Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-10-23 / 44. szám
5. §. A társaság közegei: az elnök, ennek helyetese alelnök, a jegyző, a végrehajtó bizottság, a mtíködő bizottságok s a közgyűlés. 6. §. Az elnök esetleg az alelnök hatás köre kiterjed, az erélyt tekintve mindarra, mi a végrehajtó bizottságnak vagy közgyűlésnek fentartva nincs, elnököl a végrehajtó bizottságban és a közgyűlésen. A jegyző az írásbeli teendőket végzi s az irattárt őrzi ő és az elnöklő hitelesítik a végrehajtó bizottság jegyzőkönyveit, a közgyűléseit pedig ennek 3 tagja. 7. §. A végrehajtó bizottság hatáskörében áll: 1. A közgyűlés határozatainak végrehajtása. 2. A családnevek magyarosítása akadályainak elhárítása iránt az ország hatóságai, kormánya és törvényhozásánál a szükséges lé péseket megtenni. 3. Hírlapok, felolvasások és összeköttetéseik utján az eszmét terjeszteni. 4. A névmagyarosítás eljárásra közvetlenül vagy hírlapírók és nyomtatványok utján a közönséget kitanífcani, törekedvén egyszersmind arra is, hogy az uj név a magyar nyelv szabályainak megfeleljen. 5. A viszonyokhoz képest minden törvényengedte módot a tömeges névmagyarosítás érdekében megragadni s rendszerbe tűzve felhasználni s ezen rendszerben. 6. Bizonyos körre területre vagy eszme érvényesítésére működő bizottságokat kirendelni. 7. §. Valamennyi bizottságának, közgyűlésének czélját, ügyrendét megállapítani, végre: 8. §. Egyes névmagyarosítási ügyekben is a feleknek minden segedelmet megadni, mi módjában áll. 8. §. A közgyűlés hatásköre: 1. A végrehajtó bizottság által minden évben működése minden ágáról és eredményéről teendő részletes jelentést tárgyalni s a fölött határozni. 2. A társulati czélnak minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében a végrehajtó bizottságnak utasítást adni s az ide vonatkozó indítványokat még hacsak a közgyűlésen tétettek is, tárgyalni. 3. Az alapszabályokat esetleg módosítani és változtatni. 4. Elnököt, alelnököt, jegyzőt és a végrehajtó bizottság tagjait, kiknek száma tizenkettőben állapíttatok meg — évenkint megválasztani. 9. §. Az elnök akadályoztatása esetében az alelnök képviseli a társaságot — a végrehajtó bizottságban harmadmagával — a közgyűlésen pedig az összes tagok számának %-vel már érvényesen határoz, mindig egyszerű szótöbbséggel hivja össze a közgyűlést és a végrehajtó bizottságot, amazt évenkint, ezt havonkint legalább egyszer. Rendkívüli közgyűlést a végrehajtó bizottság határozatára vagy 15 társulati tag kérelmére — végrehajtó bizottsági ülést 3 bizottsági tag kérelmére az elnök 8 nap alatt kihirdetni tartozik, saját belátására pedig a végrehajtó bizottságott bármikor összehívhatja. 10. §. A meghívások a helybeli lapokban adatnak ki, a közgyűlésre szóló tárgysorozattal legalább 8 uappal a végrehajtó bizottsági ülésre legalább 24 órával az ülés megtartása előtt — ha a közgyűlésen a tagok határozásra elegendő számban nem jelentek meg, 8 nappal későbbre a megirt módon hirdetendő annak megtartása, mely a meg nem tartott közgyűlés tárgyaira — tagjai párnára való nyitva felejtette. Másnap reggel korán visszatért a sirhoz, hogy Piroskát ismét az élők közé vigye de az üreg ajtaját már akkor zárva találta. Mert épen akkor, midőn Toldi az üreget elhagyta, két sirrabló lopózkodott be oda s az ismét ájulásba esett Piroskáról az éksze reket levonva, hogy magukról minden gyanút elhárítsanak, feljelenték Rozgonyinak, hogy Toldi az éjjel Piroska sírj át megrabolta. Roz- gonyi, midőn erről meggyőződni akarva, lánya sírját még azon éjjel meglátogatta, azt életben találta. Nem