Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-06-05 / 24. szám
CSERMÁK ANTAL TÖBB JELES MAGYAR NÓTÁK SZERZŐJÉNEK PORAI FELETT KI MEGHALT LI ESZTENDEJÉBEN OCTOBER XXV, MDCCCXXII. A NEMZETI CSINOSODÁS KEDVELŐI ÁLTAL EMELTETETT MDCCCXXVI * A mostani szoboralapot Brenner Ló'riucz polgártársunk kezdé gyűjteni 9 év előtt, a mikor a régi sirkő már pusztulóba indult. Ma alig lehet már kibetüzni feliratát. Brenner L. kezdeményezése folytán évről évre kisebb-nagyobb összegek gyűltek kezéhez, 1876-ban a »Veszprém* is gyűjtött e czélra. A város odaengedé a szobor részére a sírkert legszebb helyét; a bejárattól balra a kripták első helyét s ekkor Brenner többé nem habozott, elkészíttető szűrke gránítmárványból az impozáns obeliszket, mely sziklaalapon nyugszik s tetején feszülettel díszített. Ekkor valami 30 frtnyi fölösleg maradt, de ebből nem került ki a szobor vasrácsozata. Ekkor alakult ugyancsak Brenner Lőrincz elnöklete alatt a „Csermák emlék-bizottság“, mely azután a díszes fehér vasrácsozatot elkészíttető s a holnapi leleplezési ünnepélyt rendezvén feloszlik. Az új gránitobeliszk arany lanttal díszes előlapján a következő epitaphium áll: ITT NYUGSZIK CSERMÁK ANTAL ZENESZERZŐ. f 1822. NYUGTALAN ÉLET UTÁN E SIR NYUGALMA ÖLELJEN’. DALT HAGYTÁL ÖRÖKÜL S DAL ÖRÖKÍTI NEVED! EM. E VÁROS POLGÁRAI ÁLTAL 1879. * A holnapi leleplezési ünnepély prog- rammja a következő, mely azonban — lehető — az ünnepélyig még módosíttatni fog. Délelőtt 10 órára összegyűlnek a városházán s előtte az összes városi egyletek, testületek s a városi tanács s a képviselet tagjai vezetése alatt egy fekete s két nemzeti zászló elővitele mellett kiindulnak az alsóvárosi sir- kertbe. Itt Androvics Imre az ünnepélyt rövid szavakban megnyitja, mire Kisovics József apátkanonok úr fényes egyházi segédlettel a kápolnába mén, beszenteli a hamvakat s ezeket lezárt koporsó szekrényben 4 helyi zeneszerző viendi át az uj szobor mögötti sírba. Mig a hamvak eltakaríttatnánuk egy óda s egy emlékbeszéd szavaltatik el. Utóbbit Pongrácz Dániel mondja el, előbbi iránt még biztost uem tud a bizottság. Az alkalmi ódát közlönyünk első diszlapjáu közöljük. Az emlékbeszéd végével húll le a lepel a szoborról, mire a helyi zeneszerzők egy saját szerzeményű s igen szép alkalmi sirdalu- kat éneklik el Csermák fölött. A sirdal után Brenner Lőrincz a szobor létrehozója átadja a szobrot a város gondjai alá, mire a polgármester átvevén a kert kulcsát, az ténnyé válik. A dalárda zeng azután egy alkalmi Csermák-dalt, mire az I. zenekar egy Csermák szerzetté darabot játszván, az ünnepély véget ér. * Este 8 órakor 50 kr. belépti díj mellett a ,Betekincs“-ben társas tánczünnepély tar- tatik, melyről s az ünnepélyről átalán, jövő lapunk tudósítaná. Csermák hamvai tegnap este emeltettek ki. Meglepte a bizottságot, hogy azok koporsóban találtattak. Közszemlére maradnak kitéve hétfőig a kápolna ravatalán. A veszprómmegyei közs. s körjegyzők gyűlése. — A megyei jegyző-nyugdijintézméuy tárgyában — Veszprém, 1881. jun. 2. Megyénk községi s körjegyzői ma tartották meg Véghely Dezső megyei alispán összehívása folytán nagyérdekü gyűlésüket a megyei jegyzői nyugdíjintézmény tárgyában. Elnöklő alispán a gyűlésbe d. e. 10 órakor belépvén, a csaknem teljes számmal megjelent tagok által lelkesült éljenzéssel fogadtatván, üdvözli a jegyzőket s megnyitottnak jelenti ki a gyűlést. Felhívja ezután Purgly Sándor megyei aljegyzőt, hogy a nyugdíjintézményre vonatkozólag alkotott szabályrendeletet olvassa föl. A szabályrendelet felolvastatván, lényegére vonatkozólag felszólal Dörögdy, hogy a nyugdíjalap részére ezután befolyandó vizsgadijak- 5 frtról 10 írtra emelendők fel. Elfogad- tatik. A d) és e) pontokat ugyanez ügyben kihagyatni kéri Csirke Iván. Indítványa elfo- gadtatik. Az f) pont módosíttatni fog. A 3 szakasz töröltetik. A 7. szakasz a 3. és 4-ik szakaszban eszközlendett módosítás szerint fog módosíttatni. Hosszabb vitára adott alkalmat a jegyzők által fizetendő nyugdij illetékek mily módon, negyedévi-e s enyhén, vagy szigorúan behajtatási módozata. A vita természetesen meddő volt, mert enyhe eljárás az intézményt veszélyeztetné, a szigorúság pedig saját érdekükben gyakoroltatnék. Határoztatik, hogy a más megyébe átmenő jegyző befizetett illetékeit kamattal; az önként lemondott jegyző kamat nélkül kapja vissza pénzét. A bűn folytán hivatalából kiesett jegyző, elveszti befizetett illetékeit. A nyugdijat az árvák (szüleik elhaltéval) 20 éves borukig élvezik. A nyugdij 10 évi szolgálat után negyed rész évi fizetés, 15 év után félévi fizetés s 25 évi szolgálat után fizetése háromnegyedrészét teszi. 10 évi szolgálat előtt munkaképtelenné lett, megállapítandó évi »segélydijat* fog élvezni. Ily módosításokkal az alispán a szabályrendeletet kihirdetettnek jelenti ki. Ezután felhívja a jegyzői kart, egy megyei jegyzői egylet alakítására, mely indítványt a gyűlés éljenzéssel fogadja. Elnöklő alispán ezután hosszabb s érdekes beszédben felhívja a t. jegyzői kart, hogy kényesb községi ügyekben nagyobb lelkiismeretességgel járjanak el; felhoz egyes példákat s ily ügyekre kellő utasításokat ad. Ezek után említi, hogy felmerült az a hir, mintha 5 kortesczélokból hívta volna ösz- sze ezt a gyűlést. Tiltakozik ez ellen s kijelenti, hogy hivatalos pressiót senkire sem gyakorol; csak azt kívánja, hogy a községi jegyző a törvény megengedett korlátain belül gyakorolja választói jogát s soha az egyéni s hivatalnoki tisztességről ne feledkezzenek el. Ő nem protegálja a vele egy párton levőt, nem haragszik az ellenpártira. Tiszteli mindenki meggyőződését — de annak tisztességes hangon adassék meg a nyilatkozata. (Hosz- szas éljenzés.) A gyűlés 11 órakor véget ért. A\ 1868. évi 38. t. c{. 3. §-a értelmében a taníthatlan avagy tompa elméjű tanköteles gyermekek a nyilvános tanintézetekből ki\árandók. Ezen szerencsétlenek legnagyobb része ez idő szerint okszerű ápolás é3 nevelés hiányában teljesen elsatnyul és az állatiasság fokára sülyed. Ennél fogva oly intézet, mely a tompa elméjű és hülye gyermekeknek a tapasztalás és tudomány szerinti okszerű ápolását és nevelését tűzi ki czéljául, hazánkban égető szükséget pótol. Ilyen intézet a kormány anyagi támogatása mellett létezik Budapesten, Frim Jakab tulajdonos igazgatása alatt. Az intézet czélja: 1. Tompa- és gyengeelméjű (hülye), és ne hézkorú gyermekeket, minden tekintet nélkül a nem és vallásra, kiknek ápolása, nevelése és kiképzésére a család és a nyilvános iskola uem elegendő, nevelni és lehetőleg kiképezni. 2. Oly hülye és nehézkoru gyermekek, a kiken minden művelési kísérlet meghiúsult, őrizni, ápolni és állapotukhoz mért szoktatás által őket tökéletes elsatnyulástól megóvni és az emberi méltóságnak megfelelő létre ébreszteni. 3. Műhelyt alakítani idősb hülyéknek, (kik részint az intézetben nyerték kiképezte- tésüket, de a nyilvános életre még nem értek meg, részint pedig olyanoknak, kik már előrehaladottabb korba léptek) otthont szerezni s szellemi és testi erejökhöz képest hasznosan foglalkoztatni, illetőleg egyeseknek alkalmat nyújtani valamely kézmű megtanulására. (Menedékház.) Ezen czélt az intézet a következők által akarja elérni: a) gondos testi ápolás által. Törekszik ennélfogva egyszerű, de erőteljes étkek által a táplálkozást előmozdítani; a bőrmfíködését rendes mosás, hideg és meleg fürdők által szabályozni; a tiszta lég folytonos élvezete a szabadban és a játszótereken, valamint a nagyobb sétákon való gyakori mozgás által az egész testet erősíteni. Mindez megkivántató orvosi kezelés által támogattatik; b) a tornászat alkalmazása által, még pedig mint az úgynevezett szoba, mint az eszköz-tornászat által. A vezetés ebben az intézett tanítója által támogattatik; c) a gyermekek értelmi állapotához mért tauítá3 által az elemi tárgyak: biblia történet és erkölcstan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás, irás, számolás, alaktan, rajz, ének, stb.; d) hasznos mezei és kézmű-ipar foglalkozások elsajátítása által, mire nézve a kertészkedés és egyéb könnyű kézi munkák szolgáltatnak alkalmat. Az intézet, úgymint a benső ügyeinek vezetése az igazgató (házfő) kezébe van, a ki mellett még egy tapasztalt gazdaasszony van (a ház anya), ki a házi szükségletekről gondoskodik. A gyermekek őrizését és.ápolását ezenkívül ápolók és ápolónők teljesítik. Az orvosi segélyt és az egészségi állapotok megfigyelését a ház állandó orvosa végzi. A ház vezetésében, a nevelés és tanításban kizárólag az erkölcs szolgál irányadóul. A mit a tapasztalás és tudomány az intézet czéljainak elérésére nyújt, mind az gondosan alkalmaztatik. Egy-egy gyermek évi ápolása díja (vagyoni viszonyai szerint 300—600 frt közt váltakozik. A veszprémi felsővárosi temető rendező bizottság által megindított gyűjtés alkalmával adakoztak: Dukán Istvánul, Paksi Ignácz 1 gyalog napot, Kronstein Simon 1 igás napot, Csornai Ferencz inas 50, Nagy István 40 kr., Hegyi Ignácz 1 frt, Németh János 50, Rapos Károly 40, Kiss József 25, Lányi József 50, Nyirő József 50 kr., Czinger János 1 fit, Hiller Simon 50 kr, Szabó Pál 50, Hajnal Mári 10 kr., Tóth János fazekas 1 frt, Angyal Mihály 1, Moluár János fazekas 1 gyalog napot, Varga Mihály 1 igás napot, Tóth Dániel 1 frt, Ruzsitska János fazekas 50, Kovács Antal kőműves 50 kr., Eisenbart János 1 gyalog napot, Horváth Antal 50, Szűcs Ferencz kőműves 50 kr., Schindler György 2 igás napot, Hurka János 1, Sipos József 1 gyalog napot, Hitter György 50 kr., Kovács Sebestyén 1 gyalog napot, özv. Zsofits Jó- zsefné 50 kr. özv. Nagy Józsefné 50 kr., özv. Pap Pálné 1, Németh Dániel 1, Litz József 1, Pálfi János 3 frt, Molnár József 60, özv. Dorozsel Jánosné 50 kr., özv. Paulicsek Já- nosné 1 gyalog napot, Szabó László 1 frt, Kloó Antal 2, Segesdi János 1, Gyursánszki Márton 2, Óhegyi Ferencz 2, Schmidt Jánosné 1, Czégényi István 1, Venczel József 1 gyalog napot, Balázs Mihály 50 kr., Jánosik Ferencz 1 frt 50 kr., Belies György 1 gyalog napot, Fletner Mári 50, özv. Fehér La- josné 40, Szmolka Andrásné 50 kr, Takács Károly 2, Nagy Ferencz 2, Dömös László 1 gyalog napot, Koszler Imre 1 frt 50 kr., Párizs Györgyné 1, Ventzel Antal 1, özv. Szőllősi Ferenczné 1, Varga István 1, Varga János 1 gyalog napot, Garai Antal 50, Győri Károly 50, Móri Ferencz 50, Nedvárdi János 1 frt, Gvárdiáu János 1 frt, Farkas János 50, Balázs István 50 kr., Nemesik Sándor 1 frt, Fata József 60 kr., Molnár Ferencz 1 gyalog napot, Kovács Mihály 30, Zarnoczai István 20, Jánosik György 50 kr., Koszler Imre 1 frt, Dombai Lajos 1 gyalog napot, Hires János 5, Herman György 1, Bognár János 1, Szabó József 2 frt, Venczli Mihály 50 kr , Énekes Pál 1 igás napot, Harák János 2, özv. Orosz Pálné 1, Szabó István 30, Tóth György 50 kr., Csizmadia János 2, Molnár István 1 gyalog napot, Csurgai Pál 40, Rókái Károly 50 kr., Szőllősi István 1 gyalog napot. Krisztián Istvánué 40, Rostási Pálné 20 kr., Segesdi Istvánná 1 frt. Összesen: 74 frt 40 kr., 35 igás nap, 117 gyalog nap. (Vége köv.) A VIDÉK. Győr, 1881. junius 4. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez) Megrendítő esetekről értesítem t. olvasóit, melyek rövid néhány nap alatt történtek, illetve végrehajtattak megyénk területén. Ugyanis: Kiss Sándor bönyi lakos kocsis bűnügye tárgyaltatott le a győri kir. fenyítő törvényszék előtt. Kiss a végtárgyalás alkalmával beismeri, bogy Kocsis bajtársával reggel összeveszett, azt, egy járom vasszeggel leütötte, mire látván bajtársa vonaglását, még egynéhányat ráütött, mire meghalt. Kiss ekkor egy gödröt ásott az istállója jászola alá és meghalt társát eltemette. Mindegy tizednapra Neurand Bernát izr. tanító szobájába azon szándékkal ment be, hogy annak arany óráját ellopja, azonban az ágy melletti padra lépvén a végből, hogy a polezon levő mellényből az órát kivehesse, de véletlenül megcsúszott és az alvó tanítóra esett, mire ez megijedvén, az ablak felé rohant, de Kiss elkapta a tanítót nyakánál és fojtogatni kezdette. Rövid harcz és küzdelem után sikerült az álmából felriasztott védtelen tanítónak Kis3 kezeiből kiszabadulhatni és az ablakokat bevervén segítségért kiáltani, mialatt a vádlott elillant. A kir. törvényszék az alig 18 éves vádlottat szándékos emberölésben és rablási bünkisérletében mondta ki bűnösnek és ezért 15 évi fegyházra ítélte. A kir. ügyész kötél általi halál Ítéletet kért. Mint a vádlott ügyvéde, mint pedig a kir. ügyész felebbezett. Kiss Márton szintén bönyi lakos birtokos, ismert hires vadász, a múlt napok egyikén városunkból hazafelé utazott és a bönyi határban fegyverét golyóra megtöltvén, egy fához megkötötte, ezután letérdelt a két cső elé és zsineg segélyével azokat elsütvén nyomban meghalt. Egy levelet irt a bírónak, melyben rövid életéről értesítő s a nála levő kulcsokat szinte elküldé családjának, mely kulcsok segélyével íróasztalában talált levélben haláláról értesítő családját. Öngyilkosságának okát zilált anyagi viszonyai mellett, az uzsorásoknak tulajdonítják. Egyik hitelezőjének levelében a 2. csöves fegyverét hagyományozta, ki azt el nem fogadta. Képviselő jelölteinkről legközelebb. Fogadja tek. szerkesztő úr, stb. Hauer Ferencz. Aszófő, 1881. május, 31-én. {A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) A „Balaton-felvidéki néptanító egylet* május 23-án tartá tavaszi rendes közgyűlését Balaton-Füreden, mely alkalommal az egylet tagjai felerészben együtt valának. A közgyűlés tárgyátképezték: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Tisztujítás. Megválasztattak: elnökneknek: Nagy Áron, alelnöknek: Szalay Géza. jegyzőknek: Pap Gusztáv és Német G. néptanítók, könyv- és pénztárnoknak: Sváb Lajos b.-füredi r. kath. tanító. 3. Édes János aszófői kántortanító gyakorlati előadást tartott a természettanból. 4. Paedagogiai Lapok és folyóiratok ismertetése Nagy Áron úrtól. 5. Indítványok. A jövő közgyűlés idejének meghatározása. 6. Szalay Géza szeperdi tanító úr tartott nevelészeti felolvasás. Végül közös ebéd volt, melyen számtalan vig felköszöntő mondatott. T. szerkesztő úrnak stb. Édessy János, néptanító. Sz.-Fehérvár, 1881. junius 4. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Előző levelemben Eötvöst vagy Verlio- vayt említettem, hogy felléptetik, s ime egyik sem lett. De haladjunk sorba! Már előző levelemben említém, hogy Juraszekhez a város mostaui képviselőjéhez egy küldöttség ment fel, hogy függetlenségi programmal neki ajánlják fel a jelöltséget. Juraszek Ferencz azonban ezt függetlenségi programmal el nem fogadván, Schvarcz Gyulának, a jeles publiczistának s a városuak már több országgyűlésen volt képviselőjének ajánlották fel a jelöltséget, ki azt elfogadván, Mocsáryval városunkba jött s vasárnap (május. 29.) tartotta programmbe- szédjét, mely osztatlan tetszésben részesült, utána még Mocsáry is, a központ elnöke akart szólni, de az értekezlet, mely a szabadban volt, a rögtön megeredt zápor miatt szétoszlott. Ugyanekkor tartá a „Zichypárt* pártértekezletét a »Magyar király* nagy termébeu miután már előzőleg egy felhívást bocsátott ki 100 előkelő szavazó aláírásaival. Mindkét gyülekezet népes volt s ugylát- szik — itt is meg kell czáfolnom magamat — erős lesz a küzdelem oly annyira, hogy most már nem merem oly biztonsággal állítani, hogy Zichy győz. Jóllehet az eshetőség ez utóbbi mellett sokkal nyomatékosabb érveket szolgáltat Zichy pártonktvüli, mint programmbe- szédjében mondá, ő csak a haza javának előmozdításán akar fáradozni, annak jólétét s virágzását emelni és ha vesszük ilyen tekintetben elve helyes (jóllehet ez a »páttonki- vüli* szó az elv ellen bizonyít.) Hogy ez képezi most az eseményeket azt ugyhiszem mondanom is fölösleges. Mindenfelé kitüzvék már a zászlók. Zászlókban Zichy van a túlsúlyban, hogy a szavazatokkal is igy lesz-e, az a jövő titka. Mint újságot megemlítem, hogy egy ötödik gymnasiumi tanuló növéuyzés közbeu a szőllőhegyek közötti úgynevezett »bányába* fulladt. Beesett s mire ijedtségéből felocsúdott vagy kiálthatott volna, görcsöket kapott s ott veszett. Csak holt testét találták meg. Fogadja tek. szerk. ur stb. Vörösváry. Szombathely, junius 3. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Méltóságos Radó Kálmán ur cs. és k. kamarás és a vasmegyei gazdasági egylet elnöke, méltóságos gróf Széchény Kálmán ur mint a sopronmegyei gazdasági egylet elnöke, Pick Zsigmond ur niczki birtokos és Dr. Nyíri
