Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-04-17 / 17. szám
Vau Háromszéken egy almafaj, mely ,F ö z-a Ima* név alatt nagyon el van terjedve. Ezen almát dugvány által szaporítják, mint a fűzet. Magva nincs csak maghártyája. — Gyümölcse télen nyáron használható, tartós, ép gyümölcs. A fiiz-alma kitűnő isten áldása! Húsa puhaságánál fogva még a fogatlan embernek is kedves csemegéje; hát még a nőknek tésztanemüekbe ?! Ha pedig eladni viszik; bizonyos, hogy a ki meglátja, másra nem hagyja a vásárt. Minthogy pedig mi itt magyarországon .Füz-alma név alatt egy taplós, izre nézve pedig kesernyés almafajt ismerünk*, nehogy e jeles almafaj elterjedésének a ,Fűz-alma* gyanús értelmű nevezett útjában álljon; jónak láttam azt „Arbai-alma* névre keresztelni és a gyümölcsészet irodalmába akként bevezetni. Az , Arbai-alma“ fája nagyra fejlődik és terjedelmes koronát alkot, hosszú nyári hajtásokkal nagyocska levelekkel. Gyorsan nő s a legrosszabb talajban is, a hol más almafaj nem diszlik, otthon találja magát. Az Arbai-almának dugványozás által való szaporíttása legsikeresebb az ág gyűrűivel lehasított s földbe szúrt vesszőkkel. Az Arbai-almára ojtott más almafajok hamis lábra kapnak svigan szoktak növekedni. Az Arbai-almának fő érdeme nem abban áll, hogy benne az eddig ismert nemes almafajok száma egygyel szaporodik; hanem különösen abban, hogy tősarjadványairól és meggyökereztetett vesszőiről, ojtás nélkül is nagyban elszaporítható; aztán pedig abban, hogy tősarjadványairól és meggyökereztetett vesz- szőiről oly rengeteg mennyiségben állíthatnak elő más almafajok számára alanyokat, hogy alany-nyerés czéljából a magvetéssel bízvást fölhagyhatnak. Dugványozásra alkalmas sima vessző a jelen tavaszon kapható Csobath Ferencz urnái Al-Torján u. p. kézdi Vásárhely 50 darab 2 írt de kevesebb nem adatik ki. Próbára 50 darabot már hozattam, az eredményt, ha megengedi a tekintetetes szerkesztőség,*) annak idejében közleudem. Fogadja tek. szerkesztő úr, stb. Varga József, faiskola kezelő. Első magyar ált. biztosító-társaság Lapunk mai számának hirdetései között találják fel tisztelt olvasóink e nagy tekintélyű társaság 1880-ik évi zárszámadását és mérlegeit. A szilárd alapon nyugvó hazai intézetek barátai örömmel fogják azokat olvasni, s mi is örömmel és megelégedéssel emeljük ki azoknak több részét, melyek megczáfolha- tatlau számokkal tüntetik elő azon szilárd alapot, melyen az első rangú hazai intézetünk nyugszik. Ugyanis mig e társaság a múlt évben, mely fennállása óta üzletére nézve a legmostohább volt, 4.090,680 frtot és 44 krt fizetett ki kártérítések fejében addig egyre emelkedő bevételei, teljesen befizetett alap- és tartalék tőkéi, folytán 820,694 frt és 79 krnyi jövedelmet] mutatott fel. Ez eredmény csakis az egyre növekvő bizodalom és azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közönség a biztosításnak csak is az első magyar általános biztosító-társaság által életbe léptetett és csak is általa életbeléptethetett módját t. i. az első ingyen évvel összekötött 6 évi biztosítást nagy rokonszenvvel fogadta el annyira, hogy a csupán ezen 6 éves biztosítások után a múlt évben eredményezett díjbevétel 2.497,022 frt és 14 krra emelkedett. Ez összeg valamint az 1879. évben szerzett díjváltók minden megterhelés és levonás nélkül a következő évek javára esik. Minthogy azonban ezen kocz- kázatok után az első évben készpénzdíj fizetés nem teljesíttetik, az ezen koczkázatok fedezésére a múlt évi közgyűlés intézkedése értelmében az ezen czélra visszatartott 586,835 frt 57 krnyi összegből a díjválfók összege egyhetedének megfelelő rész vétetett igénybe a jelen zárszámla javára, csak egy hetedrész pedig azon okból, hogy ezen 6 éves biztosításoknak a hetedik üzletévre is kiterjedő koczkázat részért annak idejében a megfelelő fedezet meglegyen. A tűz-, jég- és szállítmány üzleti készpénz-díjbevétel : 4.775,634 frt 70 krt tett. E bevétel 1879. évben 4.720,315 frt 45 kr. volt, e szerint emelkedés 55,319 frt 25 kr., mely összeg azonban, ha az első ingyen éves biztosítások azok lényegének megfelelőleg egy hatodrészét számba vennők, vagy 500,000 frt díjtöbbletre emelkednék. Hasonló emelkedésre találunk az élet- biztosítási üzletágban a múlt évben szerzett tőkebiztosítás a 15.600,000 frtot jóval meghaladván, úgy, hogy a törlések és esedékessé vált biztosítások levonása után 1880-ik év végével az érvényben álló biztosítási összeg 41.804,445 frt 21 krra emelkedett. így emelkedett az életosztályban a díjtartalék is, mely *) Igen szívesen. A szerk. 1879-ik év végével kimutatott 6.133,922 frt 28 krról 7.228,749 írt 55 krra növekedett. Ez osztálynak 231,311 frt 23 krt tevő nyereménye annál tetemesebbnek mondható, minthogy ez üzletág összes szerzési költsége a lefolyt év terhére Íratott és nem osztatott fel j a következő évekre, mely eljárását az első magyar biztosító-társaságnak, a legszilárdabb társaságok közül is vajmi kevesen követik. — Az igazgatósági jelentésnek a vagyon elhelyezésre vonatkozó részéből az érdekelt felek a legnagyobb megnyugvással értesülhetnek a felől, hogy a társaság vagyonának értékpapirosokba fektetett és 9.266,977 frt 29 krt tevő ingó részéből 8.200,000 frt záloglevelekbe, s a többi csekély rész elsőbbségi kötvényekbe ruháztatott és habár a záloglevelek börzei értéke nevezetes árhullámzásoknak nincs is kitéve, a társaság mégis az árkülönbözet fedezésére alkotott külön tartalékját is mindegyre gyarapítja, úgy, hogy az a múlt év végével 241,544 frt és 25 krra emelkedett. Az igazgatóságnak lapunkban is megjelenő jelentését olvasóink figyelmébe ajánlva, miután a társaságnak közhasznú czélokra tett legújabb adományairól már elébb szólottunk, még csak azt említjük meg, hogy a társaságnak a gazdatisztek képeztetése czéljából kitűzött tetemes évjáradékai, miut a vidékről értesíttetünk a gazdatisztek és birtokosok körében nagy sensátiót okoztak. A gyümölcsfák terméketlenségeiről s a termékenység előidézéséről. Igen ám, de az ember önző, s a legtöbbje — még ha 60—70 éves is — azért ültet gyümölcsfát, hogy még ő is egyék annak gyümölcséből, mit ha el nem ér, azt tartja fájáról: fattyú, azaz olyan fáról ojtatott, mely még nem termett s igy az övé is ilyen marad mindig; végre a legszebb fát, melyet egy könnyű mesteri fogással termékenynyé tehetne, fejsze alá veszi s kivágja. A módok tehát, melyek által az ép s jó növésben levő fát termékenynyé tehetjük a ' következők: 1. Az érvágás, mi abból áll, hogy a fa j derekának éjszaki részén a nedvkeringés raeg- ! indultával valamivel a virágzás előtt 4—5 I dcmeter hosszú hasítást teszünk kertész késünk szemző pengéjével, de nem függőlegesen, hanem nagy S vagyis hullám alakul ag fölülről lefelé; egymás mellett teszünk 2—3 ily bemetszét, aztán 2 dcméter távolságra ezektől lejebb ismét 2 — 3- at; tehetünk ily érvágást a vastagabb ágakon is egyet-kettőt. Eredménye lesz, hogy a fa gyors nedvkeringésében ez által akadályozva lévén, nem tehet nagy éves hajtásokat, hanem ezek helyett rövidebb, azaz termő hajtványokat kénytelen hozni. 2. A kőpölyözés, vagyis a faderék éjszaki részén tett keresztmetszések 5—6 ctmeter hosszúságban egymás alatt mintegy 3—4, ezek alatt kissé oldalt ismét annyi s ezt folytatjuk, mig a faderék éjszaki oldalán összesen 9—12 ily metszést nem teszünk. Eredménye úgy ennek, mint az alábbiaknak ugyanaz lesz, mint az érvágásnak. 3. A becikhelyezés, mi abból áll, hogy a fa vastagságához képest — szintén a derék éjszaki oldalán — kisebb nagyobb téglány alakú bemetszést teszünk s ezen metszési körből a kérget kivesszük, a sértet helyet pedig fakeuőcscsel bekenjük. Lehet például ezen bemetszés 2—3 ct. méter magasságtól s 4 5 ct. méter hosszúságtól kezdve 10—15 ct. méter magas s 15—30 ctméter hosszú. Ily nagy metszéseket alkalmazhatunk például már egészen kifejlődött diófáknál, melyek egyáltalán nem képesek ez anyaszállal biró virágokat meghozni, mert mindig buján nőnek, holott ezen virágok csak a rövid hajtások hegyein képződnek s itt vesszük észre később a dió gyümölcsöket is. Ezen műtétet gyermekkoromban láttam alkalmazni egy nagy diófán, mely egyáltalán nem akarta gyümölcsét meghozni, a beczikke- lyezés utáni évben azonban már megkezdette termését s még most is ép termő fa — Al- Dobron, Hevesmegye. Szoktok a diófával egy más nem épen a legjobb étvágyat gerjesztő módon is elbánni, hogy gyümölcsöt teremjen; ugyanis tövéhez döglött kutyát vagy más dögöt ásnak s pár év múlva csakugyan terem a fa, de miért? mert részint már ásás közben megsértődött gyökere, részint a dögből élődő sok rovar sérti meg gyökereit, minek következtében növése megcsökken — s termésre lesz hajlandó, mit megtehetünk dög elásása nélkül is, ha az ily kövér fáknak bármily fajnak is: 4. Gyökereiből metszünk el egyet-kettőt, mert ez által, mint már fönnebb mondatott, az oldalgyökerek s igy a termőhajtványok fognak fejlődni. 5. Az ágakat ha körülcsavarjuk vékony sodrony-drót-, avagy erős, de nem vastag spagéttal, ezt tehetjük minden vastagabb főágakkal sőt még a vastagabb mellékágakkal is; ez egyszerűen abból áll, hogy a vékony huzalt két-háromszorosan körülcsavarjuk, végeiket szorosan megkötjük s igy hagyjuk. Ez által a fa nedvkeringése nagyon akadályozva lesz s csak apró hajtványokat tehet, melyek termőhajtványokká fognak fejlődni. 6. A gyürümetszés — varásgyürü, Rin- gelsnitt által, mit újabb időben a szőlőnél is kezdenek alkalmazn, de átalánosságban nem alkalmazhatnak hosszadalmassága miatt. A német ponologok is ismerték azt már igen régen s nem győzték eléggé dicsérni, mig mások — helyteu alkalmazása miatt — ezt károsnak s a fa életére veszelyesuek mondták ki, mi azonban egyáltalán nem úgy van, mert a fa az ejtett sebet már a második hónapban tökéletesen kiforrja, a következő évben pedig már megkezdi a termést. Történik ez fa virágzáskor s abból áll, hogy a fa derekán, vagy a főágakon, ezek vastagságához képest a kérget körben kimetszük s a gyüriizés helyét itt is fakenőcscsel jól bekenjük. A fa vagy ág vastagságát tekintve, hogy a fának ne ártsunk, szabályul állhat előttünk, hogy a legvastagabb fának gyürümetszése se legyen több egy ctméter vastagságnál, a fiatalabb fáké pedig vékonyabb. Sokat, igen sokat lehetne még Írni a termékenység előidézéséről, mert sok az egyes bajok korábbi termékenységén kívül megkel- lene említenem a különböző időben végzett metszést, minthogy az által is hathatunk a fa tevékenységére, melyről azonban egyelőre csak annyit mondok, hogy a rövid metszés által erős fahajtványokat, hosszú metszés által pedig termőhajtványokat fognak fáink nevelni. B.-Füred 1881. márczius 31. Kanovics György, igazgató. NYILTTÉR. Dr. Steiner Kálmán ügyvéd a t. közönségnek s ügyfeleinek tisztelettel hozza tudomásra, hogy ügyvédi irodáját, a városháza melletti Menczl-féle házba helyezte át. Veszprém, 1881. ápril 16. Anders József mai napon nyitja meg a közkedveltségnek örvendő kiskuti csárdát, melyben mint uj vendéglős a közönségnek ajánlja magát szives pártfogásába. Jó minőségű hideg és meleg ételek, jó bor és sör pontos kiszolgálás mellett illendő áron. *Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő s kiadó: KI ompolthy Tivadar. Laptulajdonos: ESAUSZ ARMIN. irdetóse k.-II Házi távirda-készülék. Vau szerencsém a n. é. közönség becses figyelmét felhívni kitűnő szerkezetű villanyos házi távírda-készülékeimre, melyek úgy czélszerüségük, mint rendkívül olcsóságuknál, valamint bármely helyiségekben! gyors alkalmazásuknál fogva különösen nagyobb házakban fogadók, kávéliázak, kórházak, hivatalos helyiségek, tiizörségek- és üzletembereknél a lakszobák s az üzlet összeköttetésére különösen alkalmasak. Én e kitűnő szerkezetű s olcsó házi távírdákat úgy állítom föl a legrövidebb idő alatt, hogy sem az ajtók sem a falak meg nem rongáltatnak vagy átszuratnak s a készülék ennek daczára is alig lesz észrevehető. Hirtelen niegtámadtatások- nál gyors segélykérésnél semmi sem tehet kitünöbb szolgálatot, mert a rugó megnyomása pillanatában már a legtávolabb helyen is azonnal meg van adva a jel. Készülékeimért egy évig jótállók s későbbi netáni javítások igen kis csekélységbe kerülnek. — A n. é. közönség pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel WEIS* W. MAKÓ, VESZPRÉMBEN. 4-4 HBHHSBjaBBgaaBasea Irt? nfertferal 33 1—1 Van szerencsém a nagyon tisztelt közönséget értesíteni, miszerint borbély- és fo rtr ás síelem el a „KORONA“ vendéglő kapujával szemközt levő IiARTMAN-féle ház tágasabb bolthelyiségébe ( i( tettem at. Minthogy ezen uj üzletem berendezésénél — hogy a kor követelményeihez képest eléggé díszes és kényelmes legyen, — semmi költséget nein kíméltem, bátran elmondhatom, hogy e tekintetből városunkban egyetlen s a legfinnyásabb ízlésnek is megfelel. Magamat a n. t. közönség jóindulatú pártfogásába ajánlva vagyok a legnagyobb tisztelettel Veszprém, 1881. áprilhő 15-én. TAI BLEB IGKl€Z, fodrász. Sp
