Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-09-17 / 39. szám

gítését előmozdítani, megismertetni és általánosítani a szőlő-gyógymódot;

állandó kirándulási összeköttetéseket teremt a Balatonvidék természetiig szép történelmileg nevezetes pontjai között, melyekhez eddig a fürdővendek vagy nem, vagy csak nagy fáradsággal és költséggel juthattak ; kényelmes vendéglátó helyiségeket (vendéglőket, menházakat) építtet e pontokon, mi által nemcsak a kirándulók kényelméről gondoskodik, hanem eszközt nyújt a Balatonvidék munkás népének uj keresetforrásra: gondoskodik uj telepek, uj kikötők építéséről, megmenti a történeti emlékeket, várromokat, (templomokat stb. a pusztulástól;

a kirándulásokkal párhuzamosan a nagy közönséggel megismertetni és megkedveltetni igyekszik a Balaton vidékét a vizi sport fejlesztése által, mely ezélból évenkint többször versenyeket fog rendezni, ezenkívül kezére jár az egylet halászat- és vadászatkedvelő tagjainak;

felvirágoztatni törekszik a balatonvidéki borászatot és gyümölcsészetet, haltenyésztést, erdőművelést, boráru-csarnok felállítása, fásítások, faiskolák alapítása, gyümölcskiállítás rendezése stb. által;

ismertetni fogja a Balaton-vidéket irodalmi téren, bel- és külföldi lapokban koronkint közzéteendő ismeretterjesztő czikkek, képek, évenkint pedig a közgyűlés alkalmával kiadandó díszes évkönyv által.

E czélok sikeres megvalósíthatása végett az egylet működését öt, egymástól független szakosztály fogja vezetni.

A tagok rendes vagy alapitó tagok. Tag férfi és nő egyaránt lehet.

A tagsági dij rendes tagoknak évenkint két forint, alapító tagoknak egyszer mindenkorra huszonöt torint. '

Az alapító és rendes tagok, a mellett, hogy ez aránylag nem jelentékeny összeggel előmozdítják az egylet nemes czélját, az egylet kirándulásaiban, mulatságaiban, versenyein mérsékelt áru jegyekkel vehetnek részt, viselhetik az egylet jelvényét és az egylet évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg.

A jelentkezések és tagdíjak íot. Jalsovics Aladár egyleti pénztárnok úrhoz Balatou-Füredre küldendők.

Egyleti ügyekben mindennemű értesítést, felvilágosítást készséggel ád Sziklay János egyleti titkár, kihez a levelek Budapestre, az irók és művészek társaságának helyiségébe (Nemzeti színház bérháza) intézendők.

Teljes bizalommal fordulunk tehát a nagyérdemű közönséghez. Meg vagyunk győződve, hogy a Balaton-egylet nagy horderejű feladatának teljesítésében buzgón fog támogatni bennünket. A czél elérése csakis akkor lehetséges igazán, ha a párto lók nagy tömegének erős erkölcsi fegyverével fölszerelve törhetünk előre, az utunkban álló számtalan akadályon keresztül az ígéret földjére.

Bizalmunk a nagy közönség hazafias lelkesült- ségében: ez bátorítóak, vezető tüzoszlopunk.

Az egylet tisztviselői: Elnök: Gr. Es\terhá\y László. Alelnök: Gr. Nádasdy Ferenc{. Titkár : Sfiklay János. Pénztárnok: Jalsovics Aladár. Ügyész: Csepelyi Károly. Gyógyászati szakosztály: Elnök: T>r. Huray István. Titkár: Dr. Engel Gyula. Kirándulási szakosztály : Elnök: Fenyvessy Ferenc{. Társeluök: Salamon Ádám. Titkárok: Étsi József, Komlódy Gyula. Sport szakosztály: Elnök: Gr. Es\terhá$y Mihály. Titkár: Némethy Ernő: Gazdasági szakosztály: Elnök : Eogyay István. Titkár: Keöd József. Irodalmi szakosztály: Elnök: Jókai Mór. Titkár: Lévay Imre.

Jegyzőkönyv.

A veszprémmegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának gr. Eszterházy Móricz egyesületi elnök elnöklete alatt Sárkány Miklós, Purgly Sándor, Ányos László, Pöschl Károly, Kiss László, Hecs Pál, Mányai Károly, Tóth Lajos igazgató választmányi tagok, s Kőrössy Antal egyesületi helyettes jegyző jelenlétében 1882. szeptember 3-án tartott üléséből.

Méltóságos gróf elnök ur az együtt jelenvolt tagokat szivélyeseu üdvözölvén, az ülést megnyitja.

komoran, némán beszélő köveivel. Ott, hol a világ legfényesebb udvara űzte orgiáit, hol minden zug szerelmi kalandok tanúja volt, hol a most szereplő európai államférfiak legnagyobb része tanulta a diplomatia mesterfogásait, az most romjaiban megdöbbentően szomorú látványt nyújt s látásával akaratlanul is a sors változandóságának kopott thé- mája felett kell borongani. Baglyok, éji madarak ütötték fel tanyájukat a tetőtlen termek falain, az ablakokon át kényekedve szerint kalandoz a szél, s az egykor aranyozott erkélyeket most kúszó növények lepik el. Egy elátkozott, kísérteties palota benyomását teszi reánk, melynek lakóit az ég haragja még sarjaiban is kipusztítá.

A nemzeti ünnepély programmjának egyik pontját a Michelet emlékszobrának inauguratiója képezte a Pére Lachais-ben. Ez annyiban nevezetes reánk nézve, hogy a remek sírkő talapzatán mind azon nemzetek nevei be vannak vésve, melyek az emlék felállításához járultak. Ott van a magyar nemzeté is, melynek nevében Türr tábornok beszélt. (A Garibaldi halálára rendezett ünnepélyen pedig az olasz nemzet nevében szólt! ?) E szónoklatok, melyeket a hirneves történész hamvai felett hallottunk, sok tekintetben figyelemre méltók. Midőn a kiválóbb szónokok leléptek, a párisi munkások nevében emelvényre állt egy ouvrier. Michelet hamvaihoz beszélt: Oh miért nem érted meg azt a napot, midőn fiaink Elszász-Lotharin- giáért újra síkra szállanak!

Győzelmeket, diadalokat fognál feljegyezhetni, minőket a bámuló világ apáinktól látott. Te már készítetted a történeted legdicsőbb lapjait küzdel- meink számára, a midőn vérrel mossuk le a gyalázatot. A végzet nem engedte megérned ezt a

1. A folyó évi június 4-én tartott ülés jegyzőkönyve íelolvastatván;

A már hitelesített jegyzőkönyv tudomásul vétetett.

2. Olvastatott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszter ur ő nméltósá- gának, mélt. gróf elnök úrhoz intézett 25116/882. számú leirata, melyben tudatja, hogy a pályázat utján, jóváhagyása mellett választott titkár első évi fizetéséhez 600 írttal hozzájárul, s azt azonnal fo- lyóvá teendi, mihelyest a titkár állását elfoglalja.

Értesíti egyúttal az egyesületet, hogy ez ösz- szeget évi járulékként nem engedélyezheti, miután a hasonló czélokra szolgáló alap, évről-évre változás alá esik, — de a rendelkezésre álló alaphoz képest évről-évre megújítandó kérelmet figyelembe veendi.

Miniszter ur ő nméltóságának kegyes intézménye kellemes tudomásul vétetett, s a titkár választása jóváhagyásának kikérése alkalmából az egyesület hálás köszönetének adand kifejezést.

3. Olvastatott az országos magyar gazdasági egyesület által „Agárdon* f. évi szeptember 25 és 27-én rendezendő gőz- és fogato3 ekeversenyen leendő részvételre való meghívás. Ez alkalomból gróf elnök ur ő méltósága értesíti az ülést, miszerint a bejelentési határidő rövid voltára való tekintettel, a részvételre elnöki utón Pöschl Károly, Purgly Sándor és Kiss László egyesületi tag urakat kérte fel és jelentette be.

Helyeslő tudomásul vétetik, s a kiküldött urak jelentése annak idején beváratván.

4. Olvastatott a megyei főispán ur ő nagy- méltóságának méltóságos gróf elnök úrhoz intézett abbeli megkeresvénye, miszerint a megyei közigazgatási bizottságba alkalmazandó közgazdasági előadó állomására alkalmas egyén ajánltassék Ez alkalomból gróf elnök ur értesíti az ülést, hogy az ajánlat megtételének sürgős voltánál fogva, az egyesület egyik legtevékenyebb tagját, nagyságos Pöschl Károly urat hozta javaslatba.

Annyival is inkább kellemes tudomásul szolgál, mert az egyesület érdekeinek megfelelő helyes ajánlatot, már örömmel vett kinevezés követte.

5. Az egyesület titkári állomására hirdetett pályázat folytán beérkezett 16 db pályázati kérvény felolvastatván:

A kérvények tüzetes bírálat alá vétele után Nagy Iván veszprémi lakos magyar kir. becslő-biz- tos ur, a megejtett szavazás eredménye szerint, egyhangúlag választatott meg az egyesület titkárává.

A választás eredménye, Nagy Iván ur pályázati kérvényének mellékletével, jóváhagyás végett a nagyméltóságu földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur ő nagyméltóságáboz felterjesztetni rendeltetik.

A többi pályázati kérvények az azokat benyújtó Pethő György istváuteleki, Joss Rezső gyóni, Neu- bauser Béla székesfehérvári, Szikora Vilmos nagylucskai, Biró Géza rettegi, Szijjártó Lajos budapesti, Andrásy Ignácz pusztadorogi, Újvári Sándor

6-gyallai, Szlávik István héregi, Ecker József török kámzsái, Csizmadia Vilmos budapesti, Sarlai Károly budapesti, Oláh Géza marczaltői, Jattka Ferencz kevermesi lakosoknak posta utján az egyesület költségére visszaküldetni rendeltetnek.

6. Kiss László egyesületi 2 od alelnök ur azon sajnos körülményt constatálja, hogy az egyesületi tagok tagsági díjaikkal hátralékban vannak. Indítványozza, hogy az egyesületi tagok hivassanak fel, miszerint tagsági díjaikat f. é. deczember 6 ig Hecs Ferencz veszprémi lakos, egyesületi pénztárnok urnái befizessék, s kik az időben is hátrálékban volnának, azoktól postautánvétellel szedessék be.

A tett indítvány elfogadtatott

Pöschl Károly egyesületi 1 so alelnök ur, az egyesület tagjainak csekély számát jelezvén, indítványozza, hogy az igazgatóválasztmány, valamint az egyesület minden tagja hasson oda, miszerint a tagok a lehető legtömegesebben jelentkezzenek. Az igazgatóválasztmány tagjai részére aláírási ivek szétküldését kéri.

Az indítvány elfogadtatik. 300 db aláírási iv nyomatása s annak az igazgatóválasztmány tagjai közt való szétosztása határoztatott.

8. Kis László 2-od alelnök ur felhozza, miszerint az egyesület igazgatóválasztmányának eddig

közel időt, midőn szuronyaink újra a győzelem, a dicsőség, a hir fényében fognak ragyogni stb. — E szónoklatok legnagyobb része élénk világot vethetett Francziaország hangulatára, mely a revanche eszméjét szent lelkesedéssel táplálja. Ott van az a szemek tüzében, a szív rejtekében a levegőben! A gyermek is harczi regéket hall először, első dala a Marseillaise, első gondolata a boszu, első érzete a gyűlölet.

S majd ha ütni fog a megtorlás órája, látni fog a világ boszut, mely földet renget, csudával határos küzdelmeket, minőket Klio csak ritkán jegyezhet fel, mert ennyi lelkesedést, ennyi hazaszeretet tán az ókor classikus népeinél találbatunk csak. íme ezekről egy igénytelen történet.

Éj volt, midőn azon házban, hol lakom, szokatlan sürgés, forgás lárma hallatszott. A ház- mesterné haldoklott s egy fia s unokája virrasztot- tak mellette. Még öntudatosan kevéssel halála előtt a szinehagyott ajkak ezeket suttogták: Nyugodtan halnék meg... a strassburgi dómban szerettem volna elhunyt féijemért még egyszer imádkozni... de az nem a mienk ... oda mi nem lépünk be ... Mig ezeket hallá a fiú, fájdalma, gerjedtsége per- czenkint növekedett, kezének üterei kiemelkedtek s majdnem bogot formáidnak. Strassburg... Strassburg ... mormolta magában. Azután egy negyed órai lassú hörgés után az öreg házmesterné életmécse kialudt.

A kelő nap sugarai betörtek az ablakon.

Kis nyolcz éves unokája, a mióta a Strass- burgot hallotta, elfelejtett sírni, hanem ökölre szorított kezecskéjével állott ott az elhunyt ágya mellett.

Halasy Aladár.

is csak feles számban megválasztott tagjai közül: Béketfv lguátz, Baján Imre, id. Kolossváry József, Kozma Ede urak a megyéből lakásukat máshova tették s igazgatóválasztmányi teendőikben gátolva vannak, Késmárky József ur elhalt, Pöschl Károly és Kis László pedig egyesületi elnök lett, megválasztatásuk által tagjai az igazgatóválasztmánynak, indítványozza: tudva bár, hogy az igazgatóválasztmány alakítása a közgyűlés hatásköréhez tartozik, de tekintve, hogy az igazgatóválasztmány tevékenysége sok oldalról van igénybe véve, ha a pangásnak indult egyesületet a tevékenység terére szándékozik juttatni, az igazgató választmány a felsorolt 7 hiányzó tag helyett válaszszon ugyanannyit kebelébe s ezt jóváhagyás végett annak idején terjeszsze a közgyűlés elé

Az indítvány, indokolásának tekintetbe vételével elfogadtatott, s az igazgatóválasztmány tagjaiul Ányos István, gróf Eszterházy Imre, Fenyvesy Ferencz, gróf Nádasdy Ferencz, Tóth Kálmán, Bibó Dénes és Konkoly Lajos urak a közgyűlés.utólagos jóváhagyásának feltételével beválasztattak.

9. Hivatkozott a f. évi junius 4 én tartott közgyűlésről felvett jkönyv 6-ik pontjába az egyesület értékeinek kiderítésére kiküldött bizottság je lentésének megtételére felhívandó.

Ruttner Sándor küldöttségi elnök úrral közöl- tetik, s íelkéretik, hogy jelentését f. évi november 15-ig a titkári hivatalhoz bemutatni szíveskedjék.

10. Kiss László 2-od alelnök ur indítványozza, miszerint az alapszabályokban körvonalozott titkári teendők közelebbi meghatározásaival egy küldöttség bizassék meg.

Az indítvány elfogadtatik, s a küldöttségbe Kiss László 2-od alelnök, Tóth Lajos és Fenyvesy Ferencz urak beválasztatván, felkéretnek, hogy munkálatukat az igazgatóválasztmánnyal közöljék.

11. Több rendbeli apró számla kiutalását kérvén az egyesületi jegyző.

A számlák átvizsgálata s kiutalásával uságos Pöschl Károly egyesületi 1-ső alelnök ur bízatott meg.

12. Az elnökség részéről a jkönyv hitelesítésével Pöschl Károly egyesületi 1-ső alelnök és Hecs Pál urak bízattak meg.

Hitelesítette 1882. szeptember 4-én

Kőrössy Antal, helyett, jegyző.

VIDÉKÜNK.

Pápa, 1882. szept. 31.

Színészeink eddig igen változatos mfísorozat- tal kedveskedtek a közönségnek. Az előadások si kerültek, többnyire a legújabb darabok kerülnek színre mint: .Odette* színmű, .Nap és hold* opérette, .Hárcz a békében* vígjáték, .Kaviár“ bohózat, .Árva Zsuska* népszínmű, .Milimári* népszínmű, .Bagdadi herczegnő* színmű stb. Az előadások sokszor telt ház előtt tartatnak, de többször a közönség csak középszámmal van jelen, két esetben csak csekély számmal voltak nézők, pedig a társulat mindig telt házat érdemelne.

Nagy feltűnést tett városunkban dr. Mathia irgalmas rendi főorvosnak kilépésé a rend kötelékéből, azért, mert Kismartonba lett hasonminőség- ben áthelyezve. Dr. Mathia ur, mint gyakorló orvos megmarad Pápán. Városunk alorvosa dr. Feitl hosszas betegségéből kigyógyult és 9 hónapi szünetelés után állását ismét elfoglalta. Gratulálunk!

A kertészeti társulat október 1-én terménykiállítást rendez. Múlt szombaton viharos tanácsülés volt. Az „Istóczy* korcsmáros ellen újból vád adatott be a zsidó hitközség elöljárósága által, de még soha se lett büntetve; ezért annyira merész lett, hogy a zsidó istenitisztelet alatt oly lármásan zenéltetett, hogy az istenitisztelet ez által megzavartatott. E korcsma ugyanis épen szemközt van a zsidótemplommal egy szűk utczában. A tanácsülésben először a korcsma bezáratásáról volt szó, azután 50 frt büntetésről és lett belőle a minimum 20 frt. Nagy bölcseségéről hires tanácsunk végzését nem kritizáljuk, mert tiszteljük Ítéleteit.

Még nem bírtuk elfelejteni azon nagy halálozást, mit a kanyaró okozott az idén 3 hónapon keresztül városunkban és már újból egy más veszélyes ellenség fenyeget bennünket: a vörheny. Két hét óta mind sűrűbben jelentkezik és már az iskolába járók között is fordultak elő megbetegedési esetek. Figyelmeztetjük a hatóságot ez ujabbi veszélyre, és kérjük, hogy ne akkor intézkedjék, mikor már késő, hanem azonnal, mihelyt consta- tálva lesz, hogy a baj járvány jelleget öltött

Polgár.

Devecser, 1882. szept. 11-én.

A földmivelési minisztérium által e megyében évenkint megtartani szokott csikós és 3 éves kancza csikók bemutatása és díjazása Hunkár Sándor ló tenyészbizottsági elnök elnöklete alatt ez évben szeptember 8-án Devecserben tartatott meg. A bi zottság a Devecservidéki gazdakör szakértőiből lett összeállítva. Veszprém megye területéről be lett mutatva 38 db csikós kancza és 14 db 3 éves kanczacsikó. A bir. bizottság rendelkezésére 80 db 10 frankos arany állott, melyből 46 db a csikós — 34 db a 3 éves kanczák közt osztatott el.

Miután Ihász Lajos és Reé Jenő az általuk nyert 4 és 3 db aranyat a biz. rendelkezésére visz- szabocsájtották, dijakat nyertek csikós kanczáért: Prei Mátyás kovácsi lakos 8 aranyat, Nyirő János szentgáli lakos 2 kanczáért 16 aranyat, Galmiel J. p.-teszeri lakos 7 ar. Bognár Károly szentgáli lakos 5 aranyat Maurer Jakab sz. teszéri lakos 5-öt Vati Antal kis-szőllősi lakos 4-et. — 3 éves kanczacsikóért: Ihász Lajos 9 aranyat, Győri Gergely takácsi lakos 9-et, Fekete István iszkázi lakos lakos 6-ot, Pető János görzsönyi lakos 5-öt Páris Mihály tósoki lakos 5-öt. Aranyoklevelet nyertek Ihász Lajos és Reé Jenő csikós kanczáért,

Eme tenyész lovak bemutatása bár kielégítő számban történt, más részről azonban magára a devecseri járás lótenyésztésére vonatkozólag szomorú következtetést kell levonnunk abból, hogy a jelentékenyebb dijakat a megye más járásainak kanczái vitték el, s csak az utolsóktól lettek e járásiak is részesítve. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az egész járás területén állami ménállomás nincs; a magántenyésztők ménéi pedig a magas fedeztetési dijak miatt a köznép részéről hozzá törhetetlenekké vannak téve, akkor csakhamar belátjuk az okát mért van a devecseri járásban a lótenyésztés annyira nem kielégítő állapotban. Másként lehetne természetesen, ha azok az illető intéző körök nem úgy tekintenék a devecseri járást mint mostoha gyermeket, a hol, ha valami üdvös intézmény lábra kaphat is, nem indokolható centralistikus eszmékért elnyomni törekszenek azt.

x. y.

Lapunknak kötelessége az egész megyét és így minden járás jogos érdekét védelmezni; ennélfogva helyt adunk a panaszoknak, a sérelmeknek is, ha azok oly férfias higgadtsággal hozatnak nyilvánosságra, mint amilyennel e le_ vélirója azt teszi. Szerk,

A PHYLLOXERA VÉSZ ELLEN

VÖRÖS-BERÉNYBEN

tartott

értekezlet jegyzőkönyve.

Felvétetett Vörös-Berény községben 1882. évi szept. hó 13-án alulírott Kolossváry József Vesz- prémmegye főjegyzője által a nmlgit in. kir. földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 3545218S2. számú intézményével megtartatni rendelt értekezlet alkalmával.

Mely alkalommal a Vörös-Berény, Almádi és Szt.-Király-Szabadja községekből és Veszprém városából nagy számmal összegyűlt szőlőbirtokosok előtt a nmlgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztériumnak fenti szám alatti intéz- vénye íelolvastatván egyhangúlag azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy az irtás Láugi Pál szent- iványi lakosnak a vörösberényi Újhegyen levő 3 hold terjedelmű phylloxera-lepett szőlőbirtokán minél előbb foganatosíttassák, a többi vörösberényi, almádii és szentkirályszabadjai szőlőhegyeken pedig a vizsgálat minél előbb eszközöltessék s ha a vizsgálat a fentebbi inficiált területen kivül phylloxerát még egyéb területeken is hivatalosan constatálna, azon területekre is terjesztessék ki, ha még természetesen a phylloxera terjedésének meggátlására az irtás alkalmazása sikeresnek tekintetnék.

A phylloxera-lepett területek constatálása tekintetéből a jelenlevő Lehóczky Dezső pbylloxera- biztos ur az értekezlet előtt szükségesnek látván több vizsgálónak alkalmazását felhívja a jelen volt birtokosság tagjai közöl azokat, kik 1 frt 50 kr. napidij mellett az ő betauítása után, az említett területekén, vezetése alatt a phylloxeravizsgá- lat teljesítésére vállalkoznának, mely felhívásra Mészáros Lajos, Cseh Imre, Horváth Béni és Nemes Antal szentkirályszabadjai, Simon Rudolf almádii. Puska Mihály szentgáli, Bognár Pál, Lukács Ignácz vörösberényi lakosok ajánlkoztak.

Tekintve, hogy fentebb jelzett phylloxerale- pett terület s a szőlőhegy, melynek részét e terület képezi, a többi veszprémmegyei és zalamegyei szőlőhegyekkel közvetlen összefüggő lánczolatban van, az értekezlet azon meleg kivánatának ad kifejezést, hogy fentebb körülirt szőlőhegyekben a vizsgálat behatóan s sürgősen és még szüret előtt haladéktalanul foganatosí tassék, mivel ha e területen a phylloxera terjedése nagyobb mérvet ölt, a balatonparti szőlőhegyek megmeutése a legnagyobb mértékben kétségessé válik.

Lángi Pál, mint a phylloxera lepett szőlőterület tulajdonosa, azon alázatos kérelemnek volt bátor kifejezést adni, hogy miután a phylloxera önhibája nélkül és nem könnyelmű vigyázatlansága folytán keletkezett szőlőbirtokán, azon esetre, ha tökéletesen kiirtatnék, holdankint 150 írttal kárpótoltatnék, mely kérelme jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott az értekezlet által, e kérelem bírálatába azonban az értekezlet lényegileg ez alkalommal nem bocsátkozott.

Ezzel a jegyzőkönyv felolvastatván aláíratott.

Pöschl Károly,

közg:izd. előadó.

Lehoc^ky De\sö, kerületi phylloxerabiztos.

Kolossváry József,

Veszprémvárm. főjegyzője.

Klec\ár Ferenc

szolgablró.

Hetessy ^Dániel, jegyzőkönyvvezető.

Faiskola-ügy.

Nagyságos Stáhly György kir. tanfelügyelő ur a múlt évről szóló jelentésében a faiskolákra vonatkozólag azt irta, hogy székvárosunknak nincsen faiskolája. Halas városának a Kis-Kunságban ezer néhány százzal van csak több lakosa, mint székvárosunknak, mégis 21 hold 1400 négyszög öl faiskolája van.