Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-10-29 / 45. szám

adományok díjtalan elszállítását fölajánlották, de hogy az adományok eme kedvezményben részesüljenek, szükséges, hogy a fuvarlevél az illető fiókegylet tel­jes czimével és pecsétjével el legyen látva és a fu­varlevél belsejében ki legyen tüntetve; .Liebesga­ben für die Verunglückten Süd-Tirols.“ Mihelyt a t. választmány a gyűjtést befejezte, kérjük az adakozók névsorát és az adományok jegy­zékét hozzánk beküldeni, hogy az adományozók ne­veit nyilvántarthassuk és a nyilvános elszámolást megtehessük. A midőn kérelmünket a t. választmány figyel­mébe ismételve a legmelegebben ajánlanók, mara­dunk hazafias üdvözlettel. Budapesten, 1882. október hó 22-én. Az igazgatóság női osztálya nevében: Gróf Zichy Nándorné s. k. szül. Zichy Lívia grófnő, társelnök. Gróf Tejacsevich Lás\lóné s. k. szül. Dőry Gabriella bárónő, II. alelnöktárs. Ö\v. gróf Teleki Sándorné s. k. szül. Teleki Josefi ie grófné I. alelnöktárs. HÍREINK. Veszprém, 1882. okt. 29. Püspöki kinevezés. — A szombathelyi egy­házmegyének másfél év óta üresedésben levő püs­pöki székére Ő Felsége Hidassy Kornél czimz. püs­pököt és vallás- és közoktatásügyi miniszteri taná­csost nevezte ki. A kinézettben a lelkészkedő pap­ság jóakaratu és szelidlelkü főpásztort, a tanügy pedig hivatott szakembert nyer. Isten éltesse! Gyász. — Mórocza Zsigmond köz- és váltó­ügyvéd urat és tisztelt családját mély gyász érte. Kedves és szeretetreméltó leánykájuk, az ötödféléves Margitka, torokbajban rövid szenvedés után elköltö­zött a tiszta lelkek honába. A kis ártatlannak díszes temetése múlt csütörtökön délután volt, melyen vá­rosunk kiválóbb családjai nagyszámú közönséggel együtt rótták le a tisztelt és szeretett gyászsújtotta család iránt részvétadójukat. Találjon a gyászbabo- rúlt család Isten után a részvétnek e szép nyilvánu- lásában némi vigaszt a nagy vesztességért. Ifj. Esterházy Móricz gróf, cs. kir. ka­marás, a veszprémmegyei gazdasági egyesület el­nöke, a következő feliratot intézte az egylet nevé­ben Széchenyi Pál gróf, főldmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi miniszterhez: .Nagyméltóságú mi­niszter ur! A veszprémmegyei gazdasági egyesület őszinte örömmel siet üdvözölni Nagyméltóságodat, mint Felséges királyunk magas kormányának uj tagját. Nagyméltóságodra épen azon tárczát bízta a királyi kegy, mely egy oly agricultur államban, mint hazánk, nemcsak legfontosabb, de tekintve azon óriási feladatkört, s hazai közgazdaságunknak csak nemrég történt felpezsdülését, bizonyára leg­nehezebb is. Hála az égnek, jobb és nemesebb erőt nem kivánhat senki hazánk közgazdaságának vezetésére, Nagyméltóságodnál. Nagyméltóságod egyike azon kimagasló hazafiaknak, kik lankadni nem tudó nemes buzgalommal szentelik tehetségü­ket Magyarország földmivelésének emelésére, fej­lesztésére, s igy a közjóiét biztosítására, megszi­lárdítására. Nagyméltóságod volt az, ki a nemes hévvel megindított üdvös mozgalom élére állva, megalkotni siet a központban a ma már méltán nagy jelentőségre emelkedett Gazdakört, miután már saját megyéjében évekkel ezelőtt a hason czélt megvalósítá; és Nagyméltóságod volt, ki csak nemrég az agárdi nemzetközi ekeversenyen, az előrehaladás biztos tudatával, agriculturánk fej­lesztésére a legszebb irányt megjelölé. A legmé­lyebb hódolattal párosult örömmel üdvözli hát Nagyméltóságodat Yeszprémmegye gazdasági egye­sülete ! S midőn szerény egyletünket, mint agri- culturalis törekvésünk egyik eszközét, Nagyméltó­ságodnak magas kegyébe ajánlanám, — esedezvén, hogy mint elődje, — kiről egyletünk hálával em lékezik, szerény egyletünket magas pártfogásába venni kegyeskednék: azon óhajnak ád egyletünk őszinte kifejezést, bárha Nagyméltóságodnak haza- szerte ismert fenkölt szelleme, ritka tapintatos gyakorlatisága s főleg ész- s erővel párosult figyelme mielőbb érné meg nemes hivatásának megérdemlett gyümölcsét. Hazafiui tisztelettel ma­radván Nagyméltóságodnak alázatos szolgája Pápán, 1882. okt. 22. i f j. Esterházy Móricz gróf, a veszprémmegyei gazdasági egyesület elnöke.“ Egy szépséggel kevesebb. — Végh István, zirczi szolgabirósegéd ur, múlt kedden, okt. 24-én vezette oltárhoz városunk egyik szépségét, Bossányi Mariska kisasszonyt. Nyoszolyó-leáuyok voltak Bos­sányi Erzsiké, a menyasszony nővére és Vizner Idácska kisasszonyok, vőfélek Koller Sándor árva­széki jegyző és dr. Csoluoky Ferencz törv. orvos, násznagyok pedig Yizner János kereskedő és Ke­serű Elek ügyvéd urak. A lakodalom családias jel­legű volt, melyen Végh Sándor succentor ur mon­dott kiválóan szellemdús pohárköszöntést a boldog fiatal párra és a boldog szülékre. — Isten áldása szálljon a fiatal párra! Szép tett. — Tarányi Ferencz veszprémi prépost-kanonok ur őnagysága a Zala-Mihályfai kath. egyháznak egy 5000 frtos birtokot vásárolt, a templomot kifestette, újra feldíszítette, orgo­nával és haranggal látta el. A kath. egyház köz­ség f. hó 19-én tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a derék, áldozatkész kanonok iránt háláját jegyzőkönyvileg kifejezi. A jegyző­könyv átadására egy bizottság választatott, mely­nek tagjai: Paar István, Besenyey Ernő orsz. kép­viselő, Forintos Kálmán, Kardos Lázár, Tóth Lajos, Danes András, Forintos Imre, Sélyey Bódi és Ohidi Pál. A szép tett önnmagában találja legszebb jutalmát. .Jutalmazott tanítók. — 81198. sz. A ma­gyar nyelv tanításában érdemeket szerzett Kugler Pál, ácsteszéri róm. kath. Jesenszky Zsigmond, suúri ág. ev. és Krem Ádáin nagyteveli róm, kath. iskola­tanítóknak egyenkiut 50—50 frt jutalomdíjat ado­mányozván a zirczi és pápai m. k. adóhivatalokat utasítottam, hogy ezen összegeket nevezetteknek bélyegeit és Veszprémmegye tanfelügyelője által lát- tamozott nyugtákra fizessék ki. Budapest, 1882. okt. 3-án. Trefort, s k, Miniszteri köszönet. — 31200 sz. A vesz­prémmegyei kir. .tanfelügyelő f. évi szept. 25-én 677. sz. a. jelentéséből arról értesültem, hogy a bizottság 200 forintot szavazott meg oly czélra, hogy abból a nem magyar nyelvű szegénysorsu is­kolás gyermekek számára a haza nyelvének köny- nyebb elsajátítbatása czéljából magyar olvasó köny­vek szereztessenek. Kedves kötelességemnek tartom a bizottságnak ezen nemeslelkü és hazafias elha­tározásáért őszinte elismerésemet nyilvánítani. Bu­dapest, 1882. évi október 22 én. Trefort s. k. Papszentelés. — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excellentiája tegnap szombaton szentelte áldozárokká Méhes Kálmán egyházmegyei és Rozs Mór sz.-benedekrendi növendékeket. Hymen. — Ungár Lipót úr okt. 31-én’d. u. 1 órakor vezeti oltárhoz a helybeli izr. ima­házban özv. Rothauser H. Mórné kedves leányát Etelkát, Boldogságot! Tiszteletbeli tag. — A kolozsvári iparos ifjak önképző- és segély-egylete az ipar terén érde­meket szerzett férfiak közöl többeket, köztök Haynald Lajost, gr. Péchy Manót, gróf Zichy Jenőt, Ráth Károlyt, Mudrony Somát, Ugrón Gábort, városunk­ból pedig Benkő Istvánt tiszteletbeli tagokká vá­lasztotta. Előadások a felnőtteknek. — Megboldo­gult özv. Tallián Pálné hagyatékának megfelelőleg a helybeli nagygymnasium épületében november hó 12-én kezdődnek meg az ingyenes előadások és fel­olvasások. Előre is figyelmeztetjük ezekre városunk tisztelt közönségét, melynek alkalma lesz minden díj nélkül az életben is értékesíthető ismereteknek birtokába jutni. Kései mennydörgés. — Múlt csütörtökön, Dömötör napján, olyan takaros égiháború vonúlt el városunk fölött, amely kánikulába is beillett volna. Elhúzódásában volt villámlás, mennydörgés és erős záporeső, ez utóbbiból városunknak is kijutott. Tűz.— Puszta-Miskén október Í6 án délután 3—4 óra közt tűz ütött ki, mely hét házat a hozzá­tartozó melléképületekkel együtt hamvasztott el. A tűzoltásban a devecseri derék tűzoltóság is részt vett. A tűz vigyázatlanságból eredt. Ez is utcza ? — A tekintetes veszprémi elöljáróság, úgy látszik, hogy nagyon távolinak tartja a város központjától, vagy talán nincs tudo­mása ezen úgynevezett laktanya-utczáról, hogy létezik. Hisz minek, — gondolják magukban a tek. elöljáró urak, — mi nem járuuk arra és aki arra jár, nem törődünk vele, igaz is. De igenis törődni kell, mert ha jól megfontoljuk a dolgot, sajnála­tunkat kell kifejeznünk ezen utcza lakossága és a napi közlekedők iránt, hozzá téve azt is, hogy ezen utczában sok becsületes és szorgalmas adófizető polgár lakik, kik szent kötelességüknek tartják ugyan az adót fizetni, de ilyen formán ő nekik is joguk van, határozottan joguk van ezen piszkos, ronda, térdig érő sáros és nyaktörő gödrös utczá- nak csatorna-építését, tatarozását, járhatóvá tételét, illetőleg kikövezését kérelmezni. Tessék csak a tek. város előljárósági uraknak ezen utczán végig te­kinteni, megláthatják azt az isten-káromlásokkal egybevegyűlt keserves arczú, szánalomra gerjesztő embereket, hogyan járnak térdig érő sárban, buk­dácsolnak egyik gödörből a másikba, a nőknek pe­dig, rendesen lehúzza lábaikról czipöjüket az a nagy sár és azok a szegény kocsis legények megterhelt kocsijukat minden perezben féltik a feldűléstől, hozzá még ugyancsak kiczifrázzák amúgy kocsis módra a jó teremtő istent, az elöljáró urakkal egyetemben, hogy hogyan nézhetik el és hogy tarthat Veszprém város ilyen láb- és nyak-kificzamitó utczát. A mi nézetünk szerint, azt hisszük, hogy ezen utcza is megérdemelné ép úgy a csatorna-építést, tata­rozást, illetőleg a kikövezést, mint bármely utcza a városban, mert ha egy kis eső esik, akkor az egész utcza disznóhizlaldának való mocsárhoz hasonlít. Mint biztos forrásból tudjuk, ennek előtte a há­zakból kifolyó eső-vizek is rendesen szabadon ki­folyhattak az utczára és onnan a közel levő fo­lyóba; de most a házak udvarai is egész egy mo- csáros tóhoz hasonlítanak, az utczával együtt. Ez­előtt kifolytak a házakban lévő kis csatornán az utczára és az utczán volt csatorna levezette a vi­zet a folyóba, (ha ugyan lehetett volna csatorná­nak nevezni, nagyon kétséges,) de most, hogy odahordták azt a sok földet, az a kis csatornának látszó kis gödör is egészen eltűnt az utczáról és a viz a folyóba sem, de még a házakból sem folyhat ki, mert az utcza magasra fel van töltve. Amely házból kifolyhat a viz, még az jó, de azután jön csak a szomorú látvány, az utezákon a némely házból kifolyt viz megáll közvetlen a házak előtt levő keskeny járdán, (ha ugyan lehet járdának nevezni, ez is kétséges, mi legalább úgy látjuk, hogy a járda és a kocsi-ut egy testvér) és igy az ember kénytelen vízben, sárban gázolni, a kocsik pedig, úgyszólván közvetlen a házak falai mellett járnak el. Ehhez járul még este az az egyptomi sötétség, úgy annyira, hogy az ember az egyenes utat keresi és rendesen bele lép abba a nagy mo­csárba. Ha már lámpát nem csináltat bele a vá­ros, legalább jó csatorna és járható ut legyen benne, hogy az ember biztonságban járhassou-kel- hessen és a víznek szabad folyása legyen. Ajánljuk újból ezen utczát a tek. Veszprém városi elöljá­róság figyelmébe megtekintés és járhatóvá tétele végett. Turman Mihály czipész mester, özv. Csik Imréné, Stefanits József, Szabó András czipész mester, Husvéth János, Garay Mihály, Racsko Mihály. Szolgabiróság Balaton-Fiireden. — A ba­laton-füredi járásbírósághoz tartozó községek azon kérvénynyel járultak Zalamegye bizottsági közgyű­léséhez, hogy Balaton-Fiireden külön szolgabirói ál­lomás rendszeresíttessék. A közgyűlés tekintetve vette az okokat és feliratot határozott ezen érdem­ben a minisztériumhoz úgy, hogy a szolgabirói ál­lomás már 1883-ban létesülhessen. Mikor lesz az országos kiállítás ? — Az országos kiállítás 1885-ik év tavaszára terveztetik: az állam összesen 75 ezer forint állam-segélyt és 400 ezer forint államelőleget biztosítana. Figyelmeztetés. — A levélbélyeg minden­kor a levélnek czímmel ellátott oldalára ragasztandó, nem pedig a pecsétnek szánt helyre, mert külön­ben érvénytelen a bélyeg. Öngyilkosság a honvédségnél. — Ka­posvárott, mint a „Somogy“ Írja, dr. Muraközy Ferencz honvédhadnagy e hó 21-én délelőtt agyon­lőtte magát. Még 20-án este a Korona-vendéglő­ben mulatott: másnap bement a közlegények által lakott helyiségbe, egyik legénynek fegyverét ke­zébe vette, csizmáját lehúzta s lábujjával a fegyver ravaszát megnyomta, magát mellen lőtte. A sze­rencsétlen még két óráig élt és csak délfelé halt meg. Erdészet. — Jövő kedden okt. 31-én az alispáni hivatalban az erdészeti albizottság ülést tart, melynek tárgya lesz az erdőfelügyeletnek évi jelentése az 1881-ik évről, továbbá a rátóthi pré- postság és a rátóthi közbirtokosság erdeire vonat­kozó üzemtervek tárgyalása. Örömmel látjuk ebből, hogy a közbirtokosság is mind jobban kezd meg­barátkozni az erdőknek szabályszerű és rendszeres kezelésével. Ha elődeink is ezt tették volna, de máskép állnának erdeink. Jegyző-szigorlat. — Fikkert Antal, sopo- uyai (Fehérmegye) lakos, okt. 23-án és 24-én jegyző- szigorlatot tett. Ki a legény a csárdában?! — Meg akarta mutatni Katona Jancsi helybeli pásztor legény, f. hó 21 én dután 4 óra felé az ipse kapta fokosát, hogy majd „benéz“ egyet a városba; el is ment a kertaljai utczába és Szelestei Ignácz lakásába az ablak betörése után azon keresztül az utczáról be­hatolt, a járó kelők épületes gyönyörűségére. Pénzt nem találván egy zsebórát vágott zsebre s azután a mint bement, azon képen az utczára kiméne, el­kerítve ott a keserves mivoltát ennek az áldástalan életnek, útját Mikhalecz Lajos korcsmájának vette hova szerencsésen el is jutott. Ott egy litert pa­rancsolt a 10 krajczárosból s egy ott busuló hor­dárnak azt mondta, hogy megmutatja ő ma, hogy ki a legény a csárdában! És úgy Ion, amiként be­széled Az elfogatására kiküldött rendőrt baltával kezében fogadta, de az nem igen ijedt meg tőle s az atyafit szépen lefülelte. így lett vége a mulat­ságnak. Katona Jancsi most a megyeháznál elmél­kedik a felett, hogy ki a legény a csárdában. Akasztófa-virágok. — Müller József, hosz- szu-utezai füszerkeresdésébe Király Lajos köte­les inas és Teklovics Gábor czipész inas f. hó 8-án és 26-án éjfélkor az ablakon keresztül beha­toltak s onnét 10 üveg rumot, sok ezukrot, szappant, aprópénzt s egyebeket mozgósítottak. Bámulatra méltó vakmerőséggel követték el a be­törést, úgy hogy az ember meg nem foghatja, miként lehet ily fiatal suhanezokban akkora bátorság és annyi elvetemedett ség. Színház helyett komédia. — Stuczbart A. kötéltáuczos a téli szini-évadra ki akarta bérelni színházunkat, de a rendőrkapitányság az engedélyt tőle megtagadta, daczára, hogy o kötéltánczossága kézzel foghatólag demonstrálta, hogy a veszprémi kö­zönségnek „Musiglon“ kell, nem „Bánk-Bán“ Szépen vagyunk! Magyar találmány. — Az üvegdiszítés ed­dig csakis kézi munka által volt eszközölhető, most egy magyar ember, Komáromy Mihály, a Phönix egylet sokszor, lapok feltalálója, ugyanezen Phőnix- lapok által képes üvegnyomást is eszközölni. Angliában már akadt vállalkozó, aki a magyar ta­lálmány számára gyárt emel. Szives tudomásul. — Megtorlódott közlen­dőink miatt ,,A lelkiismeret hatalma“ ez. tárczánk befejezését jövő számra kellett hagynunk. A s^erk. Nem rossz. — Meghozzák egy apának az uj kabátot. Nézi az egész család, a fiú egyre .csak a szövet belsejét. Az apja rászól: Miért nézed te csak a szövet belsejét? — Azért, ,volt a jellemző válasz, hogy milyen lesz, ha kifordítják, mert apám rendesen saját elhasznált kabátját fordíttatja ki szá­momra. A nágy urak. — Az „Üstökös“ múlt vasárnapi egyik képe alatt olvasható: Magyar Kakas: Hahó, gróf ur. Csak nem megy a lóver­senyre, mikor a Petőfi szobrát leplezik le ? Gróf Bufti: Kicsodá áz á Petéfi ? Sohásem hállot- tám, hogy nyerht volna a gyepen ! A házakat olajos festékkel ki ne fessük — mert az ártalmas az egészségnek. Az emberi élet­nek és jólétnek első föltétele — a tiszta levegő, ezt pedig azok a falak, melyek olajos festékkel vannak bemázolva és ebhez még nedvesek is, csak nehezen vagy egyátalán nem bocsátják át magukon. Rendőri hírek. — Am. kir. belügymiuisz- terium jóváhagyta a zárórákról szóló megyei sza­bályrendeletet. — Reitmauer Kati szökevény cseléd helyére visszakisértetett. — Dohnál Márton koldu­lás miatt Tschechenbe, — Hoffmann Ferencz kol­dulás miatt Bergstadtba, — Bechtold Ede koldulás miatt Budapestre tolonczoltattak. Halálozás. Október hó 20-tól 29-ig. Farkas Gyula, 3 V2 éves, torokgyík. Mórocza Margit, 4% éves, álhártyás gégelob. Ruzics Ilona, 1% éves, görvélykór. Fa Kál­mán, 7 hetes, veleszületett gyengeség. Sáfrán Károly kázi keresztséget élt tüdősejt tágulatlanlanság. Glück Jakab, 80 éves, végelgyengülés. Dr. Fischer Béla, városi orvos. Ipar és kereskedelem. Az „Alföldi Iparlap* Üdvözli a pénzügymi­niszter beterjesztését a napszámosok adójának el­engedését illetőleg és kérdést intéz, vajon a sok sze­gény iparosmuukás részesül-e az új törvény áldásában ? Erre azon óbajban válaszol, hogy az i p a­ros-segédekanapszámosokkalegyenlő sorba vétesenek s a nem maguk ke­zére dolgozó iparos-munkások, ha ezértadózóösszmunkáltatónak, mun­kaadónak dolgoznak, szintén ki vé­tessenek az adó alól. Mi megvalljuk, sem a törvény-javaslatért, sem tisztelt laptársunknak felfogásáért nem tudunk lelkesülni. Nem a törvényjavaslatért, mert mi azt akarjuk, hogy minden magyar ember, legyen az napszámos vagy földesúr, gazdag vagy szegény, jog­gal lehessen önérzetes fia e hazának, önérzetes polgára az államnak és önérzetes tagja a társada­lomnak. Önérzetes pedig csak akkor lesz, ha a köz­terheket aránylag ő is segíti viselni, hogy azután a közdicsőségben, vagy bárminek nevezzük, aránylagos része lehessen. Nem volt természetes hajdanában a közterhek alól kivett kiváltságos osztály fenn, nem lesz az természetes most lenn sem. — Nem lel­kesülünk tisztelt laptársunk felfogása mellett sem, nem pedig az iparos-osztály érdekében. Maholnap a gépipar annyira fog hazánkban is fejlődni, hogy az önálló iparosok nagy része iparos-munkássá törpűl. Képzeljük csak a villanyosságnak az egész világ iparát gyökerestül átalakító és már-már sejt­hető óriási erejét. Azután meg ki látja be a mai kor rafinériáját, amely ép az iparosoknak e törvény alá hajtása által csapja arczul a becsületes iparo­sokat kibújván az adófizetés alól. Nincs-e rá most is szomorú példa elég? A mi szerény nézetünk az: fizesen, ha még oly, keveset is, mindenki adót és ne teremtsünk heló- tákat, hanem önérzetes polgárokat. Adóleszállítás­nak mindig lehet helye a minimumig. A buzaköiiszög és a csávázás legokszerííbb módja. — Kiadja: a főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy kir. ministerium. — (Vége.) Daczára a fent leirt C3ávázással elért kitűnő eredményeknek, sajnos, hogy még mindig akadnak gazdák, a kik nem hajlandók csávázni a búzát, mert vagy ő vagy a szomszédja már egyszer csá­vázott és mégis üszögös lett a búzája. Ily esetekben mindig a helytelen eljárás volt az oka, hogy a vetés a csávázás daczára üszögös lett. A csávázási módoknak nagy száma ismeretes, de egyik sem oly czélravezető, mint a fent leirt. Igen gyakran csáváznak a következő módon: a búzát vékony rétegben kiterítik, meglehetősen con- czentrált rézgálicz-oldattal, a mihez gyakran még konyhasót, húgyot és egyéb más anyagokat tesz­nek, megöntözik, azután a búzát párszor átlapá­tolják. Ezen eljárásnál nem ölik el valamennyi spóra csiraképességét, mert igen valószínűtlen, sőt lehetetlen, hogy a csáva valamennyi üszögspórával érintkezésbe jöjjön és reájuk hosszabb ideig has­son. Magától értetődik, hogy a csávázás daczára is üszögös lesz a búza ez ily eljárásnál, különösen ha az időjárás az üszög fejlődésére kedvező. Mészszel is szoknak csávázni, de ezen eljárás sem oly biztos, mint a fenti. A vetőmag mosása sem biztosít az üszög ellen, azonkívül ez sok időt és munkát igényel. Rövid liirek. November 10-én este 9 óra és 38 percz- kor gyűrűs napfogyatkozás lesz, melyből mi nagyon természetesen mit sem látunk. —Abányákban eddig oly félemletes durrlég most világításra fog használtatni. Szép vívmány a tudomány terén. — A hires franczia iró és tudós Reclus a napokbau lakomát adott és két leányát két fiatal embernek ott minden czeremonia nélkül nőül adta. Esketésről hallani sem akar. Ez azután az igazi tu­dós nihilizmus. Törvényszéki csarnok. Okt. 30. 3149/1882. Emberölési bűntény. An­gyal György végtárgy. 16 Okt. 31. 1860/1882. Hatósági erőszak. Mé- szely János végtárgyalás 5. Okt. 31. 186%/1882. Súlyos sértés. Szíj György és t. végtárgyalás 6. Okt. 31. 1817/1882. Lopás. Erdős János és t. végtárgyalás 2. Nov. 2. 1984/1882. Lopás. Heitner István vég­tárgyalás 1. Nov, 2. 1861/1782. Súlyos testi sértés. Szabó József s t. végtárgyalás 7. Nov. 2. 3080/1882. Súlyos testi sértés. Varjas István s t. végtárgyalás 2. Szerlresztói \xzenetels. — SZ. Pápa. — Üdvözlet, Polgár. Pápa, — Levélben bővebben, B, L. Budapest. — Sajnáljuk, nem jutott hely. Sz. f. Veszprém. — czikke vétele előtt már megtet­tük intézkedésünket és igy jött mind a kettő. Köszönjük. D. Gy. Veszprém. —■ Köszönjük. N. L, Ajka. — Magánlevélben kell eljárásunkat in­dokolnunk, addig is üdvözlet. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulaj donos ; K R A (J & Z ÁRMIN'

Next

/
Oldalképek
Tartalom