Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-05-22 / 22. szám
és exintenziv fejlettségi fokát feltüntetni, nem * 1 kevésbbé hiányoztak az elégséges szellemi tényezők és anyagi eszközök az egész szervezés és rendezés köröli szigorú rendszeresség tekintetében is. Szegeden egy iskolaépület tantermei, Székesfehérvárit egy méntelep istállói és színei állottak rendelkezésre; ott is itt is a helyszínén való előmunkálatokra nem maradt annyi hét, mint a mennyi hónap is alig lett volna elégséges, hogy rendszer lehessen a helybeosztásban és egész külső j rendezésben. Szükségképen hiányozni kellett a lánczolatosságnak és áttekinthetőségnek a legtöbb csoportnál, el is tekintve attól, hogy maga a szabályzati csoportbeosztás az ily kiállítások legfőbb czélját, iparunk versenyké- ! pességi viszonyainak rendszeres tömör keretben való feltüntetését kellőleg figyelembe nem vette, hanem e helyett, hol a nyerstermékek, hol a félgyártmányok, hol szorosan tudományos, közmivelődési vagy képzőművészeti tárgyak közé lettek a tulajdonképeni iparczikkek beosztva. A kiállítmányoknak az utolsó perczben való beérkezése miatt maga a katalógus oly későn jelenhetett csak meg. a midőn már a látogatók nagy kontigense rég megfordult a fővárossal szomszédos Alba-Regiában, és ez is nem utolsó sorban járult hozzá, hogy mindvégig leginkább a látványossági mozzanatok nyomultak előtérbe. Pedig a magyar iparkiállítások ezentúl csak akkor felelnek meg feladatuknak, ha azok az iparfejlesztés egyik fontos kiegészítő tényezőjeként szerepelnek, valamint ha a kiállítók nem csak erkölcsi jutalmat aratnak, hanem fáradságuk, haladási törekvésük, idő- és pénzáldozataik egyszersmind nagyobb üzleti előnyök elérése által bő kárpótlásra talál Hivatva vannak a kiállítások az ipar- és gazdászat állapotát híven feltüntetni, de hivatvák egyszersmind — és pedig nálunk erre nagyobb szükség van, mint bárhol széles 9 világon — a fogyasztó közönséget a termelőhöz közelebb hozni és fokonkiut betölteni azt a szégyeuletes tátongó űrt, mely még a legversenyképesebb magyar iparostól is oly gyakran távol tartja a vevőt, a ki vele egy utczában, néha egy házban lakva megy a kereskedőhöz, a kereskedő pedig — Bécsbe. A székesfehérvári kiállítás fizető látogatóinak számát közel százezerre lehet tenni. Emlékezzünk vissza e látogatókra. Legnagyobb kontigensét a környékbeliek képezték, de lehet e akár csak V10-re tenni azok számát, akik csak 24 órát is töltöttek Albában, és reggel megérkezve nem tértek volna vissza az estivonatokkal? Mit lehetett azonban a néhány délelőtti és délutáni órákban, a miket a vendéglő és a kioszk nem vett igénybe, látni, ösz- szehasonlítani, tanulmányozni vagy épen megrendelni? Egy 23 ezer lakossal biró város nem is szállásolhatta el azon 1500 — 2000 idegent, ki a kiállítás tartama alatt ott átlag naponkint megfordult, valamint e derék magyar várostól semmi egyéb tekintetben nem lehetett méltányosan többet várni mint a menynyit, a nemzeti munka ez emlékezetes ünnepélye alkalmával az oda zarándokolt hazai közönségnek nyújtott. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a kiállítások jellege nemcsak azt föltételezi, hogy a kiállítók részvétele tekintetében legyen országos jellegű a szervezet, hanem a látogatásnak is országos mérveket kell ölteni. Ez pedig csak az ország fővárosában, a társadalmi, értelmi és anyagi tényezők központjában lehetséges. ‘Háth Károly. (Véga köv.) alakokon; mind pompás szebbnél-szebb szinü, tarka díszbe volt öltözve, a lovak szerszámai remekek, a bársony nyeregtakaró ezüsttel, aranynyal kihimezve. Körülbelül 40-en voltak. Csupa színes selyem, testhez simuló öliönyök; némelyik főur lovát nagyszerűen felöltözött csatlós vezette. A legdelibb lovag Károlyi P. gróf volt, kit igazán mindenki megbámult szép alakjáért, gyönyörű ruhájáért. Ezek után következett Ráth kocsija és utána a trónörökös pár négylovasa, mely előtt egy udvari csatlós lovagolt. Harsogó éljenzések, kalapemelések, zajos üdvözlettel fogadták mindenfelé, a zászlók meghajoltak előtte. Stefánia koronaherczegnőt egyszerre mindenki megszerette. Rendkívül kedves fiatal arcz, igen izlé ses ruhában; nagyon megvolt hatva és egyre hajlongott, intett kezével olyan jóakarólag, olyan kedvesen, hogy mindenkit elragadott. Érezte ő is, hogy most csak haza jött. El is hiheti ő fensége, hogy sehol, de sehol e világon nem szeretik őt úgy, mint itt. Rudolf koronaherczeg tábornoki egyenruhában volt és katonásan tisztelgett, Stefánia kezét folyton kezében tartotta. A kocsi csak lépésben haladhatott. Utána mentek azok a tömérdek fogatok a magas főurakkal. Mikor beértek a marokkói utczába, mozogni sem lehetett. Ember állt ember hátán. Mindenki mégegyszer akarta meglátni a kedves arczot. Volt kiabálás, fészkalódás. Aki nem akart is, kellett úsznia az áramlattal, a merre vitték. Némelyek hirtelen rosszul lettek. A menet a A ves{prémi felsővárosi temető rendező bizottság által megindított gyűjtés alkalmával adakoztak: Mlts. Bezerédy n. prépost 50 frt. Mlts. Pribék István 10. Tallián Lázár 5. Lukács Borbála 1. Kemenes Ferencz 5. Dr. Palotai Ferencz 5. Tarányi Ferencz 5. Spránszky Ferencz 5. Németh József 5. Kisovics József 50. Forintos István 5. A kegyesrendiház 5. Sza- lay Mihály 2. Perger József 1. Fejérvári 2. Péller Pál 2. Vogronics Antal 5 Csikász István 5. Csikász Imre 2 igás napot. Eszterhai Ignácz 2. Stoll Miklós 10 frt, és 2 igás napot. Nagy Iván 5. Veledics Mihály 20. Veledics Vera 1 Miehelininé, szül. Dukán Róza 5 frt. Knau Gábor 2. Ferenczy Károly 3. Havlicsek Ferencz 1. Vikár Lajos 2. Soós Lajos 1 frt. Véghely Dezső 3. Szabó Imre 3. Bezerédy Viktor 3. Dr. Jánosi Sándor 3. Plosszer István 3. Mozgay Antal 3. Vurda Manó 3. Behm József 1. Nagy József 2. Mórocza Zsigmond 2. Hecs Ferencz 50 kr. Meszleny János 3 frt. Eszterhay Ferencz 5. Csomay Lőrincz 6 igás napot. Smidt János 3 igás napot. Gersits György 2 igás napot. özv. Mózner Ferentczné 4 igás napot. Szukop Mihály 2 igás napot. özv. Ros- tási Istvánná 1 frt. Tiringer Pál 1 frt. Kiss László 1. Szombathelyi János 2. Molnár Lajos 2 igás napot. Bauer János 1 frt. Horváth György 1. ifj. Kolinger Antal 2 igás napot. Végbeli Mihály 1 frt. Neumajer József 1. ifj. Dömös János és apja 3 gyalog napot. Fülöp József 1 gyalog napot. Stenger János 1 gyalog napot. özv. Rohonczi Istvánná 50 kr. Füstös János 2 igás napot. Szalay Ferencz 2 igás és 2 gyalog napot. Egrétzi Pál 2 igás napot. Bauer Sándor 1 frt 50 kr. Tuba János 1. Debreczeuyi Gábor 1. Soós János 1. öreg. Molnár József 1. Tóth Lajos 2 igás napot. Huber József 1 frt. Korpáczi József 3. Fata János 1. Csomay János ó. Sulmán Ignátz 1. Czimmermann Ferencz 2 igás napot. Óhegyi István 2 gyalog napot. öreg. Ventzl József 2 igás napot. Horváth István 1 gyalog napot. Ling József 1 igás napot. öreg. Fehér József 3 gyalog napot. Rados István 1 frt. Arbeit János 1. Simon János 1. Horváth János 1. Füst György 2 gyalog napot. Szíver Ignátz 1 frt. Dobrovenszky Ferencz 2 gyalog napot. Bodi István 50 kr. Jáki Ignácz 2 igás napot. Hajós János 2 gyalog napot Szukop Lajos 2 frt, 2 igás napot. Neumájer József 2 gyalog napot. Kántor Pál 50 kr. Harák József 2 igás napot. Harák Mihály 1 igás napot. Farkas József 1 igás napot. özv. Fenyő Györgyné 1 gyalog napot. Nemesik György 2 gyalog napot. Kovács János 1 gyalog napot. öreg. Bujdosó János 2 gyalog napot. öreg. Vig János és ifj. 60 kr. Kronstein Antal 1 igás napot. Vig Antal 2 igás napot. Ravs Gyula 1 gyalog napot. öreg. Török Márton 1 frt. Hornung Mihály 1 igás napot. Pfeifer József 1 forint. Horváth Ignácz 1 gyalog napot. öreg. Haizer János 1 igás napot. Répási József 1 igás napot. Szőllősi Imréné 50 kr. Konkó János 1 igás napot. Győri Miklós 1 frt. Pougrátz Gáspár 1. Paltesz Györgyi gyalog napot. Pacher György 1 gyalog napot. Biró József 50 kr. ifj. Glükk Antal 1. Makk János 1. Grül András 60 kr. Takács József 2 gyalog napot. Kovács János 2 gyalog napot. Márfi István 2 gyalog napot, öreg Nyikovits György 2 frt. ifj. Molnár Mihály 1. özv. Diósi Péterné 1 gyalog napot. Kló János 2 gyalog napot. Ortvein Bálind 1 frt. Brenner Simon 2 gyalog napot. Sindler Mihály 1 igás napot. Batsák István 1 frt. Rozs György 2 gyalog napot. Plang József 2 igás napot. Léber Jakab 2 fürdő utczán, Ferencz-József téren, lánczhidon, Albrecht utón át felvonult a királyi váriakba folyton óriási közönség közt. Itt Simor her- czegprimás fogadta őket meghatottságtól remegő hangon, mire a trónörökös valóban melegen felelt, hogy Magyarország boldogságát mindig szivén fogja hordani. Adja az Isten! Aztán rövid cercle után udvari ebéd következett. V46 felé ismét szabadon lehetett járni az utczákon, de azért folyton nagy tömegek közt. A nép lassankint hazament, hogy a nagy kivilágításra készüljön. Erről a rövid idő miatt nem sokat irhatok. 8 órakor kigyultak minden ablakban a világok, a legegyszerűbb utcza is fénylett. A nagyobb házak úgy ki voltak világítva csillagokkal, felírásokkal, hogy mindenki meglepetve állt. A népszínház, kálvintér, sugárul, láncz- hid és alagutra villanvilágítás vetett messzire vakító világosságot. Gyönyörű volt a nemzeti színház kivilágítása, pompásak voltak a városház, melyen a fiatal pár arczképei is ki voltak téve s melynél óriási közönség állott, tolongott ; itt zene is volt. Az első hazai takarék- pénztár, a magyar-franczia biztosító társaság, a Lloydpalota, melynek tetejéről piros fény világított be mindent, az akadémia palotája, az első magyar biztosító társaság, a nemzeti szálloda, a kaszinó hatvani utczai palotája, a két Stein ház, a nemzeti muzeum, a Harisch bazár, az Azienda épület, roppant sok magán palota, minden tündéries fényben úszott. A Gellérthegy tűzijátéka pompásan sikerült. Gyöigás napot. özv. Németh Jáuosné 1 gyalog napot. özv. Próder Józsefné 50 kr. Buday F. 1 gyalog napot. Csomay Mihály 2 frt. Simon János 2 gyalog napot. Kló Mihály 2 gyalog napot. Smidt Mátyás 2 igás napot. Vinglman Adám 2 igás napot. Vida János 1 gyalog napot. Nagy Ignácz 1 frt. Kronstein István 60 kr. öreg. Próka János 1 gyalog napot. Vinklman Márton 1 igás napot. Czvizler János 1 igás . napot. özv. Lakatos Ignáczné 50 kr. Pátkói I Sándor 1 frt. özv. Viderman Jánosné 50 kr. Kiima György 1. Farkas Konstantin 2. Baks Dóra 1. Knau Mártonná 2. Szűcs Pál 4. Ro- ; sós Gyula 1. Körmendy László 1. Schreiner János 1. Cseh Alajos 5. Fülöp József 2. Ke- j nesey Pongracz 1 írt 20 kr. Fejes Antal 1. j Kolozsváry József 1. Schill Ede 1. Ruttner Sándor 10. Dr. Kerényi Károly 3. Stoll Paula 2. Bokrosi Viktor 1. Összesen 338 forint. 64 igás nap. 53 gyalog nap. (Vége köv.) PÁPA VÁROS. Pápa, 1881. május 21. Már vagy két hete, hogy olyan vendégünk van, a kit nem igen szívesen látunk, i noha belőlünk pápaiakból sem halt ki még egészen a magyarok ősi erénye: a vendég- szeretet. De hát ki tehet róla, ha az a vendég nem olyan, a kit amúgy szívből lélekből tisztelhetnénk, szerethetnénk ? Bátran mondhatom, hogy ha őseinknek ilyen vendégeket kellett volna fogadniob, kihalt volna belőlük a vendégszeretet utolsó szikrája is. — Talán felesleges is mondanom, hogy ez a kelletlen vendég nem más, mint az adófelügyelő-helyettes. Ez az úr ugylátszik erőnek erejével „nagy Lajos“ akar lenni, különben lehetetlen, hogy oly jobb ügyre méltó lelkiismeretességgel és buzgalommal kívánna bennünket oly mérvben megadóztatni, hogy előbb-utóbb szökni kényteleníttessünk. A múlt szombaton csordultig lön tele a keserűség pohara, s' az adókivető bizottság derék elnöke, Pap János kir. tanácsos úr méltó megilletődéssel vetette szemére a túlbuzgó hivatalnok méltatlan eljárásait s az ülést foloszlatta. A jó (?) egyetértés csak nagy nehezen volt ismét helyreállítható. Vasárnap a 48-as párt ismét gyűlése- zett, de jelölés ezúttal sem történt, sőt azt hallottuk, hogy azon, egy helyi lapban megjelent hírrel szemben nem Tömösváry, hanem I báró Mednyáuszky lenne a központ ajánlottja. Mindenesetre e napokban el fog dőlni, hogy i Pápán ki legyen a 48-as eszmék képviselő- jelöltje. Időjárásunk igen jó s igy mulatságokI bau sincs hiány. Kedden az izr. népiskola tanulói vonultak ki a vasúti restaurátióba, J szerdán pedig ugyanott tárták az áll. polgári í leányiskola növendékei idei majálisukat, mely minden tekintetben a legjobban sikerült. Ugyanezen napon a helybeli irgalmas nénék elemi és óvódás növendékei az u. n. „schwei- czerei-*ben mulattak. Circumspex. PAPAI HÍREK. CSaját tudósítóinktól.) Pápa, máj. 21. *A helybeli 48-as párt f. hó 15 én d. u. 4 órakor párt értekezletet tartott a városi óvoda udvarán. A választó polgárok nagy számmal jelentek meg. Ezen értekezleten La - zányi Béla úr derék pártelnök elnökölt, ki is azon jelentést téve, hogy a központból érkezett táviratok szerint Tömösváry László jenyörü volt, amint a budai oldal ezer meg ezer fénye visszatükröződött a Duna kék hullámaiban, melyeken kivilágított hajók jártak keltek. Itt mécsek, amott gyertyák, másutt villanyvilágítás, görögtüz vagy tűzijáték, lámpák, iam- piónok ragyogtak. Nagyszerű volt a Ferencz- József-tér, a fürdő- és vátcziutcza, a kerepesi sugár-, váczi-, muzeum és Károly-ut. Még a legtávolabb eső helyek is világítottak. Elragadtató látvány nyílt a trónörökös párnak, kik az erkélyről gyönyörködtek e látványban. Késő éjjelig járkáltak az utczákon, egyes főurak is bejárták a fővárost. Éjfélelött menni sem lehetett a sok tolongó embertől. Néhol csak követni kellett a többit és úszni az árral. Az Erzsébettéren éjjel játszott a zene, sokan hallgatták, több utczán járkált a katona banda, melyet szintén sokan követtek. Mikor e sorokat irorn, még odakünn sok nép jár az utczákon, a kivilágítás egyre tart, pedig jóval elmúlt éjfél. Ez a leírás nagyon hiányos, jobban nem lehetett, mert hamarjában kellett lefirkantanom mindent, hogy a ,Veszprém“ idejekorán megkaphassa. Jövő levelemben majd kipótolom még ezt is és irok a többi eseményekről is. Ezeknek a nagy dolgoknak a zaja, elvonta most a figyelmet minden kisebbről. A héten van a m. t. akadémia ünnepi hete, melylyel máskor sokat foglalkoztak. Persze most sok az egyéb dolog is. Zalai Kálmán. löltnek nem lép fői, mint azt lapunk múlt számában említőnk, hanem Br. Mednyánszky Árpád urat óhajtanák felléptetni. Minthogy azonban pártjuk egyik rendíthetlen tagja Ba ranyi István helybeli gyógyszerész úr jelenleg Budapesten időzik s magát a központtal összeköttetésbe tette, onnan táviratozott, hogy a jelöltséget a pártértekezlet egy héttel odázza el, mig ő az ott végzendők felől biztos értesítést nem adhat. A párt az elnök ezen előterjesztését elfogadván, a gyűlést ma — vasárnap d. u. 4 órára az ovoda helyiségébe tűzte ki. Ez alkalommal a párt tagjai közül többen felszólaltak az iránt, hogy nem volna-e jobb, ha helybeli jelöltet léptetnének fel. Ezen vélemény azonban a pártelnök ur által azzal ellen indokoltatott, hogy egyrészt jelen helyzetünkben nem annyira maga a város mint inkább az ország jólétéért kell küzdenünk, másrészt pedig városunkban nehezen találhatni oly férfiút, ki a jelöltséget egyébb teendői miatt képes volna elvállalni. *Gyilkos apa. Zsedényi Gábor vaszari származású szemerei lakos múlt év november havában rokonai látogatására Pápára jött. Mivel a 2'/2 éves kis leánykáját magával nem hozta, rokonai kérdezősködéseire különféle kitérő hazugságokkal állott elő. Ez feltűnő volt elöttök, gyanakodni kezdőnek, és azonnal jelentést tettek a helybeli rendőrségnél, ha vájjon Zsedényi a gyermeket nem sikkasztotta-e el? Rendőrségünk az ügyet megvizsgálván a gyermek hollétéről következőleg nyilatkozott; a grófikért mellett hazafelé ballagván s a gyermekkel élénk csevegést folytatva egy ismeretlen ur, ki valószínűleg Bécsbe utazott, azon kérdést intézé hozzám, hogy a kedves kis leánykát nem volnék e hajlandó neki örökbe adni. Én szegény ember vagyok, a gyermeket úgy se volnék képes felnevelni, azért szívesen átadom, ha elfogadja. Az idegen ur zsebébe nyúlván 20 krral megajándékozott s a gyermeket ölébe véve elvitte. Ily határozott nyilatkozat után a rendőrségnek nem volt más teendője, mint a könnyelmű apát megdorgálni és elbocsátani. Azonban f. évi május hó 16-án az alsóvárosi pásztor a rendőrségnél jelenti, miszerint kutyája a legelő árokpartból egy kis gyermekhullát kapart ki. Rendőrségünk a kellő intézkedést azonnal megtevé, a hulla vizsgálat alá vétetett, ennek alsó lábszárairól a husrészek már hiányoztak, mert arról a kutyák azt leették. A hulla kilétét a titok leple fedte. A vizsgálatból kitűnt, hogy a gyermek nem természetes halállal múlt ki. E borzasztó hir a városban csakhamar elterjedt és Zsedényinek testvére jelentkezett, ki is a kis leánykát ruhájáról felismerve, bátyja gyermekének állítá. Több tanú meghivatván, ezek ezen állítást megerősítették. Zsedényi Gábor, a gyermek édes apja volt a gyilkos, kinek elfogatására a szükséges intézkedések azonnal megtétettek. *Denique a magyar embernek nem fér a zsandárintézmény a gyomrába. A győri hadkiegészítő parancsnokság hallomásunk szerint, mintegy ezerhatszáz tartalékos katonát szólított fel, hogy az ez évben felállítandó zsan- dár szolgálatra magukat önkényt jelentsék. Ezen felszólításnak eredménye az lett, hogy az ezerhatszáz katona közül csupán kettő ajánlkozott. *Mint már jelezve volt, az országos dunántúli tűzoltó szövetség országos gyűlését ez idén városunkban fogja megtartani, és ezen gyűlés valószínűleg ép a követválasztási mozgalmak idejére fog esni. Nem volna-e tehát legczélszerübb tűzoltó egyletünk derék elnökének a gyűlést akkor megtartani, — habár későre esne is — midőn már kissé a kedélyek csillapulni kezdenek. A VIDÉK. Berhida, 1881. évi május hó 20-án. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Községünkre nézve a tisztujítás határnapját a j. szolgabiró úr az 1871. XVIII-dik t. ez. 79. §-a értelmében e hó 25-ik napjára tűzvén ki, bizton hisszük, hogy e fontos eljárást — mint eddig szokta — ezúttal is személyesen maga fogja vezetni és megejteni. Kívánatos is ez kivált itt nálunk annyiban, hogy e tisztujítás illetve elöljárói választás a hiv. t. ez. 78-ik §. szabványai s iutentiőja szerint t. i. a képviselőtestület által minden egyes állomásra külön külön három alkalmas, helyét férfiasán betölteni tudó, megillető képességgel biró egyén kijelölése folytán történjék s megse engedje úgy eszközölni a mint azt a hivatalát féltő elöljáróság, eltérőleg a világos törvénytől, gyakorlatba hozni szeretné s ezúttal érvényre emelni. Az elöljáróság ugyanis a képviselő testület kizárólagos jelölési jogát praeoocupálván, tegnapelőtt különkörü gyűlést tartott s élvén a ,gyanú perrel“ hogy néhányan közülők ki fognak potty anni a „kosárból“ jónak látta elég illetéktelenül azt határozni, hogy minden egyes elöljáró saját állomására szivesze- relme szerint jelöljön ki egyént maga helyett,