Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-01-08 / 2. szám
ügyvédi jutalomdíj. Aki vagyonnal nem bir, az a mások »bolond* eszköze: szívesen húz-vou, iparkodik, az útjában álló nagyobb fák árnyékában rejtve növő gyim-gyom és erősebb gazokkal küzd, hogy a vagyonosok czél- ját előmozdítsa azon betevő falatért, amit azok neki kevés becsülettel mintegy kegyelemből nynjtauak. Hagyján, elveszi a szegény; mert szüksége van rá, neki, az anyagi gondoktól üldözöttnek, mások kedvéért nevetni kell akkor is, mikor sírni tudna. Szomorú dolog biz az, hogy a szegény viszi az igát, a gazdag meg a hasznát, de ki tehet róla, ha ez a társadalomban igy van, — ott az igazságot nem egyforma mértékkel mérik. Ha igazságot keressz, menj a törvény útjára; de itt is vigyázz, ha járatlan vagy, Ariadne fonalát el ne feledd és sok utravaló legyen a zsebedben, ha erre a valóban fáradságos és veszélyes útra vállalkozol; mert noha ami közönséges szemünkkel az igazságot gyakran olyan közel látjuk, mint Mátyás király palotájából a Gellert hegyet, mégis hosszú és tekervényes az út, melyen oda érünk. „A szegény ember nem kap igazságot,* sokszor hallottam közönséges emberektől, mintegy odavetőleg mondogatni, de egy vezérszerepre hivatott tekintélyes országgyűlési képviselő is, és nagyobb tájékozottsággal ugyanazt mondta; mert bele látván a szegény ember zsebébe s tekintvén a törvény és igazság hosszú útját, sehogy- sem találta elegendő úti költségnek amit a szegény ember zsebében látott; elegendő költség nélkül pedig egy zsemlét sem kapunk. Könnyen juthatna tehát érvényes igazsághoz a szegény ember is, ha ez az út oly költséges hosszú nem volna, ha előttünk, közönséges emberek előtt ismeretlen gátak, reteszekkel ellátott zsákutczák nem volnának benne, mint az 1874. évi XXXIV. t. ez. 58. §-a, mely azt mondja, hogy az ügyvédi jutalomdíj s költségek iránt peres ügyekben a perbírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személy es b iró ság a i 11 été k es. Vagy is, ha én bizonyos ügyben meghatalmazott ügyvédemnek, mivel nekem szolgálatot nem tett, minden érdem nélkül kényekedve szerint felszámított dijat megtagadom, s ha ő neki tetszett például Pozsonyból Szebenbe vándorolni, joga van engem Pozsonyból személyes bírósága elé Szebenbe idéztetni. Persze ez a paragrafus viszonszolgálat kíván lenni azért, mert a fent idézett törvényezikk értelmében „az ügyvéd az elvállalt ügyekben köteles híven eljárni és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommaléspontossággalmegtenni“; s ha erre törvényhozásilag kötelezve van, illő dolog, hogy törvény- hozásilag biztosíttassék neki a becsületes munkásnak a díja is. De valamint minden társadalmi osztályban vannak kisöpörni való szemetek, lehetetlen elhinni, hogy egy 5000 élni szerető tagból álló testületben ne lennének olyan Széllelbélelt Gyurák, akik kötelességüket elfeledik ugyan, de az ügyvédi jutalomdíj behajtásáról szóló paragrafusra még akkor is nagyon élénken emlékeznek, ha országgyűlési képviselőkké lettek. Az ilyen haszonleső emberek, kik a törvény előzékenységét az igazság hosszú utjának fáradalmaitól és költségeitől különben is remegő üldözöttek hessegetésére használják, megérdemlik, hogy az uzsorásokkal egy kategóriába soroztassanak, mert qualifikálhatlan szívtelenség valakit azért költségbe verni, talán kilábolhatlan örvénybe kényszeríteni, mivel igazságtalan követeléseknek nem akar eleget tenni. Nem vétkeznék tehát a törvényhozó testület, ha a fentebbi zsákutezának végén is nyitna egy belső tolózárral ellátott ajtót ilyen formán: ha pedig az ügyvéd meg nem érdemelt díjak megállapítás át személyes bírósága előtt kéri, tartozik a zaklatott félnek méltányosan felszámított költségeit háromszorosan megtéríteni, hogy a beszorított kliens anyagi kár nélkül futhasson az igazság elé; mert a törvényhozás fentebb idézett gondoskodása az ilyen ügyvédet szinte elkíséri még görbe utakon is az igazsághoz és ,,noha szégyenkedve, de aránytalan anyagi kárral takarodik az igazság elől, mégis én, a préda, jól kiürült zsebbel megkönnyebbülve tarthatok önkénytelen kéjutazást Pozsonyból Szebenbe és vissza haza, fontolgatva, vájjon mikép lehetek én egyszerre egy ügyben nyertes és vesztes fél. Miklós Ferencz. Színház. Közönségünk, úgy látszik, az új évvel mindinkább kezdi Balog Alajos színtársulatát felkarolni, mert e héten majdnem minden előadását tömegesen látogatta. De meg is érdemli e társulat, hogy pártolják; oly művésztagokkal rendelkezik, akik nagyobb színpadoknak is becsületére válnáuak. Vasárnap, január 1-én „Dobó Katiczát* adták. Mig egyrészt jól esett gyönyörködnünk az igazi magyar zamatu tartalmon, — addig teljes megelégedésünket kell nyilvánítanunk a szabatos előadással. Kimagasodott itt Balog Árpád (Dobó) azon biztosságával, mely őt minden szerepében oly otthonossá teszi, Bodor Etel (Katicza) szeretetreméltó játsziságával, Kiss (Balassa) megnyerő megjelenése és alakításával, Paksi (Homonnai) jóizü humorával. A közönség nem fukarkodott tapsaival. Kedden, január 3-án adatott „Tiszt urak a zárdában* czímű franczia színmű. Magyar színpadra alkalmazta Babos Károly. — A darab ellen lehetne ugyan kifogásunk, de magáról az előadásról csak jót lehet irni, valóban correct volt, s mindegyik szereplő jól beletalálta magát szerepébe. A szereplők közül helyes alakításaikkal kitűntek: Tóth Anna, ki ügyesen adta a pinezérnő szerepét; Bodor Etel, ki igen jól nézett ki, mint zárdái növendék, s az úgyis naiv- szerep csakugyan jól illet kitűnő játékához. Jól adá szerepéd Ötvös Laura is, mint Sedages királyi lövésztiszt szeretője. A férfiak közül Balog Árpádé a legnagyobb elismerés, ki kitűnő játéka s mimikájával a közönséget egész este derültségben tartá. Osztoztak vele a dicsőségben Kiss és Paksi, ki mint Baudeau, abbé igen ügyesen beletalálta magát szerepébe. A többi szereplők is elismerést érdemelnek. Szerdán, január 4-én színre került felemelt helyárakkal Csiky Gérgely legújabb kitűnő szinműve a „Czifra nyomorúság*. Valóban elismerést érdemel. Balog Alajos színigazgató úr, hogy ezzel közönségünket megismertette. A tárgy annyira az életből van merítve, hogy szinte körülnézünk, nem egyiket, vagy másikat vette e tárgyul szerző közölünk. Az előadás a tartalomnak teljesen megfelel. Balog Árpád (Csorna) annyira kifejezésre juttatta a a szerző intentióját és ebbe a valóságot, hogy szinte megrendültünk bele. — Tóth Anna (Eszter) játéka minden izében finom, elegáns volt; a szivrázó érze- méuyek hű kifejezése párosulva a szabatos játékkal megnyerő alakká varázsolták őt. Ötvös Laura (Bállá) elég jól alakított. Léhmann Lina (Zsófi) elég otthouiasan forgolódott. Közönség szép számmal volt. Pénteken, január 6-án adatott elő Balázs Sándornak „A körösi lány* czímű népszínműve. A darab megnyerte a közönség tetszését. Vannak ugyan benne olyan részek, melyek igen könnyen elmaradhatnának a nélkül, hogy csorbát ejtenének a darabon, de mindamellett az újabb népszínművek között szép helyet foglal el. A szereplők mind kivétel nélkül bele találták magukat szerepükbe, kiváló dicséretet érdemel Tóth Anna, ki Mari szakácsnőt (Nagy-Kőrösről) személyesítő. Kedves csengésű hangján érzéssel énekelt népdalai elragadták a közönséget, s az nem is volt fukar a tapsokban, mert minden egyes dalát zajosan megtapsolja. Játéka s minden mozdulata pompás volt. Hasonlókép jól játszott Ötvös Laura ki szerepét jól átérezte. Döményné, mint egy felső vidékről ide költözött házmes- térné jól alakított. A férfi szereplők közül kiemelendők Balog Árpád ügyes mozdulataival, Kis finom játékával. A közönség tetszését leginkább megnyerte Andrássi, ki mint most csöpörödött fel asztalos legény szerepét igen jól alakítá. A többi szereplők is mind dicséretet érdemelnek. KERTÉSZET. Kerti naptár január lióra. Januárban sok oly munkát kell végezni, amelyet később a megsokasodott teendők miatt talán el sem lehetne végezni. Különösen utána kell nézni, hogy a kerti szerszámok jó karban vannak-e; a sérülteket ki kell javítani, a hasznavehetetleneket újakkal pótolni, mindig megfigyelve, a kertészeti haladás tud-e az az eddiginél jobbakat, czélszerűbbeket felmutatni. Az új szerek bevásárlásánál ez az irányadó. Ha a fagy nem túlságos mély, akkor a földet meg kell szur- kálni, hogy a levegő átjárhassa; hasonlólag kell eljárni a trágya készlettel is. Mivel e hónap legkevesbbé szokott a nap által megmelegít- tetni, gondot ad az elrejtett virágok ápolása. A pinezékben őrzött virágokra ügyelni kell, nehogy a nedvesség azoknak megártson; a szobákban tartott virágok levegőt és világosságot kapjanak. Különös goud fordítandó e hónapban a különféle magvakra. Szorgosan meg kell azokat tisztogatni, helyesen osztályoziú és jól megvizsgálni, vajon nincs-e azok között éretlen vagy egészen megromlott. Az őszszel átplántált növények megtekintendők, nem ártott-e azoknak a fagy és a föld köröskörül jól letaposandó. A szobavirágoknál gondoskodni kell, hogy 10—12° Eeaumur mellett levegős helyen tartassanak. Kertészeknél e hónapban kapható virágok: jáczint, narcziss, krokus, Dúc van Toli-tulipán, kaméliák, erika-fajok, heliotrópok, jázmin, myrtus, rezedák, rózsák, nefelejtsek, gyöngyvirágok sat. “Dr. Sch. A. Tőkebefektetés. Az uj év alkalmából útmutatással szolgálok a n. é. közönségnek arra nézve, minő értékpapírokba helyezheti el megtakarított feleslegét, befolyó pénzeit és egyéb értékeit a leghelyesebben, legjö- vödelmezőbben és e mellett legbiztosabban) A takarékpénztárak ma már csak 4% kamatot fizetvén tőke- befektetésekre, csak azok által kerestetnek fel, a kik elfogultság, tájékozatlanság vagy más egyéb okok miatt az értékpapírok iránt bizalmatlansággal viseltetnek. Helyesen számítani tudó ember ma fölösleges pénzén vesz jó értékpapírokat és pedig első sorban zálogleveleket, járadékokat, állami garantiával ellátott vasúti elsőbbségi kötvényeket és részvényeket. Pénze ezen értékekbe fektetve jövedelmez 5, 5%, 6 %-ot vagyis 25 egész 50 %-al többet, mintha takarékpénztárba tette volna. A takarékpénztári kamatnál 75 %-al többet, vagyis'majdnem még egyszer annyit jövedelmez pénze, ha azt ezen itt felsorolt és általam nagy gonddal tanulmányozott megválogatott és a legmelegebben ajánlott, emberi számítás szerint biztos, és még e mellett árfolyam-emelkedéssel kínálkozó papírokba fekteti u. m.: 1. Pesti kereskedelmi bank részvény. Budapest legrégibb bankintézete. Fenáll 1842 óta. Fennállása óta folytonosan kitűnő osztalékokat adott. Az 1873-ki válság teljesen érintetlenül hagyta, a mi a legjobb bizonyítéka tapintatos és ügyes vezetésének. A legutóbbi tiz év átlagos osztaléka 12%. Ez évben Budapesten váltó üzletet alapítván nyereménychanceait tetemesen növelte. Jelzálog-kölcsönök- kel is foglalkozik és záloglevelei első minőségű befektetési papírok. A részvények 500 frt névértéküek, — jelenlegi árfolyamuk 655—660. Legutóbbi osztalék 45 frt, ez idei valószínűleg ugyan annyi. Jövö- delmezőség 7 %• 2. Magyar hitelbank részvény. Magyarország legtekintélyesebb bankintézete. A Rotschild csoport egyik tagja. Mint ilyen részes e csoportnak világra szóló pénzműveleteiben. Banküzlete a leg- elterjedettebb. Tartaléktőkéje részvényenkint 15 frt. — A legutóbbi 10 év átlagos osztaléka 9%. A részvény névértéke 200 frt. Jelenlegi árfolyama 355. Ez idei remélhető osztalék 25 frt. Jövedelmezőség 7%. . S. Magyar leszámítoló és pénzváltóbank részvény. Kitűnő hitelű solid bankpapir. A fővárosban és Magyarország minden nagyobb városában a közraktárak általa kezeltetnek. A legutóbbi 10 év átlagos nyereménye 11%. Névérték 100 frt, árfolyam 120. Jövedelmezőség remélhetőleg 7%-on felül. Tekintve alantas árfolyamát különösen ajánlható és előnyös papír. 4. Bécsi bankegyesülett részvény. Nagy pénzerejü kiválóan solid régi bécsi bankintézet. Tartaléktőkéi igen jelentékenyek és részvényenkint 15 frtot meghaladnak. Névérteke 100 frt, árfolyama 138. — Remélhető jövedelmezőség 7%. 5. Steyrermühl papírgyár részvény. Kiválóan solid és első rangú iparvállalat. Fennáll 1872 óta. Állandó jövedelmezősége átlag 9% Ez idén különösen kedvező üzletlefolyása következtében remél hetó jövödelem 10 — 12%. Tartaléktőke részvényenkint 6 írt. Névérték' 100 írt, árfolyam 126 írt. Jövedelmezőség 7—8%. 6. I-ső erdélyi vasút részvény. Állami garantia. Névérték 200 frt, árfolyam 170. Jövedelmezőség 6%. — Különösen ajánlható azért, mert a* magyar állam hir szerint megváltani akarja és egy részvényért 200 frt névértékű járadékot (5%) vagyis 180 frtot megajánlott. A kilátásban levő tőkenyereség tehát darabonkint 10 frt. Ismételve ajánlom a n. é. közönségnek jelen útmutatásomat kisebb és nagyobb tőkebefektetéseinél felhasználni. A vételeket a lehető legelőnyösebben eszközlendem, közvetítésemért a legmérsékeltebb díjakat számítván. Veszprém, 1882. január 6. Wurda Adolf, bank- és váltó üzlete. Vidéki lapszemle. A „Somogy“ egy budapesti levele kevés kilátást, nyújt az államhivatalnokok anyagi helyzetének javítására, uiire a szerkesztő igen helyesen meg- jegyzi, hogy aggodalom mai tölt el bennünket azon tapasztalás, hogy a katonaság- és hadi czélokra kiadott száz és száz milliók mellett azokra kerül legutoljára a sor, kik ezt legelső sorban megérdemlik. A „Zala“ január elsejétől hetenkint kétszer jelenik meg és politikai lap lesz. Újévi áttekintésében helyesen mondja Oroszországról, hogy más válság és más rázkódtatás kell oda, mint II. Sándor czáruak halála, hogy Oroszországban is belássák, miszerint a népek nem a fejedelmek kedvéért léteznek: A „Pápai Lapok“-bau Orczy Gyula orsz. képviselő cselédügyünk reformjához szólva a cselédek adójának kellő evidencziaban tartása végett a most divatban levő cselédkönyvecskék mellé egy külön rovatos adó kiskönyvet kiván. — Nézetünk szerint e czélt el lehetne érni, ha a cselédkönyvekben adórovat alkalmaztatnék és a cselédek adója ebbe vezettetnék be. Ezt azutan bajos volna eltagadni. A „Zalai Közlöny“ január 5-ki számában pénzügyünk rendezése végett Olaszország példájára ajánlja az őrlési adót, de gazdaságunk emelésére a föld öntözését és alapcsövezését. A „Vasmegyei K3zl3ny“ Egerváry Miklós közigazgatási bizottsági tag jelentését közli a személy és vagyonbiztonságról. Ennek oka nemcsak a szükség és nyomor, de leginkább a munkanélküli megélhetés vágya. Helyes. A „Vasmegyei Lapok“ első száma újévi gondolatokat, a második száma azon figyelemre méltó czíkket hozza, melyet lapunk homlokára tűztünk. A „Keszthely“ az „Új év napján“ annyi boldog órát kiván olvasó közönségének ahány csillag van az égen. — Nem futná ki még a leghosszabb életű ember kora sem. A „Sopron“-ban Nagy István orsz. képviselő mentegeti magát és társait, hogy belenyugodtak Léka várának Vasmegyébe kebeleztetésébe.J A „Zalai Közlönyében Korpádi Béla lelkesedésében erre fakad : Ha vau nemzet, mely magáról elmondhatja mi Isten választott népe vagyunk, így bizonyára a magyar az. A „Győri Közlöny“ a hírlapirodalmi szédelgések ellen kel ki, majd közgazdaságunk- és adórendszerünkről szólva kimondja, midőn a legsürgősebb mezei munka beálltával a zaklatott gazdának vagy költséges és terhes kölcsön keresésére kell zarándokolni, vagy csekély és sokszor nélkülözhetetlen állat- felszerelésének vásárról vásárra hajtásával s végtére ennek elfecsérlésével kell önmagának tönkrejutását siettetni: ott nem lehetnek egészséges gazdasági vi szonyok. A „Székesfehérvár és Vidéke“ a nők jogainak történetéhez szól végigvezetve a kelet, Görögország és Róma történetén. „ A „Fehérvári Hiradó“ újévi gondolatain kívül, melyek reményt öntenek, borászatunk bajairól ír. Az „Esztergomi Közlöny“ kimondja, hogy a magyar társadalmi élet úgy a fővárosban mint a vidéken megszűnt, mert az mindenütt — pénzbe kerül. Igaza van. Heti naptár január 8—14. A hó és hét napja Rém. kath. naptár. Protestáns naptár. ...-------------------------------Gö rög-orosz n. Decz. 1881. Izraeliták n. Tabeth 5642. N kel. a p ny. 8 Vasárnap Szörény Erkárd 27 Ist.v. vért. 17 Pülöp 7 49 4 26 9 Hétfő Julián vt. Marceliu 28 20000 v. 18 48 27 10 Kedd Vilmos pk. Rém. Pál. 29 MOOOa.sz. 19 Gábor 48 28 11 Szerda Hygin p. vt. Matbild 30 Anizia 20 48 29 12 Csütörtök Ernő pk. Reinhold 31 Melania 21 Gedeon 47 31 13 Péntek Verőn. sz. f Vidor I Jan. 1882. 22 47 32 14 Szombat Hylar. Bódog 2 Szilveszt. 23 S. Mikoo. 46 33 Veszprémi piaczi árak. Súly kilogram100 kilókint bau ára hektoliterenklnt frt kr. Búza . . . 1 legjobb .... 79 íi 90 közép .... 77 íi 50 l legalább való. 75 n 20 Rozs ... í legjobb .... 72 8 80 közép .... 71 8 40 l legalább való. 70 8 30 Árpa. . . J legjobb .... közép .... 65 64 8 7 50 60 legalább való . 62 7 40 _ . ( legjobb .... 40 7 80 közép .... 38 7 50 1 legalább való. 37 7 40 Kukoricza ! legjobb .... közép .... 75 74 6 6 80 40 1 legalább való. 73 6 10 Dara liszt . ...................................... • 22 22 Zs emlye liszt 18 18 Fehér kenyér liszt ...................................... . 16 1 6 Fekete kenyér liszt ..... 13 14 Kukoricza liszt . ...................................... . 7 8 Búza dara 20 22 Rizskása 24 26 Árpakása (dara) 22 24 Köleskása . 11 12 Szerkesztői ■üzenetek. Argusz. Pápa. - Megtiszteltetve érezzük magunkat szíves közreműködése által. Magánlevélben többet. F. D. Herend. - Máskor is kérjük szives figyelmét lapmik czikkei iránt. Polgár. Pápa. - A megtisztelő viszony megújulása erőt kölcsönöz nekünk. Üdvözlet. Sz. I. Veszprém. - Becses nevét, nem tudjuk jól irtuk-e ; egy betűn nem tudtunk eligazodni. Sch. B. Veszprém. - Átnézzük. R. M. Kecskemét. — Addig is, míg írhatunk, amit és amennyire lehet, megteszünk. Köszönjük a pártolást. NYILTTÉR. Köszönetnyilvánítás. Alulirt vámos-tnikolai község elöljárói nem mulaszthatjuk el, hogy őszinte köszöuetüuket ne nyilvánítsuk a „Szlavia* Prágai biztosító banknak azon jóakaratu cselekményéért, mely szerint községünknek egy ötszáz frt értékű, Budapesten Walser Ferencz gép- és tűzoltószer gyárosnál készült kitűnő szerkezetű 4 kerekű magán szívó ttíz-fecskendőt 250. 10 éves biztosítás utáu ingyen minden díj nélkül adomáuyozni kegyeskedett. Midőn ezeu tényért jelzett biztosító banknak legmélyebb hálás köszönetünket kifejezzük, nem mulaszthatjuk el a czimzett bankot egyes községek jóakaratu (figyelmébe ajánlani. Kelt Vámos-Mikoláu 1881. évi deczember hó 17-éu. Vinkler T^ándor s. k. (P. H.) bíró. Lakner István s. k. plébános és iskolaszéki elnök. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY I M R Laptulajdonos: K R A U $ Z ÁRMIN. Székesvdry Kálmán s. k. körjegyző. Az előadottak hiteléül Veszprémben, 1882. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Ármin könyvnyomdájában.
