozhatatlannak bizonyult, nem is csoda mert naphosszat szokása szerint be volt rúgva. Harmadnapra kelve 4—5 frt. bevétellel a társulat úgy a mint jött „veloezipeden“ tovább gyalogolt Nálam tett bucsuzásakor megemlékezvén mtípártoló közönségünkről engedelemkérés közt kinyilatkoztatta „ olyan volt — úgymond: — az előadás, mint a milyen a publikum.“ — Éu nem késtem itt időzése tartamát kis könyvében olyan formán beirni, hogy ,a mór megtette kötelességét, — möhet.“ Mondja aztán valaki, hogy itt a megyeszélen nem jut ki néha egy piczike adag nekiiuk is a szellemi élvekből annyi sok életkeserüség közt. Eplényi {Márton. Pápa, 1883. augusztus 8-án. Vasárnap augusztus 5-kén nagy ünneyólyes- séggel tartatott meg, gr. Esterházy Móricz ur ő méltósága, uj szülött fiának keresztelése. Ezen családi ünnepély alkalmából számos ház — különösen a főtéren nemzeti lobogókkal volt feldíszítve. Köztudomású, hogy Budapest városa, hazánk ezredéves fenállásáuak jubileumára, az 1848 események dicsőítésére szánt szabadság-szobrot akar emelni. Ezen emlékszobor érdekében Gyurátz Fe- rencz evang. lelkész ur kezdeményezése folytán, egy gyűjtő bizottság alakult, mely legszélesebb körben akarja a gyűjtést eszközölni. E czélból a város 16 részre osztatott be és mindegyik részbe 3 gyűjtő küldetik. Városunk egyik legkitűnőbb iparosát Toch József pipagyáros urat, a kereskedelmi miniszter ur ő excellentiája, az 1885 diki Budapesten rendezendő országos kiállításhoz reudes bizottsági taggá nevezte ki, a soproni kereskedelmi és iparkamara területére. Gratulálunk a szép és megérdemelt kitüntetéshez. Toch József ur már eddig is számos kiállításban vett részt és gyártmáuyaival mindany- nyiszor magas rangú érmeket nyert. Dr. Kemény József, az ötvenes években volt országos főszemorvos, ki már több év óta Cserno- vicz-ban lakik, nehány nap előtt városunkba érkezett. Mivel több hétig szándékozik itt maradni, idült szembajokban szenvedőknek, különösen azoknak, kik oly szembajban sinlődnek, melyen csak műtét által lehet segíteni, most alkalmuk van, egy ügyes és sokat tapasztalt szemorvos tanácsát kikérni és magukat gyógykezelni. Tegnap délután a felső mezei városi bérlőnél egy gőzgép csépelt. Kiröpült sziporkák által egy kazal meggyulladt és elégett az összes szalma- készlet és a gőzgép maga is. Az elégett kazalok között 600 kereszt árpa és kevesebb mennyiségű zab még a szalmában volt; a kár tehát tetemes. Nyárádon póstahivatal lett felállítva. ‘Polgár. Egy és más Karlsbadról. Hiába! csak nincs absolut jó, sem absolut rossz. — Még ott is találó ez az axióma, ahol a fürdők pfvdofy VfíjV SZÓ hű Ofc’vfrlöl üdülést n i < 1.8 a fürdő a valóságos betegeknél, no meg azoknál is, akik csak úri passióból •beteg*-ek, másfelől meg épen szülőoka egy más specificus betegségnek. — értem a fördő- levél-irás betegségét, amelybe beleesik a legtöbb fürdő látogató. — Sajátságos a dologban csak az, hogy azt a betegséget nem az fájlalja, a ki benne szenved, hanem a közönség, amelyet a saisonban (ba úgy tetszik: ivadban) épenséggel elárasztanak ilyen fürdő-levelekkel. Akárhova tévedt az ember szeme az újságban azon akad meg, hogy ebben és ebben a fürdőben X. herczegnő Y. marquis-val vonják magukra a közfigyelmet; hogy Z. grófnő napjában hányszor és miképen váltosztatja toilette- jeit és végül elmaradhatlanúl ott találja a legutóbbi jótékonyczélú hangversenyen jelen volt szépségek névsorát, amelyek közöl a türelmes olvasó persze a legtöbb esetben egyet sem ismer. Némileg ugyan elviselhetőbbé teszi a közönség előtt e bajt azon körülmény, hogy ezekből a fürdőben irt vizenyős tartalmú levelekből, nem kevés nedvesség származik át hozzánk, ami megint ugyan elkel a közönség azon részénél, amely a rekkenő hőségben is a városba rekedt. Jónak látom ezért előre figyelmeztetni a tisztelt olvasókat, hogy nem szándékom — bár Karlsbadról készülök egyet-mást elmondani — az említettem tartalmú fürdő-levelek különben is fölös számát szaporítani. Még csak azt sem fogom megkisérleni, hogy avatatlan toliammal Karlsbad tájékának nagyszerűségét fessem. Nem szólok Karlsbad vadregényes, kies fekvéséről, a gyönyörű kilátásról, melyet nyújt, a vidék természeti szépségéről, melynek pompája szinte ihlettségbe ejti a szemlélőt Elmondja ezt majd helyettem elébb-utóbb illő ömlengéssel valamelyik fel nem ismert tehetségű lyrai költő, akit tán éppen lyrikus betegségének kikurálása végett küld majd orvosa Karlsbadba. Mert meglehet, hogy ez a csodás gyógyerejü fürdő még a Pegazus rúgása ellen is nyújt panacaeát. Inkább csak egyes észleleteket akarok feljegyezni, melyeket Karlsbadban szereztem azon reflexiók kíséretében, melyeket azok bennem költöttek. Mindjárt első napokban magokra vonták figyelmemet Karlsbadban a közbátorság, és ennek őrei. Akik egy ideig is tartózkodtak a magyar fővárosban, azok Thaisz jóvoltából megszokták a mi rendőreink nyers modorát, mert ezek komoly hivatalos állásukból kifolyó kötelességüknek tartják, hogy gorombák legyenek. A karlsbadi rendőr eló'zékeny udvarias és szemes, épen ellentéte a mi Mibaszua Andrásainknak. A rendőri kihágások Karlsbadban a legritkább esetek közzé tartoznak, igy p. tolvajlásról, jólehet a forrásoknál 4-5000 ember csoportosúl össze az úgynevezett ,Gänsemarsch *-nál, haliami sem lehet. Persze máskép van ez nálunk boldog Magyarországon. Karlsbad tudvalevőleg egyike a legnépesebb fürdőhelyeknek, természetes tehát, hogy ezek közt nem csekély azon betegeknek a száma, kiknek megfogyott életerejét Karlsbad sem tudja többé visszaadni. De a sors könyörületes ott is, ahol sújt. Kinos szenvedéseket mér a betegekre; virágában támadja meg élettaját, — de beleoltja egyszersmind kitőrőlhetlenül a felgyógyúlás fájdalom- enyhitő reményét. Az orvos fürdőt ajánl, mely, ha , gyógyulást nem is, legalább enyhülést szerezzen. Hű úti társával a reménynyel indul a fürdőbe az élő-holt beteg. De rég meg vau mondva „contra vim mortis, non est medicamen in hortis.“ A fürdő már gyógyulás helyett enyhülést sem nyújt, csak fáradt tagjainak pihenést. A beteg kinszevedett. Idegen fürdőben, távol övéitől aluszsza örök álmát. És ámbár több idegent takarnak be a karlsbadi hantok, temetés itt soha sem látható. A betegek iránti gyöngéd figyelemből, kikben a temetkezés szomorú jelenete a halál gondolatát ébreszthetné fel, az elhunytakat mindig az éjszaka csendjében kisérik örök nyugalomra. Minden halottról fénykép vétetik, melyet sírkövébe illesztenek a czélból, hogy a kegyeletes rokonok évek múltával is könnyű szerrel ráakadjanak poraira. A gyengédség érzete különben a karlsbadi népnél lépten nyomon előtérbe lép, főleg nyilvánúl ez, az állatokkal való kíméletes bánásmódban. Az állatvédegylet fogalma ennélfogva ott ismeretlen. Sajnos, hogy a nagyobb fővárosban ép a legutóbbi időben érezték szükségét egy állatvédegylet alakításának. Allatvédegylet alkotása egyfelől, a galamblövészet kegyetlen sportja másfelöl, hogy illik ez össze? Mindamellett azt az egyet meg kell hagyni, hogy a mi ebeinknek gyöngyéletök van a karlsbadiakéhoz képest. Nálunk az eb a félszer alatt nyújtózkodva is hűségesen elvégzi házőrző kötelességét; mig a karlsbadi kutyával kutya-mód bánva naphosszat kocsi elé fogva szenet hordáinak. Majdnem felesleges mondanom, hogy Karlsbadban a fürdő-ivad alatt se vége, se hossza a mulatságnak. Hegyen völgyön lakodalom, reuniok, hangversenyek, tánczvigalmak egymást váltják fel. Az ilyen különféle mulatságok túlságos élvezete aztán előidézi a mell-zseb sorvadását. Amiként dagad az ember keble a műélvezetektől, azonképen lappad meg tárczája is. De ezzel felidéztem a gonosz szellemet, mert eszembe juttatta az én kiürült tárczámat is és egyúttal elvette kedvemet, hogy még tovább is folytathatnám e tárczámat. Freund Sámuel, fö-tanitó. HÍREINK, Veszprém, 1883, augusztus 12-én. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 28. száma van csatolva. Felhivás. Miután a rnyvasút részvényeseinek f. ‘íj 11-ére egybehívott közgyűlése nem vt' határozati iselt részvények számán:i csekély volta miatt: — vari szerencsém a tisztelt részvényeseket folyő hé 29-én délután 3 órára — a városház tanácstermében tartandó közgyűlésen való megjelenésre újból oly figyelmeztetéssel meghívni, hogy a jelenlevők tekintet nélkül a megjelenők számára, vagy a{ általuk képviselt részvények mennyiségére, •- a vállalat folytatása, — esetleg a feloszlás iránt végérvényesen határozni fognak. Kelt Veszprémben, 1883. évi augusztus 11-én. Taál Dénes. A kath. fógymnasim ügye. — Kalmár Endre kir. tanácsos és kegyes-tanítórendi főnők ur ő nagysága, mint múlt számunk jelezte, múlt hétfőn, augusztus 6-án érkezett Fekete Endre titkárjával városunkba. Ő nagysága még az nap délután sorra vizsgálta azon helyiségeket, amelyek a főgym- nasium 7. és 8 osztályára szánvák és őrömmel jelezhetjük, az osztálytermek annyira megnyerték a tudós szakférfiú tetszését, hogy legelismerőbben nyilatkozott azoknak czélszerü voltáról. Igen szakavatottan intézkedett a szertárak és a tanári lakószobák elhelyezéséről. Másnap augusztus 7-én fogadta a róm. kát. gymuásiumi bizottság küldöttségét, melylyel még egyszer megtekintette az összes helyiségeket és véleményét közölte a küldöttség tagjaival. Hogy tettel is megmutassa, mily nagy rokonszenvvel viseltetik városunk ezen fontos culturaiis ügye iránt, a gymnasiumi bizottság küldöttei előtt kijelentette, hogy a termeszet- rajzi szertárt egy teljes és igen értékes lepkegyüj- teménynyel fogja megajándékozni. Alig ejtette ki e lekötelező szavakat és a küldöttség alig hogy megköszönte a nemeslelkü ajándékot, Kisovics József apátkanonok ur ő nagysága a leendő főgymnásium könyvtárának ajándékozta saját, több száz, talán több ezer kötetet tartalmazó magánkönyvtárát. A küldöttség kellemesen megilletődve állott a két derék főpap előtt, akik egymást múlták felül ügyünk iránti rokonszenvükben. Isten éltesse a tanügy e két nemes bajnokát. A rendfőnök ur ő nagysága, miután a küldöttség tagjainak látogatását viszonozta, múlt szerdán reggel Balaton-Fűreden át a rend somogyi birtokainak megtekintésére indult.) A gymnasiumi bizottság pedig megértvén ő nagyságának szándékát, holnap, aug. 13-án nyomban megkezdeti a munkát a leendő fogymnasiumon. A tanügy nagy barátja. — Kisovics József apátkauonok ur ő nagysára, akinek jóformán minden léptét egy-egy jótétem, ny jelzi, a veszprémi ipariskolára, addig, mig él. évenkint 100 azaz száz forintot ajánlott fel. Nem csak dunk, ha azt mondjuk, hogy ő nagysága örökké fog élni; hisz e száz forintnak az alapját is rövid idő múlva letéve fogjuk látni. Esküvő. — Megyénk derék főjegyzőjének Kolozsváry József urnák testvéröcscse, Kolozsváry Andor mérnök, augusztus hő 28-án vezeti oltárhoz városunkban a kedves és szellemdás Tiatta Paula kisasszonyt, müveit köreink szeretett Lingiczáját. Isten áldása legyen a szép fiatal páron! Eljegyzés. — Dr' Wéser Jakab, mezőkomáromi községi orvos ur, a napokban váltott jegyet Singer Jakab ozorai orvos szép és kedves leányával Jankával. Éljenek! Gyászhir. — A széles körben ismert és tisztelt tíets családot mély és lesújtó gyász érte. Hets Pálné sz. Beély Francziska múlt szerdán déli tizenkettedféi órakor tüdőszélhüdés következtében hirtelen elhalt. Temetése múlt pénteken délután volt. A kiadott gyászjelentés igy szól: Hets Pál a maga valamint az alulirt családtagok nevében a legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tudatja forrón szeretett felejthetetlen nejének, a legjobb anya-, anyós- és nagyanyának Hets Pálné szül Beél Fran- cziskának f. 1883. évi augusztus hó 8-án déli fél 12 órakor, élete 65. és boldog házassága 45 évében, tüdőszélhüdés következtében lesújtóan váratlanul történt elhunytét. A boldogultnak hült tetemei f. hó 10-ón d. u. 5 órakor fognak az alsó-városi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni; a szent mise-áldozatok pedig ugyan f. hó 11-én délelőtt 10 órakor a szent Ferencz- rendiek templomában |a Mindenek Urának bemu- tattatni. Veszprém, 1883. augusztus 9-én. Az örök világosság fényeskedjék néki! Fiai: Hets Ferencz, Hets Miklós. Menyei: Özv. Hets Lajosné, szül Écsy Mária, Hets Ferenczné, szül. Kosztka Georgin. Unokái: László, Ilma, Margit, Ferencz, Pál. Szomorú vakáczió. — Szűcs Lajos, zentai gymnásiumi tanár ur városunk szülöttje, kedves családjával a szünidőt városunkban tölti. A napokban azon szomorú családi gyász érte, hogy egy éves leánykáját Máriát, a halál elragadta. A kis ártatlannak temetése múlt pénteken volt. Legmélyebb részvétünket a megszomorodott családnak! Köszönet. — Igen tisztelt ismerőseink és barátink, kik szeretett leánykánk elhunyta alkalmával fájdalmunkat részvétökkel enyhíteni méltóz- tattak, fogadják leghálásabb köszönetünket és jó kivánatainkat. Szűcs Lajos zentai gym. tanár és neje szül. Rák Janka. A veszprémmegyei gazdasági-egyesület által Lepsényben, szeptember hó 1-én rendezendő eke-verseny az edddigi jelenségekből Ítélve kiváló sikerűnek Ígérkezik; a gyárosok ugyancsak ostromolják külömbféle megkereséseikkel a titkári hivatalt, melyekből remélhetőleg 14—18 gyáros lesz a versenyen képviselve. Azonkívül a gazdakőzönség a verseny alkalmával Lepsényben édekes meglepetésben is fog részesülni, miután az újabb találmányu gazdasági gépekből ott szép kiállítás is lesz látható. Ajánljuk a versenyt a t. gazdaközönség minél nagyobb érdeklődésébe, a ki ott megjelenik, az minden esetben saját jól felfogott érdekében fog cselekedni. A Balaton egylet — választmánya részéről Szalay Imre orsz. képviselő és Salamon Ádám földbirtokos f. hó 3-án felkeresték gr. Zichy Jánosne szül. Kray Irma urhőlgyet Nádasd-Ladányon, hogy felkérjék a zászlóanyai tiszt elvállalására. A küldötteket gr. Nádasdy Ferencz, az egylet alelnöke rendkívül vendégszeretőleg fogadta, s kérelmük teljesítését a grófnő a legnagyobb készséggel megígérte. A zászlóavatás napja csak később fog meg- határoztatni, ö
