Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-11-05 / 46. szám
Tolvaj banda. — Hároiu csavargó suhan- czot fogott cl a reudőiség, kik városunk területén, rendszeres tolvaj-bandát alkottak. A vizsgalat egész bíínhalnaazt derített ki ellenük. Átadatnak az illetékes bíróságnak. Der Denker* und Henker. — Az .Üstökös“ — mult vasárnapi számában felemlíti, hogy Arany János egyik akadémiai ülésen, melyen arról folyt az értekezés, hogy a história csak azoknak a neveit jegyzi fel, a kik szellemükkel hatottak és a kik vérengző hadjáratokat viseltek, Jókai Mórhoz egy papirrongyon ezt irta: „Az emberi-öltőt nagy feledékenység Elnyeli mint tenger, Csak kettő marad fenn az emlékezetben : Der Denker und Henker.“ Meghívót vettünk — a kemenesaljai *Aga- rász-Egyesület“ által, f. évi nov. hó 7-én d. e. fél 10 órakor Kemenes Mihályfán tartandó agárversenyre ugyanaz nap este 7 órakor Kis-Czellben rendezendő és tánczczal összekötött társas est-ebédre; valamint másnap, azaz nov. 8-án d. u. 3 órakor szintén Ke- menes-Mihályfán tartandó lóversenyre. A rendezőségtől. Ismét járhatatlan utcza. — Csak nem fogyunk ki a panaszokból. Múlt számuuk kelt ki a kaszárnya-utcza ellen; e héten a jernzsálemhegyi iskóla-utcza elhagyatottságára lottfluk figyelmeztetve, mely uagyon, de nagyon érzi a javító kéz hiányát. Az ereszkedővei biró utczák kettős gondot igényelnek, mert ott a romlás gyorsan beáll, amint az idő esőre fordul. Hatóságunk figyelmébe ajánljuk ezen elhanyagolt utczát. Almádi, — mint önálló község, önálló télek- könyvézéssel is elláttatott. Időjárásunk — annyira szép, hogy a délutáni órákban nyárinak is beillik. E héten volt alkalmunk másodérésfí kalászt látni, melynek szemei tömöttek és kemények voltak. Útmutató. — Vettük a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvét, Magyarország, Közép-Európa és a magyarországi körutak térképeivel együtt. Kiadja a .Vasúti és Közlekedési Közlöny* szerkesztősége. Az útmutató október és november hónapokra szól. A nagy gonddal és cs.nual kiállított füzetet ajánljuk, annál- isinkább, mert magyar. E téren is megkell mutatnunk, hogy a külföldi vagy belföldi ilynemű német productum nélkül is meg tudunk már élni. A füzet ára 50 kr. Rendőri hírek. — Saláta-Vi da József foglalkozás nélküli kujtorgás miatt Keszthelyre, — Lak János, csavargás miatt Pálfára, — Czimmer- man János, igazolvány nélküli kujtorgás miatt Koppányba, — Oder József, csavargás miatt Al- bertsdorfba, — Markuszek Pál, koldulás miatt Tót- megyerre tolonczoltattak. — A temetőhegyi u. n. nagytóban f. hó 1 én egy csecsemő hullája találtatott; a f. hó 2-án megejtett orvosrendőri boncz- vizsgálat alkalmával konstatáltatok, hogy az újszülött még nem volt teljeseu kifejlődve s a szülés után nem élt — halva született. — Jambrekovics László utazó diurnista — nem lévén útiköltsége — kötött útlevéllel illetősége helyére Mácséra utasít- latott; míg útlevele készült a városi diuruisták és tisztviselők közt Pintér Kálmán gyűjtött a .kollega* részére 1 frt 20 kr útiköltséget. — Az éjszakai garázdálkodók s csendzavarók ellenében a rendőrkapitányi hivatal erélyes intézkedéseket léptetett életbe. Árvalányliaj. — Ez czime egy díszesen ki állított mfívecskének, melyet Váry Gellert, a ke- gyes-tanítórendi ujoncznöveldének mestere, Váczon a’ kegyes-tanítórendi költők műveiből összegyűjtött és kiadott. Ott találjuk a többi köz Kalmár Endre íendfőnök urnák 1867-ben irt koronázási szózatát, mely abban az időben széles körökben feltűnést keltett és úgy tartalom, mint alakra nézve remek- küttemény. Ajánljuk. „Ipartársulati Lapok“ — czimén jelent meg Ráth Károly laptulajdonossága mellett Budapesten egy központi szakközlöuy, mely a hazai iparos testületek s kiválólag a kézműipar érdekeit kép viseli. Megjelen havonként kétszer. Előfizetési díj félévre 1 frt, 50 kr. A mutatványszám elég változatos és így; ajánljuk kézmű-iparosainknak. A sajtó ma és lesz jövőre is az anyagi és szellemi közvetítő az ipar terén. Közegészség. Az egészségi állapot e lefolyt tizennégy nap alatt az ezt megelőző tizonnégynapihoz képest viszonyítva auuyiban változott, amennyiben a légzés szerveinek hurutos és hurutlobos bántalmai észrevehetőig szaporodtak. Halálozás. Zimraermann Anntal, 5 hóuapos, ránggörcs Fábián Vincze, 9 hónapos, agy vizkór. Babos Györgyné, 33 éves, agyhártyalob. Súly Gábor, GO éves, tüdősorvadás- Kozma József, 11 hónapos, fogzási görcs. Cserfán Ferencz, 61 éves, tüdőgümőkór. Pauer Mihály, 2 éves torokgyík. Dry. Fischer Béla, városi orvos. Hirdetmény. A nmtsgu m. kir. földmivelés,-ipar-és kereskedelemügyi minisztérium az országszerte hanyatlott lóvasalási eljárás javítási czéljából a magas m. kir. honvédelmi minisztériummal egyetértőig a veszprémi és vidéki patkoló kovácsok és azoknak legalább 16 évi életkort betöltött segédei részére a Veszprémben állomásozó 7-ik honvédhuszárezred vasaló-kovács műhelyével kapcsolatosan egy tanfolyam berendezését és nyitását rendelte el. Ezen tanfolyamra a beiratkozások f. évi november hó 5-éig tartanak s ugyanekkor az előadások is megkezdetnek. A tanfolyamban úgy az emléleti, mint a gyakorlati oktatás vasárnapokon és ünnepnapokon nyuj- tatik. A tanfolyam befejeztével dijvasalás fog tartatni; ezen dijvasaláson jutalomdijak osztatnak ki s a tanulók miuősítvényükről igazolványt fognak nyerni. Mely tanfolyamra ezennel felhívjuk az érdekkörök figyelmét. Kelt Sopronban 1882. évi október hó 30 án A kereskedelmi és iparkamara. Földmivelési oskolák. Ötvenkét esztendeje annak, hogy Széchenyi: .Hitele* megjelent. Lázas mohóssággal olvasta akkor mindenki e nagy léik müvét, mely a nemzeti vágyó nösodást tűzte ki megvalósítási czélul. ötven esztendő szép idő'! Ki hitte volna, hogy e tüneményszerü férfiú profétiái hazánkban oly megdöbbentő consequentiával mind valamennyien mennek teljesedésbe? Széchenyi volt az, ki keztyüt dobott a felizgatott közvéleménynek, nem törődve az ellene zúdított vélemény-áradattal, nem gondolva népszerűségének vebztéyel, bátran ki merte mondani urbi et orbi, hogy) századok mulasztásait nem lehet egy merész ugrással jóvá tenni, hogy a lassú de folytonos és következetes munka többet ér, a lelkesült extasis lázas elhamarkodottságánál. Ö volt az. a ki Buckle Angliának annyira magasztalt culturhis- toricusa előtt nyiltán kimondta nézetét, hogy nincs miveltség, nincs politikai hatalom anyagi jóllét nélkül. Tegyük először gazdaggá a magyar hazát, vagyonosokká polgárait, s ez alapon fogjunk hozzá az után állami életünk, mívelődésünk consolidálásához. Kora nem hallgatott reá. Széchenyi szintén a történelmi Cassandrák boldogtalan sorsában osztozott. Egymásután látta aggodalmait valósítva, egymásután zúdultak nemzetére azon előre látott veszélyek viharai, melyektől legjobban féltette hazáját. S midőn a csapások szörnyű sorát borzasztó pontossággal látta nemzetére nehezedni — megté- bolyodott e nemes lélek, meghasadt ez érző szív honfájdalmában! . . Agrárius tettei az elszegényedéstől akartak óvni. Ma közel állunk hozzá. Igaz nem épen rajtunk múlt, hogy igy esett a dolog. Magyarország mezei gazdaságát elemi csapások, meg azután az európai concurentia bénították meg. Climaticus viszonyaink szertelenségei még a legelőrelátóbb gazda kombiuaczióit is tönkre teszik,az európai verseny pedig még nem volt nálunk ismeretes Széchényi korában. De segíthettünk volna kiimánk mostohaságán, ha követjük Széchényi felszólításait, melyekkel vizeink szabályozását sürgette, és szemeközé nézhettünk volua a világ-versenynek, ha azóta okszerű gazdálkodáshoz szoktattuk volna termelőinket. De hát mit tapasztaltunk nálunk? Az extensiv rabló gazdálkodás garázdálkodásait. A krimi háború nagy gabna-exportja annyira feltüzelte gazdáinkat, hogy minden bevethető földet, még az árterületeket is bevetették gabuafélékkel. Megszorították a legelők és rétek területét, miáltal marha- tenyésztésen ejtettek csorbát, (minek következtében földjeiket kellően trágyázni sem tudták), és vetés forgás alá tettek minden művelhető földet, tömeges productióra törekedtek minden áron. Igen ám, de Oroszország 109 millió hectárt vetett be szintén gabuafélékkel. Amerika pedig azóta 600 millió holdnyi ímzatermő térséget hasított ki a Misi- sipi medenczéjében. Az utóbbi intensivebb climájánál fogva és gépei segítségével hamarább learathat, vizi utain pedig gyorsan és a mi fő, oly olcsón szállíthatja termését az európai kikötőkbe, hogy eddigi vevőink most nagyobbára Liverpole, Glasgow és Hamburg kikötőiben vásárolják kenyérterményeiket. Londonban 7 és 8 arany forinton lehet métermázsánkint amerikai búzát vásárolni, a mig nálunk a megmunkál- tatási és szállítási költségek miatt az lehetetlen. Sőt az elhanyagolt trágyázás miatt az oktalanul űzött terjedelmes gazdálkodással már odáig vagyunk, hogy minél nagyobb területet aratunk le annál kisebb a termés. A mi igen természetes. Egyfélének ültetése kiszívja a földet és könnyen azon esélynek teszi ki a termelőt, hogy rósz termése esetében nincs miből pénzelnie. Innen az a jelenség, hogy mig a kis Wiirtenbergben, hol okos művelés által visszaadják a földnek az elvett részeket, egy hektáron átlag 29 hectoliter terem, nálunk egy hectár 9 hectónál ritkán ád többet. Innen fejthető meg, hogyan szaporodtatok milliókra a bánsági vármegyék adóhátraléka, a hol szintén az egyoldalú gazdálkodást űzték-fűzték néhány évtized óta. Nem elég az okszerű gazdálkodást elvileg sürgetni, mert az .ilyen elv-nyüvésnek semmiféle praktikus becse nincsen. Ha segíteni akarunk a bajon, a mint kell is segítenünk, mert a lét, vagy nem lét kérdése fontosabb minden politizálásnál, hazafias dictiók hangoztatásánál és az oh népbol- dogítás nagy dobjának püftogtetésénél, — ha mondom, segíteni akarunk a bajon, tanítsuk meg a népet, mi módon szokja a rendszeresebb, több oldalú gazdálkodási módot. De megint ne pedáns tudósokat küldjünk a külföldre, azután dilettáns felolvasásokra a községekbe, ne alapítsunk agyon tantervezett didaktival sinlődő fényes szakiskolákat, de alkossunk népies földmivelési iskolákat, a hol a nép könnyű szerrel, praktikusan, minden tudományos garnierung nélkül hallja és megtanulja a jobb gazdálkodás módját, a hol a gyakorlati fogást, józan útbaigazítást többre becsülik Liebig földmivelési vegytanánál és Lórenz climatologiájánál i a hol a paraszt gyerek megtanulja lakhelyét és productiv képességét ismerni és az utóbbit mesterségesen keze munkájával, szorgalmával fokozni. Ha ily földmivelési iskolák minél nagyobb számmal emelkednek a községek latifundumaiknál, hisszük, hogy meg fogunk bírkózhatui a clima szeszélyeivel s az európai verseny tömegességével, el nem adósodik egy fajtabéli culturnövény rossz termése miatt egyetlen földmívelő sem, mert pénzelhet másfélének terméséből és házi állataiból. S lassú- dan teljesülésbe megy Széchenyi óhaja : gazdaggá és igy míveltté tenni Magyarországot l C. K. G. IRODALMUNK, „Magj'arország," havifolyóirat a magyarosodás érdekében. Szerkeszti Ardéuyi Dezső. Megjelent az első, októberi szám, négy nagy sűrűn nyomott ivén, színes borítékba fűzve, következő tartalommal: 1. A magyar Nemzethez! lelkes fölhívás országos magyar egyesület alakítása végett. 2. Országos magyar egylet tervezete, szervezkedése, vezetése, működési módjai, lelenczházak, kisdedóvodák, nemzetiségi csere, iskola, népkör, nép- vagy falusi könyvtár, felnőttek oktatása, buzdítás, jutalmak stb., összesen 40-féle irány és mód. 3. A magyarosodást és népnevelést Sárosmégyében terjesztő társulat alapszabályai. 4. Mily eszközök által érheti el a társaság czélját? 5. A magyar iskola-egylet alapszabályai. 6 A szatmári Szécsényi társulat alapszabályai. 7. Magyarosodási mozgalmak. 8. Levelezések: A legelső megye ; A szászok; Sárosból; A volt oláhok; Zalából; Görög-kath. magyar püspökség- 9. Nemzetiség tárgymutató: a magyarság ereje me- gyénkint s a többi nemzetiség számaránya. 10. Hazaellenes népiskolai tankönyveink. 11. Apró költemények. 12. A „Gott erhalte“ — II. Szépirodalmi rész. 1. Rágalmazóinknak: hazafias vers Komócsy Józseftől, a Petőfi-társaság társelnökétől. 2- Hunyák Pál. Rajz, Mikszáth Kálmántól a Kiss faludy-társaság tagjától. 3. A vörös orr. Humoros csevegés, rég hallgató elbeszélőnktől, Balázs Sándortól, A Kisfaludy-társaság tagjától. 4. Akik mindig boldogok, a főrangú világból, irta Szunyogh Albert. 5. Szemet szemért. Vers, Reviczky Gyulától, a Petőfi-társaság tagjától. 6. A megtérés, Margithay Tihamér jeles festmények ismertetése Fáy Elek tollából. 7. Arany mondások. 8. A jó öreg Mikolai. Rajz a lengyel társadalmi életből. 9. Téli kép a Balatonon. 10- Szellemi szikrák. 11. Mulassunk. 12. Szerkesztői zárszó.... Előfizetési ára: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, uegyedévre 1 frt. Gyűjtőknek 5 előfizető után tiszteletpéldány. Lelkészek, néptanítók, kör-és községi jegyzők, községi elöljárók, bármily állású közhivatalnokok, (ha 1000 írtnál kisebb fizetésük vauj és rangállásukut a postautalványon jelzik, féldijjal fizethetnek elő és pedig egész évre két, félévre egy forinttel. Az előfizetési pénz a „Magyarország* havi folyóirat kiadóhivatalához Budapesten, Sándor utcza 12. szám czimezendő. Mutatványszámot egyszerű megkeresésre ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal. ... Megjelent az „Ország-Világ“ Illik füzete változatos gazdag tartalmát a következő dolgozatok képezik: „Az egyedüli mód* ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regény. „A kivándorlás költészete* Sebes Jóbtól, „Virányos lak* Kún Melanie vonzó novellája, „Visegrádi képek* (hat művészi kivitelű fametszettel) „A világítás hajdan és most* Rácz Sándortól, „A szakértők* (képpel), Dr. Bakody Tivadar jeles orvos és kitűnő specialista (arczképpel) „Az amerikai szabadságharcz költészete“ Hosza Dezsőtől, „Farkasokról üldözve* (képpel), „A Petőfi szobor leleplezése* (a Petőfi szobor hű rajzával), „Moritas in Deo* (képpel), „Bakody Tivadar és Petőfi Sándor* Kertben Károlytól. „Mikor még a kő is virág volt* (két képpel), „Két hét története* ifj. Ábrányi Kornél szép tárczája. E számhoz van mellékelve „Az első leczke* czimű rendkívül sikerült fénynyomatu kép. A rendes rovatok a szokott ügyességgel és szakértelemmel állítvák össze. A jeles képes lap ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilkens és Waidl kiadóhivatalában korona- herczeg utcza 3. szám. „A „Fiume“ czimü magyar lap, mely Mócs Zsigmond szerkesztése mellett eddig havonkint kétszer jelent meg, a jövő év január elsejétől kezdve hetenkint fog az eddiginél nagyobb alakban megjelenni. A „Fiume,* mely a magyar tengerészeti és kereskedelmi érdekeknek egy évi fönállása óta oly kiváló előmozdítója volt, hir szerint politikai lappá változik, s e mellett „Olasz irodalmi szemle* czim alatt egy uj rovat nyílik meg benne, melyben az olasz irodalmi viszonyok és kiválóbb termékek (beszélyek, költemények, tanulmányok stb. lesznek állandóan magyar nyelven ismertetve. A fontos feladatot teljesítő vállalatra egyelőre is fölhívjuk a közönség figyelmét.“ Megjelent az „Önügyvéd“ 3-ik kiadásának 12-ik füzete. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E füzetben a beadványok bélyegére és bélyegmentességére vonatkozó szabályok közlése után áttér a szerző a bírósági beadványokra, értekezik a bírói illetőségről általában, különösen pedig a személyi illetőségről, az ügy bírósági illetőségről, a váltó és kereskedelmi ügyekbeni illető ségrol, a végrehajtás és csődügyekbeni illetőségre, végre a kisebb peres ügyekbeni illetőségről és a bírói érdekeltségről. Ezután ismerteti a perbeli képviselet szabályait, különösen az ügyvédkezés szervezetét, az ügyvédek jogait és kötelességeit; annak utánna a peres eljárás különböző' nemeit ismertetvén, különösen értekezik a pertári eljárásról, a keresetekről, a beadványok benyújtásának és kézbesítésének módjairól, a keresetek elintézéséről; ismerteti a pertárbani eljárást és a pertárnok kötelességeit, az egyes periratokat, nevezetesen az illetőségi kifogásokat, viszonkeresetet, elleniratot, választ, viszonválaszt, végiratot és ellenvégiratot; végre a perbeli bizonyításról, különösen a beismerésről és okiratokról értekezik* Ezen igen érdekes füzet ára 30 kr. (Az eddig megjelent első tiz füzet külön fűzve, mint a munka első félkötete kapható minden könyvkereskedésben. Ára 3 frt.) Lapszemle. A „Pápai Lapok“ felhi : Szövetkezzünk ! Alakítsunk magyar nyelvterjesztő egyesületet. A „Sléke8fehérvár é8 Vidéke“ igen helyesen kikel az idegen nevelönök tartása ellen és képzett magyarokat ajánl. A „Sopron“-ban Boditz Lajos nyilt levelet intéz Visontai Kovách László úrhoz, mint az eszterházi választó- kerület országgyűlési képviselőjéhez, melyben figyelmét a Rába-szabályozásra hívja fel. A „Váczi Közlöny“ a szegények ügyéről mondja: A munkára képes szegények ügye soha oly kedvező ne legyen, mint a többbi munkásokká, kik közsegélyre nem szorulnak, továbbá, amit a segélyre szorult munkaképes segélyül kap, azt a társadalom javára telhető módon munkája visszatérítse. Figyelmeztetésül török sorsjegy-tulajdonosoknak. A közönség igen sokat veszített töröksorsjegyeken, mely papírok a török állam siralmas pénzviszonyai folytán 120 írtról majdnem semmire csökkentek alá. Újabb időben a sorsjegyek értéke egy szebb jövő és kedvező pénzügyi arrangement reményében kissé növekedett és ma mintegy 27 forintot teszen. A török állam jővödelmeinek egy részét kezelő Bondlolderok ugyanis évek folytán egy alapot gyűjtöttek, melyből az államadósságok be nem váltott szelvényeinek egy kis része törleszthető lévén, a török sorsjegyek régibb időbeli szelvényei közül is egy rész beváltatok. Ebből kifolyólag, — még mielőtt a nagy közönség informálva lett volna, — akadtak banküzletek, — melyek a közönség tájékozatlanságának rovására a török szelvényekkel épen nem reális üzelmeket folytattak akként, hogy ezeket tulajdonosaiktól, — kik nekik már semmi értéket nem tulajdonítottak, olcsó pénzen megvásárolták. Ezen üzelmek a mai napig is folytattatnak, és a hozzám, érkező tudakozódásokból ítélve oda vezettek, hogy igen sok tőrök sorsjegy — oly szelvények levágása által, melyek ma be nem váltatnak, — megcson- kíttatott. Vegyék tehát a török sorsjegyek tulajdonosai tudomásul, miszerint a törők sorsjegyek szelvényei bezárólag egész a 11-ik számig, a mely 1875. évi október 1-én volt esedékes teljes értékben, azaz 6 frankkal aranyban értékesíthetők (10—12 kr. beváltási jutalék beváltása mellett) a 12-ik 1876. október 1-én esedékes szelvénytől kezdve azonban a szelvényeket levágni nem szabad, mert különben a sorsjegy maga épen nem, — vagy csak nehezen és nagy veszteséggel értékesíthető. Ha például a 12 ik és 13-ik szelvény hiányoznak, a sorsjegyek árfolyamon alul 7—8 írttal alul lehet csak eladni, és igy is csak ritkán találkozik vevő', szóval a tőzsdeszabályok értelmében a tőrök sorsjegy akként szállítandó, hogy 1876. október 1-től kezdve minden szelvény rajta legyen, és a hiányos sorsjegyek a tőzsdén elveszítik forgalmi képességüket. Alulírott szívesen szolgál bővebb felvilágosítással azoknak, kik ez ügyben megkeresik Wurda Adolf, bank- és váltóüzlettulajdonos Veszprémben. Törvényszéki csarnok. Nov. 7. 2030/1882. Sikkasztás : Kötél Jó- zsefné végtárgyalás. 1. Nov. 7. 2026/1882. Súlyos sértés: Kis Lajos és t. végtárgyalás. 4. Nov. 7. 1921/1882. Hamis eskü: Veingartner Mihály végtárgyalás. 7, Nov. 8. 3127/1882. Lopás: Mészáros Antal és társa végtárgy. 2. Nov. 9. 2106/1882. Rágalmazás: Leitner Vendel végtárgy. 2. Nov. 9. 2046/1882. Lopás : Piringer István végtárgy. 3. Nov. 9. 2032/1882. Okirat-hamisítás: ifjú Habi Mihály végt. 1. Rövid liirek November 1-én Nagy (Grosz) Sándor ügyvédjelölt merényletet akart Verhovay Gyula ellen elkövetni egy kávéházban, de Verhovay pisztolyt szegzett a merénylőre, ki azután tanácsosabbnak tartotta az odább állást. Sajátságos, mintha az ilyesféle nevetséges fellépés nem mérgesítené el még johban a már is elmérgesedett zsidókérdést. — A Dráva kiöntött, Csáktornya és Varasd közt a közlekedés megszaküot. — A hajnali órákban még mindig látható üstökös két részre kezd oszolni. — Hazánknak Románia felé eső határa az ott fellépett keleti marhavész miatt állatok és nyers állatok és nyers állati termények behozatalára nézve el van zárva. Szerkesztői üzeneteit. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. L. L. Budapest. — A czikk iránt nem voltüuk tájékozva és igy e perczig nem közölhettük. Üdvözlet. P. K. Kecskemét. — Köszönjük a szives megemlékezést. N. L. Ajka. — Még mindig adóssak vagyunk a felvilágosítással. Legközelebb. M. S. Leányfalu. — Üdvözlet. A költeményt nem közölhetjük; számát sem tudjuk, annyi áll rendelkezésünkre. H. A. Sziszek. — Most már sorát keríthetjük. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAIT IMRE. Laptulajdonos: KK AU$2 ARMIN.
