Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-06-11 / 25. szám

közegek ügyébeu kiküldetett, 3 a mozgalom indító okainak kifejtése mellett a megye területi épségé­nek fönntartása iránt a ni. k. belügyminisztérium­hoz íölirat intéztetui határoztatik és annak a m. k. miniszterelnök urnái küldöttségileg leendő átadá­sára Véghely Dezső megyei alispán elnöklete alatt Ányos Lászió, Ányos Tivadar, André Gyula, Bé- kássy Károly, Bibó Dénes, Csapó Kálmán, gr. Esz- terházy Móricz, br. Fiáth Miklós, Hunkár Mihály Ihász Lajos, Kemenes Ferencz, gr. Nádasdy Fe­renc/, Néger Ágoston, Pöschl Károly, Purgly Sán­dor, Rosos István, Ruttner Sándor, dr. Sárkány M. Supka Jeromos, Szabó Imre, Szőnyeghy Alajos és br. Üchtricz Zsigmond küldöttségi tagok, valamint Kisovics József, Győrffy Géza, Hegedűs Károly, Láng Lajos, dr. Fenyvessy Ferencz, Hunkár Sándor, és Magyar János a megye országgyűlési képviselői (ölkéretnek, egyszersmind köszönet szavaztatik a küldöttségnek eredménydús fáradozásáért. Zircz község azon esetre, ha a zirczi kir. já­rásbíróság telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel ruháztatnék fel, kész a bíróság részére szükséges helyiségek előállítására az apátság és a zirczi ta­karékpénztár részéről egyenkint 200 frt, a telek­könyvi hivatal berendezésével stb. felmerülő költ­ségekre 150 frt összeget megajánlani. A megye Zircz község e határozatát megerősíti és az apátság és takarékpénztár kötelező nyilatkozatait 14 nap alatt bemutatni határozza, ennek megtörténte után az alispánt megbízza, hogy Zircz községnek megerősí­tett határozatát a veszprémi k. törvényszéki elnök­höz további eljárás végett küldje át. Bakony-M. és N.-Szombathely községek kér­vénye, hogy Komárommegyéhez csatoltassanak s eset leg a zirczi járás székhelye a járás központjára té­tessék át, visszautasíttatik. Kun János állatorvosi oklevele kihirdettetik. Ezután főispán úr 5 eic. Kun Jánost tiszteletbeli megyei állatorvossá kinevezi, mit a közgyűlés tudo­másul vesz, egyidőben Kun János a közgyűlés színe előtt a hivatalos esküt leteszi. Mi újság a nagy világban? Af orosz c\ár koronázása a legutóbb érkezett pétervári hírek szerint folyó évi augusztus 26-ikán történnék meg; erre az előkészületek, meghívások, Óvintézkedések már folyamatban is vannak. A czár a koronázás előtt manifestumot bocsát ki, mely egy népképviselet egybehi7ását fogja tudtul adni; mely­ről azonban a nép nem hiszi, hogy kezdete volna az alkotmány megadásának. A nihilistáknak félel­mes titkos szövetkezete folyton működik; legutóbb is találtak robbanó aknákat. Egy katonatisztet is elfogtak, ki úgy nyilatkozott, hogy a czárnak meg kell halui, ha másképen nem, a katonaság fegyvere által. Egyptomban a helyzet az utolsó jelentések szerint teljesen változatlan. A szultán tekintélye Egyptomban azon arányban növekszik, a melyben az alkirályé sülyed. A katonai körök hangulata az alkirály ellen folyton élesebb és aggasztóbb jel­leget ölt. A jni a konferencziát illeti, erre nézve még a hivatalos jelentések is ellenmondók. Freyci- net a franczia minisztertanácsban kijelenté, hogy a konferenczia okvetetlenül meg fog tartatni. A berlini parlamentben a dohánymonopolium kérdése ismét nagy hullámokat fog vetni. Legkö­zelebb veszi kezdetét a javaslat másodolvasásban való tárgyalása, melyben maga Bismarck herczeg is részt fog venni. Az uj porosz egyházi törvény