Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-06-18 / 26. szám

»őségén egy uj kavicstelep szerzését kéri, tárgyal­tatott. A megye alispánja megbizatik, hogy a kér­déses kavicstelep bérbevételét kísérelje meg, s ha az jutányosán nem sikerülne, a törvényes kisajátítási eljárást indíttassa meg. Vecse község 1882. évi közmunkatartozásának '/3 részét a község határában levő közlekedési utak helyreállítására átengedtetni kéri. A község kérel­mét semmi oly adat nem igazolja, melyből kitűn­nék, Hogy útjainak helyreállítására évenkint köz­munkájából mennyit fordított, e szerint kérelme elutasíttatik. Thaly Kálmán Ajkán. Falucskánkat is meg-meglátogatják időnként nagy emberek. — A múlt hét szerdáján Veszprém­ből a déli vonattal érkezett községünkbe: Thaly Kálmán, Debreczen város I. kerületének országgyű­lési képviselője, a függetlenségi pártnak egyik leg­tevékenyebb tagja, jeles történész és régész, a Rá- kőczy-féle kor ismerőinek legkitűnőbbje; társaságá­ban voltak: Véghely Dezső, megyénk buzgó alis­pánja, régész, ki megyénk múltjának megvilágosí- táaára igen sok adatot gyűjtött már, és Thaly László, honvéd ezredorvos, tősgyökeres magyar ty- pus, kinek férfiúi büszkesége-, lovagias magatartása- és sas-szemeiből azt lehet következtetni é3 hinni, hogy 5 belőle még lesz aranygalléros és több csil­lagos honvédfőtiszt. Az indóháznál tek. Puzdor Gyula ur fogadta az érkezőket, kinek magyar barátságát és vendég­szeretetét ismeri és tudja az egész világ. Az érke­zett vendégek itt tartózkodásuk ideje alatt az ő vendégei voltak. Szerdán délután a helybeli ref. lelkésznél ré­giségekét és okmányokat kerestek. Fölemlítendő, hogy az ajkai ref. egyháznak egy urasztalra való igen érdekes kendője van 1647-ből, selyem- és ezüst hímzéssel. Megtekintették a , Sinai hegyet* *, mely­nek tetején az evangélikusok temploma áll. A sinai hegy a 17. században — az ott talált régiségekből következtetve, temető vagy sírbolt volt; az azt meg­előző korban pedig, amint a szóhagyomány meg­tartotta — egy kolostor állott rajta, melynek szét­dőlt falait az idő már annyira eltakarta, hogy mi nem láthatunk belőle semmit. Amint tek. Puzdor Gyula úrtól hallottam, a Sinai hegyen ásatások is fognak eszközöltetni, mely alkalomkor nagyon valószínű több rendbeli régisé­get fognak találni. A »Cservár* és „Pogáuylakás* szintén megérdemelnék a kutatást. A ,Sinai hegy* megtekintése után a kedves vendégek tek. Puzdor Gyula ur kalauzolása mellett kirándultak a bányatelepre (Csinger völgy) honnét alispán ur többféle nummulith-ot hozott magával. Csütörtökön reggel az üveghutát tekintették meg, nem feledték el a Telephon megnézését sem, mely Magyarország leghosszabb telephon-vonala eddig. Végre a vonat megérkezett, melyen a vendé­gek visszautaztak Veszprémbe. NÉHÁNY SZÓ a magyar fürdőhelyek érdekében. Magyarország ásványforrásokban s fürdőhelyek­ben oly gazdag, hogy annak lakói csak legritkább esetben volnának kényszerítve, az ország határain kivül gyógyhelyeket felkeresni. Mégis épen Magyar- ország szolgáltat nagy contingenst a külföld legkü­lönbözőbb gyógy- és fürdőhelyeinek, mig a mi für­dőhelyeinkben idegen nemzetbeliek csak eltűnő szám­ban vannak képviselve. Mi lehet ennek az oka? Csakis azon apró hiányok, melyekkel a mi nyári tartózkodási helyeinken talalálkozunk; csak azon apró hiányok, melyek miatt oly gyenge a for­galom bel- és külföldről, s melyek a mi gyakorló orvosainkat is kényszerítik betegjeiket a külföldre küldeni, hol azok ugyan hathatósabb gyógyhatányo- kat nem lelnek, hanem nagyobb rendtartást, kényel­utjokon, könnyű tehát megmondani: egy óra múlva itt lesznek, 10, 100, 1000 év múlva reggel 7 óra 11 perczkor itt kell nekik találkozniok, itt lesz te­hát a fogyatkozás. Kern igy a gyenge fátyol szerű üstökösekkel. Ezeket a hatalmas égi testek majd ide, majd oda rángatják, térítik, késleltetik el utjokon, s nem le­het tudni, ha most még oly pontosan mennek is szemeink előtt, 5—10 hónap múlva egyik szomszéd égi test nem rántja-e a maga körébe s járatja véle a csillagok szeszélyes tánczát, ép úgy, mint a jó tánczos a még jobb tánczosnőt, oly szépen, oly sza­bályosan lejtik a valczert előttünk, hogy valódi gyö­nyörűség nézni: egyszerre egy hamis kacsintás, egy gyenge uj nyomás s a pálya egészen más irányba csap s bálunk két üstököse egészen más irányban, más törvények szerint repül a tömkeleg visi-várijá- ban még szebb, meglepőbb szabályossággal. Vagy 600 üstösöst jegyeztek már föl s vagy 30-nak pályáját számítottak ki rémítő szorgalommal és fáradsággal, de, ezekből is csak 10 állít be egész pontossággal, — azaz már csak 9, mert egy teljesen elveszett. Halley csillagász volt az a hires számító, aki a múlt században kimutatta egy pompás üstökösről, hogy ez mar ekkor is, meg ekkor is rémítette volt az embereket, vagyis hogy mindig visszatér, körül­belül 76 év alatt. — Mar ismét megfordult felénk (olyan az utju«, mint egy erősen összenyomott ab- nncs) s 1910 május 24-én beteríti a fél égboltot ragyogó csóvája. Csak 28 év kell addig, reméljük, a legjobbat hogy igen sokan megérik e kis időt olvasóink közül. Méltó bámulat és tisztelettel fogadta a világ Halley számítását s elkeresztelte nevére az első visszatért üstököst H a 11 e y üstökösének. Hanem a szép és lángeazü nőről egészen megfeledke­mesebb és az időszerű követelményeknek megfelelőbb berendezést és üdülésükhöz több nyugalmat találnak. Első sorban szükséges, hogy fürdőhelyeink könnyebben elérhetők és berendezéseik sok tekintet- ber javítva legyenek, hogy azok egy valódi gyógy­intézet segédszerei felett rendelkezzenek, és egy gyógyhely iránt támasztott társadalmi követelmé­nyeknek is kellő mérvben megfeleljenek. A legtöbb magyar fürdőhelyen hiányzik egy illően berendezett gyógyterem, azon közeg, melyben a legkülönbözőbb, egymásnak teljesen idegen elemek találkoznak és egyesülnek, hol a társadalmi és ke- délyi élet előmozdíttatik, honnét a feszültség, rang és vagyonkülönbség száműzve legyen; röviden, hol az osztályszellemnek uralkodnia nem szabad. Ezen, a gyógyhatányok után a fürdőhelyeknek első főkel­léke nálunk ritkán létezik. További követelmény az, hogy a gyógyszabályok pontos megtartására min­denki köteles legyen, s ne hogy pártfogoltak részére csakis a papiroson létezzenek, mi szintén majdnem mindenhol nálunk figyelmen kivül hagyatik. A hiányosan és helytelenül alakított gyó§$bi- zottságok szintén mindenütt akadályozzák az időszerű haladást. A fürdőorvosok, kik a legtöbb intézkedés- és berendezésnél leginkább mérvadók volnának, nem ritkán ignoráltatnak, s a bizottságnak csak forma- szerüleg tartott tanácskozásában, közömbös képvi­selőknek engedtetik hely és szavazat. A fennforgó hiányoknak gyökeres javítása és méltatása csak ak­kor történhetik, ha a fürdőhely összes gyakorló or­vosai, s nem csupán az igazgatóságtól fizetett orvos vonatik a főrdőhely viszonyainak tervszerű javítására törekvő tanácskozásba, s ha csekély mellékérdekek a közjónak feláldoztatnak. „A gyógyidény május 15-ikén nyittatik meg“, igy olvassuk a hirdetményekben, melyeket az illető fürdőigazgatóságok közzé tesznek. Ha azonban a helyszínén akkoriban elemezzük e szavak tartalmát, melyekkel a természeti szépségekben dús magyar fürdőhelyek megnyitását hiresztelik, a bájos clima- tikus tulajdonságokon kivül, vajmi kevés más elő­készületeket észlelhetünk. Nagyon jól értik ininálunk a természet szentélyét mesterséges beavatkozások­tól menten tartani és innét ered, hogy az idény meg­nyitásakor érkező fürdővendégeknek a kedves, szép természeten kivül alig áll más rendelkezésére. De legyünk elnézők! Azon elavult szemrehá­nyásnak, hogy a magyar fürdőhelyeken semmi sem történik, már eleje vétetett és sok helyen annyit is újítanak, hogy nem is tudnak vele elkészülni. Ám­bár az okok különfélék lehetnek, a hatás mégis az marad, hogy az első vendégeknek azon gyógyeszkö- zök némelyike, melyek az idénymegnyitas tulajdon- képeni összegét képezik, csak hiányosan vagy egyál­talában még nem áll rendelkezésére, s ennélfogva a már megnyitott idény évről évre késedelemben szenved, mely a legtöbb magyar fürdőhelyen állan­dóvá válni látszik. Nem bir-e már az első vendég is ugyanazon joggal a megnyitott idényt-alakító, tökéletesen ké­szen tartott eszközök használhatását követelni, mint a későbbiek? Miért ne érkezhetnék ő is ép oly Ké­nyelmesen és pontosan a fürdőhelyre, mint az idény folyama alatt a rendes közlekedés mellett a többiek ? Miért ne élvezhetné ő is, mint a későbbiek, a felvi­dító zenét ? Miért ne követelhetné éppen úgy, mint a később érkezők, hogy az előkészületek által nyu­galmában ne háborgattassék ? Szóval, mihelyt az idény megnyitottnak nyilváníttatik, nemcsak a kü­lönböző újságok hirdetési rovatában, hanem már az első vendég fogadtatására minden tekintetben készen álljon. Ily intézkedés kedvező eredménye az volna, hogy mindjárt az idény kezdetén a vendégek meg­felelő számban jönnének, s az igazgatóságok a kül­földiekkel egyaránt azon kényelmes helyzetbe jut­nának, mindjárt az évad elején a látogatókat nagyobb számban iktathatni a vendégek névsorába. Az eset­leges kedvezőtlen tavaszi időjárás a fürdőhelyek lá­togatottságát általában ugyan akadályozza, de miért nem érezik a német, cseh, styria és más külföldi gyógyhelyek a kedvezőtlen időjárás következményeit annyira, mint a magyar fürdőhelyek? hol tulajdon­képen csak julius havában lehet szó élénk idényről. Bár a magyar fürdőhelyeken julius hava az zett mindenki, aki 6 hónapon keresztül lemondva mindenről, még a rendes étkezésről, sőt (hallatlan egy nőnél) még a — bálokról is, szünet nélkül a legszározabb, észbontó milliókkal és biliókkal számolt és számolt és számolt éjjel nappal, Laland csili, úrral, hogy bizonyosan kipróbálja, Halley uram nem tévedett e számításában. Egy udvarias kertész még is lefőzte a fele­dékeny tudósokat ez ügyben, tudta, hogy szép asz- szonyoknak legszebb és legkedvesebb — arany ke­resztnél tud. társtagságnál kedvesebb ajándék — egy szál szép virág, elnevezte hát a k. a. nevéről az Indiából akkor behozott s igen kapós divat-vi­rágot. 8 ime Halley urat a világon csak minden 76 évben hozzák emlékezetben, mig a kisasszonyt naponként dicsőíti még ma is a kedves — Hor- teusia. Említém fönt már, hogy egy üstökös a Biela nevű — elveszett, oda van biz a’, (noha különben minden 7-ik évben pontosan elszállott a föld lakói előtt. S hova lett? Nagy baj érte szegényt, ködfá tyoia szépen ketté hasadt, lett belőle két üstökös, s úgy mentek egymás mellett, mint a haragos há­zaspárok, sőt a ,barag3zoinrád“-ot addig folytatták, míg igen igen messzire mentek, szétmáüottak és - és a földre estek. — Igen, leesett az üstökös, a nyakunkba szakadt, látták sokan, igen sokan el is rémültek rajta, nem egy helyen kifutott a falu népe a csodára, de baj nem történt se emberben, se állatban, sőt mintha jobb bor termett volna 1877-ben, mint az előző esztendőkben. Igen 1877. nov. 27-én éjjel roppant csillag­felhőszakadás volt minálunk is, másutt is, hullott a futó csillag, mint a jeges zápor kivált esti 9—10 óra közt; csak a római csillagdán 13 ezeret olvas­tak meg, Monkalieriben 33 ezeren felül, Angliában 11—12 ezert összesen 160 ezernél többet számlál­idénynek a tulajdonképeni tetőpontja, a vendégek számát akkor is csak százakban olvashatjuk és pe­dig százakban, melyeket egy kézen jelölhetni; ennek daczára mindenütt oly kevés lakóosztály áll rendel­kezésre. hogy sok vendég, alig hogy megérkezett, lakás hiányában még ugyanaznap kénytelen otthagyni a fürdőhelyet. Mi lenne belőlünk, ha a külföldi für­dőhelyekhez képest szintén ezreket kellene egyszerre elhelyeznünk? Mig lassankint maradandó erős kő­épületek elegendő számban emelhetők volnának, addig a magyar fürdőhelyeken divó lakáshiányon ideiglenes olcsó faházak által lehetne segíteni. Más jótevő haladás is mutatkoznék, ha az »egyenjogúság* nagyobb mérvben juthatna érvényre, mintsem eddig. »Egyenlő jog mindenkinek*, ez min­den fürdőhelynek legszebb jelszava. Ne csak a gróf, báró, vagy bankár tekintessék fürdővendégnek, az egyenjogúság jelszavának minden jótékony intézet­ben gyökereznie kell és az ellenkező szemrehányást igyekezni kell meghazudtolni, minthogy különben sok vendég hátat fordít a magyar fürdőknek s nem a hazai, tán nem is oly gyógyhatású üdülési helyekre viszik pénzüket. A magyar fürdőhelyeknek még azon szemre­hányást is tették, hogy nagyon lármásak, hogy táncz, játék és zene által a betegek éjjeli nyugalma zavar- tatik, s hogy az úgynevezett »fürdői takarodó* ér­vényre nem juthat. Ahol indokolt ezen szemrehányás, csakis az egyenjogúság jelszó figyelmen kivül ha­gyásának következménye. Egy gyógyhelyen pontban 10 órakor este nyugalomnak kell beállnia, minden ét -és kávé-helyiségek bezárassanak s minden táncz, zene vagy ének által előidézett tomboló lárma mel- lőztessék. A gyógyszabályzat e tekintetben is nem­csak elméletileg a* papiroson, hanem tettleg a gya­korlatban uralkodjék, s paragraphusainak mindenki köteles legyeu magát alávetni, ki akár mint beteg vagy egészséges, a gyógyhely területébe lépett. Ezen paragraphusok érvényre emelése pedig az illető igaz­gatóságok feladata, mert csak a gyógyszabályok szi­gorú és hajthatatlan fenntartása által sikerülhet a magyar fürdőhelyek felvirágzását akadályozó be­folyásokat mellőzni, s igy a gyógyhelyeket a nagy közönségnek könnyebben elérhetővé és kedveltebbé tenni. Csak ily komoly és részrehajlatlan törekvés mellett sikerülhet a gyakorló orvosok és a fürdőkö­zönségnek bizalmát a magyar fürdőhelyek iránt fel­ébreszteni és a kül- és belföldi vendégek látogatá­sait biztosítani Mit használnak a kitűnő gyógyhatá­nyok, ha a haladás a természet mögött nemcsak hátramarad, hanem indolentia által a természeti adományok elhanyagoltainak és értékesítetlenül ma­radnak, minél fogva az ország nemzetgazdasági tekintetben csak veszteséget szenved. Mangold Henrik tr., fürdőorvos Balaton-Füreden. VIDÉKÜNK, Leányfalu, 1882. jamus 12. Tek. Szerkesztő ur! Mint a gyújtó üvegen egy pontba gyűlnek össze a nap fénylő sugarai: úgy gyűltek össze a ,Zala-vidéki ág. hitv. ev. tanító-egylet* tagjai is í. hó junius 8-án Szt.-Antalfán, hogy ez évi rendes tavaszi közgyűlésüket megtartsák. A gyűlés tiz éra­kor vette kezdetét, a mikor is nt. Horváth Sándor k.-eörsi lelkész s egyházi elnök ur hatásos meg­nyitó beszédében üdvözölte a megjelent egyleti ta­gokat, s élénken fejtegette a tanítói körök fenál- álásának hasznát és becsét, küiöuösen hangsúlyozta annak — az önképzésre — kiható erejét, nagy mérvű jelentőségét. Az elnök eme köztetszésben részesült beszédére alulírott rövid szavakban adott kifejezést amaz óhajtásnak: vajha a már régebben megválasztott, de — fontos okok miatt — köztünk csak most megjelent közkedvességű elnökünk az egylet felvirágoztatására minél hosszabb időkig köz­tak meg csak a csillagászok, hát még a vadászok, pásztorok, tengerészek mit mondhatnának ez éj­jelről. Nálunk (Lúgoson) is rémülve beszélték e tü­neményt. Én megvallom nem láttam, pedig szeretek elaudalogni a kék égbolt myriad lakóin, hanem ak­kor emlékszem más két gyönyörű égbolt kékjében tanulmányoztam a csillagászatot és ha a félvilág tudta volna is, hogy ekkor ütköztünk össze az üs­tökössel, én nem vettem volna figyelembe, hogy ni... ni ..., most repül földünk a Bieia üstökösén ke­resztül s annak apró iisztpornál finomabb darabjai, rongyai azok a röppentyű-szikrákhoz hasonló kis csillagok, melyek szemeink előtt futnak a nagy vi­lágtár ben. Íme, ilyen egy üstökös leesése a főidre, job­ban mondva, ha a föld átgázol rajta, mint kocsi a porfellegen, de az előbbi még annyit se zavarja meg földünk lakóit, mint a kocsin ülők szemét a szél- szárnyán repülő por, vagy füstfelhő. * * . * A jelen üstököshöz nem lesz ily szerencsénk, ő bár roppant sebesen száll, (márcz. 19 óta e na­pokig 35 millió midet repült,) most 1—2 mii. mf.-re van a naptól, tehát 18 millióra tőlünk. F. hó 9—10 körül lesz legragyogóbb, azután elkanyarodik, tova száll s mi már e földön alig fogjak ötét viszont­látni. — De azért köszönettel fogadjuk látogatását, mely alkalmat nyiyta nekünk összevetni apáink korát a mi napjainkkal, az ő rémképeiket, a mi tiszta tudatunkkal, mely megint csak arra visz vissza bennünket, hogy van valaki a csillagok fölött, kinek akarata nélkül nemcsak az üstökösök nem hullanak le, de még a hajszál sem esik ie az apró ember tervező fejéről. Bencsik János. reműködhetnók, s lenne nekünk, — mint hajdan a választott népnek Mózes — oly vezérünk, ki min­ket, tanítókat, egyetértésre, ügybuzgóságra, kitartó munkásságra lelkesítsen, hogy elmondbatnók mi is a legnagyobb magyarral: a Zalai evang. tanító- egylet nem volt, hanem lesz'. Mire az egyh. ke­rületi alapszabályok nyomán évenkinti két gyűlés — Ősszel és tavasszal — tartása határoztatok el. Az előbbi állandó, mely november 1-én, az utóbbi vándorgyűlés lesz, mely mindig junius 8-án fog tar­tatni. Ezután a jövő tanévre való tantárgyak mi- és mennyisége jeleltetett ki s határoztátött meg. Most következtek volna az Írásbeli dolgozatok fel­olvasása s azok megbirálása, de a munkahozó tagok közül többen — hihetőleg a felhívást nem kapták meg — a gyűlésen meg nem jelentek, aki pedig jelen volt — egy bizonyos ok miatt — az őszi gyűlésre Ígérkezett s fogja is munkáját elkészíteni s felolvasni. A már régebben megszerzett villany­gép bemutatása is elmaradt, mire nézve tSzollár István tagtárs újból felhivatott, hogy azt a jövő őszi gyűlésen bemutassa, s rajta az előadást — ígérete szerint — megtartsa. Többi munkahozók lesznek: Pataky Béla eöcsi, bíráló Gselman Mátyás kapolcsi tanítók; gyakorlati előadást pedig Takács J. zánkai tanító fog tartani: a beszéd- és értelem­gyakorlatokból. A pénztárnok számadása olvastatván fel, kitűnt, hogy az egylet összes vagyona pénzér­tékben 86 frt, melyből a hátralék 12 írt 50 kr. Erre határozatilag kimondatott, miszerint a tarto­zás egy negyede évenkint törlesztessék, különben az illető adósok fizetéséből lesz az letartóztatva s behajtva. A »Népnevelők Lapja,* a »Család és Is­kola* czimü lapok járatása beszüntettetett, s he­lyettük a »Magyar Paedagogiai Szemle* 3 példány­ban, s Kossuth L. »Irataim az emigráczióból* meghozatni rendeltetett. A műit tanévi iskolai és a könyvtárnok jelentése olvastatván fel, örvendetes tudomásul vétetett. Kill József házának felépítésére való adakozásra hivattak fel az egyleti tagok; az Eötvös-alap pártolói tagjává avatta fel magát az egylet 2 frt befizetéssel; végre Molnár Aladár em­lékszobrára szavazott meg a közgyűlés 3 frtot az egylet pénztárából. Ezek voltak a közgyűlés főbb mozzanatai, me­lyekből kitűnik, hogy, habár számban és erőben gyengék vagyunk is, de az ügybuzgóság, az egye­sült akarat s kitartó munkáság által — szivünk s lelkünk egész odaadásával iparkodunk oda törekedni, hogy egyletünket, iskoláinkat, a népnevelés1 a kor kívánalmainak magaslatára emelhessük. Adja Isten, hogy e buzgóság, e lelkesedés lobogó tüze soha ki ne aludjék kebleinkből! Fogadja a tek. szerkesztő ur hazafias üdvözletem kifejezését. Magyar Soma. Tanügy. Balaton-Fiired, juuiushó 13; Ma tartotta a »Balaton felvidéki tahítóegylet* ez évi tavaszi közgyűlését B.-Füreden Nagy Áron szeretetházi igazgató elnöklete alatt. A gyűlés lefolyását egészben ecsetelnem, azt' hiszem, fölösleges lenne, azért csak egy-két mozza­natot emelek ki. A Molnár Aladár emlékszobrára gyűjtést ren­dező bizottság eddigi működéséről, a gyűjtésről, az adományozás eredményéről beszámolt. Hogy mennyi az összeg, a Veszprém lapban is időnkint ki, van mutatva. Nem ismétlem. Még a gyűjtő ivekből 9/10 rósz még kint van, remélhető, a vég summa szép összeget fog kitenni. Óhajtandó volna, ha az ivtar- tók aratás után az aláíratást, gyűjtést eszközölnék, megindítanák. Legtöbbet gyűjtött idáig Veszprém­mé6 kir. tantelügyelője, ngs Stáhiy György- ur, mintegy 100 írton leiül — aztán Bardossy. Gyula szolnoki, Moldván Gergely tordai, Kiss József haj- dumegyei tanfelügyelő urak. A nevezett tanfelügyelő uraknak szives fáradozásukért, az ügy iránti buz- góságukért az egylet jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz. Éljenek! Úgyszintén a »Veszprém,* »Zalai Tauügy,- »Néptanítók Lapja* szerkesztőségének, Herrman lüredi postamester urnák a gyűjtés körüli szives segédkezésükért, áldozatkészségükért köszö­netét nyilvánít. A múlt őszi gyűlésen Nagy A. ur meghiva­tott néhai M. A. fölötti emlékbeszéd tartásra. N. A. ur most a meghivatásnak várakozáson felül ele­get tett. Az emlékbeszéd igen alaposan, részletesen szép nyelvben van kidolgozva. A nagy gonddal ösz- szeállított művet az egylet magáévá teszi, s külön lüzetbe egy pár ezer példányban kinyomatja, s el­árusítja. A befolyó összeg szintén az emlékszobor esetleg alapítvány-tőkéhez csatoltatik. Az utóuem- dek az emlékiratból mint egy tükörben látja Mol­nár Aladárt. Németh Gerő, egy*- jegyző. HÍREINK. Veszprém, 1882. junius 18. f haly Kálmán — a tudós történész, e héten városunkban időzött fivére dr. Thaly László ezred- orvosnak és Véghelyi Dezső megyei alispánunk lá­togatása végett- E látogatásról értesült a veszprémi dalárda és szép szerenáddal tisztelte meg a tudóst. Múlt kedden a megye levéltárában igen érdekes tör- neneti adatokra talált. Az nap d. u. Balaton-Füredre randult ki, hol a derék fürdőigazgatóság részéről vaZl magyar ven(légszeretettel fogadtatott. Szerdán veghely Dezső alispán úr kíséretében Ajkára, mint a Ihaly és Véghely családoknak anyai ágról közös származási helyére rándult ki, melyről lapunk más rovata bővebben szól. Csütörtökön Zirczen tekintette meg az apátsági könyvtárt, melyben igen érdekes előtte is ismeretlen naplót talált a kurucz-korból és egy tót verset. Rainiss Gyula, kőnyvtárnok ur, szives ígéretét vette, hogy az ő számára a nagyértékü mii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom