Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-01-01 / 1. szám
tűzveszély daczára, teljes nyugalommal gyönyörködött a ,Kis Her- czeg* és bájos feleségének tüzes szemeiben. A pápai kertészeti társulatnak legközelebb tartott közgyűlésében elhatároztatott, az alakulási három év elteltével most újabb aláírási Ívnek kibocsátása és majdan újból szervezkedése. A társulat tiszteletbeli tagjaivá választattak gróf Esterházy Mór, gróf Wallis Gyula, gróf Batthyányi Lajosné, báró Bésán János ő méltóságaik és Mádai Izidor, Somody József minist, osztálytanácsos urak. Adózó közönségünk emlékezetes karácsonyi ajándékot kapott az executióra jött adófelügyelői helyettes személyében, ki lesve leste a pillanatot, melyik perez lesz a legalkalmasabb arra, hogy a végrehajtás az adóhátralékosnak minél nagyobb változásával foganatosí- tassék, — melyik élelmi szer, ruha és ágynemű elvitele lesz reá nézve legérzékenyebb stb. Ez úriemberből — úgy látszik — kihalt minden humanistikus érzelem, — arczára is már hivatalos buzgó- ságból oly rideg kifejezés ülepedett le, hogy relief képmását bátran függeszthessék az anyák a karácsonfára .krampusz* gyanánt, — kisdedeiknek ünnepélyes, komoly hangulatba hozása czéljából. Mi nagyon megváltottuk az újévi üdvözléseket és kölcsönösen nem küldünk és nem várunk gratultiókat, — még is nem zárhatom be soraimat, mig önnek tisztelt szerkesztő úr boldog uj évet nem kívánok és nem kívánok különösen erőt, türelmet és kitartást a most megújított pályán évek óta tanúsított kiváló munkásságához és eré- lyéhez. Kaktus. A magyar tűzoltók IT7\ országos közgyűlése. A\ 1882. évi augusztus 11., 12., 13., 14. és 15-én Zala-Eger szegen tartandó tűzoltó- és mentőszerek, viz- *s távirdavezetéki készítmények stb. kiállításának szabályzata. 1. §. E kiállításban való részvételre ezúttal minden e szakmába vágó készítmények előállításával foglalkozó iparost és gyárost fölhívunk. 2. §. A kiállítandó tárgyak a szükséghez képest az időjárás káros behatása ellen fognak megfelelőleg oltalmaztatni. 3. §. Valamennyi tárgy az illető kiállítónak kívánsága szerint és annak költségére a kitett eladási ár erejéig biztosítható. — Ezenkívül a kiállítási pénztár kezességet vállal minden megrongált vagy elveszett tárgy iránt, a kitett árak erejéig, a kiállítási helyiségbe történt átadástól kezdve az illető tulajdonosnak való visszaszolgáltatásáig. — Határozottan kitett árak nélkül beérkezett tárgyak iránt ilynemű felelősséget el nem vállalhatunk. 4. §. Szabadságában áll a kiállítónak a kitett árakhoz még egyéb jegyzeteket vagy üzleti ajánlatokat is csatolni. 5. §. A kiállítás tartama alatt kiállított tárgyaknak helyben történt elárusítása után az illető kiállító 3 százalékot tartozik a kiállítási pénztárba fizetni; helydíjt azonban nem fizet. 6. §. A kiállítás 1882. évi augusztus 11-én délelőtt nyittatik meg és augusztus 15-éu délelőtt fejeztetik be. ‘ 7. §. A kiállítók vagy azoknak megbízottjai szabad belépti joggals.birnak^kjntve, hogy a kiállító bizottmány a kiállítás alkalmával kiállított tárgyak jegyzékét — melyhez egy .Üzleti Értesítő* csatoltatui fog — kiadni szándékozik: szükséges, hogy az illető kiállítók minden jegyzetet, üzleti ajánlatot stb., melyet az említett .Értesítőbe- felvétetni kívánnak, idejekorán nevezzenek meg. Ilynemű hirdetményekért aránylagos igtatási díj fizetendő. 9. §. Kiállítók, kik érdemdíjra igényt tartanak, önként beleegyeznek abba, miszerint az általuk kiállított tárgyak a bíráló bizottság által kijelölt próbatételeknek — saját kárukra és veszélyükre alávettessenek; jogukban állván, a próbatételeket személyesen vezetni vagy megbízottjaik által vezettetni. A megejtendő próbatételeknek szakavatott vezetése valamint az eredményre vonatkozó jelentéstétel iránt kezességet nyújtunk. 10. §. E kiállításra vonatkozó bejelentések az ide mellékelt két bejelentési ív szerint: „a magyar tűzoltók IV. országos közgyűlése központi bizottságához Zala-Egerszegen“ czimzendők. 11. §. A bejelentett tárgyak elfogadása iránt az e végett alakult kiállítási bizottság határoz; elfogadás esetében a bizottság határozatával ellátott bejelentési iv egyik példánya az illető kiállítónak visszaküldetik a szükséges szállítólevelek hozzácsatolása mellett. 12. §. A bejelentések elfogadására kitűzött határidő 1882. évi június tart‘ 13. §• Valamennyi kiállítási tárgy két példányban szerkesztendő szállítólevél kíséretében „a magyar tűzoltók IV. országos közgyűlésének kiállítási bizottságához Zala-Egerszegen(( czimezve, legfeljebb 1882. augusztus 1-ig beküldendő; későbben érkező tárgyak visszau- tasíthatók. 14. §. A kiállítandó tárgyaknak a vaspályán s innét a kiállítási helyig való szállítási költségei a kiállítók által viselendők. 15. §. Két vagy több kiállító tulajdonát képező és közös csomagban feladott tárgyak névjegyzékkel látandók el, melyben az illető kiállító valamint a tulajdonához tartozó tárgy pontosan kitüntetendő. 16. §. A beérkezett tárgyak kicsomagolásáról és felállításáról — a kiállító kívánatéra — a kiállítási bizottság gondoskodik: szétszedett állapotban beérkező gépezetek kivételével, melyeket helyben újból összeállítani a kiállító tartozik. 17. §. A kiállított tárgyak csak augusztus 16-ától kezdve vehetők vissza. — Az átvételi elismervénnyel ellátott szállítólevél visz- szavételi igazolványul, — de egyszersmind nyugtául is szolgál az illető tárgyaknak helyesen történt visszavételéről. 18. §. Az 1882. augusztus 22-ig el nem vitt tárgyak a kiállító saját költségére és kárára — szállítás utján — de a bizottság felügyelete alatt, valamint a valószínűleg minden vaspályaigazgatóság által engedélyezendő részbeni vagy egész szállítási díjmentesség tekintetbe vételével — visszaküldetnek. — A feladási vevény a kiállítási bizottságnak a helyesen történt visszaszolgáltatására nézve igazolványul szolgál. A visszaszállításra nézve külön feltételeket el nem fogadhatunk. Egyúttal értesíttetnek a tisztelt kiállítók, hogy a részrehajlatlan szakférfiakból alakult bírálóbizottság a különös elismerésre méltó kiállítási tárgyak előállítóit jutalomdíjakban részesítendi. Zala-Egorszegen, 1881. évi deczember havában. A magy. tűzoltók IV. országos közgyűlésének központi bizottsága, KÜLÖNFÉLÉK. Majdnem hihetetlen. — Nagy-Enyeden három tagból álló büntársaság, melyben hir szerint egy gyógyszerész, egy orvos és egy kereskedő vett részt, a társaságon kivüli egyének életére nagyobb biztosításokat eszközölt s később a biztosítottakat megmérgezte. A harmadik esetnél azonban rajta vesztettek s most az ügy a bün- fenyítő bíróság kezében van. Az utolsó esetben a megmérgezett a kórházba került, ekkor a gonosztevők a kórházi orvos által rendelt gyógyszert is meghamisították. A kórházi orvosnak feltűnvén, hogy az általa rendelt gyógyszernek egészen ellenkező hatása volt, mint amit attól várt, kutatni kezdett s igy jött az ügy nyilvánosságra. A bíróság két hullát kiásatott s mindkettőnél megállapította a mérgezést. Hamisított lépesméz. — A tápszerek hamisítása nem újság már, de hogy e hamisítást mily művészi tökélylyel űzik mutatja egy neuyorki gyár, mely lépesmézet állít elő gyárilag, mézet, mely soha mehet még csak nem is látott. A méztartó sejtek páráimból készíttetnek s a méz vegyi utón állíttatik elő s a kész sejtekbe öntetik, ekkor a sejtek felső része tüzes vassal érintetik miáltal azokon a parafiu megolvadván, elzáratnak. IRODALMUNK. A „Budapesti Hírlap“ a legolcsóbb politikai, gazdasági és szépirodalmi napilap, megjelenik minden nap, tehát hétfőn és ünnep utáni napokon is 12—16 oldalnyi tartalommal. Politikai magatartásának irányzója a magyar nemzeti érdekek ápolása mindenek felett. Pártkötelékbe semmi körülmények között nem lép, de sőt tentartotta magának minden oldallal szemben a nemzeti érdekek, a magyar politika igazainak, a maga szabad és független meggyőződése szerinti hangoztatását. írányezikkeit rendesen Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő J írják. Regénycsarnokában egy-egy érdekfeszítő regényt közöl a legjobb szerzőktől. Uj évtől megkezdi Tolnai Lajosnak „A báróué téns- asszony* czímü két kötetes eredeti regényét, ezután Teleki Sándor gróftól „A barna paraszt felesége.. Az előfizetési pénzek a ,Bupa- pesti Hírlap* kiadó-hivatalához (kalap-utcza 16. szám küldendők.,) Ara: egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az első magyar lap Fiúméban I Ki nem érdeklődnék a magyar tenger gyöngyszeme, Fiume iránt? A magyar tengeri kereskedelem oly fokát érte el a fejlődésnek, hogy czélszerűnek, sőt szükségesnek bizonyúlt egy magyar lapnak Fiúméban történő kiadása. Mócs Zsigmond a szerkesztője e lapnak, mely méltán .Fiume* nevet visel! Előfizetési ára egész évre 4, félévre 2, negyedévre 1 frt. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Ajánljuk olvasóink szives pártfogásába. gasabb fokán, midőn valaki önmagában auayira kiegyenlítette az ellenkező elemeket, hogy keblében a legszebb, a legmeghatóbb összhang, harmónia uralkodik és ez által benne a végtelenség érzete lolytouos lesz. ily fenséget találunk például Szokrátesbeu, ki még a méregpohárral szemben is megtudta lelke, kedélye nyugalmát őrizni. A fenségeshez fűződik az, amit mi közönségesen nemesnek nevezünk. A nemes bármily alakban jelentkezzék, mindig méltóság- teljes és tiszteletet parancsoló. így nemes az, aki a bántalmakat nagylelküleg megbocsátja, noha hatalmában, talán jogában volna azokért bosszút állni. Nemes gondolkozás nemes cselekvésmód elvégre oly kiuyomatot nyer külsőnkön, különösen arezunkon, hogy bárhol jelenjünk is meg, mindenütt vonzalmat keltünk magunk iránt. Aki embertársainak tekintetét nem tudja elviselni, az rossz, az gonosz ember, mert amint a belső, a lelki szépség kitör és külsőnket széppé teszi, úgy kell a lelki rútságnak külsőnket rúttá tenni, amint ezt az erkölcsileg megfogyatkozott embereken minden lépten-nyomon van alkalmunk tapasztalni. A harmadik jelentkezési alakja a szépnek a szépészeti víg, vagy az úgynevezett komikum. A világon mi sem történik gyakrab- banj mint a nevetés, jeléül annak, hogy igen sok a nevetni való. Ha a nevetséghez az élez fűződik, akkor kapjuk meg a komikumot. A szépnek e nemét valóban érdemes szavaink- és tetteinkben megvalósítani. A társas együttlét, az élet tarka-barka körülményei minden lépten nyomon kényszerének minket, hogy vígak legyünk és 4 másoknak vígságra okot szolgáltassunk annyira, hogy elmondhatjuk: miszerint az az embernek legjobb barátja, aki megnevetteti, az a legnagyobb ellensége, aki megríkatja. így láthatjuk, hogy legnagyobb embereink, teszem egy Deák Fereucz s mások, mind egytől egyig tréfás, élezés emberek voltak, és akkor hódítottak és győztek meg másokat állításaik igazságáról, mikor azokat az élez, a tréfa, a komikum mezébe öltöztették. Nagy vonásokkal lerajzoltam t. h. előtt a szépet, annak egyes nemeit és jelentkezési módját, hátra van még záradékul felemlítenem azt, hogyan lehet a szép iránti érzésünket, szóval az ízlést művelnünk, nemesítenünk. Mivel a szép tulajdonkép az igaznak tetszetős jelentkezési ?'.<ikja, tehát látható érzékeink alá eshető valami, azért első gondunk legyen testünket oly egészséges állapotban fenntartanunk, hogy az úgy a természetben, mint a társadalomban mutatkozó szépnek hatását képes legyen érezni, észrevenni, felfogni és képes legyen megvalósítani. A beteg testben rendesen a lélek is beteg, mert a test a léleknek közege, eszköze, mely által az a külvilággal érintkezik. Gondot kell tehát testünkre viselni, mert az érzéketlen test mindig olyan, mint a súly, a békó, mely lefelé huzza az embert. Ha testünk ép, egészséges, akkor keressük fel a szép tárgyakat, melyeket a művészet létre hozott, képekben, szobrokban, épületekben, olvasmányokban, és engedjük, hogy ezek ránk hassanak, engedjük meg, hogy ezek képzelmünk elé új meg új tárgyakat varázsoljanak, de ne elégedjünk meg azon passzív szereppel, hogy a szép csak ránk hasson, hanem amennyire annyira adjunk magunknak számot, miért tetszik nekünk ez vagy amaz a tárgy, miért tetszik ennek vagy annak az embernek a tette, szava, eljárása, megjelenése, szóval járjunk el mindenben öntudatosan, akkor az ízlés ^ bennünk fejlődik, nemesből és mi magunk is nemesbülünk ép Ízlésünk ne- mesbülése által. A rosszat meggyógyíthatja az ember önmagában, ha az ellenkező jót gyakorolja, a rútat megsemmisítheti az ember, ha az ellenkező szépet juttatja érvényre. Aki magát rend-, tisztaság- csínhoz szoktatja minden eljárásában, az annyira megkedveli e tulajdonokat, hogy ezek ellenkezőjét, a rendetlenséget a tisztátalanságot önként elutasítja magától. Ami így a látható világban történik, az történik az ember belvilágában. Az ízléssel, szép, nemes ízléssel biró ember minden tette, minden szava magamagán hordja a szépnek bélyegét, mert máskép tenni nem akar, azért a szép iránti érzéke másod természetévé válik, ami a legjobb, mert hiába, csak igaz marad az, hogy minden ember a szokásnak a rabja. Ha már így is, úgy is raboknak ke1.', ! lennünk, legyünk inkább a szépnek, mint a rútnak rabjai, Mielőtt felolvasásomat bezárnám, engedjék t. h. hogy összefoglaljam nézeteimet azon tanácsba, hogy mindenki egész életén keresztül úgy beszéljen és cselekedjék, hogy szavai és tettei által a ! legjobbak, a legműveltebbek tetszését kinyerje. Hogy kik a legjobbak, kik a legműveltebbek, azt súgja kinek-kinek saját lelkiismerete, meggyőződése, akiket ő maga előtt legjobbaknak, legműveltebbeknek tart, mert elvégre mindenkit saját lelkiismerete, saját meggyőződése, saját ízlése kell, hogy első sorban vezéreljen. És most szives figyelmükért köszönetét mondva felolvasásomat ; bezárom. Lévay Imre. Tőzsdespekulatió. Veszprém, 1881. deczember Ló 30. Tőzsdéink az e hó 21-én kibocsájtott tudósítások óta folyton a párisi viszonyok okozta aggodalmak befolyása alatt állanak. A szerint amint a Szajna partjairól Hausse-t vagy Baisse-t jelent a táviró, a szerint emelkednek vagy csökkenek spekulatió-papírjaink árfolyamai. A bécsi tőzsde alaphangulata kétségtelenül szilárd- és emelkedésre hajlandó, de a spekulatió nem tudja magát emancipálni Páris befolyása alúl és így valószínű, hogy mindaddig, mig a párizsi tőzsde viszonyai jobbra nem fordúluak, az értékpapírüzlet nálunk is akadályozva lesz fejlődésében. Miként fog a párisi válság lefolyni ? ez a Jmai tőzsdespekulatió legfontosabb kérdése, melyre választ adui csak az tudhat, aki a jövendőmondásokban jártas. A párisi értékpapirpiacznak devaluation keresztül mennie kell, — ez kétséget nem szenved; az ottani spekulatió az utóbbi két évben oly kihágásokat követett el, hogy a bűnhödés elmaradhatatlan. Egyes értékpapírok árfolyamai ma bel- értékük és jövedelmezőségükkel összhangzásba épen nem hozhatók és ma már oly niveau-n állanak, hogy a franczia nép gazdagsága sem elégséges megemésztésükhöz. Mennél előbb fogja a féktelen agiotage által előidézett válság a phantasia vagy szédelgés alkotta árfolyamokat redukálni, annál nagyobb lesz a rázkódtatás és a visszahatás a mi tőzsdéinkre is. A nélkül, hogy jövendőt mondani lenne szándékomban, mégis azon nézetemnek adok kifejezést, hogy gyors és rohamos lefolyása a párisi válságnak nem leend és noha a spekulánsnak még több ízben keilend a párisi hírek miatt aggodalmaskodni, még sem fog nálunk e válság hosszabb időre terjedő nagy mérvű bonyodalmakat előidézni. Alapítom pedig ezen nézetemet azon körülményre, hogy — daczára a két év óta beállott igen jelentékeny áremelkedéseknek — értékpapírjaink legnagyobb részének árfolyamai relative nem magasak, illetőleg még mindig helyes arányban állanak saját belértékük és a pénz piaczi értékével. Avagy drágának nevezhető egy 5 72 —6 százalékkal jövedelmező állami járadék vagy állam által biztosított vasúti előbbségi kötvény, vagy részvény, — egy 6—7°/g-at jövedelmező bank- vagy ipar papír akkor, midőn a pénz piaczi érteke illetve kamatja 4% és még ennél is. kevesebb? Kétségkívül nem. És épen ezért nincs okunk félni attól, hogy értékpapírjaink a jelen viszonyok között relative épen nem magas árfolyamukban lényegesen megcsökkenjenek. Ellenkozőleg. Igen sok értékpapírnak jelenlegi árfolyama alacsony és emelkedésre képes. Előző tudósításaimban több papírra hívtam fel a közönség figyelmét, melyeknél az árfolyam-emelkedés, — előbb vagy utóbb — de beállani fog. A párisi válság nyomasztó befolyásával szemben oly tényezők vannak kedvező hangulat előidézésére nézve, melyek csakhamar érvényesíteni fogják magukat. így a januáriusi szelvény. Ez által a monarchiában közel 100 millió forint mozgósíttatik a nagy részben tőkébefektetésekre for- díttatváu, — élénk kereslet idéztetik elő a befektetési papirosokra nézve. A Rothschild csoport által nem sokára ismét felveendő járadék conversiói, a mérlegezések közelgő korszaka, pénzügyminisztereink által negoziálandó nagy államkölcsönök mindmegannyi támogatói, előidézői a kedvező hangulatnak, a mely talán már a jövő hóban be is fog állani. Daczára tehát a párisi válságnak, én jelenleg az általam korábbi körözvényeimben ajánlott papírok vételénél ma kevés kocz- kázatot és szép nyereségkilátást látok, miért is azok vételét továbbra is ajánlom. A lefolyt időszak árfolyam változásai a következők: Árfolyam Deczember 20. 28. = — 4%-os magyar aranyjáradék 89 65 89 80 — 15 Hitelintézeti részvény 358 — 359 10 1 10 Bécsi unióbank 142 70 142 50 — 20 „ baukegyesület 140 — 138 60 1 40 Magy. lesz. és péuzváltóbauk 119 — 120 50 1 50 Prágai unióbank 110 — 111 75 1 75 Wienerbergi téglagyár 108 — 108 — Steuerműhl papírgyár 126 75 126 — 75 Első erdélyi vasút 173 75 169 50 4 25 Magyar jelzálogbank 136 50 133 — 3 50 Wurda Adolf, bank- és váltóüzlete. Sorshúzások az 1882. évi január hóban. Jan. 2. 4% 1854. állam sorsjegy. Jan. 2. Laibachi sorsjegy „ , Credit , »3. Insbrucki » „ , Bécsi községi , „ 5. Szalczburgi , , Dunaszabályozási „ , 14. Szerb * „ »4% trieszti * „ 16. Fürst Salm »» » » Krakói „ . 16. Waldstein gr • n n » Como « . 16. 4% Tisza » Heti naptár január 1—7. A bó és hit napja Rém. kath. naptár. Protestáns naptár. Görög-orosz u. Decz. 1881. Izraeliták n. Tabetb 5642. Nap kel. ny. 1 Vasárnap Kis Kar. Újév nap. 20 Ignácz 10 B. Jer. őst. 7 50 4 17 2 Hétfő Makár ap. Abel. Béla ' 21 Juliánná 11 Ezekiel 50 18 3 Kedd Genovéva sz. Dániel 22 Neszte 12 50 19 4 Szerda Titus pk. Izabella 23 Kr. 10 vt. 13 Farkas 50 21 5 Csütörtök Teleszfor p. Simeon 24 Kar. e.b. v. 14 50 22 6 Péntek Vizkereszt + Vizkereszt 25 Nagy Kar. 15 Fridmán 50 23 7 Szombat Raimund h. Bálint B. 26 Egypt, f. 16 Sab Vaes. 49 24 NYILTTÉR. Minden jöismerösének és barátjának "to. ti. é. Is. éfít4xut>& ZX'tA'mn könyv- és papirkereskedő Ó: ón tyu n y omdotwlaj3 woj VESZPRÉMBEN
