Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-24 / 25. szám

Elvárom a t. cziratől, hogy a csendőrség számára szükséges laktanya-helyiségek megszerzése körül saját hatáskörében is megfelelő módon és egész készséggel közreműködni fog.

Veszprém, 1883. évi junius hó 20-án.

Véghely lDe%ső)

alispán.

a

'ca ívj Cfi

*o

©

Sx*

ŐRSÖK

őrmester őrvezelö j

t—

*

0

'O

O

GO

o

a

<D

ev

ox

CG

CG

IO

1

Veszprém (szakasz par.)

|.|.

6

8

2

Város-Löd

! i

4

5

3

Nagy-Vázsouy

i

4

5

4

Devec8er

1

5

6

5

Nagy-Alásony

1

4

5

6

Pápa

i í

6

7

7

Ugod

j; 1

4

5

8

Varsány

1

4

5

9

Zircz

I 1

6

7

10

Várpalota

S1

4

5

11

Siófok

1

4

5

12

Enying

1

5

6

13

Szilas Balhás

II 1

5

6

összesen: I

r

60

74

Kimutatása

Veszprém vármegye 1882-ik év január hó 1 tői december hó 31-ig terjedő közigazgatási, árva és gyámhatósági és utjentartási számadása szerint összeállított bevételei és kiadásainak.

Kiadás:

Megnevezések

*S 5PÍ o ®.3S © m a X +*

► 30*. .3 •«-a ° i

S ® »3*

‘fess

9S>£‘*

fc® £ o. .±15 3

9* jé •►« be Ej •o . a * ®

s a e s

a'

® 25 •% a

.2

Jé +M V

ljf

Megyei közig, árva- és

frt.

k.

írt.

k.

frt.

k.

gyámhatósági tisztviselők rendes fizetései

40200

39900

39909

i*1

37

A közigazgatási tisztviselők úti átalányai

3500

3500

3196

IS

65

Közigazgatási szolgaszemélyzet bére

20270

19670

19643

76

96

Közig, szolgaszemélyzet mellékjárulékai

7370

ti

61

6554

67

6698

56

Hivatalos helyiségek bérletére

600

600

560

Irodai szerek, világítására, faszükségletre, nyomtatványokra és bútorokra

5948

30

5100

5971

44

Útiköltségek és napidijak fedezésére

500

500

529

20

Megyei épületek f'entar- tása és biztosítására

124528

1245

28

611

40

Közigazgatásnál egyéb rendszeresített kiadások

511

50

511

50

470

30

Előre nem látott költségekre

1000

____

10

00

_

1115

44

összesen

81205

»2

69

78641

45

78706

32’

33

Bevétel.

1881. évi pénztári maradvány 628 frt. 68 5kr. Fekvő vagyon és tőke kamatok után 130 , — ,

1882. évi javadalmazásból . . 76433 , 72 ,

Rabtartásból............................ 7 , 25 „

Nyomtatványokból

..................... 36 , 90 ,

Eg

yéb jövedelmekből . . . . 1992 , 10s>„

összesen 79228 , 65 38 „

melyet a kiadás tételeivel vagyis 78706 „ 33 32 „

összehasonlítva kitűnik, hogy a

házipénztár bevétele több . 522 „ 32 6 „

tató szavai sem tudták ezen aggodalmát eloszlatni. Oktáv ezen aggodalmak felől mit sem tudott.

Rajmond és Oktáv együtt töltötték gyermekéveiket s a herczegnő úgy szerette Rajmondot, mint saját gyermekét; valahányszor ránézett, mindig eszébe jutott az a felejthetetlen hfí barátnő — Villefranche grófnő — ki halálos ágyán az ő oltalmába ajánlotta fiát, Rajmondot.

Midőn Rajmond a herczegnő szalonjába lépett, az már tele volt látogatókkal. A herczegnő, régi szokása szerint, a kandalló mellett ült s élénken társalgott a körülötte levő vendégekkel.

Nemes arcza, melyen a hajdani szépség nyomai még most is látszottak, örömtől ragyogott, midőn Rajmondott belépni látta.

— Már féltem, nem-e a nélkül kell elutaznom, hogy az én kedves Rajmondomat láthatnám, — szólt, miközben Rajmond mély tisztelettel meghajlott előtte s kezét ajkához emlte.

— És miért siet mindig oly nagyon Párison keresztül?

— Hisz tudja, kedves Rajmondom, — válaszolt a herczegnő szomorú mosolylyal ajkán, — én és Páris, mi már nem értjük egymást; igen, s a mi még szomorúbb, már alig ismerjük egymást. De ne beszéljünk most erről. És önnek, kedves Villefranche, még mindig annyira kedves a párisi élet, hogy nem is gondol a hazatérésre, igen ?

— Én?-----------tapasztalatokat gyűjtők, hogy

majd azokat otthon értékesíthessem.

— Az igen szép, hanem, látja, az ember mindenütt gyűjthet tapasztalatokat, csupán azoknak értéke külömböző. Mint fog őrülni Oktáv, hogy önt láthatja.

Ekkor egy csoport fiatalember lépett a szalonba — Oktáv barátai — s köztük Menilly Oktáv. A herczeg nyúlánk testalkatú, rokonszenves arczu fiatalember volt, nagyban hasonlított anyUtfentartási alap.

1881. évi pénztári maradvány 26076 frt 39#4kr. 1881. évben közmunka váltságután

befolyt ........................... 19494 , 84 ,

Öss

zesen 45571 , 23 84,

ugyanezen alapból tett kiadások

összege............. 32291 , 45 *9,

a kiadást a bevételből levonva

lesz készpénz maradvány . 13279 , 77 75 ,

Az utfentartási alap jövedelmei, a folyó kiadásokra fentartott összeget kivéve, gyümölcsőzés végett a veszprémi takarékpénztárban vannak elhelyezve.

Hecs Tál T)r. Teczek Gyula

m. pénztári ellenőr. u,. főpénztáruok

Today József m. főszám vevő

VIDÉKÜNK,

Pápa, 1883. junius 20-án.

Vasárnap junius 17 én két előkelő városi polgárt kísértünk ki örökös lakásukra, a sírba. Volf Lipótot és Proszt Jánost. Wolf Lipót kora ifjúságától fogva gazdászattal foglalkozott és kitűnő practicus gazda volt. Megszerettette ezen foglalkozást mind a 4 fiával is, annyira, hogy ezek mindegyike ma már függetlenül kezel nagy kiterjedésű bérletet, nagy szakavatottsággal. Két leánya számára is gazdasággal foglalkozó férjeket keresett Jósága és jótékonysága kimeritbetlen volt. A hetvenes években több évig volt elnöke a pápai izraelita hitközségnek. Bécsben egy hires tanár műtétet végzett rajta de szerencsétlenül, mert ennek következtében 18-ad napra meghalt. Vasárnap érkezett meg hullája Bécsből és roppan mennyiségű nép részvéte mellett kisértetett ki nyugvó helyére. Halála általános részvétet keltett. Legyen ez némileg vigasz a hátramaradott általánosan tisztelt családra névé.

Két órával később temettük el Proszt Jánost, ki mint Wolf szinte 67 évet élt.Proszt21 évig volt a városnak alapítványi pénztárnoka és közgyámja. A hány választás volt 1862. óta a közbizalom mindannyiszor ő benne összpontosult. Már régóta betegeskedett; a múlt évben öleichenbergben keresett gyógyulást, de a makacs baj tovább hara- pódzot és véget vetett egy tevékeny életnek. Béke hamvára!

Múlt éjjel az úgynevezett hosszú mészárszé kék hátulsó részének egy magazinjában tűz támadt, mely lassauként elterjedt a padlásra. Az égő ge rendák hősége folytán lepattogtak a tető cserépzsindelyei és a láng kiütött. Derék tűzoltóink hamar megjelentek a helyszínén és a veszélyeztetett szomszéd házakat megoltalmazták. Elégett egy ház. Legfőbb kárt szenvedett egy üveg kereskedő kinek az összes a padlános levő üveg és edény készlete eltörött.

Ugyanazon éjjel törték fel Berger Fülöp vasúti szállító irodáját a főpiaczon és elvittek onnan 150 forint készpénzt.

A pápai casiuó junius 24-én nyitja meg kerti helyiségét, mely alkalommal tánczmulatságot is rendez. Ezen ünnepélyes megnyitások mindig igen jól sikerülnek, azért hisszük, hogy most is úgy lesz. Múlt vasárnap tartotta a tűzoltó egylet segélyalapja javára a rendes évi tánczmulatságát a czifra kertben, mely fényesen sikerült. A táncz és jó kedv reggelig tartott.

Igen hosszú készülődés után megeredt az eső és rövid félbeszakításokkal esik 3 nap óta; talán sok is az áldás. Polgár.

Győr, 1883. junius 20-án

Tekintetes szerkesztő ur !

Az ég csatornái megnyíltak, betek óta óhajtva vártuk az esőt, mégis érkezett és pedig hatalmas záporban, mely jótékony hatásával árasztá el megyénk homokos talaját.

jához, csakhogy nála hiányzott az az előkelő nyugodtság és méltóság, mely a herczegnőt annyira jellemezte.

— Csakhogy itt vagy valahára! — kiáltott örömmel s Rajmonddal kezet szorított. — Tudod-e, hogy ma már kétszer voltam nálad? A ,kör* ben is tudakozódtam utánad, ott azt mondták barátaid, hogy már két nap óta nem láttak. Mond csak, merre kóboroltál?

— ügy látom, hogy nagyon érdeklődői viselt dolgaim iránt, kedves Oktávom.

— Igazad vau, — válaszolt az gyermekies nyiltszivüséggel, — hanem a fkör*-ben egy igen pikáns történetet hallottam: — Rubinok, Laura, Esparenza — mit tudom én, mi mindent összevissza beszéltek ott barátaid, már aggódni kezdtem, hogy te talán nagyon is szivedre vetted azt a bolondságot.

Rajmond jókedvűen felkaczagott.

— Ah, igy vagyunk?! —akkor bocsásd meg kíváncsiságomat.

E közben az ifjak csoportjába vegyültek, kik a szalon egyik sarkában levő exoticus növény- csoportozat körül álltak. Volt ott a növénycsoport körül félkörben egy alacsony kerevet. Ez volt ked- vencz helye a fiatalságnak.

— Egy bájos hölgynek akarlak bemutatni, — mondá hősünknek Oktáv, a mint a .keleti sarok“ felé kőzledtek, igy nevezték azon helyet, hol az említett növénycsoport állt.

Rajmond a jelenlevők nagy részét ismerte. Jobbra-balra köszöntgetett s a következő pillanatban a hölgyekhez értek.

Ott ült a kereveten a szép Montagne grófnő, ki arról volt nevezetes, hogy minden huszonnégy órában más-más imádójával vallatott szerelmet magának, s a kinek tegnap sírig tartó viszont- szerelmet ígért, arra ma rá sem nézett.

Most a ködtül félünk, mivel az árvizek után reudesen a köd látogatja meg e vidéket.

A múlt hét városunkból ismét kivette áldozatait. Ugyanis, egy kis 7 éves leányka a többi pajtásaival lement a Rába folyóhoz és ott a parthoz erősített talpakon a vizsziuén úszkáló halacskák után nyúlt, de oly szerencsétlenül, hogy az egyensúlyt elveszté és a vízbe bukott s nyomban eltűnt Néhány perez múlva szegénykét a vfz feldobta ugyan, de mire ladikkal utánna evedzettek, már ismét nem volt megtalálható.

Ugyan e napokban Szabó Mihály 1848/49-ik évi honvéd s volt Győri- mészáros mester a gőzhajó állomás közelében forgó pisztolylyal főbe lőtte magát s rögtön meghalt. — Sokan életuntságnak mások pedig gyógyithatlan betegségének tulajdonítják szomorú tettét.

A legutóbbi levelemben említettem, hogy városunkban a zárórák megtartása hatóságilag szigorúan elrendeltetett s több kávés és korcsmáros már pénzbírsággal is lett büntetve.

Erre a győri kávésok és italmérők társulata f. hó 18-án közgyűlést tartott, melyen a gyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerint a vendéglősök és kávésok anyagi érdekeiket sértő ebbeli rendelet megváltoztatása czéljából első sorban Győr szab. kir város törvényhatóságát kérvény utján megkeresi.

A kérvény szövege röviden csak az, hogy a záróra tüzzessék ki a vendéglőknek és korcsmákra nézve éji 12 óra, a kávékázakra nézve pedig éji 2 órára. Indokul hozzák fel, hogy Győrött levő 142 vendéglős és korcsmáros, nemkülönben a kávésok is bevételeik legnagyobb részét a kereskedői utazók és a hetivásárokra bejövő vidékiektől nyerik, kik itt egyéb szórakozást nem találva, az esti órákat a vendéglőkben és kávéházakban töltik, csakis ezen vendégek utáni bevételek folytán fizethetik üzlethelyiségeikért az 1000—2000 írt. évi bért, az ezen bér alapjára kivetett adót és az ily üzlettel járó egyéb nem csekély összegű fizetéseket. — Indokukból kifeledték a téli színházat, mely esti 10 óra utánig tart. amidőn legtöbben, különösen a vidéki vendégek színház után vacsoráinak és élvezik a kávéházi szórakozást. Kifeledték továbbá a győri gázfogyasztást felemlíteni, mely szintén a város emelésére és előnyére szolgál. Azonhan, ha kevesebb leend a fogyasztás, úgy drágábbnak kellene lennie a lángnak. Majd megtudjuk, hogy a közgyűlés mit határoz szerény kérelmükre. — E hó 18 án Gróf Peiacsovics táborszernagy lovassági felügyelő meglátogatta a győri lovas ezredet. A megye területéről is bejöttek a lovas katonák szemlére. Teljes megelégedésének nyilvánítása mellett ma vett búcsút Győrtől 8 bécsbe utaztt.

Bauer Ferencz.

Fürdő-levél.

Karlsbad, 1883. junius 19-ón,

A fürdő-saison első hónapja még legvér- mesebb reményeket tápláló vendégeket is méltó csodálatba ejtette. Hogy is ne! Karlsbadban május 21-kétöl junius 15-ig egyfolytában verőfényes napok. A hévmérő az árnyékban -|- 20—24° R. mutatott. Még a legöregebb emberek sem emlékeznek ily kedvező időjárásra. Fel is használta kiki az alkalmat és kora reggeltől késő estig az isten szabad ege alatt — az erdők közepette — élvezte az .ózon*-dús levegőt. Magam is élő halandó lévén, nem mulasztottam el e gyönyörű napokban Karlsbad és vidékének minden zege zugát felkeresni. És valóban! A kinek a természet szépségei iránt csak némiképeu is fogékony érzéke van, annak ajkairól önkény télén elhangzanak e szavak: .Mily szépek műveid isten*!

A múlt levelemben fölemlített kirándulási helyek közül még említésre méltó a .Hammer.* Ide 10 pereznyi távolságban vau szintén egy porczellángyár. Továbbá .A Geisshűbli savanyúforrás.* Érdemes itt meglátogatni Otto király forrását is. Végre a .Joachimsthal * Itt vau azon ezüstbánya, hol 1519-ben az első tallérok (Joachims- thaler) verettek. Megtekintésre méltók: a város temploma függő tetőzetével. Freudenstein kasrin hí mmiif ■ mma»

— Ne fáraszd magadat, nagyon jól ismerem, — sugá Oktávnak hősünk, midőn a szép Montagne grófné elé értek.

— Balga! Nem ez az, amoda nézz! — válaszolt Oktáv.

Nem messze a szeszélyes grófnőtől ült — lehetséges-e? Olga, a .model.*

Ott ült a szép .model,* élénken társologva környezetével.

Rajmond megszoritá barátja kezét s ajkai valami kérdésfélét rebegtek, de Oktáv rá sem hallgatva, a szép .model" elé vezette s igy szólt:

— íme, — ma cusine — itt van az, kiről önnek oly sokat beszéltem, — barátom, Rajmond de Villefranche, ki kész egygyel szaporítani az ön rabszolgáinak számát.

Az a tekintet, melyet a szép .model“ Raj- möndra vetett, bizonyossá tette őt, hogy nem csalódott. De mielőtt Rajmond szóhoz jutott volna, a szép .model* fölkelt s igy szólt:

— Ön tréfál, Oktáv, nem mindenki hajlandó ám rablánczokat viselni.

Rajmond válaszolni akart, de az ismeretlen már ekkor néhány lépést tett előre s igy nem válaszolhatott.

— Talán csak nem fog már itt hagyni bennünket!? — hangzott minden oldalról. A fiatalság mind Olga köré gyülekezett s a szegény Montagne grófnőről mindenki megfeledkezett.

— Önök tudják, — válaszolt Olga — hogy Melanie ma tartja születésnapját, megígértem, hogy ott leszek, az ígéretet pedig meg keli tartani.

Rajmond megkönyörült a mindekitől elhagyatott Montagne grófnőn, karját nyujtá neki s a kandalló felé vezette, hol most az egész társaság összpontosult.

(Folytatása következik.)

télyának romjai és a bányaépület. Joachimstháltél egy órányira fekszik az érezhegység legmagasabb pontja, a „Sonnenvirbel 3927 láb magasságban a tenger szine felett.

A városból szintén minden irányban vezetnek a .Schönbrunnba“ Schweiczerhofba a .Posthof felé*

s. a. t. hol igen szépen berendezett restauratiók vannak. Maga Karlsbad a legmagasabb igényeknek is megfelel.

Bámulatra ragadja mindenkit a .Mühlbruun* és a Sprudel-csarnok, melyek az architektúra va lódi remekeinek mondhatók. Nem lesz érdektelen itt a Sprudel forrásról még fölemlíteni, hogy menynyiben változik évenkint annak hősége és vízmennyisége egy perez alatt. 1877. óv április havában a hőse volt -j- 58-50° R. a vizmenyisége 1 perez alatt 11*24 Hectoliter. 1878-ban Hősége 58-20 Vizm. 17875 Hl. 1879-ben Hősége 58-l0 Vizm. 8 65 Hl. s. i. t.

Vannak itt szebbnél szebb 3—4 emeletes házak, de a legegyszerűbb berendezéssel. A legnagyobb eomforttal és elegantiával ellátott vendéglők, melyek egyszersmind kávéházak is. Több mint 100 mindenféle nyelven szerkesztett hírlapok, olvasó termek, kölcsön könyvtárak, fürdők, (a hires lábfürdők Moorbäder) színházak, gázki világítás s. a. t.

A látogatók száma évenkint 20—25000-re rúg. Van is ám valami 50 orvos s egyetemi tanár és 5 sebész. — — — —

A gyógykezelés az orvosi tudomány haladásával változott is. A 15-ik században a források csak fürdésre használtattak; a fürdővendégek 10—12 órán át maradtak a vízben, mig bőrük föl nem ernyedt és pállott Ion. (Hautfresser.) Payer orvos rendezte be 1520 körül az ivógyógymódot, mely kezdetben 15 később 30—40 pohárig növekedett. Jelenleg azonbau a maximum naponkint 6—8 pohár.

Karlsbadnak számszerűit 17 gyógyforrása van, melyek közül a leglátogatottabbak a Sprudel -j- 58-5° R. a Mühlbrunn -j- 445° R. a Schlossbrunn -f- 44 6° R. és Marktbrunn 39-0 R. A karls- badi viz a gyomor, bélcsatorna, máj, hugy, ivarszervek, a légző-szervek és szív, idegrendszer betegségeknél valamint az emésztési és táplálkozási rendetlenségeknél, ezukros hugyárnál (Diabetes mellitus) vészegénységnél, valóban csodát képes mi- velni, ha azt kellő időben alkalmazzuk és nem várunk mig a veszély körmünkre ég. Eklatánsán tanúskodnak erről, a hegyen látható hálás betegektől készített emléktáblák. Gyönyörűen mondja Goethe is:

Ihr alle fühlt geheimes Wirken der ewig waltenden Natur,

u. aus den untersten Bezirken Schmiegt sich herauf lebendige Spur.

Jellemre nézve a karlsbadiak igen csöndes természetűek: Rend- és tisztaság szeretők, barátságosak, szívélyesek és előzékenyek. Társaságban igen szerények és joviálisak. Freund Samu.

T. szerkesztő úr!

Kecskemét, 1883. junims 18-án.

így van az — lássa — ha az ön régi buzgó munkatársai a violaszin pecsétes levél miatt elosz- lanak a szélrózsa minden irányában; mert aztán ugyanannyi irányból keresik föl azt az irószobát, a hol a .Veszprém* szerkesztődik, s jön az egyik számban szögedi, a másikban meg kecskeméti levél. .Ezeket az urakat bizonyosan az irói viszketeg bántja* gondolhatná magában Szerkesztő urnák valamely figyelmes előfizetője. A féle viszketeg ugyan ez esetben nem háborgat, de nyíltan kirukkolok vele, egy kis .ellenmondási* viszketeget, azt érzek.

Az én szegedi levelező kollégám, a kivel ha egy anya tejét nem szoptuk is, de az édes emlékű .balaton mellékinek* szopogatása közben gyakorta lelkesültünk együtt minden szépért, jóért, a legutóbbi .Veszprémében azt találta Írni Szegedről, hogy ,az alföld legmagyarabb városa!* Hogy Szerkesztő ur, mint makói ember, megcsóválta-e erre a fejét, azt nem tudom, de hogy én, mint ez idő szerint kecskeméti lakos, hm-gettem egyet, arra emlékszem. .Legmagyarabb!* Csak azt a „leg*-et ne tette volna már a szó elé! Tessék elhinni, hogy egy kecskeméti embör fülének az ilyen szörnyen furán hangzik. Hogy milyen magyar Kecskemét? Mikor még Porzó sem mer róla modern .tár- czát“ Írni az „Egyetértésében, hanem csak amolyan paraszt .bugyellárist*; mikor a kecskeméti ember előtt mindenki ,gyütt-ment,‘ légyen az akár szentgáli tősgyökeres magyar, ha csak legalább a a dédapja már el nem mondhatta magáról kecskeméti nyelven, hogy .itt születött s ennek a városnak ötté könyerét*. • . . És mégis Szeged legyen az alföld „legmagyarabb* városa? Szerkesztő urnák szólok, de szegedi kollégám is értsen belőle: ezt az egyet nem engedhetöm meg! Hát épen az ő saját levele alapján akarom megczáfolni.

Olvastam lelkes sorait, olvastam a szegedi Dugonics-kőr megalakulását, a szellemi művelődés felé törekvő lelkek nemes enthuziasmusát és szivem eltellett gyönyörűséggel, azután csendes fájdalommal, meg újra néminemű reménységgel. És e vegyes érzelem hatása alatt felsóhajtottam csendesen : Kecskemét! . . . Mert van ennek a városnak egy nagy embere; ott nyugszik a temetőben, szobra a sétateret díszíti, szülőházát meg ez előtt két hónappal jelölték meg szép emléktáblával. Lélekemelő volt ez az ünnep, lelkesedés előzte meg, lelkesedés kelt nyomában, s a lelkesedés zajába belevegyült egy szózat: alakítsunk Katona-kört Kecskeméten ! Azután csendes lett újra minden; az oltár tüze végsőt lobbant, s a hamu eltakarta a parazsat. A jó parázs a hamu alatt is parázs marad sokáig. Hanem nálunk, tudvalevőleg, kevés a fa, s Kecskemét gazdálkodó város lévén, annál több a szalma. Nem akarom gyanúsítani a lelkesedést, mert vétkezném; de a viszonyok és a hangulat nagyon növelik félelmenet, hogy a között, a mi két hónappal ezelőtt oly nagy lánggal égett, alighanem sok volt a szalma.

No hát, t. Szerkesztő ur, nincs-e igazam mikor azt állítom, hogy Kecskemét van olyan magyar