Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-12-03 / 50. szám
A veszprémi izr. taniigy. A veszprémi izr. hitközséget képviselő testületének f. é. november hóban tartott közgyűlésében fölolvastatott azon iskolai jelentés is, melyet az izr. iskolaszék a lefolyt 1881/2 évről beterjesztett. Ezen jelentés közérdekű; azért legyen szabad azt e becses lapokban ismertetni. Á\ oktatás eredményeire nézve fölemlíti, hogy múlt évi szeptember "l-ón kezdőitek s f. é. junius végén végződtek az előadások. Az egész év alatt, hála Istennek, semminemű akadály nem for- dúlván elő, az előadások meg nem szakittattak, s a tantestület szorgalma s buzgósága mellett minden osztályban az előirt tanczél elértnek mondható. Az V-ik osztályból kilépett fiuk közül csak 9-jár a helybeli nagygymnasiumba, a többiek más pályára léptek. Általában említésre méltó, hogy a gymuasiumbeli izraelita ifjúság száma a folyó tanévben a lefolyt tanévekével arányitva 25%-kal apadt, mi arról tanúskodik, hogy a szülők fogalmai s nézetei gyermekeiknek pályaválasztásában tisztulnak és az egészségesebb viszonyt közelitik meg. Az énektanulásban az iskolai ifjúság szép haladásokat tett; a tornászat pedig alkalmas helyiség hiánya miatt egészen beszüntetett. Ezen akadályok elhárítására főt. Hochmuth Abr. rabbi és igazgató úr a városi közgyűlésben indítványozta, hogy a város részéről egy födött tornahelyiség állíttassák föl, mely indítvány elvben elfogadva egy bizottságnak adatott ki, hogy erre vonatkozó tervezetet előterjeszsze a közelebbi közgyűlésnek. Mig erre nézve a tárgyalások nem lesznek bevégezve, nem lehet ezen ügyben lépéseket tenni. De mindenesetre a közel tavaszkor arról kell majd gondoskodni, hogy bármiképen döntse el a városi közgyűlés ezen ügyet, az iskolai ifjúság legalább a nyári hónapokban oktatást nyerjen a tornászaiban azon esetben is, ha az a tanidő rövidsége miatt kielégítő eredmények elérthetők nem volnának. Az első és második ismétlő osztályok a leányok számára, melyeket Baum és Freund urak vezettek, kielégítő eredményeket mutattak föl. Az első osztályt számosán látogatták a lefolyt tanév előtti évben kilépett leányok, és ekkép a havifizetés leszállításába helyezett remény nem csalatkozott, a mit a folyó tanévben nyitott ismétlő osztály is tanúsít. A Talmud-Tora iskola csak gyéren látogat- tatib, az idén csak hatan vesznek részt ezen oktatásban. De ennek daczáraj lehet a községnek ezen elégtétele, hogy a folyó tanév kezdetével ezen intézet egyik tanulója ismét a szemináriumba lépett, miután a vizsgát jó sikerrel letette. Ily intézeteknél nem a tanulók száma, hanem minősítése s jó előkészitése a fődolog, hogy minden községből néhány ifjú a rabbi és tanitói pályára léphessen, és ezen czél intézetünk által is eléretik. A pénzkezelésre nézve azon kedvező viszony mutatkozik, hogy a lefolyt évi előirányzatot, 3105 frtot, a tényleg befolyt pénz és hátralék összege 67 írttal meghaladja, mely többlet az évközben belépettek fizetésére esik. A folyó évi jövedelem közelítőleg 3132 frtot tesz ki; szükséglet pedig az, ismét egy osztálynak uj szerkezetű padokkal történendő felszerelés költségekkel együtt 5190 frt. A statistikára nézve a lefolyt tanévben beiratkozott 269 tanuló közül maradt a vizsgáig 265 tanuló iskolában; a 4 hiányzó vagy halálesetre, vagy a szülők elköltözésére esik. Ebből kitűnik, hogy a tanulók általában bevégzik az osztályokat s nem hagyják el az iskolát évközben. A folyó tanévben beíratott ifjúság száma 260, melyek között van 29 növendék az ismétlő osztályban. VIDÉKÜNK. Nyílt levél Fejes Dániel urnák Herenden. Szíveskedjék a megyei szabályrendeleteket a zárórákról még egyszer átolvasni, annak 5. §-ából kivehető, hogy azon változtatni mit sem kell. Hogy áll a Herend községi takarékmagtár? — Ön egy időben kérte Lajos-Komárom község taka- rékmagtári szabályrendeletét a czélból, hogy takarékmagtárt alakítson. — A mellékelt kimutatás szerint magtárunk 150 mm. 70 "kilo gabonával rendelkezik, a rászorultak vagy szorulandók nagy lelki gyönyörűségére. Lajos-Komárom, 1882. október 28. Varga József. Veszprém megye legtöbb állaniadót fizető bizottsági tagjai az 1883-ik évre. i. 1. Gr. Esterházy Mór Pápa 27,918. 85. 2. Dr. Kovács Zsigmond Veszprém 17,877. 1. 3. Gr. Nádasdy Ferencz N.-Ladány 11,300. 95. 4. Gr Esterházy Imre Eéde . . 8320. 59. 5. Supka Jeromos Zircz ... . 8122. 93. 6. Gr. Vallis Gyula P.-Kovácsi . . 7072. 24. 7. Gr Erdődy Ferencz Dóba . . 4386. 26. 8. Gr. Esterházy Jenő Devecser . 3277. 4. 9. Báró Bésán János Gicz . . . 2655. 97. 10. Báró Fiáth Ferencz Veszprém . 2652. 24. 11: Gr. Eszterházy György Borzavár 2633. 40. 12' Ányos István Nagy-Esztergár . . 2557. 26. 13. Rosos István Papkeszi . . ■ . . 2536. 56. 14. Dr. Sárkány Miklós Bakony bél . 2249. 4. 15. Dr. Bezerédj Miklós Veszprém . 2246. 40. 16. Gr. Zichy Lajos Nagy-Szőllős . 2186. 8. 17. Gr. Esterházy Béla B.-Szombathely 2182. 40. 18. Ihász Imre Hathalom .... 2077. 87. 19. Talliáu Lázár Veszprém . . . 2048. 66. 20 Pap János Pápa . , . . . 21. Kisovics József Veszprém . . 22. Dr. Palotay Ferencz Veszprém 23. Nagy Károly Papkeszi . . . 24. Keraenes Fereacz Veszprém . 25. Id. Bélák István Dégh . . . (Folyt, kiiv.) 2044. - 2022. 38. 1964. 15. 1942. 94. 1910. 7. 1871. 34. Lajos Komárom közság takarékmagtárjának állása 1882. november 24-én. Tavaszi kölcsön beszedetett: Búza . . 60 klg. Rozs . . .....................................9 n 56 „ Árpa . . .....................................29 V 86 „ Zab . . .....................................5 9 54 » Kukoricza 8% kamat beszedetett: 9 31 , Búza . . 9 45 „ Rozs . . 9 Vt. , Árpa . . .....................................2 J» 39 , Zab . . J» 44 » Kukoricza 9 v, » Takarékmagtári földek 1882. évi termése: Búza .... ..........................4 » 80 Rozs .... ..........................27 , 50 n Árp a . . . . 45 9 Zab .... — 9 Kukoricza . . — 9 Készlet 1882. november 24-én. Búza .... ..........................64 , 85 Rozs .... ..........................37 , */„ Árpa .... ..........................41 , %0 9 Zab ... . ..........................5 , V. 8 9 Kukoricza . . Vas 9 Összesen . . ..........................150 » 70 9 Lajos-Komárom, 1882. november 24-én. Varga József, jegyző. A szövőipar terjesztése érdekében. (Felhívás a hatóságokhoz, községekhez, ipartársulatokhoz, iparosokhoz, magánvállalkozókhoz és a nagy közönséghez.) Az országos nőiparkiállitás alkalmából felséges királynénk és Coburg Lujza herczegnő ő fensége kezdeményezésére a szövőipar fejlesztése, rendszeresítése, illetőleg szövőszékek beszerzése és kiosztása érdekében hazafias mozgalom indult meg, melynek érvényesítésére felséges királynénk és Coburg herczegnő ő fensége buzdító példájára hazai hatóságaink, fŐuraink, főpapjaink, pénzintézeteink és egyes lelkes hazafiak több ezer forintnyi alapot teremtettek, mélyhez a nőiparkiállitás tiszta jövedelméből az orsz. noiparegylet egymaga 3000 Írttal járult. Ez üdvös mozgalom rendszeresítése czéljából az országos iparegyesület és az országos noiparegylet kebeléből állandó bizottság alakult, meiy föladatait és tevékenységének irányát a következőkben állapította meg. Szükségesnek találja a bizottság, hogy 1. a gép- (mechauiaj szövés, 2. a sima (vászonszerü) szövetek ipar szerű kézi szövése; 3. a mintás szövetek ipars\erii kézi szövése meghouosittassék, illetőleg íejlesztessék és 4. hogy a házi szövőipar (a saját szükségletük fedezésere dolgozók ipara) fejlesztése előmozdittassék. E czélból a bizottság 1. mechanikai szövőszékeket óhajt kiosztani, ha ugyan vállalkozók asadnak, kik a motort és segédgépeket beszer- zendik és kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a szövőszékeket öt éven át jó karban s folytonos működésben tartják, mely idő után a szövőgépek tulajdonukba mennek át; megjegyeztetvén, hogy a munkások betanítására a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozóknak rendelkezésére bocsájtatnék. 2. cóf sima (vászonszerü) szövetek ipar- szerü kézi szövésének fejlesztése czéljából a bizottság nagyobbszámu javított szerkezetű (regulatoros) rézi szövőszékeket óhajt kiosztani, de csakis oly föltétel mellett, ha vállalkozók akadnak, kik kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a székeket 5 éven át folytonosan működésben tartják, illetőleg az idő alatt állandóan bérért szövetne!*. E székek a vállalkozó rendelaezésére (és nem tulajdonába) lógnak bocsáttatni, ki ezeket azon egyéneknek engedi át használat végett, kik számára dolgoznak. Az öt óv elteltével azonban a székek azon munkások tulajdonaivá válnak, kik ez idő alatt a vállalkozó számára kellő buzgalommal és szorgalommal dolgoztak. A vállalkozó gondoskodni köteles arról, hogy a székek állandóau jó karban tartassanak. A munkások (iparosok) betanítására a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozók rendelkezésére bocsájtatnék. 3. A mintás szövetek iparszerü kézi szövésének fejlesztése czéljából a bizottság nyüstgépeket, Jaquardgépeket, szabályozókat (regulatorokat) óhajt egyes vállalkozóknak, ipartársulatoknak vagy iparosoknak oly feltételek alatt kiosztani, ha kötelezettséget vállalnak az iránt, hogy e szövőszék javító részeket öt éven át működésben és jókarban tartják és hogy ezek alkalmazását, illetőleg kezelését foganatba veszik, és elsajátítják, mely utóbbi czélra a szükséges tanerők rendelkezésükre bocsáj- tatnak. 4. Oly vidéken, hol a földmivesek stb. saját szükségletük fedezése czéljából szövéssel foglalkoznak, a bizottság hajlandó a szükséghez kepest a fonalfelvetéshez szolgáló eszközöket, vagy gyors- vetélővel ellátott bordaládákat és gyorsvetélóket, kivételes esetekben egész szövőszéket kiosztani, ha az illetők magukat arra kötelezik, hogy ezeket öt éven át a téli idény alatt működésben és jókarban tartják. A javítások eszközlésére és a javított szövőszékkel való bánásmód elsajátítására az illetők részére tanfolyamok fognak berendeztetni s az ezeken való részvételre mindazok kötelesek, kik a bizottságtél bármily irányú támogatásban, illetőleg adományban részesültek. Mindezek alapján felhívjuk a hazai közönséget hatóságokat, községeket, ipartársulatokat, iparosokat és magánvállalkozókat, hogy a fentebb részletezett négy pont egyikére vagy másikéra vonatkozó bélyegmentes folyamodványaikat legkésőbb 1882. évi deeczember hó 20-ig bezárólag az országos iparegyesülethez (Ferencziek Bazára, Budapest) alulirt elnök nevére czimezve beküldeni szíveskedjenek. A folyamodványokban a következőkre nézve kér a bizottság felvilágosítást, illetőleg részletezést: a) a folyamodó által képviselt helységben vagy vidéken a szövőipar jelenleg mily mértékben űzetik és mily czikkeket állítanak elő? b) milyen a lakosság anyagi helyzete? c) mily czikket óhajt folyamodó készíteni? d) mily terjedelmű vállalatot óhajt a vállalkozó létesíteni, és e) mily biztosítékot nyújt folyamodó arra nézve, hogy a föntebbi négy pontban érintett kötelezettségeknek meg tud felelni. (Hatósági felügyelet stb.) Amennyiben a bizottság főintentióját csakis az képezheti, hogy a munkára utalt és képes erők lehetőleg jutalmazóan foglalkoztassanak és a szövé- szeti ipar felé tereitessenek, kijelenti a bizottság, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz képest az 1. 2- 3. pontban foglalt igények kiderítését első sorban, a 4-ik pontban foglaltakat pedig má sodsorban fogja figyelembe veni. A vállalkozók és folyamodók figyelmébe ajánltatik továbbá, hogy amennyiben a bizottság által nyert székeket és géprészeket kellőleg nem érvényesítenék, illetve fnlhasználásukról nem gondoskodnának, ezeknek mások által való felhasznáihatása iránt a bizottság föntartja magának az intézkedési jogot. Amennyiben e felhívásunk egyes vidékekeu az általa leginkább érdekeltek közé nem juthatna, felhívjuk mindazon ügybarátokat, kik erről ez utón tudomást szereznek, hogy annak lényege iránt a leginkább érdekelt lakosságot tájékozni, — a vidéki lapokat, hogy e felhívást közölni és bennünket czéljaink megközelítésében ez utón is támogatni szíveskedjenek. Végre e hazafias ügyet az egész közönség jóindulatába és pártfogásába ajánlván, még egyszer felkérjük hazánk lelkes fiait és leányait, hogy a vázolt czélnak minél hathasóbb előmozdítása érdekében áldozataikat és adományaikat, akár természetben (nehány szövőszék felajánlása,) akár készpénzben e hó végéig az alólirt bizottság elnökének nevére az orsz- iparegyesülethez intézni kegyeskedjenek. Hazafiui tisztelettel Budapesten, 1882. november hó 8-án. az orsz. iparegyesület és az orsz■ noiparegylet kebeléből alakult szövőipar terjesztő bizottság nevében: Gróf Zichy Jenő, elnök. Hol késik a kereskedelmi társulási szellem? Hazafias eszmék zászlóvivői, köztük természetesen hazafias lapjaink legtöbbjei számtalauszor felkarolták a kereskedelmünk magyarosodásának szükségét bizonyító és sürgető erőket, tért nyújtván ez által a különböző javaslatok és módozatok megvitatásának. Aki ismeri azon fontos hivatást, mely a kereskedelem kezébe vau letéve, ismeri azon tátongó űrt, melyet az elposványodástól csak a kereskedelem emelkedése menthet meg, bizonyára szívből óhajtja, hogy kereskedelmi viszonyaink hovatovább ismét fényesebbekké actuálódjanak. A hazáját szerető magyar azonban még tovább megy és nemcsak azt akarja tudni, képes-e kereskedelmünk a világkereskedelemben posicziot foglalni, de megköveteli és pedig el nem tagadható joggal, hogy a kereskedelem azon részei, kik hazánk keretén belől szívják az élet nectárját, nem szinleg, hanem álczázatlan büszkeséggel viseljék a magyar elnevezését. Mert amint nem értékesíthetjük az olyan kincset, melyet zsebrákok hatalmában tudunk, szintúgy a kereskedelem azon virágzásának sincs mit örvendenünk, mely a mi gondozásunk árán mások zsebét gyönyörködteti. Pedig igy lesz mindaddig, mig a kereskedők összesége ki nem különíti kebeléből az »először a zsebem, azután az Istenem* czimü czégéreseket, és nem szűnik meg a paua- szok légiója, mig meg, nem szólalnak a kereskedők ajkai ilyeténképen: »Áldozunk a hazafiság oltárára, lévén a haza érdeke mindenek előtt.“ Nincs annak positiv becse, ha egyesek meghajolnak a nemzet akarata előtt; elsatuyulez egyesek buzgalma is, érezve a közöny álmositó hatását. De hogy is ne? — Hisz a csengetyü szent áhítatra gerjesztő csiliugelését is eltompitja az éhenkórászok eszközeinek ekteleu moraja, menyivel inkább sodorhatja le az emberi1 gyarlóságot az érdemesítette piedestálokról egyenetlen koczka módjára ezrek kislelküsége. A példa vonz, tettek nyomán halad az emberiség, mindenütt vezérekre van szüksége. A göröngyök eltávolítására egyesek erőmegfeszitése képtelen dolog, sokszorosított erővel kell az újítások korszakalkotó munkájához fogni. Ne zavarja az óhitüek tiltakozásának diszharmóniája a komoly törekvésüeket; a tétovázás kora lezajlott már, tétlenség nem biztosítja számunkra az utókor háláját. A fájdalom némi érzetével csak az igazság törvényeihez ragaszkodva vallom be — mint kereskedő — hogy a magyarosodás hálás ideája, eddig leginkább a kereskedői kar által lön megvetve, azon kereskedői kar által, melyre más körülmények között, hazánk minden egyes polgárának oka és joga volna büszke lenni. A hírlapok hasábjait éveken által betöltő buzdító czikkek akár az üres szóvesztegetések ab- sorbeálnak minden hatást s mindamellett, hogy úgyszólván le sem vétetnek a napirendről, a régi slen- driánt felváltó lordulat még mindig nem akar be- állani. Cnriosum gyanánt hozzák az újságok, ha egynémely kereskedő nagy kegyesen elhatározta, — hogy ezentúl könyveit magyar nyelven fogja vezetni, levelezéseit, a mennyire csak lehet, magyar nyelven folytain. Mintha bizony ennyiből állana az egész; egy kis hókuszpókusz, aztán ismét benn vagyunk a rendes kerékvágásban. Hát azt hiszik t. olvasóim, hogy az a kereskedő, kinek nevét a hírlapban benyomdafestékezték, csakugyan magyar nyelven folytatja? Szó sincs róla. Egy kis svindli az egész, semmi más. (Lehetnek kivételek s ezeknek adassék meg a kellő tisztelet!) Ismerek például egy roppant kiterjedésű budapesti házat, melynek hazafias főnökeiről az a hir szárnyalta be az összes fővárosi lapokat, hogy ezentúl (már t. i. múlt év óta) a magyar kereskedőkkeli összeköttetés fentartásához szükségelt levelezéseket kivétel nélkül magyar nyelven fogják elintézni. És mi történt ? Ugyancsak kaptunk a hir megjelenése utáni rövid idő lefolyása alatt az említettem czég- től, egy magyar czimmol ellátott levelet, melynek tartalma azonban a szép germán nyelven volt ledarálva. Persze azok a jó urak, az alaptalan feldi- cséréseket meghálálandó, jót nevethetnek a markukba. Jól van-e ez igy? Én nemcsak kétségbe, de egyenesen tagadásba vonom az ilyen eljárás helyességét. Tettek emberei legyünk, ne álnokságok apostolai. E sorok íróját egy évvel ezelőtt az a rendkívüli szerencse érte, hogy a nagy-kanizsai tekintélyes kereskedelmi testület részéről, egy a kereskedelem magyarosodásának szükségét tárgyaló felolvasás megtartására kéretett fel, ezen óhajnak akkor eleget is téve, kifejtett nézetei a legnagyobb lelkesedéssel fogadtattak, különösen pedig felolvasásának azon része, mikor hangsúlyozottan adta tudtára a díszes hallgatóságnak, hogy hát mégis hamis a német, de még a zúzája is. A felolvasás szövegét akkor egy helyi lap egész terjededelemben hozta, az abban foglalt eszmék egy ideig élénk megvitatás tárgyai valának, azt hittem, diadalmas győzelmet vívtam, sajnálatomra kellett azonban tapasztalnom, hogy a lelkesedés amily gyorsan lángra kapott, oly gyorsan alvásnak indult. Ez az egyszerű példa is bizonyítéka annak, hogy egyesek fáradozása kárba vész ott, ahol a többség tehetetlen marad. Hazánk kereskedelme nélkülözi a társulati szellemet s mig eziránt érzéke nem lesz, teljes magyarosodása is csak a papirra nyomott eredmény- nélküli óhaj marad. Azért hát jó lesz, ha szellemileg egyesülünk! Szarvasi Arnold. HÍREINK. /r Veszprém, 1882. decz. 3-án. Koronaőr. — 0 Felsége Szlávy Józsefnek az országgyűlés felső és alsó háza által koronaőrré történt megválasztását jóváhagyta és megerősítette. Kinevezés. — Dr. Laky Kristóf törvényszéki elnök ur ő méltósága Galamb Zoltáu végzett jogászt a pápai járásbírósághoz, Vlassics Károly végzett jogászt pedig a veszprémi kir. törvényszékhez segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. Ritka kinevezés. — A vallás- és közokt. m. k. miniszter bipos Orbán kir. tanácsost, Jász- Nagykuu-Szolnok alispánját Biharmegye kir. tan- felügyelőjévé nevezte ki. Dr. Fenyvessy Ferencz. — A veszprémi egyházmegyéhez tartozó k a r á d i alesperesi kerület — s ugyancsak a veszprémi egyházmegyébe tartozó cseszneki kerület papságának és híveinek kérvényét a polgári házasság ellenében Dr. Fen y- v e s s y Ferencz ugodi orsz. képv. nyujtá be a képviselőházhoz. A pannonhalmi főapátság lelkészei hasonló kérvényének beadására nevezett képviselő kéretett fel. Egy veszprém-egyházmegyei plébános, ki saját gyászjelentését megírta. — November hó 26-au halt el Taszáron Talabér György plébános, ki saját gyászjelentését igy irta meg: t Talabér György, veszprém-egyházmegyei áldo- zár, ki 1811. zalamegyei Gétye községben született, 1834 óta Öomogymegyében Taszáron előbb káplán, később plébános, nyilván hálákat ad Istennek, hogy az ő legszentebb akarata szerint, örömteleu végnapjai után folyó hó 26-án d. u. */42 órakor ismeretlen tartamú — de nem örök — almát megkezdhette. Kéri minden megyebeli pap-testvéreit, hogy érte az engesztelő szent áldozat bemutatásával ne késsenek; kéri híveit, rokonait és minden jó lelket, kik őt ismerték e földön: imájokban róla emlékezzenek meg, hogy a földi salaktól szenvedve tisztuló lelke minél előbb Isten boldogító szine-látására juthasson; kiszeuvedett testének pedig, majd ha a föld és a tenger visszaadják halottaikat, dicsőséges föltámadása lehessen. Temetése 29-én d. e. 10 órakor. Kelt Taszáron, 1882. november 26-án. A megüresedett plébániának kegyurai a piáristák. Ezen plébániára, mint őrömmel halljuk, nt. Végh Sándor helybeli székesegyházi succentor ur is folyamodott. Kívánjuk igaz és őszinte barátunknak, hogy a rend főnökének bölcs választása az ő személyére essék. , Jótékonyság. — Veszprémmegye kir. tanfelügyelője Stáhly^ György ur 0 nsga szivén hordozván tanügyünk előmozdítását, valamint édes magyar nyelvünk terjesztését a vegyes és németajkú elemi iskolákban, illetékes helyről segélyösszeget eszközölt ki azon hazafias czélra, miszerint a veszprémi egyházkerület németajkú iskoláiba ingyenes magyar tankönyveket rendeljen oly meghagyással, miszerint e könyvek az illető hitközség iskolájának tulajdonát
