Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-02-05 / 6. szám
szil S. eredeti rajza, rue*, a fővárosi typikus alakokat tárja élénk nagy hűséggel. — Az apró rovatok, mint irodalom, színház, zene, társulatok stb. nagy lelkiismeretességgel és helyes tapintattal és változatossággal szorkesztvék, e rovatok közt van a divat is, mely a legújabb dlvatmozgalmakról ad számot. E kitűnő lap előfizetési ára évenkint 10 frt, félévre T> frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilkens és YVaidl kiadóknál. A »Harmónia“ társulat kiadásában megjelent egy uj magyar induló ,,Harmónia induló“ cziin- mel, szövegét irta Váradi Antal, zenéjét szerzé Huber Károly a czimlap szokatlan diszszel van kiállítva s a társulat jelvényeit tűnteti fel, Ára 60 kr. kapható minden könyv és zenemű kereskedésben, s Veszprémben Krausz Annin könyv- és zeneműkereskedésében. Az 1882-iki „Jogás\ Csárdás“ melyet Rácz Pali először játszott az idei jogász-bálon s melyet kétszer kellett ismételnie a »Harmonia társulat kiadásában. Ára 80 kr. s kapható a társulat nemz. zeneműkereskedésében váczi utcza 3. sz. és Veszprémben Krausz Armin könyv- és zeneműkereskedésében. A sikerűit csárdás szerzője Halraay Iíázmér. ,,Magyar Philosophiai Szemle.“ A philoso- phiai miveltség a nemzetek raiveltségének teljessé tevője és betetőzője. A nélkül az nem egész s egyszersmind az adja meg annak az érettség és férfiasság valódi bélyegét. Az képesít bennünket az élet és gondolkodás bármely körének helyes felfogására és méltatására. Ez érteti meg velünk valójában a jelent, számot ád a múltról s tanácsot ád a jövőre nézve. S á méfiüyiben az emberi dolgok yáltozan- dóságában megismertetni velünk az örök és változatlant: a csüggedéstől és kétségbeeséstől megóv. E philosophiai miveltség alap-természetében egyetemes, általános emkeri; hazat nem ,ismer csak emberiséget; ez köti össze egymással a korokat és nemzeteket. He időszerinti kifejlődésében az egyes nemzetekhez van kötve. Nem csak az által, mert azok kezén és munkája által fejük, hanem az által is, mert minden nemzet rányomja saját bélyegét saját philosophiai miveltségére. így a német, az angol, a skót, a franczia philosopliia (a mennyiben ez utóbbiról külön lehet szó;: jelentékenyen külömböznek egymástól: Azért, bár fogalmi ellentétnek látszik, lehet szó egyes nemzetek nevéhez kötött, s igy idővel talán magyar philosophiáról is. Az emberi gondolat-világ ezen nagy kincstárához, mely az emberi lét egész kérdésére igyekszik feleletet adni, ép úgy mint a vallás, csakhogy más alakban: fajunk még nem adta meg a maga részét; nem legalább olyan mértékben, hogy az ott számot tenne. Bár kitűnő gondolkodóink voltak időszakonként nekünk is, de azok inkább a külföld philosophiai eszméit ismertették és alkalmazták hazánk viszonyai közt. Első királyunk, szt. István, s fia Imre herczeg számára irt kormányzati tanácsaival, az első magyar állam-bölcs. Mátyásnak mondásaiban, melyeket kortársai följegyeztek, úgy intézkedéseiben sok gyakorlati bölcsesség jelentkezett. A XVI. századbeli vallásos reformatió a gondolat felszabadulását magával hozta hazánkba is az iskolák egy részét azok tűzhelyévé tette. Apáczai Cseri János a XVII. században, egymaga igyekszik, óriás erőfeszítéssel, magyar philosophiai irodalmat teremteni. A végre, csak legutóbb, Erdélyi János törekedett becses munkái által érdeket gerjeszteni hazánkban a philosophiai gondolkodás iránt, s egyebek közt összeköté a múltban a magyar philosophia tevé- ■—..„Zr* szálait s ez által is igyekezett nemzetét „ , , ,, — »»unkára CSOükán ditani a folytatásra, jmuoij,* radt; felhívó szava feleletre vár ma is. a nka folytatására vagy akár megkezdésére, min- i nappal nagyobb megfontolására, es ^ nagyol) cr0k végrehajtására hí. A puszta kölcsönzéssel sémáén sem érhetjük be többé, igy a philosophiában u • saját erőnket kell fejlesztenünk itt is Meg 1 mutatnunk, hogy mit érünk ezen a téren, de egy rsmiud fenntartantunk összeköttetésünket Európa ú nemzeteinek hasounemü törekvéseivel. E szük- r érzete indított nébáuy tanárt, irót és gondolko- ■ ho<*y fólyóiratot indítsanak a föntebbi czélok meg- ósitására; s hozzájok a vidékről is nagyszámú jelentékeny erők csälätkozVä-ni ime most a. foljó- t megindítása érdekében, a magyar közönséghez dúlunk. Ezt láttuk a legelső czélravezető lépés- c arra nézve, hogy hazánkban a bölcsészeti gon- ikodás és miveltség iránti érdeklődést szélesebb rben felébreszszük; a philósophia szellemű mű- i számára olvasókat és Írókat növeljünk, s a jö- re nézve lehetővé tegyük egy magyar philosophiai iveltség megszületését, vagy ha úgy tetszik, foly ását Ebből következik, hogy folyóiratunk nem ipán szakközlöny akar lenni. A tulajdonképeni ilosophia (logika, lélektan, aethika, metaphysika, ■mészet- és vallás-bölcsészet, bölcsészet történet i.) köréből is közöl ugyan dolgozatokat s igye- zni fog, úgy a külföldi philosophiai mozgalmakat irodalmat, mint a magyar philosophiai munkás % eddigi történetét, főkép az újabb korból, meg- nertetni. De azon kívül hozzá szól az állami és ■sadalmi élet nevezetesebb kérdéseihez is; hozzá tanügyhöz, a művészetekhez és irodalomhoz, kö- l kritikákat és tanulmányokat; a nyelv, faj, uem- ti jellem kérdéseit (a népi nyelv s közmondások népszokások pszchologiájával) mind körébe vonja korlátul és jellegül a tárgyilagosabb, bölcsészeti empontú tárgyalás-modot állapítja meg. A »Maar Philosophiai Szemle* megjelenik kéthavi fü- tben, mintegy 30—56 ívnyi tartalommal. Munka- rsai egyelőre a következők: Dr. Alexander Bér it, Dr. Babies Kálmán, Dr Bánóczi József, Dr. ihari Péter, Bodnár Zsigmond, Dr. Budai József engi János, Domanovszki Endre, Dunai Fernncz, r. Emerczy Géza, Fekete Endre, Dr Felméri Las’ Gombócz Mihály, Greguss Ágost, Grünvald éla, György Aladár, Harrach József, Dr. Horváth vriíl llunfalvv Pál, Dr. Kovács Ödön, Kuncz Elek, * Lechner László, Dr. Maczkí Valér, Dr. Med- jezky Frigyes, Melegh Gyula, Möller Ede, Nagy Gusztáv Dr. Nemes Imre, Dr. Öreg János, Dr. Pauer Imre, Péterfy Sándor, Dr Pulszky Ágost, Schneller István, Dv. Schvarcz Gyula, Dr. Schwar- tzer Ottó, Dr. Simon József. Szlamka Elek, Szőcs Farkas, Dr Tolnay Lajos, Vandrák Endre. Az első füzet f. é. márczius elején fog megjelenni. Előfizetési ár. egész évre 5 forint. Egyetemek theologiai intézetek s egyéb felső iskolák hallgatói, ha ellenőrizve történik az előfizetés, személyük részére évenkint 3 forinttal fizethetnek elő. A lap szellemi részét, s általában a szerkesztést illető tudósítások a szerkesztőséghez (Deák-tér, 4. sz. evang, fögymnasium) az anyagi részt s kiadást illétők pedig Aigner Lajoshoz városház tér) küldendők. Budapest, 1881. január havában. Baráth Ferencz, Böhm Károly, szerkesztők. Aigner Lajos kiadó. A ,Képes Családi Lapok“ 18 ik számának tarmalma: Az apa boszuja. Elbeszélés; irta Cserhalmi T. M. (Folytatás.) — Oh milyen rég ... .! Költemény; irta Szirmay Lajos. — A szürke ház úrnője. Angol beszély ; fordította Milesz Béla. (Folytatás.) — Az ő utolsó kalandja. Farsangi történet irta Lipcsei Ádátn. — A bálteremben. Farsangi csevegés; irta Sganarelle. — Csillag Bandi. Népies költői elbeszélés; irta Zalai E. Soma. — A kinek rút neve vau. Humoresk: irta Philantrop. (Vége.) — A kit a hollók táplálnak. Rajz; irta Síkor Margit. — A pneumaticus óra. — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Kovacsevich Stoján. — A bábu gyilkos. — Norvég tájkép. — A pneumatikus óra. Melléklet: ,A kincs* czimü regény 81—96. oldala. — A »Gazdasági-és háztartási lapok* február havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány Név-rejtvény. — Talány megfejtések. Megfejtők nevei. — Kérdések, feleletek. — A szerkesztőség postája. — Hirdetések. — A kis lottó húzásai. Előfizethetni: Mehner Vismosnál, Budapest IV- kér., papnövelde utcza 8 sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A Dolinay Gyula ^'Áal jelesen szerkesztett »Lányok Lám*« - fQzetének tartalma: Stella. El- bC-szeies. Folytatás. Irta: B. Büttner Lina. 2. Tündér-áldás. Színmű leányok számára 1 felvonásban. Irta; Iuczédi László. Százaranyos tanács — ingyen Keleti monda. Eke és kard. Költemény, Wörndle után: A jós-madár. Képmelléklettel. Jeles mondatok. A csoda-orvos. Költemény. Németből szabadon: Csengey Gusztáv. A kandalló mellett. Csevegés egyről másról. Laczházitól. Csipke rózsa. Népmese képpel. A puszta sziget. Példázat Herder után. Apróságok Mindenfélék. Borítékon: Feladványok, szerkesztői üzenetek, megfejtések, megfejtők névsora stb. A „<rRpgényvilág'< kilenczedik füzetének tartalma: 17. szám. Egy játékos a ki nyer. Regény Irta: Jókai Mór. Egy modern apostol. Eredeti regény. Irta: Ifj Ábrányi Kornél (Folyt.) A nemes vér. Regény Irta: Tolnai Lajos (Folyt.) A miniszter. Párisi regény. Irta: Claretie Gyula (Folyt.) 18. sz. Egy játékos, a ki nyer. Regény Irta: Jókai Mór (Folyt.) Egy modern apostol. Eredeti regény. Irta: Ifj. Ábrányi Kornély (Eolyt.) A nemes vér. Regény. Irta: Tolnai Lajos A miniszter. Párisi regény. Irta: Claretie Gyula (Folyt.) Tárcza. Irodalom. Egyveleg. A „Harmónia41 zenészeti közlöny, melyet Aggházy Károly és Erney József urak szerkesztenek. Első számának tartalma: Beköszöntő. A magyar dalárügy. A király-hymnus ügye. Brüsszeli zenelevél. Lipcse zeneélete. Tárcza. „Mefistofele*. Színházi csevegés. ,Nap és hold*. Társulatunk. Zenei újdonságok szemléje. Zene. A színfalak világából. Képzőművészetek. Szerkesztői posta. A »Harmonia* 2-ik száma f. évi január 29-én jelent meg, azontúl hetenként egy-egy szám. Vidéki lapszemle. A „Fehérvári Híradó“ árvaügy czimlí czikkében alaposan kifejti, miért áll be késedelem a hagyatéki ügyek elintézésében í ezt maga az ügyek sokasága, a törvényes formák pontos megtartása okozza, amiről a be nem avatottaknak fogalmuk sine». A „Keszthely“ a városi képviselő-testületi ülésről referál. Keszthely város fölött éjfélelőtt három, ejfél után szintén három éji őr őrködik felelősség terhe mellett. A varos megkeresi a járási szolgabiróságot, hogy a korcsmáknál nek politikai klubbok, mert elvesztik üdvös hatásukat, meg- I mérgezik a tagok kedélyét és csökkentik és ez a legkáro- J sabb, a munkakedvet. A „Vasmegyei Lapok“ az ipar- és jövőjéről szél buzdítván az iparosokat, hogy müipar-tárgyak előállításában egy gép sem versenyezhet a gondolkodó iparossal ; itt kell egykori jólétének forrását újra feltalálni, mert amig az ami művészet, az emberi értelein előtt elismerésre talál, addig a ruüipar sem szűnik meg jutalmazó lenni. — Február 2-iki számával a „Vasmegyei Lapok“ szabadelníí politikai lappá változott. A „Sopron“ vidékünk összeköttetése Budapesttel czimü czikkében óhajtja, hogy nyugati Magyarország jelentékenyebb városai országos fővárossal a már régen óhajtott direkt összeköttetésbe hozassanak és hogy hazánk Bécs elkerülésével minél függetlenebb kiviteli vonalat nyerjen. — Febr. 1-i számában egy hazafi tanácsokat ad a biztosításra és óhajtja, vajha mentül előbb kiadatnék azon miniszteri rendelet, mely kötelezné a községi elöljáróságot, hogy a biztosítások felvételét ellenőrizné és így a szédelgésnek e téren elejét vehetné. A „Székesfehérvár és Vidéke“ a földmiveló'k érdeke szempontjából nem helyesli, hogy a budapesti malomiparosok egyesülni akarnak ; mert ez által meg fog szűnni a verseny és igy a földmiveló'k ezek monopóliumának esnek áldozatul. Jan. 31-iki számában Huszár Károly igazi magyaros irályban ir a gazdasági egyletekről és azt mondja : meg kell tanítani a népet az okszerű gazdászatra, hogy jövedelmét fokozza. A „Somogy“ csak Párisból czimü farsangi czikkében kegyetlenül ostorozza a kiviíl huj, belül pfuj divatmajmoló társadalmat. Tözsdespekula+ió. Veszprém, febr. hó 2-án. Á »Veszprém* múlt vasárnapi számában megjelent legutóbbi tőzsdetudósításomban a párisi válság által értékpapírjainkon előidézett nagymérvű árfolyamcsökkenésekről értesítettem a n. é. közönséget. Jeleztem egj'szersmind azt, hogy ezen nagymérvű árfolyamcsökkenés papírjaink belviszonyai által épen nincs indokolva; de miután igen szoros összefüggésben vagyunk a párisi piaczczal, — addig, mig a válságra nézve igen nagy fontosságú párisi ultimo felől megnyugtató hírekkel nem bírunk, — papírjaink vásárlását még alantas árfolyamuk mellett is nagy koczkázattal járónak tartom. Az ultimo liquidate ugyan csak e hó 6-án lesz végleg befejezve, de az eddigi tudósítások alapján annyit majdnem teljes biztonsággal állíthatni, hogy a liquidatió újabb nagy rázkódtatások nélkül fog — lebonyolíttatui és a válság tovább fejlődni, nagyobb mérveket ölteni nem fog. Az agents-de-change-ok testületé a haute- finance erélyes támogatása folytán már megmen- tettnek tekinthető, — és ez az értékpapírüzlet további fejlődésére a legfontosabb A coulisse rendkívüli veszteségekkel és megtizedelve fog ugyan a liquidatióból kibontakozni, — megfogyva bár de törve nem. „Union-generale* Bontoux bankja megsemmisül és alapitójuk neve a Law-Phillapart, Stroussberg féle geniális schwindlerek mellé soroztatik. Hogy a dolgok Párisban igy fognak lefolyni, az ma valószínű de nincs kizárva a lehetősége annak, hogy még az utólsó órában rósz fordulatot vesznek és épen ezért tartom tanácsosnak a liquidatió végét bevárni és akkor felhasználni bevásárlásra az ily kedvezően csak igen ritkán kínálkozó alkalmat. Á párisi válság lemultával ugyanis papírjaink árfolyamainak szükségképen j lényegesen meg kell javulnia. A párisi válság bankintézeteink közül csak azoknak okozhatott veszteséget, a melyek a Bontoux csoporttal összekötetésben állottak. Árfolyamukban kivétel nélkül minden papír lényegesen megcsökkent, és ott, a hol a csökkenésnek indoka nem volt más, mint az aggodalmas spekulánsok által előidézett kínálat, ezen belértékükbeu sértetlenül maradt papíroknál be kell következni az árfolyam emelkedésének. A jó hangulat és árfolyam emelkedésnek leg- felebb a dalmátiai lázadás állhatna útjában, melyről azonban újabban megnyugtató hírek érkeznek. A következő kimutntatásból látható, minő ár- külőmbözeteket idézett elő a lefolyt válság, illetőleg hogy mekkora a különbözet még ma is, midőn már jelentékeny javulásról beszélhetni. Azon értékeket, melyeknek vásárlását ma a legkevesebb koczkázattal járónak tartom *-gal jegyeztem meg: a zárórák a.igorú megtartását követelje. A „Zalai Közlöny“ kegyeletes sorokat szentel Deák Ferencz halála évfordulójának. — Február 2-iki számában dr. Wlassics Gyula az uzsoráról szólva mondja, az uzsora nem a jog területe ; hagyja azt a jog egész békében, majd meggyógyítja a társadalmat a nemzetgazdaság. A „Zala“ kegyeletes sorokat szentel Deák Ferencz halála évfordulójának. — Febr. 1-i számában jelzi a nagy- kanizsai polgári egylet törekvését, mely épületét egy nagy színi téremroel akarja részvények utján kibővíteni. A „Pápai Lapok“ dr. Reiniz Miksától magyar vasúti politika czirnen figyelemre méltó czikket hoz, mely kimondja, hogy a magyar vasutak államosítása és a tarifa rendezésének megkezdése által a magyar vasut-piacz hitele ugyan lendületet nyert, de nem nyertek maga az ország közgazdasági és pénzügyi viszonyai. A „Dunántúli Hírlap“ Szabó Imre volt szombathelyi püspök arczképét. és életleirását hozza. A „Győri Közlöny“ a mai kor tükre czimü czikkében megrója az oly henczegő szinházlátógatót, aki csak gáncsolni tudja a szegény színművészeket, hogy úgy tűnjék fel, mintha Bécs, Berlin, Paris színházait latta volna; megrója a sétányokon látható korhadt kórú vén Don Juano- kat, meg a hamisan pislogó elvirított asszonyságokat, akik madárijesztökké válnak, ha róluk az a sok hamis lemálik. A nagy közönségre meg azt mondja, hogy — rabja a hazug ámításnak. — 10-ík számában a nagyközönséget két részre osztja, az egyik a mindenütt mutatkozó vádaskodásokban nem hisz, a másik hisz; ez utóbbiak elkényeztetik a társadalmat, mely az önsegélyre nem gondol és így keserűen fog egyszer kiábrándulni. A „Va8megyei Közlöny“ az iparos Önképzésről szólván kimondja, hogy az iparosok olvasó-egyletei ne legyeÁrfolyam: Név-; 1881. )|1882. érték decz. 31. ifeb. 1 ft. kr.;j ft. kr. j;ft. kr. jft. kr. Csökkenés jé ii 4. 2°/0-os közös papirjáradék* 100 77 35 74 10 3 4°/0-os magy. aranyjáradék* 100 89 70 85 40 5%-os „ papirjáradék* 100 89 60 84 90 Tiszavölgyi sorsjegy* 100 112 27 109 75 Magy. nyerem, kölcsönsorsjegy* 100 122 25 114 25 Bécs városi nyerem. „ * 100 131 — 125 75 Duna-drávai vasút els. k. * 100 92 — 89 — Első erdélyi „ „ „ * 100 92 — 88 — Magy.-galicziai vas. „ „ * 100 92— 88 75 Anglo-oszt. bauk részv. Bécsi bankegyesület részv.* Osztr. földhiteüntézeti részv.* hitelintézet Magy. hitelbank* „ jelzálogbank* „ lesz. és pénzváltóbank* Bécsi unióbank* Prágai uniébank Duna-drávai vasúti részv.* Első erdélyi •„ „ * Pardubitzi CQ 3 25 4 30 4 70 2 45 8 5 25 3 - 3 25 3 25 120 145 60 123 50 22 10 100 138 20 117 50 2070 80 277 50 214 25 63 25 160 354 60 287 — 97 60 200 351 - 282 50 68 50 100 13150 115 - 16 50 100 120 50 103 50 17 - 100 142 10 119 75 22 35 100 111 - 73 - 38 - 200 170 75 159 - 1175 200 169 75 161 - 8 75 210 161 75 150 - 1175 Magy. északkeleti vasúti részv.* 200 167 75 150 — 7 75 „ nyugoti „ „ * 200 171 — 165 50 „ galicziai „ Elbemühl papírgyár Steyermtthl „ Liesingi sörgyár Pesti waggonkölcs. r. t. Osztr. fegyvergyár Wienerbergi téglagyár 69 5 50 200 165 25 154 50 10 75 7 - 16- 5 75 4 75 11100 76 — 100 127 — 112 — 100 70 25 64 50 80 9165 100 154 - 120 106 — 87 - 148 88 50 17 50 Wurda Adolf, bank- és váltóüzlete Veszprémben. KÖZLEKEDÉS. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 óra 7 perez reggel. Budapestre (személyvonat) 4 óra 58 perez délután. Kis-Czell, Szombathely felé Cv. v.) 4 óra 53 perez d. u. Ugyanoda (személyvonat) 10 óra 47 perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személyvonat) 10 óra 42 perez reggel. Kis-Czell, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 52 perez reggel. Ugyanonnan (személyvonat) 4 óra 46 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személyvonat 8 óra 47 perez este. Indúl Budapestről: Veszprém felé (személyvonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel. Veszprémi piaczi árak. Ó fl G 100 kilónkintij ifi’® £ 1*-I ára ____________1 frt kr. 1 Búza. . . flegjobb . 79 12 io ! (közép 77 u 60 (legalább való . 75 n 20 Rozs . . . (legjobb . 72 9 10 <közép (legalább való . 71 8 60 70 8 20 Árpa. . . (legjobb . (közép 65 64 8 8 50 (legalább való . 62 7 30 Zab . . . (legjobb . 40 8 80 (közép 38 7 60 (legalább való. 37 7 50 Kukoricza (legjobb . < közép 75 74 6 30 80 (legalább való. 73 6 40 Dara liszt . • 22 22 Zsemlye liszt . 18 18 Fehér kenyér liszt . 16 16 Fekete kenyér liszt . 13 13 Kukoricza liszt . 7 8 Búza dara 20 22 Rizskása . 24 26 Árpakása (dara) 22 24 Köleskása . * • • 11 50 A hó és hét napja Rém. kath. naptár. Protestáns naptár. N kel. a p “y5 Vasárnap Ágota sz. Hetv. v. 7 25 5 6 Hétfő Dorottya, sz. Dorottya 24 7 7 Kedd Rom, a. Rikh. Rikhárd 22 9 8 Szerda Máthai János Salamon 21 11 9 Csiit. Apollónia sz. Apaiin, L. 19 12 10 Péntek Skolast. sz. Skolaszt. 18 14 11 Szombat Dezső Fruzina 16 15 Szerkesztői -üzenetek. St. K. Szombathely. — Köszönet. Víg mellett akad komoly is. Kérjük. Kaktus. Pápa. — Mi is gondoskodtunk. Köszönet a szép figyelemért. E. D, Veszprém. — Máskorra is kérjük. M S. Leányfalu. —Elkövetünk mindent, hogy a sajtóhibák ne csússzanak be, de néha vannak kéziratok, melyek nek egyes helyein legjobb akarat mellett sem igazodunk el. E. M. Berhida. — Köszönet. M. L. Kardosrét. — Iutézkedtünk a tiszteletpéldány iránt. Névtelen. Veszprém. — Baj, hogy jobbat helyébe nem lehet állítani. F. D. Herend. — Ilyesféle kérdésekre legczélszerübb szóbeli felvilágosítást kérni; különben a törvény nyíltan szél. NYILTTÉR. Biztosítási intelligens utazó-ügynök kerestetik, Toiztos fizetésre, azonkívül százalék jutalék. Felvilágosítást ad e lap kiadóhivatala. Felelős szerkesztő s kiadó: UÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN.
