Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-09-17 / 39. szám

A népkertésze f. év augusztushavi 16-ik szá­mában Vass Elek balasvárosi főkertész ur ismer­tetvén e faiskolát, befejezésül a következőket mondja: Csodálkozom azon, hogy ennyire kell az em­bereknek fülükbe beszélni, s csaknem a szájukba adni, minden azon hasznos tudni valókat, melyeket már a gazdaság minden ágánál, kertészetnél, mé­hészetnél, szőlőművelés, borászatnál, adtak, mond­tak, a tapasztaltabb emberek, szakemberek, minden napban már 40 év óta, különös, hogy mégis talál­kozik olyan egyén, a kire ráfér a folytonos szólon- gatás, és nem érti, vagy nem akarja, ilyen egyé­neket, ha hivatalnok, el kellene mozdítani, hogy ne lopná hazája boldogulását, hanyagságáért büntetni kellene, hogy ne csináljon még több dologtalant, lendítsen valamely téren anuyit, mennyit egy em­bertől könnyen megkiváuni lehet. Mondom, csudUkozom azon, hogy mégis van község, mely nem lelkesedik a gyümölcsfa-szere- tetért és annak tenyésztéséért, hanem lelketlenke- dik, henyél, a község szorgalmát a maga lustasá­gává változtatni óhajtja, mert kell, igy kell lenni. A mindenféle gazdasági szaklapok is csak mindezeket a panaszokat hozzák, nincs téve semmi határozat, vagy ajánlat, vagy munka a faiskoláknál, mert nincs, a ki sürgesse, meg a ki végrehajtsa, meg aki adja, meg a ki tegye, igazán hájfejü em­bereknek kell lenni, a kik maguk, jövendő ivadékuk jobb létére nem törekszenek, mikor nem kerül nagy erőbe vagy pénzbe, csak folytonos fáradalom, munkába ez a mozgató és indító erő »kitartva tenni és kicsinyben tudatni* stb. Csakis azért vagyok bátor e közleményt is­mertetni, mert tudom, hogy megyénk 182 községe közül csak is 4—5 járatja a faiskola kezelőkre nézve nagyon szükséges „Népkertész“ lapot, mégis itt az enyingi járásban Bozsok, Kajár, Küngös és Fok- szabadi községekben az utczák, udvarok oly üresek, oly puszták, mint Petőfi „Kutyakaparója.* L.-Komárom, 1882. szept. 8. Varga József. HÍREINK, Veszprém, 1882. szept. 17. József föherczeg távozása. — A népszerű és a rajongásig szeretett föherczeg múlt vasárnap távozott el városunkból. Reggeli kilenczedfél órakor jelen volt ő Fensége a sz. misén, melyet megyés püspök ur ő excellentiája a püspöki palota kápol­nájában mondott. A reggeli elköltése után mintegy tizedfélkor fogadta ő Fensége a papság, a megye, a törvényszék és a város búcsúzó küldöttségét, mely­nek élén Kovács Zsigmoud ő excelleutiája tolmá­csolta az érzeményeket, hűen és igazán, amelyek édes mindnyájunk keblét eltöltötték és Isten áldá­sát kérte ő Fensége magas személyére. 0 Fensége megköszönte a magas vendégszeretetet és úgy ő excellentiáját, mint az egész város lakosságát biz­tosította legjobb indulatáról. Erre megindult a hosszú kocsisor és lelkes üdvözlések és éljenek közt kisér­tük a szeretett magyar vendéget az indóházboz. A tűzoltó-egylet tagjai és zenekara a polgármester ur díszkapuján innen voltak felállítva és a Rákóczi-t húzták. A szép jelenet láthatólag kellemesen hatott ő Fenségére é» szívélyes salutálással robogott el a tisztelgő sor előtt. Az indóháznál Dunszt Ferencz polgármester ur búcsúzott el a város nevében a fe­lejthetetlen vendégtől. Ő Fensége búcsúszavaiban biztosította Veszprém lelkes lakosait, hogy ma­gyar szívből jött jó kivánataik magvar szívre ta­láltak. E közben megérkezett a vonat, mely ő Fen­ségét a jelenvoltak szűnni nem akaró lelkesedése és éljenzése közt Kis-Czellbe vitte. A veszprémi és a vidéki közönségnek. — Veszprém városa által József föherczeg ő Fen­ségének ünnepélyes fogadtatására kiküldött alulirt rendező bizottság úgy városunk, mint a vidék tisz­telt közönségének azon szives és önzetlen rész­vételéért és áldozatkészségéért, melylyel az ünne­pélyt emelni és impozánssá tenni segített, hálás köszönetét mond. Veszprém, 1882. szeptember 16-án. A rendelő bizottság. Installatió. — Szabó Vilmos, atalai plébá­nos és igalkerületi esperes, valamint Fehér József sümeghi plébános uraknak a tiszteletbeli kanonoki állásra való installatiója szept. hó 14-én történt meg a helybeli székesegyházban. Fiatalságunk. — Dr. Levatich Kálmán vesz prémi kir. törvényszéki aljegyző úrnak a pápai kir. járásbirósáehoz albiróvá történt kineveztetése és igy eltávozása "által megint elvesztett városunk egy lel­kes fiatal embert, ki társas életünknek kedvelt alakja és buzgó előmozdítója volt. Ha igy fogyunk, lesz­nek-e, akik gondoskodnak arról, hogy a hosszú őszi és téli esték nemes és müveit szórakozás- és szó­rakoztatásban, tehát nemes élvezetben teljenek, kur- tuljanak? Mozog-e, tömörül-e városunk művelt fia­talsága és azok, akik csak imént fűződtek Hymen lánczaiba? Vajon tudatával vau-e a fiatalság nemes missiójának V Ereznek-e kötelezettséget városunk szép hölgyei iránt? — Vagy marad minden úgy, a mint fájdalom, van? A orsz. veres kereszt egylet érdekeinek előmozdítására kiküldött megyei bizottság f. hó 4 én tartotta első ülését Veszprémben b. Fiáth Ferencz főispán ur elnöklete alatt, mely alkalommal hatá­rozatba ment. hogy az elnöklő főispán aláírásával ellátott buzdító felhívás fog a megyebeli községek­hez és lelkészi hivatalokhoz küldetni, aláírási ivek­kel együtt, s ha az aláírási ivek beérkeznek, az egy­letbe újonnan belépett tagok, ha helyben vagy kö­zel vidéken tiókegylet működik, abba fognak beosz­tatni, egyéb helyekén pedig uj fiókegyletekbeu fognak a tagok egyesíttetui. Reméljük, hogy azon vállal­kozás, melynek élére főispánunk állt, most is a legszebb sikert fogja eredményezni. (P. L.) A „balatonvidéki kör“ — t- hó 16-án szombaton este 7 és fél órakor végleges alakuló közgyűlését tartotta Budapesten, melyre úgy a tisztelt tagok, valamint a kör iránt érdeklődő balatonvidé- kiek (Zala, Somogy s veszprémmegyeiek) minél szá­mosabban megjelenni felkérettek. Tárgy: A 9-es bizottság jelentése. 2. A leérkezett alapszabályok tudomásul vétele. 3. Tisztviselők választása. A szer­vező bizottság nevében Sümegi Vilmos jegyző- He­lyiség nagymező u. 17. „Mánkácsy“-kert. Párisi levél. — Halasy Aladár tisztelt le­velezőnknek párisi levelét, melyet ma tárczánk kö­zöl, különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az események higgadt megfigyelése, a helyzet helyes fölismerése, a következtetés szigorú logikája páro­sulva a könnyű és vonzó irálylyal felette érdekessé teszik e levelet. Köszönet. — Tekintetes Ráth Iván ur, püs­pöki urodalmi kormányzó, az ősii r. k. elemi isko­lának 50 frtot ajándékozott, miért is forró köszö­netét mond, s az Isten mindennemű áldását kí­vánja reá 8 mélyen tisztelt családjára — az iskola­szék nevében és megbízásából Ősi, 1882. Sept. 12. Németh János esp. pleb. iskolaszéki elnök Kiss Jancsi zenekara, mely jelenleg Strass- burgbau hangversenyez, meghívást kapott Párisba, igen előnyös feltételek mellett, s mint értesülünk el is fognak menni Párisba. Nem magyar emberhez való az eltitko­lás. —• Kovács István, házbirtokos és pápai lakost, a Pápa városában levő 403. sz. háza után 1880 — 1882-ik évekre szóló jövödelem bevallásában je­lentkező 900 frt házbérjövödelemnek eltitkolása ál­tal elkövetett jövedéki kihágásban a győri királyi törvényszék, mint pénzügyi bíróság, vétkesnek kimondta s az 1876. XV. t. czik 76 §. értelmében a kir. kincstárnak évcnkint okozott 165 frt, három éven át 495 frt háromszoros összegéuek vagyis 1485 frt bírságösszegnek a pápai kir. adóhivatalnál 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő meg­fizetésében marasztalta, nem fizetés esetén 149 napi fogházra Ítélte. Közgyűlés. — A róm. kath. hitközség jövő vasárnap iskolaszéki közgyűlést fog tartani. Helyes intézkedés. — A róm. kath. isko­laszék elhatározta, hogy a szent László-iskoláuál a gyermekek bejárását átteszi a homlokzaton levő nagy ajtóhoz, mely e szerint lépcsőzettel lesz el­látva. Szükséges volt ezt tenni, mert a mostani bejárás a pápai Országutra esik és a kis gyermekek a sok kocsi járása miatt élerveszélynek vannak kitéve.. Élénkség. — Az őszi gyakorlatokon váro­sunkban időző katonák oly élénkséget adnak váro­sunknak, mely ilyen időtájt kihaltnak szokott lát­szani, hogy alig ismerünk rá. Valóban kívánatos volna, ha városunk lépéseket tenne, hogy több ka­tonaság helyeztetnék el állandóan városunkban. A közigazg. bizottság üléséből. — Me­gyénk f. évi augusztus hóban 64 ezer írttal fizetett be több adót, mint a múlt év aug. havában. Várpalotáról Írja tudósítónk. — Horváth Mihály, helybeli illetőségű kanász, szerdán f. hő 13-án reggel fél 6 órakor felakasztotta magát. Ön- gyilkosságának oka nem tudatik. Iszákos ember volt teljes életében. A bonczolás csütörtökön ment végbe, mi őrjöngési állapotot tüntetett fel. A kereskedő tanonczok ismétlő iskolája a szent Anna iskola azon termében lesz ezután, mely­ben Rák János ur tanít. A Talliánkut mellett felhalmozott kavics, mely a közlekedést hetivásárok alkalmával igen hátráltatja, mint értesítenek bennünket, valahára el fog onnét hordatni. Ideje volna már! A nép dühe. — Borsódkápolna községe vé­res esemény színhelye volt. Zeley János állami vég­rehajtót az adóvégrehajtás könyörtelensége által vé­rig zaklatott nép hivatalos működése közben meg­támadta. A végrehajtó önvédelmére fegyvert ragadt § revolverével támadói közül kettőt lelőtt. Erre ül­dözőbe vették, egy istállóba menekült, ezt rágyúj­tották, mire, üCllögy bentégjen, főbelőtte magát. Miskolczról a helyszínére katonaságot rendeltek. A pénzügyminiszter — oda utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy a hitelezett ásványolaj-, sör-, szesz- és czukorfogyasztási-adó biztosítékául a magyar és osztrák elsőbbségi kötvényeket a tőzs­dei árfolyam szerinti értéknek kétharmadáig el kell fogadni a felektől. Zárdaszentelés. — Megyés püspök úr Ő ex­cellentiája, mint értesülünk, jövő hó elején fogja a keszthelyi zárdát, amelynek felépítésére maga is je­lentékeny áldozatokat hozott, felszentelni. Képkiállítás jótékonyczélra. — Városunk tehetséges műfestője, Pápay Viktor úr által a vá­mosi rom: kath. templom számára festett oltárkép f. hó 17-én és következő két nap közszemlére le- end kitéve a veszprémi. Sz. Ferencziek zárdájában a vámosi rom. kath. templom javára. A kiállítást a vámosi plébános ur rendezte. Ismét a gép. — Koronczai Gábor, hajmás­kéri molnársegéd jobb keze fejét a henger-malom gépe bekapta és több ujját összemorzsolta. Jelenleg városi kórházban ápoltatik, hói a szükséges műtét rajta szerencsésen végrehajatott és a sértet jelenleg tűrhető állapotban van. Czigányaink Frankfurtban. — Veszprémi czigány-zenekarunk tudvalevőleg Frankfurtban idő­zik s a németeknek huzza a talp alá valót. Mily tetszésben részesült Németországban, arról a frank­furti „General-Anzeiger“ nevű lap szeptember 3-iki száma következőkép nyilatkozik: „A magyar czi- gány zenekar produktióit tegnap a Császár-uton levő Steinféle kávéházban kezdte. Kiváncsiakon kí­vül, a kik az originális zenészét barátai, nagy szám­mal gyűltek össze a zenészek Lajtán inneni és túli honosai. A 14 tagból álló zenekart, mely többnyire Bakonyvidéki lakosokból szerveződött, a budapesti couservatoriumban képzett karmester vezető, a kit az első előadáson a banda prímása Kiss helyette­sített, mivel a karmester (Sommer Ede) kezének útközben baja esett. Ha meggondoljuk, hogy a tár­saság egyetlen tagja sem ért a kottához, s hogy a karmester két heti fáradságába kerül, mig zené­szeit valamelyik darabra megtanítja: igazán cső dálnunk kell a játék szabatosságát, összhangját, de kivált a játszók zenei emlékező tehetségét. Zene­szereik egy klarinétén és a nemzeti czimbalmon kívül, vonóhangszerek, melyek között az óriási nagy római bőgős ugyancsak hallatja hangját. Kezelé­sűkben a zenészek nagy technikai ügyességet mu­tatnak. A zenészek jelleme, a mennyiben nemzeti dalokat játszott, komor mélabus vagy tüzes-patto­gós. Azok a nemzeti nóták rendszerint adagióval kezdődnek, s egy neki vadult furioso vivace-vel végződnek. A nóta első része négy nyolczad üte­mes, magyar neve „lassú“, arra két negyedes ütem u. n. „palotás“ következik. Erre nyomban a „fris“ a tulajdonképi csárdás, melylyel minden nóta végződik. Brahms, Farkas, Szentirmay composition kívül: Huuyady László czimü operájából potpourrit játszottak. Nagy tetszésben részesült továbbá a czimbalmos egy solo-darabja. A zenekar a pálma­kertben és Hamburgban is fog játszani, Frankfurt­ból azután Strassburgba, Párisba és Madridba utazik." Czigányaink originalítása tehát tetszik a kül­földnek s a mint a tudósításból látjuk, hálás is érette, mert a zenészek kedvet kaptak még Spa­nyolországba is ellátogatni. A karmester Szommer Ede ur, a szerkesztőséghez küldött értesítésében jelenti, hogy csak deczemberre szándékozik vissza­térni. Addig a németeknek, francziáknak és spa­nyoloknak hegedülnek. Jól teszik! Hadd járja be a magyar nóta Európát. Tekintetes szerkesztő úr!Most, midőn a magyar zsidók felekezeti és polgári életének egén a félreértések és gyanúsítások sűrű felhői czirkál- nak, felette jól esik minden igaz hazafinak, ha a nyilvános élet oly jelenségét látja, mely a békés egyetértés üdvös voltát a lehető legszebb színben képes demonstrálni. Ily jelenség volt a szomszéd Győr megyében, Szt. Mártonban e hó 7-én végbe ment uj izr, imaház-felszentelés. — Részt vettek ebben a megyei, járási és helyi hatóságok is élükön Gróf Laszberg Rezső alispánnal, kik a Dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbi ékes magyarsággal elő adott szónoklatából és ennek szelleméből meggyő­ződhettek hogy merő rágalomnál nem egyéb, ha valaki úgy általánosságban hazafiatlansággal vádolja a magyar zsidóságot. Méltóztassanak csak egy kis időt engedni még és meg fogják látni, magyarok-e az e haza földén élő zsidók, vagy nem. — Mi azt hisszük, hogy közel az idő midőn Magyarországban a magyar elem zöméhez fogjuk számíthatni e hat­százezer lelket, mi nemzeti létünk megszilárdulásá­nak bizonnyára nem leend kárára. És ki az igaz hazafi, ki e körülméuyt latba ne vetné és a haza érdekében ne óhajtaná? St. Szívesen adtunk a fenti soroknak helyt és mi is óhajtjuk, hogy úgy legyen, mint tisztelt levele­zőnk irja; de ez alkalommal újólag hangsúlyozzuk, hogy a magyar nemzet a zsidóságtól nem szavakat, nem ígéreteket, hanem — tetteket vár. (Szerk.) Az agárdi gőz- és fogatos ekeverseny, — melyet az országos gazdasági egyesület e hó 25—27-én rendez, napról napra gazdagabb prog­rammal lép fel. így újabban a villamvilágítás mel­lett való gőzszántás, továbbá egy egész telefonháló­zat felállításán kívül gondoskodott az egyesület arról is, hogy a versenyre menő gazdák az alagcsövezés módját teljesen megismerjék. Be lesznek mutatva az alagcsövezésre vonatkozó össze? munkálatok, kezdve az alagcsövek sajolásátó), egészen annak végleges lerakásáig. (Z.) Elszakította a lábát. — Dohai József ősi-i 16 ^v;es Jegénynek szeptember ll-én Küngösön a gő?C8éplőgép saját vigyázatlanságából lábát bekapta és azt czombban elszakította. A borzasztóan össze­roncsolt lábból oly nagy vérzést szenvedett az egyén, hogy daczára a rögtön alkalmazott legponto­sabb orvosi segélynek a városi kórházban, hová be­szállítva lett, másnapra meghalt. A veszprémmegyei gazdasági egyesü­let, — elnöksége értesíti a gazdaközönséget, hogy az agárdi eke-verseny látogatói részére igazoló je­gyekkel rendelkezik, melynek előmutatására a magy. nyug. vasút 33 lj3 % árleengedéssel szolgáltatja ki a menet jegyeket. A kik ezt igénybe venni akarják, szíveskedjenek egy levelező-lappal Kiss László gazd. egyesületi alelnök úrhoz Pápára fordulni. Pápa, szept. 13. 1882. A veszprémmegyei gazdasági egye­sület elnöksége. A „Magyar Újság“ — napilap szerkeszté­sét, a mai naptól kezdve Hentaler Lajos országgyű­lési képviselő vette át. Az első szám élénken van szerkesztve. A lap köré igen jó erők csoportosultak. Belmunkatársak: Tóth Béla, Gozsdu Elek, Inczédy László és Bogdányi Mór. Külmunkatársak közt ol­vassuk : Hojtsy Pál, Törs Kálmán, Szederkényi, Med- nyánszky, Ugrón Gábor, Szalay, Kada orsz. gyűlési képviselők, gr. Teleki Sándor, ifj. Ábrányi Kornél, Kazár, Kis József stb. neveit. A lapot Schlezinger és Wohlauer nyomdásztársak adják ki és előfize­tési ára egész évre 12 frt. A lap az uj szerkesztő­ség alatt képeket nem közöl. 3Iegjelent az „Önügyvéd“ 8-ik füzete, irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nägel Otto Budapesten. E füzetben a szerző a házassági szerződéseket tár­gyalván, ismerteti az eljegyzéseket, a római katho- likusok házasságát, a házassági akadályokat, közli a protestánsok házasságára vonatkozó József császár szabályzatát, ismerteti a vegyes házasságokat, a gö­rög hitfiek ás izraeliták házasságának szabályait, tárgyalja a házasság hatályát és jogi következmé­nyeit, különösen a hitbéri hozományt, közszerze- mónyt, az özvegyi jogot és a házassági egyezmé­nyeket; ezzel áttér az életjáradéki szerződésekre, ismerteti a szerencse szerződéseket, a peressé vált jogviszony elintézését czélzó egyeségeket, a szerző­dés újítást, és ezzel a szerződések különös nemeire vonatkozó fejezet befejezést nyer. A hatodik feje­zetben a szerző a jogellenes cselek vény ékből szár­mazó követeléseket ismerteti, különösen a gyilkosság, öles, testi sértés, csalás, lopás, jogtalan elsajátítás­ból folyó kártérítési kötelezettségeket, — tárgyalja a marhák által okozott károsításokat, ismerteti a mezei rendőri, gátrendőri és vadászati kihágásokat, az erdei károsításokat és a vaspályák által okozott kártételekből folyó kártérítési kötelezettséget. Ezen igen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Időjárásunk — a hét elején és derekán annyira esős volt, hogy a legnagyobb aggodalom szállt meg bennünket, vajon lesz-e mit szüretel­nünk. A szőlő erősen rohad; ami gyümölcs van a fán, az is megreped és lepállik; a zöldség rozsdát fog vagy kipusztul, szóval rossz idők járnak. Rendőri hírek. - Zámbó Károly igazol­vány hiánya miatt Kővágó-Eörsre, Kulcsár József és Riegel Vincze igazolvány hiánya miatt Fehér­várra, Kasparek Vincze koldulás miatt Pécsre to- lonczoltattak- — A helybeli országos vásár f. hó 18-án lesz megtartva. — Az „erdőőri szakvizsgák“ f. évi október hó 9-ik s következő napjain Buda­pesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Kassán, Ung­várit, Marmarosszigeten, Kolozsvárott, Temesvárott, Szombathelyen és Kaposvárott a vármegye házánál foknak megtartatni, a vizsgázni száhdékozók az il­letékes kir. erdőfelügyelőkhőz nyújtsák be kérvé­nyeiket. —A rendőrkapitányi hivatal a hétköznapokon is dorbézoló mesterlegények ellenében erélyes in­tézkedéseket fog alkalmazni. — Nagel Ottó bizományában Budapesten Schwarz Mór jeles tanférfiutól „Az egyenletek megfejtése népszerű modorban* czimü igen hasznos munka hagyta el legközelebb a sajtót. A növendék „szabályt* nem tanul, hanem az eddig csak algeb­raiig szerkesztett feladványok megoldási módját észszerű következtetés alapján sajátítja el. Ez által annak gondolkodási képessége a legbatékonnyabban fejlesztetik, mi a számolás tulajdonképen való haszna. Ezt — sajnos — eddigelé tekinteten kívül hagytuk, s szorosan ragaszkodtunk az egyenletek merev al­gebrai alakjához. A nálunk még uj és eléggé nem ajánlható módszert képviseli e négy ivre terjedő könyv, melynek ügyesen és fokozatosan összeállított példa-gyűjteményében a tanító s tanuló egész éven át bő készletet talál. A csinosan kiállított munka az elemi népiskolák felső osztályai, a felső nép-és polgári iskolák, valamint képezdók számára van szánva. Ára 40 kr. A vidéki színészet érdekében. Szana Tamás szellemes kritikusunk a „Nemzet“ minapi számában mérgesen neki esett a gombamódra szaporodó népszínművek és azok tehetségtelen gyár­tóinak, s a többi között a vidéki színpadok nagy számában tulajdonítja a vad tehetségek sürü fel- burjáuozását. Igazat adunk Szana Tamásnak abban, hogy a "vidéki színészet kedvét leli a Szigligeti-féle s a nyomában haladó népszínművek elnyüvésének. Az ember unos-untig van tele avval a sok ismert phrá- sissal, az elcsépelt élczekkel, a milliomszor ismét­lődő egyféle ötletekkel, a bakter, czigány, zsidó agyon- nyűtt komikumával. Más idők vannak, ma kérem, s más emberek, mint Szigligeti korában. Azóta nagyot zökkent a társadalom kereke, azok az alakok jó­formán kipusztultak, s ha élnek, legfelebb egy-két elmaradt Suttyomberek-féle tájékokon élnek rectius tengenek. Onnan elsöpri őket idővel módosult tár­sadalmi állapotaink sorvasztó szele — mert hiába a haladást semmivel sem lehet megakasztani, — népszínművekkel sem. A drámai művészetnek az életet kell vissza­tükröznie, s mivel a Szigligetiádák nem tükrözik azt többé vissza, ne csodáljuk, hogy ki nem elégí­tik a miveltebb közönség igényeit Tóth Ede, Csep- reghy a jelent festették, meg is tapsoljuk Őket szí­vesen. Csiky dramatikai munkássága szintén az élet­ből ellesett és szereplő alakokat vezet a közönség elé, s megkapja érettök elismerő „hogy volt"-jainkat. Igen ám — csakhogy a vidéki színpadokon e darabok még sem tetszenek. Nem oly mértékben, a minőben azok a fővárosi publicum tetszésével ta lálkoznak. Mi lehet annak oda ? Nem mindig a rósz, helytelen jelenítésben, a könnyelmű megtanulásban. A vidéki színpadokon is láthatunk oly tehetségeket oly kitűnő alakításokat — akár Bpesten. Igaz el­vétve, de találtatnak. Az előadók többje szintén igyekszik jól játszani, már t. i. ha a rendezőség árasa

Next

/
Oldalképek
Tartalom