szentesít- tetett. Írországból még mindig szomorú hírek ér­keznek. A phőnixparki gyilkosság elkövetői máig sincsenek fölfedezve. Egy hivatalos kimutatás sze­rint a föl nem derített bűntények és kihágások száma Írországban hetven-száztóli. Szerbiában a kormányválság egyre tart s na­gyobb mérveket kezd ölteni. A király nem fogadta ugyan el a kabinet lemondását, de a skupstina többsége és a radikális kisebbség közt a súrlódások veszélyes jellegűek. Közös pénzügyminiszterré Szlávy helyébe Kál- lay Béni neveztetett ki. A tiszaeszlári bűnügyre vonatkozólag ellen­mondó hírek érkeztek. A terhelő tanúvallomások fogadnod, iudod, azt a suhauczot, aki csaknem meg­gyilkolt. De miért ne ? Mily sajátszerű, mily pikáns állapot lenne az! Most sem tudom, hogy lehetett akkor annyi erőm, hogy mindezt el tudtam mondani, és hozzá oly vig, tréfás hangon. Szegény Henrik ezalatt mindig halványabb lett, végre ájultan rogyott karjaim közé. — Henrikem, — engeszteltem könyezve. — Szegény Henrikem, bocsáss meg! Ő remegett karjaim között és elkezdett sírni, oly keservesen, hogy azt hittem a szive reped meg. Az orvos kivezette Fedort. Magunk maradtunk. Henriket a karszékbe ültetve, mellé térdeltem. 0 még mindig sirt. , .. — Oh, György, — szólt végre, — én nagyon, nagyon szerencsétlen vagyok! . . . — Voltál! ő tagadólag rázta fejét. — Nem, barátom, érzem, hogy soha sem fo­gom elfelejthetni! — Szegény te! Ez egy olyan betegség volt, melyet az érzékiség okozott s egy valódi férfi az ilyl'éle betegségből könnyen kigyógyul, csak akarnia kell! ígérd meg nekem, hogy te el akarod azt a bo­szorkányt felejteni! Nem felelt semmit, hanem ismét elkezdett sírni és sirt igen soká, végre fölemelte fejét s bi­zalmasan rám tekintve így szólt: — El akarom feledni, de nincs hozzá elegendő erőm! Gondold csak, — folytató kis szünet múlva, — még nem voltam azóta a kis szalonban, hol.. . Elpirult. — Akkor jer, menjünk oda, — szóltam s ka- onfogva vezettem ki Henriket a folyosóra­mellett az a hihetetlen dolog is világgá ment, hogy a szerencsétlen áldozat Bogláron, majd Kassán tartózkodik; de végre is kitűnt, hogy ez csak kigon­dolt koholmány. A bűnügyet vezető Both Menyhért királyi ügyész öngyilkos lett. Az ügy minden elsi- mítási tendencziák daczára egyre komplikáltabb lesz. Garibaldi József, a szabad eszmék rettent­hetetlen bátorságu védelmezője, ki, idegen létére, a magyar népdalokban is él. jobb sorsra érdemes nemzetünknél, Gaprera szigetén jobblétre szenderült. Holt teste utolsó kívánsága szerint elégettetett. QA magyar országgyűlés első ülésszaka be­fejeztetett. — A magyar képviselőház mellékter­mében szenzácziós jelenet folyt le két kormány- párti képviselő, Istóczy Gy. és Walmnauu M. közt az orosz zsidók bevándorlását megakadályozó beszé­dek miatt. A tettlegességig fajult ügyet a két kép­viselő közt alkalmasint párbaj fogja eldönteni. Szabályrendelet a zárórákról. 1. §- Veszprémvármegye területén a vendég­lők, kávéházak, korcsmák, kávé- és pálinkamérésekre nézve az esteli zárórák Szent-Mihály naptól Szent- György napig esti 9 órára, Szent György naptól Szent-Mihály napig esti 10 órára állapíttatnak meg. 2. §. Felhatalmazlatik a megye alispánja, hogy Veszprém. Pápa, Devecser, Zircz és Enyéng városokban a járási szolgabiró, illetőleg városi pol­gármester indokolt ajánlatára a zárórát egyes meg­bízható vendéglősök és kávéháztulajdonosok üzleteire nézve éjjeli 12 óráig meghosszabbíthassa. 3. §. Felhatalmazhatnak a járások szolgabirái és a rendezett tanácsú városok polgármesterei, hogy kivételes körülmények közt (nyilvános tánczvigal- mak, menyegzők stb.) esetről esetre egyes vendéglő, kávéház vagy korcsma-űzlettulaidonosok részére a zárórát felfüggeszthessék. Ez esetben azonban külön rendőri felügyelet­ről gondoskodni kötelesek. 4. §. Azon vendéglősök, korcsmárosok vagy kávéháztulajdonosok, kik üzleteikben az 1. §-ban megállapított zárórákon túl vendégeket időzni en­gednek, — úgyszintén azok, a kik a hatósági kö­zegek azon meghagyásának, hogy üzleteiket zárják be, nem engedelmeskednek, valamint azok is, akik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bo­csátják, eljárását akadályozzák vagy pedig vendé­geiket az elől elrejtik, a kihágásokról szóló 1879: XL. törvényczikk 74. §-a értelmében ötven forintig, visszaesés esetén pedig, ha utolsó büntetésük kiál­lásától két év nem múlt el: kétszáz forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Azon vendég pedig, aki a záróra után a ven­déglős, korcsmáros, kávéháztulajdonos vagy azok megbízottjának, vagy a hatósági közegnek felhívá­sára nem távoznék vagy elrejtőzik: huszonöt forin­tig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság ese­tén megfelelő fogsággal büntetendő. 5. §. Ezen szabályrendelet határozmányai nem terjednek ki a szálló vendégekre és azok hozzátar­tozóira a vendéglő vagy korcsma helyiségein belül. Ezen szabályrendelet minden vendéglőben, ká­véházban, korcsmában, kávé- és pálinkamérésben kifüggesztendő. Kolossváry József, s. k. megyei főjegyző. A veszprémmegyei gazdasági egyesület KÖZGYŰLÉSE. — június 4. Múlt vasárnap délután 3-kor tartotta a vesz­prémmegyei gazdasági egyesület közgyűlését itj. Esterházy Móricz gróf, egyesületi alelnöknek el­nöksége alatt. Rövid, tetszéssel fogadott megnyitó beszédében felhí, hogy itt az ideje, hogy a megyei gazdászat jól felfogott érdekében az egyesület uj életre ébredjen. Jelenti továbbá, kogy az egyesület eddigi elnöke, Nádasdy Ferencz gróf lemondott az elnökségről; minélfogva felhívja a közgyűlést, hogy az újból megalakítandó egyesület élére a lemon­dott elnök helyébe mást válászszon. A közgyűlés Szabó Imre indítványára lelkes Ott találkoztunk Fodorral, ki midőn urának arczára pillantva látta, hogy mily vidám tekintetet vet az mindenfelé, térdre esett előttem, s mielőtt megakadályozhattam volna, megcsókolta kezemet. Beléptünk a kis salonba, melyben Aniula la­kott. Az éppen abban az állapotban volt, mint azon este, midőn Aniula oly szeszélyes játékot űzött ve­lünk. Ott függött a szakállas Mária-kép s szent Jó­zsef még most is főkötőt viselt, ott függött az ösz- szezúzott tükör; csakhogy mindenen ujjnyi vastag­ságú por. Körülnéztem egyszer, kétszer, háromszor. Ek­kor tekintetem véletlenül barátom arczára tévedt. S amint ránéztem, magam sem tudom, hogyan le­hetett, de iszonyú kaczajban törtem ki .... Egy eszeveszett vad lény miatt ennyit szenvedni és még mindig sóhajtozni utánna! Ez volt az, amin kaczag- uom kellett. De visszafojtottam a nevetést s vizsgáltam a hatást, „melyet ez a szétdult salon barátomra gya­korol. 0 még mindig hallgatott s csak nézte a sza­kállas Madonnát és szent József fejdiszét.... De egyszerre visszafordult, tekintetünk találkozott és.. . elkeztünk kaczagni, úgy hogy még a könyek is hullottak a szemeinkből. Egymás nyakába borultunk és nevettünk és ismét nevettünk. — Gonosz egy álom volt ez, -- szólt végre Henrik! — Oly eszeveszett és oly borzasztó! Oly borzasztó és oly eszeveveszett 1 —■ Csakhogy vége van! De most el ám innét! — Igen el! — válaszolt Henrik. — El még ma! Veled megyek Heidelbergig s onnét aztán .. . qq majd azt akkor határozzuk el, hogy hova! éljenzés mellett ifj. Eszterházy Móricz grófot vá­lasztja meg a veszprémmegyei gazdasági egyesület elnökévé és a lemondott volt elnöknek, gr. Ná­dasdy Ferencznek jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Az új elnök megköszöni az osztatlan bizalmat és ígéri, hogy az egylet felvirágoztatása végett el fog mindent követni. Alelnökökül szintén egyhangú közfelkiáltással Pöschl Károly k. tanácsos és Kiss László uradalmi jószágfelügyelő urak választattak meg. A titkári állás most nem töltetett be, mert a közgyűlés elhatározta, hogy ezen állást, az egyesület felvirágoztatása érdekében, fizetéses állássá teszi és erre pályázatot fog hirdetni. Az alapszabályok egynémelyük pontja módo­síttatott, nevezetesen, hogy a tagok vagy alapítók, vagy rendes évdijasok évi 3 írttal vagy pártoló év- dijasok évi 1 írttal. A közgyűlésen az alapító és rendes tagok bírnak csak szavazati joggal, a pár­toló tagok csak véleményezési és indítványozási jo­got nyernek. Csak az alapító tagok helyettesíthetik magukat és pedig rendes tag által, ki azonban csak egy tagot helyettesíthet. A megye járásaiban gazdasági körök alakul­nak, melyek az anya-egylet felügyeleti joga mellett saját belügyeiket önmaguk kezelik. A körökből be­folyó összegek lehetőleg ugyanazon kör gazdasági viszonyai emelésére fordítandók. A tagsági dijak 1882. julius elsejétől fizet­tetnek be. A titkári állásra évi 1200 írttal fog a pályá­zat kihirdettetni és félévi felmondás mellett hatá­rozatlan időre választatik. Végre dr. Fenyvessy Ferencz utalt az u. n. közgazdasági előadó állásnak fontosságára a megyei közigazgatási bizottságban. Indítványozza, hogy az egylet elnöksége kéressék fel, tenné magát érint­kezésbe a kormánynyal, hogy ez a megyei gazdasági élet viszonyaival teljesen ismerős egyént nevezzen ki Veszprémmegye közigazgatási bizottságába. Ezen indítvány közhelyesléssel elfogadtatott és a közgyűlés véget ért. Tan Úgy. Tek. Szerkesztő ur! Innét a Bakonyból nem épen mindennapi ese­mény lefolyásáról kívánnék — szerény toliamhoz mérten — tekintetes Szerkesztő úr becses lapjában megemlékezni. Nevezetesen, a cseszneki esperesi kerületnek rom. kath. néptanítói, ugyszinte a ntdő plébános urak, nmt. megyés püspök urunk magas fölhívása folytán, kér. esperesünk, főt. Forintos Endre ur ál­tal májushó 25-ikére Csesznek községbe egybehi­vatnak, egy régtől kívánatos r. kath. tanító-egylet megalkotása végett. A tanítótestület, valamint a ntdő kerületi pap­ság nagy része a meghívásnak örömmel és kész­séggel engedve, a kitűzött helyen és időre megje­lentek; számszerint 33. A gyűlést megelőzőleg főt. esperes ur a plé­bánia tomplomban szt. misét mondott. Az egybe- gyült tanítók 4 hangú összhangzatos egyh. énekek gyönyörű elzengése által magasztalák urokat, Is­tenüket. Az alakuló gyűlést ezután főt. esperes ur, mint tiszt, elnök 10 órakor megnyitotta; megnyitó elnöki beszédében az egyletnek nagy horderejét, úgy annak hármas czélját ügyesen és válogatott szavakkal ecseteié, buzdítván a tan. testületet szo­ros összetartásra. — Az előirt és a tanítók előtt a gyűlésen felolvasott egyleti alapszabályokat a közgyűlés változatlanul elfogadta. — Az egylet megalakult, melynek czime következő: .Cseszneki esperességi kerületi rom. kath. tanító-egylet.“ Következtek az egyleti tisztviselők, valamint a választmányi tagok választása. Mindez titkos szavazat által történt, még pe­dig a következő renddel: megválasztatott elnöknek Würth Bene Gábor, zirczi főtanító; pénztárnoknak Szlotta József olaszfalusi tanító; Bellovits Antal jásdi, t. jegyzőnek; könyvtáraknak Luka Kálmán lókuti tanító. Választmányi tagok: főt Liebhart Ede zirczi plébános; Verger Mihály akai tanító; Kugler Pál .... Vigan csomagolta be málhámat Jaucsi, örömében egyre fütyörészett. — Uram, nincs a világon több olyan okos ember, mint én! Az ám! Én előre megmondtam magának, mikor ide hoztam: .Nagyon jó, hogy itt van a kegyelmes úr, mert egy boszorkány ellen csak egy varázló segíthet.* És maga csakugyan segített is, mert azt a gonosz boszorkányt kibabonázta a kastélyból! Az ám! — Igen, — válaszoltam nevetve, — én jól értem a mesterségemet! — És ekkor az ágyra pil­lantottam, melyben tovább egy hónapnál feküdtem és újra nevettem, noha ez a nevetés egy kis fájda­lomérzettel is vegyült.... .... Délután már útban voltunk Stanislov felé. Midőn a czigánytölgyfák alatt elmentünk, ak­kor nyugodott le a nap s elhaló sugarai vörösre fes­tették a fák koronáit. Henrik sokáig nézett azon helyre, hol ez a tragikus komédia kezdődött, azután megragadta ke­zemet 8 igy szólt: — Már tudom, hova fogok utazni Heidelberg- ből! A zürichi tóhoz. Ott él egy rokonom, az öreg Rinszki gróf, lengyel nemes, számkivetésben. Az öregnek nincs senkije, csupán egy lény van mellette, ki megédesíti a számüzöttuek még hátra levő nap­jait, s ez leánya, az én kedves, szép cousinora Klára; ő nem képes ugyan arra, hogy az embert őrültté tegye, de hogy boldoggá, arra igen! Nőül veszem. Mit szólsz hozzá? Mit szóltam hozzá! ......... ács teszéri tanító ; Takács Márton csatkai tanító Somogyi János szápári tanító; Borbély Lőrincz teési tanító; Tömör Sándor suuri tanító; Schmied- mayer József porvai tanító. A megválasztott uj elnök rövid, de meleg sza vakkal mondott köszönetét kartársainak benne he­lyezett bizalomért, igéré egyszersmind, hogy a benne helyezett bizalomnak és várakozásnak eleget tenni mindig főtörekvése leend. Elnök, elmondott beszéde után megkezdd hi­vatalos működését. Legelőször is megállapodás történt az iránt, hogy a jövő őszi ülés Zirczen tartassák meg szep­tember első napjaiban. Megbeszéltettek továbbá a jövő gyűlés teendői. Elrendeltetett továbbá, hogy az őszi gyűlés alkalmával minden tag évi tagsági díjat tartozik befizetui 1 frtot. Ezek után elnök a gyűlést bezárta. Követke­zett a társas-ebéd. — Itt meg kell emlékezni a derék vendéglősről, Hindler úrról, aki is mérsékelt díjért oly fényesen és dúsan megvendégelte vendé­geit, az egylet minden tagját; a legizletesebb éte­lek- és finom zamatu italaival a kedélyeket mintegy felvillauyozá. — Nem volt ám hiány a toasztokbau sem. Itt legelőször ki kell emelni főt. kér. esperes ur remek beszédét, aki is a többi közt igen szép hasonlattal fűzé egybe a r. k. iskolát az egyházzal, előbbit az anyaszentegyház leányának nevezd. Említést érdemel ezután vil. elnök urnák ve­lős és szépszabásu beszéde, a többi közt mondá: .mi mindannyian kath. tanítók vagyunk, de azok is fogunk maradni és e szellemben fogunk mind­végig működni.* E beszédre emelkedett s lelkesült szavakkal felelt főt. Liebhart Ede zirczi plébános ur, remé­nyét erősen kötve előtte szóló elnök ur szavai meg­valósulásához; valamint ahhoz, miszerint e meg­alakult r. k. tanító-egylet — föntebb tolmácsolt ígéretéhez ragaszkodva — szilárd, tartós és vi­rágzó leend. Ebéd végeztével az egylet összes tagjai elha­tározták — megtekintés végett — fölmenni a falu délnyugati részén kimagasló ősi romok falai közé, a hires cseszneki várba. A terv csakhamar valósult, mindnyájan felmásztak a nap tikkasztó hevében. Fölérve, — s kissé kipihenve magukat. — rázen- dült valamennyi torokból 4 hangon a Szózat és Hymnus. Mintegy ezek által akarván a nap lefolyt eseményét s ünnepét megörökíteni. Elhagyva e romokat, — a viszontlátás remé­nye mellett — a tagok egymástól búcsút véve, — haza utaztak. Végül azon jó kívánattal zárom jelen tudó­sításomat, hogy az Ég áldása kisérje e megalakult tanító-egylet minden működését! A főt. esperes ur és a ntdő kerületi lelkész urak fogadják az egylet nevében forró köszönetéin hálás nyilvánítását szívélyes vendégszeretetükért és az egylet hű pártolásáért! Jásd, 1882. junius 1. Bellovits Antal, tanító egyleti jegyei). VIDÉKÜNK. Balaton-Füred, junius 5 én. Tekintetes Szerkesztő ur! .Molnár Aladár emlékszobrára* kővetkező újabb adakozások érkeztek hozzám: A 29-ik számú gyüjtőivre Adorján Miklós ur Csurgóról ismét kül­dött 1 frt 70 kr. A 92-ik számú gyüjtoiven nagys. Kiss Józséf kir. tanfelügyelő ur Debreczenben és Hajdu-Böször ményben gyűjtött: összesen 52 frt frt 10 krt. A 934-ik számú gyüjtoiven a Csanádi tanító­egylet Makón gyűjtött összesen 20 frt 10 krt. A 671-ik számú gyüjtoiven a somlyó-vidéki ev. tanító-egylet tagjai adakoztak 2 frt. A 11-ik számú gyüjtőivre a .Nemzeti Nőnö­velés* folyóirat szerkesztősége Budapestről küldött 5 forintot. A 289-ik számú gyüjtoiven Miklós Gergely ur Alsó-Lendváu gyűjtött: Miklós Gergely 2 frt. Iványi Andor 50 kr. Káposztás Ferencz 50 kr. Pa- taky Kálmán 50 kr. Karab A. 1 frt Hajós Mihály 1 frt. Nemanics 50 kr. Összesen 6 frt. A 725-ik számú gyüjtoiven Tima Kálmán ur Veszprémben gyűjtött: Tima Kálmán 1 frt. Farkas K. 25 kr. Száz Ferencz 50 kr. Szalai Károly 50 kr. Ürögi Sándor 30 kr. N. N. 20 kr. N. N. 30 kr. Németh Soma 10 kr. Összezen 4 frt 15 kr. Főösszeg 363 frt 89 kr. Egész tisztelettel maradtam tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája Sváb Lajos, r. k. tanító, egyl. pénztárnok. Pápa, 1882. junius 9. Az önkénytes tűzoltó egylet szerencsés válasz­tást tett, midőn volt alparancsnokát Teuffel Mihály ügyvédet emelte a foparancsnoki tisztségre, kiben erély, tapintat és gyakorlati ismeretek szerencsésen párosítvák. Az ekként megürült alparancsnoki állás Heim Ignácz volt Osztályparancsnok által töl­tetett be. Horváth Mihály rendőrtizedes, két ve­szélyes gyújtogató kézrekerítése körül kifejtett buz­galma és ügyességéért rendkívüli jutalom­kép 50 frtot kapott a belügyminisztériumtól, mely összeg Osváld Dániel hely. kapitány s az egész rendőri személyzet jelenlétében ünnepélyesen adatott át a jutalmazottnak, ki egyéb tekintetben is, mint nagyon megbízható, pontos és munkás férfiú, e ki­tüntetést valóban megérdemelte. ÜT Folytatása a melléklapon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom