Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-22 / 29. szám
illetőleg: a németeknél a balhék szerepelnek, angoloknál a farkasok, francziáknál a fekete patics, az olasznál foveszedelem a pestis, a spanyoloknál a görvély. Az asszonyok: Németországban házinők, Angliában a ház koronái, Francziaországban dámák, Olaszországban foglyok, Spanyolországban rabszolganők. — A német bátor, bátor mint a medve, az angol mintegy oroszlán, a franczia olyan mint a téka, a spanyol olyan mint az elefánt. A ^ tudo- mányterén: a német pedáns, az angol bölcsész, a franczia mindenből keveset tud, az olasz tudálékos tanár, a spanyol mély gondolkodó. Pompásak: Németországban a herczegek, Angliában a hajók, Francziaországban a fegyvertárak. Záradékul mit mond- 'ínk a férjekről? Ezek Németországban urak, Angliában szolgák, Francziaországban élettársak, Olaszországban tanonczok, Spanyolországban zsar- I nokok. Vendégem a „vin d1 honneur*-ból bucsuzóra i még egyet hörpentvén igy szólt: a mit e sajátságos jellemzés állít, egy harmadrészben valótlan, a másik kétharmad fenálló physiognomiai jogosultsá- ' gát nem zárom ki teljesen, de ez már bánt, hogy Kotzebue maga is németsarj lévén bennünket nős i olasz-férjeket tauonczoknak tart a házas életben s bátorságra nézve rókához hasonlít, holott tudnia kell, hogy bátorságunk folytán a szép Itália már- unittal No de megbocsájtok neki, ő már porladoz. Ez^el kezet szorítva velem útra készen tartott egy lovtj» fogatán hüvösülő alkonyat tájban Budapestjeié elügetett kedves emléket hagyva maga után s kedvest vive magával. Eplényi áMárton. A f Pápa, 1883. julius 18-án. Vasárnap délután tartotta a helybeli collegium önképző köre örömünnepélyét, nagy számú hallgatóság előtt. Örömmel tapasztaltuk, hogy van a fiatalság között irodalmi téren — több tehetség, mely, ha helyes utón jár, szép fejlődésnek fog indulni. A nagy hőség miatt az ünnepély a collegium udvarán lett megtartva; de ép azon délután hüsült meg az idő. Nagy jótétemény volt ezen időváltozás, mert a meleg oly tikkasztó volt, hogy alig lehetett dolgozni, sem testileg, sem szellemileg. 3 napig forró déli szél fújt — valóságos szirokkó. A hőmérő az árnyékban 33° Celsiust, a napon 50° C. mutatott; még a hideg fürdő is alig volt képes az embert félórára lehűteni és felfrissiteni. Még kiállha- tatlanabbá lett a forróság városunk utczáinak hírhedt piszkossága és utálatos pora által; az egész várost folytonos porfelleg fedte; ehhez járul még az egész város közepét körülfolyó (?) büzhödt czin- czaárok illatos kigőzölgése. Mi pápaiak hihetetlen stoicismussal tűrjük a legvastagabb bajokat és hiányokat, mert megszoktuk, azután meg azért, mert nincs pénzünk a bajokon segíteni. De az egyszer még a leghigadtabbak is kifakadtak az öntözés hiánya miatt, mely a nagy port és forróságot némileg enyhítené. Kétség kívüli, hogy befolyásolta e kifakadá- sokat az Egyptomban uralkodó kolera is. De azért ez sem zavarja meg kellőkép nyugalmunkat, összetett kézzel várjuk a rettenetes betegséget, mert fatalisták vagyunk; akire az úristen rámérte a halált, az úgy sem szabadulhat előle. Ha más városok mindent elkövetnek, hogy egészségi állapotukat megjavítsák, a tudomány követelései szerint, mi az ilyen dőre városokat kinevetjük, mert haszontalan óvintézkedésekre dobják ki a pénzt. Mi pápaiak okosabbak vagyunk. Nem hisszük, hogy derék alispánunk e tárgybani legújabb körrendeleté csak legcsekélyebbet is változtasson állapotunkon, mert nem bírunk kieviczkálni a megszokott schlendriánból. Nekünk pápaiaknak jól van minden úgy, a mint van. Her- kulesi erő kellene ahhoz, hogy kirántsanak bennünk ezen helyzetünkből, ilyennel pedig nem rendelkezünk. _________ Polgár. HÍ REINK, Veszprém, 1883. julius 22-én. Lapunk mai számához a „Hív. Ért.“ 25. száma van csatolva. Györvármegye közönségétől. — 28. B. 1883. Kedves Barátaink és Atyánkfiái! A folyó év első havában lezajlott rendkívüli árvízveszély alkalmával sújtott lakosságunk segélyezésére önök 1 területén egyesek és testületek által gyűjtött és ré- , szint közvetlenül, más részben a nagyméltóságu m. ! kir. belügyminisztérium utján ide küldött kegyado- mányokért hálás köszönetünket és elismerésünket, I nyilvánítjuk, és egyidejűleg baráti üdvözlettel fei- I kérjük önöket, hogy hálánk ama kifejezését bölcs ; belátása szerint a nagylelkű adakozóknak becses tudomására juttani méltóztassanak. Kelt Győrvár- megye törvényhatósági bizottságának Győrött, 1883. évi február hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Győrmegye közönsége nevében Lasberg Kezső, ;. k. alispán. Veszprémvármegye t. közönségének Veszprémben. Gyászhir. — Özv. zombatfalvi Zombath Istvánná szül. Grosz Emilia a maga, úgy leánya ,] Gabriella, — valamint sógornője zombatfalvi Zom- | ath Paula férj. Czechmeiszter Lajosné, — végre I anyja özv. Grosz Ignáczné szül. Kunt Janka s a .többi rokkonok nevében fájdalomtól megtört szívlel jelenti, felejthetlen férjének, a szeretett apának, Bstvérnek illetve vőnek zombatfalvi Zombath \tván nyug. m. kir. honvéd-ezredes és dandár- Pirancsnok, — az erdélyi muzeum-egylet alapitó tagja, — a fejérmegyei és és Székesfejérvár városi történelmi és régészeti egylet tiszteleti tagjának, folyó hó 16-án reggel 9V2 órakor, hosszas szenvedés után életének 56. évében agyhüdés következzen történt gyászos elhunytát. A boldogúltnak •lt tetemei folyó hó 18-án d. u. 4 órakor fognak ;ef. hitfelekezet szertartásai szerint az alsóvárosi tértben őrök pihenésre tétetni, Veszprémben, 1883. julius hó 16-án. Áldás és béke drága poraira!! megboldogult a 48-as évek előtt az akkori Bakonyi ezerednél szolgált mint császári kapitány, a szabadságharczban átlépvén a hovédséghez, őr- nagygyá lett, ő személyes bátorságával többször kitüntette magát. Az abszolutizmus és a provizórium idejében visszavonulva élt, az újabb időkben pedig a megyét szolgálta. A honvédség szervezésekor mint őrnagy lépett be, és példás katonai működés után ezredességig vitte. Baj társai becsülték, alattvalói szerették a kiváló képzettségű, humánus törzstisztet. Az elhunyt egyúttal legszenvedélyesebb és szerencsés éremgyüjtőink közé tartozott, s e téren is kiváló ismeretekkel birt; érem- gyűjteményét a szakemberek is többször figyelemre méltatták, ennek valamely közintézet részére leendő megszerzése kívánatos is voln. Alapitó tagja volt az erdélyi muzeum-egyesületnek, s tiszteleti tagja a székesfehérvári régészeti egyesületnek. Nyugdíjaztatása után sokáig betegeskedett s kínos szenvedés várt a nagysarlói hősök egyikére. Halálát nagyszámú ismerősei és barátai siratják az ország minden vidékén. Személyi hir. — Dr Németh Antal kir. tanácsos és győrtankerületi kir. főigazgató ur a napokban városunkban időzött és a nagygymnásium igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette mindazon helyiségeket, melyek a felállítandó 7. és 8. osztály számára lesznek berendezendők. Ő nagysága úgy magukkal a tantermekkel, mint azok kedvező fekvésével és világosságával teljesen meg volt elégedve. Ő nagyságára igen jól hatott, hogy városunkban mindenütt oly nagy lelkesülést tapasztalt a főgymnasium eszméje iránt. Lelkészbeiktatás. — A helybeli ág. evang. gyülekezet által megválasztott lelkészt t. Horváth Dezső urat, ma, vasárnap, julius 22-én délelőtt 10 órakor iktatja hivatalába nagytiszteletü Tatay Sámuel esperes ur. Üdvözöljük az uj lelkész urat városunkban és magasztos hivatásához Isten áldását kívánjuk. Hirtelen halál. — Neumann Móricz neje ép egészségesen feküdt le a napokban. Heggel feltűnt, hogy sokáig nem kel fel. A cselédség fel akarta költeni, de bizony már csak megdermedt hulla volt az ágyban. A rögtön előhívott orvos constatálta, hogy a szélhüdés lefekvés után nyomban érhette. Múlt csütörtökön temették. Nyugodjék békében. Kirándulás Harisba. edmaz előkészületek, melyek a Debreczenből ‘Parisba és vissza rendezendő kirándulás tárgyában tétetnek, mindinkább nagyobb dimensiókat kezdenek ölteni. Az ország minden részéből érkező jelentkezések a kirándulás létrejöttét már is biztosították, s így a kirándulást rendező társaság eleve megtette az intézkedéseket Párisban egy második szállodának kibérlése iránt. A kirándulókat szállító gyors személyvonat Il-od osztályú kocsijaiban a kirándulók különös kényelméről gondoskodva van, mennyiben minden kocsi egy-egy osztályban csak hat egyén lesz elhelyezve. Tekintettel a jelenleg urakodó rendkívüli forróságra, továbbá arra, hogy a gazdálkodással foglalkozó, s a kirándulásban résztvevő, közönség az indulás napját későbbre halasztani kívánta: a kirándulást rendező társaság az elindulás napját végleg és megmásitliatlanul f. évi augusztus 25-ére állapította meg. cAz indulás tehát e napon visszavonliatlanul meg fog történni, miről a kirándulásban résztvevők külön körlevélben is értesittetni fognak. Augusztus 25-ikére tétetvén az indulás napja, jelentkezések annálfogva csakis augusztus 10-ikéig fogadtatnak el; azoknak, kik útleveleiket a kirándulást rendező társaság utján óhajtják meg- s, er ezni, ajánlatos e határidő előtt jelentkezni. cdZ e8*sZ társaságnak Párisban való időzése 12 napra van tervezve', ez időbe bele vannak értve a{ apróbb kirándulások Táris környékére, mint St• Cloud, Versailles stb. Azonban félreértések elkerülése czéljából megjegyeztetik, hogy a kirándulóknak szabadságában áll Párisból bármely napon is elutazni, avagy a tervbe vett 12 napon túl ts maradni, minthogy az utazási jegy érvénye egy hóra terjed. Visszqjövet minden állomásnál ki lehet szállani. A kik Schwaiczi orsz- kiállítást Zürichben megtekinteni kívánják, a visszautazás alkalmával Ulmnál a párisi menetjegy előmutatása mellett díjkedvezményezett vasúti jegyeket válthatnak. Pővebb részleteket tartalmazó programmokat s idevonatkozólag mindennemű felvilágosítást készséggel ad a párisi kirándulást rendező társaság ‘Debreczenben. Tánczmulatság. — A mi szép .Betekints ünknek csak megvan az a balsorsa, hogy valahányszor ott valami majális- vagy juniális- féle táncz- mulatságot rendeznek, azt rendesen pocsékká teszi az eső, vagy elíuja a hideg szél. Most az egyszer kivételt kell jeleznünk, mert az iparos- és kereskedő ifjúság juliálisa e hó 14-én oly szépen és fényesen sikerült, de minden tekintetben, hogy csak ugyan mi kívánni valót sem hagyott hátra. A legfőbb tényező, az idő megemberelte magát; a legszebb holdvilágos enyhe nyári éj volt, mely még a nem tánczolóról is lecsalta azt a kis felöltőkét, amit okos divatból szokott az ember magára venni. Hát még a sok szép pihegő tánezosnő, hogy tűrhetett volna kecsein valami kendőfélét? A szép mulatókért tömve volt benn résztvevőkkel, küun kiváncsi ácsorgókkal. Folyt is a táncz óriási gomolyokban. A rendezőség örömtől kipirult arczánál csak az éjfélkor kigyult tűzijáték volt ragyogóbb. A kedélyes mulatságnak a hajnal hasadta vetett véget. A veszprémi iparos ifjúsági egyletnek 1883. julius 14-éu tartott tánczmulatsága után összesen lefolyt 184 frt- 35 kr. a kiadás 112 frt. 62 kr. lévén, marad a betegsegélyzési alap javára tiszta jövedelem 71 frt. 73 kr. Ez alkalommal felülfizetni szíveskedtek a következő hölgyek és urak: Wurda Manó 50 kr. Gscheidt István 50 kr. Szőllősy Károly 50 kr. Stern Emil 50- kr. ítdő Lakatos 50 kr. Hopp József 10 kr. Lehoczky Sámuel 50 kr. Kleczár Ferencz 1 frt. Fáró Ede 50 kr. Szabó István 20 kr. Lővinger Soma 50 kr. N. N. 10 kr. Fekete Izidor 50 kr. Stetter Ede 50 kr. Posgai Miklós 50 kr. Vadász Salamon 1 frt. Hoffelder Lajos 50 kr. Pintér Zsigmond 10 kr. Kreuczer Ferencz 30 kr. Köves Béla 50 kr. Horváth József 50 kr. Taubler Ignáczné 50 kr. Lábos Lajos 50 kr. N. N. 5 kr. Kertész Ferecz 1 frt. Sárii Lujza 50 kr, Neubauer Ferencz (Tót-Vázsony) 50 kr. Kováts Ignácz 50 kr. Kremo Mária (Hajmáskér) 1 frt. összesen 14 frt. 35 kr. Fogadják az illetők ezen nagylelkű adakozásukért az egész egylet háláját. Kelt Veszprém, 1883. jul. 18-án. Orbán Pál bizottsági pénztárnok. Balaton-Füred. — A balatonfüredi fürdőidő tetőponton van. Minden szoba elfoglalva; az üresülő szobákat megrohanják a várakozók. Julius 14- ig 1192 fürdöveudég fordult meg, akik a Balaton testet lelket üdítő hullámaiban felejtik el az élet ezerféle aj-baját. Különösen szép estefelé az alsó sétány a szép Balaton tükrével, melyen igen kellesen pihen a szem a kéj-hajórajon. A közelgő Anna- bál még fokozni fogja a fürdőközönségnek úgy számát, mint érdeklődését. Meghívó. — A kenesei fürdőközönség a fürdő-alap gyarapítása czéljából folyó évi julius hó 22-én közvetlenül a Balaton partján tánczmulatsá- got rendez. Belépti dij személyenként 50 kr. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete d. u. 6 órakor. Szüuóra alatt csónakázás a Balatonon. A mulatság kedvezőtlen idő esetén a helybeli »Vendéglőben“ fog megtartatni. Öngyilkosság. — Nagy József — írja az »Egyetértés“ — kajári volt gazdag földbirtokos, ki Veszprémmegye előkelő köreiben is ismeretes volt, e hó 6-án Gráczban pisztolylyal agyonlőtte magát. Alkalmasint roncsolt anyagi viszonyai késztették a tett elkövetésére. A kolera. — Nem szívesen de akarva nem akarva foglalkoznunk kell vele. Az igazi kolera még igen távól van tőlünk; de fullajtárja, az úgy nevezett chóiéra nostras már Budapesten Berlinben és másutt is mutatkozott. Nincs mit megijednünk ; városunk, megyénk nem épen alkalmas talajjal rendekezik sziklás volta miatt a kolera befogadására. Nagy ^segítségünkre van nekünk a Bakony, mely légkörünknek a leghathatósabb desin- ficiálója. De viszont nincs mit magunkat elhíznunk sem; satnya, vérromlott nemzedék mindig kaszaérett sarjuja a halálnak. A közegészségügyi bizottság felhívásának, mely minden háztulajdonossal közöl- tetni fog, tegyünk eleget; azonkívül tartsuk meg rendes életmódunkat, ápoljuk a tisztaságot, lakhelyeinket gyakran szellőztessük. Ha igy járunk el, megmenekülünk. Veszprém város állatorvosának jelentésére, hogy a helybeli mészárosok és egyéb husáru- lók már megkezdték a birkavágásokat, s azokat tömegesen a közös vágóhid kikerülésével lakásaikon metszik le, rendőrhatóságunk ennek megakadályozására, a közegészségre való tekintettel a következő végzést hozta: 1734. sz. Tekintett el a beállott roppant forréságra, de különben is a közegészségi ügyet szabályozó 1876. évi XIV. t. ez. értelmében szükséges figyelmeztetni a helybeli mészárosokat és egyéb husárulással foglalkozó henteseket, hogy a sertések kivételével, minden eladásra szánt szarvas- marha, borjú, kecske és birka levágatása Veszprém város területén egyedül a közvágóhídon engedtetik meg. Mindazok pedig, kik ezen végzés vétele után nem a közös vágóhídon eszközük az eladásra szánt állatok leölését, az 1879. évi XL. t. ez. 104. §-a szerint fognak büntettetni. Miről az érdekeltek ér- tesítendők. Veszprém, 1883. julius 13. Fejes Antal, r. kapitány. Jégeső. — Vár-Palotán julius 19-én d. u. %5-kor mindtegy 10 perczig tartó jégeső volt. A jég mogyoró nagyságú volt oly mennyiségben, hogy helylyel-közzel lapátolni is lehetett. Ehhez járult a Bakonyról lerohanó ár, mely valóságos vizveszély- lyel fenyegette a várost. Egyes hidrészek, fadarabok, bútorok eszközök úsztak az árral. Egy felnőtt szolgálóleányt is elragadott a viz, de szerencsésen kiszabaditatott. A tiszaeszlári ügy végtárgyalása Nyíregyházán — még mindig tart és még mindig lázas izgatottságban tartja nemcsak hazánk, de egész Európa, sőt mondhatni, a művelt világ közönségét. Nap nap után érdekesebbnél érdekesebb részletek merülnek felszínre, amelyek világot vetnek az emberek beléletének rejtélyes sötétségére és az érzelmek megmérhetetlen mély örvényére. Tanulságos, felette tanulságos végtárgyalás ez, mely úgy az igazságszolgáltatás terén, mint a zsidókérdés társadalmi megoldásában korszakot alkot. Vajha e a tanulságot zsidó és nem zsidó egyaránt kivonná abból, hogy azután a társas együttlét boldogító lehetne mind a két fajra! Az aratás. — Az aratás javában folyik, az idő is eléggé kedvező, azonban az eredmény nagyon elmaradt a várakozás mögött. A szépen mutatkozott vetést silánynyá tette a néhány heti hőség és igy a gabna szeme megszorult, amellett kevés is. A Bakonyban, hol hűsebb az időjárás, valamivel jobb a kilátás is. A kukoricza burgonya a jó eső következtében hatalmasan fejük és igy még ezen oldalon van a szegény embernek egy kis vigasztaló reménye. A gabna ára emelkedik. Ronda helyek. — Nem egyszer szólaltunk már fel azon ronda helyek ellen, melyek a Buhim- völgyben a Séd partján a leégett mészárszék és fürdő helyén vannak. Aki csak egyszer is bepillantott e bűzös fészkébe a rondaságnak, annak lehetetlen, hogy a gyomra fel nem kavarodott volna. Kérjük, ismételve kérjük a hatóság figyelmét e helyek tisztántartására. Desinfectió. — Mindenféle fertőztelenitésre, mint legolcsóbb és legkönnyebben kezelhető szert, ajánljuk a dr. Petri-féle fertőztelenitő szert, mely poralaku lévén fakanállal bárhova hinthető. GyógyI szél-táraink már ellátták magukat e szerrel, mit * I városi közegészségügyi bizottság is elfogadott. X. Gyomorgörcsök, rósz emésztés — Egger szoda pasztillái eddig utolérhetlennek bizonyultak; különösen nehezen emészthető étkek köny- nyen oldására jó hatással bírnak és e szerint legjobb szer a test erősítésének és táplálásának elősegítésére. — Emésztési gyöngeség, gyomorégés, szorulás és a mindenféle gyomorhurut ellen csal- hatlan és biztos hasznos hatásúak. Kitűnő bepróbált szer megrögzött és makacs köszvény és tüdővész eseteiben is. Lapunkban megjelent erre vonatkozó hirdetéseket legmelegebben ajánljuk a közönség szives figyelmébe. Halálozás. Julius hó 8—-21-éig. Piltmann Luiza, 4 hónapos, heveny béllob. Tisztartó Gyula, 5 hónapos, hörglob. Endresz Pálné, 73 éves, végelgyengülés. Manovill Klotild, 4 hetes, görcsök. Jády Lajos, 1 éves, fogzási görcs. Bregovits József, 4 hónapos, veleszületett gyengeség. Szél Mária, 9 hónapos, heveny béllob. Ozv. Kozmán Pálné, 80 éves, gutaütés. Nemesik Györgyué, 60 éves, tüdősorvadás. Pap Therézia, 14 éves, tüdőgümőkór. Horvát Pálné, 60 éves, vizkór. Ferenczi Jenő, 6 hónapos, heveny béllob. Heiser János, 34 éves, tüdőlob. Zombat István, 57 éves, gerinczagylob. Tóth Gyula, 3 hónapos, gyermekaszály. Makk István 1 éves, heveny bállob. Neumann Mórné, 63 éves, szivguta. Beisz Sarolta, 3 hónapos, nyavalyatörés. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. A léghajósok kiállítása. A lefolyt jun. hónapon keresztül egy igen érdekes, mondhatni eddigelé páratlan világkiállítás gyönyörködtette Párisban a miveit közönséget, a léghajósok kiállítása, mely alkalomra egybe lett hordva ide mindaz, amit a tudomány és mesterkólő ész e mai napig föltalált, vagy megpróbált a lég- benjárás megkísérlésére. Mert bizony nem igen vittük még előbbre • téren a kísérletnél, s hogy most 100 éve (1783. jun., okt., nov.) a két leleményes franczia testvérnek sikerült az első léggömböket föleregetni, azóta alig haladt egy lépést előre ez az ujdon szülött. Kis öcséi a gőz és villany csak később születtek s hova jutottak már ? holott a léghajózás még csak anyira sem bírta vinni, hogy legalább a fölszállók nyakát biztosítsa a kitöréstől. Bizony kitörik ott a legtöbb esetben, pedig ahoz nem kell nagy dolog, azt egyszerű fölfordulással is megteszi velünk egy ártatlan gebe, vagy makranezos csacsi. De hát a kiállítások divatja járván a látványosságot hajhászó francziák fényesen összehozták a léghajozási kiállítást és tömjéneztek ebben ii nemzeti hiúságuknak, hogy a világ ezt is nekik köszönheti. Legalább alkalmat szolgáltattak a nagy közönségnek végig futnia a szép, de veszedelmes mesterség történetét, s megismerkedni azokkal, kik eddig 2—3 ezer év óta e téren kísérletet tettek, többnyire szerencsétlenül. Ha szives lesz a »Veszprém* nyájas olvasója velem jönni, mi is végig futhatjuk ez érdekes dolgok történetét, bizton minden nyaktörés nélkül, e békés lapok hasábjain. * * * Mióta az ember paradicsomi boldogságát elvesztette, egyik égő vágya vala folyton a madarak, pillék és egyéb szárnyasok módjára fölszállani a göröngyről, melyet oly nehezen esett arcza verítékével mivelni, annál is inkább, mert a pogány hit szerint az istenek, tündérek ide s tova szállván, csak jobban izgatták a nyughatatlan ember vágyódását. Hogy a görögök és rómaikat ne említsük, kiknek isteneik föl s le szálltak az égbe Olym- pusra, s innen a földre, nincs-e a magyar mythologia (és még a mai mese világ is) telve sárkányon repülő hősök és garaboncziás diákokkal, ami nyilván arra vall még ma is, hogy a népek s különösen a szabad magyar népünk is szívesen foglalkozott a repülés eszméjével, s a szabadság legszebb képét abban látta s látja ma is, ha »szabad az ember mint madár a légben.“ Az első határozott elbeszélést az emberi repülésről találjuk Dedalus és Ikarus történetében, kik a görök mesék szerint Kréta szigetén egy szép tágas ligetbe (park) voltak elhelyezve; volt mindenük, csak szabadságuk hiányzott, mert a nagy falak köröskörül bezárták volt őket, mint szarvast a vadas-kert áthághatlan falai. Hogy a szép, imádott hazába, Göröghonba eljuthassanak a széles tenger vizein keresztül, az a apa, Dedalus azon veszedelmes gondolatra jött, hogy mindenféle megkaparitható tollat összeszedjenek, s abból szárnyakat készítvén, dróttal, fonállal, viasszal egybe erősítvén a nagy és kis tollakat jól begyakorolják magukat a repülésben s aztán megszökjenek. Meg is történt. Mint a sasok szelték a léget merészen föl-le, le-föl minden mozdulatban, egyik jobban, biztosabban, mint a másik. 8 épen ez lön veszte a szilaj fiúnak a visszatérés reggelén, daczára az apai tanácsnak, hogy csak mindig ő utánna szálljon, ne lejebb, mert akkor latyakos lesz szárnya a felcsapkodó hullámoktól; ne föl, mert a napsugarak el- ololvasztván a viaszt, kihull a toll szárnyaiból s a vizekbe esik. Beszélhetett neki; csakhogy künn voltak Kréta vizei fölött, Ikarus versenyt szállongott a sirályokkal, fecskékkel s később a sasokkal, s úgy délfelé, mikor már látszottak Göröghon kékelő partjai, a nevelő atya egy tompa sikoltást, reá egy csobba- nást halott, midőn visszafordult, csak a vizszinén úszkáló tollak jelelték hol lelte szomorú végét — az első léghajós. Hogy a repülés eszméje mindig élénken fog- lalkoztatá a görögöket tovább is, kitetszik Szokra- rates ügyének — eszlári féle — hires tárgyalásából, hol az ellentanuk egyike azt is szemére veti Szokratesnek, hogy a légben járással is bolonditja józan polgártársait.
