Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-11-05 / 46. szám
a jelenvoltak egyhangúlag elfogadtak. Az alakulás megtörtént. A tisztviselők választása előtt Szabó Imre ár hangsúlyozta azon elvet, amely kívánatossá teszi, hogy a II. és a most alakult III. segélyegyletnek egy és ugyanaz a tisztviselősége legyen, ami közhelyesléssel is találkozott és e szellemben történt meg a tisztviselöségnek ily megválasztása. Különösen megéljeneztetett Plosszer István köztiszteletben álló ügyvéd úr, midőn a titkárságra újólag megválasztatott. Az ő neve egymaga is kezesség, hogy ezen segélyegylet nemes hivatásának, melyet a hatvanas bizottság elnöke oly szépen kifejezett, derekasan meg fog felelni. Igazgató: Eszterhay Ferencz, aligazgató: Bren ner Lörincz, titkár: Plosszer István. Felügyelő bizottság: Dr. Jánossy Sándor, elnök, Vizner János, Kasenszky János, tagok. Választmányi tagok; Balogh Károly, Bauer Károly, Csernyi László, Duko- vics Sámuel, Fischer Manó, Fodor Gyula, Fehér Sándor, Husvéth János, Kleczár/^Fvrencz, Kubay Hubert, Kenessey Pongrácz, Krausz Armin, Mórocza Zsigmond, Megygyesi József, Pillicz Dávid, Rothau- ser Mór, Rothauser Sámuel, Rozenthál Nándor, Szabó Imre, Stoll Miklós, Márton Gyula, Abeles Miksa, Weisz Henrik, Weisz Elek. Póttagok: dr. Peőzek Gyula, dr. Bezerédj Viktor, Fischer Dávid, Kozenberg Adolf, Androvics József, Deutsch Mór. A választás után a közgyűlés eloszlott. Az új egylet, támaszkodva elődeinek szolid működésére mint biztos alapra, már is annyi tagot számlál vá- > rosunk és vidékének minden rendű és rangú lakóiból, hogy újévkor áldásos működését a legszebb reményekre jogosítólag kezdheti meg. VIDÉKÜNK, * ■ Pápa, 1882. november 1-én. Évek óta nem volt oly látogatott közgyűlése a városnak, mint a múlt szombaton. Jól esett látni a zsúfolásig megtelt tanácstermet; az óvodavezető választása volt napirenden és ezen választás birt oly varázserővel, hogy meg birta tölteni a termet. Megválasztatott Ujváry Gizella kisasszony 50 szavazattal 48 ellenében. A'akisasszony 4 hónap óta ideiglenesen vezeti az ovodát: a szülők legnagyobb megelégedésére , ezért a választás szerencsésnek mondható. — Horváth Lajos indítványa folytán a közgyűlés Arany János fölötti fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést és az özvegyhez részvétiratot fog intézni. Indítványozó ur dicsérendő buzgósággal gyűjtést kezdeményezett Arany szobrára és már is száz forintot gyűjtött. — Antal Gábor a város adósságait convertáltatni akarja oly módon, hogy daczára a kamat-megtakarításnak, bizonyos évek múlva adósság is törlesztetik. Az indítvány nagy helyesléssel fogadtatott; terv kidolgozásával a tanács bízatott meg, mely maga mellé még egy pár szakértőt fog választani. — A házaló kereskedést a városban korlátozó szabályrendelet a minisztérium által nem hagyatott helyben. Újabb indokolt felterjesztés fog a minisztériumhoz intéztetni. — Az 1881-ik évre szóló zárszámadások egy bizottság által megvizsgáltattak, helyeseknek találtatván, a felmentés megadatott. — A város birtokán szükséges egy gazdasági épület 3000 forint költséggel. A kölcsön uévleges szavazással egyhangúlag elfogadtatott. Utolsó levelem egyik pontját egy utóirattal kell kipótolnom, hogy télre ne értessem, mert szent előttem minden ember becsülete. Értem azon pontot, hol a város ismeretlen módon támadt adósságáról szóltam. Itt kötelességem kijelenteni, hogy mióta Vojta József ur polgármester, ily kategóriájú adósság nem keletkezett. Ha adósságot kellett csinálni és erre volt többször eset — ez a polgármester ur által mindig jókor be lett jelentve, valamint mi czéira szükséges és honnan fog kőlcsönöztetni; talán minden esetben a felvett kölcsön törlesztetett is, mert a polgármester ur határozott ellensége az adósság csinálásának. Minden oly indítványa polgármester urnák a közgyűlés által elfogadtatott, Örökké hálás maradok s véghetetlen boldoggá tennél, ha elvinnél a nyáron túl a tengeren, szép hazádba. Ránczokba szedte az apa homlokát, látszott, hogy nagy lelkierejébe kerül a kérésbe beleegyezni. Sokáig gondolkozott. Éppen haza szülőföldemre? Semmiesetre se; ne tudják meg, hol ringatták bölcsőmet, hol éltem gyermek, ifjú éveimet. Fájó emlékek kötnek engem oda. Ezt gondolta magában. Ninette már nem remélt. El volt készülve, hogy a régóta táplált remény, megérlelt szándék dugába dől. Kicsinyem — szól az apa— magam nem mehetek, titeket hogyan küldjelek el, ismeretlen világrészbe, gyenge nőket; ki véd meg az eshető szerencsétlenségtől, mely lépten-nyomon érhet? Mégis találok egy kisegítő módot. Ugyanis N. jó barátom családjával Olaszországba költözik egyik tengermel- léki hires fürdőbe. Nem bánom, velük elbocsátalak. Idővel még a szép M. országot szülőföldemet is meglátogatjuk. Ide éppen nem bocsátotta volna őket. — Köszönöm apám, anyám helyett is. — Túl boldog vagyok! Megyek anyámhoz megvárni az örömhirt. Itt hagytok engem?! Mindennap imádkozom érted, minden héten küldünk levelet. Veled foglalkozom, te élsz szivemben. Mondá a lány boldogságtól áradozva. No! no! leány. Sokat mondtál. Olaszhon derült ege korán s kétszer is érlel egy évben. Tartok tőle, kis szived is, mint a bimbó kinyílik s szerelemre nyílik ege alatt, s engem kiszorítanak onnan. Menjen maga csúnya apa, hogy tud ilyet mondani? A leány apja ölébe temette égő arczát. — Csakugyan erről a leány idáig nem is álmodott» mert tudja a közgyűlés, tudja a város minden lakosa, hogy Vojta polgármester ur becsületéhez és tisztakezüségéhez a gyanúnak még árnyéka sem fér. Múlt pénteken egy Klein nevű péksegéd gazdájától száz forintot kapott, hogy azt apró pénzre váltsa fel. A pék a száz forinttal megszökött, pedig családos ember. A rendőrség részéről a szökevény elfogatására a kellő intézkedések megtétettek oly szerencsés sikerrel, hogy a péksegéd már harmadnapra Nagy-Kanizsán elfogatott és már a pápai börtönben van biztos szállása. A pénz nagyobb része még a tettesnél találtatott. Polgár. Leányfalu, 1882. november 2. Tek. Szerkesztő űr! A zalai ág. ev. tanítói egylet őszi rendes közgyűlését folyó évi novemberhó 1-én tartotta meg Zánkán, a Balaton kies partján, tiszt. Horváth Sándor és Isó Dániel ikerelnöksége alatt. Az elnöki megnyitó őrömét fejezi ki azon, hogy az egylet az egyházkerületi alapszabályok folytán most tarthatja meg e/oször évenkénti második gyűlését, azután a teljes számban egybegyült egyleti tagokat üdvözli, felhiván egyszersmind őket a szoros összetartásra és tevékeny munkásságra. A gyűlés tárgyai a következők valának; Ta taky Béla eöcsi tanító értekezése „Mit tehet a tanító a nevelés terén ?“ s erre Gselman Mátyás ka- polcsi tanító bírálata, M. S. „Utasítás a számtan- tanításában.* Mely értekezések közül Patakyé és a bírálat keltettek élénkebb eszmecserét. Előadóknak az elnök ur indítványára jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Takács János zánkai tanítónak gyakorlati előadása a lóról, mely alkalommal a kérdezett növendékek meglehetős könnyűséggel feleltek, Szollár István tagtárs mutatványai a villanygépen szinte megtörténtek s örömmel fogadtattak. A „Népnevelők Lapja* ismét 2 példányban meghozatni rendeltetett. A tavalyi vándorgyűléskor a közebéd ingyenadása is elhatároztatott, mely gyűlés jövő évre Mencshelyen fog megtartatni. Hazafias üdvözlettel Magyar Soma. HÍREINK, Veszprém, 1882. nov. 5. Előléptetés. — Ő Felsége f. évi október hó 28-án Gödöllőn kelt elhatározásával kinevezui méltóztatott: Valóságos dandár-parancsnokká Kutassy Ignáczot a 2-ik honvéd-lovas dandárnál jelenlegi rendfokozatában való meghagyás mellett; ezeredessé Svaitzer Gábor altaeredest s a 7-ik honvéd huszár-ezered parancsnokát jelen alkalmazásban való megmaradás mellett; őrnagy- g y á Dévaványi Hallasy Pál I. osztályú honvédszázadost s a 7-ik honvéd-huszár ezered I. osztályának parancsnokát jelen alkalmazásban való megmaradás mellett. — Gratulálunk. Aranynak emlékszobrot! — Halhatatlan költőnknek, Arany Jánosnak, a kortársak és az utókor kegyelete emlékszobrot fog állítani. Járuljunk mi is e szép elhatározáshoz és viszonozzuk részben azt, amit a megboldogultnak láng- szellemétől erkölcs-, haza-és emberiség-szeretetben kölcsönvettünk. Lapunk e számmal megindítja a gyűjtést és minden hét végén átadja az összeget a megye tekintetes alispáni hivatalának. A „Veszprém* szerkesztősege 10 frt. A veszprémi növendékpapság „Pázmány-kör“-étől e sorok kíséretében vettünk 13 frtot: Veszprém 1882. okt. 29-én. Tekintetes Szerkesztő ur! A veszprémi növ. papság „Pázmánykör“-e, mint magyar egyháziro* dalmi iskola, nem vonhatja ki magát azon általánosan fájó hatás alól, mely Arany János halálával a magyar irodalmat érte. Ennek érzete buzdított bennünket, hogy e — nagy emlékű költőnek felállítandó szobrára tőlünk lehetőleg áldozzunk. Az idő repült. Anya, leánya útra készen volt- tak. Hosszas, szívélyes bucsuzás után hajóra szálltak. Fájó szívvel váltak meg egymástól. A távozók az induló hajóról is küldtek bucsucsókot A férfinak is könybe lábadtak szemei. Mint egy elhagyatott árva úgy érezte magát. A megindulástól megtört hangon utánok kiált; Isten veletek! A viszontlátásig ! A mint a látótávolból kiértek, elkeseredve igy szól a férj: „Mégis gyönge ember vagyok, hogy is tudtam a kérésébe beleegyezni? Magam fosztottam meg magamat a családtól; ki cseveg a fülembe édes hangokon? ki űzi el sötét gondolataimat? ki simítja el a redőt homlokomról? Én egy szerencsétlen ember vagyok!* Pedig de sokan szívesen cseréltek volna vele. Olaszországnak örrökké kék ege alá messziről mennek a betegek üdülést keresendő. Az enyhe levegő, a tengeri fürdő sokaknak visszaadta elvesztett egészségét, életkedvét. A L .. i fürdőben is évenkint több száz család megfordul. A mondott időben Albert családja is átjött a tengeren túlról. Öt heti időzésük alatt annyira megszerették Olaszhont, hogy készek lettek volna •— ha mind együtt vannak — hazát cserélni. De a tűzhely a távolból is vonzott. Ninettére s anyjára nézve az első napok — mig a vidékkel meg nem ismerkedtek — egyhangúak, mondhatni unalmasak voltak. Azonban kissebb fürdőkben mi sem könnyebb, mint ismeretséget kötni, ismerősre szert tenni. Ninettének a véletlen ebben is segítségül jött. — Már több ízben szemébe tűnt egy a középnél valamivel magasabb barna ifjú ember. Egészséges, kifejezésteli arcza szilárd járásai rokonszenAzon jó reményben tehát, hogy Tekintetességed becses lapja gyűjtést e czéira úgyis fog eszközölni, — van szerencsém ezen 13 forintnyi összeget a „Pázmánykor* s ennek egyes tagjai részéről azon kéréssel áthelyezni, hogy azt rendeltetése helyére juttatni kegyeskedjék. Kiváló tisztelettel Pálffy Ferencz, elnök. Szép tett. — Köves Ede phylloxerabiztos úr 200 frtuyi biztosi diját a balatonfüredi szere- tetháznak ajándékozta. Éljen! A halottak estéje. — Rég nem kedvezett az idő úgy a halottakról való kegyeletes megemlékezésnek, mint az idén. Felhőtlen, tiszta napos idő, este a legderűltebb csillagos ég mind közreműködött, hogy temetőink, különösen az alsóvárosi a lehető legszebben voltak díszítve úgy, amint még soha. Az új sirbolt-sorok vetélkedtek a szebbnél szebb díszítményekben, melyekhez a szép virágokat legnagyobb részt még maga az élő természet szolgáltatta jeleűl annak, hogy a halál nála is, nálunk is csak látszólagos, hisz ő is, mi is feltámadunk. A tehetősebbek gazdagon díszített sírboltjaitól le a legszegényebbek egyszerű sirhant- jaig a kegyeletnek ezerféle meghatóbbnál megha- tóbb nyilvánulását láthattuk, mely fennen hangolja az érző keblet és felemeli e fölé a röghalmaz fölé, amit „föld‘-nek, ,világ‘-nak szeretünk nevezni. Volt is látogatója, Jkora reggeltől késő estig, a temetőnek, különösen délután és este, mikor a kegyelet lángocskái az ég csillagaival versenyt fénylettek. Gyönyörűen volt feldíszítve a Csermák síremlék, mely körött a helybeli férfi-dalárda kegyeletes éneket zengett. A gymn. ifjúság testületileg vonult ki a kegyestanitórendiek új sírboltjához leróni a hála adóját a korán elhunyt P. Tóth Kálmán tanár iránt, koszorút téve a díszes síremlékre és alkalmi beszéddel újítva fel az elhunyt fiatal tanerő emlékét. Egyike a legszebben diszi- tetteknek volt Kenessey Pongrácz úr családi sírboltja, továbbá a Ranolder, Súly, Bezerédy és másokéi. Az a körülmény, hogy a főbejárat egyszer- ismind kijáratnak is megengedtetett, rendkívüli tolongást idézett elő, ami a kegyelet magasztos harmóniájába némi dissonantiát vegyitett. Elmúlt és városunk egy kedves emlékkel gazdagabb. Áthelyezés. — A kegyes-tanitórend kormánya a múlt hetekben Kolozsvárott elhalt Juszti Károly kegyes-tanitórendi tanár helyébe Szegedről Tóth Jenő tanárt, Tóth Jenő helyébe Szegedre városunkból S{varatkó Kálmán tanár urat, lapunknak buzgó munkatársát nevezte ki. Eltávozott társunk helyébe gymnasiumunkhoz Kovács Endre urat helyezte át tanárul Budapestről. A nagyobb munkakörre hivott tanár úrnak őszintén kívánjuk, hogy ugyanazon lelkesedéssel fáradjon a tanítás és nevelés tövises pályáján, amely lelkesedéssel itt nevelte és tanította városunk és megyénk gyér mekeit. Búcsúszó. — Szegedre történt áthelyezte- tésem alkalmából eltávozásomkor mindazon tisztelt barátaimnak és ösmerőseimnek, kik engemet ittlétem alatt nagyrabecsült szives jóindulataikkal megajándékozni, és ezáltal boldogítani kegyeskedtek, — tettetni nem tudó magyar keblem nemes sugallatából s tiszta szívből jövő „Isten hozzád“ mellett az élet legédesebb örömeinek hosszantartó és zavartalan élvezését kívánom. Szálljon az Ég bő áldása e nemes város polgáraira, — ideértve a haza reményére növekedő kis polgárokat, kedvesemlékű tanítványaimat is!!! S\varatkó Kálmán. gymn. tanár. Gyászhír. — Múlt csütörtökön kisértük őrök nyugalomra Súly Gábor sütőmestert, ki 62 éves korában évekig tartó sorvasztó betegség következtében jobb létre szenderűlt. Nyugodjék békében ! Ä tűzoltó-egylet zászlót kap. — Örömmel veszünk tudomást derék tűzoltó-egyletünk érdekében kifejtett azon mozgalomról, melynek czélja egy egyleti zászló beszerzése. E mozgalom élén megyei alispánunk, tekintetes Véghely Dezső ur kedves neje áll, kinek fáradhatatlan buzgalma azt eredményezte, hogy már eddig is szép adakozási összeg fölött rendelkezik. Városunk fiatalsága, mint halljuk, szintén felkarolta a szép eszmét és táncz- estélyt szándékozik rendezni, hogy a szükséges ösz- szeg összegyűljön. Hisszük, hogy városunk közönvet ébresztett a vele beszélőben. Viselete, mely a többi férfi vendégétől egészen elütött, szintén feltűnt. N. emlékezetébe felidézte apjának a magyarokról mondott szavait, ezek után nem épen lehetetlen, hogy az ifjú magyar legyen. Egyszer mikor a parti sétány egyik rózsák által fedett padján apjától kapott levelét olvasná, közelebb kedves zenei hangok ütik meg füleit. A közeledő nem látván a nőket — magyarul kissé hangosan monologizál: „Holnapnál tovább nem maradok, nincs mi továbbra visszatartson; szép hazám, ismét látni foglak.“ Ninette nem tudta megállni, hogy az előtte álló ifjúra ne tekintsen. Az ifjú tiszteletteljesen meghajtja magát, angol nyelven jó reggelt kívánva üdvözli őket, tiszta magyar kiejtéssel mondanak: jó reggelt. Az ifjú mintegy megkövülve állott meg, nem tudta mihez kezdjen; a magyar szó szive húrját érintette s kellemes rezgésbe hozta. Hogyan ? szinte hihetetlen — kedves hazám nyelvén hallottam önöket szólani? Mondják, nem tévedtem? nemde Magyarországból valók? Nem uram! mi Amerikából jöttünk. Auuál megfoghatatlanabb, a magyart Magyarországon kívül nem igen beszélik. — És mégis. Szabad részt vennem mulatságaikban? — Kérjük! Az ifjúnak e percztől kezdve nem volt sürgős a hazamenetel. Neki úgy tetszett, hogy e leánynál kedvesebbet, szebbet még nem látott. Ninettere is kedvező benyomást tett az ifjú megjelenése. Az első percztől, melyben egymás szemébe néztek, mintha minda kettő ki lett volna cserélve. Valami titkos erő bűvkört vont körülöttük, melyből nehéz volt szabadulni. \ sége sem marad el filléreivel, mikor arról van szó, hogy a tűzoltó-egyletet és vele együtt városunkat is emeljük. Ép lapunk zártakor vesszük; — Mint hírlik, Véghely Dezsőné őnagysága a veszprémi fia- * talsággal egyetértve az önkéntes tűzoltó-egylet beszerzendő zászlója javára tombolával egybekötött Katalin-bált rendez. Ez alkalommra Kis Jancsi jelenleg külföldi babérokat gyűjtő bandája meg fog érkezni s ő huzza már a talpalá való csárdásokat. Cseppkő-barlang Balaton-Füreden. — A mait héten Balaton-Füreden a Tamás-hegy nyu- goti oldalán mintegy 120 láb relativ magasságban a kőfejtők cseppkő-barlangra bukkantak. Mintegy 100 — 12ü lépésnyire hatoltak bele és több elágazást észleltek. A tudományos, kutatás rövid idő múlva részletes leírását adhatja e valóban érdekes felfödőzésnek, mely bizonynyal a Balaton-egylet iránt is fokozni fogja az érdeklődést. Ügyvédi iroda. — Fényes' Ignji^z ügyvéd városunkban az árva-utcz3 265. szám alatt levő helyiségében 'ügyvédi irodáját megnyitotta és szolgálatát a t. közönségnek előfordulható peres ügyeiben felajánlja. A felnőttek oktatása. — ?övő -vasárnap, nov. 12-én, délután 4—5 a nagygymasium 6-ik 6-ik osztálya termében megkezdődik a felnőttek oktatása szóbeli előadások és felolvasások által. Az első elődást Lévay Imre gymnasiumi igazgató tartja. Előadásának tárgya és czime; A\ égitestek hatása a$ ember testi szervezetére és e{ által magára az emberi társadalomra. — Tisztelettel felhíjuk ezen előadásra városunk közönségét! Belépti díj nincs; az előadás is oly időben tartatik, amely ily nemű dolgokra legalkalmasabb. A devecser-vidéki gazdakör, — mely eddig is igen szép jelét adta életrevalóságának -- folyó hó 9-én, reggeli 9 órakor Devecserben (saját helyiségében) választmányi gyűlést tart; melynek fontosabb tárgyai lesznek: A szakosztályok megalakítása; a gazdakör téli teendőinek megbeszélése s végre netaláni indítványok! A gazdakör — úgy választmányi, mint rendes tagjainak megjelenése, igen fontos, — mert a tagok teljes számának meg- jelenésésétől függ a szakosztályok megalakítása. — Tartsák meg gazdáink a kor iutő szavát, kövessék a lelkesebbb és ügybuzgóbb gazda társaik példáját: egyesüljenek!! A devecservidéki gazdakörnek szép jövője mutatkozik; élén lelkes és kitűnő gazdák állanak, kik egyformán birtokában vannak az, elméleti és gyakorlati gazdálkodási rendszernek. — Támogassák a tagok a tisztviselőket, a vezérférfiakat: akkor a legszebb czélt — a gazdálkodás felvirágzását — el fogják érni. Nagy L. Állandó póttartalékosok besorozása. — Az 1882-ik évi XXXIX. a védtörvény módosítása tárgyában alkotott törvényezikk alapján az állandó póttartalékosok besorozása az enyingi, veszprémi járásban és Veszprém városban nov. 18-án, a de- vecseri és zirczi járásban nov. 20-án, a pápai és Pápa városában nov. 21-én fog megtörténni. Furcsa per. — Egy becsületes asszonynak a temető-hegyen kiszaladt a ludja az utczára, midőn észrevette, hogy nincs a lúd, utána sietett s a nagytón elfogva, hazavitte. Egy becsületes német asszony, szinte a temető-hegyen látja, hogy az ő tizenkét ludja helyett csak tizenegy jött haza a nagytóról, ő sem volt rest, az elveszett lúd keresésére sietett. Egy intrikus szomszéd-asszony megsúgja neki, hogy ki fogta el a nagytón a ludat s útba igazítja. A becsületes német asszony oda megy ahhoz a becsületes asszonyhoz, a ki ludját a nagytóról elvitte. Az nem tagadja, hogy ő egy ludat a nagytóról haza hozott, csakhogy ez az ő saját tulajdon hídja volt, a melyik fél órával előbb elszaladt. A dologból per lesz. A bíróság előtt mindenik nő hajlandó letenni az esküt arra, hogy a kérdéses lúd az ő hídja- A bíróság azt ítélte, hogy a kérdéses lúd vitessék ki a nagytóra, s a melyik peresfél házához, a saját jószántából oda megy, azé legyen. Úgy lett: a lúd a tóra eresz- tetvén, rövid kerülő után a becsületes német asz- szony portáján kopogtatott, az istálóbau elcsukva levő 11 pajtás örvendetes gágogással üdvözölte a szerencsésen hazakerült tizenkettődiket. Halálosan szerelmesek egymásba. Az ifjú — meg is nevezhetjük: B. Andor — megvallotta a szerelmét. Imádottjának lábihoz borult, csókokkal halmozta annak parányi kezecskéit, kérte, szivével, kezével ajándékozza meg, tegye őt a halandók legboldogabbíkává. Csak azt Ígérje meg, hogy az élet rögös utain kiséroje, társa lesz életének, ez legszebb percze, mi fölér a legnagyobb kincsesei. — Angyal Ninette! — Csak egy igen szót! Ninette küzdött magával, kimondja-e azt a nehéz szót? — De minek? Önkénytelen kezét nyújtja Andornak, vállára hajol, ezt susogja: „Szeretlek.* — Enyim vagy kedvesem! —rebegte Andor. — Ajkaik egy hosszú, forró csókban olvadtak össze ......... Az ifjú tovább nem maradhatott, — miután megígérte szive választottjának, hogy egy év múlva átmegy Amerikába, ott ünnepélyesen megkéri kezét, — elbúcsúzott. Egy pár nap múlva Albert családja is v>9z- szaindult. — Az apa jól sejtett; Ninett szivében egy ifjú képének helyt adott. Igen jól mondja Petőfink: „Kikelet a lány virága: szerelem Kikeletkor virítani kénytelen.“ Németh Gerő. (Vége köv.)
