Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-11-19 / 48. szám
A.Z első magyar téli gyógyhely. Uj-Tátra-Füred fürdő-intézet, mint magaslati gyógyhely, a jelen idénynyel a téli klimatikus gyógyhelyek sorába lépett, hasonló berendezéssel és kezelési módokkal, mint az Dawosban és Görbersdorbau dirik, de ennél határozottan nagyobb égalji előnyökkel é3 természetesen kedvezőbb gyógyeredmé- nyekkel is. Mint az első ilynemű intézet az országban s egyáltalában, mint az első magyar téli gyógyhely, mely nagy gonddal és költséggel lett e czélra bereudezve, megérdemli, hogy a magyar sajtó s közönség is vele foglalkozzék s pártolja. Eddig a télen bajba esett beteg, a ki hónapok és éveken át kiterjedő klimatikus, életrendi és viz- gyógyászati kezelést igényel, a külföldre ment segélyt keresni. Ma már megtalálja Uj-Tái ra-Füreden is magyar társaságban. Az intézet tulajdonosa a betegek helyes gyógykezelése, kényelmes ellátása és szórakozásáról tágan gondoskodott. Minden folyósó, tornácz, ét-terem, olvasó, billiárd és játékszoba, úgy mint a fürdőhelyiségek is fűtve s jó ventiláló készülékkel vaunak ellátva. A son felől bőven van arról gondoskodva, hogy a beseg sokat lehessen a szabadban. E czélra szolgál több napfülke, félig üvegezett napos tornász, fedett sétány s különösen a téli kert, mely páratlan a maga nemében, mint a minővel egy gyógyhely sem dicsekedhetik. Ez egy nagy csarnok délnek üvegezett fallal, melyben egy valóságos erdő van elhelyezve a tűlevelűk minden fajából. Imitt egy csoport erdei fenyő, amott egy fiatal lucz-liget, melynek alja ilatos törpe-fenyőbok- rokkal vau beszegélyezve, mig másfelől zöld lugasok és fülkék láthatók sötét fenyők által boltozva, s kényelmes padok és asztalokkal ellátva. Itt-ott fehérlő szobrok, kő- és mohacsoportozatok egészítik ki az összhangzást, mely alatt a beteg könnyebben felejti a szomorú valót s valóságos erdőben véli magát. A téli kert hőmérséke többnyire nyárias, oly intenzív fenyőszaggal, hogy a betegek közül sokan inhalláczió- nak használják. Egy másik fedett sétány lejtős, jobbra s balra zöld fenyőfallal berakva. Ez arra szolgál, hogy a mell-betegek felfelé menve tüdejüket tágítsák. Mindezen séták átéli kerttel együtt a lakó-, ét- s társalgó helyiségekkel összeköttetésben állnak. cDr. S^ontagh. A magyar töke kivitele külföldi lottók javára. A „Correspoudance de Pesth“ Írja: Mindenki, kinek a nép anyagi és morális jóléte szivén fekszik, minden politikus, ki a nemzetgazdálkodás A, B, C-jét ismeri, kárhoztatja a lottót, mint immorális intézményt, mivel a tőke sohasem más vagyis nem lehetne más, mint egy egyszer elvégzett munkának eredménye, és mivel a tőke megtartása csak eszélyes takarékosság és bölcs gazdálkodás által lehetséges, azon államoknál és uemzetekuél, melyeknél a gazdálkodás tökéletesen ki van fejlődve, a hol a budget egyensúlya már évek óta fennáll, mint Angliában, Fraucziaországban, az egyesült államokban nincsen lottó. Ezen államok lakossága tehát óriási összeget takaiit meg a lottó nem létezése folytán, mivel a takarékosság szokását és az egészséges gazdálkodás szellemét nem rontják meg ezen országokban rendszeres hazárdjáték beteges ideái, mivel ezen országokban kisebb tőkepénzesek miliői, a miliői a munkásoknak, kiknek felfogása eléggé józan, mindent nem költeni el, a mit megkeresnek, megkiméltetnek a lottók csalfa csábításainak közvetlen és állandó befolyásától. Ezen hazárdjátéknak csábítása, mely mindenfelé rendszeres egyesületek propagandája által történik, a legveszélyesebb a nép nagy tömegére nézve, mert a lottóval való foglalkozás leginkább hat a műveletlennek phantasiájára és sokaknál a takarékosság és okos háztartás alapfogalmait megmérgezi. Kétségen kívül áll, hogy a lottó csábja sokaknál a lustaságot, közönyt és könnyelműséget idéz elő, hogy a lottóval való foglalkozás oly eszme-menetet teremt, mely szerint az emberek milliói vak véletlentől reményük azt, a mit csak becsületes munka és okos gazdálkodás által lehet elérni. Magyarországon is fennáll a lottójáték baja, mivel ezen nemzetgazdasági gyermekbetegséget Austriától örököltük. Ezen lottó jelenleg a közős bajokhoz tartozik és még sok idő eltelik, mig a budget nélkülözheti azon immorális bevételt, mely államkincstárba folyik a lottókból. Ezen baj /n legalább vau egy vigaszunk, t. i. azon körfíl- ény, hogy a lottó kezeléséből származó folyó iyeremény directe az államon és igy indirecte az adófizetőkön segít. De ez azért semmi esetre sem argumentum a lottók betiltása ellen, ez nem más mint egy kis felvilágosítás azon körülmények egyikéről, a miért a lottót eddig még be nem tiltották és hogy miért nem lehetett még törölni a budgetből ezen immorális bevételt. Ezen enyhítő körülmény azonban, mely létezik a gazdasági erics álláspontján, teljességgel elenyészik a küllői lottókra nézve és azon Ígérvény-szédelgésre ízve, mely külföldi vállalkozók által űzetik. Az ^érvényekkel való üzérkedés tényleg külföldiek, tz úgynevezett bankárok egy különös fajának kepeiben van. Ezen Ígérvényekkel járó lotteria, mely mathematical számítás szerint a közönségnek még hevesebb . nyerési valószínűséget nyújt, mint a többi hazárdjáték, még nagyobbítja a megtakarított •lagyar fillérek külföldre való kivitelét. Eltekintve a lottók azon nagy számától, melyek jótékony czélra, kiállítások javára stb. engedélyeztetnek, konstatálható, hogy ezen soknemű játékbanbok és ' ttók, a helyes felfogást kábító ezen folytonos lámok a hazárdjáték számára, az ország er- Icsi és gazdasági jólétére komoly veszélyt képez- k.i Azoukivűl ezen kiadások egy a külföldnek jnkint fizetett aránytalan nagy adómennyiséget pviseluek. Ép úgy, a mint megszűnt a közöny a ilvános egészségügy kérdései iránt, szükséges, ogy legalább valamit tegyünk a gazdasági egészségügy érdekében is. Nagyon szükséges, hogy a lottó-vész és ßz ígérvényekkel való szédelgés Contagiuma előtt jobb egészségi Cordon vonassék és a lottó-reklámok ragályos baktériumai legalább némileg iertőzteleníttessenek. Számításokat eszközöltünk, melyek német hatóságok authentikus jelentésein alapultak és pedig azokon, melyek Hamburg, Brauusweig, Szászország lottó-játékait, mint törvényellenes dolgot megbüntetik. Mi ezen számításokat kiegészítettük, a mennyiben hozzá adtuk az ősz- szeget, melyet nyerünk, ha az ígérvényekért fizetett bélyeget veszszük kiindulás pontul. Akkor azon, Magyarország gazdasági jólétére nézve kedvezőtlen eredményre jutunk, hogy Hamburg Braun- schveig, Szászország szóval a külföldiek által itt Magyarországon űzött lottó és Ígérvény üzérkedés legkevesebb 4 millió tőkét elvon Nagyon természetes, hogy azon adóösszeg, melyet a nagyon is hiszékeny magyar közönség a külföldnek fizet, nem határozható meg mathematikai pontossággal, mert a kíilföidi lottó-gy ijtödéknek csak propagán- dája űzetik nyilvánosan az összes hírlapok hirdetési rovatában, ellenben a lottó-sorsjegyekkel való házalás és üzletforgalom titkon hajtatik végre. Mindenesetre jellemző azon tényállást cons- tatálni, hogy %-a az említett sorsjegyeknek Törökországban, Keleten, Magyarország és Ausztriában adatik el. Maga Németország legcsekélyebb részét veszi, mert Németország és Poroszország legtöbb állama criminális bűnként üldözi ezen lottójátékot. A tiszta nyeremény a lottó-játékoknál az összes külföldi játékbankok számára 20 milióra rúg. Attól kell tehát tartanunk, hogy a Magyar- országban eladott ígérvények által Magyarországnak ezekben még nagyobb része lehet, mint a mennyit constatálni képesek voltunk. Austriában sem jobbak e tekintetben a viszonyok, hanem persze ez nekünk vigasztalásunkra nem szolgálhat. Ezen évenkinti 4 milliónyi összegnek legaagvobb része az országra nézve valódi vesztesség, mert a külföldi sorsjegyek és ígérvények jelentéktelenek az összes vevők évenkmti veszteségéhez viszonyítva, kik egy szenvedélyes játékos makacsságával a folytonos csalódások folytán sem riadnak vissza, hanem ellenkezőleg gyakran fanaticus bizalommal oly játékot folytatnak, melynél majdnem minden esetben kárba vész a tőke és a mely által egyidejűleg kiirtatik a takarékosság conservativ szelleme és a hasznos, ered- méuydus munkásság eszméje. Abban tehát az egész világ egyet fog velünk érteni, hogy a külföldi lottók és az idegenek által Magyarországon űzött ígérvény ellen, mint közös ellenség ellen harczoljunk. Ezen a külföfd által űzött sajátságos kizsákmányolás elleni harezot gyakorlati, a nép jogos és jogtalan sajátságaihoz mért eszközökkel kell végrehajtani. Ezen publicis- ticus harczban nekünk megvan már azon elégtételünk, hogy a magyar sajtó egy része czikkünk átvétele által fenti nézetünknek igazat adott. De ha Magyarország és Austria összes lapjai naponta imának czikkeket a lottók immoralitása ellen — oly dolog, mely a képtelenségek sorába tartozik — még ettől sem lehetne sikert várni. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a szemléleti oktatást alkalmazzuk, a nép gazdasági nevelésénél. Mi az eszközöket említettük, midőn a magyar jelzálog hitelbank, az osztrák vörös kereszt-egylet és a magyar vörös kereszt-egylet sorsjegyeinek kibocsátásáról beszéltünk. A külföldi lottók elleni harezot oly practicus eszközökkel kell végrehajtani, hogy azok úgy a műveletlen, mint a félig művelt osztályra is hassanak és oly rendszabályok által, melyek megengedik használatát mindazon értelmes és nemzetgazdasági fegyvereknek, melyekkel a lottók visszaélnek. A legjobb harczeszközt a nyereménysorsolással egybekötött értékpapírokban az úgynevezett sorsjegyekben találjuk fel. Ezek önvédelmi fegyvert nyújtanak a játék-szenvedély ellen. Minthogy az emberi természetnek megvannak tökéletlenségei és a hajlam a könnyű nyeremények iránt sohasem irtható ki egészen, ennélfogva czélszerüek az úgynevezett sorsjegyek, t. i. azon értékpapírok, melyeknél a tőke a kamat egy részével visszafizettetik, és azonkívül nyeremény-kisorsolások is történnek, mert igy a gazdálkodási phautasia, a nyerési hajlam aránylag a legártatlanabb módon nyer kielégítést, az pedig mindegy ezen értékpapíroknál, hogy a kamat évenkint fizettetik-e vissza, vagy pedig a tőke a felhalmozódott kamatokkal és bizonyos számú nyeremény-jegyekkel együtt, melyek ez esetben a kamat másik részét képviselik. Ezen értékjegyek népszerűsítése és practicus combinatiók, melyek a kis tőkepénzeseknek is lehetővé tennék kisebb összegért az eredeti jegyek birtokába jutni, volna a legjobb propaganda a külföldi lottók és a túlsúlyra kapott igérvényszédelgés ellen. Ezen sorsjegyek egyesitik magukban mindazon czélra szükséges tulajdonságokat, minthogy a tőkét és a kamatokat a vevőnek biztosítják és egyidejűleg a nyereménykisorsolások által a takarékosságnak még egy különös vonzerőt nyújtanak. Ha a közönség okulva ezen felvilágosítások által, melyek csakis systematicus rendszabályok és organisált solid üzletek által terjeszthetők, mindenütt és minden időben módot nyer ezen értékpapírokat eredetiben megvehetni, akkor a lottójáték által magához csábított tömeg igy fog szóllani: Miért dobjam ki pénzemet az ablakon az által, hogy külföldi lottón játszom, hiszen ha 5, 10, v. 15 Irtom van és ha e kis tökét további takarékossággal gyarapítóm, vehetek magamnak egy magyar értékpapírt is ? így megmarad tőkém, még kamatot is fizetnek reá és a mi legfőbb, mint egy ily értékpapír birtokosa, minden további kiadások nélkül oly lottón játszom, melyen 10,000 frtot, 10,000 frtot, sőt 250,000 frtot is nyerhetek, tehát többet, mint bármely más lottók. Ily sorsjegyek egész 30, 20, 15, frank értékig. Belgiumban, Hollandiában és a nemzetgazdaságban előhaladottabb országokban ugyan el vannak terjesztve. A mig a lottókat véglegesen be nem lehet szüntetni, addig e sorsjegyek kisebbik rósz gyanánt szerepelnek. A tőkének és arányos kamatnak visszafizetése a kisebb tőkepénzeseknél is föltétlenaé lesz. Ezen értékek népszerűsítése által meg van akadályozva az Ígérvényekkel való szédelgés túlsúlyra jutása, a mely ígérvények terjesztése nem kevésbbé ártalmas, mint a külföldi lottó. Maagyarországon és Ausztriában a Jkőzönség gyakran 3 frtot sőt többet is fizet oty ígérvényért, mely valóban csak minimális nyerési lehetőséget nyújt. Ha tehát a közönség, mely ezen ígérvényeket és a külföldi sorsjegyeket pártolja, kőrfílbelől 6, 10, 15 frtért eredeti hazai sorsjegyeket jutalomkisorso- lásokkal vásárolhat, akkor a tőkegyarapítás helyes útjára van terelve. így sokkal alkalmasabb módon, minthogy a részletjegyekkel való üzérkedés nehezen ellenőrizhető, vétetnék el a lottó-gyfíjtődék hatásköre, ekkor aztán mindig kevesebb és kevesebb ember találkoznék, ki elég esztelen volna nehéz munka által szerzett pénzét a loteria feneketlen örvényébe hajítani. Ezen ok birt bennünket arra, üogy a mellett szálljunk síkra, hogy a magyar kormány által a magyar jelzálogbanknak engedményezett 40 millió záloglevéljegynek legalább egyrésze úgy adassék ki, hogy 50 Irt névleges érték vétessék föl egységül minden zálogjegynél, ezen értékpapír 4 vagy 5 részben állíttassák ki, mint jelzálog kötvény, mi által a kicsinyben takarékoskodó közönség is képes lesz körülbelül 10 —12'/2 frtuyi összegért ily eredeti értékpapírokat beszerezhetni. Magában véve ez még nem általános eszköz a lotteria ellen, hanem csak fontos védszer az ellen, ha kapcsolatban más reformokkal alkalmaztatik, mint a „pósta-takarékpéuztárak* behozatala a részletjegyekkel való üzlet szabályozása stb. A magyar jelzálogbanknak, mint hazai intézetnek kellene ehhez segédkezet nyújtani és akkor itt Magyarországon ugyanazon nemes czélért küzdene a mit a »Credit Foncier“ Francziaországon már előirt. A „Credit Foncier* az által tette kedveltté a zálogjegyeket, hogy 6 szór tűzött ki jutalomsorsolást egy évben a hazai hitelalap javára. Ezen példát, — a még nálunk nem eléggé kifejlett nemzetgazdasági viszonyoknál fogva, — minekünk is utánozni kellene. A gazdálkodásra vonatkozó erkölcsi elvek hirdetése csak akkor használ a hazárdjátékot dicsőítő reclamok ellen, ha a közönségnek egyszersmind lehetővé teszik, hogy kényelmesen és könnyen összeférhető módon kövessenek jó és eszélyes gazdálkodást. Ismét aztán ki fog tűnni, hogy a jó példa ép úgy ragad, mint a rósz. Rendőri intézmények magukban véve sem használnak. A törvény Magyarországon is megtiltja a külföldi lottókon való játszást, de e törvénynek practikusabb módon kellene alkalmaztatnia. Mindamellett, hogy a hazárdjáték e külföldi játékbankokban hatóságilag el van tiltva, mégis ott szerepelnek évről-évre, napról-napra Magyarország és Ausztria lapjainak hirdetési rovatában a leglármá- sabb reclamok a törvény által eltiltott külföldi játék javára. A sokak által űzött részletfizetésre kibocsátott jegyek elárúsítását is törvényesen el kellene tiltani és a közönséget szigorú jogi fogások segélyével az ily szédelgésektől meg kellene védni. Hasznos volna, ha az állam a mennyire lehetséges mindennemű magánsorsjáték engedélyezését megvonná és ha engedélyezi is csak oly feltételek mellett tegye, hogy az értékpapírok kevés értékűek legyenek tőkevisszafizetéssel és nyeremény-kisorsolással, mint a mily föltételek mellett az a „vörös kereszt-egyletnek* engedélyeztetett. Minden más ilynemű engedmény, jótékony alap javára, ha már el nem kerülhető a magyar »vörös kereszt egylet* hatásköre alá öszponto- sítható volna, szem előtt tartva azonban mindig az elvet, hogy a tőke a kamat egy részével nyeremény kisorsolások alapján visszafizetendő Az említett 800,000 magyar sorsjegy kibocsátása a „vörös kereszt-egylet* részéről, 5—4,000,000 frt azon rendszeren alapul, melyet mi már régen ajánlottuuk, mint védeszközt a külföldi sorsjáték és ígérvény-szédelgés ellen. Épen igy a magyar jelzálog hitelbank 40 milliónyi nyereményzálogjegyéből egy résznek oly kis részletekben kellene kiadatni, hogy a nyeremény-játék-jegyek 50 frtnyi értékben kiállítva, mint 5-ször fizetendő 10 frtos eredeti részlet kötvények köteleznének, mint ilyenek az egész országban népszerűsítve, a magyar hítel alap jövedelmét, mely csak nemzeti intézmény által biztosítható indirect utón szaporítják és következetesen megakadályozzák, hogy a nagyon könnyen hivő magyar közönség a lottó és igérvényjátékért külföldön oly óriási összeget körülbelül 4 millió forintot fizessen. Ha Belgium és Hollandia különböző hatóságoknak és intézeteknek megengedték ily kis értékű papírok kibocsátását és ez értékpapírok a lakosság takarékossági hajlamaira hasznosnak mutatkoztak, úgy Magyarországon sincs legkisehb okunk sem talán rosszul alkalmazott pruderieből vagy doctrinalis leleményességből elmellőzni ezen önvédelmi helyzetben megragadható a külföldi lotteriák és igérvényszédelgések ellen igen alkalmas fegyvert. Egy hazai pénzügyi intézmény nyeremény- záloglevei, mint a magyar jelzálog-hitelbankéi, még ha azok, mint 10 frtos részletkötelezvények kaphatók is, épen úgy, mint a »vörös kereszt- egylet* 5 frtos sorsjegyei képesek lesznek már magával a létezésükkel is más szabályokkal kapcsolatban a takarékossági szellem ápolása mellett oda hatni, hogy Magyarország megszűnjék továbbra is külföldi játékbankokuak és ígérvényekkel házalóknak több millió évi jövedelmet biztosítani. Mivel ily nemű magasabb értékpapíroknak magasabb folyó árakon való elárúsítása lehetséges, ez a magyar hitelalapnak még közvetett utón is használna az által, hogy belföldi megtakarított összeg helyeztetnék el; az ország nemzetgazdaság salubri- tásának ép úgy nyerni kellene általa, mint a hogy a lakosság takarékossági hajlamának erősíttetnie s megvédetuie ily egyszerű eszköz által az ártalmas befolyásoktól. Ipar és kereskedelem. „Ipartársulati Lapok“ czim alatt a fővárosban, egy havonkint kétszer megjelenő iparügyi szakközlöny indult meg, melynek czélja: szakszerűen képviselni az ipartársulatok közös érdekeit és szellemi kapcsot képezni Magyarország iparos-testüle- tei közt. Az uj lap köré sorakoztak a fővárosi és vidéki iparosság ismertebb bizalmi szakférfiai és az eddig megjelent számok nem csak az irány- czikkekre és érdekesebb iparügyi hírekre nézve, hanem a szorosan vett gyakorlati szakközleményekre nézve is igen változatos tartalommal bírnak. E hézagpótló szaklap tulajdonosa: Ráth Károly, felelős szerkesztője pedig: V e u d e Soma. — A most megjelent 2-ik szám tartalma a kővetkező: Az ípartör- vény revízió kérdéséhez. — Két panasz szállítási ügyben. — Az iparügyi államköltségvetés. — Uj gépek és eszközök. (Uj amerikai palaczk- és hordótisztító készülék. — Univerzális bádog munkáló gép. — Tábori szellentyü tűzhely. Ábrákkal) — A villamos erő a kis iparban. — Ipartársulati ügyek. — Iparügyi újdonságok. — A műhelyből. (Faipar. — Fémipar. — Bőripar. — Vegyes.) — Hirdetések. A lap előfizetésiára: egész évre (24 szárny 3 frt, fél évre (12 szám) 1 frt 50 kr. Szerkesztőség es kiadóhivatal Budapest csillag utcza 15. sz. Lapszemle. A „Vasmegyei Közlöny“ szabadság és féktelenség czimíí vezérczikkében ezeket mondja: Be fogja látnia társadalom, h ogy a hirlapirodalmi /pályához nem kevésbbé kívántatik meg a képesítettség, mint a most létesített pályák bármelyikéhez s hogy az oklevél felhatalmazása nélkül itt sem engedhető meg a működés. Fognak alakulni hirlapirodalmi kamrák, melyek saját tagjaik felett fegyelmi bíróságot képeznek és a társadalom elleni szellemi merényleteket, a lélek rontást és el- korcsosodást nem fogják megengedni. A „Pápai Lapok“-ban dr. R. azt indítványozza: vegyen fel Pápa város 85 ezer forintnyi összeget a gyám- és alapítványi pénztárból újra, és fordítsa kizárólag közegészségügyi és szépészeti czélokra. A „Széke8fehérvár és Vidéke“ kikel Székesfehérvár egyik pénzügyi tanácsosa ellen, ki a főszámvevővel egyetértve a ezukor kávé-fogyasztási adó czimén 500 írttal többet vett be, mint kellett volna és azt maguk jutalmaz- tatására kívánták fordítani. A „Zalamegye“ inti a szomszédos horvátokat, hogy érdekükben vau a magyarral jó viszonyban lenniük. A „Győri Közlöny“ felhívást közöl, hogy Győr város a szomszédos úgy nevezett kiskutból vízvezeték által'jó ivóvízzel látattliassék el. A „Zalai Közlöny“ fájdalommal kezdi sejteni, hogy a nagykanizsai állandó szinházügy romokban hever. Szalma- tűz volt. A „Zalá“-ban Hoffman Mór méltán kérdésbe teszi: Honnan van az, hogy a sok egyesület mellett méirt nincsen egyesülés ? — Mert parancsolni sokan, de engedelmeskedni kevesen tudnak. Törvényszéki csarnok. Nov. 21. 2138/1882- Sikkasztás: Sólyom György végtárgyalás. 1. Nov. 21. 2105/1882. Lopás: Gondár József végtárgyalás. 5. Nov. 21. 2109/1882. Emberölés: Tenk Lajos végtárgyalás. 1. Nov. 22. 2175/1882. Becsület-sértés: Hirschfeld Samu végtárgyalás. 4. Nov. 22. 2170/1882. Emberölés: Csepregi József végtárgyalás. 1. Nov. 22. 2197/1882. Lopás: Mezei Sándor végtárgyalás. 2. Nov. 23. 2281/1882. Súlyos testi sértés: Nagy István végtárgyalás. 3. Nov. 23. 2293/1882. Súlyos testi sértés: Tompa Mihály végtárgyalás. 2. Nov. 23. 2284/1882. Súlyos testi sértés: Ku- koda Imre végtárgyalás 2. Nov. 23. 2338/1882. Hatóságelleni erőszak: Eigner Gáspár végtárgyalás. 1. Veszprémi piaczi árak. Búza Rozs Árpa Zab { legjobb közép legalább { legjobb közép legalább { legjobb közép legalább { legjobb közép legalább . . Ilegjobb Kukoricza {közép (legalább Dara liszt . Zsemlye liszt Fehér kenyér liszt . Fekete kenyér liszt . Kukoricza liszt . Búza dara , Rizskása . . . Árpakása (dara) Köleskása . aló aló aló aló aló l&i 80 78 76 72 71 70 66 64 63 40 38 37 75 73 71 100 kilónkinti frt I kr. 9 9 9 7 6 6 8 7 6 6 6 6 6 5 5 20 60 20 30 80 80 9° 80 30 10 50 20 16 I 16 12 11 6 20 26 22 12 13 11 6 20 26 24 13 Szerkesztői üzenetek. Polgár. Pápa. — Lapunk zártáig vártuk becses sorait. Üdvözlet, N. L. Ajka. — Magánsoraink mentek. Üdvözlet. P. F. Tab — Megtisztelve érreezük magunkat szives közreműködése által. s. D. Mezőlak — Üdvözlet. K.J, Teé8. — A közlemények csak egy kis részét használhattuk. Az eleje már közöltetett múlt számunkban, üdvözlet. N 6. FelsÖ-EÖrS, — Üdvözlet és köszönet. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAV IMRE. Laptulajdouoa; KfiAllSZ A1U11 N,
