Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-01-29 / 5. szám
r— nehéz, mert a közönyösség s a pártoláshiány, mit városunkban tapasztaltak, fölülnmlhatlau. De nem is tudom felfogni, mi lehet az oka? A derék színigazgató —^ Balog Alajos iparkodott újabb és újabb darabjaival a közönség igényeinek eleget tenni. A tagok pedig játékaikkal törekedtek a közönség tetszését megnyerni s igy minden részről dicséretes törekvés, és mégis pártoláshiány! A mi közönségünk olyan, ha nincsen itt színtársulat, akkor zúgolódik, s a várost unalmasnak, fádnak nevezi, ha pedig esetleg itt vannak akkor, nem pártolja, — ami jelenleg beteljesedett. A közép osztály méltó elismerést érdemel, mert ők csakugyan tőlük kitelhető módon pártolták a jeles társulatot, de a felsőbb osztályt meg kell rónunk azért, mivel ők tehettek volna és mégsem tettek. Igaz, hogy a színigazgató úr is hibázott egy darab előadásával, de utóvégre ez nem oly nagy hiba, mit felejteni nem lehetne, sőt ép ezen hibája is közönségünk részvétlenségében találja főokát. El nem mulaszthatom, hogy a jeles színtársulat egyik másik tagjáról, nem bírálatot ugyan, hanem égy rövid megemlékezést ne tegyek. —De most vajon kivel kezdjem, no én, ki mindig előzékeny szoktam lenni a szépnem iránt, azért először is azzal kezdem meg, ki magát a pártoló közönség kedvenczéül méltán nevezheti s ez Tóth Anna. De lehetne-e ez máskép? — Hisz ő, mikor azzal a csupa mosolygó arczczal, azzal az örökös elevenséggel rázendített egy nótára, a közönség frenetikus tapsviharban tör ki, csak azért, hogy mégegy- szer hallja, Valóban kitűnő játékáért szép emlékeket hagy maga után. Bodor Etel ügyes s finom játékáért különösen naiv szerepekben a közönség tetszését mindenkor megnyerte. El nem mulaszthatom, hogy Balog Ala- josné, Ötvös Lóri, Rajzné és Döményué játékáról a legjobbat ne mondjam. A férfiak közül méltó elismerést érdemelnek: Balog Alajos s fia Árpád, kiről meg kell vallani, hogy derék férfiú. Valóban ritka szép színészi talentummal bir, mert nem egy oldalú, — hanem a tragoediában ép úgy, mint a comoediában otthonos, továbbá Kiss Sándor, Paksy Mihály, Kemény, Mo- nori és Andrássy, kik ügyes játékaikkal igen sokszor igen jól mulattatták a közönséget. Végül csak az még a mondani s kívánni valóm, hogy e derék társulat találja fel otthonát Komárom lelkes lakosai között jobban itt. Komárom városának pedig azt mondom előre, hogy egyhamar ily jeles színtársulatot nem fogadott be, mint a milyen Balog Alajosé. Kerti naptár február hóra. A melegágyak lassacskán elkészítendők, sőt, ka az időjárás enyhe, a hó vége felé egyes vete- méüyezés is eszközölhető. Mindazon gyökök, melyek azt akarjuk, hogy gyors- virágzás által meglepjenek, már e hóban el- helyezendők. Az - új spárgaágyak készítéséhez is lehet fogni. Ne felejtsük el, hogy itt még az emberi ürülék is nagyon hasznos trágya. A különböző veteményezésnél résen legyünk, nehogy az egerek, madarak, varjúk, csókák koráb- bad arassanak, mint mi az elvetett magvakból. Gyümölcsfa-magvakat is fészkelhetünk, és kisebb, de erősebb fácskákat, bokrokat ültethetünk. Ha a hideg nem nagy, a nap szépen süt, rövid időre a szobavirágokra ablakot nyithatunk; de a reggeli és esti hidegtől óvjuk azokat. Az átültetést más cserepekbe szintén eszközölhetjük. Dr. Sch. A. Vidéki lapszemle. A ,Pápai Lapok“ -ban dr. F. F. a társulásról, mint a magyarság hivatásáról a külföldön, ír szakavatott czikket is kimondja, hogy a magyar kormány a magyarságnak a külföldön való társulását, anyagi segélyzés által is segítse elő. — Helyes. A „Keszthelyében Jauernek József azt ajánlja, hogy legyen az adásban a kormány bőkezű s a követelésben nem elkeseredett vagyis a szegény földmiveló' néptől akkor kéije az adót, amikor az pénzforrásnál van például: az év- első és harmadik harmadában. — Igaz. A „Somogy“ gr. Zichy Jenő Kaposvárott czímü czikke elején e mólyjeléntésii szavakat mondja: az ország első iparosa köztünk volt. A „Székesfehérvár és Vidéke" január 21-iki számában kikel Fehérmegyo felső részének átkozott rossz utai ellen; január 24-iki számában Witt FUlöp a cominunistákról írván, oda jő, ahova minden higgadtan gondolkodó, hogy a communisták eszméi soha meg nem valósulhatnak és igy kihekkinek az önmunkásságot ajánlja. A „Zala" a katonai tiszti szállásbór szabásáról, majd a német sógoroknak a magyarok ellen való neveletlen ki- fakadásairól ir. — Hiszi-e kedves collega, hogy mindez a nagy német hatalom parancsszavára történik ? Tessék belőle következtetést vonni a jövőre. Az „Esztergomi Közlöny" a közigazgatási tisztviselők nyugdíjaztatásáról szól. — Szép eszme, de ember legyen, aki a szabad választással öszhangba fogja hozni. A „Fehérvári Hirsdi" folytatja nem várt eredmény czímü csikkét az iskolai takarékpénztárak érdekében. A „Sopron" észrevételeket közöl a „statisztika és Rábaszabályozás“ czimtl közleményre f január 25-iki száma közli Sséchéuyi Kálmán grófnak a soproninegyei gazdasági egyesület közgyűlésén tartott elnöki beszédét. A „Győri Közlönyében 16 városi képviselő felhívást intéz Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottsági tagjaihoz, hogy „győri képviselő kör“-t alakítsanak, mely minden városi ügyet előlegessen megvitasson. — Veszprém városunk e tekintetben Győrt megelőzte. A „Dunántúli Hírlap" miért van nálunk bátra az ipar czikkében kiemeli, hogy Bokán a helyett, hogy tisztességes iparra adnák magukat, egy-két iskola végeztével, beállnak tens urfiaknak. A „Zalai Közlöny" miként lehetne megszüntetni a koldulást czímü czikkében ajánlja, a főbb utczák végein bércltessék ki ogy-egy szegényes lakóház, abban legyenek a koldusok együttesen, hetenként küldjenek ki könyörado- mánygyüjtésre és abból éljenek. — Nem kivihető. — A jan. 26-iki szám közli a zalamegyei alispán rendeletét a himlő- járvány ügyében. A „Vasmegyei Lapok“ felemeli szavát, hogy népünket a pálinkaivás tönkreteszi ; majd pálczát tör ö is a fölösleges közvetítők ellen az ipar- és kereskedésben. A „Vasmegyei Közlöny“ Pázmándy Dénes műveletlen kifejezése ellen (hogy Yasraegye komisz) közli a megye felháborodását és eljárását. Tözsdespekulatió. Veszprém, 1882. január 27. Legutóbbi tudósításomban — .keltezve Bécs- ből e hó 17-ről* — kifejezést adtam abbeli aggályaimnak, melyeket a tőzsde helyzete a legközelebbi jövőre nézve benuem költött. Aggályaim nem voltak alaptalanok mert a lefolyt tiz nap a legnagyobb rázkódtatást hozta tőzsdéinkre. A félév óta tőzsdéink fölött Damokles-kard- ként lebegő párisi válság e hó 19-én tört ki oly erővel, — oly rombolásokat idézve elő, a minőkre bizonyára a legnagyobb pessimisták sem voltak elkészülve. A támadás leginkább a Boutoux értékek ellen volt irányozva, melyek szédítően magas árfolyamukból óriási mérvben csökkentek. Ezen egyetlen nap árfolyamcsökkenéseit a lapok 1000 milliónál többre teszik. A bécsi tőzsde, miként 17-iki körözvényembeu jeleztem, egyrészt a Párist fenyegető .Krach*, másrészt az alsó dalmatiai zavargások miatt már nagy fokú izgatottság mellett napok óta igen lanyha I állapotban csökkenő árfolyamokkal folytatta üzleteit, j A csökkenés voltaképen már újév óta fokozatosan haladott, a contremine diadalt diadalra aratott a nélkül, hogy a piacz rendes működésében fennaka- dott, a nélkül, hogy az üzletre a végzetes jelzőket .panique* .deroute* alkalmazni lehetett volna. — A krivosci lázadás miatt szükségessé vált egybe- hivása a delegatióknak idézte elő az üzlet első felbomlását, az első Deroute-ot. Erről Írtam Bécsből e hó 17-én. Le sem csillapulhatott még a tőzsde ezen zárkódtatásából, midőn 19-én egy lyoni sürgöny lázas betegségbe hozta a kedélyeket. .Marebé suspendu* ez volt ezen végzetes sürgöny tartalma, melyet párisi kétségbeejtő sürgönyök követtek. — A lyoni tőzsdén tehát a válság oly magas fokra hágott, hogy az üzlet felfüggesztetett, — Párisban pedig e napon a tőzsdei értékek egy milliárdnál többel csökkentek. A helybeli közönség bizonyára érdekkel követte a lapok kimerítő tudósításait ezen az értékpapírüzletre nézve oly óriási horderejű napokon Nem leend szükséges, hogy bővebb leírásába bocsájtkozzam az eseményeknek, a mely úgyis csak ismétlése lenue a már olvasottaknak. Jelzem csak azt, bogy a bécsi és bpesti tőzsdén a párisi viszonyok ilyetén alakulása folytán eziutéu üzletfelbomlás, a legmagasabb fokú deroute állott be. A 19, 20, 21 és 22-iki tőzsdéken értékpapírjaink óriási és helyzetünket tekintve bízvást mondhatni, — indokolatlan devalvátiót szenvedtek. — A legjobb hitelű papírok értéküknek 25—50 százalékát vesztették árfolyamukban. A fejetlenség talán még nagyobb mérveket öltött volna, ha a nagy közönség nem lép fel indíttatva a valóban nevetséges árfolyamok által és nem tesz jelentékeny bevásárlásokat, melyek bizodalmát és egyensúlyt hoztak az üzletbe. A váltóüzletek valósággal ostromolva lettek a közönség által és 2—3 nap alatt eladták ösz- szes értékpapirkészletüket. A haute-finance is sietve használta fel az alkalmas és nagy menyiségben vásárolta a kamatozó értékeket. Ezen vásárlóknak tulajdonítható, hogy üzletünk a panique által előidézett árfolyamokat részben corrigálta és hogy ma a vasárnapi jegyzékeket tekintve jelentékeny javulásról beszélhetni. A helyzet ma a kővetkező: Párisban a válság a legnagyobb fokra hágott és úgy a kormány mint haute-bauque minden lehetőt el- hetőt elkövetnek, hogy az ultimo-liquidatio lebonyo- littathassék. Az agents-de-change-ok testületé az, a mely Párisban az összes értékpapír-üzletet közvetíti, ha e testület fizetésképtelenné válnék, az mérhetetlen bonyodalmat idézne elő. Ezen testület támogatására a haute-banque bir szerint 200 milliót adott össze és fenntartásában bíznak. Hogy a coulisse hogyan fogja óriási tartozásait fedezni, senki sem tudja. A mi üzletünk alakulása a jeleulegi párisi liquídatiótúl függ, s mig ez tisztázva nincs, addig még a jeleulegi alantas árfolyamok mellett sem tanácsos a papírokat vásárolni. Ha az ultimo Párisban kielégítően múlik le, mi is nagyobb bizoda- lommal nézhetünk a jövőbe és árfolyamban megcsökkent solid papírjaink vásárlása kevés jkoczkázat mellett szép nyereséget hozhat, mert ez esetben a mostani árfolyamok lényegesen megjavulhatnak. A lefolyt időszak árfolyam-különbőzetei a következők: Árfolyam Január 17-én 22-én 26-án 4. 2%-os papirjáradék 75 20 69 - 73 50- 170 4% magy. aranyjáradék 86 20 78 75 83 50- 2 70 Hitelintézeti részvény 315 50 266 — 279 50- 36 Magy. leszámítoló- és pónzváltóbank r. 107 75 70- 96- 1150 Bécsi unióbank részv. 122 50 80 - 112 50 — 10Bécsi bankegyesület 124 50 80 — 106 50-18Prágai unióbank 100 50 48 - 72 50- 28Magyar jelzálogbauk 121 ------100 - 21 _ Osztr. földhitelintézet 253 75 1 co O 1 O r-t- 47 75 I, erdélyi vasúti részv. 158 140 - 157 - 1 Elbevölgyi 233 50 170 - 208 —- 25 50 Wienerbergí téglagyár 97 ------85— 12Wurda Adolf, bank- és váltőüzlete Veszprémben. Az „Anker* élet- és járadék biztosító társaságnál 1881. október hóban benyujtatott összesen 508 bevallás 1.125,940 írt biztosítandó összeggel, és pedig: 322 bevallás 733,828 Írttal halálesetekre, és 186 bevallás 932,112 írttal életesetre. Kiállítva lön 236 kötvény 495,005 írttal halálesetre, és 156 kötvény 334,220 írttal életesetre, összesen tehát 392 kötvény 828,225 írttal. A havi bevétel volt 128,272 frt haláleseti díj, és 136,061 frt betételekben, összesen 264,333 frt Halálesetekért kifizettetett 83,364. Ez évben benyujtatott 5256 bevallás 11.286,787 írttal, és kiállíttatott 4763 kötvény 9.244,226 írttal, ugyanezen időben bevétetett 2.453,588 frt, halálesetekért pedig kifizettetett 512,510. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizettetett 10.406,120 írt, és az 1871 és 1881-iki túlélési társulat (Association) eredménye 18.183.976 frt volt.; Csak megbízható társaságnál biztosítsunk! A trieszti „Agenda Assicuratrice“ biztosító társaság és helyzete. Már több ízben volt alkalmunk ráutalni, hogy biztosító intézetnek választásában eléggé óvatosan sohasem járhatunk el, s hogy mindenkor szem előtt tartandó azon fontos körülmény, miszerint bizalmunkat csak oly társaságba helyezzük, melynek állása s ügykezelése miuden kétséget kizáró biztosítékot nyújthat az iránt, hogy képes a magára vállalt kötelezettségeknek eleget is tenni. Különösen az életbiztosításoknál áll ez, melyek egész élettartamra köttetnek, s melyeknek czélja az: hogy a szerződő félnek családját, ennek halálesetére biztosítsa, s hogy a hátramaradt család megélhetése lehetővé tétessék. Ha már most egy családapa az életbiztosításnak jótékony intézményét azon megnyugtató tudattal kívánja igénybe venni, hogy bármikor bekövetkező halálakor övéit a szü- kölködóstől megóvta: úgy kötelessége, hacsak megtakarított pénzét koczkára, s övéit a legnagyobb nyomornak kitenni nem akarja, kogy egy kétségbu- vonhatlan szilárd elveken alapuló intézettel életbiztosítást kössön. Alkalmat szolgáltat ezen fejtegetésekre a trieszti „Azienda Assicuratrice“ 1880. évre vonatkozó mérleg kimutatása, amely egy millió forinttal befizetett alaptőkéje mellett 2.310,372 frt 74 krra rugó veszteséget mutat ki. Ezen társaságnál eszerint nemcsak a befizetett alaptőke veszendőbe megy, hanem még azonkívül: 1.300,000 írtra rugó hiány is mutatkozik, mely kétségkívül az élet- biztosítási dijhátrálékot is terheli. A társulat tehát tényleg már nincsen azon helyzetben, a magára vállalt kötelezettségeknek a vele életbiztosításokat kötött felekkel szemben eleget tenni, és a nála biztosítottak a sok nélkülözéssel megtakarított filléreiket, melyeket övéiknek javára áldozni kívántak, veszélyeztetve látják, utóbbiak pedig az élet esélyeinek védtelenül ki vannak téve. melyek ellenében, épen életbiztosítások megkötése által, védve és oltalmazva vannak hitték magukat. A bevallott deficzit jelentékenyen emelkednék, ha a mérlegkimutatás 3. tételénél „a társaság ingatlanai* 2.675,724 frt 52 krban a szükséges leírások eszközöltetnének, melyeknél azok, megszerzésük óta, aligha foganatosíttattak. Hogy a társulat helyzete igen komoly, végre azon körülmény is tanúsítja, hogy a kormány indíttatva érezte magát működésének folytatását Romániában beszüntetni, ez oly intézkedés, amely komoly gondolkodásba ejthet. Ily körülmények között hazafias kötelességünknek ismerjük, újra intő szavunkat felemelni, s tisztelt olvasóink becses figyelmét arra felhívni, hogy mennyire szükséges biztosító intézetek választásában a lehető legnagyobb óvatossággal eljárni. Minek is a távolban tévelegni, s külföldi biztosító intézeteknél biztosítani, ha a jó oly közel vaa, és mi solid hazai intézetekkel biruuk, mint például az „Első magyar általános biztosító társaság*, mely kedvező anyagi helyzeténél fogva, bátran minden más idegen társasággal versenyezhet, s melynél végül a kormányzó és az üzletre befolyással biró személyek már magában véve is, a legjobb biztosítékot nyújtják a szilárd, szakavatott és lelkiismeretes üzletkezelésre. X. „The Gresham“ Londonban. Ezen Ausztria- Magyarországon is letelepedett életbiztosító-társaság 33-dik múlt év junius 3-án végződött üzletévéről szóló átnézetes évi jelentése, mely a részvényesek múlt év decz. 8-án tartott rendes nagygyűlésén adatot elő, e napokban jelent meg. Belőle a következő fő mozzanatokat közöljük, melyek a társaság virágzó állapotáról elég bizonyítékot nyújtanak. A lefolyt év eredménye felette kedvező volt. Ez év lefolyása alatt ugyanis 6521 biztosítási ajánlat 59.712,065 frank értékben nyujtatott be, melyek 5365 ajánlat 48.375,790 franknyi összeggel fogadtatott el, mely utóbbira a megtelelő számú kötvény adatott ki. — A nyereménybevétel, a viszontbiztosításért kiadott költségektől eltekintve, 12.007,724 frankra rúgott, mely összegbe az első biztosítási év 1.649,043-75 franknyi nyereményei bele vannak értve. A kamat-számla mérlege 2.879,270-85 frankra rúgott és a nyereménybevételhez számítva a társaság évi bevételeit 14.886,494-80 frankra emelte. Az ez év alatt a társaságnak átnyújtott és tőle kifizetésre elfogadott követelések életbiztosítási könyvekből 5.744,153-80 frankra rúgtak. A felszerelési és vegyes szerződések követelései, melyek fizetési napja lejárt, 2.957,691-65 frankra rúgnak. Kötvények visz- szavásárlásáért 845,180 50 frank adatott ki. A biztosítási alap, melynek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt, 3.696,911 frankkal gyarapodott. A társaság a múlt évben Budapesten és Bécsben 3.057,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben már most hivatalai is elhelyezvén A valósított aktívának összege az üzleti év végével 74.122,865 frankot tett ki. Ezen adatokba a tárczának vételár czimén beállított érték többlete nincs beszámítva, miután eme értékek nem realizáltattak és így azonnali jövedelem forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége van: biztosítja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak. A jelentés mellé a társaság activáiról egy kimerítő jegyzék van csatolva, melyekből a következő tőkealapok tűnnek ki: 3 millió 712,489-80 frank a britt kormány biztosításaiban, 121,066-75 frank az indiai és gyarmatkormányok biztosításában, 12.852,382 frank idegen állam-biztosításokban, 1.274,341-15 frank vasúti részvényekben, értékpapirokbau és törzsrészvényekben, 22 miliő 099,399-50 frank vasúti és más kötelezvényekbeu, 11.452,240-20 frank háztulajdonban, 9.712,633-55 frank jelzálogban, 12.898,312-05 frank különféle biztosításokban. Sorshúzás február hóban. Február 1. 5% 1860-iki államsorsjegy. , 1. St. Genois gróf sorjegy. „ 1. Osztrák fóldbitelintézeti záloglevelek. , 1. Ferdinand Nordbabn elsőbbségi kötv. „ 15. Stanislau sorsjegyek. * 15. 3% földhitel sorsjegy. „ 28. Magyar földhitelintézeti záloglevelek. Veszprémi piaczi árak. 6 a , o 100 kilónkinti 72 JS ára frt kr. Búza. . [legjobb 79 12 közép . • 77 11 60 legalább való. 1 75 11 20 Rozs . . legjobb közép • 72 71 9 S 60 legalább való. 70 8 10 Árpa. . [legjobb közép • 65 64 8 8 60 10 legalább való. 62 7 20 Zab . . . [legjobb • • 40 7 80 közép . . 38 7 60 [legalább való. 37 7 50 Kukoricza [legjobb közép • 75 74 7 6 20 60 legalább való. 73 6 20 Dara liszt . • , ; 22 22 Zsemlye liszt •• 18 18 Fehér kenyér liszt . • 16 16 Fekete kenyér liszt . • t 13 14 Kukoricza liszt ■ • 7 8 Búza dara • • % 20 22 Rizskása . • 24 26 Árpakása (dara) 22 24 Köleskása . . 11 50 A hó és hét Róm. kath. Protestáns I Nap napja naptár. naptár. kel.| ny. 29 Vasárnap Szál. F. Valér 7 34 4 55 30 Hétfő Martina Adelg. 33 57 31 Kedd Nol. Péter hv. Virgil 31 58 l Szerda Ignác pk. v. Brigitta 7 30 5 0 2 Csiit. Gy. sz. b. a. Gy. sz. b. a. 29 1 3 Péntek Balázs p. vt. Balázs 27 2 4 Szombat András hv. Veronika 26 4 Szerlcesztoi -üzenetei?:. V. D. Veszprém. — A köszönettel vett körrendeletét csak a jövő számban közölhetjük. S- S. Tees. — Köszönet és üdvözlet. M. S. Leányfalu. Máskor is kérjük szives közreműködését Üdvözlet. H. L. Pápa. — Üdvözlet. Gondoskodtunk. P. I. Ve8Zprém. — £ szá-uból már kimaradt, jövőre kérjük. NYILTTÉR. Tamilé kerestetik egy veszprémi elsőrendű FOSZGÜKGRESKEDÉSBE felvilágosítással szolgál e lap kiadóhivatala. Biztosítási intelligens utazó-ügynök; kerestetik, "biztos fizetésre, azonkívül százalék jutalék. Felvilágosítást ad e lap kiadóhivatala. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVÁT IMRE. Laptulajdonos: KRAlKZ AR MIX.
