Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-06-18 / 26. szám

»őségén egy uj kavicstelep szerzését kéri, tárgyaltatott. A megye alispánja megbizatik, hogy a kérdéses kavicstelep bérbevételét kísérelje meg, s ha az jutányosán nem sikerülne, a törvényes kisajátítási eljárást indíttassa meg.

Vecse község 1882. évi közmunkatartozásának '/3 részét a község határában levő közlekedési utak helyreállítására átengedtetni kéri. A község kérelmét semmi oly adat nem igazolja, melyből kitűnnék, Hogy útjainak helyreállítására évenkint közmunkájából mennyit fordított, e szerint kérelme elutasíttatik.

Thaly Kálmán Ajkán.

Falucskánkat is meg-meglátogatják időnként nagy emberek. — A múlt hét szerdáján Veszprémből a déli vonattal érkezett községünkbe: Thaly Kálmán, Debreczen város I. kerületének országgyűlési képviselője, a függetlenségi pártnak egyik legtevékenyebb tagja, jeles történész és régész, a Rá- kőczy-féle kor ismerőinek legkitűnőbbje; társaságában voltak: Véghely Dezső, megyénk buzgó alispánja, régész, ki megyénk múltjának megvilágosí- táaára igen sok adatot gyűjtött már, és Thaly László, honvéd ezredorvos, tősgyökeres magyar ty- pus, kinek férfiúi büszkesége-, lovagias magatartása- és sas-szemeiből azt lehet következtetni é3 hinni, hogy 5 belőle még lesz aranygalléros és több csillagos honvédfőtiszt.

Az indóháznál tek. Puzdor Gyula ur fogadta az érkezőket, kinek magyar barátságát és vendégszeretetét ismeri és tudja az egész világ. Az érkezett vendégek itt tartózkodásuk ideje alatt az ő vendégei voltak.

Szerdán délután a helybeli ref. lelkésznél régiségekét és okmányokat kerestek. Fölemlítendő, hogy az ajkai ref. egyháznak egy urasztalra való igen érdekes kendője van 1647-ből, selyem- és ezüst hímzéssel. Megtekintették a , Sinai hegyet* *, melynek tetején az evangélikusok temploma áll. A sinai hegy a 17. században — az ott talált régiségekből következtetve, temető vagy sírbolt volt; az azt megelőző korban pedig, amint a szóhagyomány megtartotta — egy kolostor állott rajta, melynek szétdőlt falait az idő már annyira eltakarta, hogy mi nem láthatunk belőle semmit.

Amint tek. Puzdor Gyula úrtól hallottam, a Sinai hegyen ásatások is fognak eszközöltetni, mely alkalomkor nagyon valószínű több rendbeli régiséget fognak találni. A »Cservár* és „Pogáuylakás* szintén megérdemelnék a kutatást.

A ,Sinai hegy* megtekintése után a kedves vendégek tek. Puzdor Gyula ur kalauzolása mellett kirándultak a bányatelepre (Csinger völgy) honnét alispán ur többféle nummulith-ot hozott magával.

Csütörtökön reggel az üveghutát tekintették meg, nem feledték el a Telephon megnézését sem, mely Magyarország leghosszabb telephon-vonala eddig.

Végre a vonat megérkezett, melyen a vendégek visszautaztak Veszprémbe.

NÉHÁNY SZÓ

a magyar fürdőhelyek érdekében.

Magyarország ásványforrásokban s fürdőhelyekben oly gazdag, hogy annak lakói csak legritkább esetben volnának kényszerítve, az ország határain kivül gyógyhelyeket felkeresni. Mégis épen Magyar- ország szolgáltat nagy contingenst a külföld legkülönbözőbb gyógy- és fürdőhelyeinek, mig a mi fürdőhelyeinkben idegen nemzetbeliek csak eltűnő számban vannak képviselve.

Mi lehet ennek az oka?

Csakis azon apró hiányok, melyekkel a mi nyári tartózkodási helyeinken talalálkozunk; csak azon apró hiányok, melyek miatt oly gyenge a forgalom bel- és külföldről, s melyek a mi gyakorló orvosainkat is kényszerítik betegjeiket a külföldre küldeni, hol azok ugyan hathatósabb gyógyhatányo- kat nem lelnek, hanem nagyobb rendtartást, kényelutjokon, könnyű tehát megmondani: egy óra múlva itt lesznek, 10, 100, 1000 év múlva reggel 7 óra 11 perczkor itt kell nekik találkozniok, itt lesz tehát a fogyatkozás.

Kern igy a gyenge fátyol szerű üstökösekkel. Ezeket a hatalmas égi testek majd ide, majd oda rángatják, térítik, késleltetik el utjokon, s nem lehet tudni, ha most még oly pontosan mennek is szemeink előtt, 5—10 hónap múlva egyik szomszéd égi test nem rántja-e a maga körébe s járatja véle a csillagok szeszélyes tánczát, ép úgy, mint a jó tánczos a még jobb tánczosnőt, oly szépen, oly szabályosan lejtik a valczert előttünk, hogy valódi gyönyörűség nézni: egyszerre egy hamis kacsintás, egy gyenge uj nyomás s a pálya egészen más irányba csap s bálunk két üstököse egészen más irányban, más törvények szerint repül a tömkeleg visi-várijá- ban még szebb, meglepőbb szabályossággal.

Vagy 600 üstösöst jegyeztek már föl s vagy 30-nak pályáját számítottak ki rémítő szorgalommal és fáradsággal, de, ezekből is csak 10 állít be egész pontossággal, — azaz már csak 9, mert egy teljesen elveszett.

Halley csillagász volt az a hires számító, aki a múlt században kimutatta egy pompás üstökösről, hogy ez mar ekkor is, meg ekkor is rémítette volt az embereket, vagyis hogy mindig visszatér, körülbelül 76 év alatt. — Mar ismét megfordult felénk (olyan az utju«, mint egy erősen összenyomott ab- nncs) s 1910 május 24-én beteríti a fél égboltot ragyogó csóvája. Csak 28 év kell addig, reméljük, a legjobbat hogy igen sokan megérik e kis időt olvasóink közül.

Méltó bámulat és tisztelettel fogadta a világ Halley számítását s elkeresztelte nevére az első visszatért üstököst H a 11 e y üstökösének. Hanem a szép és lángeazü nőről egészen megfeledkemesebb és az időszerű követelményeknek megfelelőbb berendezést és üdülésükhöz több nyugalmat találnak.

Első sorban szükséges, hogy fürdőhelyeink könnyebben elérhetők és berendezéseik sok tekintet- ber javítva legyenek, hogy azok egy valódi gyógyintézet segédszerei felett rendelkezzenek, és egy gyógyhely iránt támasztott társadalmi követelményeknek is kellő mérvben megfeleljenek.

A legtöbb magyar fürdőhelyen hiányzik egy illően berendezett gyógyterem, azon közeg, melyben a legkülönbözőbb, egymásnak teljesen idegen elemek találkoznak és egyesülnek, hol a társadalmi és ke- délyi élet előmozdíttatik, honnét a feszültség, rang és vagyonkülönbség száműzve legyen; röviden, hol az osztályszellemnek uralkodnia nem szabad. Ezen, a gyógyhatányok után a fürdőhelyeknek első főkelléke nálunk ritkán létezik. További követelmény az, hogy a gyógyszabályok pontos megtartására mindenki köteles legyen, s ne hogy pártfogoltak részére csakis a papiroson létezzenek, mi szintén majdnem mindenhol nálunk figyelmen kivül hagyatik.

A hiányosan és helytelenül alakított gyó§$bi- zottságok szintén mindenütt akadályozzák az időszerű haladást. A fürdőorvosok, kik a legtöbb intézkedés- és berendezésnél leginkább mérvadók volnának, nem ritkán ignoráltatnak, s a bizottságnak csak forma- szerüleg tartott tanácskozásában, közömbös képviselőknek engedtetik hely és szavazat. A fennforgó hiányoknak gyökeres javítása és méltatása csak akkor történhetik, ha a fürdőhely összes gyakorló orvosai, s nem csupán az igazgatóságtól fizetett orvos vonatik a főrdőhely viszonyainak tervszerű javítására törekvő tanácskozásba, s ha csekély mellékérdekek a közjónak feláldoztatnak.

„A gyógyidény május 15-ikén nyittatik meg“, igy olvassuk a hirdetményekben, melyeket az illető fürdőigazgatóságok közzé tesznek. Ha azonban a helyszínén akkoriban elemezzük e szavak tartalmát, melyekkel a természeti szépségekben dús magyar fürdőhelyek megnyitását hiresztelik, a bájos clima- tikus tulajdonságokon kivül, vajmi kevés más előkészületeket észlelhetünk. Nagyon jól értik ininálunk a természet szentélyét mesterséges beavatkozásoktól menten tartani és innét ered, hogy az idény megnyitásakor érkező fürdővendégeknek a kedves, szép természeten kivül alig áll más rendelkezésére.

De legyünk elnézők! Azon elavult szemrehányásnak, hogy a magyar fürdőhelyeken semmi sem történik, már eleje vétetett és sok helyen annyit is újítanak, hogy nem is tudnak vele elkészülni. Ámbár az okok különfélék lehetnek, a hatás mégis az marad, hogy az első vendégeknek azon gyógyeszkö- zök némelyike, melyek az idénymegnyitas tulajdon- képeni összegét képezik, csak hiányosan vagy egyáltalában még nem áll rendelkezésére, s ennélfogva a már megnyitott idény évről évre késedelemben szenved, mely a legtöbb magyar fürdőhelyen állandóvá válni látszik.

Nem bir-e már az első vendég is ugyanazon joggal a megnyitott idényt-alakító, tökéletesen készen tartott eszközök használhatását követelni, mint a későbbiek? Miért ne érkezhetnék ő is ép oly Kényelmesen és pontosan a fürdőhelyre, mint az idény folyama alatt a rendes közlekedés mellett a többiek ? Miért ne élvezhetné ő is, mint a későbbiek, a felvidító zenét ? Miért ne követelhetné éppen úgy, mint a később érkezők, hogy az előkészületek által nyugalmában ne háborgattassék ? Szóval, mihelyt az idény megnyitottnak nyilváníttatik, nemcsak a különböző újságok hirdetési rovatában, hanem már az első vendég fogadtatására minden tekintetben készen álljon.

Ily intézkedés kedvező eredménye az volna, hogy mindjárt az idény kezdetén a vendégek megfelelő számban jönnének, s az igazgatóságok a külföldiekkel egyaránt azon kényelmes helyzetbe jutnának, mindjárt az évad elején a látogatókat nagyobb számban iktathatni a vendégek névsorába. Az esetleges kedvezőtlen tavaszi időjárás a fürdőhelyek látogatottságát általában ugyan akadályozza, de miért nem érezik a német, cseh, styria és más külföldi gyógyhelyek a kedvezőtlen időjárás következményeit annyira, mint a magyar fürdőhelyek? hol tulajdonképen csak julius havában lehet szó élénk idényről.

Bár a magyar fürdőhelyeken julius hava az

zett mindenki, aki 6 hónapon keresztül lemondva mindenről, még a rendes étkezésről, sőt (hallatlan egy nőnél) még a — bálokról is, szünet nélkül a legszározabb, észbontó milliókkal és biliókkal számolt és számolt és számolt éjjel nappal, Laland csili, úrral, hogy bizonyosan kipróbálja, Halley uram nem tévedett e számításában.

Egy udvarias kertész még is lefőzte a feledékeny tudósokat ez ügyben, tudta, hogy szép asz- szonyoknak legszebb és legkedvesebb — arany keresztnél tud. társtagságnál kedvesebb ajándék — egy szál szép virág, elnevezte hát a k. a. nevéről az Indiából akkor behozott s igen kapós divat-virágot. 8 ime Halley urat a világon csak minden 76 évben hozzák emlékezetben, mig a kisasszonyt naponként dicsőíti még ma is a kedves — Hor- teusia.

Említém fönt már, hogy egy üstökös a Biela nevű — elveszett, oda van biz a’, (noha különben minden 7-ik évben pontosan elszállott a föld lakói előtt. S hova lett? Nagy baj érte szegényt, ködfá tyoia szépen ketté hasadt, lett belőle két üstökös, s úgy mentek egymás mellett, mint a haragos házaspárok, sőt a ,barag3zoinrád“-ot addig folytatták, míg igen igen messzire mentek, szétmáüottak és - és a földre estek. — Igen, leesett az üstökös, a nyakunkba szakadt, látták sokan, igen sokan el is rémültek rajta, nem egy helyen kifutott a falu népe a csodára, de baj nem történt se emberben, se állatban, sőt mintha jobb bor termett volna 1877-ben, mint az előző esztendőkben.

Igen 1877. nov. 27-én éjjel roppant csillagfelhőszakadás volt minálunk is, másutt is, hullott a futó csillag, mint a jeges zápor kivált esti 9—10 óra közt; csak a római csillagdán 13 ezeret olvastak meg, Monkalieriben 33 ezeren felül, Angliában 11—12 ezert összesen 160 ezernél többet számlálidénynek a tulajdonképeni tetőpontja, a vendégek számát akkor is csak százakban olvashatjuk és pedig százakban, melyeket egy kézen jelölhetni; ennek daczára mindenütt oly kevés lakóosztály áll rendelkezésre. hogy sok vendég, alig hogy megérkezett, lakás hiányában még ugyanaznap kénytelen otthagyni a fürdőhelyet. Mi lenne belőlünk, ha a külföldi fürdőhelyekhez képest szintén ezreket kellene egyszerre elhelyeznünk? Mig lassankint maradandó erős kőépületek elegendő számban emelhetők volnának, addig a magyar fürdőhelyeken divó lakáshiányon ideiglenes olcsó faházak által lehetne segíteni.

Más jótevő haladás is mutatkoznék, ha az »egyenjogúság* nagyobb mérvben juthatna érvényre, mintsem eddig. »Egyenlő jog mindenkinek*, ez minden fürdőhelynek legszebb jelszava. Ne csak a gróf, báró, vagy bankár tekintessék fürdővendégnek, az egyenjogúság jelszavának minden jótékony intézetben gyökereznie kell és az ellenkező szemrehányást igyekezni kell meghazudtolni, minthogy különben sok vendég hátat fordít a magyar fürdőknek s nem a hazai, tán nem is oly gyógyhatású üdülési helyekre viszik pénzüket.

A magyar fürdőhelyeknek még azon szemrehányást is tették, hogy nagyon lármásak, hogy táncz, játék és zene által a betegek éjjeli nyugalma zavar- tatik, s hogy az úgynevezett »fürdői takarodó* érvényre nem juthat. Ahol indokolt ezen szemrehányás, csakis az egyenjogúság jelszó figyelmen kivül hagyásának következménye. Egy gyógyhelyen pontban 10 órakor este nyugalomnak kell beállnia, minden ét -és kávé-helyiségek bezárassanak s minden táncz, zene vagy ének által előidézett tomboló lárma mel- lőztessék. A gyógyszabályzat e tekintetben is nemcsak elméletileg a* papiroson, hanem tettleg a gyakorlatban uralkodjék, s paragraphusainak mindenki köteles legyeu magát alávetni, ki akár mint beteg vagy egészséges, a gyógyhely területébe lépett. Ezen paragraphusok érvényre emelése pedig az illető igazgatóságok feladata, mert csak a gyógyszabályok szigorú és hajthatatlan fenntartása által sikerülhet a magyar fürdőhelyek felvirágzását akadályozó befolyásokat mellőzni, s igy a gyógyhelyeket a nagy közönségnek könnyebben elérhetővé és kedveltebbé tenni.

Csak ily komoly és részrehajlatlan törekvés mellett sikerülhet a gyakorló orvosok és a fürdőközönségnek bizalmát a magyar fürdőhelyek iránt felébreszteni és a kül- és belföldi vendégek látogatásait biztosítani Mit használnak a kitűnő gyógyhatányok, ha a haladás a természet mögött nemcsak hátramarad, hanem indolentia által a természeti adományok elhanyagoltainak és értékesítetlenül maradnak, minél fogva az ország nemzetgazdasági tekintetben csak veszteséget szenved.

Mangold Henrik tr.,

fürdőorvos Balaton-Füreden.

VIDÉKÜNK,

Leányfalu, 1882. jamus 12.

Tek. Szerkesztő ur!

Mint a gyújtó üvegen egy pontba gyűlnek össze a nap fénylő sugarai: úgy gyűltek össze a ,Zala-vidéki ág. hitv. ev. tanító-egylet* tagjai is í. hó junius 8-án Szt.-Antalfán, hogy ez évi rendes tavaszi közgyűlésüket megtartsák. A gyűlés tiz érakor vette kezdetét, a mikor is nt. Horváth Sándor

k.-eörsi lelkész s egyházi elnök ur hatásos megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent egyleti tagokat, s élénken fejtegette a tanítói körök fenál- álásának hasznát és becsét, küiöuösen hangsúlyozta annak — az önképzésre — kiható erejét, nagy mérvű jelentőségét. Az elnök eme köztetszésben részesült beszédére alulírott rövid szavakban adott kifejezést amaz óhajtásnak: vajha a már régebben megválasztott, de — fontos okok miatt — köztünk csak most megjelent közkedvességű elnökünk az egylet felvirágoztatására minél hosszabb időkig köztak meg csak a csillagászok, hát még a vadászok, pásztorok, tengerészek mit mondhatnának ez éjjelről.

Nálunk (Lúgoson) is rémülve beszélték e tüneményt. Én megvallom nem láttam, pedig szeretek elaudalogni a kék égbolt myriad lakóin, hanem akkor emlékszem más két gyönyörű égbolt kékjében tanulmányoztam a csillagászatot és ha a félvilág tudta volna is, hogy ekkor ütköztünk össze az üstökössel, én nem vettem volna figyelembe, hogy ni... ni ..., most repül földünk a Bieia üstökösén keresztül s annak apró iisztpornál finomabb darabjai, rongyai azok a röppentyű-szikrákhoz hasonló kis csillagok, melyek szemeink előtt futnak a nagy világtár ben.

Íme, ilyen egy üstökös leesése a főidre, jobban mondva, ha a föld átgázol rajta, mint kocsi a porfellegen, de az előbbi még annyit se zavarja meg földünk lakóit, mint a kocsin ülők szemét a szél- szárnyán repülő por, vagy füstfelhő.

* *

. *

A jelen üstököshöz nem lesz ily szerencsénk, ő bár roppant sebesen száll, (márcz. 19 óta e napokig 35 millió midet repült,) most 1—2 mii. mf.-re van a naptól, tehát 18 millióra tőlünk. F. hó 9—10 körül lesz legragyogóbb, azután elkanyarodik, tova száll s mi már e földön alig fogjak ötét viszontlátni. — De azért köszönettel fogadjuk látogatását, mely alkalmat nyiyta nekünk összevetni apáink korát a mi napjainkkal, az ő rémképeiket, a mi tiszta tudatunkkal, mely megint csak arra visz vissza bennünket, hogy van valaki a csillagok fölött, kinek akarata nélkül nemcsak az üstökösök nem hullanak le, de még a hajszál sem esik ie az apró ember tervező fejéről.

Bencsik János.

reműködhetnók, s lenne nekünk, — mint hajdan a választott népnek Mózes — oly vezérünk, ki minket, tanítókat, egyetértésre, ügybuzgóságra, kitartó munkásságra lelkesítsen, hogy elmondbatnók mi is a legnagyobb magyarral: a Zalai evang. tanító- egylet nem volt, hanem lesz'. Mire az egyh. kerületi alapszabályok nyomán évenkinti két gyűlés — Ősszel és tavasszal — tartása határoztatok el. Az előbbi állandó, mely november 1-én, az utóbbi vándorgyűlés lesz, mely mindig junius 8-án fog tartatni. Ezután a jövő tanévre való tantárgyak mi- és mennyisége jeleltetett ki s határoztátött meg. Most következtek volna az Írásbeli dolgozatok felolvasása s azok megbirálása, de a munkahozó tagok közül többen — hihetőleg a felhívást nem kapták meg — a gyűlésen meg nem jelentek, aki pedig jelen volt — egy bizonyos ok miatt — az őszi gyűlésre Ígérkezett s fogja is munkáját elkészíteni s felolvasni. A már régebben megszerzett villanygép bemutatása is elmaradt, mire nézve tSzollár István tagtárs újból felhivatott, hogy azt a jövő őszi gyűlésen bemutassa, s rajta az előadást — ígérete szerint — megtartsa. Többi munkahozók lesznek: Pataky Béla eöcsi, bíráló Gselman Mátyás kapolcsi tanítók; gyakorlati előadást pedig Takács

J. zánkai tanító fog tartani: a beszéd- és értelemgyakorlatokból. A pénztárnok számadása olvastatván fel, kitűnt, hogy az egylet összes vagyona pénzértékben 86 frt, melyből a hátralék 12 írt 50 kr. Erre határozatilag kimondatott, miszerint a tartozás egy negyede évenkint törlesztessék, különben az illető adósok fizetéséből lesz az letartóztatva s behajtva. A »Népnevelők Lapja,* a »Család és Iskola* czimü lapok járatása beszüntettetett, s helyettük a »Magyar Paedagogiai Szemle* 3 példányban, s Kossuth L. »Irataim az emigráczióból* meghozatni rendeltetett. A műit tanévi iskolai és a könyvtárnok jelentése olvastatván fel, örvendetes tudomásul vétetett. Kill József házának felépítésére való adakozásra hivattak fel az egyleti tagok; az Eötvös-alap pártolói tagjává avatta fel magát az egylet 2 frt befizetéssel; végre Molnár Aladár emlékszobrára szavazott meg a közgyűlés 3 frtot az egylet pénztárából.

Ezek voltak a közgyűlés főbb mozzanatai, melyekből kitűnik, hogy, habár számban és erőben gyengék vagyunk is, de az ügybuzgóság, az egyesült akarat s kitartó munkáság által — szivünk s lelkünk egész odaadásával iparkodunk oda törekedni, hogy egyletünket, iskoláinkat, a népnevelés1 a kor kívánalmainak magaslatára emelhessük. Adja Isten, hogy e buzgóság, e lelkesedés lobogó tüze soha ki ne aludjék kebleinkből! Fogadja a tek. szerkesztő ur hazafias üdvözletem kifejezését.

Magyar Soma.

Tanügy.

Balaton-Fiired, juuiushó 13;

Ma tartotta a »Balaton felvidéki tahítóegylet* ez évi tavaszi közgyűlését B.-Füreden Nagy Áron szeretetházi igazgató elnöklete alatt.

A gyűlés lefolyását egészben ecsetelnem, azt' hiszem, fölösleges lenne, azért csak egy-két mozzanatot emelek ki.

A Molnár Aladár emlékszobrára gyűjtést rendező bizottság eddigi működéséről, a gyűjtésről, az adományozás eredményéről beszámolt. Hogy mennyi az összeg, a Veszprém lapban is időnkint ki, van mutatva. Nem ismétlem. Még a gyűjtő ivekből 9/10 rósz még kint van, remélhető, a vég summa szép összeget fog kitenni. Óhajtandó volna, ha az ivtar- tók aratás után az aláíratást, gyűjtést eszközölnék, megindítanák. Legtöbbet gyűjtött idáig Veszprémmé6 kir. tantelügyelője, ngs Stáhiy György- ur, mintegy 100 írton leiül — aztán Bardossy. Gyula szolnoki, Moldván Gergely tordai, Kiss József haj- dumegyei tanfelügyelő urak. A nevezett tanfelügyelő uraknak szives fáradozásukért, az ügy iránti buz- góságukért az egylet jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz. Éljenek! Úgyszintén a »Veszprém,* »Zalai Tauügy,- »Néptanítók Lapja* szerkesztőségének, Herrman lüredi postamester urnák a gyűjtés körüli szives segédkezésükért, áldozatkészségükért köszönetét nyilvánít.

A múlt őszi gyűlésen Nagy A. ur meghivatott néhai M. A. fölötti emlékbeszéd tartásra. N. A. ur most a meghivatásnak várakozáson felül eleget tett. Az emlékbeszéd igen alaposan, részletesen szép nyelvben van kidolgozva. A nagy gonddal ösz- szeállított művet az egylet magáévá teszi, s külön lüzetbe egy pár ezer példányban kinyomatja, s elárusítja. A befolyó összeg szintén az emlékszobor esetleg alapítvány-tőkéhez csatoltatik. Az utóuem- dek az emlékiratból mint egy tükörben látja Molnár Aladárt.

Németh Gerő,

egy*- jegyző.

HÍREINK.

Veszprém, 1882. junius 18.

f haly Kálmán — a tudós történész, e héten városunkban időzött fivére dr. Thaly László ezred- orvosnak és Véghelyi Dezső megyei alispánunk látogatása végett- E látogatásról értesült a veszprémi dalárda és szép szerenáddal tisztelte meg a tudóst. Múlt kedden a megye levéltárában igen érdekes tör- neneti adatokra talált. Az nap d. u. Balaton-Füredre randult ki, hol a derék fürdőigazgatóság részéről vaZl magyar ven(légszeretettel fogadtatott. Szerdán veghely Dezső alispán úr kíséretében Ajkára, mint a Ihaly és Véghely családoknak anyai ágról közös származási helyére rándult ki, melyről lapunk más rovata bővebben szól. Csütörtökön Zirczen tekintette meg az apátsági könyvtárt, melyben igen érdekes előtte is ismeretlen naplót talált a kurucz-korból és egy tót verset. Rainiss Gyula, kőnyvtárnok ur, szives ígéretét vette, hogy az ő számára a nagyértékü mii-