Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-12-17 / 52. szám
VIII. évfolyam. 1§§3. 5S-ik izám. Veszprém, decz. 17. . -1- t--------i Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTQ‘‘-vel együtt. minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lőnlap adatik ki. — Előfizetési át mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre' 3 frt; egész évre 6 írt. Egyes példányok ára )5 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bély.egilloték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, mélléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. ■ Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogadéi. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. 8z. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Greguss és Arany. A halál ugyancsak kaszabolja nagy* jainkat. Az utolsó évtized legjelesebbjeinket ragadta ki körünkből s az 1882-ik év sem zárulhatott be két nagy veszteség nélkül. Elvesztettük Arany Jánosunkat, el utána a magyar széptudomány megalapítóját Greguss Ágostot. A halál gunyja-e vagy a véletlen fanyar játéka, hogy páronkint szedi el sorainkból a nagy embereket? 1864-ben Madách és Szalay nemes lelkei hagyták el a küzdelmes hazát, 1868-ban Erdélyi és Tompa lantja némult el örökre, 1875- ben Kemény és Toldy váltak ki munkásaink köréből és 1882-ben Arany és Greguss az aesthetikai érzelmekben oly gazdag Bzivei szűntek meg dobogni. Utolsó veszteségünket nemzeti csino- sodásunk siratja meg. E két szellem egyért lángolt: nemessé, széppé, finommá tenni a magyar irodalmat, ilyenné a magyar érzést és gondolkodást. Nagy eszme az a szépélettan eszméje, nagy és fontos kivált napjainkban, midőn az eldurvulás, az ízlés elparlagiasodása, a gondolkodás ellapulása s az érzés elvadulása oly ijesztő mértékben terjed társadalmunk úgy a felső, mint az alsó rétegeiben. Mi ma a hazaszeretet? Pártkérdés. Mi a tudomány? Eszköz a meggazdagodásra s az ambitió kielégítésére. Mivé fajúit el a szépiró Ízlése? Trágárságokká, a meztelenség kultusává regényben, novellában és színpadon. Vajon nem kapkodunk-e a Zola-féle regények és darabok után? Nem kong-e a színház, ha erényhősök, tragikai személyek sorsát játszsza a színész, s meg nem telik-e a nézőtér, ha a ballett vagy selej- tességekkel és kétértelmű couplettekkel fel- sallangolt operettek és bohózatok kerülnek szinre? Nem ásitozunk-e, ha az országgyűlés komoly eszméket tárgyal, s nem személyeskedésekkel öli agyon a munkaidőt? Nem kapósak-e a becsület-taposó, botrány-hajhászó lapok s nem mellőztet- nek-e a higgadt, tárgyiasságot és egyéni becsületet tisztelő ujságlapok? Sok kérdés egyszerre, igaz, de felvetjük őket, mert az Ízlés, az aesthetikai fogalmak elsatnyulását involválják magukban ! S midőn azokra a választ közéletünk elszomorító jelenségei adják meg, — akkor kell siratnunk egy Arany, egy Greguss halálát, azon íérfiakét, akiknek egész élete, törekvése az ízlés nemesítésére, a magyar nemzet és irodalom szépítésére volt irányozva ! A szépélettan eszméinek meghonosítását tűzte ki czélul a Kisfaludy-társaság s annak legkitűnőbb munkásai Arany, Greguss voltak. Amaz a görög Aristophanest, ez az angol Shakespearet ültette irodalmunkba, amaz zeneisségének törvényét fedezte föl, a népballadát művészete magaslatára emelte, ez a szépnek bárhol nyilatkozó jelenségeit rendszerbe foglalta, magyar aesthetikai tudományt teremtett s megmagyarázta hallgatóinak, meg a magyar publikumnak, miért oly nagybecsű Madách: Ember tragoediája, miért oly szép és aesthetikai- lag bevégzett Arany népies eposz- és ballada költészete. Két genius volt Arany és Greguss a nemzet egén, kettős csillag, melynek mesz- szire elvetett fénye megmutatta az utat, merre kell haladni a nemzeti csinosodás- nak, az ízlés fejlődésének, hogy a magyarság szintén megtestesítse, nemzetileg, sajátosan eredetien megvalósítsa a szép eszméjét magában, életében és irodalmában. Mert bármilyen nép — nézetünk szerint Isten akaratának eredménye. „Les nations sont voulues de Dieu“ mondja Deloche Maximin a nemzetek elveiről irt müvében. Minden nép Isten akaratát teljesíti, midőn nemzeti sajátságaival a maga módja szerint valósítja meg az emberiség örök eszméit, midőn a szépet egyedi valójából kifolyólag juttatja érvényre. Oly üres, oly egyhangú e világ, ha egy faj, egy nemzetiség laknék e széles földhátakon, melyeknek kontinensek a neve. Valamint a virágos kert virágainak változatossága bilincseli le a figyelmet: úgy az emberiségnek éppen a fajok, a nemzetiségek, a typusok sokfélesége kölcsönöz kitűnő érdekességet és szépséget. Lelkileg, psychikailag erkölcsi törekvéseiben az egész emberiség egy, de a humánus eszmék megvalósítását minden typus, faj, nemzet kell, hogy erediségének typikus árnyalata szerint eszközölje. Abban rejlik az emberiség örök ifjúsága. Oly férfiak tehát, kik minden áron, erejük egész hatályosságával iparkodnak nemzetük sajátságait, a közös humánus eszmék megvalósítására terelni, kik azt tartják, hogy a nemzet, melyhez tartoznak, keresse a nagyot és valósítsa meg éppen sajátos Ösztönei és képességei szerint, — ily férfiak megérdemlik, hogy nemcsak nemzetük, de az emberiség legyen hálás fáradozásuk iránt, mert nemzetük nemesítésével voltaképpen az emberiség ügyén lendítettek. Greguss és Arany e nagy szellemek categoriájába valók! Minkettő egyért buz- gott: a magyar szépmüvészet és ez által a magyar faj kulturális emeléséért! Talán azért is nem élhettek egymás- nélkül! Egyiknek távozása annyira megrendítette a hű társat, hogy a lélek és test egyensúlya megbomolván, a lélek kiszabadult a sphürákba, az előre ment géniusz honába, s nekünk csak a porhüvelyt hagyta hátra, melyet a hála és a fájdalom könyeivel és koszorúival elborít .......... Cz irbusz Géza. Mi újság a nagy világban? A magyar országgyűlés a közlekedés- ügyi tárcza költségvetésénél zajos jeleneteknek volt színhelye. Baross szóba hozta a házszabályok módosítását, melyek a parlament méltóságát lealázó botrányos jelenetek ellenében nagyobb joghatósággal ruháznák fel az elnököt. Erre a szélső bal tüntetőleg odahagyta a gyüléstermet. Ugyané gyűlésen Bohonczy gaz-bandának nevezte a minisztérium mérnöki szakosztályát, mire H i e r o n y m i gaz-eljárásnak declarálta a képviselő gyanúsításait. Az izgalmas esetnek párbaj lett a következménye, Hieronymi pedig lemondott az államtitkárságról s* a Lipót-rend kiskeresztjével felruházva ezután magántársulatnál vállal hivatalt. Baross indítványát igazolta másnap Szilágyi és Lnkács B. feleselése, a midőn ez urak négy Ízben szólaltak fel személyes kérdésben. Eszmékben gazdagabb volt a f ö 1 d mive 1 é Sv és iparügyi tárcza tételének megvitatása. Gál Jenő, Hermann beszédei után a ház feszült figyelme és osztatlan tetszése között szólalt fel A p p o n y i Albert gróf, ki a nemzeti vagyo- nosodást, a társadalom hibáinak javítását, a védetten osztályok terheinek könnyítését tűzte ki megoldandó feladatokul. Beszéde volt a hazai agráriusoknak első parlamenti fellépése. Ugyané gyűlésen szólott először mint miniszter Széchenyi Pál gróf. Csütörtökön kezdték meg a közoktatásügyi tárcza költségvetését tárgyalni. A török szultán helyzete napról napra kritikusabb. Palotájába senkit be nem bocsátanak külön meghatalmazás nélkül. A katonák zsoldjuk elmaradása miatt lázongnak. Ő maga csak bombamentes hintóbán mer a mecsetbe menni, minisztereire gyanakszik, szolgáiban csupa merénylőket lát. Said miniszterelnök helyibe újra másikat akar. Achmed Vefik nevét emlegetik. Giers római utazásáról azt jelentik a párisi lapok, hogy a miniszter a czártól a pápához saját- kezüleg irt levelet vitt vala és hogy ennek folytán a Szentszék és Oroszország ‘között folytatott tárgyalások teljes megegyezést eredményeztek. ü^émetország és Ausztria-Magyarország kő- zött 5 évre kötött véd- és daczszövetséget emlegetnek. Mivel a »Kölnische Ztg.* jólértesült lap és a „Nordd. Alig. Ztg.* Bismarck lapja a hirt meg nem czáfolta — valónak látszanak a német- osztrák-magyar szövetségről szélnek eresztett hírek. Jellemző, hogy egy varsói távirat zab, rozs és más élelmi czikkekben bevásárlásokat tett. Á tisza-es\lári eset annyiban jelez némi ügymenetet, hogy a dadai hullát Pestre szállították. Mivel Scbeuthauer tanár igen felötlően tagadta a legelső bonczolás jegyzőkönyvének objectivitását és más elfogulatlan kollégáinak szakképzettségével jött nyílt ellenkezésbe: azért a hullát csakis biztos jelenlétében fogják Budapesten bonczolni és prae- parálni. A megye közgyűlése. — deez. 4. és következő napokon. — A földadó-bizottság tagjai lettek: gr. Esterházy Móricz, gr. Esterházy Imre, Szabadhegyi Kálmán, Kiss László urak mint rendes, Perlaky József és Zarka Dénes mint póttagok. Gr. Széchenyi Pál földmivelési és keresfke- delemügji m. k. miniszterhez üdvözlő, b. Kemény Gábor leköszönt miniszterhez érdemeit elismerő felirat intéztetik. A megye szervezés szabványainak módosítása tárgyában alkotott tervezetre vonatkozó észrevételeket illetőleg a belügyminisztérium felvilágosítta- tik, hogy Eplény, Lőrinte és Kardosrét nem önálló községek; a hajdúk és hivatalszolgák napidíja 1 frtra leszállítandó; a járási szolgabiró-segédet a megválasztott szolgabiró ajánlatára a főispán ne vezi ki; az alispán szabadságidejét a törvényhatóságtól kéri; az árvaszéki tisztviselők szabadság- ideje megkezdésének meghatározása a főispán hozzájárulásával az árvaszéki elnököt illeti. ü gyakorlatban lévő közmunka-rendszer meghagyását újra indokoltan kéri a megye. A kir. építészeti hivatal költségvetési előirányzata 1883-ra : bevétel............................... 27485 frt 80 kr, kiadás ....... 42962 frt 75 kr, megállapíttatott; a hiány a hátralékos közmunka- váltságdíjakból és a közmunka-alapból téríttetik meg. Veszprém város köteleztetik, hogy a vasúthoz vezető útra ugyanannyi községi közmunkát szolgáltasson, amennyi országos közmunka ezen útvonalra előirányozva van. A Lovász-Patonán át a gyomoréi vasúti állomáshoz vezető ut-irány tanulmányozásával az alispán megbizatik. Az alispán intézkedése, hogy a lepsényi vasúti állomáshoz vezető rossz útra 25 kőből követ hordatott, helyeslő tudomásul vétetett, ez útvonal az úthálózatba felvétetik. Enying község 1883-ik összes igás tartozása kiválólag saját érdekében fog felhasználtatni, köteleztetik, hogy kivételkép egy köböl követ 6 igás napba való beszámítás mellett köteles szállítani. Mező-Komárom az 1883-ik évre közmunka- tartozásának az enying-szilasi utón leendő leszol- gálására köteleztetik. Miután Zala vármegye a Veszprém és Zala vármegye közt összeköttetési vonalat képező vesz- prém-b alaton-füredi, tótvázsony-pécseli, nagy- vázsony-pulai vonalakat nem gondozza, a közmunka és közlekedésügyi m. k. minisztérium Zala vármegyének ezen utak gondozására leendő utasítása iránt felirat útján megkéretik. A közigazgatási bizottság ülése. — decz. 11-én. Az alispáni iktatóba 1787 ügydarab érkezett, októberről maradt 341. Elintéztetett 1522, megyebizottságba ment 185, nyilvántartásba 7, elintézetlen 414. Az alispáni pénztár forgalma: Javadalmazás:................................ 6520.— Kö zmunkaváltság.....................................2156.58 Betegápolási a lap........................... 1004.02 » hátralék...............................39.62 Va dászati jegyek........................................188.— Jegyz ői nyugdíjalap.....................................— Ka tonaszállásolás........................... 2253.91 % Kü lönféle.......................................... 577.87%. A közegészségi állapot kielégítőnek mondható. Nagy Esztergáron a kanyaró. Cseszneken a himlő lépett fel. Szilas-Balháson a vörheny szűnő félben van. A hasznos házi állatok egészségi állapota szintén kielégítő. Az adófelügyelőség panaszkodik a nagy adóhátralék miatt és már lemond abbeli óhajáról, hogy állami adóvégrehajtó közegek alkalmazása nélkül lehessen a hátralékokat behajtani. VIDÉKÜNK. Herend, 1882. decz. 15-én. Tekintetes szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy még egyszer becses lapjában a volt szentgáli segélyegyletnek igen tisztelt igazgatójához a részvényesek érdekében kérdést intézhessek. Meglehet, hogy tán ezúttal is falra borsót hányok és kérdésemre választ ezúttal sem kapok, hanem azutáu majd illetékesebb helyen mégis találok, — hiszem, hogy fogok is találni, a ki ki fogja fürkészni, hogy az ezer forinton túl visszatartott részvényesek pénze, Csáky szalmájává akar-e válni? vagy pedig a részvényeseknek ki fog-e az fizettetni ? Én a legilledelmesebben interpelláltam a »Veszprém* czimü lap, nem tudom már melyik számában az igen tisztelt igazgató urat, de még most sem akarom gyanúsítani, a pénz eldorádójának árnyékával sem, hanem annyit merek koczkáztatni, mint 25 részvénynek volt becsületes fizetője, hogy a még visszamaradott, minden részvény után vissza maradott 1 frt 50 krt. vajon kik kezelik vagy kik használják? Mert higye el a tisztelt igazgató ur, az oda befizetett krajezárjaimat becsületes utón kerestem, és óhajtanám is, hogy 37 frt 50 kr. járulékomat becsületes utón vissza is fizessék; mert ha ez legrövidebb idő alatt nem fog megtörténni, bizony kénytelen lennék az illetékes hatóság figyelmét e tekintetben felhívni. — Ki egyéb iránt maradok a tekintetes szerkesztő urnák kész szolgája Fejes ‘Dániel. Ve8zprémmegye legtöbb államadót fizető bizottsági tagjai az 1883 ik évre. ii. 26. Gr. Esterházy Imre, B.-Sz.-Lá3zló 27. Ihász Lajos, Lőrinte .... 28. Vertheim Hermau Enying . . 29. Id. Purgly Sándor, Lepsény . . 30. Németh József, Veszprém . . 31. IQ. Kun György, Sz.-Balhás . 32. Tóth Kálmán, Bozsok .... 33. Pribék István, Veszprém . . . 34. Spránszky Ferencz, Veszprém . 35. Tarányi Ferencz, Veszprém . . 36. Molnár Antal, Küngös . . . 37. Forintos István, Veszprém . . 38. Kenessey Pongrácz, Veszprém . 39. Máday Izidor, Budapest . . . 40. Bálint Mihály, Csatka . . 41. Hunkár Mihály, Bánk . . 42. Tóth Lajos, Pápa ...................... 43 . Kenessey Mór, Veszprém . . 44. Vogronics Antal, Veszprém . 45. Schneider Lipót, Pápa . . . 46. Schriker Imre, Dégh .... 47. Farkas Kálmán, Budapest 48. Koller János, Kéttornyulak . . 49. Hunkár Sándor, Budapest 50. Kenessey Károly, Veszprém 1813.49. 1762.34. 1736.06, 1688.80. 1643.42. 1631.43. 1621.10. 1531.65. 1528.06. 1526.11. 1513.95. 1513.19. 1366.60. 1329.70. 1259.87. 1223.89. 1231.35. 1220.20. 1155.46. 1135.38. 1099.45. 1085.46. 1079.86. 1006.33. 1003.36.