gondolt ő most sirrablókra, nem az ellopott kincsekre. Elég kincs volt neki most kedves egyetlen lánya, kit a jó is ten öreg napjainak gyámclául újra visszaadott neki sírjából. De az öreg Rozgonyinak öröme leánya megelevenülése fölött nem sokáig tartott. Piroskának arczára nem jött többé mosoly; hideg, mozdulatlan maradt az örökre, mint a befagyott tó. Számára nincs többé öröm, nincs többé boldogság minek is hozták őt ki sírjából mondá ő gyakran, hagyták volna őt csendesen elhervadni koporsójában. Nem is akar emberek közt maradni, zárdába kívánkozik, hol hátra lévő napjait imádkozásban töltse. Ott várja eljövendő halálát, mely őt megszabadítja az élettől. Ettől a terhes élettől, mely csak fájdalmakat termett számára. A Duna szigeti apácza kolostor fogadta magába a szerencsétlen nőt, ki csak azért született. hogy szenvedjen, csak azért volt oly szép, hogy a fájdalom annál nagyobb pusztítást tehessen rajta. Toldi pedig bujdosott mindenfelé. Csak most látta roppant bűnét, mit meggondatlan tette által elkövetett; most látta be, hogy tett tönkre egy jobb sorsa méltó tekintet nélkül határoz, mire a tagok az újabb meghívásban figyelmeztetendők. A végrehajtó bizottság teljes ülésében üléseinek idejét egész évre is megállapítja, mely esetben külön meghívás csak rendkívüli ülésekhez szükséges. 11. §. Megszűnik a társaság, ha csak 5 tagja marad vagy tagjai számáuak 3/4 része a közgyűlésen a feloszlást elhatározza, a. m. kir. kormány pedig felfüggesztheti, sőt szabályos vizsgálat után be is szüntetheti, a társaság működését, ha kitűzött czéljától eltér — s ha saját tagjai vagy az állam vagyonát veszélyezteti. 12. § A feloszlásra vagy az alapszabályok módosítására vonatkozó határozat foganatosítás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő. =Veszprém, október 23-án (Hazai szemle.) A liszt kivitel nagyban emelkedik. — A marhavész Pozsony megyében több helyen kiütött. — Leégett az újvidéki gőzmalom.— Egy nőt választott szegeden a közgyűlés városi számtisztté. — Fenséges főherezeg Rudolf korona örökös Gödöllőn vadász kastélyt épített. — Borba fűlt egy ember Esztergom megyei Cséd községben. Neve Holcsez János egy a pinczében levő mustos kádba vigyázatlanságból bele esett. — 41 temesmegyei község vetésmag kölcsönért folyamodott. — Az első reform, isteni tisztelet Esztergomban a múlt vasárnap tartatott meg. — Kivégzés volt a múlt a szerdán Budapesten az apa gyilkos Tujvel Jánost köték fel. — 66,981 frt. gyűlt össze eddig az aradi vértanuk szobrára. — Földrengés volt Torontói megye több községében. — A czukor kávé és sör io- gyasztási adó ellen Temes megyében 90 község folyamodott. — Mosonymegye első virilistája Albrecht főherczeg. — Madárfejü 12 éves lányt mutogatnak Budapesten. — Sennyei Pál báró megtartja a pozsonyi képviselőséget. — Frankenburg Adolf jeles iró a napokban tartja esküvőjét a nemzeti színház egykori primadonnájával Carina Annakisasszonnyal Nagy- Czenken. — lstóczy Berlinben. Az antiszemita egyesület alapításának évünnepét Berlinben e hó 15-én s erre lstóczy is meghivatott. — Andrássyt óhajtják a lengyelek külügy miniszterül. Az italmérési jog megváltása. E némely vidékre életkérdéssé vált ügyben újabban a következőket írják, mit tárgya érdekénél fogva sietünk olvasóinkkal közölni: Az italmérési regálé megváltására folynak már az előkészületek az igazságügyi és pénzügyi minisztériumban. A hűbéri kiváltságok ezen legsúlyosabban érzett maradványának eltörlését már rég egyhangúlag és következetesen sürgeti a közvélemény. A szőlődézsma váltság terén szerzett szomorú tapasztalatok után azonban alig akadhat komoly politikus, ki e megváltást az állam utján akarná végrehajtani. Mindenki tudja, hogy szaporodnak évről évre a hátralékok, s hogyan szaporodik ennek következtében az állam terhe, mely pedig eredetileg csak a közvetítésre vállalkozott. Az italmérési regale megváltását tehát csak úgy követelhetjük, ha abból az államra s ezzel az adózókra semmi újabb teher nem háromol- hatik. életet, s vele a magáét is. De nem kíván ön- gyilkosságba menekülni. Sokkal erősebb volt szive lelke, hogy sem ily gyáva módon végezze életét. Szenvedni akart, kínlódni vezek- leui. Hogy szive fájdalmát újabb fájdalmakkal feledtesse. Végre bujdosása közben elért a Bakony erdejébe, hol egy kolostornak látta bámulni ódon falait. Elhatározta, hogy ide megy be, itt fogja szivét alázatos imában megtörni. Amint a monostor fejéhez vezetik elmondja, hogy ő egy nagy gonosztevő, szánni- bánni akarja bűneit előbb s azután, ha Isten megkönyörül rajta, beállani barátnak. Jól van fiam, jól van, mond a quardian — Isten előtt kedves a megtérő bűnös. Nevedet nem is kérdem, de mivel egy hű szolgánk most nem régen halt meg, légy te helyette a frater Mikola. Tehát Toldi Miklósból lett Frater Mikola. Hej akkor még nem tudta Miklós, hogy ez az Frater Mikola nem más volt, mint a barátok vizhordó szamara. Ennek a kötelességét kellett tehát neki végezni. Konyhára vizet, fát kell hordani mindég Söpreni az udvart kapálni a kertet, Segiteni szakácsnak, ha parancsol: jer tedd ! Erején barátok álmélkodnak vala, Derekabb legény ez mint Frater Micola ! Dicsérik, azonban egymásra nevetnek. Nem örült Miklós az ilyen dicséretnek. De csak tűrte azért, hisz ez a gúnyolódás az 5 lelkére keserű orvosság. Hanem amint megtudta, hogy mi volt az a Frater Micola egy dühös gondolat támadt agyában, hogy előbb leüti a gvardiánt s azután a többi barátot is, de eszibe jutott, hogy hiszen ve- zekleni jött ide s lehet-e jobb vezeklés lehet-e Ez elvet tartja szem előtt a készülő törvényjavaslat is, mely a megváltást nem az állam, hanem a községek által akarja végrehajtani. Ez elvet csak helyeselhetik mindazok, kik e fontos ügyet rendezni, s az égető^ szükségen segiteni akarnak, a mint helyeselték már jó eleve a legtöbben, kik a kérdéssel foglalkoztak. A községek által történendő megváltás természetesen feltételezi azt, hogy akadnak magánpénzintézetek, melyek a müveit közvetítést magukra vállalják. Szerencsére a pénzpiacz mai helyzetében nem lehet azon kétkedni, hogy csakugyan akadnak majd pénzintézetek, melyek a kellő biztosíték mellett e nagy műveletre hajlandók. S némi jóakarat mellett e biztosítékok megtalálása sem képezhet legyőzhetetlen nehézséget. Ami magát a megváltást illeti, a következő irányelvek körül foly az eddigi eszmecsere. Az italmérési jog mindenütt a községre szállna át mely azt önmaga nem gyakorolhatná, hanem a körülményekhez képest egy vagy több bérlőnek adná ki. A bérlet úgy volna eszközlendő, hogy annak harminczkét évi jövedelmével a megváltási összeg tőkéstül és kamatostul tejesen törlesztetnék. Az italmérési jog eddigi birtokosai a kárpótlást egyszerre és tőkében kapnák meg. A megváltás tárgyát maga a jog képezné, az illető épületek, korcsmák és vendéglők tekintetbe vétele nélkül. Nehogy azonban oly helyeken, hol a regale birtokos épületein kívül már e czélra alkalmas helyiség nincs, s a község ennek következtében csak nagy áldozattal, vagy épen nem adhatná bérbe az italmérési jogot:minden ilyen helyen a község optió jogával bírna azon épületek haszonbérletére, melyeken eddig az italmérési jog gyakoroltatott. A megváltás alapjául azon regale-jöve- delem szolgálna, melyet eddig adó-alapul bevallottak. A régi hűbéresek italmérési joga, melynél fogva minden szőlőbirtokos Szent-Mibály- tól Gyertyaszentölőig saját borát szabadon kimérhette, az italmérési jog megváltásánál érintetlenül hagyatnék. A többi kisebb haszonvételek, a malomipar és halászati jog egyelőre változatlanul fennmaradna, s csupán mint érdekes adatot akarjuk felhozni, hogy az előbbinek tőkeértékét 40 millió forintra, az utóbbiét 18 millió forintra becsülik. Magyarország gyarmatáru kereskedőihez! Kartársak! Az első értekezletünk alkalmával megpendített eszme, hogy az ország összes gyarmatárú kereskedői között, közös érdekeik sikeresebb érvényesítése végett, egy állandó kapcsolat létesítessék, — ime a megvalósuláshoz közeleg. A főváros és vidék kereskedői egyértel- müleg sorakozuak az eszme körül, egyaránt át lévén hatva a szolidáris fellépés szükségé ről, miután számos, az egész szakmát érdeklő kérdés létezik, melyek irányában közös eljárás szükségesnek mutatkozott, Állami háztartásunkban az egyensúlyt helyreállítandó, a kormány új és új terheket nyom vállainkra, melyek egyes osztályok léteiét alapjában támadják meg. Ilyen tehernek ismerjük az [utóbb életbe lépett czukor-, kávé- és sörfogyasztási adót. nagyobb szenvedés lelkének megtörésére, mint a gúny. így múlik az idő. A nappalt munkában az éjjelt imádkozásban tölti. A sok böjtöléstől csak a csontja bőre. Hejh elgyengült karja, de nem birná most a nyomó rudat, melylyel ifjú korában az utat mutogatta; de nem tudná most összelapítaui a cseh bajnok vaskeztyüs tenyerét. Egyszer azonban a bará tok csak hült helyét találták a Frater Mico- lának. A dolog pedig úgy történt, hogy az esztergomi érsek egyházi átkot hirdetett Toldira, mint gyilkosra és sirfosztogatóra. Átkozott a hol jár, átkozott a hol kel, Átkozott, ki szolgál neki szentségekkel, Átkozott, ki rejti, vagy odábh bujtatja j Élve is halva is legyen átok rajta! Ezt az átkot kifüggesztették a monostor kapujára is. Ezt elolvasta Miklós, azért nem ment többé vissza a klastromba. A barátok pedig keresték Toldit mindenfelé: Hol van izé ? hol van a frater Micola ? De sehol már nem volt, se maga se lova. Még akkor ijedtek nagyot a barátok, Nem azért, hogy hennök kárt tenne az átok, Hanem a mért esuful bántanak a hőssel, Ha visszajön úgymond — agyonüt felperzsel 1 Pedig dehogy jön vissza Miklós. Örül, hogy távol van. Dehogy bántja őket. Nem az a kurucz ember ő már aki volt. Testileg lelkileg nyomorék, Testét megtörte a nagy munka és a böjt, lelkét pedig a nagy bánat. Most is csak azért ment el, hogy szenvedését folytassa. Mert még az eddigit nem tartja elégnek bűneiért. Pedig addig nem akar meghalni mig bocsánatot nem érdemelt, mert ő jó, erkölcsös szivü, akinek minden bűne tévedésből A szövetkezet első feladata lesz tehát, a már létező fogyasztási adó ellenében határozott állást foglalni, és a kereskedelem további szabad mozgását biztosítani, valamiut feladatát képezendi, szakmánk művelődési és egyébb közös érdekeinek ápolása is, hogy az a kor szellemében haladhasson. Legyünk tehát november hó 5. és 6-án a fővárosban együtt és alapítsuk meg forma- szerüleg a magyar gyarmatáru-kereskedők országos szövetkezetéi. Az utazás sokra nézve áldozatnak tűnik fel ugyan, de ez áldozat oly nagy nem lehet, hogy a fennforgó érdekek azt túl ne súlyoznák, de nem oly nagy már azért, mintán a magyar királyi államvasutak, a cs. kir. szab. délivaspálya társulat, az alföld-fiumei vasút, a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút, az első erdélyi vaspálya, a magyar nyugoti vasút, a magyar északkeleti vasút és a cs. kir. szab. duna gőzhajózási társulat a szövetkezet alakuló gyűlését látogató tagtársakat, e hő 29-től jövő hó 10-ig érvényes 33 ys %-os menetdíjkedvezményben részesítették. Ezen kedvezmény igénybevételéhez megkívánt igazolási-jegyek e hó 29-ig a végrehajtó bizottság elnöksége által Székesfehérvárról, e napon túl a fővárosi „Grand Hotel Hungária* szállodából fognak a jelentkezőknek bérmentesen beküldetni. Kartársak! Nem puszta cselekvési vágy, hanem anyagi érdekeink kímélet nélküli megtámadása szülte szövetkezetünket. Szövetkezzünk tehát és seregeljünk mindannyian a fővárosba, és győzzük meg az illetékes köröket, nem általános panaszok és so- pánkodások, hanem a gyakorlati életből vont példák által arról, hogy csekély jövedelem árán, egy eddig virágzó kereskedelmi osztály ingattatik meg létének alapjában. Ha mindegyikünk elszánt komolysággal ügyünket szellemileg és tettel, tanácsa és befolyása által támogatandja, csak úgy kisérheti siker lépteinket. Kelt Sz.-Fehérvárott, 1881. évi október hó 15-én. A magyar gyarmatáru kereskedők végrehajtó bizottsága. A pesti polgári kereskedelmi testület kiküldéséből: Brázay Kálmáu, Halbauer Nándor, Hubenay József. Kerstinger István, Mészáros Miklós, Schmiedl Sándor, Steden József, Tschögl Henrik, Pinkas Vilmos titkár. Strasser Albert, titkár, Csanak József, Dietz- gen Imre, Kari József, Kováts Károly, Kühn József, Lenk Emil, Müller P., Pongrátz Gyula, Pintér Gyula, Mautner Adolf elnök. Deil Jenő alelnök, Pick Henrik, Perjatl Antal, Reichard Mór, Strém Vilmos, Szakmáry Károly, Smekál Hugó, Stajevics János, Tauber Alajos, Ull- mann Izidor, Ungar Zsigmond. Az ipar- s keresk. kamrától. (Hivatalos.) Hirdetmény. 349. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium azon ruházat és felszerelési tárgyaknak beszerzése végett pályázatot hirdet, melyek az 1882. évi szükségletnek fedezésére ki- vántatnak és melyeknek beszerzésére az általános verseny főntartva van. származott. Amint Toldi otthagyta a bakonyi barátokat, rósz lován éjszaknak veszi útját fel Trencsénnek, a Vágnak, Morva s Csehország felé. Gondola a törvény ott nem lesi nyomban, Kedvére búsulhat valamely klastrombán, Se a magyar törvéuy, se az érsek átka, Nem hat el odáig messze Csehországba. Útközben egy zarándok csapattal találkozik, a mely csehországfelé tart. Toldi kö- zéjők akar állaui, de ezt neki csak azon föl- tütel alatt engedik meg, ha előbb minden bűnét meggyónja közülük egynek. Toldi előbb a szót veszi csak félválra, Nem köti a titkát senkinek orrára ; De midőn látta, hogy különben nem ma radhat köztük, kiválaszta egy ifjút közülök kinek arcza legjobban megtetszett Miklósnak, s elkezdett neki gyónni, természetesen cseh nyelvén, mert csehek voltak. Toldi eleinte csak törte a cseh nyelvet. Néhány szó ráragadt a csehországi hadjárat alkalmával. De biz neki a gyónás csehül nem igen ment, vagyis inkább nagyonis csehül ment, Segite tehát kézzel lábbal is magán, hogy bűneit kimagyarázza, de még igy se tudta magát kimagyarázni anélkül, hogy magyar szót ne keverjen beléje. A fiatal gyóntató megörült a magyar szónak, mert neki is magyar volt apja anyja. Ő is magyarul beszélt valamikor, de most bujdosnia kell, mert családját még Lajos király atyja számkiüzésre ítélte, mivel a Zách szerencsétlen családjával ő is rokonságban volt. Megörült Toldi is a találkozásnak. Elbeszélték egymásnak bűnét bánatját. A zarándok csapattól is elváltak. Nem tettszett nekik az, hogy egy ideig kínozták, verték magukat
