Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-05-21 / 22. szám

Kin szigetek hovatartozása fölött támadt a viszály, s Japán minden' órára várja a chinai császár had­üzenetét. Valószínűnek tartják azonban, hogy az összes európai hatalmak, melyeknek a távol keleten kereskedelmi vagy egyéb érdekeik vaunak, mindent meg fognak kisérteni, hogy e háborút kikeríílhetővé tegyék. Hír szerint Japán már ki is kérte volna Oroszország közvetítését. A Duna kérdésben Románia részéről beje­lentett ellenjavaslat első híre óta az a nevezetes dolog történt, hogy Oroszország is az ellenzékhez csatlakozik, szemben a Barrére-féle javaslattal. A déli lázadás színhelyén fordnltak elő kisebb összeütközések. A lázadók támadtak meg egy szál­lítmányt, melynek kevés őrségét bizonyára egytől- egyig lekaszabolták volna, ha szerencsére a közelben po’rtyázó katonák rögtön segítségökre nem mennek. S{ldvy az újabb hírek szerint határozottan ragaszkodik lemondásához. Szapáry Géza grófot, a fiumei kormányzót emlegetik utódjául és Apponyi Albertet. A magyar képviselöhá^ban a rendkívüli hadi szükséglet tárgyalása volt napirenden. A kormány részéről Láng Lajos volt az előadó A függetlenségi és a mérsékelt ellenzéki párt részéről hosszasan in­dokolt és nagyszabású beszédekkel kisért javaslat adatott be ellene. A kormánypárt részéről a javas­lat mellett eddig Dárday Sándor képviselő szólalt fel és Jókai Mór. A megyei központi választmány ülése. — május 13. Az országgyűlési képviselőválasztók 1883-ik évben érvénynyel biró névjegyzékeinek kiigazítása végett az egyes küldöttségek így választattak meg: Az enyingi választókerület alsó részére Ku- tassy Ferencz úr eluökleie alatt Várady Gyula és Szarvassy Sámuel urak rendes, Makker Endre úr póttagul. az enyingi választókerület felső részére Tóth Kálmán úr elnöklete alatt Rácz Gyula és Móricz L. urak rendes, Zsigray István úr póttagul. II. A veszprémi választókerület a veszprémi járás területére Vogronics Antal úr elnöklete alatt Lakat Mihály és Pongrácz Dániel urak rendes, Magyari Antal úr póttagul. Vészprém városára Spránszky Ferencz úr el­nöklete alatt Balogh Károly és Wurda Adolf urak rendes, Rosenthál Nándor ur póttagul. III. A nagyvázsonyi választókerület felső részére Tóth József úr eluöklete. alatt Gombás Lőriucz és Südi Károly urak rendes, Bognár Károly úr póttagul. A választókerület alsó részére Szenes Imre úr elnöklete alatt Antal Károly és Bélley Lajos urak rendes. Bakó Imre úr póttagul. IV. A somlyóvásárhelyi választókerület al9Ó részére Béé Jenő úr elnöklete alatt Ihász Lajos ésPersaics Sándor urak rendes, Bóhn Gyula úr póttagul. A választókerület felső részére Kemény Andor úr elnöklete alatt Tóth Lajos (vidi) ób Keller Pál (Oabrony) urak 'rendes, Barczá Dániel úr póttagul. V. Az ugodi választókerület alsó részére Günther Adolf úr elnöklete alatt, Vachsmann János (nórápi) és Staub N. (sávoli) urak rendes, Schneller Lajos (Görzsöny) póttagul. A választókerület felső részére Nunkovics J. (Vanyola) úr elnöklete alatt Sághy Gyula és Pápay Kálmán urak rendes, Valla Gyula (Pápa-Teszér) úr póttagul. VI. A zirczi választókerület egy részére Ányos L. úr elnöklete alatt Hnnkár Dezső és Andre Gyula urak rendes, Fridrich Béla úr póttagul. A választókerület másik részére B. Fiáth M. úr elnöklete alatt Hunkár Dénes és Kokáli Imre urak rendes, Hegedűs Pál ur póttagul. kiáltottam egyszerre. Beteg vagyok talán, vagy... őrült? — Megtapintottam literemet, az lázasan vert. — Vérem, forr... arczom ég! De mi okozza ezt? Talán ez a tikkasztó melegség? Vagy az öreg be­széde izgatott fel ennyire? Vagy az a . . . Nevét nem mondtam ki, csak úgy gondoltam. De ekkor egyszerre szokatlan tűz futott végig raj­tam tetőtől talpig, egész testem reszketett' és az ajtó felé siettem — Önkénytelenííl — mint a hogy repül a kő, melyet elhajítanak. Kiléptem a sötét folyósóra és rohantam a sö­tétben előre, mint egy őrült. Nem éreztem ekkor semmit, nem tudtam semmiről, nem gondoltam többé semmire, a vér lázasan keringett ereimben s szivem egyre csak azt dobogta: „Hozzá, hozzá!* Három, négy folyósón végig rohanva a lép­csőhöz értem. Itt megálltam. De nem őrült osto­baságomnak tudata volt az, ami megállított, hauem az a gondolat: „Te nem ismered az utat,, mely Aniula salonjába vezet. Térj vissza szobádba és hozz gyertyát magaddal.* . Visszafordultam és igen sok folyósót össze­jártam a nélkül, hogy szobámat megtaláltam volna. A folyosóknak csak nem akart végük szakadni. Le­hetetlen, hogy ez volna azon ut, melyen előbb jár­tam ......... Meg álltam ismét, de csupán egy másodper- czig s azután ismét kergetett valami tovább, tovább. Ekkor egy alak jelent meg a folyosó végén, égő lámpával kezében s lassú léptekkel közeledett felém.... , — Ez Henrik, — gondolám, — vagy vala­melyik szolga . .. mindegy ... el keli előle rejtőz­nöm. — Egy közel levő ajtóhoz siettem, megnyom­tam a kilincset............ (F olyt, köv.) V I D ÉKÜNK, Pápa, 1882. májuslió 17. A III. osztályú kereseti adó tárgyalása 3 nap alatt Pápa városa összes területére nézve befejez­tetett. Példátlan gyorsaság, a mely onnan leli ma­gyarázatát, hogy az adókivető bizottság az előző napokban maga között megállapította kiuek-kiuek adóalapját, úgy, hogy a nyilvános tárgyalás csak formalitás volt. Az adófelügyelő előadta javaslatát, az elnök a bizottság által megállapított adóalapot és mentek tovább. Ha valaki szólni akart, csak az mondatott neki: „eltogadta-e vagy nem ? ha nem akkor felebbezzen* és mentek a következő tételhez De ez nem nevezhető tárgyalásnak. Megvan ezer eljárásnak a maga előnye, az adózók elkeseredésé' nek ezáltal meglehetősen eleje vétetik, mert a so pro- és contrabeszéd elmarad, de hogy ez eljárá megfelelő, méltányos és az igazságot megközelíti legyen,,arra szükséges, hogy a bizottsági tagok fel adatuk magaslatán álljanak. Volt 3 pápai a bízott ban, az egyik már számos év óta állandó rende tagja az adókivető bizottságnak a kormány részéről Tudja Pál, mit kaszál. A másik 2 az alispán álta vau kinevezve. Úgy hiszszük, hogy a tőrvéuyhatósá által kinevezett tagoknak volna kötelessége az adó zókat megvédeni a kincstári közegek folyton agres siv és srófoló támadásai ellen. Azon korlátlan ha talommal szemben, melyet a törvény és szokás > kincstári közegeknek adott, nehéz feladat jutott eze tagoknak. Ember legyen, ki való és meggyőző okok kai tud szembe szállni e korlátlan hatalomma Azért a törvényhatóságnak nagyon is meg kell vá lasztani a kinevezendőket, az illetőnek ne legye csakis jóakarata, de legyen meg benne a képessé is ezen akaratának kifejezést adni és azt a concr esetben érvényesíteni. Ha ezen nézet helyes, akk az egyik tag — a lisztkereskedő — odarendelé- nem volt szerencsés választás, mert nem hiányzi ugyan benne a jóakarat, de hiányzik teljesen a k pesség, mert beszélni nem tud semmit. Az ad mennyiséget tekiutve az adóemelések és leszállít, sok ritkán fordulnak elő, de ha tekintetbe vesszszü hogy a múlt évben az adófelfigyelői helyettes vi lóságos felebbezési mániában volt — megfelebbezT ugyan a tételek egy harmadrészét — és ha tekin­tetbe veszszük, hogy a felszólaló bizottság előtt a, kincstári előadó a legigazságtalanabb és a legzsa- rolóbb felebbezéseivel csaknem mindig nyer, akker belátjuk, hogy a jelenlegi esetben, midőn csaknem mindenki a tavali adója mellett marad meg, annyija túl van halmozva a pápai lakosság kereseti adóval, hogy összeroskad a teher alatt. Intéző köreink nem akarják belátni, hogy nem bírjuk, egy-két emberi gustusát, a bosnyák kalandot megfizetni. Még egy mozzanat volna az adókivető bizott­ság dolgozatából megemlítendő. Igen számos em­bernek adóalapja száz forint, ezek a törvéuy értel­mében országgyűlési képviselőválasztási joggal nem birnak és tán egyiköknek sem lett volna ellenvetés^ ha a bizottság száz forint helyett 105 frtot állapít meg. Az 50 krnyi többlet végett csakugyan nem érdemes legszebb polgári jogát elveszteni. Volt eset, bogy egyik adózó maga kért 100 helyett 105 irtot megállapíttatni, de a kincstári közeg nem egyezett bele, hanem akkor többet akart. Igen helytelen el­járás ez oly helységben, mint Pápán, hol a válasz­tók száma úgy is csekély, ezáltal a város külön vá­lasztókerületi jogát is koczkáztatjuk. , Még aránytalanabbá vannak megadóztatva a szegény alkuszok. Hónapok óta pang a gabnaüzlet, keresetük elapadt, a száraz kenyeret sem bírják megkeresni, annyival kevesbbé kerül az adóra. Ez által az idén is ismétlődhetnek azon szivszaggató és az emberi érzelmeket felháborító végrehajtási jelenetek, melyeknek múlt évi november és deczem- ber hónapokban voltunk szomorú tanúi, Balogh adó­felügyelői helyettes ur rendezősége és közreműkö­dése mellett. A múlt héten tartott orvosi értekezlet elha­tározta — a kanyaró kiterjedése miatt — az óvo­dák és elemi iskolák bezáratását indítványba hozni a tanács előtt. Ezen indítvány következtében a ne­vezett iskolák — egyelőre két hétre — bezárattak. Ha ezen intézkedés már ezelőtt egy hónappal fo- ganatosíttatik, sokkal többet használt volna, mint most, midőn a ragálynak már hosszú idő óta volt alkalma, különösen az iskolában! együttlét által minél szélesebb körökben elterjedni. Polgár. Puszta-Pétli, 1882. májushó 15­— A „ Veszprém“ t. s{erkes\töjéhe{. — Ezen a várpalotai uradalomhoz tartozó nagy­kiterjedésű puszta átalán az ottlevő elég kényelmes kis fürdő s mulatóhely, virágzó malomipar, tehe­nészet és birkászatról, meg arról ismeretes legin­kább: hogy minden évben május 1-től kezdve ok­tóber végéig a nyugati vaspályán közlekedő vona­toknak pár pereznyi megállapodási helyül szolgál; dehogy e kies kéjhelyhez közel délnyugat felé Pe- remarton irányában egy cserjés pagony gyürüzeté- ben jókora hegylejtőn egy nagyobb szabású az ös- küi „Zatyafiak“ által „Nepi“-nek elkeresztelt s mintegy független kis államot az államban képező szőlőskert is létezik, mely, hogy mint valami kü­lönleges nevezetesség a hires Jálics és Parragh- féle budapesti borkereskedői ezég üzletfőkönyvébe be volna czikkelyezve, arról még önmagunk ottani szerény birtokosoknak sinc3 semmi tudomásunk s ez fájdalom! a jobb sorsra méltó „Niept‘r-nek azon érzékeny oldala, melyre nézve a nagy világ szemé­ben eddig mint „ismeretlen földrész* úgy tűnik fel. Megismertetem tehát e gyönyörű tájt képező birtoktestet földtani, szőlőszeti, önkormányzati s ott divó erkölcsi szokás tekintetében. Áll 330 ka­taszteri holdból külön kikerekítve s külön elhatárolt anyapnszta innenső alsó sarkán, melynek csöpétes Tensikjain s öblös zöld hajtásaiban közel 200 piu- c/.eépiilet fehérük ki a lombgazdag gyümölcsösök sut­togó árnyai alól. A sok löldes-urtól évek előtt a dézsma alól önkényt megváltotta magát s adóka­taszteri tekintetben Várpalotához van bekebelezve. Mérsékelt éghajlata üde s egészséges, ivó iris for­rásvize kitünően jó, többet érő sok rossz — lőré­nél. Az itt 40 — 50 vidéki birtokos kivételével ös- küiek uralják az egész hegységet, kik többségűk tudatában fölényt gyakorolnak kisebbségben levő érdektársaik fölött, ami sok zsörtölésre ad alkalmat. Kopár talaja leginkább sóskavics, mészkő, vegyítve porzóhomokkal, lábnyi mélységben kőpados, sárga mézgás, majd enyvszerűeu tapadós vörös agyagré­tegekből áll, mely edény-gyártásra alkalmazható volna Tán a talaj e sajátságos természeti állaga okozza, hogy phylloxera, csajkó s ürge eddig itt még nem fészkelte be magát, de azért nincs hiány egyéb kárttevő rovarok- s férgekben, melyek közt legveszélyesebbek a fényes fürgepődrő, körös- és cserebogár, mindannyi pusztító rémei a dagadó rü­gyek, feslő bimbók s surján hajtásoknak. A berkek árnyas bokrai tövében s a kúszó növények s vad­virágos folyondárokkal benőtt venyigés gyepűben körösleg sok dallamos begyű fülemüle madár ta­nyáz, melyek naplemenettől késő reggig mintegy egymással versenyzőleg csattanós trillákban nyögik ki mélabus panaszaikat s ilyenkor mi, estendeu át sokszor a zenészi fül szende áhítatával hallgatjuk pinczehajlékunk pitvarában pipaszó mellett pihenve mindvégig azokat az ütemes, remek accordokat, melyek megtört részeit a hegytarajok s berkek sűrű telephon módra oly gyönyörködtetőleg visszaadják. Terem keményes jó asztali bort ősi szokás szerinti mívelés és kezelés mellett, mely a „kutya- napok“-on át is iz-zamat- s színre megtartja magát, kivált ha — nem csátkázzák. Felső Bakony népe tudja ezt jól, azért is „Nepi‘-ről szerzi be „búfelej- tő“-jét, de szörcsöli jóízűen az itteni kőrvidék is. „Boitellák*-ba töltve a java még a szakembert is félrevezeti, s — megingatja. Bohós élczből rákent „Népi* neve nem azt jelenti, hogy „ne idd* mintha nem volna becsületes magyar és tót ember gyom­rába való, ha nem azt, hogy „ime ne! pil* azaz: „vedd és igyad1* mert a bordal szerint „ez deríti fel a vért, s ez jó kedvet ad*. Itt is úgy mint máshol évente sz.-György nap után egy főgyülés szokott tartatni. Tárgyai: tisztují- tás, előfordult kihágások és bűnesetek illetékes és illetéktelen lebonyolítása, függő ügyek elintézése, évi számadás tudomásul vétele s a mi a fóczél s dolog veleje a mindenek végét bekoronázó áldomás. Hat hegyesküdt élén vezércsillag nélkül vastag tu­datlanságban támolyog egy biró, ki után lézeng négy hegymester kiegészítve ekép a „kupaktanács“ egy irnokfélével, ki a „nobile officiumot* martyrkép díj­talanul viseli, azért is nincs köszönet tollában. Ren­det és igazságot hiába keresünk, hatóságilag látta- mozott s helyben hagyott hegyszabályokra sem ta­lálunk, a számadás, ezer bocsánat! oly összetákolt férezmü, mely rendesen deficittel végződik s a bos- nyákbudget módjára mindég pótlásra szorul, s noha minden előirányzatos költségvetés nélkül kelletinél szokás szerént többet rónak ki a birtokosságra, még is annak mérlege üres pénztárra mutat. S ha van is néha maradvány, mint p. o. az idén, az mindég a „zatyafiak*-Qál mint hátralék úgy szerepel 6—7 éven át, s akkor a számadók változásával elmosó­dik az, vagy a moloch nyeli el mindnyájunk méltó boszankodására. Ily főgyülés volt a napokban, még pedig oly viharosan lezajló, miszerint kevésbe múlt, hogy „karó s durungfurcsaság‘-gal nem végződött a „nepii ca- rambola* Bachus urunk nagyobb dicsőségére csak azért mondta el: minthogy az okosabb választók az ugorkafára feltolt uj „grandoku-nak engedtek. Szem- és fültanuk voltunk a heves jelenetnél, de ki nem állhatva a sokat, úgy tettünk, mint ki a „ra­kott szekér elől kitér* ott hagyva a zajongó rajt hegybíró uram tisztes hajlékánál bongni-zsongni, s csak est felé értesültünk, hogy hajmáskéri lakos Boros Antal itteni birtokos társunkat azért, hogy egy jogosult magvas interpellálóval mert fellépni hatalmasan áldomásozó uraimék előtt „magyar bors* gyanánt majd,csaknem porrá törték, de jónak látta elillanni. — Érdekes és jellemző az is, hogy az uj elöljárók benn a pinezében boros kancsók s hordók fedezete alatt tették le kenetteljes esküjüket a hegy- sági irász kezébe ezen egy illetékes!) helyen s hi- vatottabb egyén által eszközlendő jelentős tényke­dés kigúnyolására s profánálására. — Volt, ki még kalapját se tartotta illőnek levenni bozontos fejéről. — Mi s többen e botrány látásán megütköztünk s azon óhaj támadt fel bennünk, vajha a jár. bíróság­nak fülébe menne ez a mi épületes erkölcsszokásunk, ellenőrizné gazdálkodásunk s garázdálkodásunk mód­ját s végkép tiltaná be a „potya eszem-iszomokat“ melyek ma már nem járják meg. Befejezésül megérintjük, hogy a péthi fürdő­hely minden zugát park s sétányaival együtt gon­dosan csinosítják, hogy az ide vágyódók igényeinek a junius hóban tartandó majális alkalmára minél megfelelőbb legyen, — aztán megnyílik ezzel a fürdői idény szegény s boldog számára egyaránt. Eplényi Márton. HÍREINK. Veszprém, 1882. május Szabályrendeleteink értelmében más negyedévi rendes közgyűlésünk junius hó 1-ső főjén, — ezúttal junius hó 5-én lévén megtarts tisztelettel felkérem a törvényhatósági bizottsá, állandó választmány és számonkérőszék t. tar hogy a junius 5-éu tartandó törvényhatósági bi — ezt megelőzőleg jun. 1-ső és köret napjain tartandó állandó választmányi és juniu 3-án tartandó számonkérőszéki üléseken, mindé reggeli 9 órakor Veszprémben a megyei székhá, megjelenni szíveskedjenek. Veszprém 1882. évi máj. hó 15-én Véghely De$ső, alispán. Forster Béla — honvéd-őrnagy urat május 11-én fogadta ő Felsége kihallgatáson és e szava­kat intézte hozzá: „Remélem, hogy ez (előléptetés) buzdítás lesz jövőre is, hogy megint hasonló, buz­galommal szolgáljon, mint eddig“. — A derék őr­nagy úr e hó 17-én távozott végleg városunkból Körmendre, családja e hó végén fogja követni. Hisz- szük, hogy városunk, melyben annyi őszinte tiszte­lője van az őrnagy urnák, kedves emlékében fog maradni. Helyébe Halasy Pál őrnagyi illetékes szá­zados ur jött, ki, mint tudjuk, már egy Ízben volt városunk lakosa. Isten hozta! Gyászhir. — Rák János róm. kath. elemi tanító urat mély gyász értő. Neje hosszas betegség után tegnap, május 19-én reggeli 6 órakor jobb­létre szenderült. A megboldogult megálmodta halála napját, múlt csütörtökön férjének ezt mondta: Kép­zeld csak, azt álmodtam, hogy még csak két napig élek. Beteljesedett. Nyugodjék békében. Élőképek és műkedvelő-előadás. — A nőegylet által rendezendő élőképek- és műkedvelő­előadásra javában folynak az előkészületek. Néhány a történeti képhez szükséges, a kornak hűen meg­felelő férfi-díszöltözéket sikerült a nemzeti színház ruhatárából kölcsön megkapni, s igy a hölgyek va­lóban díszöltözékei mellett a férfi-díszruhák is emelni fogják a kiállítás fényét. E hét folyamán a szerep­lők levétetik magukat a megfelelő costümokban, és ezen fényképeket a nőegylet fogja elárusítani. A színházi díszletek már készülőben vannak; a jelen­legi színpad teljesen át lesz alakítva; valóban nagy erőfeszítések árán lesz elérhető, hogy a díszletek a kitűzött határidőre elkészüljenek. Egyébként az egy­let sem fáradságot, sem költséget nem kiméi, csak­hogy az estélyt mennél fényesebbé, a sikert pedig mennél nagyobbszerűvé tehesse. Az előadandó szín­darab czime: „Felhívás keringőre* vígjáték 1 fel­vonásban. A szerepek kiosztására nézve még vég­leges megállapodás nem történt. A veszprémi növendékpapság pázmány- köre f. 1882. évi májushó 21-én szokásos évi ün nepélyét rendezi. — Tárgysorozat: Elnök megnyitó. Hock János. — Máriavirány. Langer Károlytól, előadja a zenekar. — Harmincz pénz. Szavalja Pálffy Ferencz. — Mohácsi koldus. Nyizsnyaitól, énekli a dalkar. — Salve Regina. Felolvassa Mat- kovics Gyula szerző. — Szentbeszéd-részlet. Szónok Scherer István. — Ave Mária. Langer Károlytól. Előadja a zene és énekkar. — Dárvin (Reflexiók halála alkalmával). Feklvassa Ross M. Gyula szerző. — Zárszó. Tartja Hock János elnök. Kezdete d. u. 4 órakor. A veszprémi önk. tűzoltó-egyletnél le­köszöués folytán üresedésbe jött főparancsnoki és titkári állások betöltése igényeltetvén, minthogy a szükséges választások foganatosítására az alapsza­bályok 17. §-a érteimében csakis a közgyűlés jogo­sított, e czéiból a rendkívüli közgyűlést folyó hó 28-ára azaz pünkösd-vasárnap délután V23 órájára kitűzöm, illetőleg összehívom; és az egylet alapító, pártoló és működő tagjait úgy az egylet ügye iránt érdeklődő és a tagok közé beállni óhajtó összes v. érdekeltséget felkérem, hogy teljes mérvű nyilvá- nulása tekintetéből a közóhaj ezen az egylet jövő működésére nézve oly fontos állások betöltésé al­kalmával minél nagyobb számmal megjelenni szí­veskedjenek. Veszprém, 1882. május 14-én. Kopá- csy Árpád, e. elnök. A tűzoltó-egylet gyűlése. — A veszprémi önk. tűzoltó-egylet működő tagjai f. évi május 14. közgyűlést tartván elnöklő alparancsnok mindenek­előtt meleg szavakban mondott köszönetét a mű­ködő csapatnak a legközelebbi két tüzeset alkalma­kor tanúsított kitartó és önfeláldozó működéséért és kijelentette, miszerint mindkét tűzesetnél a mű­ködő csapat a nemtűzoltó polgárság segítségével minden józan gondolkodó ember becsülését meg­nyerte. Áttért ezek után az egyik helybeli lap má­jus 13-án megjelent, s a legutóbbi tűzesetre vo­natkozó közleményére, kijelentvén egyszersmind nézetét, miszerint azon kifejezést, hogy ott fejet­lenség uralkodott volna, merő hazugság és rágalom, mert minden szemlélő látbatta, hogy a tűz, a tűz­oltó-egylet műszaki szerei megérkeztével azonnal localizáltatván, az állítólagos tüzleszórás a pincze- helyiség felé is parancsnoki rendeletre történt és ezen pinezébe hordott holmi nem az által égett el. Mégis miután elnöklő alparancsnok ez idő szerint feje az egyletnek és miután roszakaratulag fejet­lenséggel vádoltatik az egylet, ő részéről ezt visz- szautasítja, mindazonáltal állásáról ezennel le­mond és kíván az egyletnek oly vezetőt, ki helyét betölti. Erre az egész közgyűlés kijelentette, misze­rint egy pillanatig sem marad, ha az alparancsnok ur lemond, ily erős presszió után mintegy kény­szerítve, elfogadta ismét állását, és a hírlapi köz­lemény tisztába hozatala végett egy öttagú bizott­ság küldetett ki. Hogy vezettetnek félre a lapok. — A budapesti lapok székiben közölték, hogy dr. Laky Kristóf törvényszéki elnök úr kineveztetése óta, má­jus 9-én vezette volna először a törvényszéki tárgyalást. Ezen állítás valótlan, mert az uj elnök leszámítva azon nehány napot, melyen családját át­hozta, mindig személyesen vezette a tárgyalásokat. Karnagy. — Kretsi Ede, a helybeli székes- egyház tenoristája, Pannonhalmára neveztetett ki karnagynak. Kretsi úr e szép kitüntetésének azért is örülünk, mert ő volt az, aki városunkba órkezte után egy pár év alatt teljesen elsajátította nyel­vünket és ma oly folyékonyan beszéli azt, mint egy tősgyökeres magyar. Napfogyatkozás. — Múlt szerdán részlegé» napfogyatkozás volt. A reggeli jó eső kevés kilátást nyújtott a zavartalan vizsgálásra, mindannak da­czára azonban a meg-megszakadó felhők olykor- olykor segítettek. Nálunk a légsulymérő 731. cm. a hőmérő -j- 8° R. állása mellett reggeli pont fél- nyolczkor lehetett tisztán látni. A fogyatkozás tar­tama alatt folyton majd sűrűbb, majd ritkább volt a felhővonulás, mig a logyatkozás vége teljese« felhőbe veszett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom