Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-04-09 / 16. szám

Phylloxera-iigy. — Mult számunkban fog­lalkoztunk Zala vármegye azon határozatával, mely a veszprőmmegyei munkásokat eltiltja, minden te­kintet nélkül arra, hogy inficiált helyről jőuek-e vagy sem, a zalamegyei szőlőkben való munkától. Kifejtettük azon veszélyt, amely e határozatban úgy magára Zala vármegyére, mint megyei birto­kosainkra rejlik. Gyorsan hozzá is láttak szőlőtu­lajdonosaink a dologhoz; múlt vasárnap d. e. 11 órakor értekezletet tartottak a nemzeti kaszinó nagytermében és abban állapodtak meg, hogy feleb bezést adnak be e határozat ellen Zala vármegyé­hez és kebelükből két tagú küldöttséget meneszte- nek tel Budapestre a minisztériumhoz, amely kül­döttség élő szóval fejtse ki a tényállást és tárja fel a veszélyeket, amelyek okvetlen beállanak, ha Zalamegye határozata hatályon kivííl nem he­lyeztetik. — Az értekezlet bizalma Szabó Imre és Kenessey Móricz szőlőbirtokos urakban összpon­tosult, kik e hét elején fenn is voltak a miniszté­riumnál ezen ügyben és szerencsések voltak ott idejekorán a helyes informatiót magadni és a sé­relmes határozat felfüggesztését illetőleg megmásí- tását kieszközölni. E szerint kilátás van arra, hogy megyénk phylloxera által inficiált része kor- dón által meg tog jelöltetni és az eltiltó határozat e vonal által bezárt földterületre fog alkalmaztatni. A felebbezést, melyet Szabó Imre uron kiviil a leg­tekintélyesebb balatonmclléki szőlőbirtokosok Írtak alá, lapunk más helyéu veszik szó szerint olva­sóink. „Magyar Újság“ — ez a czíme a legol­csóbb magyar képes politikai magyar napilapnak, mely Budapesten, ápril 1-e óta bő tartalommal és szép képekkel megjelenik. — Előfizetési ára egy hóra egy forint oly csekélység, hogy valóban alig hiszi az ember. A lap terjedelme számonkint majd mindig t i z oldal. Felhívjuk erre tisztelt olvasó­ink becses figyelmét. Sziniigy. — Károlyi színtársulata, mint már lapunk előre jelezte, megérkezett és a húsvéti ün­nepek alatt megkezdi előadásait. Közönségünk előtt Károlyi jó hírben áll és így elég, ha becses figyel­mét e körülményre felhívjuk. Valóban ideje, hogy a társasélet városunkban egy kis lendületet vegyen, mert az a visszavonás, az a bizalmatlanság, az az önző elszigeteltség, mely egy idő óta lábra kapott, szánandólag taszított le bennünket a műveltség azon magaslatáról, amelyre nagyuehezen felvánszo­rognunk sikerűit. A színház egy szerény hely lesz, ahol mégis találkozhatnak egymással azok, akik nemesebben éreznek városunk társasélete iránt és így bizton számíthatunk arra, hogy a műélvezet mellett, melyet Károlyi derék színtársulatától mél­tán várunk, még társaséletüuket is emelhetjük. Kér­jük tehát közönségünket, hogy karolja fel e derék színtársulatot és pártolja annak előadásait. Égiháborn és fagy. — Múlt hétfőn ápril 3-án d. u. 5 órakor erős égiháboru villámlás-, dör­gés- és permetező jó esővel vonult végig városunk határán. A tikkadt föld már szomjuhozta rég az esőt, amely most oly jóltevoen hullott alá. Min­denki remélt, hisz a korai menydörgés a közmondás szerint késlelteti az éhséget. — Az öröm azonban csakhamar ürömre változott, mert a homérsék any- nyira leszállott, hogy csütörtök- és péntekre vira- dóra erősen fagyott, ami a gyümölcsfákat és egyéb érzékenyebb hajtású növényeket leforrázta úgy, — hogy kevés kilátás van arra, hogy gyümölcstermé­sünk legyen. A szőlő is szenvedett sok helyen, de mégsem annyit, hogy túlságos aggodalmaink lehet­nének. A divat meg a bivaly. — Mi sem igazolta fényesebben a mostani nőiruhák helytelenségét, mint a napokban a komakuttól a Plosszer sétányra sza­ladt bivaly, mely elől a sürü csoportokban sétáló hölgyek iparkodtak elfutni, de biz az nem sikerült a szűk ruhában. Szerencsétlenség nem történt — de az nem a női ruhákon múlt. Ez alkalommal kö­telességünk újra felemlíteni, amit már nagyon sok­szor hangoztattunk, hogy gondoskodni kellene az árvaszék sarkánál egy erős korlátról forgó-átjáró­val, mely az ily megriadt állatot visszatartaná, — hogy az aPlosszer-sétáuyra ne rohanhasson. Egyszer csak vér és halál árán kell majd gondoskodnunk. A veszprémi II. segélyegylet f. évi köz­gyűlésén egy hatvan tagból álló bizottságot válasz­tott azon czélbóí, hogy ha majd a 10 év, melyre ezen egylet alakúit, lejár, a liquidatió hogyan tör­ténjék és az egylet, mivel e jelenlegi alakjában fenn nem állhat, mily pénzintézetté alakuljon át, takarékpénztári vagy egyéb jelleggel birjon-e. E hatvanas bizottság kebeléből egy szűkebb körű 12 és bizottságot menesztett ki, mely a takarékpénztár eszméjét elvetette és ajánlatba hozta, hogy a jövő­ben is hasonló jellegű segélyegylet legyen, de szé­lesebb hatáskörrel és ennek megfelőleg átalakítandó alapszabályokkal ellátva. Múlt vasárnap tárgyalta­iéit ezen ügy; a mondott ajánlat elfogadtatott és így a segélyegylet, az idő lejárta után, hat-hat évre tog alakulni és mindenkor az ötödik év végén fog a város minden rétegéből álló többtagú bizottság az újra alakulás módozatai felett tanácskozni és az alapszabályokat megállapítani. Ideje volt. — A völgyi kútból oly nagy mennyiségben folyik télen-nyárou a víz a Sédbe, hogy a Kopácsy-féle malom háta mögött már ve­szélyes szakadásnak is beillő gödröt mélyített ma­gának, mi által nemcsak a közlekedést akadályozta meg az ott lakó ház- és kerttulajdonosoknak, de emberre, állatra életveszélyessé vált. Ezen segíten- dők, az ottani lakosok és birtokosok tegnap folya­modványt nyújtottak be a városi tanácshoz, mely­ben az említett bajnak sürgős elhárítását és ott egy hídnak építését, a veszélyes helynek rendes ki­kövezett vízjárással való ellátását kérelmezik. *- Az ügy elodázhatatlan; a tavasz beálltával meges- hetik, ha intézkedés nem történik, az a része a vá­rosnak el lesz zárva a közlekedéstől, pedig az ara­nyos völgy egyike a legszebb kirándulási helyeink­nek, ahova a szegény iparos és munkás ember heti fáradságos munkája után családjával vasárnapokon kimehet üde, friss levegőt élvezni. Ajánljuk ezen ügyet városi hatóságunk figyelmébe. A belügyminiszter az igazságügyminiszter­rel egyetértőleg elrendelte, hogy a közigazgatási tisztviselők, midőn hivatalos cselekményeikért vagy mulasztásaikért a törvényszékek által feleletre vonat­nak, alaptalan zaklatások kikerülése végett ne vá- doltassanak közvetlenül a kir. ügyészek által, hanem hogy a vádat a törvényszék elé való terjesztés előtt közölni kell az illetők hivatalfőnökeivel, az alispán­nal vagy polgármesterrel s hogy ezek nyilatkozatát 8 napi, esetleg kevesebb ideig kell várni. A bel­ügyminiszter reméli, hogy az alispánok vagy pol­gármesterek a mint ügyelnek arra, hogy a tisztvi­selők az alaptalan vádak zaklatásaitól mielőbb meg­meneküljenek, úgy közreműködnek majd a valódi biiuösök megérdemlett megbüntetésére nézve is­Fegyvergyakorlatok. — A folyó évben tartandó fegyvergyakoriatokou megjelenui tartoznak az 1877., 1875., 1873. sorozási évfolyambeli egy­évi önkéntesekből előléptetett tartalékos tisztek; tovább a szabadságolt állománybeli houvédtisztek védkötelezettségök mérve szerint; azon tartalékos tisztek, kik az 1881-ik évi fegyvergyakorlatot után- pótolui tartoznak; az 1877., 1875., és 1873. soro­zási évfolyambeli tartalékosok, valamint az 1881., 1880., 1879 , 1877., és 1875. évben felavatott le­génységi állomány beli honvédegyének; a többi so­rozási évbeli és a tartalékosok legénységi állomá­nyába áthelyezett volt egyévi önkéntesek; azon tartalékosok és honvédek, kik az 1881-ik évi fegy­vergyakorlatot utánpótolni tartoznak általában mind­azon egyének, kik csak nyolez hétig tartó katonai kiképeztetés után állandóan szabadságoltattak. — A tartalékos tisztek és a tartalékos hadapródok fegy­vergyakorlata négy hétig, a tartalékos legény­ségé 13 napig, a szabadságolt állománybeli hon­védtisztek és houvédlegónység fegyvergyakorlata 35 napig fog tartani. A zircz vidéki takarékpénztár részvény- társulat — 1881. évi zárszámadása a IX. üzlet­évről beküldetett. E szerint a forgalmi kimutatás bevételben 465133 írt 98 krt tűntet fel, kiadásban pedig 458370 írt 14 krt és így a pénztár állomá­nya 1881. decz. 31 ég 6763 irt 84 krt tett. A mér­legszámla 4762 frt 62 kr., rendelkezésre álló nye­reményt lűntet fel. A sümegi népbank — XL évi üzletének zárszámadása a múlt óvről 733010 frt 74 krt for­galmi és 2939 frt 83 kr. nyereségösszeget tüntet fel. E hó elseje óta az „Egyetértés“ a Frank- lin-társulat nyomdájában gyönyörű kiállításban je­lenik meg. A lapnál már régóta állandósított egy egész ív melléklet a főlaphoz van csatolva, s ehhez a nagy lepedőhöz a mellékletek. Nem rég hozta uj nyomtató gépijének rajzát, mely nagyszerű gép csak­nem páratlan a világon. Öt holnapig dolgozott rajt a legnagyobb gépgyár. Hanem aztán olyan alkot­mány is, mely előtt bámulattal áll meg az ember. Maga végez minden munkát a kiállításnál: a pa- piráztatást, a nyomást, a darabolást, az összehajtást. Minden órában tízezer példányt állít elő s a nagy alakú lap nyolez oldalát egyszerre nyomja, s ami legcsodálatosab, perczről-perczre számokkal mutatja, hány példány jött már le. Nem érdektelen felem­líteni, hogy a gép u. n. végnélküli papírra nyom­ván, az »Egyetértés“ számára érkezett óriás papír- tekercsek egyike-egyike 9 angol mértföld hosszú. A magyar hírlapirodalomban ilyen gép még nem teljesített szolgálatot. S hogy az Egyetértésnek hozzá kellett folyamodni, mert példány számait a gőzgé­pek nem győzték előállítani egy éjszaka, azon csak örülünk. Megemlítjük végül, hogy a gép 53 ezer írtba került. (Sz. és V.) Villámcsapás és tűz. Tapolczáról távirják az »Egyetértés*-uek e bó 4 érői: A villám tegnap este 9 órakor a gr. De.ym-szeszgyár udvarában levő szalmával födött istálóba csapott. Az istáló rögtön tüzet fogott s egészen elhamvadt. Nyolez darab marha veszett oda a tűzbe. Szereucsére roppant zá­poreső kerekedett a tűz alatt s ennek következté­ben könnyebben lehetett lokalizálui a tüzet. Járványkórház. — Mint értesülünk, a kór­házi orvosok egy javaslatot terjesztettek be a városi tanácshoz, melyben élénken megvilágítva a veszé­lyeket, melyek városunk lakóit fenyegetik egy kiüt­hető járvány alkalmával, mert semminemű elkülö­nített helyiség ily betegek ápolására nem létezik — sürgetik: hogy a város egy helyiséget egyszer-min- denkorra rendezzen be járváuykórháznak. E javas­latot csak helyeselni tudjuk, mert ha a baj netán kitörne, későn volna a kapkodás. Az pedig, hogy a járványos betegek a városi kórházba helyeztetnének el a többi betegek közé, a leghelytelenebb eljárás volna. A javaslat a legközelebbi tanácsülés tárgyát íogja képezni. Útmutató, a magyar és közös közleke­dési vállalatok hivatalos menetrendkönyve. — A magyar és közös vasutak igazgatói értekezlete a »Vasúti és Közlekedési Közlöny' szerkesztőségét bízta meg a hivatalos magyar vasúti menetrendkönyv kiadásával, ebként vélvén e közhasznú vállalat lét- rejövetelét és fennállását állandóan biztosítani. E meuetreudkönyv »Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönye“ czimmel évenkint 8—10 szer fog megjelenni, ára 50 kr., s közölni fogja a magyar, közös és osztrák vasutak, valamint a külföldi csatlakozó pályák me­netrendjeit, a posta-összeköttetéseket, gőzhajók me­netrendjét s valamennyi e szakba vágó általános érdekű közleményeket, nemkülönben Magyarország, Középeurópa és a magyarországi körutak vasúti tér­képeit. Különösen ajánljuk ezen valóban díszes és czélszerű útmutató könyvet olvasóink szives figyel­mébe. Mutassuk meg ez által is, hogy nem szoru­lunk a külföldre még közlekedési menetkönyvet il­letőleg sem. Zsebmetszés. — A csötörtöki' hetipiaczon a nagy tolongás közben Gácsér Ferenczné zsebéből 3 frt 50 krt, Séra Lajosnétől 18 irtot, Páris Pál- nétól 2 frtot, Kálmán Istvánnétól 6 frtot loptak el. A tettest kinyomozni nem sikerült. Rendőri hírek. — Grünvald Beruát s Schaf­fer Mór szabadult fegyenczek Budapestre, — Krempl Emil csavargás miatt Budapestre, — Breucsics [ Mártou koldulás miatt Dévénybe, — Lakuschuig András csavargás miatt Doberuába, — Horváth Czuppon Ágnes tiltott visszatérés miatt Tornára, — Túri Terézia csavargás miatt Keszthelyre, — Laas Nándor koldulás miatt Győrbe, — Varga Jó- ?sef koldulás miatt Dudarra, — Schlei Antal kol- lulás miatt Szt.-Mihályra, — Havel János koldulás niatt Kassára tolonczoltatott. — Kálvárián való jarázdálkodás miatt 18 csapóinas megfenyíttetett. Halálozás. Szerencse Ferencz, 55 éves, tüdgümőkór. Pin- tir Katalin, 2 éves, hörglob. Schreiner Amália, 31 éres, tüdőgüműkór. Németh Ferencz, 12 éves, gyer- nekaszály. Hahn Ferencz, 5 éves, Brightkór. Koszor Eizter, 2% éves, hörglob. Horvát István, 3V2 éves, hirglob. Takács Julia, 8 napos, idétlenség. Pólin­gé- Kálmán, 10 hónapos, hörglob. Csikász Erzsé- beh, 62 éves, tüdőlob. Fülöp Mária, 9 hónapos, gyirmekaszály. Oszváry Gyula, 16 napos, idétlenség. Hamuig Antal, 6 éves, hörglob. Dr. Fischer Béla, városi orvos. A „Korona“ vendéglőben múlt héten szállva voltak: Berhard Ármin kereskedő Bpest. Albert Nándor utazó Bpest. Joczere Gusztáv keres­kedj Makiár Hevesmegye. Trenke Adolf utazó Bécs. Huba N. utazó Becs. Moczkovcsák J. utazó Slavo­nic! Matkovics N. földbirtokos Szentgyörgy. Backos S. utazó Bécs. Rosenbaum kereskedő Bécs. Berger Salamon kereskedő Bécs. Tantosi ő nagysága föld­birtokos Kálóz. Vitt Károly, ügyvéd Pápa. Teufel ügyvéd Pápa. Tóth Lajos ügyvéd Pápa. Báron A. kereskedő Bpest. József Adolf Mayer utazó Bécs. Visenthal Adolf utazó Lipcse. pápai hiisek:. — A devecseri várat, melyet a gróf Eszter- házy család régtől fogva gazdasági czélokra hasz­nált, mint hirlik a grófi család legközelebb reno- váltatja, a régi várárkokat betöltik s az egészet parkkal veszik körűi, a mi valóban díszére válik a kies fekvésű városkának. — A vasúti mozdony kürtőjéből kiszökött szikra múlt héten a pápai indóháznál meggyujtott egy fazsindelyes épületet. Közvetlen ez épület mel­lett egy íaktár állott, melyben nagy mennyiségű szénpetroleum és más gyúlékony anyag volt felhal­mozva. Az égés borzasztó mérveket ölt, ha ez épü­let kigyult volna. Szerencsére azonban munkások voltak közel, kik a lángok terjedését megakadá­lyozták addig is mig a tűzoltók megérkeztek, kik csakhamar véget vetettek az égésnek. A kár mint­egy 8G írtra tehető. A közönség köréből. Áfát gyümölcséről ismerjük. A veszprémi takarékpénztár folyó 1882-ik óv február 18-án adta ki az 1881-ik évről, s fönállá- sának barminezbatodik évéről szóló üzletforgalmá­nak, mérlegének és vagyoni állapotának hivatalos kimutatását. Aki ezen pénzintézetnek évenkint kiadatni szokott hasonnemű kimutatásait évről-évre figye­lemmel kisérte és részrehajlatlanul birálgatta, vagy időt vett magának azokat fontolva áttekinteni, le­hetetlen magának alapos meggyőződést nem sze­rezni igazságáról annak, hogy az mind vagyonilag, mind nitelére nézve, mind a nagy résztvevő közön­ségre vonatkozólag solidításban évről-évre előhala- dást és szembetűnő gyarapodást tanúsított, minek természetes következése volt, hogy annak részvé­nyei értékben emelkedtek. Mindezen örvendetes eredmény az említett pénzintézetnél koronkint mű­ködött vezérigazgatóságok lelkiismeretes és tapin­tatos eljárásának és bölcs intézkedésének tagadhatat­lan következménye és az intézet keletkezése óta ott működő tisztviselő urak kiváló és elvitázhatatlan érdeme, kik becsületes, okos előrelátással és finan- cziális ismereteikkel az intézet ügyeit koronkint úgy intézték és intéztették, hogy az nemcsak évről- évre előbbre haladhatott és gyarapodhatott; de a két válságos korszaknak — az 1848/9-ik évnek, nemkülönben az 1873-ik évi nagyobb mérvű pénz­zavarnak — hatalmas fergetege is elvonult fölötte a nélkül, hogy azt legkevesbbé érintette volna. Ezeket tekintetbe véve minden részrehajlatlan, becsületes gondolkodású és érzésű érdekelt méltó megütközéssel tekinti, midőn az érdeklett pénz­intézetnek egyik-másik érdemdús veterán tisztvise­lőjét ily méltatlanul pelengérre hurczoltatni látja. Nem lehet ezen alkalommal kifejezést nem adni azon óhajtásunk: vajha a gondviselés a kö­vetkező negyedfél tizedre, sőt hosszú, igen hosszú időre oly vezérigazgatóságot és tisztviselőket jut­tasson a jelenleg oly szilárd alapokon nyugvó és minden irányban oly szép bizalomnak örvendő pénz­intézetnek, kik annak ügyeit nemcsak a jelenlegi szilárdsága színvonalán megtartani, de azokat év­ről-évre tovább fejleszteni, gyarapítani elég jó aka rattal, ügyességgel és tudománynyal bírjanak. Egy részvényes. IRODALMUNK. qA Magyar Pénzügy közgazdasági, pénz- és iparügyi hetilapban (II. évfolyam) már ez időig is minden fontosb gazdasági kérdésről szakszerű és érdekes közleményt találhatni, míg a magyar ér­dekű pénzügyi és közgazdasági mozzanatok folyton kiváló alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű és tárgyilagos czikkei által első rendű szakirók tollá­ból, melyek állandó értékkel birnak a Magyar Pénz­ügy belbecse egyenlő mérvben növekszik korával. A legutóbbi számban megjelent „Reformáljuk taka­rékpénztárainkat“ czimü közérdekű czikkre, mely takarékpénztáraink és általában pénzintézeteink kö­reiben bizonyára élénk viszhangra fog találni, kü­lönösen felhívjuk olvasóink figyelmét. A Magyar Pénzügy (Szerkeszti: Kormos Alfréd) rendkívüli diszes kiállításban hetenkint 1 —IV2 ivén jelenik meg és minden fontosabb húzás után Általános Sorsolási Értesítő czimü mellékletet ad, Előfizetési árak: egész évre 6 trt — félévre 3 frt. — A Magyar Kereskedők Lapjával (Szerkeszti: Kende Zsigmond) együtt: egész évre 8 frt — félévre 4 frt. — (Elő­fizethetni Budapesten nagy diófa-uteza 3. és minden könyvárusnál.) 1 Tdborszky és Parschnál Budapesten megje­lent és Krausz Árminnál kapható: magyar dallamok, zongorára négy kézre szerzé Them Károly. Ára 1 frt 20 kr. Az „Ország-Világ“ XIV. füzetének tartalma : A mama meséje. (Elbeszélés. Vége) Bodon József­től Este, költemény. Majthénvi Flórától Mától hol­napig. (Rajz.; Andrásly Jenőtől. Miért maradtam agglegény? (Vége.) Biart Lucientől. Kisfaludy Károly életéből. Bánóczy Józseftől. A keleti keres­kedelem múltja. Thallóczy Lajostól. Sétalovaglás Kis-Ázsiábau. Egy állatóriás. Régi magyar könyvtár. Fejérpataky Lászlótól. Éj a sarkvidéken. (Képpel.) Hárem belseje. (Képpel.) Bretagnei osztriga-halászok (Képpel.) A városligeti Nádor-sziget. (Képpel.) A fölkelés színhelyéről. (Képpel.) Uzsora-pör. (Képpel.) Viszontlátás. (Képpel.) Irodalom. Zene. Színház. Társulatok. Régészét. Kiállítások. Hymen. Gyász­rovat. Divat. Sport. Közlekedés. Utazások. Termé­szeti tünemények. Különfélék. A borítókon : Apró­ságok. — A XIII. füzet rejtvényeinek megfejtői. — Szerkesztői üzenetek. A kiadóhivatal levelezései. Táborszky és Parsek zeneműkiadásában Buda­pesten megjelent és Veszprémben Krausz Ármin­nál kapható: La gerle de Brézil; mazurka, zongo­rára szerzé ifj.Fabrbach Fülüp. Ára 75 kV. Törvényszéki csarnok. Ápril hó 11-én. 469/B. 1882. Csalás miatt vá­dolt Bors István elleni ügy végtárgyalása. April 12-én: 418/B. 1882. Sajtóvétséggel vá­dolt Kompoltky Tivadar ügye végtárgyalása. 174/B. 1882. Sikkasztással vádolt Kutas Sán- dorné elleni ügyben Kutas Gáborra nézve végtár­gyalás. Ápril 13-án: 823/B. 1882. Lopás miatt vádolt Petke János ügye végtárgyalása. 846/B. 1882. Lopás bűntettével vádolt Rédei Márton ügye végtárgyalása. Biztosítási ügy. Az „Első magyar általános biztosító társa­ság“ igazgatóságának jelentését az 1881. évi üzlet- eredményről lapunk is közié, valamint t. ólvasóink a hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságunk zárszámláját, mérlegeit és vagyonkimutatását. A t. olvasóknak és különösen az életbiztosító feleknek módjukban van összehasonlításokat tenni, amint hogy hisszük, hogy ennek s a mérleg- és vagyon­kimutatásának tanulmányozása folytán teljes meg­nyugvást fognak nyerni nemcsak a tartalékok foly­tonos és tetemes emelkedése, hanem amiatt is, hogy az első magyar e nagy tőkéi, miután lajtántuli üz­letét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztosító társaságra ruházta, kizárólag a magyarországi üzlet biztosítéki alapjául szolgálnak. E sorainknak czélja azonban nem az, hogy midőn „facta loquuntur“, az első magyar mellett emeljünk szót. Czélunk az, hogy követésre méltó példát mutassunk fel az első magyar biztosító társaság legközelebbi közgyűlésé­nek hazafias és jótékonysági újabb adományaiban. Az adományok teljes összege 11,590 frt. Emlékezni fognak t. olvasóink, hogy az első magyar általános biztosító társaság tavali közgyű­lése a gazdasági pályára lépett ifjaknak a gazdasági tanintézeteken kiképeztetése czéljából több ösztön­díjat alapított. Ezen 400 frtos ösztöndíjakban az 1881./82. iskolai évben öt növendék részesült, kik az ösztöndíjat a betűrendben felhívott azon megyei gazdasági egyesületek felterjesztései folytán nyerték meg, melyek az első magyarral már szerződési vi­szonyban állnak Habár ez ösztöndíjak több évre szólanak miután a tanfolyam is több évre terjed, az idei közgyűlés mégis újabban 4 megyei gazda­sági egyesület (u. m: a Csanádi, fehér gömör- és kis hont- és győri) által felterjesztendő ifjak számára szavazott meg 1600 frtot. Az országos gazdasági egyesület istvántelki iskolájában kiképezendő 2 árva fiú részére ez évben is megszavazta a társaság a kellő összeget; a tervezett országos iparkiállítás költségeihez 1000 írttal, a Munkácsy Mihály remek müvének »Krisztus Pilátus előtt“ az országos kép­tár számára való megszerezbetése költségeihez szin­tén 1000 írttal járul; s bár a magyar irók segély­egyletére és a magyar hírlapírók nyugdíjalapjára ez intézetek keletkezésekor tetemes összegeket adomá­nyozott, ezek részére ez évben is 200—200 frtot adott. Adományában részesült több tudományos in­tézet, sok fővárosi jótékony egylet, több oly egy­házközség, mely létezésével a nemzetiség érdekét is előmozdítja. A Petőfi-és a szent István szobor alap­ját 200 — 200 írt adománnyal gyarapítá. Megemlé­kezett a szeretetházakról, az Ínségesekről és az or­szágos vörös-kereszt-egylet részére megszavazott 10000 frtnak, ez évre eső második részletét; 2000 frtot kifizetteté. A részletes kimutatás mellőzésével is­mételjük az adományok teljes összegét, úgymint 11,590 frtot. Feltesszük, hogy t. olvasóink0 és a biztosító felek előtt ismeretes, miként az első magyar általános biztosító társaság alapszabályai közé fog­lalta azon határozatot: bogy a társaság nyereményé­nek egy része minden évben közhasznú czélokra fordítandó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom