Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-04-09 / 16. szám
Phylloxera-ügy. — Mult számunkban foglalkoztunk Zala vármegye azon határozatával, mely a veszprémmegyei munkásokat eltiltja, minden tekintet nélkül arra, hogy inficiált helyről jőnek-e vagy sem, a zalamegyei szőlőkben való munkától. Kifejtettük azon veszélyt, amely e határozatban úgy magára Zala vármegyére, mint megyei birtokosainkra rejlik. Gyorsan hozzá is láttak szőlőtulajdonosaink a dologhoz; múlt vasárnap d. e. 11 órakor értekezletet tartottak a nemzeti kaszinó nagytermében és abban állapodtak meg, hogy feleb bezést adnak be e határozat ellen Zala vármegyéhez és kebelükből két tagú küldöttséget menesztettek lel Budapestre a minisztériumhoz, amely küldöttség élő szóval fejtse ki a tényállást és tárja fel a veszélyeket, amelyek okvetleu beállanak, ha Zalamegye határozata hatályon kivííl nem helyeztetik. — Az értekezlet bizalma Szabó Imre és Kenessey Móricz szőlőbirtokos urakban összpontosult, kik e hét elején fenn is voltak a miniszte- riurunál ezen ügyben és szerencsések voltak ott idejekorán a helyes informatiót magadni és a sérelmes határozat felfüggesztését illetőleg megmásí- tását kieszközölni. E szerint kilátás vau arra, hogy megyénk phylloxera által inficiált része kordón által meg fog jelöltetni és az eltiltó határozat e vonal által bezárt földterületre fog alkalmaztatni. A felebbezést, melyet Szabó Imre urou kívül a legtekintélyesebb balatonmclléki szőlőbirtokosok Írtak alá, lapunk más helyén veszik szó szerint olvasóink. „Magyar Újság“ — ez a czíme a legolcsóbb magyar képes politikai magyar napilapnak, mely Budapesten, ápril 1-e óta bő tartalommal és szép képekkel megjelenik. — Előfizetési ára egy hóra egy forint oly csekélység, hogy valóban alig hiszi az ember. A lap terjedelme számonkint majd mindig t i z oldal. Felhívjuk erre tisztelt olvasóink becses figyelmét. Szinügy. — Károlyi színtársulata, mint már lapunk előre jelezte, megérkezett és a húsvéti ünnepek alatt megkezdi előadásait. Közönségünk előtt Károlyi jó hirben áll és így elég, ha becses figyelmét e körülményre felhívjuk. Valóban ideje, hogy a társasélet városunkban egy kis lendületet vegyen, mert az a visszavonás, az a bizalmatlanság, az az önző elszigeteltség, mely egy idő óta lábra kapott, szánandólag taszított le bennünket a műveltség azon magaslatáról, amelyre nagyuehezen felvánszorognunk sikerűit. A színház egy szerény hely lesz, ahol mégis találkozhatnak egymással azok, akik nemesebben éreznek városunk társasélete iránt és így bizton számíthatunk arra, hogy a műélvezet mellett, melyet Károlyi derék színtársulatától méltán várunk, még társaséletüuket is emelhetjük. Kérjük tehát közönségünket, hogy karolja fel e derék színtársulatot és pártolja annak előadásait. Égiháboru és fagy. — Múlt hétfőn ápril 3-án d. u. 5 órakor erős égiháboru villámlás-, dörgés- és permetező jó esővel vonult végig városunk határán. A tikkadt föld már szomjuhozta rég az esőt, amely most oly jóltevoen hullott alá. Mindenki remélt, hisz a korai meuydörgés a közmondás szerint késlelteti az éhséget. — Az öröm azonban csakhamar ürömre változott, mert a homérsék any- uyira leszállóit, hogy csütörtök- és péntekre vira- dóra erősen fagyott, ami a gyümölcsfákat és egyéb érzékenyebb hajtású növényeket leforrázta úgy, — hogy kevés kilátás van arra, hogy gyümölcstermésünk legyen. A szőlő is szenvedett sok helyen, de mégsem annyit, hogy túlságos aggodalmaink lehetnének. A divat meg a bivaly. — Mi sem igazolta fényesebben a mostani nőiruhák helytelenségét, mint a napokban a komakuttól a Plosszer sétányra szaladt bivaly, mely elől a sürü csoportokban sétáló hölgyek iparkodtak elfutni, de biz az nem sikerült a szűk ruhában. Szerencsétlenség nem történt — de az nem a női ruhákon múlt. Ez alkalommal kötelességünk újra felemlíteni, amit már nagyon sokszor hangoztattunk, hogy gondoskodni kellene az árvaszék sarkánál egy erős korlátról forgó-átjáróval, mely az ily megriadt állatot visszatartaná, — hogy az a Plosszer-sétáuyra ne rohanhasson. Egyszer csak vér és halál árán kell majd gondoskodnunk. A veszprémi II. segélyegylet f. évi közgyűlésén egy hatvan tagból álló bizottságot választott azon czélbóí, hogy ha majd a 10 év, melyre ezen egylet alakúit, lejár, a liquidatió hogyan történjék és az egylet, mivel e jelenlegi alakjában fenn nem állhat, mily pénzintézetté alakuljon át, takarékpénztári vagy egyéb jelleggel birjon-e. E hatvanas bizottság kebeléből egy szükebb körű 12 es bizottságot menesztett ki, mely a takarékpénztár eszméjét elvetette és ajánlatba hozta, hogy a jövőben is hasonló jellegű segélyegylet legyen, de szélesebb hatáskörrel és ennek megfelőleg átalakítandó alapszabályokkal ellátva. Múlt vasárnap tárgyaltatott ezen ügy; a mondott ajánlat elfogadtatott és így a segélyegylet, az idő lejárta után, hat-hat évre fog alakulni és mindenkor az ötödik év végén fog a város minden rétegéből álló többtagú bizottság az újra alakulás módozatai felett tanácskozni és az alapszabályokat megállapítani. Ideje volt. — A völgyi kútból oly nagy mennyiségben folyik télen-nyárou a víz a Sédbe, hogy a Kopácsy-féle malom háta mögött már veszélyes szakadásnak is beillő gödröt mélyített magának, mi által nemcsak a közlekedést akadályozta meg az ott lakó ház- és kerttulajdonosoknak, de emberre, állatra életveszélyessé vált. Ezen segíten- dők, az ottani lakosok és birtokosok tegnap folyamodványt nyújtottak be a városi tanácshoz, melyben az említett bajnak sürgős elhárítását és ott egy hídnak építését, a veszélyes helynek reudes kikövezett vízjárással való ellátását kérelmezik. *— Az ügy elodázhatatlan; a tavasz beálltával meges- hetik, ha intézkedés nem történik, az a része a városnak el lesz zárva a közlekedéstől, pedig az aranyos völgy egyike a legszebb kirándulási helyeinknek, ahova a szegény iparos és munkás ember heti fáradságos munkája után családjával vasárnapokon kimehet üde, friss levegőt élvezni. Ajánljuk ezen ügyet városi hatóságunk figyelmébe. A belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy a közigazgatási tisztviselők, midőn hivatalos cselekményeikért vagy mulasztásaikért a törvényszékek által feleletre vonatnak, alaptalan zaklatások kikerülése végett ne vd- doltassanak közvetlenül a kir. ügyészek által, hanem hogy a vádat a törvényszék elé való terjesztés előtt közölni kell az illetők hivatalfőnökeivel, az alispánnal vagy polgármesterrel s hogy ezek nyilatkozatát 8 napi, esetleg kevesebb ideig kell várni. A belügyminiszter reméli, hogy az alispánok vagy polgármesterek a mint ügyelnek arra, hogy a tisztviselők az alaptalan vádak zaklatásaitól mielőbb megmeneküljenek, úgy közreműködnek majd a valódi bűnösök megérdemlett megbüntetésére nézve is. Fegyvergyakorlatok. — A folyó évben tartandó fegyvergyakorlatokon megjelenni tartoznak az 1877., 1875., *1873. sorozási évfolyambeli egyévi önkéntesekből előléptetett tartalékos tisztek; tovább a szabadságolt állománybeli houvédtisztek védkötelezettségök mérve szerint; azon tartalékos tisztek, kik az 1881-ik évi fegyvergyakorlatot után- pótolui tartoznak; az 1877., 1875., és 1873. sorozási évfolyambeli tartalékosok, valamint az 1881., 1S80., 1879 , 1877., és 1875. évben felavatott legénységi állomány beli honvédegyének; a többi sorozási évbeli és a tartalékosok legénységi állományába áthelyezett volt egyévi önkéntesek; azon tartalékosok és honvédek, kik az 1881-ik évi fegyvergyakorlatot utánpótolni tartoznak általában mindazon egyének, kik csak nyolez hétig tartó katonai kiképeztetés után állandóan szabadságoltattak. — A tartalékos tisztek és a tartalékos hadapródok fegyvergyakorlata négy hétig, a tartalékos legénységé 13 napig, a szabadságolt állománybeli honvédtisztek és houvédlegénység fegyvergyakorlata 35 napig fog tartani. A zirezvidéki takarékpénztár részvény- társulat — 1881. évi zárszámadása a IX. üzletévről beküldetett. E szerint a forgalmi kimutatás bevételben 465133 írt 98 krt tűntet fel, kiadásban pedig 458370 írt 14 krt és így a pénztár állománya 1881. decz. 31 ég 0763 írt 84 krt tett. A mérlegszámla 4762 frt 62 kr., rendelkezésre álló nyereményt tűntet fel. A sümegi népbank — XI. évi üzletének zárszámadása a múlt évről 733010 frt 74 krt forgalmi és 2939 frt 83 kr. nyereségösszeget tüntet fel. E hó elseje óta az „Egyetértés“ a Frank- iin-társulat nyomdájában gyönyörű kiállításban jelenik meg. A lapnál már régóta állandósított egy egész ív melléklet a főlaphoz van csatolva, s ebhez a nagy lepedőhöz a mellékletek. Nem rég hozta uj nyomtató gépjének rajzát, mely nagyszerű gép csaknem páratlan a világon. Öt holnapig dolgozott rajt a legnagyobb gépgyár. Hanem aztán olyan alkotmány is, mely előtt bámulattal áll meg az ember. Maga végez minden munkát a kiállításnál: a pa- piráztatást, a nyomást, a darabolást, az összehajtást. Minden órában tízezer példányt állít elő s a nagy alakú lap nyolez oldalát egyszerre nyomja, s ami legcsodálatosab, perczről-perczre számokkal mutatja, hány példány jött már le. Nem érdektelen felemlíteni, hogy a gép u. n. végnélküli papírra nyomván, az „Egyetértés“ számára érkezett óriás papír- tekercsek egyike-egyike 9 angol mértföld hosszú. A magyar hírlapirodalomban ilyen gép még nem teljesített szolgálatot. S hogy az Egyetértésnek hozzá kellett folyamodni, mert példány számait a gőzgépek nem győzték előállítani egy éjszaka, azon csak örülünk. Megemlítjük végül, bogy a gép 53 ezer írtba került. (Sz. és V.) Villámcsapás és tiiz. Tapolczáról távirják az „Egyetértés“-nek e hó 4 érői: A villám tegnap este 9 órakor a gr. Deyra-szeszgyár udvarában levő szalmával födött istáiéba csapott. Az istáló rögtön tüzet fogott s egészen elhamvadt. Nyolez darab marha veszett oda a tűzbe. Szerencsére roppant záporeső kerekedett a tűz alatt s ennek következtében könnyebben lehetett lokalizálni a tüzet. Járványkórház. — Mint értesülünk, a kórházi orvosok egy javaslatot terjesztettek be a városi tanácshoz, melyben élénken megvilágítva a veszélyeket, melyek városunk lakóit tenyegetik egy kiüthető járvány alkalmával, mert, semminemű elkülönített helyiség ily betegek ápolására nem létezik — sürgetik: bogy a város egy helyiséget egyszer-min- denkorra rendezzen be járváuykórháznak. E javaslatot csak helyeselni tudjuk, mert ha a baj netán kitörne, későn volna a kapkodás. Az pedig, hogy a járványos betegek a városi kórházba helyeztetnének el a többi betegek közé, a legbelytelenebb eljárás volna. A javaslat a legközelebbi tanácsülés tárgyát íogja képezni. Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos ínenetrendkönyve. — A magyar és közös vasutak igazgatói értekezlete a „Vasúti és Közlekedési Közlöny“ szerkesztőségét bízta meg a hivatalos magyar vasúti menetrendkönyv kiadásával, ekként vélvén e közhasznú vállalat lét- rejövetelét és lennállását állandóan biztosítani. E menetreudkönyv „Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönye“ czimmel évenkint 8—10 szer fog megjelenni, ára 50 kr., s közölni fogja a magyar, közös és osztrák vasutak, valamint a külföldi csatlakozó pályák menetrendjeit, a posta-összeköttetéseket, gőzhajók menetrendjét s valamennyi e szakba vágó általános érdekű közleményeket, nemkülönben Magyarország, Középeurópa és a magyarországi körutak vasúti térképeit. Különöseu ajáuijuk ezen valóban díszes és czélszerű útmutató könyvet olvasóink szives figyelmébe. Mutassuk meg ez áltál is, hogy nem szorulunk a külföldre még közlekedési menetkönyvet illetőleg sem. Zsebmetszés. — A csütörtöki’ hetipiaczon a nagy tolongás közben Gácsér Ferenczué zsebéből 3 frt 50 krt, Séra Lajosnétől 18 irtot, Páris Pál- nétól 2 frtot, Kálmán Istvánnótól 6 frtot loptak el. A tettest kinyomozni nem sikerült. Rendőri hírek. — Grüuvald Bernát s Schaffer Mór szabadult fegyeuezek Budapestre, — Krempl Emil csavargás miatt Budapestre, — Brencsics Márton koldulás miatt Dévénybe, — Lakuschuig András csavargás miatt Dobernába, — Horváth Czuppon Ágnes tiltott visszatérés miatt Tornára, — Túri Terézia csavargás miatt Keszthelyre, — Laas Nándor koldulás miatt Győrbe, — Varga Jó- ?sef koldulás miatt Dudarra, — Schlei Antal kol- lulás miatt Szt.-Mihályra, — Havel János koldulás niatt Kassára tolonczoltatott. -- Kálvárián való jarázdálkodás miatt 18 csapóinas megfenyíttetett. Halálozás. Szerencse Ferencz, 55 éves, tüdgümőkór. Piu- tir Katalin, 2 éves, hörglob. Schreiner Amália, 31 é^es, tüdőgüműkór. Németh Ferencz, 12 éves, gyer- nekaszály. Hahn Ferencz, 5 éves, Brightkór. Koszor Eizter, 2*/2 éves, hörglob. Horvát István, 3V2 éves, hirglob. Takács Julia, 8 napos, idétlenség. Pólingé- Kálmán, 10 hónapos, hörglob. Csikász Erzsé- befch, 62 éves, tüdőlob. Fiilöp Mária, 9 hónapos, gyirmekaszály. Oszváry Gyula, 16 napos, idétlenség. Henning Antal, 6 éves, hörglob. Dr. Fischer Béla, városi orvos. A „Korona“ vendéglőben múlt héten szíllva voltak: Berhard Ármin kereskedő Bpest. Albsrt Nándor utazó Bpest. Joczere Gusztáv keres- kedi Makiár Hevesmegye. Trenke Adolf utazó Bécs. Hulba N. utazó Bécs. Moczkovcsák J. utazó Slavonics Matkovics N. földbirtokos Szentgyörgy. Backos S. utazó Bécs. Rosenbaum kereskedő Bécs. Berger Salamon kereskedő Bécs. Tantosi 5 nagysága föld- birtokos Kálóz. Vitt Károly, ügyvéd Pápa. Teufel ügyvéd Pápa. Tóth Lajos ügyvéd Pápa. Báron A. kereskedő Bpest. József Adolf Mayer utazó Bécs. Visenthal Adolf utazó Lipcse. p Apai hiisek:. — A devecseri várat, melyet a gróf Eszter- bázy család régtől fogva gazdasági czélokra használt, mint hírlik a grófi család legközelebb reno- váltatja, a régi várárkokat betöltik s az egészet parkkal veszik körűi, a mi valóban diszére válik a kies fekvésű városkának. — A vasúti mozdony kürtőjéből kiszökött szikra múlt héten a pápai indóháznál meggyujtott egy fazsindelyes épületet. Közvetlen ez épület mellett egy í aktár állott, melyben nagy mennyiségű szénpetroleum és más gyúlékony anyag volt felhalmozva. Az égés borzasztó mérveket ölt, ha ez épület kigyult volna. Szerencsére azonban munkások voltak közel, kik a lángok terjedését megakadályozták addig is mig a tűzoltók megérkeztek, kik csakhamar véget vetettek az égésnek. A kár mintegy 8G írtra tehető. A közönség- köréből. A fát gyümölcséről ismerjük. A veszprémi takarékpénztár folyó 1882-ik óv február 18-án adta ki az 1881-ik évről, s fönállá- sának harminezbatodik évéről szóló üzletforgalmának, mérlegének és vagyoni állapotának hivatalos kimutatását. Aki ezen pénzintézetnek évenkint kiadatni szokott hasonnemű kimutatásait évről-évre figyelemmel kisérte és részrehajlatlanul birálgatta, vagy időt vett magának azokat fontolva áttekinteni, lehetetlen magának alapos meggyőződést nem szerezni igazságáról annak, hogy az mind vagyonilag, mind Hitelére nézve, mind a nagy résztvevő közönségre vonatkozólag solidításban évről-évre elhaladást és szembetűnő gyarapodást tanúsított, minek természetes következése volt, hogy annak részvényei értékben emelkedtek. Mindezen örvendetes eredmény az említett pénzintézetnél koronkint működött vezérigazgatóságok lelkiismeretes és tapintatos eljárásának és bölcs intézkedésének tagadhatat- lau következménye és az intézet keletkezése óta ott működő tisztviselő urak kiváló és elvitázhatatlan érdeme, kik becsületes, okos előrelátással és finan- cziális ismereteikkel az intézet ügyeit koronkint úgy intézték és intéztették, hogy az nemcsak évről- évre előbbre haladhatott és gyarapodhatott; de a két válságos korszaknak — az 1848/9-ik évnek, nemkülönben az 1873-ik évi nagyobb mérvű pénzzavarnak — hatalmas fergetege is elvonult fölötte a nélkül, hogy azt legkevesbbé érintette volna. Ezeket tekintetbe véve minden részrehajlatlan, becsületes gondolkodású és érzésű érdekelt méltó megütközéssel tekinti, midőn az érdeklett pénzintézetnek egyik-másik érdemdús veterán tisztviselőjét ily méltatlanul pelengérre hurczoltatni látja. Nem lehet ezen alkalommal kifejezést nem adni azon óhajtásnak: vajha a gondviselés a következő negyedfél tizedre, sőt hosszú, igen hosszú időre oly vezérigazgatóságot és tisztviselőket juttasson a jelenleg oly szilárd alapokon nyugvó és minden irányban oly szép bizalomnak örvendő pénzintézetnek, kik annak ügyeit nemcsak a jelenlegi szilárdsága színvonalán megtartani, de azokat évről-évre tovább fejleszteni, gyarapítani elég jó aka rattal, ügyességgel és tudománynyal bírjanak. Egy részvényes. IRODALMUNK. q4 Magyar Pénzügy közgazdasági, pénz- és iparügyi hetilapban (II. évfolyam) már ez időig is minden fontosb gazdasági kérdésről szakszerű és érdekes közleményt találhatni, míg a magyar érdekű pénzügyi és közgazdasági mozzanatok folyton kiváló alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű és tárgyilagos czikkei által első rendű szakirók tollából, melyek állandó értékkel bírnak a Magyar Pénzügy belbecse egyenlő mérvben növekszik korával. A legutóbbi számban megjelent „Reformáljuk takarékpénztárainkat“ czimii közérdekű czikkre, mely takarékpénztáraink és általában pénzintézeteink köreiben bizonyára élénk viszhangra fog találni, különöseu felhívjuk olvasóink figyelmét. A Magyar Pénzügy (Szerkeszti: Kormos Alfréd) rendkívüli < kiállításban hetenkiüt 1 — 1J/2 ivén jelenik me minden fontosabb húzás után Általános Sors Értesítő czimü mellékletet ad, Előfizetési : egész évre 6 trt — félévre 3 frt. - A Mi Kereskedők Lapjával (Szerkeszti: Kende Zsign együtt: egész évre 8 frt — félévre 4 frt. — ( fizethetni Budapesten nagy diófa-uteza 3. és mi könyvárusnál.) i Táborszky és Tarschnál Budapesten int lent és Krausz Árminnál kapható: magyar dallal zongorára négy kézre szerzé Them Károly. 1 frt 20 kr. Az ,,Or szag-Világ“ XIV. füzetének tártál A mama meséje. (Elbeszélés. Vége) Bodon Jói tői- Este, költemény. Majthénvi Flórától Mától 1 napig. (Rajz.; Andrásly Jenőtől. Miért marad agglegény? (Vége.) Biart Lucientől. Kisfal Károly életéből. Bánóczy Józseftől. A keleti kei kedelem múltja. Thallóczy Lajostól. Sétalovai Kis-Ázsiábau. Egy állatóriás. Régi magyar könyv Fejérpataky Lászlótól. Éj a sarkvidéken. (Képp Hárem belseje. (Képpel.) Bretagnei osztriga-halás (Képpel.) A városligeti Nádor-sziget. (Képpel, fölkelés színhelyéről. (Képpel.) Uzsora-pör. (Képp Viszontlátás. (Képpel.) Irodalom. Zene. Szinl Társulatok. Régészét. Kiállítások. Hymen. Gyá rovat. Divat. Sport. Közlekedés. Utazások. Teri szeti tünemények. Különfélék. A borítókon : Ap ságok. — A XIII. füzet rejtvényeinek megfejtői. Szerkesztői üzenetek. A kiadóhivatal levelezései. Táborszky és Parscb zeneműkiadásában Bír pesten megjelent és Veszprémben Krausz Arm nál kapható: La gerle de Brézil; mazurka, zoni rára szerzé ifj.Fakrbach Fülüp. Ára 75 kr. Törvényszéki csarnok. Ápril hó 11-én. 469/B. 1882. Csalás miatt i dőlt Bors István elleni ügy végtárgyalása. April 12-én: 418/B. 1882. Sajtóvétséggel dőlt Koinpolthy Tivadar ügye végtárgyalása. 174/B. 1882. Sikkasztással vádolt Kutas Sí dorné elleni ügybeu Kutas Gáborra nézve végt: gyalás. Ápril 13-án: 823/B. 1882. Lopás miatt vádc Petke János ügye végtárgyalása. 846/B. 1882. Lopás bűntettével vádolt Réi Márton ügye végtárgyalása. Biztosítási ügy. Az „Első magyar általános biztosító társ ság“ igazgatóságának jelentését az 1881. évi íizli eredményről lapunk is közié, valamint t. ólvasói a hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságul zárszámláját, mérlegeit és vagyonkimutatását. A olvasóknak és különösen az életbiztosító felekn módjukban van összehasonlításokat tenni, ami hogy hisszük, hogy enuek s a mérleg- és vágyói kimutatásának tanulmányozása folytán teljes me; nyugvást fognak nyerni nemcsak a tartalékok föl tonos és tetemes emelkedése, hanem amiatt is, ho; az első magyar e nagy tőkéi, miután lajtántuli ü letét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztosi társaságra ruházta, kizárólag a magyarországi üzl biztosítéki alapjául szolgálnak. E sorainknak ezélj azonban uem az, hogy midőn „facta loquuntur az első magyar mellett emeljünk szót. Czélunk a hogy követésre méltó példát mutassunk fel az eh magyar biztosító társaság legközelebbi közgyűlést nek hazafias és jótékonysági újabb adományaiba Az adományok teljes összege 11,590 frt. Emlékezni fognak t. olvasóink, hogy az eb magyar általános biztosító társaság tavali közgyi lése a gazdasági pályára lépett ifjaknak a gazdasá; tanintézeteken kiképeztetése czéljából több ösztöi dijat alapított. Ezen 400 frtos ösztöndíjakban a 1881./82. iskolai évben öt növendék részesült, ki az ösztöndíjat a betűrendben felhívott azon megyi gazdasági egyesületek felterjesztései folytán nyerté meg, melyek az első magyarral már szerződési vi szonyban állnak Habár ez ösztöndíjak több évr szólanak miután a tanfolyam is több évre terjec az idei közgyűlés mégis újabban 4 megyei gazda sági egyesület (u. m: a Csanádi, fehér gömör- é kis hont- és győri) által felterjesztendő ifjak számár szavazott meg 1600 frtot. Az országos gazdaság egyesület istvántelki iskolájában kiképezendő 2 árv: fiú részére ez évben is megszavazta a társaság i kellő összeget; a tervezett országos iparkiállítáí költségeihez 1000 írttal, a Munkácsy Mihály remei művének „Krisztus Pilátus előtt“ az országos kép tár számára való megszerezhetése költségeihez szín tén 1000 írttal járul; s bár a magyar irók segélyegyletére és a magyar hírlapírók nyugdíjalapjára e: intézetek keletkezésekor tetemes összegeket adományozott, ezek részére ez évben is 200—200 frtot adott. Adományában részesült több tudományos intézet, sok fővárosi jótékony egylet, több oly egyházközség, mely létezésével a nemzetiség érdekét is előmozdítja. A Petőfi-és a szent István-szobor alapját 200—200 írt adománnyal gyarapítá. Megemlékezett a szeretetházakról, az Ínségesekről és az országos vörős-kereszt-egylet részére megszavazott 10000 írtnak, ez évre eső második részletét; 2000 frtot kifizetteté. A részletes kimutatás mellőzésével ismételjük az adományok teljes összegét, úgymint 11,590 frtot. Feltesszük, hogy t. olvasóink és • biztosító felek előtt ismeretes, miként az első magyai általános biztosító társaság alapszabályai közé foglalta azon határozatot: hogy a társaság nyereményének egy része minden évben közhasznú czélokra fordítandó.
