Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-02-12 / 7. szám

k^ban egy szekrényben wt0i~ ,*10^. a

zacskót {elismerné. Az e^ Te1oször a nrág03 bőr; zacskót mutatja elő, m et Jakab nem lsmer el atyjáénak, utána mut?í a másikat. arra azonnal rámondja, hogy ez p “W?*,, . .. . ...

Goldné és‘°d LlPot szinten be voltak idézve, de elmara'suk orvoei bizonyítványnyal igazoltatott, hogy Hdné csak hányát képes feküdni, Lipótnak agyü^3} genyedésben vannak. Erre a kir. ügyész k^en*'*> k°gy Goldné állapota kíméletet követe’mert a törvényszék megjelenése és a szembesítő Poszterrel akár itt,Jakár Yár-Palotán egyaránt sgzetes lehetne a súlyos betegre, részéről neaK*T^nÍai hogy a törvényszék Yár-Palotára rándu?!'“- A védő ügyvéd sem tett ellenvetést és így a törvényszék, mintegy háromnegyed órai visz- szavrtülás után, Gold Gáspárné kihallgattatását netr rendeli el, már előbb tett vallomásait vaia- miit a legyilkoltak bonczolásáról felvett jegyzőkönyvet azonban a jegyző által felolvastatja. Hosz- fir ezalatt küzdött magával, hogy felindulását el- .itkolja, ami a míivésztagadónak sikerült is.

Ezután Gold Gáspár két fia, tett vallomásaira nézve leteszi az esküt.

Lőwy Lipót várpalotai kereskedő a Schleich Engelberten tálát kabátot Gold Gáspárénak ismeri fel, hasonlólag felismeri a behívott Jakab is, sőt még a moly ellen a zsebben volt levendulát is kiveszi és előmutatja- Hasonló nyilatkozatot tesznek Kohn Adolf és Grün Mipót várpalotai szabók is.

A tanuk megesketése után elnök a tárgyalás folytatását hétfőn déletőtti 9 órára kitűzi.

Február 6-áu délelőtt.

Tizedfélkor Vlachovich Lázár elnök megnyitja az ülést és Hosztert telvezetteti. Hoszter a szokott módon állít be.

Elnök a Csór és Fehérvár közt levő kőhíd alatt megtalált Schleich Engelbertet Hoszter bűntársának, Hosztert Schleich gyilkosának állítja.

Hoszter, a tagadások nagymestere, Schleichot soha nem látta, nem az ő társa, nem ő gyilkolta meg, ő vele nem volt. Az elnök ezután Gold kabátját Schleichon találtnak tünteti fel, mire H. fejét tagadólag csóválja, állítva, hogy az meglehet, de ő nem tudja, hisz ő még legyet sem ölt.

Erre a Schleich testéből kivett golyó mutat- tatott meg neki, amely beillik az ő revolverébe. H. azt mondja, hogy 12 miliméteres golyó több is van, a revolverén levő véres foltoknak tudja ő okát adui.

Ezután felolvastatott a Schleich bonczolásáról felvett jegyzőkönyv, mely mutatja, hogy Schleich két lövés és egy fejszecsapással téríttetett le és az- utau lojcatott a pocsolyába a hid alá.

A Schleichnál talált zsinórok ugyanabból a zsinórból valók, melylyel az áldozatok kezei össze- kötöztettek, valamint a golyó Hoszter revolveréből lehetett lőve. Ezt constatálta Fodor Gyula ügyvéd és Féuyes Elek honvédfőhadnagy, mint szakértők, kik erre meg is esküdtek, a főhadnagy kardleoldva.

Ezután következett a Bocsor-féle lopás, múlt év aug. 15—20 közt Balatonfő-Kajárou, melylyel egy hátrahagyott gyufatartó nyomán szintén Hoszter vádoltatik.

Hoszter tagadja, hogy akkor Kajáron lett volna, de Kunszt János szili asztalos, kinek Pepi lányával Hoszter jegyben járt, valamint Kuuszt Pepinek megható vallomásai nagyon valószínűvé teszik, hogy e lopást is Hoszter követte el, íőkép, mert a lopás előtt pénz nélkül volt, kölcsönkérj a lopás után már pénzes ember, bevásárlásokat tesz.

Lélektanilag megható volt látni, mint változott Hoszter arcza, mint dobbant meg az a szívtelen szív a gyilkos keblében, mikor menyasszonyának hallotta ellene tanúskodását. Lesújtó villámként hatottak Hoszterre a szegény leány ezen szavai: «Engem ez az ember szerencsétleuné tett; megr mondtam róla mindent, amit tudtam, kedvezés nélkül.4

Ezután a lopás színhelyén talált gyufatartó került szóba, melyet Varga János a váczi kir. bőr

hány gondolkodó fő véleménye. Kant — „a nagy philosophus“ — jogi szempontból helyesli a halálbüntetést. Háruljon vissza, úgymond, a gonosztevő lejére, amit a társaság ellen elkövetett; ha ölt, ölessék meg ő is. Az igazságot másképen kiengesztelni nem lehet. A leggyőtrelmesebb élet sem ér fel a halállal. Még ha valamennyi tag beleegyező sével feloszlanék is a társaság, a logságban lévő utolsó gyilkost akkor is ki kellene végeztetni, hogy mindenki láthassa, mit érdemelt annak cselekedete, s a vérbün ne száradjon a népen, mely a büntetést nem hajtotta végre, mivel a népet úgy lehet tekinteni, mint részesét a nyilvános igazságszolgáltatásnak. — Schleiermacher keresztényteiennek nevezte a halálbüntetést; az áldozat a pogánykor világ nézletének felel meg. Enuek ellenében Stahl a halálbüntetést eltörlő törvényhozásnak szemére veti, hogy az életet védelmező törvényt nem őrizte meg a maga egész szentségében. S igy többet is lehetne telhozni mellette ép úgy, mint ellene. Trendelburg Adóit volt berlini bőlcsészettanái elismeri, hogy a halálbüntetésnek a bűnesetek ritkulásával lassanként nélkülözhetővé kell lenni, s meg is kell azt ma is szorítani, de nem végkép eltörölni, mert ez egészen összezavarná a bűnösök fejében a jog fogalmát. 6

Ez a nézet volna az, mely a középutat ed- digelé legszerencsésebben eltalálta

Tisztán az úgynevezett ethikai mintafogalmak szempontjából tekiutve e kérdést, mellette s ellene egyaránt szólnak okok. Erkölcstani mmtafogaima- nak nevezzük: a benső szabadság, a tőkélyesség, a jóakarat, a jog és méltányosság eszméjét.

Méltányosság szempontjából a halálbüntetés helyeselhető. A bűnösségnek a büntetéssel arányban kell lebaie, Miadeu esetre vannak bűnök, melyek«

tönigazgató Hős/tér által készítet tünteti fel. Hoszter tagadja és annyira szakéi tüntet fel magát a gyufatartó készítésében,y a monogrammok készítésének árnyalatamterjeszkedik.

A lopott összegre nézve, ötzuyi szünet után, Bocsor Istvánt kihallgatják egesketik. A tárgyalás folytatása délután 3 órázetett ki.

Feb’-án délután.

Kezdőtött a balatonfőkajári ra vonatkozólag a tanuk vallomásainak feltatása, mely lomások kik egytől-egyig Hoszterrhelőleg vol- lak, mikre Hoszter szokott tagadáválaszolt.

A bizonyítási eljárás befejezitán dr. Pil- litz Benő törvényszéki orvos jegyiyve olvastatott fel, melyet ő Hoszter eltn állapotának megvizsgálásáról kiállított. Itt mi dr. Pillitz, hogy az egész végtárgj'alás folj. alatt a vádlotton semmi olyant nem tapas^mi arra bírhatná, hogy vádlottnak elmebeli lotát illetőleg a törvényszéknek beszolgáltatott nőst itt felolvasott véleményét bármely rés\b módosítaná.

A vérfoltokra vonatkozólag Pillitz Benő véleménye ez: A vizsgálat feldeiné, hogy a ruháin és egyéb felmutatott teákon létezett foltok vérfoltok-e vagy nem és vérfoltoknak bizonyulnának, felderíthetné a\, hogy ezen vérfoltok emlős állatok vérétőlgy madarak vérétől származnak-e, de már1, hogy ezen vérfoltok embervértől származnahst már semmiféle vizsgálat fel nem deríthetné

A tárgyalás folytatása kei halasztatott, amikor a vád- és védbeszédek ta;ak.

Fel- 7-én délelőtt.

Kilencz után nyomban megnjtott a törvény - széki ülés, Hoszter felvezettetetie nem többé azon kihívó daczos modorban lép be, mint máskor, úgy látszik, a bűn súlya óloint nehezedett lelkére.

A kir. ügyész Cserna Vincztma csend közt állt fel s mondta el hatásos vádlédét. A beszéd elején említi a megtörtént gyilkosot a főbb mozzanatokban és személyekben, utáraját, a pillanat hatása alatt keletkezett abbeli godatát, hogy az a Gold Gáspár valami rósz embealami lelketlen uzsorás lehetett, ki mások szorulfát s nyomom ságát saját anyagi előnyére kizsákuyolva iparko dőlt gazdagodni s a szörnyű bűnt valami általa tönkre tett elkeseredett emberek bujának müve volt, amilyen eset nem oly nagyoégen e megyében már egyszer, fájdalom, előtört. Említi, hogy csalódott; -— Gold Gáspár olyaníber volt, akinek magánélete még azokban is tteletet gerjesztett, akik őt netán ismerték. Üzl< e miatt Yár- Palotán kitünően virágzott. Adósí soha be nőm perelte. így nem csoda, hogy borzasztó eset hire a legnagyobb izgatottságba Ita az egész vá ros lakosságát, mit íokoztak azletben maradt Goldné, Ilolonics Borbála és Nemelari vallomásai, melyekre a rendőri nyomozások romi megindítása lehetségessé vált.

A gondviselés szolgáltatta ntegy véletlenül a tettesek egyikét az igazságszolltatás kezébe ; okt. 23-án Nagy Géza, az érdemelepsényi jegyző, találkozik egy gyanús emberrel, inek elfogadása iránt rögtön intézkedik és kit diókon még az éjjel el is fogat. Ez Hoszter Füiöp,íi ugyan mindent tagad, de kire a tanuk vallaásai öszhaug- zólag ternelők. Ezután felsorolja .királyi ügyész az egyes tanuk vallomásait és Hater tagadását azokkal teszi semmivé. Felemlíti, jgy a Gold család az álnok biztatás által, a rafk csak péuzi akarnak, félre lett vezetve és igy juden ellenállás nélkül adta át magát a megköiöztésnek és a le gyilkoltatásnak. Az életben maradáldozatok a tettest az itt álló Hoszter Fülöpbeasmerték. Ezen közvetlen bizonyítékokon kívül aoizonyítékoknak egész sorozata szól még vádlottdlen, a sok és külföldi ezüstpénz, ameiylyel vádit Fehérvárott és útjában fizetett, a szivar, mely inkájával együtt elvitetett és vádlottnál megtaláltad^, a zacskó, a ruhákon, revolveren, ladikáu találná vérfolt, továbbá a sok pénz, mely összegét nem ri el a vádlott által emlitett, fogsága előtt lopotts elrejtett meny- nyiség, majd a pénzűéinek kűlönlzősége, továbbá

nek nagyságával semmi egyéb intetés nem áll egyenes viszonyban, mint a légibb büntetés : az élettől való megfosztás. S igy is csak mennyiség tekintetében szenved a gyilkos a meggyilkolttal, az ártatlan szenvedés milyenségét aörvóny nem tudja rajta kiegyenlíteni.

Halálbüutetést javasol az e’ettentés, a visz- szariasztás czélja is. Feltéve ugynis, hogy egy a bűn undok fertőjében felnőtt, gouszságbán megrögzött, mindenkitől gyűlölt és minenkit gyűlölő élet- untságba sülyedt gonosztevővel un a törvényszék nek dolga, ki a haláltól nem releg, aunak szörnyű voltát nem érzi, nem érti, vagy,megveti, kire tehát a halál nem a legsúlyosabb büntetés: még akkor is be kell ismernünk, hogy gy ily nagy vétkesnek kimúlása a vesztőhelyen, szá bűnöst állít meg a gonoszság utján.

Máskép vagyunk a halálbűitetéssel, ha azt a javítás szempontjából tekintjük. Ugyanis még az elvetemült bűnöshöz is lehet reaény, hogy idővel megjavul, megbánja tettét, kibélül Istennel s emberekkel, akár viszatér a társaságba, akár börtönben marad. A ki életet olt, vétket lövet el, legyen az rossz szándékú ember, vagy jiszáudékú társaság; s annyival szomorúbb, ha e híláit nem vak szenvedély, hanem érett megfontolái osztogatja, a nélkül hogy a gyilkos áldozátánik életét vissza adhatná. — A helyett, hogy a ürsaság egy romlott tagját levágja testéről, jobb arról gondolkodnia, miként tehetné azt ismét egészségessé. Ugyanezt mondhatni a tőkélyesség szempontjából. Ha tudatlan, vagy romlott valaki, az ő rá magára nézve is nagy szerencsétlenség; tartsa tehát az emberi társaság köteleségének, ily értelmileg s erkölcsileg el- süiyedt tagjait fel világosi tani, hogy a társadalomnak ismét hasznos tagjai lehessenek. Erre pedig idő

azon hamis állítás, hogy Szilban Kunst János házpadlásán volt vádlottnak elrejtett pénze, holott kölcsön is kért, nagy útját gyalog teszi és istállóban hál meg, mig ellenben, mikor már a gyilkosság után pénze volt, egy pár óra alatt magát felruházta, bevásárlásokat tett, pazaron költött és vendéglőbe szállt.

Ezek szerint tehát vádlott Hoszter Fillőp el lenében a rablás és részben a bevégzett, részben a megkísértett gyilkosságok elkövetése be van bizonyítva.

De bebizonyítható ellene még az is, hogy bűntársát, Schleich Engelbertet, szintén ő tosztotta meg az élettől, mert egyesegyedül neki állott ér- dékében őt láb alól eltenni. Ezt részletesen kifejti a kir. ügyész, de vádolja Hosztert még a balatonfőkajári lopással is támaszkodva a tett színhelyén taiált fa-gyufatartóra, mely csak Hoszteré lehetett

Az előadottaknál fegva indítványozza, hogy vádlott Hoszter Fülöp a btk. 278. 344. és 336. §-aiban meghatározott gyilkosság, illetve gyilkos- sági kísérlet, rablás és lopás bűntetteiben bűnös nek kimondassák s tekintettel a btk.-nek a bűnhalmazatról rendelkező 95. § ára, a btk. 276. §-ábau kiszabott és a 21. §. értelmében kőtél által végrehajtandó halálbüntetésre Ítéltessék, a sértettek^ illetve károsultak részére a törvényszabta kártérítés ben, — az állampénztár részére a rabtartási, valamint az eddig telmerült s a halálbüntetés végrehajtása körül felmerülendő eljárási költségek megtérítésében elmarasztaltassék.

Hoszter szokott egykedvűséggel hallgatta végig a vádbeszédet, de egyes vádpontjainál látni volt rajta, hogy azoknak borzasztó súlyát érzi; tekintete szakadatlanul a kir. ügyészen volt. A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a termet, a megelégedés élénk nyilvánításával fogadta a beszédet

Amint a nagy csendben dr. Jánosi Sándor védő ügyvéd felállt, mindenki tekintete ő rá volt szegezve, Hoszter is oda fordúlt várva e helyről a szabadulás halvány reménysugarát.

Jánosin látszott, hogy egész mivoltában meg van indúlva és érzi helyzetének kínos voltát, védelmezni oly egyént, akit a közvélemény már elitéit és aki ellen a tények, bűnjelek és tanúvallomások bámulatos összhangzással halmazzá tömörültek, a melyhez hasonló a btínkrónikában nincs. Ezzel szemben ő még a vádlott feddhetetlen életében sem találhat enyhítő körülményt. Mégis bizalmat merít ő azon körülményből, hogy jogtudós bírák ítélnek ezen ügyben, nem esküdtszék és így az Ítéletnek szigorúan törvényes alappal kell bírnia. Először is a balatonfő kajári lopás vádját iparkodik elhárítani védenczéről, majd áttér a Gold család meggyilkoltatására és tagadja, hogy a vádlottra nézve az alanyi tényálladék helyre volna állítva. Amennyiben a bíróság az ő érvelését el nem fogadná, kéri, hogy vádlott ellenében ne a btk. 278. §-a, hanem a 349. §-a alkalmaztassák, s mivel az előre megfontolt gyilkossági szándék uincs bebizonyítva, a legsúlyosabb, a helyrehozhatatlan büntetés: a halál ne alkalmaztassák.

A védő beszédnek igen megható volt azon része, ahol Jánosi a bírák szivéhez szól és úgy, hisszük, nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy itt- ott kényeket facsart a szemekből. A közönség megéljenezte a fiatal ügyvédet, kire elmondhatjuk, hogy in magnis et voluisse sut est.

Hoszter felszólíttatván, van-e valami mondani valója, kurtán kijeleuti, hogy nincs más mondani valója, mint, hogy ő nem tette.

Erre következett Cserna Vincze kir. ügyész replikája, amely a védő ügyvéd állításait bonczolta és szedte szét hévvel és biztos érveléssel.

Ezzel a tárgyalás befejeztetett s az itéletki- hirdetés d. u. 3-ra tűzetett.

Fabruár 7-én d. u. 3.

Szorongásig megtelt a terem, feltűnő sok volt a nő; az újságírók nagy része az elnöki asztal baloldalán foglal helyet, hogy a vádlottat szembe nézhesse és tanulmányozhassa, ügy fél 4 felé elővezettetett Hoszter, valami nagy levertségnek nyoma nem volt rajta látható. Vlachovics Lázár eluök erőteljes hangon a kővetkező Ítéletet hirdette ki:

Ő felsége a király nevében: A veszprémi kir.

kell, mit a halálbüntetés nem enged meg. Ámde ugyanez megtagadja a büntetéstől a két előbb említett czélt is, ugyanis a visszariasztó czelt s a megtorló czélt; már pedig a halálbüntetés leginkább visszariaszt a büutől, s ha halálbüutetés feutartása által nem lehet megakadályozni legsúlyosabb bűnö- ket, úgy azt még kevesbbó lehetne tenni, ha az egészen megszüntethetnék. A büntetésnek semminemű észszerű jeleutméuye nincs, ha annak megtorló czélt, mint lényeges czélt nem tulajdonítunk. A büntetés lényegileg hivatása az igazságosságnak; ez pedig követeli a jogsértő megbüntetését, a jog sértés által magára vont vétség miatt első sorban oly czélból, hogy a megsértett jog és általa a meghá- boruott jogi rend ismét belyreállittassék. Ugyanez egy hasonlagos viszonyt követel a bűn és büntetés között, s azért épugy kárhoztat egy büntetést, melynek mértéké a bűnnek mértékét túlhaladja, ez kegyetlenkedés, miat oly büntetést, melynek mértéke a büu nagyságát el nem éri, ez lágyság, érzékenykedés leuue. Evvel igyekeznek s ily érveléssel iparkodnak megvédeni álláspontokat, a halálbüntetés mellett kardoskodók.

Röviden összefoglalva s helyenkint szóról szóra átvéve közlöttem itt néhány jelesebb erkölcsbiró s erkölcstan iró (pl. Stöcklj komoly és érett gondolkodásának eredményét, visszaemlékezve tett stúdiumomra s korábbi olvasgatásaimra, mik hűen maradtak még meg emlékemben.

Igaz, bogy a büntetésnek, mindenek előtt s igy absolut czélja a visszatorlás. Azonban az is igaz, hogy e visszatorlást az eszes lények társasága nem teheti tisztáu czéljává; kell, hogy a büntetést eszköznek nézzük a megbontott társadalmi harmónia, ősszhaugzat visszaállítására. Így lesz a büntetés jogi szempontból elretteatési eszköz, a tőkélyesség

törvényszék mint büntető bíróság, rablás, gyilkosság, gyilkossági kisérlet és lopás büntette miatt Hoszter Fülöp elleni bűnügyben következőleg Ítélt:

Hoszter Fülöp 29 éves róm. kath. nőtlen na- gocsi születésű, a sz.-fehérvári kir. törvényszék előtt ellene több rendbeli lopások miatt folyamatba tett, 1875-ben jogerejii ítéletekkel 6 évi börtönnel fenvített előéletű asztalossegéd, a Gold Gáspár és nején elkövetett s a btk. 344. §-ába ütköző rablás, továbbá Gold Gáspár, Gold Mózes, Gold Julcsa, Gold Feri, Kájusz Marcsa és Schleich Engelberten elkövetett a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettében, végre Gold Gáspárné, Gold Lipót, Holo- nics Borbála és Nemes Marin elkövetett gyilkossági kísérletben (278. és 65. §.) bűnősnek kimon- datik s ezek miatt, tekintettel a btk 99 §-ára 278. §. alapján a 21. §. értelmében kötél által végrehajtandó halálbüntetésre Ítéltetik, egyidejűleg a m. kir. kincstár részére 509 frt 89 kr. eljárási, az eddig felhasznált s meg felhasználandó rab eleimi, valamint az Ítélet végrehajtása alkalmával felmerülendő költségeknek megtérítésében elmarasztaltatik. A Bocsor István kárára elkövetett lopás bűntettének vádja alól felmentetik. Vádlott, Hoszter Fülöp birtokában talált 547 frt 64 kr. bankjegy és apró, valamint 29 darab kisebb-nagyobb ezüstpénzek Gold Gáspárnénak és Gold Gáspár örököseinek a vesz- prémmegyei árvaszék utján, végre az ugyancsak nála talált szürke nagykendő Kunszt Pepi igazolt tulajdonosnak az Ítélet jogerőre emelkedése után kiadatni rendeltetnek.

Hoszter a halálbüntetés hallatára sem változott; látni volt ugyan rajta, hogy iparkodik erős lenni és az is, hogy ez most nagy feladat, de azért bámulatos hid«g vére most sem hagyta el. Az elnök szokásos kérdésére válaszolva kijelenti, hogy az Ítéletet nem állja, hanem fellebe{.

A kir. ügyész szintén kijelenti, hogy a törvényszék azon Ítéletét, mely szerint Hoszter a balatonfőkajári lopás vádja alól felmentetik, felebbezi.

Ezzel a nevezetes tárgyalás véget ért ; Hoszter elvezettetett, a közönség megelégedéssel vette a törvényszék ítéletét és távozott.

HÍREINK,

Veszprém, febr. hó 12-én.

Adományozás. — A hivatalos lap múlt pénteki február 10-iki száma hozza:

Ő cs. és apostoli királyi Felsége ga- lanthai és fraknói ifjú gróf Esterházy Móricz földbirtokosnak a cs. és kir. kamarás: tóságot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott.

Midőn ezen kitüntetés alkalmából a nemes gróf urnák szivünkből gratulálunk, olvasóink becses figyelmét felhívjuk egyik pápai levelezőnk soraira más rovatunkban.

Hymen. — Ma vasárnap vezeti Keresztes Ferencz fiatal kereskedő Kreutzer Nina kedves kisasszonyt oltárhoz. — Körmendy László káptalani ispán úr Garabonczon, február hó 15-én vezeti oltárhoz Radáu, Stefanies Aranka kisasszonyt.’ Körmendy László úr kedves nővére, Körmendy ' Lujza kisasszony pedig február 14-én esküszik a selyméöi pusztán Hankó Oszkár gazdatiszt úrral. — Yáro- sunkbau február hó 19-éu reggeli nyolczadfél órakór esküszik az izr. imaházbau Weisz Ödön Berger L. kisasszonyuyal. Isten áldását kívánjuk a fiatal párokra.

Műkedvelői hangverseny. — A veszprémi jótékony nőegylet febr. 19-éu tánczczal egybekötött hangversenyt fog rendezni, melyen mint halljuk, városunk előkelő családjaiból fognak műkedvelők fellépni. A tiszta jövedelem rögtöni segélykiosztásra íog fordíttatui.

A hangverseny programmja és a közreműködők nevei:

1. Hunyadi, nyitány Zapttól, előadják: Szabó Imréné és Plosszer Eleonóra úrhőlgyek.

szempontjából észretérítési, a jóakarat szempontjából javítási; s ez a legjelentékenyebb, mert ez a bűnt magát támadja meg, s azt igyekszik gyökeresen kiirtani az emberi szívből; végül a méltányosság szempontjából a bűn megköveteli a büntetés mennyiségét vagyis mértékét. 8 valamint az ember erkölcsi tartalmat az itt felemlített négy szempont alá eső négy erkölcsi eszme együttvéve benső összefüggésükben teszi, úgy a büntetésnél sem lehet e négy eszmét egymástól élkülöníteni a büntetés megállapításánál. E négyes czél együttes tartása felélhet meg egyedül e büntetés igazi czéljának. Mindéhez a biró részéről nagy ember ismeret, éles Ítélő érő gondosan körültekintő s mindent a legapróbb részletekig tapintatosan megvizsgáló, s tiszta megvilágításba hozó ész kívántatik; szükséges ismernie a gonosz tett titkos rugóit, a gouosztevő előéletét, neveltetését lelkületét, a kört, melyben felnőtt s • a légkört, melyből táplálkozott s a melyek nem engedték őt más emberré lenni, szándékát és elérésül kitűzött czélját; — igyekezzék megismertetni vele bűnös tettét, a maga nagyságában és uudok- ságában; — szívhez és észhez szóló bizonyítékókkal keltsen fel benne bizalmat önmaga iránt; — amint nem egyszer történt, hogy a bűnös belátva tettének vétkes voltát, a bánat hangján kért igazságos Ítéletet. Én e nélkül azt hiszem, hogy ép oly kényes helyzet kimondani az anya vagy testvérgyilkossággal vádolt fölött a halálos Ítéletet, mint az önmagát gyermeke gyilkolásával vádló anyát fölmentem.

Tudom, hogy ,a törvényhozás tiszte a büntető eljárás módozatait, a büntetések főbb szabályait, határozott esetekre a büntetés határozott mértékét megállapítani a büntető törvénykönyvben (Codex criminális.) Nem is volt és nincs szándékomban

2