Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-09-10 / 38. szám
VIII. évfolyam. 1888. 38-ik szám. Veszprém, szept. 1©.------------------------------------------------Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. — Előfizetési 4r mindkét lapra: negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija : egy hasábos petitsor tere VESZPRÉM Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. a lap szellemi részét illető minden közlemény. Satnyuló fiatalság. (C. K. Gr.) E lapok hasábjain Dr. Ke- rényi főorvos ur a lakások befolyását a közegészségügyre tárgyalván, sok jót mondott el, s habár mi a derék főorvosnak nézeteit egészen magunkéivá teszszük s a rossz lakó-viszonyok káros, nemzedékekre kiható ártalmas hatásait elismerjük, és igazán örvendünk, hogy úgy látszik a berlini közegészségügyi kiállítás impressiója alatt vagy annak puszta ösztönzésére már nálunk is gondolkodás és megbeszélés tárgyává tétetik közegészség állapota — mégis mi a lakásoknál a test egészségtelen vagy satnya kifejlődésére sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk annak, miképpen neveljük gyermekeinket? A lakások szabályozása helyi, topographiai körülményektől, de legfőképpen a jólét kisebb nagyobb fokától függ: az tehát a közgazdaság, a va- gyonosodás általános emelésének kérdéseivel kapcsolatos s igy megoldása nem egyhamar várható sem nálunk, sem a külföldön ahol pedig a közegészség ügyét állami Ugygyé tették és igazi elszántsággal neki látnak. Másképpen van a tanügygyel! Az iskola egy épület, a tanítás mértéke és módja kezünkben van. Minden község, város úgy építheti fel iskoláját, mint azt legjobbnak tartja, s rajtunk áll, hogy olyképpen neveljük gyermekeinket, hogy a társadalom és család derék tagjai és fentartói lehessenek. De sajnálattal kell a tényt constalál- nunk, melyhez képest, mai modern paeda- gogusaink mindenre, csak a testnek egészséges kifejlődésével nem gondolnak. Nem a népiskolákat s az azokból kikerült gyermekeket értjük, ámbár már is ott kezdődik a fölnevelés helyett az elnevelés, sajnálkozásunk tárgyát vagy felszólalásunk indító okát az a szegény középiskolai A „Veszprém“ tárczája. Dr. HOLUB EMIL leg'lsöziele'b'bi afrikai u.tja. Dr. Holub Emilt ismeri Európában úgyszólván minden művelt ember;*) nem csupán a geo- graphiai világ, még a hölgyek patsuli, ylangitől ixia- listől illatozó világa is. Mert tudva leve dolog, hogy a jeles afrikai utazó, amily jeles tudós, mily ret- tenthetlen utazó és felfedező — oly kellemes társalgó, kitűnő előadó és hozzá még mindig nőtlen ember! Mióta Afrikából 7 évi ott-tartózkodása után visszatért, felolvasások és irodalmi kiadások által igyekszik eszközöket szerezni — egy újabb expedi- tióra. Dél-Afrika heve meg nem lankasztotta képzelődése költői erejét, a Kairó és Kalahari sivatagok némasága s a Kaffir — vagy Abantu népek idegen nyelvűsége el nem lelejtették vele anyanyelvét. Oly szépen és válogatottan ir és beszél németül angolul most, mint 23 éves korában, a midőn néhány forinttal, — úgy beszélte nekem — indult világgá. S előadásának eme vonzó közvetlensége az, mi neki minden felolvasására nagy és jdistinqualt közönséget szokott szerezni. Európa minden nagyobb városában tartott már népszerű előadásokat. Ez idén Budapesten és Te- mesvárott. Utóbbi helyen ismerkedtem meg a jeles férfival s azóta levelezésben állok vele. A mit tehát expeditiojáról mondok, azt részint beszélgetésünkből, részint leveleiből tudom. Elmondom. Talán érdekelni fogja a helybeli *) Müve: Siebe» Jahre in Sud-Afrika közkézen forog. i f j u 8 á g képezi, mely 8—14 éven át testileg consequenter megrontatik, gyöngítte- tik. A sorozó bizottságok már előre félnek hat anulókat kell vizsgálniok. Alig 10—12°/0 válik be — s az is felülvizsgálat a kapitány „eigene Verantwortung“-ja stb. efféle föltétel alatt soroztatik be. Való, hogy a hitványabb diákból lesz a katona, a szorgalmasabb, ki lelkiö8meretesen akarja a kimért anyagot elsajátítatni, munkájában annyira eltörpül, elsatnyul, elcsenevészedik, hogy önkénytesnek be nem vehetik. Innen van, hogy a hadügyi bizottság eléggé megszívlelhető jelentése szerint: a magyar ifjúság önkényteseiből alig 30% állotta ki a hadnagyi vizsgát. A többi megbukott vagy nem is jelentkezett. Természetes, mert azok az önkényte- sek szellemileg nagy középszerűségek, testileg beváltak: de értelmileg nem eléggé érettek a tiszti vizsgálat letételére. A kitünően érettek s általában a jobb, hasznavehető diák-contingens meg testileg satnya. Ne gondoljuk, hogy fiataljaink nem választanák a katonai pályát. Nem áll, hogy a soldatesca réme a magyar észjárásnak. Az efféle phrásisok ideje lejárt! A tábla- birói korszak veterán serege kidülőben van. Még csak azok imádják a hétszilvás gazdálkodás nyomorúságos idylljeit — de a mai nemzedék minden áron pályát és kenyeret keres. A katonai pálya sincs előtte elzárva, csakhogy oda első sorban erős szervezetű emberek, férfiak a szó igazi értelmében kellenek — s ilyeneket meg a mi tantervűnk, a mi középiskoláink és egyetemeink nem nevelnek. A megboldogult Szende honvédelmi miniszternek és Ipolyi püspöknek a katonai pályára ösztönző felszólalásai akkor érhetnek majd sikert, h a egészségesebben neveljük ifjaiukat. Fajunk stagnatiója és pusztulása fölötti panaszok, sopánkodásunk szintén akkor fognak elhallgatni, ha az intelligens osztály közönséget. Igaz, messzire esik tőlünk Afrika, s ma jobban érdekel Suez mint a Kaffirok földje — de hát a tudomány kérdései nézetem szerint előnyben vannak a politikai herczehurczák fölött. Azok örömmel soha, keserűséggel töltik el az embert. Elmondom azért is, mivel Dr. Holub Emil Afrikában sem feledkezett meg hazájáról, és most sem fog róla megfeledkezni. Nagy útjában gyűjteni fog és gyűjteményeiből akkora múzeumot akar állítani, mely méltó társa leszen a londoninak vagy az amsterdaminak. Óhaja: legyen monarchiánknak is tudományos specialitása. Aki p. o. India nép- és terményrajzát akarja tanulmányozni, annak Londonba kell utaznia, aki az ázsiai szigetvilág iránt érdeklődik, annak Hollandia múzeumaiba kell fáradnia. Holub azt kívánta, hogy a aki Dél-Afrika föld- és néprajza iránt érdeklődik, az jöjjön Monarchiánkba, mert Holub oly délafrikai múzeumot teremt, melynek páratlannak kell lennie Európában. Más czélja is van utazásának. Ez már kissé kalmár-szagu. De hiába praxis és theoria, élet és tudomány együtt járnak. Holub piaczot akar szerezni az osztrák magyar áruknak Dál-Afrikában. Eddig az angol dominál és gazdagodik. Jusson hát a mi iparosainknak is. Holub még gyarmatosítási eszmékkel is foglalkozik, s a többi között azt kivánná, hogy az osztrák-magyar kivándorlók ne Amerikának de Afrikának vegyék utjokat, ahol feldolgozatlan s drága áron értékesíthető kincsek még töménytelen meny- nyiségben hevernek — de erről majd máskor. Jelenleg csupán tervezett utjának főbb irányait és czéljait érintjük. Holub, mint mondani szokás »saját szakállára* vállalkozik nagy útjára. A szükséges pénzt Európaszerte tartott előadásaival és felolvasásokkal szerzi be. Még vagy 8000 írtra van ereiben több és tisztább vér fog keringeni Valljuk be csak leplezetlenül, hogy sat- nyulnak a házasok még mint házasulandók, s mi a satnyulást középiskolai javított, haladó s a kor kívánalmainak megfelelő tanításmód czíme alatt még mesterségesen, hivatalosan előmozdítjuk. Korunk, igaz, sok ismeretet kíván, az egyes szakokban való kiképeztetés éppen a tudomány minden oldalú haladása miatt sok időbe és fáradságba kerül, amiért igen bajos oly tantervet készíteni, mely a nevelés és kor követeléseivel számol. De végtére is azon fordul meg az egész: a középiskola fejleszti, kiképezi-e s előkészíti-e a fiatal embert a küzdelmes életre, avagy szakismeretek nyújtásával a jövendő pályákra? Igenis pályákra. Mert tudja is a gymnasista, mi lesz még belőle! Ha az utóbbi áll, akkor a tanítandó ismeretek minimumát kell venni, és nem 28—32 heti órával s bő jövedelmezőségre számító tankönyvekkel agyongyötörni a fiatalságot. Jendrassek egyetemi tanár ur rectori beszámoló beszédében kimutatta, hogy a gymnasiumokban korlátlanul űzött szakké- peztetés semmire sem vezetett. Értelmi érettséget, szellemi önállóságot, tanulás és munkakedvet éppen nem hoz a jelen generatió az egyetemre. Egyszerű oka annak az, hogy kedvét már előbb meglankasztották, erejét kifárasztották, értelmét a sok terjedelmes szakok megzavarták, akarat erejét tehetetlenné tették. Ha már tehát középiskoláinkban a szakrendszert követjük, tegyük azt a fran- cziák példájára: elégedjünk meg a kevés, de alapos és rendszeres ismeretek közlésével, hozzunk némi összefüggést, érintkezési kapcsolatokat a különböző tárgyak között, nehogy megzavarjuk az ifjú tehetségek természetes harmóniáját, adjunk kezébe rövid stylÍ8tikailag szépen irt tankönyveket, és szüksége. Azokat úgy hiszi, rövid idő alatt »össze* szerezgeti. Négy hónapon át fog azután előtanulmányokkal s a szükséges eszközök kiprőbálgatásá- val foglalkozni. Majd meglátogatja a nevezetesebb kórházakat (Holub orvos), hogy a gyógytannak haladó újabb vívmányait megtanulja. Mig néhány kéziratban levő munkáját is ki akarja adni — úgy hogy körülberül 1883. évi ápril havában indulhat csak Hamburgba. Egy lakatos kovácson és asztalos kerekesen kívül egyedül a Bella nevű bedsuan leányt viszi magával, ki eddig háztartását vezette, kutyáira és gyűjteményeire ügyelt s egyáltalában tőle telhető afrikai gyöngédséggel mindenképpen mutatta Holub iránti ragaszkodásait és tántoríthatatlan hűségét. (Tanulhatna akárhány tőle a mi civilisált szépeink közűi!) 23 nap múlva ér Capstadtba, Dél-Afrika európai fővárosába. S innen mégegyszer akarja bejárni a dél-afrikai háromszöget. Terve 3 szakaszra oszlik: 1. 6—8 hónapig Dél-Afrika miveit országaiban szándékozik időzni. 2. Ugyanannyi ideig a Betschuanok földjén. 3. Innen a Zambesi forrásáig hatol előre s ha lehet még beljebb, fölfelé a Congo mentében a Tsad tó felé s Saharánál Afrika északi partjaihoz. Óriási ut! Ilyet európai ember még nem próbált! Livingston a Kongo forrásáig hatolt Cameron kapitány átszelte Afrikát keletről nyugat felé, Stanley az Indus ocean partjain kezdette útját a Kongón leúszott és az Atlanti ocean partján állapodott meg. De Holub Dél-Afrika viharverte Jóremény fokától a continens északi martjáig akar keresztülhatolni. Oly tett, mely ha sikerül, mindenidőre megörökíti általa nevét. A Foktartomány fővárosában 14 napon át kiállítja a magával hozott osztrák árukat, azután elszállítja azokat a tartomány többi városaiba. Clauengedjünk neki több szabad időt az önművelésre öntevékenységre, a tanultak megemésztésére, azután ifjúkori játékaira és testének edzésére. A tornászati 2 heti óra kevés az izmok erősítésére, a test ügyesí- tésére s a mai szellemi túlterheltség mellett épenséggel elégtelen a test és lélek megzavart egyensúlyának helyrehozására. Képezzük fiataljainkat, de kíméljük és neveljük a fiatal nemzedéket testileg is. Neveljük úgy, hogy a középiskolákat végzett fiatal ember kilépve a világba önmagára, önerejére támaszkodhatik, önszorgalmából megélhessen, hogy boldog nagyapa sa társas élet sokáig munkabíró tagja lehessen! .... Mi újság a nagy világban? Oroszországi legújabb hírek szerint a czár értesítette volna az udvarokat, hogy legközelebb meg fogja magát koronáztatni. A koronázás, mint hiszik, még szeptember hóban megtörténik minden pompa nélkül. Koronázása után a czár nejével együtt a Dán udvar látogatására menne. Ázsiában az oroszok gyors előnyomulása folytonos aggodalomban tartja az angolokat. Az egyptomi harcztéren még mindig történnek összeütközések az angolok és Arabi közt. Legújabb hir az, hogy a szultán egy kiáltványban Arabit lázadónak nyilvánította, mely tény a rég vajúdott angol-török katonai egyezmény létrejöttét jelenti. Párizsi hírek szerint Angol- és Törökország közt titkos szerződés is köttetett volna Egyptom kormányzásának Arabi leveretése után létesítendő újjászervezése iránt. Diplomacziai körökben azt is beszélik, hogy az egyptomi kérdés végleges szabályozása czéljából európai kongresszus fog összehivatni. A görög-török határkonfliktus, a legújabb táviratok szerint, ki van egyenlítve. Mindkét kormány szigorú utasításai folytán ugyanis az ellenségeskedések kölcsönösen beszűntettettek. ‘Bubimban a konstáblerek által megzavart nyugalom helyreállott. A rendőrök visszatértek a szolgálatba. Az olasz képviselő kamara feloszlatása s a választások kiírása, a választók számát megnégyszerező uj választói törvény alapján, már legközelebb várható. A horvát országgyűlés uj ülésszaka október 1-én nyílik meg, s mint előre jelentik, szokatlanul hosszú ideig fog tartani, még azon esetben is, ha Starcsevicsék a tavaszi botrányokat nem is kívánják. villiam mellett a plateau szélén mutatkozó silur- formatiót veszi tüzetesebb vizsgálat alá. A Karró pusztán a növényzetet és a nagyobb emlősöket figyeli meg. Az Oranje köztársaságban pedig a di- cynodon — (ős állat) kövületeket nézi meg. E mellet craniologiai gyűjteményt szerez és csillagászati megfigyeléseket tesz. Mert Holub a természettudomány minden szakában észlel és adatokat gyűjt. Naplója 32 szakaszra van felosztva. így második útjában még az ős régészetre is szándékozik kiterjeszkedni a mennyiben abecsuanok s bamanguatok földjén ős sírokat fog bontogatni. Néprajzi és embertani tanulmányokon kívül a sóstavak és a Zambesi folyam Victoria nevű vízeséseit fogja vizsgálni. Innen északibb utat szándékozik venni. A Ma- rutse-Bunda országból a Masakulumbé-k területébe akarna lépni, hogy innen a Banguelo-tónak meden- czéjébe juthasson. Azután a Lunvula mentét követné, ha módjában lesz t. i. Körülményektől függ majd folytathatja-e útját északi irányban, mint a hogyan tervezi avagy előre nem látott akadályok miatt kénytelen lesz-e keletre vagy nyugatra visz- szafordulni. Mindenesetre őszinte óhajunk, s óhaja minden művelt embernek ki a köznapias kicsinységeken felül tud emelkedni és képes nagy eszméket, merész vállalatokat érteni és méltányolni, hogy Dr. Holub Emilnek e tervezett útja minden részletében sikerüljön! — Nyer vele a tudományos világ, melynek igazi önzetlenséggel gyűjt és áldoz Holub,*) de *j Holub gyűjteményeiért már Capstadtban 60 —80000 irtot kaphatott volna, s ha közönséges toutista azok eladásából meggazdagodhatik. Második expeditiója vagy 50 —60000 írt kerül. Ezen összeget nagyobbára előadásai és irodalmi munkái után szedi be.